Nálam be volt félig tömődve az öntéskori "betonsorjával" belül. Szépen kikerekítettem, de a külső takarantyúkkal még nem tudtam mit kezdeni. Talán valami kerek reszelővel tudnám belülről kipuceválni a hőszigetelésre felkent glanc rákötött-szűkítő maradványait. Hogy miért nem áldoznak erre 1 alkalommal 1 fúrógépes manuszt aki végigfúrná a konyhákat 80-ra, (a betont nem is kéne fúrni, csak a hungarocellt, ívülről meg egy hintán leereszkedő másik manusz meg a szellőzők fedelét tenné fel, nem tudom. Ki lehetne vezetni a konyhagőzt szépen. Erre fel mit látok? Ugyanolyan házban ahol most szigeteltek a 4 lyukból 3-at betömtek, a legfölsőt meg ugyanakkorának hagyták. Igaz megszüntették a gázt is az egész házban, de akkor is. Megint nem gondolkodtak előre... Ja és műanyagablakot nyomtak be mindenhová.
Ablakba való szellőzőre gondoltam. Sajnos sok helyen,a panelba a szellőzőt eltakarják így nincs meg a megfelelő szellőzés. Igaz volt olyan ablak szellőző ami le volt ragasztva. Most arra mit lehet mondani.
Magyarul az a 4 db 80-as lyuk a panelfalon ami kívül lecsökken valójában 50-re, és még egy kereszt alakú izé is lefogja a felét (2 fent, 2 lent) ami anno abba a hülye spájzszekrényben volt (vagyis fordítva) az tudományos néven légbeejtő? Így a bentről 80 nak kinéző furat jó ha van 40-es, de inkább 35-ös. Nagyra kifúrni, hogy legalább az egyiken tisztességesen mehessen ki a páraelszívó, nem lehet.
Hivatalosan senki nem fog kicserélni pár centis csövet gázvezetéken,főleg nem méretlen vezetéken.
Gáz elzáráshoz,ha nincs az épületen belül főelzáró, egyből kell a Főgáz , hogy kizárja az épületet a gázszolgáltatásból,előfordulhat hogy az utcai elzárót Ők sem tudják elzárni,de egy kis ásás után nagy duzzogva kicserélik a kinti elzárót.
Most csináltunk egy társasházban teljes gázmeót,pincében a régi menetes kötéseket kikellet cserélni hegesztetre , és felszálló strangonként menetpárokat behegeszteni.
Lakásokban minden gázcsapot a tűzhely előtt lecseréltünk,minden tűzhelyet külön nyomáspróbáztunk, majd a gázvezeték nyomáspróbája után új sárga flexicsővel bekötöttük a tűzhelyeket.
Mondhatom hogy nem volt egyszerű a lakókkal megértetni hogy saját érdekükben csinálunk mindent.
És még volt olyan lakás ahol nem volt az ablakokban légbeejtő,azokba a lakásokba vissza se lehetett adni a gázt , amíg a tulaj meg nem csináltatta.
És mivel kezdődött ez a "kis meló"? A pincében gázszagot éreztek a menetes kötéseknél, kiment a Főgáz , kizárták egyből a lépcsőházat. Nyolc LH. épület, igaz ez "csak" panel, és a csóróbb pesti oldalon.
ha már villanyt is szerelünk, szemlesütve jegyzem meg hogy egy gázvezeték átadásához EPH érintésvédelmi villanyt is kell szerelni. gázóránál érintésvédelem, gázkazánnál Fi relé mögé rakni a kazánt. ez nekem szereléssel, EPH papirral ismerős villanyossal 20 rugóba volt.
és a főgáz átvételkor ráíratta a Fi relé típusát is az EPH papirra. ekkor már én is anyáztam.
Elvitte az eredeti kéményigazolást, az eredeti gáztervet, és az EPH-t.
csak ami papirt benyelt az volt 60-70e ft. csak a papir.
2. IGEN, mert a rendszerben ő végzett utoljára szerelést és kutyaköteles azt átnézni mielőtt újra feszültség alá helyezi. A gyakorlatban ez nem működik, mertnincs annyira szabályozva mint a gázosaké. Illetve akkor egy konnektor csere 50eFt lenne :-( De a bíróságon ezt magyarázhatod...
Autószerelő: Nem,mert almát körtével nem lehet.... kivéve, ha látható nyoma volt (pl repedés stb) De ha hibás fékkel engedi ki, akkor már is simán lecsukják.
Ne keress logikát Mo.-n
Igazad van, mert a villanyászok nincsenek annyira szabályozva mint a gázosak, a festő is nekiáll villanyt szerelni mert akkor a megrendelőnek olcsóbb...
Egy-két kérdés, ha lehet. A kazán kondis, gondolom. Hogy lett tervezve a radiátor méret, milyen vízhőmérsékletek mellett illeszkedik a lakás -15 fokos hőigényéhez? Mennyi a lakás -15 fokos hőigénye?
A lakás szinte pont ugyan olyan mint amit leírtál volt 3 konvektor, vízmelegítő, két falai fűtő, tűzhely.
Mostani ár:
90 m2 lakás 3 szoba, konyha radiátorok, fsz törölköző szárítós csőradiátor Radiátorok termetesek mivel a lakás nem szigetelt 22-es mind 2db 1400mm, 1 db 1600, 1 db 900x400.
kazán Ariston,
kémény 11 méter+levegő bevezetés,
vízes átalakítás a kombi kazánhoz,
gázterv gázmeó
falon kívüli szénacél csővezeték termosztatikus radiátor szelepekkel,
beüzemelve, kulcsrakészen átadva
1,1 milla.
Ebben nincs munkadíj. De szerintem 300 alatt szóda sem állnék senkivel.
2. Ha kicserél a villanyszerelő egy konnektort, másnap kigyullad a lakáselosztó és mindeki bent ég, akkor ő lesz a felelős, mert neki látnia kellett volna ,hogy milyen az állapot mindenütt?
Vagy egy autószerelő vezérszíjat cserél, másnap eltörik a kerékécsapágy, a féktárcsa, a lengőkar, és tömegbalesetet okoz az autó, ő lesz a felelős?
Miféle elmebeteg logika ez?
A gáz veszélyesebb? Ezerszer annyian halnak meg áramütéstől, hátmég közlekedési balesetben, mint gázömlés vagy gázrobbanás következtében.
Akkor a statisztika itt nem működik, mert miért is?
3. Nem nekem, hanem a társasháznak, én személyszerint lexarom, ha nincs gáz majd megoldom máshogy, éppen másokon akarok segiteni, és mit kapok mindenütt, flegma nagypofát, okoskodást, rinyálást.
Ha bárki hozzányúl és baj történik, mindegy, hogy azon a szakaszon amit javított vagy máshol Ő lesz a felelős az egész mért szakaszért. Szerinted ezt ki fogja Neked elvállalni ?
kémény? van-e vagy újat kell építeni (béletetni) egy min. kémény kivitelezéssel legalább 100e , a főketüsz átvétel díja 16e
kazán hivatalos beüzemelés (ariston) 30e
kivitelező: ez képlékeny. ha komplettten, konvektorok kivésése, kidobás, új gázcsővel elindulni a gázórától, majd becsővezni a lakást én olyan 3-500e körüli összegre tippelek.
Ha valakinek szabálytalan a cirkója lakáson belül, szívjon, úgy kell neki.
De miféle "korszerűsítés"?
El van rohadva az alapvezeték egy nagyon kis szakasza, semmi munka, elzár, cső kiteker, másik cső, beteker, mehetne mindenki haza. Nem folyik semmi, nem ömlik semmi, nem szivárog semmi.
Ezért nem lehet vakolatban az új szabályok szerint a cső, de MINDEN régi házban így van, északbudától délpestig, millió db házról beszélünk.
Mit kell tudomásul venni, hogyha valaki nem új építésűben lakik, akkor rögtön egy szobakonyhára a közösköltségen és a rezsin kívül évi 100-200 ezret kell tudnia félretenni?! mert kb most annyi jutna, és ez csak a gáz, és csak a közös szakasz.
Nem vagy Te eltévedve egy kicsit?
Nem robban semmi nem történt semmi. Igen a kócos menet van, ami nem jó így, de 20éve földgáz van, mégcsak gázszag sem volt soha, árnyalatnyi sem. De az összes kócos szart ki lehetne cserélni az alapvezetékben raffiára szépen fokozatosan, pont olyan jó.
De nem, most az van, levág az egészet, vasba kiszór a jó cső is, összes menet, összes csap, főcsap is, minden. Mintha sosem lett volna ott semmi. És újra tervezteteni, engedélyeztetni, elfogadtatni, építési hatóság, gázmű, minden isten faxa, mérnök, műszaki ellenőr, stb, stb, és ujra vagy műanyag, vagy hegesztett alapvezeték, mert ez a 21-századi szabvány.
Eddig még nagynehezen el is fogadom, meg papiron persze, össze kell dobni, mert az ugy megy, többségében minimálbéres közalkalmazottaknak, 1 fizetésből élő családoknak, kisnyugdíjasoknak, akik ilyen házakban, ilyen körülmények közt laknak.
De ami már túlmegy az emberi tűréshatáron, az az összes gázóra le, összes lakás próba, és persze semmi nem fog megfelelni, maga az órafej sem, ami a gázmű szent és összevisszaplombált tulajdona, mert ez is kb 30db ideoda alakított kócos menet mindehol, hol hogyan tudták megoldani és mikor készült.
A nem lakott vagy kétséges státuszú lakások külön érdekes lesz, mikor a gázmá nem jut be leszerelni, tehát el sem indul a folyamat, elzár és telik az idő, hetek, hónapok. A lakás tulajdonosa külföldön, nem él már, vitatott a jogi-tulajdoni helyzet, ki fogja felnyittatni és milyen jogalapon?
MEgitn az lesz mitn a 20cm csővel, én ezt nem nyitom fel, én ezt nem csinálom, évekig nem lesz gáz.
Mindez némi rozsda miatt, ami még át sem ért a fémen, mert akkor el lehetne ájulni a gázszagtól nyilván, azért az alapvezetéknek van kapacitása, ha ott minimális luk van, jön a jószag rendesen.
egy nagyon hozzávetőleges összeget tudtok arra mondani, hogy egy konvektorról központi, radiátoros gázfűtésre való átállás kiépítéssel engedélyeztetéssel, mindennel együtt mennyibe kerülhet?
A csővezetékek méretei, mint pl. 1/2", 3/4", 1", úgy gondolom zoll-ban vannak megadva. Ez mennyiben különbözhet a nálunk - még mindig - használt inch-től? Mert, ha tegyem föl ugyanaz, akkor milyen akadályokba ütköznék innen hozott szerelvényekkel?
Tehát, ha 1 német zoll 1,03 in és 1 svájci zoll 1,87 in... akkor 1 magyar zoll mennyi in lehet?
Köszi a törődést, kicsit mintha túl lenne lihegve hivatalból ez a dolog.
Jelenleg 30 éves, vízhez való mofém csapok, illetve kenderkóc menettömítés van, jelentem nem szelel sehol, a hihetetlen 0,025 bar nyomástól:-DD
Fűtésátalakításban vagyok, a gázrendszert is korszerűsíteném, de akkor veszek egy loctite 55-öt, nem rizikózok.(szerintem a ptfe több, mint elég lenne ide, de valószínű a loctite lobbija erősebb volt, esetleg ott van sógor/koma).
Megnéztem a tavaly decemberben átvett gáztömítést anyámnál, valami kócszerű anyag van a menetre csavarva, + még ilyen gumiámszerű paszta, de nincs megkötve, ragad.
Oldható kötésekhez kizárólag az MSZ EN 751szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás előírásaitkielégítő tömítések használhatók. Karimás kötések tömítő anyagai a legnagyobb üzemi nyomásnak (MOP) megfelelőek és pentánállóak legyenek. Növényi eredetű tömítőanyagot alkal-mazni nem szabad!
A szabvány fel van tüntetve a szalagodon.....na ezen érdekes eligazodni :-))))
Utánanéztem és a szalag már nem jó gázra pl az EON-nál, de gyanítom, hogy a többinél sem, bocs, hogy félre tájékoztattalak:
3.2.4.2. Oldható kötéseknél alkalmazható tömítések Oldható kötésekhez kizárólag az MSZ EN 751 Az 1., 2., családba sorolt gázokkal és forró vízzel érintkező menetes fémkötések tömítőanyagaira vonatkozó szabvány előírásait kielégítő tömítések használhatók. Növényi eredetű (pl. kenderszál), illetve teflonszalag tömítőanyagot alkalmazni nem szabad! Tömítőanyagok Menetes és karimás kötésekhez tömítőanyagot kell használni. Tömítőanyagot a gyártó használati utasításának megfelelően kell alkalmazni. Menetes, karimás kötések tömítésére csakis pentánálló tömítőanyag alkalmazható. Anyaga a várható mechanikai, vegyi és hőhatásnak ellenálljon. Tömítőanyag azbesztet nem tartalmazhat Menetes kötések tömítése: Csővezeték menetes kötései hengeres (C), vagy kúpos (R) menettel készíthetőek. Gázmérő előtti csővezeték 1/2", 3/4", 1", 5/4" méretű menetes kötéseinek tömítéséhez az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. által jóváhagyott (pl.:Loctite Lt 55 tömítőzsinór), ezzel egyenértékű gyártmányt kell alkalmazni. A tömítőzsinór feszített felcsévélése előtt a menetélet érdesíteni kell. 6/4"-os és 2"-os kötések tömítésénél az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. által jóváhagyott tömítőanyagot kell alkalmazni.
Te vele szerződsz. Veheted úgy hogy ő a fővállalkozó. És neki van bejáratott tervezője aki nem rajzol olyat amit nem fogadnak el vagy amit nem lehet megépíteni, mert akkor nem lenne a bejáratott tervezője.
ez a fővállalkozó pedig nem a tulaj, nem egy okos vállalkozó, hanem a környéken járatos öreg gázszerelő szaki/vállalkozó. mivel nem az első neki, ismeri az embereket a gázműveknél személyesen, tudja a megfelelő mobiltelefonszámokat. tudja hogy mi az ehavi szokása a kéményseprőknek. ha kell, akkor azt is tudja hogy kinek mi a tarifája, neked nem is kell tudni róla.
Egy ismerősnél TIGÁZ területen elviték az órát tartozás miatt.
Tartozást kifizette + 4000Ft óra szerelés.
Nem volt nyomáspróba, nem volt terv-engedély- valóság összevetés, pedig a házban (igaz gáz szerelő) de arébb rakta a csöveket + egy két új leállás kazánnak, tűzhelynek stb.
Kell a "fizető vendég" a Tigáznak is, jobban mint a kikapcsolt fogyasztó.
Ha a szolgáltató hiénáit akarjátok megbízni akkor tényleg sok sok milla, de ha keresel a piacon akkor könnyen találsz olyan szerelőt aki normális áron megcsinálja.
" gaztervezo, gaz es futesszerelo es a kemenyes altalaban kulon emberek vagy van olyan is aki egy csapatban megoldja az egeszet es ha valami problema van akkor nem egymasra mutogatnak?"
bizony bizony azok egymástól teljesen független emberek.
Így kell valaki aki összefogja a munkát. Ez lehet egy fővállalkozó vagy akár atulaj is ( ha ért hozzá ). A fővállalkozónak külön díja van min. egy 100 -as.
Van ám más szaki is aki ilyen munkán serénykedik. Pl. a villanyszerelő, a beüzemelő stb stb. vagy pl. a javító kőmíves, a festő és a sitt elszállító.
szóval egy modern fűtésre min egy millát rászánhatsz.
Ja a fűtési vizes rendszer megvan , így ha igyekszel, talán 600 ból kijöhetsz.
Nagyon szabatos fogalmazast ne varjatok tolem, egyelore nem ertek a temahoz, siman ossze fogok keverni dolgokat. A problema az hogy minden evben tobb tizezer forintot koltunk el hogy a futes mukodni kezdjen es ezt szeretnenk megszuntetni. Eddig minden evben ugy valtunk el a szerelotol hogy most mar tobbe nem lehet baj es ez meg sosem mukodott.
A jelenlegi kazant akarjuk lecserelni egy uj (cirkos) kazanra. A lakas 40 nm2, elso emeleti, meg 3 emelet van felettunk, a kemeny jelenleg nincs kibelelve. 3 radiator van (kisszoba, nagyszoba, konyha). A mereteket nem tudom fejbol, de most nem is vagyunk Bp-en, majd megmerem ha ott vagyok.
