Tavaly ősszel a 101E-A02 oldalán a 13. pont utolsó sorában átalányadóra jelentettük be. Eddig az volt a protokoll, hogy ha bejelentettünk valami változást az addig volt érvényben, amíg az adózó (és vagy az adózás körülményei) nem akart változtatni rajta. Ezért hőköltem meg az szja. bevallás kérdéses sorát látva. :)
Vajon ha a 2253-ban nem ikszelem be a 13-01 oldalon a 9. sort akkor nem lesz átalányadózó idén az akinek már ezt korábban 101E-n lejelentettük? :o Ez valami új protokoll?
Van egy egyszerűsített végelszámolással megszüntetett kivás cégem. A végelszámolás 01.01-ei nappal indult, hogy ne kelljen rendkívüli évzárást elkövetni. Decemberben benyújtásra került a változásjelentő, a közleményt megjelentette a közleményt, a hitelezői igénybejelentés határideje 01.30. lett. Az évzáró kivás bevallás hibára került, mert még nem hozták meg a kivából való kizárásról szóló határozatot csak 02.13-án (fellebbezési jogunkról lemondtunk). Eközben a törlési kérelmet is benyújtottuk 02.09-én.
Ma reggelre 2343tao előlegbevallás benyújtására kaptunk felszólítást. Miután 02.13-án hozták meg a kivából való kizárásról a határozatot, de a cég de facto már nem is létezik. WTF.
A gépjárműadó, és a cégautóadó saját definíciót alkalmaz. A tisztán elektromos, és a kívülről tölthető (plug-in) hibrid adómentes. Az alanyi mentes értékhatárba pedig nem számít bele a tárgyi eszköz értékesítése.
Ezer éve nem volt cégautóm, úgyhogy semmilyen módon nem tartottam karban az autós tudásomat... :(
Kérlek, segítsetek, hogy jól szedtem-e össze a következőket?
Alanyi áfa mentes cég akar venni elektromos autót.
Cégautó adót és gépjárműadót sem fizet utána, ugye?
Pár év múlva el akarja adni (elvileg akkor még mindig alanyi mentes lesz a tervek szerint), akkor adómentesen értékesíti és levonási joga sem keletkezik utólag sem. Ugye?
Sziasztok, a manapsag nagyon elterjedt fintech orias, a Wise-zal kapcsolatos adozasi kerdesem lenne: elegge ellentmondasos infokat olvasok neten erröl: kell-e (Transfer)Wiseon keresztüli nemzetközi utalasok utan adozni? Ez kicsit olyan, mintha egy külfölfi bankszamlarol utalok penzt egy magyarorszagi szamlamra… ha a bank levonja az utalasi költseget, miert merülne fel meg barmilyen adokötelezettseg? Raadaul ha adozott jövedelmet utalok at külföldröl haza Wiseon keresztül, kell-e barmilyen adot fizetni magaert az utalasert? A Wiset kizarolag alkalmi utalasokra hasznalom,es azonnal tovabbutalom a penzt, igy se nem parkoltatom wisenal a penzt, se nem fektetem ott be vagy reszvenyeket sem veszek ott, igy mindig nullas az egyenlegem, ezert sem vilagos kell-e es ha igen, mikor adot fizetni utalasok utan? Raadasul ha jol tudom a Wise mar eleve levonja es beleszamitja az utalasokba a szolgaltatasa jutalekat.,. Kernem vilagositsatok fel ezügyben, köszönöm
A Nav-nak azért kell, hogy elég legyen, mert ők csak olyan adatot kezelhetnek, ami a céljaik ellátásához szükséges. Az ügyfelem számviteli nyilvántartásába csak valódi adatot rögzíthetek. Ez az egyik számviteli elv, a valódiság élve. Én nem mondhatom, hogy "természetes személy" a vevő neve, hiszen nem az áll az ügyfél által kibocsájtott számlán. Az ügyfelem pedig jogszerűen kezeli ezt az adatot.
Kétfajta adatszolgáltatás van: a 11/A. § szerintibe kell a név, a 13/A. § szerintibe pedig nem. Akinek van cége, az ki tudja próbálni a https://onlineszamla-test.nav.gov.hu/ lapon az adatexport funkciót. Ennek a kimenetében kell a névnek látszania.
1. Ha az onlineszámla-rendszer bedugul, akkor nem használható a NAV számlázója.
2. A NAV számlázója által készített "adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás" funkcióval előállított xml nem felel meg az NGM rendelet mellékletében foglaltaknak, bármennyire is állítja, hogy azt készíti el.
A fillérbaszó fogtechnikusok használják, akik erre (olcsóbb, mint a legdivatosabb online számlázó, a számlázz.hu) is sajnálják a pénzt kiadni. Egyszeri nettó 7900 Ft, majd egy év után évi nettó 6000 Ft. A számlázz.hu legolcsóbbja pedig évi 12 ezer.
Láttam az előzményeket. Az összes többi állítást nem vitattam, csak ezt: „pont a NAV számlázója nem képes az adóhatósági adatszolgáltatásra”, „az NGM rendelet melléklete szerinti adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatást nem képes létrehozni”. Valójában minden jel szerint képes erre, csak a régi formátum előállítására nem, amit a hatályos NGM rendelet nem is követel meg évek óta.
„Az NGM rendelet melléklete szerinti adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatásból be lehet importálni a vevőszámlákat egy könyvelőprogramba”
Igen, már ezt is tudjuk. De attól, hogy a könyvelőprogram nem ismeri az összes, az NGM-rendelet és a NAV által elfogadott adatexport formátumot, még nem lesz igaz az, hogy ezen formátumok nem felelnek meg adóhatósági adatszolgáltatásra. Ugyanilyen probléma előfordulhatna bármely más új számlázó program adatexportjával, nem csak a NAV-éval. Ha ezen új programoknak nagyobb lenne a piaci részesedésük, akkor valószínűleg fejlesztenék a könyvelőprogram importképességét, és megoldódna a probléma.
