Felhívnám szíves figyelmedet arra, hogy a borsó és a szarvas nem összetétel attól, hogy mind a két fele létezik önálló szóként. Személynevekre ez a megállapítás fokozottan érvényes. A Fiát (a helyesírás henye h-jával most ne foglalkozzunk!) nevet a Kázmér-féle névszótár apanévnek tartja, hiszen létezett a Fiát világi személynév. Ennek előzménye talán a fiat bőség köznév. Ja, és hozzáteszem, valószínűleg nem turini bevándorlókról van szó, pedig a Karafiát akkor lehetne fekete színű olasz gépkocsi is akár.
Hmmmm... nem ezekre a magyarázatokra számítottam. Egyik sem említi, hogy a fiáth tag önállóan is előfordul, tehát erős, igen erős a valószínűsége, hogy összetett szóról van szó. Ez esetben pedig a török eredet a valószínű - bár szememben túl modernnek tűnik ez a megfogalmazás. Jobban szeretem a türk szó használatát, mert az a kunokat is magában hordozza (sőt, az ősmagyarokat is - lásd Konsztatinosz Porphyrogennétosznál: turkoi!). S őközöttük van sok Kara családnév (mármint a kunok és nemaz ősmagyarok közt :) ). Tévesnek tartom azt a hsz-t tehát, amelyik a magyar nevek közé sorolja a telefonkönyvben látottak alapján. :)
Tekintetbe véve azt, hogy a Kara név nem a mongolosabb genetikájú nagykunok, hanem a törökösebb kiskunok között terjedt el, feltételezhetjük azt is - pusztán csak játszom a gondolattal! -, hogy a kara előtag beazonosíthatóan türk. Persze, legkézenfekvőbb jelentése a ma is használatos "fekete". Ugyanakkor nagyon hasonló hangalakja van a kartal és a karvaly (karoly) szavunknak is, melynek gyöke a kar szó, ami megtalálható még a karol és a karom szavakban is; a jelentése egyértelműen összefögg valaminek a megragadásával. A kartal héját jelent, a karvaly - meglepő módon - karvalyt. Tehát olyan vadász-madarakat, amiket a sztyepi népek a kisrágcsáló-vadászatra használnak még ma is. Ezt azért teszem hozzá, mert ezzel igazolható, hogy e jószágokat jelölő szavak sok-sok időn át szerves részeivé váltak egy adott életformának és kultúrkörnek - amibe a kiskunok is beletartoztak.
No, akkor lássuk a -fiáth tagot! Mivel önállóan is előfordul névként, biztos vagyok benne, hogy jelent is valamit. Abból kiindulva, hogy az előző gondolatmenetem a sztyeppi türk népekhez vezetett (akár feketét, akár ragadozó madarat jelentsen is), erős a valószínűsége, hogy itt kell keresni az utótag megfelelőjét is.
No, ezen a ponton elakadtam, mert törökül nem értek. Ráadásul a Fiáth-okról nem találtam semmi olyan adatot, ami a nevük eredetére utalna, hogy miért változtatta épp erre az oláh származású Eörményesi László és Lajos a nemesi nevét 1480-ban. Ezért - kínomban - az Iszfaháni és a Krétai Kódex-ből összeállított hun szógyűjteményhez, illetve a (nagyon hézagos) nyelvtani rekonstrukcióhoz nyúltam. Innen már csak a szavakkal, gyökökkel való játék következik, kéretik nem túl komolyan venni! egészen elképesztő lenne, ha a XV. század végén egy hun szót kb. 1000 éves alakjában vettek volna fel... Bár ki tudja: névként tovább élhetett abban a formában is. No és, ha tekintetbe vesszük az illig-i elméletet, akkor nem is kb. 1000 évvel, hanem "csak" kb. 703-mal kell számolni. :)
Tehát komolyan: vadász = vijesi, melynek gyöke az íj = viju.
Az -áth (a Fiáth név más alakjaiban -at) végződés jelentését sehol nem találtam meg az említett két szógyűjteményben, csak tárgyas ragként. De egyéb hasonló végződésű szavaink elemezgetése alapján oda jutottam, hogy kb. megfelelhetett akár az -ás-nak is (egy párhuzam: padlat ~ padlás).