A gaztervezo, gaz es futesszerelo es a kemenyes altalaban kulon emberek vagy van olyan is aki egy csapatban megoldja az egeszet es ha valami problema van akkor nem egymasra mutogatnak?
lezárult a fűtéskorszerűsítésem a gázművek végre átvette. nem volt könnyű...
konvektor-kondenzációs kazán csere volt a projekt, családi házban.
a gáztervnek hibátlannak kell lennie minden csővastagság stb stimmeljen mert nézik! semmi eltérés ne legyen a szerelésnél -mert "jó lesz az úgy" a mester szerint. nem! a falon is úgy menjen a cső ahogy rajzolva van.
komolyan veszik a kéményesek is -kicsit begitteltem mikor pakolta le a műszereket a kocsiról- meg a gázosok is a nyomáspróbát!
kicsi jóindulat van bennük de nagy fejcsóválások is voltak. nagyon nézzétek meg a kivitelezőket (kémény és gáz) mert nekik ott kell lenniük az átvételkor mert az apróságokat helyben javíttatják.
kéményművek (főketüsznél ) nagy a sor bele se gondolok mi lehet fűtésszezon elején..
5 eve vettunk egy lakast, amit felujitottunk, de a futesszerelo tanacsara meghagytuk a regi FEG kazant. A futesszezon indulasa minden evben egy remalom volt, a kazan soha nem indult el, tobbszor szezon kozben is leallt. Idokozben gyakorlatilag mar mindent kicsereltek benne, csoveket, radiatort atmostak, tobb szerelo is latta, de egyszeruen senkinek sincs lovese hogy mi a baj, meg azt sem tudtak megmondani hogy a kazannal vagy a radiatorrokkal / csovekkel van-e a gond. ezek utan ugy dontottunk hogy elso lepesben lecsereljuk a FEG kazant cirkora, remelve hogy ez a problema forrasa es elobb-utobb egyebkent is lecsereltuk volna.
Tud valaki olyan megbizhato szakembert ajanlani aki fel tudja merni hogy milyen keszulekre van szuksegunk es be is tudja szerelni? Vagy hogy hol erdemes elkezdenem keresni? (Bp, V. keruletben van a lakas.) Jo lenne ha olyan lenne, aki nem csak a kazanokhoz, hanem a futesrendszerekhez is ert, mert lehet hogy ott van a kutya elasva (minden szerelo megjegyezte pl hogy a eleg vekonyak a radiatorhoz vezeto rezcsovek, de senki nem mondta hogy ez barmilyen problemat okozna). Elore is koszonom a segitseget!
Nem vagyok szakértő, pár évvel ezelőtt ezen a fórumon kaptam segítséget, amikor nem volt meleg víz, remélem most is tudtok segíteni rendbe hozni a kazánt.
Tudom, elég gyenge típus: Westen Quasar 24 F
A probléma mindig akkor van, ha elutazunk, pár napig nem használjuk, ilyenkor rendszeresen csökkent a nyomás. Ezt mát tudom orvosolni, a nyomást növelem és megjön a meleg víz.
Most 5 napig nem voltunk itthon, hazaérve megfelelő a nyomás (azért kicsit növeltem), de nem melegszik a víz. Megnyitva a csapot pár másodperc gondolkodás után az 50˚ melletti led pirosan villog.
Tudna valaki segíteni? Épp betegek a gyerekek, jól jönne a meleg víz.
Előre is nagyon köszönöm, ha valaki tudna segíteni!
optimista feltételezi hogy a világ jó. bemegy a boltba, kér egy szerelt falikorongot zuhanycsaptelephez. felrakja ottjon. vesz egy zhanycsaptelepet. a dobozban van két Z idom, ami nem hagyható ki. szépen összerakja és kész. esetleg nem jön ki a szint, visszamegy a boltba, kap két csaptoldót, összerakja és kész.
pesszimista elolvas mindent, konzultál. megtudja hogy a Z idom azért van, mert
- ezzel állítod vízszintbe a csapot
- ez oldja meg a problémát hogy esetleg 1-2mm-el mégse passzol a korong meg a csap kötéstávolsága
- ez hozza ki a csatlakozást a falsíkból, hogy rá tudd tekerni a hollandit.
- és igen, ez csinál a félcolos falikorongból háromnegyedet.
a falikorong mindig félcol, a csap meg mindig héromnegyed, ez teszi lehetővé hogy lecseréld a csapot ha megunod vagy beszarik.
a baj akkor van ha a pesszimistanak nem sikerul teljesen jol utannanéznie, és kiokoskodik valamit ami nemjó. és igazolva látja hogy a világ szar, hiszen mennyire utánnanézett, mennyit tájékozódott, aztán még így is megszívta.
Vegyél egy olyan faliizét amin eleve össze van heggesztve pontos távolságra a hideg és a meleg víz helye egy vaslapon. Ehhez nem kell semmilyen toldófoldó.
szóval 20-as cső 3/4-es fali korong ----- 3/4-1/2 Z idom ----- 1/2 csaptelep ha jól értem :D
egyébként a mostani kád/zuhanycsaptelepek zöme az 1/2 csatlakozású vagy 3/4 ??? mert én ahogy néztem régebben 3/4-eseket láttam....ez meg 1/2-es...szóval ezért volt nekem furcsa, hogy elírás...vagy mi... de az a szomorú, hogy a Mofém oldalán sem írja le pontosan, hogy milyen a bekötőcsonk, csak rajzon amit alig lehet látni
Köszi Mindenkinek, még átgondolom a dolgot ha sikerül press fogót kerítenem akkor azzal csinálom, a gyors csatlakozós rendszerektől tartok nekem nem tűnnek megbízhatónak az összetolom és készen van rendszerek. Végső megoldás lehet a réz cső lesz.
hát nem tudom, de én a kazán melletti részre fogom most a konnektort szerelni persze feljebb mint a lenti csatlakozásai (víz-gáz) remélem nem gond....miért lenne gond, csak nem adnak a kazánhoz 3m-es csatlakozót :D
hát lehet hogy lesz egy hülye kérdésem.... :D de hát ezért van a Fórum
van ez a szett: Mofém Junior Evo Zuhanyrendszer 153-0048-00 elvileg a csaptelep G 1/2 csatlakozású BM....google...képek alapján
na most vennék hozzá a fal mögé egy szerelt fali korong szettet milyet vegyek??? 16-os csöves 1/2 csatlakozósat BM vagy 20-as csöves 3/4 csatlakozósat BM
azt néztem hogy ugye kell a 2 közé még 2db S csatlakozó külső mentes ez az s csatlakozó létezik 1/2-1/2, 1/2-3/4 és 3/4-3/4 ben is ???? mert ha igen akkor rakhatom a 20-as 3/4-es feli korong szettet is....
Ötrétegű csőhöz lehet kapni olyan idomokat amit nem kell préselni.Csak rádugod a csőre az idomot és kész a kötés. Igaz ezek az idomok drágábbak. Én személy szerint jobban szeretem a presszes rendszert. Miskolcon talán van Mart üzlet náluk lehet hogy vannak ilyen idomok is. A neve Kekelit,de van a wavin-nak is. Gugliz rá.
Gyakorlat nélkül a sütős rendszerbe ne fogj bele! Vagy kölcsönözz valahonnan prés gépet, vagy rézvezeték. Azt könnyű forrasztani, és ha valami nem sikerült javítható, még a sütős idomokat kidobhatod.
Véleményeteket kérném vízszereléshez szeretnék fogni amit szeretnék magam megcsinálni. A projekt egy kis fürdő kialakítása hideg meleg víz kiállások, falon belülre! sokféle rendszert ajánlottak 5 rétegű, rehau, pp-r stb amik mind speciális szerszámokat igényelnek press fogó stb amik ára elég borsos egy egy-két napos munkára( kölcsönzőkben nem tartanak felénk, miskolc :( ). Talán a pp-r sütős szerelés ami árban a legkorrektebb 15-20e egy cső hegesztő az idomok is egész olcsók kérdés mennyire megbízható ez a rendszer és melyik márka a jó minőségű? Nem sok véleményt találni róla egy pár gyártó oldalát olvastam de ügye mindenki azt ír amit akar, ezért fordultam ide biztosan vannak itt szakemberek akik foglalkoznak vele.
központi fűtésemét szeretném kicsit feljavitani,itt-ott nem tudom mit-hogy használjak
30éves gravitációs rendszer,eredetileg vegyes kazánnal a pincében,nyitott rendszer a padláson tágulásival(9m),hajdusági lapradiátorokkal,majd kapott egy éti f25ös gázkazánt,de maradt gravitációs
Tökéletesen müködik,csak a golyóscsapok kezdenek ereszteni("O" gyürüket cserélem,a teljes felujitókészlet vsz felesleges lenne) meg a parkettás helyeken alulra is teszek golyóscsapot
A vegyes kazán előtt van golyóscsap(2",ha a gázkazán megy,akkor ez zárva van)
a gázkazánon viszont nincs csap,ide tehetek visszacsapószelet(esetleg legyengitett rugóval) vagy inkább golyóscsapot (ha a vegyeskazán megy ne fütse a gázkazánt)?
Erős szivattyuval keringetés után engedem majd le a 30 éves vizet (iszonyu büdös) ezt is cserélni akarom némi fagyállóval füszerezett vizlágyitós csapvizre (ha jól tudom ph-t érdemes mérni, min10 legyen ami már bőven lugos)
Összesen két radiátort cserélnék, a másik a változatosság kedvéért 3/4-ed colos. Ugye azt is le kell szűkíteni a radiátor félcolos méretére. Mi gond adódhat abból, ha kisebb a szelepet tetetem be?
Colos fűtéscsőhöz szeretnék illeszteni fél colos radiátort. Mekkora méretű szelepet vegyek? A colos elég drága, vehetek fél colosat? Tehát leszűkíthetem-e a szelep előtt az átmérőt?
Lehet hogy kicsit buta a kérdés, de forintban jelentős a különbség.
2 db colos HERZ szelep 30.000, két félcolos HERZ szelep 4.000 forint.
Csinálhatnának belül felfutó csövekkel is, alul elhelyezett thermoszeleppel, csak olyan kellene aminek az érzékelője fel van vezetve külön egy kapillárissal.
szép. és utánna meg sem adja hogy mennyi a csökkenés. egy szép hosszú radiátorra, mint a silver-es már nem lehet kevés.
szebb, mert nincs a felmenő cső, cserébe azonos teljesítményhez nagyobb radiátor kell ami több helyet foglal és még drágább is. nem kizárt hogy a nagyobb radiátor drágább annyival mintha alsó bekötésűt vennél.
C20NE: Kössz a tanácsod, az alsó utca ami még nincs közművesítve állítólag 1 éven belül közművesítve lesz, tehát csak 1 évig kell a felső aknához menő csőrendszernek kitartania. Utána már csak a szokásos 10-15 méter hosszúak lesznek a vezetékek.
1. ez a silver csinál valami atom spéci radiátort, amiben belül keresztbe van csövezve a csonk, meg hozzá spéci termofejet ami a padlószint hőmérséklete alapján, ráadásul függőleges helyzetben szerelve (amit a termofej gyártók mindig tiltanak) is jól szabályoz.
a négycsonkosnál nincs olyan hogy "A csöveket az alsó csatlakozókba szeretném bekötni". vagy egyik oldalon az alsó-felsőbe, vagy átlósan egyik alul másik felül.
a beépített szelepes alső bekötésűben van olyan hogy az alján van külön csonk ahova rejtetten mennek a csövek. van amin balról, van amin jobbról, van amin középen. arra nem emlékszem hogy meghatározza a szelep helyét is vagy az szabadon választható.
Viszont nem nagyon találok véleményt róla sehol, nem egy elterjedt tipus. Van valakinek jó/rossz tapasztalata ezzel a tipussal? Vagy maradjak a jól megszokott SD/Vaillant vonalon? Kösz a választ előre is.
a hosszú válasz, hogy a radiátoron belül el van csövezve, és a szelep maga a radiátor tartozéka megkapod/megveszed a radiátorral együtt. (ezért is van balos meg jobbos radiátor, hogy merről van a szelep) a szelep egy pöcökben végződik, annak benyomása zárja. utánna olyan tekerőt, termofejet, vagy spéci elektronikus fejet veszel, amit akarsz, mindegyik csak a pöcköt nyomogatja. azért majd annak nézz utánna, van vagy három szokásos kialakítás a szelep csatlakozójára a tekerő fele. a legtöbb termofej univerzális és bármelyikre jó, de nehogy pont ne passzoljon.
100m csőben a víz elkezd áramlani adott sebességgel majd elzárod a csapot, vagy a mosógép befejezi a töltést az a mozgásban lévő víztömeg hirtelen fog megállni, a nyomáscsökkentő ezen nem segít mert ennek a hosszú szakasznak az elején van. Esetleg a KPE cső rugalmassága elvisz majd valamennyit belőle.
Milyen vízütésre gondolsz? Állítólag a nyomáscsökkentő szelep egyenletes nyomást biztosít a rendszernek, arra gondolsz amikor a háznál egy vízcsapot elzárok vagy amikor a mosógép szelep feltöltés után lezár?
Érdekes, hogy idágig nem hallotunk semmit a házban pedig hoszzú évek óta magas volt a víznyomás, most hogy 9-10-ről le fog esni 3-4-re most kezdjek el aggódni vízütés miatt?
Én nem mondom, hogy nincs igazad, de azt hiszem egyenlőre a nyomáscsökkentés és a téli víz leereszthetősége fontos most nekem.
Az egész történet ott kezdődött, hogy mivel senki sem lakik a felső részen, senki nem tudja észrevenni ha csőtörés történt az aknában. 3 éve 300000 ftot fizettünk ki mert annyi víz folyt el, 2 éve "csak" 30 ezer Ft-ot.
Muszály a vízóra elé tenni a nyomáscsökkentőt ezen oknál fogva, mert a vízórát is és a 130 m hosszú csövet is védeni akarom a 9-11 bar túlnyomástól.
Vízütéstől már annyira nem félek amikor az 3-4 bar nyomáson fog történni, az kárt nem tud okozni szerintem.
Ha az aknától még 10m-t esik 130m cső a házig én inkább a házban tenném fel a nyomásmérőt, mert a nyomáscsökkentő utáni hosszú szakaszon a vízütés újra fel fog majd lépni és joggal azt gondolod majd, hogy rossz tanácsot kaptál!
Valószínűleg olcsóbban jönnék ki ha fagycsap helyett egy könyököt vennék meg egy sima csapot csak azért haljok mégis a fagycsap felé, mert már az is elég baj, hogy az óra után nem egyenesen hanem egy ívvel megtörve 90 fokban hajlik a csovezet, érzésem szerint egy T-csatlakozó méginkább kiélezné az áramlási helyzetet szélsőséges körülmények között. Igaz, téglákkal kifogom támasztani a kereszbe fekvő csőrészt de inkább meghagynám a lágyabb ívű csőidomot.
Viszont ha lehetne kapni ugyanilyen lágyab ívű idomot leeresztő dugóval vagy csap csatlakozással az lenne a legideálisabb megoldás ha nem szűrős nyomáscsökentő kerül be a rendszerbe.
Magam sem értem, hogy miért nem folyt le tavaly a víz a csőrendszerből miután a fenti aknában elzártam a csapot és alul kinyitottam minden csapot a házban a kertben és még a ház melletti aknában ahol nincs hitelesített mérőóra.
Mivel a fenti akna és a ház között kb. 130 méter van, és kb. 10 méter szintkülönbség, szerintem is kikellett volna folyni legalább 50 liter víznek 1 colos cső esetén (nem tudom, hogy milyen a belső átmérője a KPE csőnek ami a házhoz megy)
Csak arra tudok gondolni, hogy mivel fent az aknában nem tudott sehol sem a víz helyébe levegő menni, a vákum miatt nem indult el a víz. De ez pusztán feltételezés, ezen a télen meglátom, hogy mi fog történni, mert most már lesz ot valamilyen leeresztő csap.
Igen, utánanéztem a neten, hogy hogyan eszik vagy isszák ezt a fagycsapot és valóban pont erre van szükségem, fagy előtt ezt elzárom (illetve kinyitom egyúttal a leeresztő nyílást rajta), utána visszamegyek a házhoz és hagyom, hogy kifoljon az összes víz a csövekből.
Úgylátom, hogy ennek a csapnak a tengelyén nincs semmilyen fogantyú, nem tudod véletlenül, hogy milyen méretű négyzet a tengely mérete? Talán 1/2 inch-es, amilyen a 1/2 inch-es Cro-Va dugókulcs hosszabbító szár mérete?
Ha nem, akkor lehet rá venni valami hasonló (kék színű) fogantyút amilyen általában nem fagy hanem sima csapokon van?
Akkor egy KB-s könyök és egy T-vel össze lehet hozni és csaptoldó sem kell... Ez mindig olyan LEGO érzés, én nem vagyok profi csak a saját dolgaimat javítom, lemérem a helyet, megnézem mi van otthon és addig variálom amíg kiadja a méretet :-)))
Ha a ház lejjebb van mint az akna, akkor minek leeresztő az aknában?
Téliesítés: vízóra előtt elzárni a vizet, a házban kinyitni 2-3 csapolót, leürítés után elzárni őket. Ha az aknafedél jól zár, a téli minuszok sem okozhatnak gondot.
Milyen a szűrővel ellátott nyomáscsökkentő? Lemaradtam valamiről?
Az jutott eszembe, hogy talán egy szűrővel ellátott nyomáscsökkentő meg is oldaná a másik dilemmámat, hogy hová szereljek egy leeresztő csavart ebben a szűk aknában ahol a csőrendszer levegőt tudna kapni akkor amikor a 130 méterrel odébb és lejjebb fekvő háznál kinyitom a csapokat téliesítés céljából.
