Kicsit értelmetlenül írtam le, nem azon a birtokon van kölcsön, amit a férjem megkapott ajándékozási cmen. Itt Más bakok felé volt hitele amiről nem tudtunk! És ezt a hagyatéki tárgyalás után felszólításból tudtuk meg és a fia is az élettársa tudott róla, de senkinek nem mondta!
Sürgös segítséget kérnék ha valaki tudna tanácsot adni! A férjem testvére meghalt és van egy fia, hagyatéki tárgyalás meg volt ő volt az örökös, de volt egy birtok amit a hagyatéki tárgyaláson oda ajándékozott a férjemnek! Most jön a bibi, kiderült van egy kölcsöne amit most a férjemen akarnak behajtani, hogy ő is örökös, mert elfogadta az ajándékozást! Most akkor tényleg fizetnünk kell? Sürgös lenne, előre is köszönöm a segítséget!
A Földhivatalban megnézed, hogy a hrsz -ra történt-e bármilyen széljegy, vagy más bejegyzés, és igazából kinek a nevén van.(ez díjmentes).egyúttal kérd ki a birtoklapot.(ez három ropi)..
sok meglepetéstől megmenekülsz.
A nagymamám 2 éve eladta a házát egy fiatal családnak, melyet most kedvező áron visszavásárolhatnék tőlük!
1,5 millióért vették meg ráköltöttek kb félmilliót és most ugyanenyiért, azaz 1,5 millióért odaadnák nekem.
Az eredeti ár 2,5 millió volt, ami mikor megtudták, hogy jómagam is érdeklődöm utánna rögtön lement 2 millióra, majd fél órája már csak 1,5 millió!
Nagyon kéne nekik a pénz, nekem meg a ház, főleg ennyiért!
De van itt egy bökkenő amihez nem értek és ebben kérném a segítséget!
A fiatal párnak, pontosabban a pár (élettársak) hölytagjának van 2 kiskorú gyermeke (az egyik 2 a másik kb 6-7 éves)!
Miután a házat megvásárolták a ház tulajdonjogát az egyik gyermek nevére iratták.
Állításuk szerint a házra új tulajdonjogot nem lehet azonnal bejegyezni ha valaki megvette csak akkor, ha a kiskorú gyermek nevére egy másik tulajdonjog kerül!
Addig pedig az adásvételt valamiféle "ügyvédi papirozással" lehet lebonyolítani, valahogy úgy képzelik, hogy ügyvéd ellenjegyzi a szerződést de a ház nem kerül a vevő tulajdonába az említett körülmények miatt!
Nem értek hozzá és soha nem találkoztam még hasonló helyzettel.
Annyi bizonyos, hogy mind nekem, mind a párnak erősen szándékában áll ez az adásvétel!-.)
Hogyan "működhet" ez és hogyan lehet megcsinálni, hogy mindkét fél kielégítőnek érezhesse az adásvételt?
Érdemes-e belemenni és milyen körülmények fenálllása esetén?
Ehhez pontosan létni kellene a lemondó nyilatkozatot, és az öröklési szerződést is. Fel kell keresni egy ügyvédet, látatlanban nem lehet tanácsot adni.
szüleim apám halála elött nyolc hónappal titokban öröklési szerzödést kötöttek örökbefogadott testvérem javára, aki már tizenöt évvel ezelött közjegyzönél lemondott a javamra minden örökségi jogáról egy lakás fejében és nem is tartotta a kapcsolatot szüleimmel, mi (a feleségemmel) gondoztuk és látogattuk öket, igaz mivel három éve munkanélküli vagyok, az anyagi juttatások kevesebbek lettek (elötte autót, tv-t vettünk, a mühelyt felszereltük drága nyugati gépekkel stb.), ehelyett inkább a ház körül segítettünk amiben tudtunk. apám halála után kiderült, hogy csak kihasználtak minket és most itt állunk (+ három édes unoka) kisemmizve, az elözmények ellenére MINDENT a fogadott testvérke örökölt...(?)
