"Azt mondják, hogy nagyléptékben az univerzum sík."
Síkgeometriájú, de TÁGUL.
Azaz nem lehet benne merev-fix vonatkoztatási rendszert felvenni, mert időben előrefelé haladva növekednek a a térkoordináta-tengelyek osztásai, mintha gumiból lennének.
Viszont ha merev-fix vonatkoztatási rendszert veszünk fel képzeletben, akkor meg a tökéletesen nyugalomban lévő objektumok is távolodni tűnnek egymástól ebben a vonatkoztatási rendszerben. Röviden: lósz@rt sem ér fizikailag az ilyen képzeletbeli vonatkoztatási rendszer, és bele kell törődni, hogy univerzum méretben nem lehet (józan paraszti szavannamajom) newtoni szemléletben kezelni a dolgokat.
Csakhát a vérlaikusok nem értik annyira az áltrelt és a dolgait, hogy képesek legyenek elszakadni az ösztönös képzetektől a térről meg az időről. Ez az ilyen laikus fórumokon állandóan kiderül, amikor a relativitáselméleteket nem értő emberke a szavannamajom képzeteire alapozva hibásnak gondolja a relativitáselméleteket, és ennek botor módon hangot is ad.
Persze a laikusok kedvéért fel lehet venni hozzánk rögzített és a végtelenig kiterjesztett képzeletbeli vonatkoztatási rendszert, de ennek semmi fizikai jelentése nincsen, és így az ehhez mért sebességek sem fizikai mennyiségek.
Göröngyös út, ha végig megyek rajtad én...
Picit árnyalnám a rózsaszín képet.
Azt mondják, hogy nagyléptékben az univerzum sík.
Eltekintve az olyan apró göröngyöktől, mint a helyi görbületek.
Amelyek időnként látványos gravitációs lencséket hoznak létre.
Többnyire nem ennyire szembeszökő.
És ha végig megyünk egy ilyen göröngyös úton, a sajátidő tudható. A távolság...
Látványos esetben a távolság nyilvánvalóan nem értelmezhető.
"Elégséges itt méret alapján, egy átmérő vonalatt, vagy sugárvonalat képezni és azt elemezni. Ott van egy távolság és idő tényezőnk is van. Csak osztani kell a kettőt egymással."
Csakhát - fizikához nagyonnemértő barátom - a sebesség egy vonatkoztatási rendszerhez viszonyított mozgás paramétere.
Görbült téridőben pedig a vonatkoztatási rendszereket nem lehet a végtelenségig kiterjeszteni. Ebből az következik, hogy univerzum-méretben nincsen olyan vonatkoztatási rendszer, amibe mi magunk és a nagyon távoli galaxis is beleesik, hogy "sebességnek" értelmezhessük a galaxis távolodását.
Persze a laikusok kedvéért fel lehet venni hozzánk rögzített és a végtelenig kiterjesztett képzeletbeli vonatkoztatási rendszert, de ennek semmi fizikai jelentése nincsen, és így az ehhez mért sebességek sem fizikai mennyiségek. Azaz nem vethetőek össze a vákuumbeli fénysebesség fizikai mennyiségével.
Illetve már most is van. Az univerzum állítóllagos tágulásának a sebesessége.
Elégséges itt méret alapján, egy átmérő vonalatt, vagy sugárvonalat képezni és azt elemezni. Ott van egy távolság és idő tényezőnk is van. Csak osztani kell a kettőt egymással.
I like what you wrote and there are quite a few things that make perfect sense. ... but only according to our current knowledge. I am afraid, however, that with development there will be greater speed. Or it already is. The speed of the universe's purported expansion.
Tetszik, amit írtál és van benne jónéhány teljesen logikus dolog. ... de csak a jelenlegi tudásunk szerint. Attól tartok viszont, hogy a fejlődéssel lesz nagyobb sebesség. Illetve már most is van. Az univerzum állítóllagos tágulásának a sebesessége.
"Mark Denmeade: Miért korlátozott a fotonok sebessége?
Arthur Dent:Mert amit általában fénysebességnek hívunk, az valójában a tárgyak sebességhatára az univerzumban.
Mark Denmeade: Miért korlátozott a sebességük?
Arthur Dent:
A fotonok, a fényt alkotó részecskék tömegtelen részecskék, vagyis nincs pihenő tömegük. Ez azt jelenti, hogy nincs semmi tehetetlenségük, egy tárgy hajlamos ellenállni a mozgásban bekövetkező változásnak. Ennek eredményeképpen a fotonok csak a lehető legnagyobb sebességgel tudnak közlekedni egy vákuumban, amely körülbelül 300 000 km/s (186 000 mérföld/s) halad. Ezt a sebességet fénysebességnek nevezik.
Az ok, amiért a tömeg nélküli részecskék, mint a fotonok, a fénysebességre korlátozódnak, az a téridő szerkezetéhez kapcsolódik. A téridő egy négydimenziós szövet, amely ötvözi a tér három dimenzióját (hossz, szélesség és magasság) az idő dimenziójával. A fény sebessége intimen kötődik a téridő szerkezetéhez, a fénysebességnél pedig lehetetlen bármi is gyorsabban közlekedni.
Ha egy tömeg nélküli részecskét valahogy fénysebességnél nagyobb sebességre gyorsítanál, azzal megsértenéd a fizika törvényeit. Ez paradoxonokat is teremtene, például az objektumok képesek jeleket küldeni az időben. Ennek következtében általánosan elfogadott, hogy a fény sebessége az univerzum végső sebességhatára.
Íme néhány ok, amiért a fénysebesség a végső sebességhatár:
Megegyezik a speciális relativitás elméletével. A speciális relativitás a fizika elmélete, amely leírja a tér és idő kapcsolatát, és az egyik legjobban bevizsgált elmélet a fizikában. Különleges relativitás szerint a fénysebesség minden megfigyelő számára azonos, függetlenül a motion.It szükséges a paradoxonok megelőzéséhez. Ha a fénysebességnél gyorsabban lehetne utazni, paradoxonokat hozna létre, például a tárgyak képesek jeleket küldeni az időben. Ezek a paradoxonok sértenék az okozati összefüggést, ami az alapelv, hogy az oknak mindig megelőznie kell a effect.It összhangban van az univerzum megfigyeléseinkkel. Az univerzum megfigyeléseinkből tudjuk, hogy a fénysebességnél semmi sem haladhat gyorsabban. Ez igaz a tömegű tárgyakra, valamint a tömegtelen részecskékre, mint például a fotonokra.
A fény sebessége az univerzum alapvető állandója, és elengedhetetlen a fizika megértéséhez. Saját létezésünk korlátaira is emlékeztet, mivel kötnek minket az univerzumot irányító fizika törvényei."