(Feltételezve, hogy a nyomáscsökkentő alaphelyzetben nincs zárva és levegőt átenged a nyitott szűrőházon keresztül.)
Ma voltak kint a Vízművesek, azt mondták, hogy akkor beraknak egy nyomáscsökkentőt az óra és a belső elzárócsap közé ha megcserélem a belső csapot a kb. 10 cm. hosszú közbetét elemmel és utána a 10 cm-es elem helyére beszerelik a nyomáscsökkentőt. Ami rendben is van.
Vvalóban felhívták a figyelmem arra a nem szabványos elhelyezésre hogy a csőrendszer meghajlik 90 fokban az aknán belük, azt javasolták, hogy amikor már minden kész akkor támasszam ki csőrendszert (a képen is látható) bal oldalon. Majd teszek a fal és a cső közé annyi téglát élire állítva, hogy ne tudjon a cső mozogni előre/hátra a vízóra hosszanti tengelye mentén.
Viszont van egy dilemmám, azon filózom, hogy hová tudnék még egy leeresztő csapot vagy ha arra végképp nincs hely egy leeresztő dugót (menetes sapkát) ide beszerelni, (mivel a képen is látható, hogy elég szűk a hely) amivel téliesíteni tudnám a rendszert a fagy beállta előtt. (mivel most nincs leeresztő csap vagy csavar, ha elzárom a csapot és a háznál kinyitom a csapokat semmi sem folyik ki mert vákum van a rendszerben annak elléne hogy az akna és a ház között 10 m szintkülönbség van.)
Azért lennék nyugodtabb ha letudnám engedni a vizet a rendszerből télire mert nem lakunk itt állandóan, sokszor 1-2 hétig sem jövünk ide ki és ha komoly fagy jön akkor nem biztos hogy a hungarocell táblák az aknában elég védelmet nyújtanának.
Szóval pl. lehet olyan hajlított könyökcsövet kapni amin van egy leeresztő csavar vagy egy menetes sapka? Ha nincs, milyen megoldást tudnátok javasolni nekem?
Az öbltéshez szét kell szedni valamit az előszűrőn, vagy elég valami csapot vagy menetes dugót kicsavarni és akkor a nyomás kiviszi a felgyűlt mocskot valahogy?
Miért pont D04FM típusút fogsz venni? Megnézted, hogy az D05 vagy D06 mennyivel tud többet? Azt látom, hogy példul a D05 és 6-os kétszer annyiba kerül mint a D04-es de vajon miért?
Én úgy oldottam meg, hogy egy 100mikronos szűrővel egybeépített honeywell nyomáscsökkentő előszűrőnek és utána egy az általad linkelt szűrő egy 20 mikronos finomszűrővel. Látványosan sok szemetet fog meg mindkettő. A honeywell öblíthető a másik cserés ha telítődik.
Szerintem a weboldal értelemzavaró, a csőben lehet ennyi, de szerintem ilyen esetben van nyomáscsökkentő az óra előtt. Nekem is a max. 6bar tűnik ésszerűnek amit a kormányrendelet említ.
Én most fogok venni Honeywell nyomáscsökkentőt és mögé rakok egy vízszűrőt is és úgy megy be a házba a víz KPE-n. nyomáscsökkentő: D04FM vízszűrő: Aquafilter
...ez a 17 bar már horror kategória, ha véletlen csőtörés van, és pont mellette állsz, akkor kettévág a vízsugár, vagy mi?nyilván nem, de ekkora nyomást kezelni, nyitni-zárni már elég macerás, szaniterek se tudom, hogy mennyire szeretik.
A korábban, a kezdeti időszakban használt anyagok köre a technika fejlődésével kibővült, így egyre több csőtípust tudunk beépíteni a hálózatunkba. Az öntöttvas a legkorábban "nyomott hálózatban" használt csőtípus, de ma már gömbgrafitos öntöttvasat alkalmazunk helyette. Hibajavításkor - indokolt esetekben - még a korábban használttal azonos minőségű normál öntöttvas csöveket is beépítünk. A vezetékek élettartalma a védőbevonatoknak köszönhetően nőtt.
A csövek terhelhetőségét (10, 16 bár vagy akár ennél nagyobb nyomás) a gyártáskor határozzák meg, a vízművállalatok pedig, így társaságunk is a különböző igényeknek megfelelőt választhatja ki.
A Fővárosi Vízművek jelenleg GÖV (gömbgrafitos öntöttvas) és KPE (kemény polietilén) csöveket fektet le a rekonstrukciós, vagy hálózatbővítési munkálatokban."
Ami szép és jó, de közben a nem új hanem már meglévő régi fogyasztók ingatlanjain maradt a régi technológia és a vízóra utáni csövek itt-ott néha eldurrannak ami természetesen mindig az ingatlan tulajdonos hibája hiszen a csőtörés 10-ből 9 esetben a vízóra mögött történik.
Ennek ellentmond egy kormányrendelet ha még hatályos:
"A 38/95 kormányrendelet 10.§ (2) értelmében: A szolgáltató az ivóvíz szolgáltatását, legalább 1, 5 és legfeljebb 6 bar hálózati nyomással a szolgáltatási ponton köteles teljesíteni. Az ettől eltérő ellátást a szolgáltatótól lehet kérni. "
A csővezetékekben uralkodó víznyomás A budapesti hálózat nyomászónákra tagolódik. Ennek oka a szintkülönbségekben keresendő: mivel az igényelt szolgáltatást - lehetőségek szerint - minden pontra eljuttatjuk, a magasabban fekvő területekre nagyobb nyomással kell felnyomni a vizet. Ez 1,5 bártól 17 bárig, nyomás zónánként változik.
Nálunk 4,2 bar a hálózati víznyomás stabilan.Ebből arra gondolok, hogy a nyomásmérőm, és a víztoronyban lévő vízszint közötti magasságkülönbség 42 méter lehet:-)
Ez a 10 bar fölötti víznyomás a hihetetlen kategóriába tartozik nekem, kpe csövek se hinném, hogy tartósan szeretnék, ezért simán meg lehetne rángatni a szolgáltatót, gondolom én...
Ezt a vízütést egy kb. 2literes tágulási tartály és egy rendes nyomásszabályzó kombóval teljesen kézben lehet tartani.
A bemenő nyomásmérőm rendes 2bar-os nyomásingadozásokat mutat, a szolgáltató nem szabályozza a nyomást hanem amit a szivattyúk bírnak annyit tol és ez ekkor ingadozást jelent?
Az az akna is régi volt, amiben én dolgoztam, mégis átalakíttatták velem(megjegyzem fenyőfa és járda , mindez 30 cm-en belül....gondolhatod mit szoptam vele.)
Az ok pedig a vízütés, mivel az egyenes bekötésnél van tartás(az akna két oldalán a földtakarás),míg az oldalsó kimenetelnél ez nem biztosított.
Kösz az MSZ szabvány számot, a BME weboldaláról sikerült a kivonatát letölteni sajnos a teljes szövegért fizetni kell. Minden esetre a kivonat nem szólt semmit sem erről a témáról ami persze nem jelenti azt, hogy nincs benne.
Maga a szabvány 2002 keltezésű, tehát csak az utána épített vízóra aknáknák kötelező mivel másképp a vízművek nem adják rá az áldásukat, plomba az órára, stb.
De a 2002 előtt épült aknákra ez a 2002-es szabvány nem lehet kötelező érvényű mert akkor valószínű, hogy több tíz vagy száz ezer aknát kellene emiatt átépíteni.
Márpedig ez az akna jóval 2002 előtt épült és az akkori MS szabványok szerint a vízművek szakembere át is vette különben nem lenne plomba sem a mérőórán ha nem lenne mint elfogadott akna benne a nyilvántartásukban.
és melyik szabvány az amelyik megköti, hogy a kimenő ágnak a bemenővel szemben kell elhagynia az aknát?
Vajon mi ebben a szabványban a poén? Mi van akkor ha az akna falán túl törik meg a csőrendszer 90 fokban? Miért nem mindegy, hogy hol törik/hajlik meg a cső a tulajdonos ingatlanán ha a vízművek amúgy is csak az óráig felelnek az épségért?
"A vízmű ragaszkodhat a szabványhoz, megkövetelheti, hogy a mért vezetéknek az ő méretlenükkel szemben kell kimenni."
Hát nem hiszem, hogy ez itt problémát jelenthet hiszen ez nem egy új ház vagy új bekötés hanem régi és ráadásul a szögbeli eltérést fémből készült könyökcső oldja meg ami tutti, hogy nem fog szétrobbani egyhamar.
De miért hívod kekeckedésnek azt ha olyasmit kérsz (számon) a vízművektől ami neked törvény szerint jár? Az átkosban ez a mentalitás kellett ahhoz, hogy a rendszer békénhagyjon, de azok az idők már remélem elmúltak.
Én Honeywell nyomáscsökkentőt tettem be a típusára nem emlékszem már. Azt hogy milyen típus legyen a nyomáscsökkentő azt csak akkor tudod meg ha mindkettőt kipróbálnád. Nekem meg erről nincs tapasztalatom.
Wattocsak: Ha ez a szakmád, tudnál javasolni nekm olyan "ipari" nyomáscsökkentőt ami megoldaná a problémát az én esetemben? Igazában az árára lennék kíváncsi és a működési elvére.
Ma délelőtt olvastam itt valahol a neten hogy két fajta elven működhetnek ezek a nyomáscsökkentők, az olcsóbb fajtánál a primer nyomás befolyásolja a szekunder nyomást (valami rugós lappal működik) míg a másik, drágább megoldásnál a primer nyomástól illetve nyomás lökésektől teljesen függetlenül működik a nyomáscsökkentő.
Van értelme a "független" fajtára több pénzt kiadni vagy a "függő" is elég?
morgen66 : Köszönöm a javaslatod ami a szomszédokat illeti, megfogom kérdezni tőlük, hogy náluk mi a helyzet.
" hogy csak egyetlen egy alkatrész készült nem fémből az a kék karimájú csatlakozó ami összeköti a fém csövet a ház felé menő csővel.
Abban már nem is vagyok biztos, hogy az a cső ami a ház felé megy az milyen anyagból van és mekkora max. nyomásra van hitelesítve."
Az egy KPE csatlakozó; ami a ház felé megy, az a KPE cső, ami készülhet 6 és 10 báros kivitelben(rá van írva méterenként, ha szerencséd van, 10 báros, habár lehet Neked az is kevés)
A vízmű ragaszkodhat a szabványhoz, megkövetelheti, hogy a mért vezetéknek az ő méretlenükkel szemben kell kimenni.(velem megcsinálták úgy, hogy szemben lyuk sem volt, úgyhogy annó eleve oldalsó kimenetellel vették át.)
Nem tudom, hogy érdemes-e velük kekeckedni, lehet jobban jársz, ha sk. teszel be egy nyomáscsökkentőt.
"Én még vízóra aknában nem láttam nyomáscsökkentőt,főleg nem vízóra előtt."
Hát ez a törvény még elég fiatal, nem tudom, hogy az előző törvény szerint megvolt-e szabva a víznyomás felső határa a vízszolgáltatók számára.
De a logika szerint ha a "vízválasztó" vonal a mérőóránál van, akkor véleményem szerint a vízóra elé kell tenni minden berendezést amiért és aminek a helyes működéséért a vízszolgálató felel, nem?
Azt sajnos nem tudom, hogy a csőtörés előtt hogy nézett ki az akna, az utolsó javítás után készítettem egy fotót róla magam sem tudom, hogy miért. Talán azért mert ma már mindent dokumentálni kell és bizonyítani ha valaki valamit el is akar érni ebben a mai jogi rendszerben:
Azt nem tudom, hogy mit hívnak flexicsőnek ebben a szakmában, a fotó alapján úgylátszik, hogy csak egyetlen egy alkatrész készült nem fémből az a kék karimájú csatlakozó ami összeköti a fém csövet a ház felé menő csővel.
Abban már nem is vagyok biztos, hogy az a cső ami a ház felé megy az milyen anyagból van és mekkora max. nyomásra van hitelesítve.
Annó (még az átkosban) a telkünkön ugyan ilyen gondokkal küzdöttünk mi is. Amikor megépítették a víztározót az addigi éppen, 1 -1,5 bár helyett nem volt ritka nappal a 13 bár sem. Este felment 16-ra is. Minden szerelvényünk egymás után ment tönkre. Anyám kezéből csak úgy repkedtek a poharak:-) A nyomogombos WC ami addig nagyon rosszul üzemelt, most mindent a fürdőszoba közepére dobott ki:-)
Vettem egy standard nyomáscsökkentőt, de az is kifeküdt 2 hét után, ekkor vettem egy iparit ami nagyon jól működött és normalizálódot a helyzet. Sosem volt 4 bar-nal több.
Abban az időben nedves vízórák voltak, az üvegek és a tömítései is egyik a másik után ment szét a szomszédoknál.
Én nem hadakoztam velük hanem megcsináltam, könnyen beszélek nekem ez a szakmám.
A húgom ingatlanján már kétszer volt csőtörés a vízaknában az elmúlt három évben (mind a kettő tetemes vízszámlát eredményezett) a napokban elhatároztam, hogy megmérem a víznyomást a kerti csapon hátha magas víznyomás okozza ezeket a csőtöréseket, hát majd leesett az állam, 9 bar volt, de a csap nyitásánál vagy zárásánál felment 10 fölé is és ezt este 7 órakkor mértem úgymond csúcsidőben, feltételezem, hogy hajnalban könnyen lehet 11-13 bar nyomás a rendszerben.
Épp ma reggel olvastam a neten hogy a vízműveknek meg van szabva törvény által hogy a szolgáltatott víznyomás max. 6 bar lehet.
Az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet értelmében: A szolgáltató a közműves ivóvízellátást legalább 1,5 és legfeljebb 6 bar hálózati nyomás mellett a szolgáltatási ponton köteles teljesíteni. Ettől eltérő szolgáltatást - a felhasználóval történt eseti megállapodás szerint - a víziközmű-szolgáltató biztosíthat.
Ebből következik, hogy ha ennél több, akkor nekik kell gondoskodni nyomáscsökkentő beszereléséről, igazam van?
A kérdésem az, hogy hová szokták ők beszerelni a nyomáscsökkentőt a vízaknában, a vízóra elé vagy után? Ezt azért kérdezem, mert régebben már hívtam őket a saját ingatlanom miatt és akkor közölték velem, hogy minden probléma ami a vízóra és a ház között történik az az én problémám, ők csak akkor felelősek csőtörésért ha az a mérőóra és a hálózat között történik.
Mivel a nyomáscsökkentés is az ő feladatuk a törvény szerint én magától értetődően elvárom, hogy azt az "ő" oldalukra, a mérőóra elé szereljék be, de nem tudom, hogy ez egy magától értetődően egy természetes dolog vagy másképp mennek a dolgok ilyen esetben?
Még nem hívtam fel a vízműveket, de felfogom és csak szeretnék tisztán látni ebben a témában mielőtt beszélek velük.
A képen látható Vaillant MAGpro vízmelegítőnek segítségre lenne szüksége. Tengerentúli lévén tanácstalan vagyok: számomra ismeretlen a szerkentyű. Ráadásul még használati utasítás sem áll rendelkezésemre, amiből okulhatnék annyira, hogy intelligens kérdéseket tehessek fel a szakinak. :-(
Ezek közül választhatsz,napi programosat érdemes venni,minden napra és napszakra érdemes beállítani , az igényekhez mérten.
Vezeték nélküli a legjobb megoldás,ha nem vasbeton az egész épület. ( ez csak vicc volt)
A leghidegebb helyiségbe érdemes bevinni a vevőegységet. A radiátorokra pedig érdemes termosztatikus radiátorszelepeket felszerelni,csak abba a helyiségbe nem kell ahol lesz a termosztát vevőegysége.
Egy olvtárs jelentkezett emilben, korrektül megoldotta!
Ha már itt vagyok.
Kémény ellenőrzésnél azt mondták, ki kell cserélni a cirkó régi alu füstcsövét valami újra, aminek van tisztitó ablaka. Mi a fenét akar ott ablakon át tisztitani, amikor egy mozdulattal kiemelhető a cső?
Milyen szabvány irja ezt, régi készülékre is vonatkozik-e, ha igen milyen az az új cső?
Egy vaillant thermotop vu 180/1 xe kazán mellé szeretnék egy korszerű termosztátot beépíteni amivel tudom esetleg csökkenteni a fűtés költséget. Eddig egy mechanikus tekergetős termosztát volt feltéve a nappaliba ahol van egy kandalló is. Bár ez nem tudom számít e. Tudtok ajánlani valami konkrét típust ami jó vétel lehet? Hogyan tudom okosan beállítani? Hová kell elhelyezni? Vezeték nélküli kütyüt is használhatok? Köszii a választ
Újpesti panellakásban szeretnék radiátort cserélni, de abszolút hozzá nem értő vagyok.