A meghatalmazott csak addig vehet ki pénzt, míg mindketten élnek. Ha a tulajdonos meghal, a másik még a temetésre sem vehet ki pénzt. Átkéne íratni a számlát, hogy mindketten társtulajdonosok legyenek. ( Vagy különszámla.) Az öröklés miatt pedig végrendeletet kell írni, mindkettőjüknek. Nehogy valamelyikük halála esetén másé legyen a pénz, mint akinek szánnák. Ha húsz éve együtt élnek akkor élettársak .
Ha érzelmi-gazdasági közösségben élnek, akkor élettársak. Végrendeletben kell az öröklést leírni, egy elszámolással, hogy kinek mennyi pénze van a bankszámlán, és azt a másik örökli.
Legjobb lenne ha mág most külön számlára kapnák a pénzt (az eddig összegyűjtöttet meg el kell osztani), megelőzve a további vitákat, és pereket. Ez tiszta helyzetet teremt, a végrendelettel együtt, de a gyerkeknek kötelesrész jár, kivéve ha mondjuk tesznek egy előzetes, erre a számlára vonatkozó lemondó nyilatkozatot (az a kötelesrészre is vonatkozik).
Mivel valószínűleg vagyonleltár is kell, érdemes ezért ügyvédi segítséget igénybe venni.
Megoldás az elbirtoklás- ha lehetne igazolni, hogy 15 évig használtátok. Ha eltelik az idő, akkor pert lehet indítani a tulajdonosokkal szemben - akik be vanank jegyezve az ingatlan-nyilvántartásba (valószínűleg ügygondnokkal szemben).
De legegyszerűbb ha elárverezi az önkormányzat a házat, akkor az árverésre lehet menni vevőként, viszonylag olcsón meg lehet venni majd.
Édesanyám együtt él egy férfival vagy húsz éve. Az úrnak nincs gyermeke. Nem házasok, nem élettársak. Van egy bankszámla a férfi nevén. Nem lehet két néven. Édesanyám pedig meghatalmazott a számla hozzáféréséhez. Erre érkezik mindkettőjük nyugdíja hosszú évek óta. Az a szándékuk, hogy egyikük halála esetén a másiké legyen a pénz, ne a rokonoké. Hogy lehet ezt legjobban megvalósítani. Bármelyikük bármikor kiveheti a pénzt, de ez nem törvénytelen? Ha például a férfi elhuny, és édesanyám kiveszi a pénzt? Ha végrendeletet írnak, akkor pedig a 18% illetéket kell megfizetni? Akkor évtizedek alatt megspórolt saját nyugdíjához hozzájusson, öröklési illetéket kell, hogy fizessen? Vagy akkor is a pénz felére, mint köteles rész igényt tarthat a rokon? Vagy a pénz felének a felére?
Szeretnénk érdeklődni az alábbi problémánkkal kapcsolatban: Falun élünk és úgy 10 évvel ezelőtt a szomszéd házat megvette egy idős külföldi házaspár. Nagyon sokat költöttek rá és a lerobbant ház egy takaros kis rendezett porta lett. Viszonylag jóban voltunk, mi segítettünk a háznál és a környezetében is ha nem voltak Magyarországon, (szellőztettünk , fütöttünk, füvetnyírtunk...stb..stb.). Sajnos a házaspár tragikus hirtelenséggel elhunyt és most már közel 5 éve itt áll üresen a ház. Senki nem jön, senki nem jelentkezik. .és a ház állaga is megint csak romlik... . Azonkívül, hogy egyszer egy évben lekaszáljuk a telek egy részét nem szívesen megyünk át, mert hát így semmi közünk nincs hozzá...Mondja meg nekünk valaki, hogy mi lehet ilyenkor?- Nem ismerjük a házaspár örököseit, azt sem tudjuk hol keressük őket..., a tulajdoni lapon még mindig ők szerepelnek... Az önkormányzaté lesz a ház mert nem fizették a kommunális adót?Lenne esetleg mód megvásárolni ezt a házat, vagy az állam örökölte, vagy hogy van ez..??