Ha feltételezzük, hogy az idő során egy j betű a leírásban elsikkadt a kiejtett szóalakhoz képest, akkor mai jelentése lehetne akár (!!!) pl. ez is: karvaly-lövő (t.i íjjal és nyíllal; Attila seregében a válogatott lövészek elitjét hívták sas-íjászoknak - bár ennek alapja valószínűleg egy tévesen értelmezett és továbbadott legenda); de jelenthetne akár fekete íjászt is.
Ó, nem emiatt tartom magam ügyesnek - ugyanis a "rigó" szó csak egy volt a sok-sok közül, aminek a visszafejtését a magam esze után menve megtettem - de szakirodalomban nem jártam még utána (egyrészt lustaságból, másrészt az akadémikus nyelvészet iránti mélyéges utálat mián). :)
Ezzel csak épp a gondolatmenetem helyességét akartam letesztelni: hangok "jelentésének" helyes felismerése, pl. g=k, mint mozzanat-izé... :))
Még egy kérdés, bár nem igazán magyar szó: honnan ered a Fiáth bárók neve? és a Karafiáth név? (Bocs, guminő! :) ) Lehet, hogy ezt a kipcsak-türk (vagyis kun) szóeredet topikba kellene írnom? Vagy valami másba? Hun-sumér-magyar-tri-bratanki topikba? :)))
Na, komolyan: tényleg érdekel e két név eredete és nem-akadémikus magyarázatokat is szívesen vennék!
Sosem a terminológia, mindig a gondolat a lényeg. A terminológia csak arra van, hogy könnyebb legyen közel jutni a gondolathoz. Ügyes vagy, hogy rájöttél magadtól.
Bővebb kifejtés: a rigó hangutánzó tövű melléknévi igenév. A rig- tő pedig azonos a rikkant, rikolt tövével. A /k/ és /g/ között mindössze egy zöngésségi jegy van, ilyen átmenetre sok példa van. Tovább bontva a rik- tövet, annak a töve a rí ige, a -k pedig mozzanatos képző. Madárnevek esetében kifejezetten gyakori a hangutánzó eredet, hogy a rí párját, a sírt említsem, ott van a sirály. Nem tudom, mi a te elméleted. Ez a mai mainstream etimológiai szakirodalomban bevett megoldás.
nem tartom kielégítőnek a magyarázatodat! Bővebb kifejtést igénylek! Ez túl játékos és szőrmentén, bár elég közel van a gyökéhez. Ahol lehet, betűnkénti (pontosabban: hangonkénti) elemzését kérem a szónak - de tényleg! Hátha valaki igazolja közűletek az elméletem helyességét - vagy helytelenségét.
Merőben véletlenül buktam be ide (Herman Ottó után kutatva), és rögtön látnom kellett, hogy a Magyar halászat könyvében (iratok.fw.hu/tudomany/herman/mhk/HO_MHK.HTM) bennehagyott számos szkennelési hibám egyikét fölfedezték - olyanok, akiknek a papírkönyv valószínűleg nincs a kezükben, ellentétben velem, a hiba elkövetőjével. A fürge cselle nevű halfajra adott mesterszó ("putni") helyesen tényleg "putri." A könyvet csak egyszer néztem át, a MEK vissza is jelzett, hogy sok benne a hiba. Kérem, használják fenntartással az elektronikus változatot!
Mint a Vallás-filozófiáról beszabadult asztaltárs örvendezve látom, hogy akadnak még mentendő, azaz színvonalas és emberi hangú viták az Indexen. Csak így tovább!
Ma is vannak olyan kabátok, amelyeket kifordítva is lehet viselni. Régen is voltak ilyen köpönyegek, és ha a színén az egyik (hadi) tábor egyenmintája volt, a visszáján pedig a másoké, akkor e köpönyeg egyszerű kifordításával (vagyis a "köpönyegforgatással") öltözetedből is átállhattál az geyik táborból a másikba.
Kérdőjellel eredeztetik. Az elképzelés alapja az, hogy egyáltalán nem szokatlan, hogy a mutató névmás nyomósító partikula lesz. A magyarban -- a népnyelvben -- éppen van ilyen használata az e (< ez) mutató névmásnak, pl. Ehol van e.