2 darab klasszikus ( talán ezt hívják radal-nak? ) radiátorom van, az egyik 8, a másik 10 tagból áll. Mind a kettő 64 cm körüli magassággal bír. A társasház max 147 watt / tag hőleadó képességű radiátort engedélyez.
Segítene valaki elindulni, egyáltalán milyen radiátort vegyek?
A 20-as az kb. 3/4", a legtöbb csapolóhoz elég. Én a kádhoz 26-ossal mentem, hogy a kád töltése rendesen menjen és ha kinyitok egy másikat ne legyen túl nagy az egymásra hatása.
Nálam a rendszer 26-os a mosogatóhoz, innen 26-os a kádhoz, innen 20-as a zuhanyzóhoz, mosdóhoz, WC-hez.
Sokak szerint a 26-os túlzás volt de én nem bántam meg, kellemesen működik minden.
A fűtést én is 20-as vezetékkel csináltam, igaz körvezetékként építettem ki, azzal sem volt semmi baj.
Az a kérdésem, hogy ez az átmérő elég-e az hideg/melegvíz hálózat építéséhez is, vagy ahhoz vastagabbat használjak? (mosogató, kádtöltő, mosdócsap, WC és bide a fogyasztó)
Ha valami úgy néz ki mint egy kacsa, úgy hápog mint egy kacsa, úgy úszik mint egy kacsa, az nagy valószínűséggel kacsa! Megrendelőkről ennyit:-)
Attól meg én is kiütést kapok, hogy vissza akarnak térni többen az őskorba, és mindent magunk akarnak megcsinálni, mert az összes többi az kókler és nem ért hozzá.
Itt (Magyarország) mindenki ért az építkezéshez, meg a futballhoz. Meg is lehet nézni, hol tartunk mindkettőben:-(
Csak egy példa a kapualjunkból, hogy nem csak a megrendelő lehet kacsa. Ez nem kacsa! Most fényképeztem és szakik csinálták. A fát is csak azért tették alá mert így szoktunk. :-) Gondlokodni viszont nem szoktunk, látszik a képen is!
Itt a vége felé 7 hsz-t értékeltem pozitívan, a + jel mellett ott van az 1-es. Ezeknek szinte minden szavával egyetértek, úgymond akár én is írhattam volna őket.
Az áttoló karmantyú szakszerű használat esetén kifogástalanul tömít, idővel mondhatni "összegyógyul" a csővel.
Egy idősebb építészmérnöknek már kellene lennie annyi szakmai tapasztalatának, hogy átlássa az egészet tövéről hegyire. Most tulajdonképpen te is az ő munkáját próbálod csinálni.
valójában, akkor lennél műszaki ellenőr témában lefedve, ha SZAKÁGANKÉNT jogosultsággal (nyilván tudással) rendelkező műszaki ellenőr lenne, azaz mittómén min. 3 ember.
én nem azért jöttem ide, hogy költséghatékonyan oldjam meg a "problémákat"
energiát, időt, pénzt nem sajnálva készül a dolog elhiheted.
próbálok a legjobb anyagokból építkezni.
fűtés tervet is készítettem, számításokkal stb. komoly eng. terv dokumentáció komplett tartószerkezeti kiviteli tervvel. páratechnikai számítás stb...
műszaki ellenőrünk is van, nem is akármilyen.
értem én, hogy most a megrendelőt kell hülyének beállítani, de nem így van, és se hülyéztem le a szakikat, nyilván van jobb és rosszabb is közülük. azért az E-naplós történet, meg felelős műszaki vezető stb. sokat fehérített a dolgon, már pékek nem burkolnak, vagy éppen szakképesítés nélküli ácsok sem tákolnak tetőt....
Sok itt az olyan érdeklődő aki azért van itt, mert költséghatékonyan szeretné megoldani a problémáját. Ha szakemberhez fordulsz ott költségek lépnek fel.
Érdekes mindig a mester a hibás, még olyat nem hallottam, hogy meggondolatlan voltam, és láthatóan egy kóklert bíztam meg. Pedig már az elején látszott, hogy a "mester" nem mester, de olyat mondott amit hallani szerettem volna.
Azért az esetek többségében a megrendelő is mindent megtesz annak érdekében, hogy a végtermék a közepestől alacsonyabb színvonalú termék legyen.
Értem, hogy Te miképpen gondolod, csak ez "úgy" nem működik. Álomvilágban élsz! Gondolom több diplomád lehet, mert azoknál tapasztalni ezt a mentalitást...
A lakóház kivitelezése nem olyan, mint a babaruha a kislányoknál, hogy ha nem tetszik, akkor visszacserélik.
Ezért mindenki úgy indul neki, hogy egy életre szóló megoldást szeretne.
Ehhez szvsz két dolog jelent megoldást:
1. Vagy mindent tudsz a műszaki megoldásokról és folyamatosan ellenőrzöd a szakikat, vagy
2. Rájuk bízod magadat, nem foglalkozol a részletekkel és élsz boldogan, amíg az első probléma elő nem jön. (Pl. penészesedés, pattogó fűtéscsövek, melegedő konnektor, hogy a vizesedést ne is említsem.)
Úgyhogy kár arrogánskodnod, ez a két út áll előtted.
Értem én, hogy éppen ezért kérsz tanácsot, de talán velük kéne ezt megbeszélned és nem itt "szenvedni", mert mi csak virtuálisan tudjuk helyére tenni a dolgokat...
A modern világban amikor mobiloznak a mesterek, autón járnak, ezek benne vannak a pakliban.
Régen amikor mindenkinek nagyjából fix körzete volt azért igyekeztek a mesterek, mert a kocsmában kibeszélték, akár a biciklijét is kiszúrták, a gyerekét inzultálták pl. úgy hogy az apád kontár, kokler stb. tehát igyekeztek, már amennyire tudtak.
" vagy szerinted ezentúl minden építettő végezze el a kőműves, burkoló, ács, víz-fűtés , festő, stb. szakképzést, hogy képben legyen??? " Elvégezni nem kell feltétlenül, de a szakmai fogásokat ismerni kell.
Pl. nálam az építkezésnél az épület bádogozás előtt át tanulmányoztam a szakma fogásait. Ennek ellenére a következő hibákat csinálta a bádogos :
a csatornánál nem szegecselt , csak forrasztott, a lemezeket nem rugalmasan rögzítette a deszkához, hanem oda szegelte, meg egyéb apróbb hiba.
Mikor kész lett jeleztem neki a hiányosságokat, majd levontam 10 % -ot . Mást nem tehettem.
Sajnos menet közben észleltem csak akkor már az anyag és a munka java része kész volt. Vagy elküldöm és csúszok vele min. 3 hetet vagy lenyelem.
Más . parkettázásnál is kifogtam pancserokat. Ütemesen ment a munka, de itt is menet közben derült ki , hogy valami nem stimmel. Itt konkrétan az volt lerakták ( ragasztották 9 majd azonnal csiszolták, így a ragasztó bizonyos helyeken eleresztett. Itt is a csak az ár csökkentés jöhetett számításba.
Sajnos le nem vizsgáztathatja az ember őket.
A felfogadásnál néhány rutin kérdés nem elég. Ezek az emberek ismerik a szakmát, csak trehányak.
Aki maga építkezik mindig belefut ilyen csapdákba.
Most is és régen is.
Öregapám 32 ben építkezett Lőrincen. Cs. ház. Ő mozgópostás volt, mindig úton.
Jó 50 év múltán derült ki, hogy bizony a vízszigetelés miért szar. hát a 38 -as fal alá 33 cm egyrétegű kátránypapírt tettek. nyilván a 100 cm -e -es tekercset harmadolták.
Az óta már minden építő halott, sőt talán a gyerekeik is. kézzel írott költségvetést úgy 70 ben megtaláltam.
12500 pengő a ház, ebből 40 p a vízszigetelés. A nyomorultak kértek volna 60 pengőt, de csinálták volna meg rendesen.
én pontosan tudom mit akarunk, minden a terv szerint készül.
örülök hogy neked van időd/energiád hogy olyan dolgokkal foglalkozz amivel nem kellene.
nekem sajnos egyik sincs.
ha én megbeszélem a szakemberekkel, hogy teszem azt hol legyen a Wc (mint a terven) azért azt ne kelljen már tudnom, hogy a csöveket hogy kötik össze ugye? hülyeségeket beszélsz.
kb. 1000 dolgot tudok mondani amit te sem tudsz egy ház építéssel kapcsolatban én meg speciel igen.
de MINDENT sajnos nem tudok, talán ha a felét, az is sok.
Azt a szikrát adó két vezetéket amit írtál, biztos nem tisztította így, mert nem emlékszem, hogy valamit is csiszolgatott volna. Szerencsére minden alkalommal itt voltam amikor a kazánt kitakarította, így nem okoz problémát a szét- és összeszerelése.
A mosószeres tisztást arra a részre gondoltad, amin a gáz kijön és ég 500 kis pici lukon?
én pontosan tudom mit akarok "építeni", de a részleteibe nem megyek/nem tudok belemenni, hiszen nem ÉN építem a házat, hanem a hozzáértő szakemberek szakmák szerint.
vagy szerinted ezentúl minden építettő végezze el a kőműves, burkoló, ács, víz-fűtés , festő, stb. szakképzést, hogy képben legyen???
minden részletet csak a nagyon képzett műszaki ellenőrök látnak át esetleg, de egy-egy adott szakma jó szakembereinél az adott témához nem ért jobban senki.
Mindenki a saját feladatát ismerje, a rá vonatkozó munkát végezze el pont ez a lényeg.
Van egy 15. éves Ciao Beretta 24 kW-os kombi kazánom.
Nem mondom, hogy minden évbe, de legalább 2 évente szervizelve volt. Az egyetlen problémám, ami nem kevés fejfájást okoz, hogy mikor meleg vizet használunk, szinte minden alkalommal a csap kinyitássakkor hallom, hogy a piezzó elkezd szikrát adni, viszont nem gyullad mindjárt be a láng, gondolom ez miatt felhalmozódik benne a gáz, majd hirtelen nagy lobbanással gyullad be az egész. Többször fordult elő, hogy a kémény csatlakozás mellett kicsapott a láng is. Tavaly kihívtam a szerelőt, aki nem igazán volt topon a szereléssel ezért a problémám nem szűnt meg. Pár nap múlva visszahívtam. Sajnos a hibát újbóli tisztítással sem sikerült orvosolnia, de rest voltam harmadjára is szólni Neki, ezért ráhagytam. A napokba viszont mivel már untam az állandó "berobbanást" szétszedtem és magam kitisztítottam összeraktam és egy hétig kb. szépen begyújtott, valamint csendesebben is üzemelt, majd maradt ismét a problémám.
Megköszönném, ha valaki tudna tippet adni mi is a konkrét hiba.
Egyébként ár-megbízhatóság szempontjából maximálisan meg vagyok elégedve a kazánnal.
laikusként átlátva a történetet csak 1 tökéletes lehetőség lett volna, előre elhelyezni az elfordulásnak megfelelő idomokat.
Az itt felvázolt áttoló karmantyú esetén azt meg kell értenem, hogy az egy olyan elem, ahol mindkét végén gumi tömítéses csatlakozás van, méghozzá az egyik csatlakozás folyásiránnyal ellentétes módon?
Mert akkor jobb ha az nem lesz, én abban egyáltalán nem bíznék. ha a gumi tömítés elöregszik, akkor mi lesz?
és egy magyar magánépítkezéseken egyáltalán nem ritka hogy amikor ennél a betonlemeznél tartanak, akkor még képlékeny hogy hány centi lesz az aljzat hőszigetelés, netán hogy hány sor tégla lesz a földszint.
amikor berakták a csövet, még nem tudták a végleges szinteket. ezért csak beraknak valamit ami jól kiáll, és amikor már van szint, akkor igazítanak, toldanak, vágnak.
Több mint valószínű, hogy azért csináltak tokot a betonban, mert az áttoló karmantyúval már magasan lesznek... Nem tudom mit terveztek oda (talán hátsó kivezetésű WC???), de valami oka biztosan van... Ha nem a magassággal volna a baj akkor karmantyút használtak volna... Lehet, hogy menet közben változtak a dolgok (az eredeti tervrajz menet közben megváltozott-rengeteg ilyen építkezés van-sajnos)...De gondolom ez nem a Te eseted.
A tervekhez még annyit ( ha már itt tartok), hogy manapság a tervek általában csak "vázlatok" szoktak lenni... Mert ugyebár a megrendelő inkább az építési engedélyhez való tervet dolgoztatja ki, ami jóval olcsóbb, mint az aprólákosabb "kivitelezési" terv... Itt kezdődnek a bajok. Mert az ember olyan tervet kap a kezébe,ami menet közben rengeteget változik a megrendelő (mert ugye Ő az úr...) kénye-kedve szerint... S a végén a szegény munkás marad a hunyó, mert nem a terv szerint dolgozik s nem fizetik ki a többlet munkát... De mint mondtam ez nem a Te eseted.
Ami a ragasztást illeti:
Azt a csövet PVC ragasztóval nyugodtan lehet ragasztani, nincs az az ember, aki miután megköt a ragasztó, szétszedné! Hamarébb szétszedem a gumival toldottat,mint a ragasztottat! És a bűztől sem kell tartanod,mert azt is tökéletesen elzárja... Még ha vízszintesen is volna, úgy sem történne semmi baj...
Szakszerű, nem szakszerű, ha nincs más lehetőség, ragasztani kell ( s nem kell tőle félni)!
De azért a megnyugtatásod kedvéért kérdezd meg a mestereket mit és miért csinálták így...
Köszi, egyeztetek a mesterekkel, elobb tisztazom nekik mi a "tervük", azert is csodalkozok, mert amugy nem amator a csapat...
meg lesz ez oldva, ilyen koltsegvetes mellett hibas megoldas nem fer bele a lelki vilagomba.
a precíz illesztes es beragasztas mellett azert tovabbi vedelmi elkepzeleseim is vannak, mint pl. rugalmas kenhető vízszigetelés tobb retegben. A gyari gumis csatlakozas nyomasmaximumat tudni fogja (vagy tobbet)
koszi meg egyszer mindenkinek, meg lehet jelentkezek :)))
Enyémben van tartály, direkt olyat vettem. De beépítettek a rendszerbe egy másikat is, lásd a kép. De mi köze lehet ennek ahhoz, hogy 1 hónap alatt háromszorosára emelkedik a nyomás? :(
Wattocsak jól írja: amíg nincs dugulás, addig nincs gond. Az áttoló karmantyú hossza ehhez a csőhöz 125mm. Értelemszerűen fele-fele arányban kéne a toldásnál a csöveken lennie. Ez jelen esetben felejtős, a megkötött betonban visszavágni képtelenség. Ha kivehető a kialakított tokból, akkor normálisan be kell ragasztani, hogy dugulás esetén is vízzáró maradjon.
Én már leírtam, hogy mit csinálnék. Ami elkészül, úgy kell hagyni, majd a beton mindent megold, és valóban itt a szagoktól sem kell tartani. Azzal is egyetértek, hogy oda kell figyelni a munkájukra, mert más "remek" megoldásokra is lehet majd számítani.
A "tokozás" ragasztása utólag, kívülről annyit érhet, mint halottnak a csók (és nem Hamupikőre gondolok).
Bolhából elefántot?:-) Tudjuk, hogy nem lenne szabad tokozni, de már megtörtént. Azért azt mérlegelném, hogy a javítással nem hozunk létre egy másik nagyobb problémát?
Én így hagynám és nem bontanám vissza. Valamilyen kemikáliával beragasztatnám oszt jó napot. Előttem szóló a Vinilfixet emlegeti, mint ragasztó.
Amíg nem dugul el a vezeték kizárt, hogy a víz kifolyón belőle. A szagtól meg nem tartanék, mert szerintem ez a toldás a végén olyan sok burkolatot és minden féle takarást kap, hogy azon csak a molekulák jönnek át ha átjönnek.
Jó meglátásod volt már így az építkezés elején, és maradjon meg az éberséged a beköltözésig, mert sok kellemetlenségtől megszabadulhatsz.
Az a helyzet, hogy a szürke PVC csövet lehet ragasztani, ellenben a KG-PVC csövet szigorúan tilos! Egy magára valamit is adó szakember ezt be is tartja. Elméletben azért nem szabad ragasztani, mert szép lassan az idők folyamán el fog engedni a ragasztás, ugyanígy nem szapad a PPr csövet és a PE csövet sem. Nálad annyira talán nem gáz a helyzet, függölegesen van a tok.
Gumi mandzsetta, meg hegesztett lefolyó cső a betonba? Azt azért neeeee! A KG pvc-t nem illik tokozni,de szerintem vinilfixel érdemes beragasztani a tokokat és nem fog mozogni,ez a legésszerűbb megoldás. Áttoló karmantyú lenne a legjobb,de ahoz vésni kell.