Remélem tud közületek valaki tanácsot adni a következő esetben
Szüleim után négyen öröklünk egy ingatlant 5/12, 5/12, 1/12, 1/12 arányban. Sajnos évekig nem tudtuk eladni, de kb fél éve levelet kaptam az egyik örökös ügyvédjétől miszerint az ő 5/12 részét eladta és én mint örökös élhetek az elővásárlási jogommal.De nem áll szándékomban és módomban megvásárolni a házat mi is elszeretnénk adni a mi részünket, Mivel a ház 5/12 része elvan adva a vásárló kötelezhető arra hogy a ház egészét megvásárolja a többi örököstől ?mert ha nem akkor soha nem fogom tudni eladni a részemet mert ugyan ki akar ugy házat venni hogy annak az 5/12 része egy számára idegen tulajdonában van ? Igaz én már azt se értem hogy minek küldték ki a papirt az elővásárlási jogomról ha már az 5/12 rész el lett adva ! A másik dolog hogy az uj résztulojdonos nem csak az ő 5/12 részét használja hanem az egész házat,benne lakik és elkezdte felújitani anélkül hogy egészet megvásárolta volna!Voltunk a helyszinen is beszéltünk az uj résztulajdonossal aki azt mondta majd valamikor meg akarja venni az egészet de most nincs rá pénze!! Ez ügyben is mit lehetne tenni? végül még egy dolog, az ingatlanra valamiféle jelzálog van terhelve a részét eladó örökös részéről ami kb 500ezer HUF ,de ez csak most jutott a tudtunkra hogy láttuk a szerződést, A többi örökös tudta nélkül hogy lehetett egyáltalán ezt megtenni, másrészt terhel -e minket bármilyen módon ennek az összegnek a visszafizetése? A Tigáz és Émász felé is tartozás van, de mivel mi egyáltalán nem hasztáltuk/használjuk az ingatlan ennek a tartozásnak a visszafizetése is terhel minket? Bárki tudna ezügyben valamilyen tanácsot adni kérem tegye meg!
Az "emberileg nem értelek"-hez én még a továbbiakat tenném hozzá: a szülőtől tisztes távolságban élő gyereknek miért nem jut az az eszébe soha, hogy míg ő éli a saját életét, és csak akkor látogatja meg a szülőjét, ha kedve szottyan, - vagy netán szüksége van valamire, - addig a szülővel együtt élőnek rendszeres "program" a szülővel való kapcsolat. Ő néz rá, ő beszélget vele, ő gondoskodik arról, hogy ne legyen magányos; ha intézni kell valamit, már csak praktikusan is ez a gyerek az, akinek nyakába kell venni az ügyet...
Ez vajon miért nem merül fel a távol élő testvében, amikor az örökségért tartja a markát? Hogy bizony a szülővel együttélőnek igazság szerint sokkal több járna, mint neki. (Csak hát nálunk jogszolgáltatás van, nem igazságszolgáltatás...)
Ketten vagyunk a férjemmel, közös tulajdon természetesen a házunk is. Olyan kicsi a nyugdíjunk, hogyha egyikünk meghal, joformán eltemetni sincs miből.
Olvasom, hogy a házastársnak is kell örökössödési adót fizetnie. Miből? A ház olyan pici, azt már kisebbre cserélni nem lehet. Nincs félretett pénzünk, mert azt a keveset kénytelenek vagyunk felélni.
Kérdezem a T. Ügyvédet, ilyenkor mi van? Lefoglalják a 25 éves Tv-met? Vagy a tulélőt az utcára hajítják? Esetleg megterhelik a házat?
Mellesleg a világ legaljasabb dolga. Hiszen az adózott fizetésünkből vettünk minden téglát, csövet, csapot, amin szintén rajta volt az ÁFA. na és az évente bfizetett kmmunális adó?