Az ilyen nyomósító partikulák kérdő mondatban is megjelenhetnek, ahol funkciójuk módosulhat úgy, hogy magához a kérdő mozzanathoz kapcsolódik. Hasonlóan vesztette el az eredeti funkcióját, és értékelődött át a vajon '? legyen', sőt a vajon is "követheti" a fókuszt: lehetséges Péter jön vajon? szórend. A magyarban a SOV szórend az alap, tehét az ige az utolsó, így a kérdés végére tett e rendszerint az ige után állt, vele egy hangsúlyegységet alkotva, ami ideális kiindulóhelyzet a simulószóvá váláshoz: és az e kis hangtesténél fogva, sokkal könnyebben és hamarabb váltahatott klitikummá, mint a hosszabb vajon (bár mint láttuk, mára már a vajon is viselkedhet így).
Érdekes, hogy a magyar van-e kérdésnek a votjákban vań-a felel meg (ćećied vań-a? 'mézed van-e?'). Megpróbálok utána nézni, fogy ennek van-e közös alapja, vagy csak véletlen egyezés. A votj. -a simulószó ui. lehet az orosz eredetű votj. a 'de' kötőszó átértelmeződése: ebben az esetben 'ugye' jelentésben járulhatott a mondat végére, ahol -- szintén a SOV szórend miatt -- összetapadt az igével; a tagadó alakú, visszakérdező 'ugye'-hoz vö. angol isn't it. Persze ebben az eset a forgatókönyvben is, ahol nincs közvetlen analógia a magyar és a votják közt, a kialakulás hatóerői azonosak, sőt egyben egy igen általános jelenség keretébe illeszkedik be. Itt említeném a szláv (i)li 'vagy' szócskát is, amely visszakérdező-nyomosító elemként szintén igen sok szláv nyelvben lett kérdő partikula és ezek közül a többségben simuló jellegű (ennek oka pedig az, hogy a szlávban a hangsúlytalan szavak a mondat "második pozícióját" törekednek elfoglalni, így az ottani VOS szórend esetén az ige után kerülnek).
Apropó ugye, ebben jól modellezhető az ez > -e átmenet: Úgy e(z)! > Úgy e? > Úgy-e? > Úgye.
Az eredeti kérdező irodalmazott: valamely művében egy komplett listát akart összeállítani, amely az összes, gregorián kalendáriumnak megfelelő, de nem (teljesen) a latin hónapneveket átvevő rendszert ismertetni akarta.
"> talán nem véletlen, hogy az angolok az Eire szót éppen az ire-rel helyettesítették be.
És ide vehetnénk az Irene nevet is pusztán azon az alapon, hogy elemezhető az ire szó -ene személynévképzős alakjaként..? :))"
Köszönöm! Megvan a hiányzó láncszem!!! Irene valójában Eirene, a béke hórája a görög mitológiában. Eirene éppen az Eire nőnemű alakja. Csakhogy a béke és egy női név erőltetett kapcsolata évezredek alatt, a való világ tapasztalatai alapján kiüresedett, majd önmaga ellentétébe fordult. A brit szigetek lakói között akadtak műveltségükkel tüntető értelmiségiek, akik lányuknak az Eirene nevet adták, de ezek között az Eirenék között is több volt a haragos, mint a békés. Környezetük először csak viccből hívta őket Irene-nek, aztán rajtuk ragadt. Ugyanez játszódott le az Eire nevű országgal is, így lett belőle Ireland, az angolul tudó akkori írek nagy bosszúságára.
Éppen ezeket olvasgatom! Eredeti hónapneveken ilyeneket értettem, hogy pl: Boldogasszony hava , Böjtmás hava stb. A megfogalamzásom nem volt szerencsés!
Látom a prosinec csehül december szlovénül január, tehát vannnak még további érdekességek. Mindig tetszettek a szláv hónapnevek.
> Egyébként sajnálom, hogy a magyarban nem az eredeti hónapnevek vertek gyökeret.
"Eredeti" hónapnevek nem voltak: voltak belső keletkezésű hónapnevek (több sorozat is), melyeket párhuzamosan használtak. De aztán éppen a nyelközönség döntött a latin sorozat mellett. A rendelkezésemre álló infókat korábban itt összegeztem: <http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=26439945&t=9026538>.
> Sőt, úgy tudom a szlovák is latin átvételeket használja ellentétben a szomszédos csehekkel
Igen.