C-stahl hsz-ei a legtalálóbbak. 2015-ben vadiúj építésnél gondolni sem szabad ilyen megoldásra, ez nem szakmunka. Jó 30 éve, IKV melósként, benzinlámpával melegítve toldottuk a csöveket, akkor az idomok is műanyag hegesztettek voltak, tokos csöveket és idomokat legfeljebb prospektusban láttunk. Ha a PVC-6 ragasztóba belemártott idomot beletoltam a melegítéssel kialakított tokba, majd "rásimogattam" amíg langyosra nem hűlt, utána azt ember ki nem húzta belőle. Az áttoló karmantyú jelenleg a megbízható megoldás. Hasonló esetben engem ma már rá sem lehetne beszélni melegítésre, nem adnám hozzá a nevemet.
Nagyon érdekelne milyen meggondolásból vágták vissza a vezetéket.
Nagy baj szerintem sem származik az egészből, túl nagy feneket nem kerítenék a dologból, de nem jó belépő a további munkához. Huszon évvel ezelőtt szinte minden második csővezeték melegen volt tokozva és szinte kizárt volt a folyás. Itt a tok függőlegesen van, ahhoz, hogy itt víz jöjjön ki, hát elképzelhető de nem valószínű. Nem ezt látom veszélyesnek mint már írtam, hanem a szakmaiságot. Magára adó szerelő ilyet nem ad ki a kezéből.
Ott vezettem be a vizet a tartályba, ahol egyetlen négyszögletes lyuk van rajta. Az átellenes két lyukba bepattintottam a műanyag lapocskákat.
Az általad mutatott képen már be vannak helyezve a keresztbordák, pedig még nem tudni, hogy hol lesz a víz bevezetve.
Ahol az úszó nyele fel-le mozog, abban a síkban a két keresztborda pontosan egyformán van kikönnyítve, és egyik sem akadályozza az úszó nyelének mozgását.
Viszont észrevettem még valamit. A tartályban lévő víz igen erőteljesen nyomja felfelé a polisztirolt (minden vízbe mártott test...). Ezt kellene leszorítania a két keresztbordának, de a bordák felfelé való elmozdulását csak a helyére pattintott fedél akadályozza meg. Tehát nagyon kell vigyázni arra, hogy a fedél oldalán lévő két-két bepattanó pöcök le ne törjön, mert abban a pillanatban a vízben felúszó polisztirol - maga előtt tolva a keresztbordákat - felemeli a tartály tetejét. Jaj!
Az, hogy lesz belőle baj, vagy sem szerintem nem lehet megmondani.
(Ezen kötések mozgatva lesznek, szerelés közben, szerelés után feszültség alatt lesznek, kvázi a tömörség meg fog szűnni, csatornaszag áramlik majd itt ki.)
Gondolom olyan helyen vannak ezek a kötések, amik utólag sem hozzáférhetőek nem lesznek, illetve jelentős rombolással lehet majd esetlegesen javítani.
Én azokat a kötéseket tokig visszabontatnám ahol lehet, tokos kötések legyenek, illetve kirekeszteném betonozás előtt az újakat (így még ezek is korrigálhatok).
Hali! Gondolom nem én vagyok az első ember, aki ilyen WC tartályt próbál meg felszerelni (legfeljebb én ügyetlen vagyok:-) ). Próbáltam rájönni, hogy a képen látható két keresztborda mire való. Talán megakadályozzák a tartály elő-és hátlapjának berogyását. De ami valószínűbb, hogy nem engedik "felúszni" a hőszigetelő polisztirolt. Ugyanis a bordákat felhelyezve nem tudtam becsúsztatni-beakasztani a működtető (emelő) rudat. A levett tartály hátsó nyílásán bekukucskálva úgy tűnt, hogy az egyik keresztborda emeli meg a rudat, ezért kivettem a keresztbordákat. Mivel fedél nélkül (nem én, a tartály:-) ) is látni akartam, hogy akadálytalanul mozog-e az úszó, meglepődve vettem észre, hogy a polisztirol felúszott (ameddig tudott), merthogy a keresztbordák nem voltak betéve.
Kérdés: ugye be kell tennem a bordákat, hogy ne ússzon fel a polisztirol?
Van-e annak jelentősége, hogy melyik bordát hova teszem (a rajzról nem tudom kiolvasni)?
Nyugtassatok meg (akinek már sikerült), hogy felrakott keresztbordák esetén is be lehet találni a működtető rúddal a "helyére". Mert akkor inkább leszerelem a tartályt a falról (csövek lebontva), hogy belelássak (hátul van egy nyílás rajta, ott lehet kukucskálni).
Ez a felmelegített csővezeték szakszerültlen. Minden gyártó a toldáshoz idomot ajánl és a melegített tokozást kimondottan tiltja. Morózus műszaki ellenőr visszabontatná a vezetéket az első tokig. Azért annyira nem paráznék tőle, de előrevetíti a jövőt, a technológiai fegyelemre vonatkozólag.
Sok helyen az aljzatban még a tokos kötést sem engedik nem csak a hegesztett vezetéket.
sávalapozáskor bekerültek az áttörések, szakszerűen elhelyezve.
Elkészült a szerelőbeton ill. a falak is, ezek után a vizesek körbevésték a csöveket, és a képen látható módon elvágták, majd toldottak hozzá.
Ennek az okát nem bírom megfejteni, a csövek elég magasak voltak előtte is ez látható az utolsó képen.
Szóval nem értem, és nekem laikusnak ez az összeillesztés nem tűnik szakszerűnek, lényegében fel lett melegítve a cső, és a másik beledugva, mittómén 5-10 cm átfedéssel, az egyiket megbontottam, erőlködés nélkül ki tudom húzni. Persze megkérdezem őket is, csak gondoltam előtte jó lenne tájékozódnom...
Holnap vízszigetelnének, 4 helyen van ilyen cső, kettőt már visszabetonoztak, és le is van kellősítve, a másik kettő még "szabadon" van, most még lehet valami kezdeni a témával, mondhatni SOS a helyzet.
"2014. őszétől tágulási tartály nélkül szereljük készülékeinket! Szerelői és kivitelezői tapasztalat alapján a legtöbb esetben plusz tágulási tartályt szereltek a rendszerekbe, így használaton kívül volt a készülékbe szerelt 1,5 literes tartály"
félig műszaki ember vagyok de fűtéshez, kazánokhoz nem értek. Teljesen tanácstalan vagyok, ezért itt próbálkozok a kéréssel. Elnézést ha nem ide tartozik de itt biztos sok szakember megfordul.
Társasházi lakásban egyedi, cirko kazán + lapradiátoros központi fűtés rendszerünk volt. Ezt a kazánt sajnos le kellett cserélnünk egy parapetes minikazánra, a miértbe ne menjünk bele. A rendszer át lett mosva és előírás szerint fagyállós keverékkel feltöltve. Eredeti radiátorok maradtak. A fűtési szezon vége után 1 hónappal azt tapasztaltam, hogy csöpög a víz a kazánból. Jobban megnézve, a téli üzemi 1-1.5b nyomás felment 3.5b-ra! Ezért kezdett csöpögni. Nosza leengedtem egy kis vizet, nyomás vissza 1b-re. Vártam 1 hónapot. Megint csöpög, megint 3.5b. Megint leengedtem.
És most ismét eltelt 1 hónap és már megint csöpög, nyomás 3.5b a kazánban. Mi az ördög lehet? Az ivóvíz hálózat nincs rákötve a rendszerre és a kazán hónapok óta teljesen le van kapcsolva. Valami gázképződés lehet a radiátorokban??? Lövésem sincs... :((
Fura egy jószág:-), ebbe csak vízszintesen megy bele a spirál egyszerűen, kérdés a tartály belső átmérője milyen magas spirált fogad be.Nekem 15-ös rézcsőből duplán van tekerve(külső-belső), azt nem tudom egyedileg gyártották-e.Átmérője~105mm, hossza 270mm körül van, csőhosszt fejből most nem tudom.
Olyan hosszúra csinálod amilyenre tetszik. Ezt csak azért mutattam, hogy kis lukon nagy átmérőjűt így belehet csavarni. Nagy átmérőből kisebb magasságú kell ugyanolyan csőhosszhoz, kérdés hogy így nem szorosan egymásmellé tekerve, miként alakul a különbség. Aki unatkozik majd kiszámolja :-)
Ez a megoldás, hogy végigéri a spirál a bojlert, ez miért jó?(azt gondolná az ember, hogy a víz melegedésével egyre csökken a fűtőteljesítmény, mivel a spirál egyre rövidebb szakasza tud hőt átadni).
Én a kb. 38cm hosszú fűtőspirált is rövidebbre vettem 10 centivel, hogy minél lejjebb kerüljön, a spirál feletti víztérfogat így kb. 150 literre jött ki, a maradék 50 litert azt már csak lassabban fogja tudni felfűteni, már ha érdemes egyáltalán szenvedni vele.
Nem tudom, mert mint irtam, a tartály OLDALÁN alján van a nyilás. Ès azèrt 2-3 m nèl hosszabb csövet tennèk bele,( kb 20m)ès az a spirálhosszúság már nem lenne bebillenthető...
Üdv, egy kis segítsèget kèrnèk. Van egy 200 l es ariston lábon álló villany bojlerem, amit hmv indirekt tárolónak szeretnèk átalakítani. Ezèrt tennèk bele egy gebo spirált hőcserèlőnek. A bojleren oldalt alul van egy 15 cm es "tisztító" nyílás. Milyen technológiával lehetne beletekerni a bojler szètvágása nèlkül? A ki be csonkok a tisztító fedőlemezèbe kerülnènek, tehát a kèt csővègnek itt kellene majd megjelenni...
nyugodjál meg, az aszbeszt nem olyan mint a cián hogy egy szippantás és véged. össze kell takarítani és kész.
az azbeszttől azoknak lesz baja, akik évekig abban élnek vagy dolgoznak. szóval eddig voltál veszélyben. ha beáztatod mielőtt piszkálod akkor külön nincs mitől tartani.
Erdeklodnek,hogy ha tavaly ujonnan vasarolt Technorgaz latvanykonvektorom uvegen belul a feher,textilszeru tomites egy darabja beesett a tuzterbe es ott parazslik,az nem lehet azbeszt,ugye?
Mas:kiderult,hogy a parapet korul 30-40-50 /?/ eves azbeszttomites van,amit ki kell csereletessek.Milyen ovintezkedesket kell tenni a csere soran,hogy veszelyes szalacskak ne kerulhessenek a levegobe? Azbesztmentesito ceget hivjak vagy oldjuk meg mi magunk a gazkeszulekszerelove majd vizpermetezessel, overallban,felalarccal? Utana a szoba takaritasa igenyel kulonos gondossagot,ha kesz a szereles? Mennyire legyen profi az alarc?
Ráadásul az osztó és a többlet csőmennyiség, amit beépítettél, nagyjából ott van mintha minőségi rendszerből csináltad volna meg. Most a minőséget próbáltad a mennyiséggel pótolni. Alacsonyabb minőségű elemeket építesz be, de ebből jóval többet, hogy hátha minőség kijön belőle.
Sok Suzuki összeépítve sem lesz BMW, hiába ringatjuk magunkat ebbe. J
Azért elég bátor ilyen kijelentést tenni a felhasznált anyagok ismerete nélkül. :-)
Azt tudom, hogy a csövek Metzerplas gyártmányúak voltak az osztó meg ICMA. Ha ezek sz...nak minősülnek akkor már azok is maradnak vagy 25-30 évig. Az idomok gyártóját nem tudom mert nem maradt plusz darabom.
Azt továbbra is tartom, - de nyilván egy költségkalkuláció mindent eldönt - nem biztos, hogy eget verő különbségek vannak a kétfajta kivitelezés költségei között.
Mindenesetre, ha huszonöt év múlva lesz még ez a fórum, beszámolok neked, hogy miként is váltak be a "gyenge" minőségű termékek. Az biztos, hogy kilenc éve hibátlanul működnek.
Tudod ez olyan, mint mosatlanul enni a gyümölcsöt. Szinte biztos, hogy nem lesz bajod tőle, de ha egyszer nem jön össze, akkor a klozettől nem tudsz 3 méternél jobban eltávolodni. Ajánlod a gyereknek, hogy mosatlanul egye a gyümölcsöt? Biztos, hogy nem! Miért nem? Hiszen annak kockázata, hogy a fosás elkapja a gyereket csak kicsi a valószínűsége.
Ráadásul az osztó és a többlet csőmennyiség, amit beépítettél, nagyjából ott van mintha minőségi rendszerből csináltad volna meg. Most a minőséget próbáltad a mennyiséggel pótolni. Alacsonyabb minőségű elemeket építesz be, de ebből jóval többet, hogy hátha minőség kijön belőle.
Sok Suzuki összeépítve sem lesz BMW, hiába ringatjuk magunkat ebbe. J
azért kérdeztem a manuálisat, mert ahhoz nem szokott 60e kaukció lenni de ha ilyen jó áron van gépi akkor az is jóóó ez közel is van hozzám :D itt magánháznál? nálad esetleg? mert boltot nem látok street view-en
Akkor most lehet, hogy megköveznek a mesterek: kilenc éve építkeztem és a vízhálózatot osztóval, csillagpontosan, kulcsos idomokkal csináltam.
Természetesen minden elburkolva. 12 csapolási helyem van. Már nem emlékszem pontosan a költségekre, de azt tudom, hogy egy "T" idom - legyen az kulcsos vagy presses - akkor sem volt olcsó (ezer forint felett volt) és kaptam érte 5-6 méter 16-os csövet. Nekem azt hiszem 24 "T" kellett volna, ami több mint 100 méter cső ára volt. Talán az osztó az ami plusz költségként jelentkezett, de megnyugtatott az a tudat, hogy sehol nincs toldás a rendszerben. Így lassan tíz év távlatából kijelenthetem, jól működik minden - nem hiába magamnak csináltam. Sehol nincs szivárgás, a kulcsos idomok ellenére. Lehet, hogy ma is így csinálnám.
Adott egy 35 éves nyaralóban egy nyitott rendszerű bojler, amire tök szabálytalanul rá lett berhelve egy zuhany. Mondanom sem kell, csöpög, ahol lehet.
Zárt rendszerűre cserélném.
Követelmények:
nem fix elektromos bekötés, hanem villásdugó
teljes mértékben, leszerelés nélkül vízteleníthető
Kb. 20l tárolókapacitás
Az egész nyaralónak a villanyóránál lévő kismegszakítója 230V és 16A. De a villanysütőn kívül jóformán nincs elektromos terhelése (és eddig is le kellett kapcsolni sütés idején a bojlert )
mosdó fölé szerelném a tartályt
a csaptelepet nem tudom mosdóra szerelni. Falon van a jelenlegi
Vmi alap csaptelep is kell (rendes csap kifolyás és zuhanycsatlakozás)
Mivel nyaraló, és elég retró: nagyon szétverni sem szeretném. Pont együtt tudnék elni a falon kívüli szereléssel (egy-két idom, flexi csövek).
Ami a nagy kérdés: jelenleg egy fél collos kiállás van a falból, ami megy a bojler és a csaptelepe felé.
Hogyan lehet jól kialakítani egy bűvös valamivel, ami megoldja a bojler betápot is és a csap is rászerelhető.
Szerintem nem sokkal drágább,de ha valaki nem akar toldást a betonba,akkor már csak a dupla fali korongos szerelés a megoldás.
Igazán nem értem az aggodalmakat , rengeteg presszes idomot raktunk betonba és falba probléma nincs vele.
A pangó víz szerintem egy családi háznál vagy egy lakásnál nem jelent problémát,hiszen mindig használja valaki valamelyik csapot. A nem lakott lakásoknál is van a pangó víz ,és "hagyományos" a szerelés, a vezetékrendszerben benne állhat a víz akár évekig is, akkor az is pang.
Mindenki saját pénztárcája szerint tudja eldönteni,melyik megoldás neki a jó.
A csillagpontos rendszer nagy előnye, hogy a csőgyártókat rendkívüli módon támogatod. Ettől már olcsóbb ha Rehauval dolgozol, azt a toldást beteheted a szerkezeti betonba is, nemhogy a vakolat alá. Ráadásul a vízvezetéknék a csillagpontos vezetés nem elég, hogy drága, de még a pangó víz miatt fertőzés veszélyes is.
Családi házaknál vagy lakásoknál nincs nagyon pangó víz,persze ha folyamatosan lakják.
Először furcsa íze van a víznek rézszerelés után,főleg ha régi vízköves horganyzott cső volt előtt ,de ha vidéken iszol vizet ott is másabb az íze mint pesten.
Sziasztok, van zárt fűtési rendszer, amin van egy 1000 literes puffer tartály. A tartályba akarunk anódrudat. Azt mondják, h nem feltétlenül kell, de nem is árt. A gond az, hogy a tartályba egyedül felülről lehet betenni egy ilyen anódrudat, de a felső hat negyedes csonk már foglalt a légtelenítő miatt. Az az ötlet merült fel, hogy be kellene tenni egy T idomot, amibe felülről be lehetne csavarni az anódot, s a T oldalsó ágába meg bekötni a légtelenítőt. Ezzel annyi lehet a gond, hogy a T felső szárába minimális levegő megrekedhet. Ennek alternativája esztergáltatni egy speciális idomot.