Emberileg nem értelek. Ha van egy testvéred, aki csóró, tehát önmaga fenntartásához a mai napig szülői segítségre szorul, akkor miért nem ülsz le vele, és édesanyátokkal beszélni? Van lehetőség a majdani örökség mostani kiadására, van lehetőség a ház értékesítésére és a pénz megosztására. Nem szabad elmérgesíteni a kapcsolatot a családdal. Amikor már nem lesz kihez fordulnod, akkor fogod szétsírni a szemedet. Most van lehetőség mindent megbeszélni! És attól, hogy a testvéred csóró, inkább segítségre szorul, mint a lenézésedre.
Ha az anya meghal, akkor utána hagyatéki végzésben feltehetőleg fele-fele alapon öröklik az örökösök a házat. Ez alapján lehet a bíróságtól kérni a közös vagyon megszüntetését. a megszüntetés magában hordozza a ház értékesítését.
A bérleti díj, hogy értendő? Ha az anya elhalálozik és a házban maradt gyerek nem hajlandó a házból kimenni csak nagysokára, akkor arra az időre amíg ő egészében birtokolja a házat és ki nem költözik, számítható fel bérleti díj? Ez kb mekkora összeg átlagosan havi szinten?
Nincs semmi féle szülőtartásról szó, csupán annyi hogy nem tud elszakadni anyuci szoknyájától, na meg persze csóró. Ha az anya elhalálozna és az örökség rendezésére kerülne a sor, akkor a nem a házban lakó testvér kikényszeríthetné valamilyen törvényes úton, hogy értékesítve legyen a ház és megkapja a jogosan neki járó részét? Abban az esetben is ha ő ott pöffeszkedik és nem akar kimenni belőle?
Nem így működik. Viszont jócskán bezavar, ha számlákkal tudja igazolni, hogy a szülőtartás miatt lakott egy háztartásban a szülővel. Van azért még itt ezer vitára okot adó dolog. Öröklés esetén az ingatlan az örökség megosztása miatt akár kényszerértékesíthetővé is válhat, de bérleti díj is járhat a másik fél részére. Kicsit zanzásított a válasz, de túl sok a "ha" a kérdésfeltevésben.
Lenne egy kérdésem a hozzá értőkhöz. Adott egy családi ház, amiben az egyik szülő él az egyik gyermekével. Az apa elhunyt már és a másik testvér nem lakik otthon. Na most a házban lakó testvér azzal jött elő, bár az anya még él, hogy ő aztán nem fog sem fizetni a testvérnek semmit, sem a ház nem lesz eladva.Minden az övé lesz. Majd fogad egy ügy védet és elintézi. Persze csóró mint a templom egere, adósága annyi van mint égen a csillag, és a házon is jelzálog van. Az apai rész az el lett osztva, ahogy kell. De kérdem én ez azért nem így működik ahogy a gyagya eszével gondolja nem!? Köszönöm a választ előre is!
Unokatestvérem sajnos rákos beteg, gyakorlatilag napjai vannak hátra az orvosok szerint. Rendelkezik némi tehermentes ingó és ingatlan vagyonnal, nem házas, nem él élettársi viszonyban sem senkivel. Leszármazottja és testvére sincs, a nagyszülei és a szülei sem élnek már. Szeretne végrendelkezni a fenti dolgairól, azonban kérdés, hogy ebben az esetben milyen formában érdemes ezt megtenni? Ügyvédhez érdemes fordulni, vagy elég tanúk előtti nyilatkozat a szándékáról? Ezt közjegyző elfogadná hivatalos akartaként?
Ha ő több személyt megnevez, esetleg egyenlő, vagy különböző arányban, akkor ezek a személyek vitathatják a rájuk, vagy a másik felekre eső rész nagyságát? Ilyenkor lehetnek ellenérdekelt felek, akik az ő akaratát megtámadnák? Mire kell számítani? Gondolom, hogy lemondani lehetne az örökségről, ha valaki nem tart rá igényt. Én nem vagyok érdekelt az öröklés dolgában, csak segíteni szeretnék neki.