A kérdésem az lenne, hogy a megrekedt levegő okozhat bármi problémát a későbbiekben? Pl korrózió a rendszerben stb? Szerintem kb 1200-1300 liter víz lehet a rendszerben összesen. Mit gondoltok?
Köszönöm a választ. A csövek 90%-a szekrénybe megy. Mosdó, mosogató, konyha alsó szekrények. Így szerencsére nem látszódnak. Tulajdonképpen a zuhanyzó az egyetlen ahol a fali keverőcsaphoz kívülről kell felállni. Itt én is a krómozott lágy rézcsőben gondolkodtam. Csak azt hittem van valami más megoldás is. ( vannak országok ahol a biztosító nem fizet csőtörés esetén ha a víz, fűtés vezetékek a falban toldva vannak...)
Falon kívüli szerelés? Hát úgy néz ki majd mint a leszakadt farzseb. Lehet, hogy nem lesz csőtörés a falban, de a rögzítő elemek annyi helyen lyukasztják majd át a burkolatot, hogy felér majd egy kisebb csöpögéssel.
Lehet koracél vezetékekkel dolgozni, de alon kívül minden ronda.
Ha félsz a toldástól olyat válasz ami a szerkezetbe is be lehet tenni. Igaz drágább, de ez minőség és nem lesz csöpögés a falban. Persze a technológiát be kell tartani.
Persze itt ahol csak a szemetet lehet eladni, mert a megrendelők be vannak oltva minőség ellen, normális technológiával nem lehet mukát nyerni. Aztán amikor szar lesz akkor ki vannak teljesen, hogy ők.....
Ha körülnéz az ember lehet minőséget is venni tényleg kicsit drágábban.
Tudok róluk (a Mainpexet kivéve), de még mindig nagyobb a kínálat a "klasszikus" szűkített idomokból. S persze olcsóbbak...
Bírom, amikor az új termék bemutatón dicsérik a termékeket, de amikor az áruk iránt érdeklődsz, mindig az a válasz, hogy hát egy kicsit drágább, de még így is megéri inkább ebből csinálni, mint a régiből... :-)
Egy kérdésem lenne. Adott egy könnyűszerkezetes faház, ahol a vízvezeték rendszert nem szeretném a falban "toldani". Tehát semmilyen csatlakozást, falikorong, présidom, stb nem akarok falon belül kivitelezni. A vízcsepegést, csőtörésből fakadó elázást szeretném falon kívül átvészelni.
Milyen hazai megoldásokkal lehetne zuhanyzó keverő csapot vagy kádtöltő csapot így kivitelezni?
Külső krómozott csővezetés? Vagy valami megszakítás nélküli többrétegű műanyag csővel kiállni falon kívülre és ott valahogy rászerelni egy speciális csapot, keverőcsapot?
Igen, ha érzünk magunkban annyit, hogy felvállaljuk a koordinációs szerepet, akkor nem kell vállalkozó. Csak lehet, bele törik a bicskánk...
Ami a vízminőséget ill. a vezetéket illeti, hát mi bizony nagyon kevés vezetékes vizet iszunk. Palackosat veszünk, felváltva mikor milyet. Szerintem más is így van ezzel. De tény, hogy a vezetékesnek ivóvíz minőségűnek kell lennie.
Családi házaknál, lakásoknál megteszi az építésvezető is... Nagyobb épületeknél meg csak papíron létezik a koordinátor, sokszor még az építkezésen sem mutatkozik... Megy minden fejetlenül :-)
Szerintem a legideálisabb az ivóvízre a rozsdamentes acél préselve. Ha tehetném, én ebből csinálnám a rendszert... Csak hát ne volna olyan ára, mint amilyen van...
A műanyag csöveknél a szűkített idomok nem tetszenek...
Ő az, aki vállalja a különböző szakemberek munkájának koordinálását. Vannak hivatalosan bejelentett szakemberei, és velük végezteti el a munkát. Persze, az ő díját is ki kell fizetni. Ennyivel többe kerül a megbízónak. De nincs vesződés, nincs vita, mert egy összeszokott csapat végzi a munkát.
Szerény véleményem, javaslatom, hogy ne szigeteld belülről a gyerekszobákat, nem tudom biztos, hogy így akartad-e, de nekem ez jött le a szövegből. Én a fűtési rendszert tichelmannba kötném, tekintve a ház hosszúkás építésmódját továbbá amennyiben van rá mód (hely, pénz stb) építenék be puffert is és gravitációsan keringetném a vizet a puffer-kazán körbe.
Sziasztok, központi fűtés szerelésben kérnék tőletek véleményt/tanácsot.
Adott egy hosszú parasztház (kb 4,5x17m fűtött terület, 2,4m belmagasság), 4,5x4,5(háló), 2,5x3 (fürdő/wc),2x3 (előszoba), 4,5x4,5 (nappali/konyha), 4,5x2(gyerekszoba), 4,5x2 (gyerekszoba) helyiségekből áll, egymás utáni sorrendben (kivéve előszoba/fürdő), ami párhuzamos. kb 45cm téglafal, stukaturos menyezet, gyermekszobák esetén gipszkarton+15cm szigetelés. 2 db kémény található, nappali/gyermekszoba falon 180-as leier és a háló/fürdő falon 14x14-es tégla kémény, mindkettő a front felől kb 3m-re (majdnem középen). A második gyermekszoba kifűtése miatt a korábbi légfűtéses kandalló nappaliban + folytonégő kályha a hálóban cserére szorul. Az ablakok 1.4-es fa ablakok, alacsonyan vannak elhelyezve (52cm), ezért oda 300 magas radiátorokkal terveztem.
Számítottam hőigényt, ami 9.2kw lett -15 külső, 23 belső esetén.
A tervem:
16kw vízteres kandalló (zveda maxi vr 16) a hálószobában és a folytonégő áthelyezése a nappaliba (tartalék, áramtól független). A hőigény alapján a következő radiátorokat tervezem:
háló: 300x2600 romantik alu radiátor (kb 2500W) + kandalló légfűtése
Ez kb 11,5kw + légfűtés, enyhén túlméretezve, de nem folyamatos fűtés lenne vele, kell egy kis tartalék a felfűtéshez. A nappalis radiátorokra semmi elzáró, a többin thermo fejes szabályzás. Zárt rendszert terveznék, 35l tágulási kb 80l víztérfogatra, 0,8 előfeszítés mellett, max 1,2 bar nyomással. A kandalló környékén a gerinc egyenes szakaszáig 1"-os acél csövekkel, 1"-os 1,5 baros biztonsági szeleppel, grundfos alpha2 25-60 szivattyúval (párhuzamosan kötve vele hagyományos 25-50-es szivattyú tartaléknak), 55 fokos esbe szeleppel, 700VA szünetmentessel, amivel az alpha szivattyú kb 2,5 órát működik. A 2 gerinc vezeték a ház falával párhuzamosan menne, itt még nem döntöttem el hogy acélcső (3/4) vagy 5rétegű 20-as (menetvágó, és kevés tapasztalat van, ötrétegű szerelésben nincs). A gerincről a leágazások a radiátorokig 16-os 5 rétegűek lennének.
Az alu radiátorok adottak voltak (kaptam), a kandallót már beszereztem, a többi még beszerzés alatt. Biztonsági hűtőkör nem játszik, hidrofor-ról van víz, ha elmegy az áram a víz is megy vele.
Röviden kb ennyi lenne, kérem mondjatok véleményt/javaslatot esetleg tapasztalatot.
Ötrétegű műanyag csővel dolgozunk mostanában,de lehet rézcsővel is szerelni a vizet,mind a kettő tartós,de ha falba kell betenni vagyis falhoronyba akkor talán a réz jobb megoldás.
Szerintem egy szerelő maradjon meg a szakmájánál,ne kontárkodjon bele más szakmájába,persze ha az ember saját maga akar mindent megcsinálni és nincs pénze szakemberre az más.
Én mindig kételkedve olvasom azokat a hirdetéseket,amit lakásfelújító mindent megcsináló "vállalkozók" adnak fel,ettől óva intenélek.
A legjobban azokat a burkolókat szeretem akik mindenhez értenek,a burkolás a szakmája de mindent megcsinál,a vízszereléstől kezdve a villanyszerelésig,igaz nem számít hogy egy kicsit kontrás a cső,meg hogy fordítva vannak tokozva a Pvc idomok,ja meg hogy az alu villanyvezeték összetekerve a réz vezetékkel,az is sodrott.
Keress privátban küldök egy telefonszámot,de arra számíts, hogy jó szakembert azonnali kezdéssel nem fogsz találni.
Köszönöm a gyors választ. Viszont azt olvastam, hogy az új csövek is rozsdásodhatnak, mégpedig pár év alatt kilyukadhatnak. Milyet kell kérni, rézcsövet vagy pvc-t, hogy tartós legyen?
Tudtok ajánlani olyan embert Budapesten, aki egyben vállalja, mármint a kádcserét, csőcserét, csempézést, járólapot és jól dolgozik? Félek hirdetés alapján hívni szakembert.
48 éves lakásban szeretnék kádat cseréltetni, csempézni, csak nem tudom, hogy a falban a vízcső milyen állapotban lehet. Azt hiszem horganyzott. Szokták ilyenkor mindenképp a csövet is cserélni vagy bírja még valószínűleg 10-20 évig?
Tudom, hogy ez nagyon elvi kérdés, de a tapasztalatok alapján kíváncsi lennék, hogy ki melyik 5 rétegű csövet és idomokat ajánlja fűtés és vízrendszer építésre?
A Rehau rendszer nagyon tetszik, de jelentősen drágább mint a többi.
A tágulási tartályt a rendszer hideg ágába kell beépíteni, függesztett kivitelben. A függesztett kivitel előnye, hogy feltöltéskor a tartály vízteréből a levegő el tud távozni, valamint magas rendszerhőmérséklet esetén a tágulási tartály a gravitációs hurok miatt kevésbé melegszik fel.
Tudtok ajánlani valamilyen boltot Bp.-Debrecen vonalon új építéshez szükséges komplett gépészeti anyagbeszerzéshez. Megvan a kigyűjtésem, kérnék pár helyről ajánlatot.
Nem hiszem, hogy ezt írta! Működik a hővezetés pláne ha a betonban rendesen van vas is és a csövek elég mélyen vannak a betonban és a beton nem 4cm vastag.
Azt írtad korábban, hogy a betonban lévő hövezetés nem működik, hogy jól kitapintható, hogy hol fűt vagy hol nem fűt a padló. Így viszont a fal mellett a legmelegebb mellett megy a leghidegebb. Akkor ott is érvényesnek kell lennie, hogy az egyik vonalán jó meleg, mellette meg hideg a padló és ez váltakozik a szoba közepe felé, egyre kisebb különbségekkel.
Ezt nem kötöszködésnek írom, hanem tisztázni/kideríteni szeretném a valós hatásokat.
Már többször kaptam itt segítséget a padlástér beépítés fűtés-hűtési lehetőségeivel kapcsolatban.
Végre megvannak a padlástéri helyiségek fűtési hűtési igényei.
Ezek szerint nem kell csinálnom padlófűtést, mert a ferde tetősík becsövezése simán fedezi a fűtési és a hűtési igényeimet is.
(Korábban arra gondoltam, hogy padlófűtés lesz és hűtéshez kiegészítve fal- vagy mennyezetfűtéssel. Viszont a padlóval nem tudnék hűteni.)
Tudtok segíteni abban, hogy honnan lehet beszerezni gipszkarton táblákba ágyazott falfűtéscsöves rendszert, vagy a horganyzott lemezből kialakított panelt?
Alig találtam a neten, azok is méregdrágák voltak.
Viszont ha a "hagyományos" módon van fektetve, akkor a legmelegebb 1/8 hossz a kerületen elfogy a fal mellett. És a szoba közepére jut a majdnem leghidegebb víz.
Persze ha feljebb állítjuk a hőfokot, akkor bent is lehet kellően meleg, de akkor már feleslegesen túlfűtjük a szélén szerintem, mintha az utcát fűtenénk.
Én ezt használom és nyugodtan alszom. Nem a legolcsóbb, de tudom honnan jön és milyen minőség. Valahogy a hazai cuccokban nem hiszek, mert mind a hazai igénytelenséget szolgálja ki. Ezt nem ítélem el hiszen itthon vagyunk és itt ezt kell szolgálni, különben éhen döglesz.
Nagyon hasonlít egy kimondottam prémium gyártó csövére, lehet, hogy azért mert csak 1 órára vannak egymástól:-)
ezért írtam amit írtam. hogy nagyon félrevezető. inkább színezd úgy hogy 1/8, 1/8, 1/4, 1/2. egyből meglátod hogy a pl a bentről kifele sémáddal a szoba nagyrészén töredéke a fűtőteljesítmény mint a közepén.
Mivel 3 rétegű és nincs alu betét így csak EVOH lehet ha nem is írják ki.
A parkettánál nem volt gond a szigetelés a hidegburkolatnál okosan kell burkolni és hálózni a szegélyt legalább 50cm szélességben jól beágyazva a csemperagasztóba, és minőségi lap kell. A vakolat, a fali szegély stb. miatt ez valójában 3, max 4 cm ember a fal mellé így nem szokott/tud lépni a bútorok lábával meg lehet vigyázni, bár ha XPS a szegély mint nekem, eléggé nyomásálló a fölötte lévő teherelosztó lappal együtt.
Az csak egy sematikus rajz, a hosszat jelöli leginkább. Egy szines szakasz a teljes csőhossz 1/4-e.
Tapasztalatról nem tudok mondani semmit, lévén, hogy nincs. Tulajdonképpen úgy vagyok ezzel, hogy nem az a célom, hogy dekára pontosan egyenletes legyen a padló hőmérséklete, hanem hogy befűtse a helyiséget és ne legyen hideg a padló. Ha valami kis extrát, spórolást, plusz komfortérzetet bele lehet vinni valamely kialakítással, anyagválasztással az csak jó.
Tehát az úsztatott aljzatbeton és a falad között 6cm szigetelés van? Mivel burkoltad ezt a 6cm puha felületet? 1-2cm-t szoktak javasolni peremszigeteléshez. Bár az tény, hogy az 1-2cm vastag szigetelés mentén tud a hő leginkább elszökni a fal/lábazat/alap irányába.
Ez a nooxypipe 20-as. 16-ost nem láttam belőle. Ez biztos nem az, amit te hastználtál, mert ebben nincs EVOH réteg sem. Régebben a Hencoval szemeztem, de mintha kivonultak volna az országból.
A sűrűbben rakás a kis helyiségbe jó ötlet, köszi :)
Ha felviszem a pf csövet törülközőszárítóradiátorba, az melegít eléggé? Van értelme?
csakhogy te a hőfokcsökkenést linárisnak rajzoltad, pedig nem az. minnél hidegebb a víz, annál lassabban hűl. a cső közepén nem az előremenő/visszatérő átlaga a hőmérséklet, hanem annál jóval kevesebb.
a beton hővezetését és hőelosztását elfelejtheted. a szoba közepén a fordulás miatt van ugye a rajzaidon a fekete folt. nahát az a lábnak tök feltűnő a valóságban. gondolhatod akkor mennyit segít a meleg beton egy méterrel arrébb a falnál. semmit.
Igen, ezt a vízhőfok hűlést jelzik a színes szakaszok a fűtési körben.
Ha egy radiátoros, cserépkályhás, vaskályhás fűtéshez hasonlítjuk, ott meg csak egy koncentrált helyen van hőleadás, mégis befűti a szobát , még ha a lábnak nem is annyira komfortos. Tehát ha a hőleadás megvan Joule-ra - ha az eloszlást nem nézzük - akkor már nagyon nem lehet mellétrafálni szerintem.
A másik amit még hozzátennék az általad írtakhoz, hogy ha a szoba közepén jóval (viszonylag) melegebb a csőben a víz és átadja a betonnak a hőt, onnan hővezetéssel megy a szélek felé is, nemcsak a levegő felé. A középső melegebb beton segíti a szélén lévő hidegebb betont. Biztos ki lehetne számolni sokváltozójú diffegyenlettel /ember legyen aki felírja a rendszerre :D/, hogy miképp változik ezekben az esetekben a padló és a levegő határrétegén a hőmérséklet a különböző zónákban. Egy hőkamerás mérést elvégezni egyszerűbb milliószor vagy erre specializált szoftverrel.
A fürdőszobában, zuhanyzóban tekerd fele osztással, segít benn a vas is és akkor kb. 50m fog kelleni, a magasabb felületi hőmérséklet ott direkt jobb és ha olyan az osztód ami előbeállítható, többnyire az áramlásmérőnél, akkor tökéletesen ki tudod kompenzálni egy kis extra fojtással.
ha az osztó nem a zuhanyzóban van, egyből nem 25méter. ha az odaúton hajtasz bele egy kurflit, akkor pláne, és senkit nem fog zavarni hogy az a kör egy kicsit más helyiséget is fűt.
a 180 fokkal nem az a gond hogy kell sablon a meghajtáshoz, hanem hogy berogyik mert belső rugót nem tudsz használni. hiába használsz külső rugót, berogyik.
Túlbonyolítod! Normális konzisztenciájú betont rendesen tömörítve kell használni, adalékolva és semmi gond nincs a vas és a cső találkozásánál.
A letekerésnél, ahogy már említették, lehet rendesen szenvedni, én sem preferálom az 5-rétegűt, EVOH réteggel ellátott padlófűtéscsövet használtam.
Szerintem a kiegyenlített a legjobb tekerés és az adja a legegyenletesebb padlóhőmérsékletet. Engem zavar, hogy sétálok és hűl-melegszik a padló. A peremszigetelés és a hibátlan technológiai fólia nagyon fontos és akkor a peremnél sem fog lehűlni túlságosan. Én 6cm peremszigetelést tettem.
Viszont egy 4 m2-es helyiség (zuhanyzó) kb 25m-es csövet igényel. Tehát az egyenlő csőhossz nehezen betartható egy családiháznál.
Tudsz/tudtok ajánlani alu réteg nélküli padlófűtéscsövet? Nem akarok alubetéteset, mert érzem, hogy szívni fogok vele lerakáskor. Főleg, ha igazítnai kell, egy rugalmasabb csővel könnyebb. Elég sokat gúgliztam, de elég nudli a kínálat. Nem ártana olyan, ami bírja a 80-90°C-ot vész esetére és lehet tudni, hogy ki a gyártója.
Na ja, a 180-as hajlat nem annyira jó. Majd esztergáltatok egy ívet adó kereket. Vagy 150-es KPVC szennyvízcsőből levágva egy szeletet használok sablonnak 16-os pf csőhöz.
én nagyon másképp gondolkozom. a szélén a bútor fogja le, a közepén a szőnyeg, és x évente átrendezed. ezt le kell szarni, adottság, megfelelő mértékben fölé kell méretezni hogy ezeket kompenzáljuk, és kész.
a szoba közepén kb semmi nem hűti a padlót alulról, pláne ha van szigetlés alatta. ellenben a szélén a fal meg a külvilág hűti, ha nem tenné nem kellene fűteni a házat.
szóval ha akarnék szórakozni, akkor inkább kívülre tenném a melegebbet, de van egy de. mégpedig az, hogy a csőben nem egyenletesen(nem linárisan) hűl a víz!!! ha az elején nagyon lehűl, a másik fele szinte semmit nem fűt. ha direkt a szoba közepére teszed az elejét, lehet hogy a szélén semmi fűtésed nem lesz.
elméleti példa: bejön a 30 fokos víz, szuper hőátadás és 30 fokos a padló. a 22fokos szobába leadja a 80W/m2-t. továbbmegy a 28 fokos víz, ott már csak 28 fokos a padló, csak 60W/m2-t ad le. A tömegáram ugyanaz, hiszen sorba vannak kötve, így azonos hőfokcsökkenéshez a csökkent hőleadás miatt már 1.33szor nagyobb felület kell. A 26 fokos rész már csak 40W/m2, itt már 2x akkora szakaszon hűl ugyanakkorát.
Tehát ha 30/24 fokos vízzel tolod a 20m2 felületedet amit direkt balról jobbra tekerted, akkor a baloldali szélső 4.5m2 30fokos, a közepén 6m2 28, a jobboldali 9m2 (tehát majdnem a fele!!) meg csak 26 fokos.
Ha a dupla meandert tekerted, akkor az elejétől a közepéig hűl 30-ról 26-ra, és a vissza ág a közepétől a végéig 26-ról 24-re.
15cm-es osztással lesz ha 16-os csővel csinálom. Márpedig 16-os lesz jelen elképzelés szerint.
Viszont ha pont a vasra van kötözve a cső közvetlenül fölötte, akkor nem tudom, hogy a beton körbe tudja-e venni, nem lesz-e légzárvány itt-ott? Ezen már régebben is gondolkoztam, de még nem jutottam előre :) Ha nem közvetlenül a vas fölött menne a cső hanem pl az osztás felénél (7,5cm-nél), akkor a beton biztos jobban körülveszi a csövet. Kéne próbabetonozást csinálni - na persze nem a végleges helyén :) - aztán szétvagdosni töb helyen, hogy kiderüljön.
Valami lerajzolni és letekerni az léggé más tud lenni. Én már csak tudom:-)
Ahol sok 180 fokos forduló van az maga a kínszenvedés. Bár én nem használok ötrétegűt sosem padlófűtéshez, mert veszélyesnek. Ötrétegűvel könnyebb a forduló, csak arra vigyázzatok, hogy a csőre ne lépjetek ahol vas van, mert belapul és a körnek annyi, ha nem veszed észre.
Takarítási szempontból is előnyösebb a lábas bútor, vagy ha beesik valami a szekrény mögé :) Az tuti, hogyn me fogom sűríteni a fal mellett a csövet. Sőőőőt... épp azon agyalok, hogy más csőkiosztás talán jobb lenne.
1.-es: a hagyományos kiegyenlített
2.-es: belülről kifelé egyenletesen hűlő
3.-as: belső zóna kiegyenlített melegebb, külső zóna kifelé hűlő.
2.-es és 3.-as saját elképzelés. Legmelegebbtől leghidegebbig: bordó-narancs-sűrga-zöld. Nagyjából 4 egyenlő hosszra vonatkozik a színezés. A 3-as verziót is meg lehetne csinálni, hogy a sárga_és_zöld váltakozva menjen egymás mellett. Legyen ez a 4-es verzió (talán majd megrajzolom).
2.,3.,4.-essal kiküszöbölhető, hogy a bútorok sokat lefognak, valamint a szoba közepén a padló melegebb, így elméletileg hamarabb is érezhető a hőfokváltozás a padlón és a levegőn, ha befűtünk.
Szóval esélyes, hogy a 2.,3.,4.-es valamelyike lesz a befutó. Elhibázott gondolatnak tartom a fal tövében vezetni a legmelegebb vizet, ahogy az elterjedet 1.-es verzió adja.
(kattintsatok a képre, akkor jelenik meg rendesen)
nem kell ezt olyan szigorúan venni. mi hátránya van ha a bútor alatt be van tekerve? semmi az égvilágon. ott nem adja le a hőt, nem hűl annyit a víz. majd leadja másutt. megspórolsz 80méter csövet, és szívsz ha máshova kerül a bútor vagy nekiáll penészedni a szekrény alja.
A fal mellett nem kell sűrűbben tekerni, ez nem szabály hanem ez egy lehetőség, tehát a te döntésed.
Látatlanba. Ha a falad U=0,2 akkor a többi sem lehet nagyon rossz. Ergó ha a helyiségeket betekered 15-20 cm osztásközzel akkor sem lesz semmi problémád. De ha kazánnal fűtöd akkor ne tökölj tekerd le minél hamarabb a helyiséget 20-as osztásközzel telibe. :-) Hőszivattyúnál a 15-re tenném a voksot.
A körök hosszáról annyit, hogy úgy tekerd le, hogy lehetőleg ne kelljen toldani, és 100 m körülinél ne legyen hosszabb egy kör, de ha 120 az sem katasztrófa. Ez nem olyan hogy 99-nél még fűt és 101-nél már nem!
Munkáimnál nem foglalkozom a 30 és 120 méteres körökkel sem. Be lehet szabályozni! Ha termosztát vezérli, akkor még az osztót sem kell tekergetni, hogy mennyi víz menjen rajta.
A fal melletti sűrűbb rakást az indokolja szerintem, hogy hiába van ugyan jól szigetelve a fal kívül, a talaj felé általában jóval gyengébb a szigetelés, így nagyobb hőveszteséget kell pótolni. Főként sávalapra áll ez.
Lábon álló bútor kell. Én ezzel nem tököltem, egy szobát sokszor átrendezik de a fűtést nem lehet percenként hozzáigazítani. Ha van rendes peremszigetelés nem csak az az 1cm-es vicc valamint a fal és a lábazat is hőszigetelt akkor felesleges a fal mellett sűrítgetni...
Ami még érdekes padlófűtés témában, egyfelöl az a szabály, hogy a külső fal mellett sűrűbben kell tenni a padlófűtéscsövet. Aztán meg az is van. hogy a bútorok alatt ritkábban, vagy ne is rakjunk csövet. Na de a bútor gyakran a külső falnál van - hogy tovább bonyolódjon a helyzet.
Ez a kép az elterjedt fektetési mód. Látszik, hogy sűrűbben van a külső fal mellett. Hogy mit akartak a nem fűtött zóna 10cm-vel kifejezni azt nem tudom. Az a 10cm kevesebb mint a csövek közti 15-20cm.
Ráadásul nem vagyok róla meggyőződve, hogy egy hőszigetelt falnál indokolt a sűrűbb rakás, pl egy 0,2 W/m2K falnál.
Fórumon kívül nem akarok senkivel beszélni :) Van egy pár szakkönyvem meg internet, meg segédprogramok, csak ugyebár ezek sem adják ugyanazt az eredményt, ahogy Wattocsak is írt a 120m-es hosszt. Úgyhogy maradok annál a verziónál, hogy 1 körrel lesz megcsinálva a "120m-es" helyiség. Az amúgy is aféle garázs vagy hobbi szoba vagy iroda lesz.
A fix gázcsövekre találtam tigaz technologiai utasításban, hogy elrejthető, de a garvitációs kiszellőzésről gondoskodni kell pl függőleges csőnél alul, felül szellőző nyílás stb.
Eltakarni lehet, de szellőzni kell. A flexi csöveknél írnak még elő hőre záródó szelepet, gondolom, ha meghibásodik a flexi és gubanc van..
Az újfajta, sárga gáz flexibilis bekötőcsövet el lehet rejteni? Úgy emlékszem, nem lehet sem dobizilni, sem semmi (biztonsági okokból), a szerelő szerint semmi akadálya. Nem tudom eldönteni, hogy rosszul emlékszem vagy a szerelő túl laza.
Úgy néz ki, csúnyát megszivatott a vízvezetékszerelőm. Ma lenne a házépítésnél a szennyvíz és víz felállások alaplemezbe szerelése, és nem tudom elérni.
Tudnátok valakit ajánlani (aki rá is ér), aki pár méternyi PE csövet be tudna helyezni az alaphoz?
A hőcserélőben keringő folyadékban nincs oldott oxygén mert az első pár percben kiválik és utána már nem probléma, az összekötő idomok amúgy is sárgarézből vannak.
Ha jártas vagy a számítástekknikában akkor még a körtérre sem kell ellátogatni, ha nem gyere kapsz egy gépet, széket és hajrá:-) Ha van kérdésed, még talán választ is kapsz rá.
Tudtok esetleg abban segíteni, hogy a winwatt program hol érhető el olyan verzióban, hogy a házam meglévő wwp kiterjesztésű fájljában egy kicsit tudjak bűvészkedni?
A demo programok nem ismerik a kapható fűtéscső típusokat.
Komjolyra fordítva: nyilván a táblázatokat is alapos számítások vagy legalább tapasztalati értékek alapján állították össze, szóval nagy eltérések nemigen lehetnek.
Vízszerelőt keresek egy lakás főelzáró cseréjére Bp. V.ker. 15-ös rézcső, régi tipusú ki-betekerős/betétet nem lehet cserélni benne/, ki van bontva a strang, fotó van "előzetes megtekintésre", strang főelzáró működik.
Tudom nem egy nagy meló, de hogy internetszerte ne találjak egy vizest, vicc
Szerintem egy jó méretező program az ismert paraméterek alapján (pl. cső és beton fajtája, méretei, hővezetése, hőkapacitása, épület hőigénye stb.) modellezi a hőleadást az egyes szakaszokon. Programozni, algoritmizálni is sokkal könnyebb így, mint táblázatokkal nyűglődni.
De tényleg csak szerintem, mert nem tudom, miként működnek ténylegesen. Én így csinálnám.
Lehet tömegáramra gyúrni akkor megmondod mekkora legyen az átfolyó vízmennyiség és a kilépő hőmérséklet adódik, Vagy mennyi legyen a kilépő, és ekkor a tömegáram lesz annyi amennyi.
Van egy másik programom az egy német szerkezet, és ő azt mondja, hogy ezen a rendszeren ekkora tömegáram halad keresztül akkor a leadott hőmennyiség ekkora. Ez egy kicsit életszerűbb, de egyikkel sem lehet felsülni. Ja és nagyon közeli értékek jönnek ki vele két egyforma rendszerre.
jaaa, úgy könnyű. csakhogy a padló nem fogja megkapni a pecsétes papírt, nem lesznek azonosak a kilépő hőmérsékletek. betolod az 5liter/perc 30 fokos vizet az azonos felületű és csősűrűségű 20assal meg 16ossal tekert padlóba, és nem azonos lesz a visszatérő, így a leadott teljesítmény sem.
a méretező progiban nincsenek valami tapasztalati számok a különböző csövek hőleadására?
Nekem 18-as csővel jött ki teljesen kezelhetőre a rendszer. Gyakorlatilag beállítás nélkül egyforma volt a tömegáram pedig kb. 10% hosszeltérés volt a körök között és a tömegáram is rendben volt, egyenletes a felületi hőmérséklet.
tartani baromi jól lehet vele a hőmérsékletet, ahhoz pont jó a tehetetlenség. normál esetben naponta van olyan hogy 10 fokot vagy jóval többet esik a kinti hőmérséklet éjszakára pár óra alatt, a fűtésnek ez semmit nem számít.
100m felett 16-osbol nem csinalnám, az tuti. az a hátrány hogy nagy szivattyú kell hogy átmenjen a víz. a nagy ellenállás miatt is nagy szivattyú kell, meg azért is hogy nagy tömegáramot tolj át a nagy fűtött felület miatt.
gondolj bele, kell neked 5000 watthoz kb 8liter/perc 10 fok dTvel. 5 fokkal m'r 15liter/perc. áttolod a 120m csöveden, vagy kettévágod és 60méteren tolod át a felét?
Szerintem a 100 méteres szabálynak az okai sokkal prózaibbak, és ha hidraulikailag és hőtanilag is jó, akkor mindenki boldog. A kezdetekben 80-as évek eleje (PEMÜ) egy tekercs 200 vagy 300 m hosszú volt, tehát adta magát a 100m, a legnagyobb közös nevező. A csővezeték toldása nem volt elfogadott, mert a toldó idom elég megbízhatatlanra sikeredett, még a gyártó sem ajánlotta a használatát. Tehát kb 100 méteres kört tekert mindenki.
Én inkább abban kételkedem, hogy érdemes megfizetni, mert nem lenne olcsó. A laikus véleményem szerint egyszerűbb és biztonságosabb lemenni jóval a 100m alá, és akkor nem lehet baj. Aztán max. fojtást vagy kerülőt alkalmaz az egyes körökben a finomhangoláshoz.
Nem vagyok szakember, csak a józan paraszti eszemmel gondolkodom:
A 100m szerintem egy tapasztalati szabály, egy ökölszabály. A cél ugye az, hogy végig kb. állandó legyen a fűtőcső egy métere által leadott hőmennyiség. Ha a felénél megfordulsz és az odamenő mellett vezeted vissza, ahogy ez szokás (meanderes fektetés), akkor nagyjából állandó átlaghőmérsékletet kell kapnod, valahogy így:
oda vissza átlag
100 0 50
90 10 50
80 20 50
70 30 50
60 40 50
50 50 50
A 100m hossz fölött átlagos körülmények között (ami eleve egy igen tág meghatározás) a feléig már annyira lehűl a cső, hogy a hőmérsékletek valahogy így néznek ki:
oda vissza átlag
100 0 50
90 4 47
80 6 43
70 8 39
60 10 35
50 12 31
40 15 27.5
30 18 24
20 20 20
A számok persze nem Celsius fokot, hanem százalékos delta T-t jelentenek, és csak a szemléltetést szolgálják, pl. a visszatérő eleve nemigen lesz 0.
Vastagabb csővel azért lépheted túl a 100 métert, mert a cső 1 méteres szakaszának felület/térfogat aránya lecsökken, a szállított hőmennyiségnek csak kisebb részét fogja leadni, ezért később fog lehűlni.
Laikusként azt javaslom, hogy inkább konzultálj egy JÓ szakemberrel. A 100 méter csak egy ökölszabály, ám ha nagyobb a leadandó hőmennyiség, akkor lecsökkenhet jóval 100 méter alá is a max. csőhossz. Egy JÓ szakember remélhetőleg nem csak táblázatból dolgozik, hanem számítógéppel tudja modellezni a cső hőleadását a padló és az épület hőviszonyai alapján.
Ha ehhez nincs kedved, akkor én a helyedben a 2. opciót választnám (két egyenlő hosszúságú kör 16 mm-es csővel).
A másik pedig, amire eddig nem igazán gondoltam, mekkora a padlófűtés tehetetlensége? Mondjuk fél nap alatt hül 10 fokot a kinti hőmérséklet pl 10-ről 0°C-ra, akkor kizárólag padlófűtéssel mennyire lehet komfortban (kb. 23°C) tartani a benti hőt egy jól szigetelt (U=0,2 W/m2K) házban?
Lehetne itt is számítást csinálni, de a tapasztalatokra vagyok inkább kíváncsi.
(Dilemmáztam hogy ide írjak vagy a padlófűtés topikba)
Az az ökölszabály - állítólag - hogy 100m-nél hosszabb padlófűtéscsőkör esetén már nem jó ha 1 körrel van megoldva a csövezés. Viszont ha nagyobb a csövek közti távolság, akkor meg nagyobb átmérőjű cső kell és így már a 100m hosszon belül lenne. Igenám, de 20mm átmérőjű csővel a 16mm helyett jóval nehezebb dolgozni :))
amit el tudok képzelni megoldásként max.100m + 16mm helyett:
1) egy körből 20mm-essel lerakva
2) két körből 16mm-essel lerakva
3) egy körből 16mm-essel lerakva átlépve a 100m hosszt
Az 1)-est választanám legkevésbé. 3)-as esetén 100m helyett kb 120m lenne az egyik kör, és 105m a másik kör.
A kérdésem, hogy tényleg érvényes-e a 100m max csővezés? Mi történik, ha hosszabb a fűtési kör? Kevésbé adja át a hőt? Vagy nagyobb fűtővízhőfokot kell alkalmazni? Szivattyú bekrepál hamarabb? Ugyebár van csősúrlódás. És ahogy halad előre a víz, egyre hül, kevesebb hőt tud átadni (ez ellen leginkább a fektetési móddal szoktak cselezni).
erre gondoltam én is hogy többet fogyaszt mint a mai kazánok, csak most nem fér bele a kazáncsere. De még gondolom igy is olcsóbb lesz mint a villanybojleres megoldás. Persze ezt csak akkor lehet kijelenteni ha látjuk mindkettő változatot.
mindenképen a pincébe lesz a tároló, bekötjük a kazánra, akkor már meg tudom nézni a fogyasztást, és akkor eldönteni hogyan tovább.
A tuning a ház felrobbantása lenne. Nem a miénk, csak ott lakhatunk.
Van viszont egy kis ablakja ami kinyitható, innen lehetne valamit okoskodni, ráadásul napsütötte. Egy sörkollektoros meleg levegő befújás itt szuperjó megoldás lenne, minden adott hozzá, és nem jár rombolással.
Köszi, akkor az lesz. A töketlen albérlőnek volt a nagy ötlete, hogy ott szivárog... Szerintem tutira nem, de körbenyomom gumiámmal a dugó körül, (35 éves lemezkád) előtte persze megszárítom, meghajszárítózom tisztára. Benézek majd a kád alá is zseblámpával, valamit gányoltak már ott, de nem sok eredménye lett. A bejövő víz falon kívül van, 1 db kmt csaphoz ami a mosdóra van szerelve. Ez a rész kilőve. A kád középvonalában ázik át a födém. Ja és igen, ott is benyomom majd a gumiámot, mert ez a hülye banda semmihez se ért.
Nálam minden rendben, a taknyolandó nem az én lakásom.
Most veszünk egy házat, amiben még régi gravitációs fütés van (vegyes tüzelésű és gáz kazánnal). Mivel nincs annyi pénz, hogy az összes szobában egyszerre felújítsuk a rendszert, van értelme szobánként vékonycsöves rendszerre cserélni? Egyáltalán működni fog vagy az ilyen kevert rendszer nem működőképes?
Másik kérdés, hogy álló radiátort csak a drága design radiátorok között találtam, sima lemez radiátorban nem. Létezik ilyen vagy csak simán elforgatva is működni fog a normál radiátor?
Nem ez a gond. A szaniterszilikon helyett pontosan ugyanolyan jó a gumiám paszta is? Egy kád lefolyóját kell körbetaknyolni, mert már nincs ötletünk honnan áztatnának el, mielőtt jobban bontanánk.
Nem tudom milyen színü a csempéd, de ha el tudod fogadni, hogy a szilózásnak nem muszály fehérnek lennie, akkor válasz olyan színü szilót ami a legközelebb áll a penész színéhez. Én mostanába fogom barna szílóval megcsinálni a zuhanykabinom szigetelését. Oszt Ennyi. Üdv
A zöld gumiám paszta és a fehér szaniterszilikon között van valami érdemi különbség? Gyakorlatilag ugyanaz van ráírva mindkettőre, csak a szaniterest megtoldották még azzal, hogy penészgátlós. (Viszont én még nem láttam olyan körbeszilikonozott fürdőszobát aminél a zuhanyzó körül ne penészedett volna meg x idő után a szilikon alatt...
Van egy istentelen hülén kivitelezett fürdőszoba. villanybojler, falakban a víz, de az is körbefut a külfalban, a tetőn pedig hullámpala, 99%, hogy minimális szigeteléssel, ugyanis rohadtul penészedik, de megbontani nem lehet. Non plus ultra, a konvektort is leszerelték, így fűtése sincs. Egyszerűen katasztrófa, de a bazinagy akril sarokkád az bezzeg kellett bele.
Ezen hogyan lehetne tuningolni valamit? Állandó a szellőztetés, fűtőventillátor, de a levegőből ígyis kicsapódik a pára és penészedik.
Ez működik. Van olyan panelház ahol gyárilag nincs a konyhában radiátor csak a két átmenő cső, és közéjük volt bepattintva, de a lépcsőházat is így fűtötték. Célgépnek kell egy fűtéscső, egy félbevágott fűtéscső és egy satu amiben a két csövet a közérakott lappal összeszorítod, majd a lapot még hátrahajtod a hosszában félbevágott csövön. Nagyon nagy lesz a felfekvő felülete, és ha nincs rá szükség, mert pl. túlfűt, akkor gyorsan leszedhető.
Köszi, közben próbálok okosodni.A víz 10fokról 60-ra melegedésekor térfogatra nézve 1,7%-ot tágul, ez 200 liter esetén 3,4 liter víz, ennyit kéne felvennie a tágulásinak nagyobb nyomásváltozás nélkül(el nem tudom képzelni, hogy az a gyári 2 literes tartály hogy működött jól).
4 barra előfeszített tartály, az gyakorlatilag nem enged be vizet magába(4,2bar a hálózati nyomás), tehát a ~4 liter térfogatváltozásnak néhány tizeden, de max. 1 baron belül kéne tartani a víznyomásnövekedést.Így saccra a 18 literes tágulási is kicsinek tűnik...van 25, meg 33 literes is.
Lehet veszek egy 25 literest, az még elfogadható áron van.
nekem egy négyzet szoba két oldala az L alakú konyhabútor. az egyik oldal közepén volt a radiátor. szépen elindul balra a sarok fele, ott bekanyarodik, elmegy a falig. visszafordul. az 5retegut nem lehet kisiven hajtani, de a szekrény alatt elfér. egyébként a falra van rögzítve ilyen dupla csőbilincsekkel. szóval jön vissza, sarokban kanyar, végig a radiátorkiállás alatt el a másik falig, ott hajtűkanyar, és vissza a volt radiátor visszatérőbe. van vele kis szopás, pl az alsókötésű radiátor H idomját megtartottam hogy el lehessen zárni meg be lehessen szabályozni, de fejjel lefele tettem fel hogy elférjen a bútor alatt. két réz könyök, hollandi, 5rétegű menetes idom, és hajrá. az L kb 3x4méter, egész sok csövet sikerült beletenni.
külső 15mm csőre 60/40-el fűtve a kettőre (oda-vissza) számolhatsz 20-25W per méter hőleadást. az azért nem kevés.
nekem a konyhaszekrény alatt volt a külső sarokban minimál penész. levettem a radiátort (oda is szekrény került) és a helyére bekötöttem 20as ötrétegűt ami a szekrény alatt oda-vissza körbemegy végig. persze most nem tudom megnézni a szekrény mögött mi van, de a hőmérő azt mondja nincs hideg a szekrényben hátul. pedig az én előremenőm 40, max 45 fok.
(a konyha padlófűtés, de a tervező és a kivitelező kórusban lebeszélt róla hogy a leendő szekrény alatt is legyen csövezés. azóta jól megbántam hogy hagytam magam. pont a külső fal ugye, pont ott kellene fűteni, ott a leghidegebb fűtés nélkül. ennek pótlása lett ez a szegélyfűtés.)
az 5rétegű csúnya, ha nem nagy távolság, csináld meg szép egyenes rézcsőből. a szegélyfűtés sem más, csak van rajta valami borda vagy egyéb ami növeli a felületét.
Lenne egy elvetemült láma kérdésem. Utólagos fűtőtest felszerelése esetén, ha a falon kívül vezetek el két 15-ös rézcsövet a fal alján, akkor annak van valamennyi fűtőértéke? Gondolok arra, hogy ha egy penészedésre hajlamos sarokban vezetem ezeket a csöveket, ad le annyi hőt, hogy megszüntesse a penészedést, vagy a már korábban felvetett szegélyfűtés kell végig ezen falszakaszon. Tetőtéri ablakok alá kellene pótolnom a kimaradt fűtőtesteket, és még mindig a megálmodásnál tartok. Jó drága szegélyfűtés az ablakig, vagy rézcsővel az ablakig, és alá lemez radiátor. Vagy lehet a réz helyett ötrétegű műanyag is?
Az építő jellegű hozzászólásokat előre is köszönöm!
Úgy tűnik hogy a szelep jó! (Nem szereltem ki),de az asszony telefonos segítséggel figyelte a lejövő HMV sac per kb meleg-nem meleg.
Én fönt a padláson a Honeywell szelep hideg ágát zártam vagy nyitottam.
A tartály felöl érkező hőmérő szerint 64fokos vízhez épp hogy meg van nyitva a hideg ág így az elmenő MMV 48-50 fokot mutat az óra a keverőszelep után.
Kérdés hogy ha a tartály víze pl 80 fokos lessz akkor is követni fogja e a keverőszelep ???
még egy kérdés a témával kapcsolatban. Éti 15 vagy 25( nem vagyok ismerős a témában, Sosem volt gázkazánunk, most folyik az adásvétel) esetén is megoldható e igy a hmv előállítás?
Nem volt visszacsapószelepem a tartály betöltőjén,és ekkor a tartályon kb vagy az is lehet hogy nem volt jó a manométer ,7 Bar nyomásom volt.
Amikor megkérdeztem a bátyám ismerősét (Épületgépész)arról hogy hogyan kössem össze a ház két végpontján lévő teljesen külön álló vízrendszert azt ajánlotta hogy elég ez az egy 300literes 2 hőcserélős tartály. és ezzel együtt vázolta nekem hogy a tartályon nem bolylertöltő van így tegyek be oda egy visszacsapószelepet,mert így most a rendszerre tágul vissza.
Kedves Vajk! Nehezen akarom az igazságot! Azért is érdekes amit írsz hogy ez a szelep nem e alacsonyabb tartományban tud szabályozni,mert most pl a szeleptestre menő hideg ágat teljesen elzártam és a tartály vize simán átmegy rajt. Ha ez alacsonyabb hőmérksékletű lenne akkor ezt nem tené,mert ez a szelep (szerintem) forrázás ellen van kitalálva és a meleg ágát zárja.A tesztjeim során úgy emlékszem hogy bizonyos hő felett teljesen.Ezért gondolom hogy akkor ha nem tudná azt a tartományt egyszerűen zárná.
Rosszul gondolom?
Tudom nem vagyok normális.Igy nehéz a segítség,hogy még a szabályzó hőtartományát sem ismerhetjük pontosan.
Ki kell szerelnem a rendszerből és letesztelni,mert már régen volt,de arra emlékszek hogy a thermofej tökéletesen nyitott és zárt!hogy ez milyen tartományban van azt nem tudom megmondani.A szeleptesten semmi utaló szám vagy tipus nincs az ami biztos hogy belső menetes NPT.
1".
Ha ez a szelep egy páralecsapódás elleni szelep akkor kidobhatom a pi.. kukába.
p1 alja p2 teteje magyarázza hogy mi a kódja a különböző tartományű típusoknak. a harmadik oldal csak arról szól hogy hogy kell limitálni hogy ne lehessen csavarhúzó nélkül adott hőfok fölé tekerni.
p2től vannak táblázatok hogy a különböző tartományú típuson a tárcsa számai milyen hőfokot jelentenek, és mennyire változik a betáp hőfokkal.
Egy bojleről két vízrendszert akarok megtáplálni.Az egyik amit most telepítek (hosszabb) ott lesz cirkulációs ág. A másikon nincs kiépítve cirkulációs vezeték,de még ez az ág üzemel egyenlőre.
Kedves segítőkész fórumtárs!Az én szelepem.Szerintem egyáltalán nem tesz bele hideget!Mert az hogy kitekerem az egyik végpontba (közben ki van nyitva egy melegvízcsap) semmi változás. majd a másik véglet .....várakozás hogy a csap be tudjon állni a víz csak folyik és szinte észrevehetetlen,de 30fok körüli víz megy a kevert ágon mind a két állásnál.
Ha nem jó egy vadi új csap akkor hogy bízzak meg egy úgyan olyan márkájúban?
Sajnos nincs semmi jelölés, de képet esetleg tudok róla....
Semmi gond!Várok minden véleményt,hozzászólást segítséget,de amit írtál az már a végkifejlet amit szeretnék elérni.igaz nem 38 fokosra szeretném belőni,de egy adott hőmérksékletre.Amire ez a keverőszelep hivatott,bár aki a piacra dobta most ne kerüljön a szemem elé mindegy hogy férfi vagy nő volt.......úgye érted ;)
Legfőképp nem szeretnék mást főzni.(Szójáték) Szegény ember aból főz amilye van,de megint kiderült hogy az occó a drága!
az 1.1 ábrában az a poén, hogy a hideg ágban van a puffer, és onnan veszi a hideget. tehát ha felforraltad a tartályt, és a visszacsapó miatt nem tolt vissza a hálózatba hanem valamelyest felment a nyomás, akkor a hideg nyomása is felment.
de ha jól értem neked az a gond, hogy túl hideg a víz, nem tesz bele elég meleget.
Olyat vegyél aminek a membránja min 4Bar alapnyomást tudjon.Ellenkező esetben a folyton tele lessz vízzel.és nem lessz képes felfogni a hőingadozás miatti tágulást.Biztonsági szelepek általába 6Bar-osak.
És nem árt ha a tartály térfogatának a min7%-val,de inkább 10-el számolsz,de ha picit nagyobb az se baj!
Kicsit belekibickedek, nem baj? Mi lenne, ha eleve 38 fokos vizet engednél csak a melegvízhez? Panelban remekül bevált nekem, leforrázni senki nem fogja magát, de mosogatni már elég meleg. A technikai része gondolom megoldható máshogy is, nem csak a termosztátos keverőcsappal.
Nem tudom még mi tévő legyek.Mert a thermosztátos csapot azért akartam berakni,mert van két kisgyerekem és két idősödő szülőm.(Az Ördög meg nem alszik)
Én ilyenre nem is számítottam hogy ez nem fog múkodni!
A tartály tetelyéből 1" álltam ki,mondván úgy is keté kell osztani első- hátsó vízrendszer.A hideg betápja a tartályhoz 1/2" -on érkezik az elmenő szintén.
Most voltam fent a padláson.Újabb próba,(nem raktam még be a plusz visszacsapót)és öszintén nem is hiszem hogy ez megoldja a gondom.
Eredmény úgyan az :Kudarc!!!
A @ -om ki van!
Szerintem az valamelyest segítene ha a hideg betáp csak a tartály aljába menne. A szelep hideg oldala pedig valahonét a tartály aljából.Mert akkor a szelep két oldalán közel azonos nyomásnak kell lenie (Az indirekt hidrováltóként működik)
Csak akkor meg azt nem tudom ha a tartály teteje túl forró az alja sem lesz annyival hidegebb hogy pl azt sikeresen hütse a kért,beállított tartományra.
Nem tudom hogy csak nekem vannak ilyen kapufáim,mindíg vagy más is belelép a kutyakakába? :(
nekem kombi kazánnal volt termosztátos csaptelepem. ahogy vízkövesedett a kazán hőcserélője és egyre kisebb lett a melegvíz nyomása, egyre kisebb lett a max vízhőfok a zuhanyzóban :-) nem tudta a hideget elzárni, ha a nyomása sokkal nagyobb volt mint a melegé.
már majdnem vettem bele új patront, de huszonzer forint, úgyhogy hirtelen tettem a helyére egy ötforintos csaptelepet. aztán le lett a kazán cserélve, visszatettem a grohe csaptelepet, és minden ok.
Lassan kezd összeállni a 200 literes, indirekt fűtésű bojlerem.Gyárilag(?) volt rajta egy 2 literes, membrános tágulási tartály a hidegoldalon, visszacsapó után.Utánaolvasgatva 10-15 literes tágulási tartályokról beszélgetnek ekkora bojlerhez, mivel cserélnem kell, milyet tegyek rá?
dT ~max.50 fok, hálózati nyomás 4,2 bar, nem nagyon szeretném 4,5 fölé engedni(melegoldalon).
(kattintsatok a képre, akkor jelenik meg rendesen)