P.S. Egyébként érdemes a belinkeltem listát végigolvasgatni: olyanokat találhatni, mint a litván február, amelyet a nyárról (sic!) neveztek el.
Egyébként sajnálom, hogy a magyarban nem az eredeti hónapnevek vertek gyökeret. Sőt, úgy tudom a szlovák is latin átvételeket használja ellentétben a szomszédos csehekkel.
Addendum -- Még egy nézőpont: én az eggyel megelőző ántivilágban még november 7-én "ünnepeltem" a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. Ennyit, hogy eshetnek-e a levelek ugyanakkor, de eltérő országonként hónapban.
milyennincs megközelítése találó. A hónapnevek jelenlegi rendszerének kialakulása a környéken az egyes nyelvújításokhoz közhető (ez igaz a magyarra is annyiban, hogy ezután vált kizárólagossá a latin rendszer).
A szlávoknál, miként nálunk is, különféle "szabályozatlan" népi rendszerek voltak használatban a rendszer rögzítéséig, amelyek nem is teljesen fettél ke a gregorián hónapokat, hanem a paraszti élethez igazodó kevésbé precíz megnevezések voltak. Így lehet az, hogy a listopad 'levélhullás' időszak a két nyelv nyelvújításakor más-más hónaphoz rögzítődött. Érdekes, hogy a régi szlovén renmdszerben a listopad szintén 'november'.
Ilyen egyébként a magyarban is megtörténhetet volna, ui. a magyarban is voltak hónapok ugyanazzal a megnevezéssel, pl. a böjtről elnevezett hónap volt a böjtelő és a böjtmás is.
Igazad lehet, most nézem, csehül a falevél list. Akkor vszeg a szó is levélhullást jelent? Azonban nem nagyon hiszem, hogy Prágában csak novemberben hullanának a levelek :)
Egy együttes egyik nagylemezének dalcímei csupa női nevek:
Cassandra
Lorelei
Angelique
Aoede
Siren
Samantha
Venus
Poppea
Bacchante
Mint látható, mindegyikük vagy valamilyen mitológiához köthető, vagy történelmi alak esetleg egy múzsa. Kivéve számomra a Samantha és Angelique. Bevallom őket nem nagyon tudom elhelyezni. A dalok szövegeinek is mintha valami furcsa, ódon jellege lenne.
Kérdés: Ki volt Samantha és Angelique? persze lehet, hogy semmilyen mitológiai vagy történelmi vonzatuk sincs, talán csak az együttes valamelyik tagjához kötödőtt valamikor ilyen nevű hölgy vagy hölgyek.... :) Bocs, ha valakit untatok ezzel, de tényleg érdekelne....
Samantha
Cede the wherefores and do na chide, Maybe I am peenging - ween of joy; Cede the wherefores and do na chide - Thrawn and slab of leer I hold thee, and yore was 'gal.
Riddance, Sith the one
Angelique
Thou dawdl'd not bringing me fro Aether to Nether, Still, duringly cling I on to this heather - Dew-scented blossom; thou wast pristine, The sweven of thee ne'er will I cede, my colleen. Drat this creature of memories ill, Foolhardy and fey I may be, yet him I shall quell.
Neked biztosan nem jelent kuriózumot de másnak talán igen, a listopad szó csehül november, horvátul viszont október! Ezek a szlávok annak idején egy kicsit összezavarodtak? Szerinted miért alakulhatott ez így az idők folyamán?
> talán nem véletlen, hogy az angolok az Eire szót éppen az ire-rel helyettesítették be.
És ide vehetnénk az Irene nevet is pusztán azon az alapon, hogy elemezhető az ire szó -ene személynévképzős alakjaként..? :))
Az angol etimológiai ezzel szemben a mára már kiveszett Ire 'ír' szót az ónorvégból (dánból) eredezteti, akik az akkor még az írektől identitásban el nem vált skótokat illették vele. (Az angolok "saját" szava rájuk a latin eredetű Scot 'skót'.)
Egyébként máig megtalálható a népnév egy másik alakja a skót angol Erse '(rég.) felföldi skót; (ma) ír' (< Irsk < óa. Irisc) szóban: itt világosan rövid -ből indulhatunk ki, ami mutatja, hogy nem az ire 'harag' szó az alap.
---
De ha már újra felszínre került Regionalbahn felvetése. Most reflektálok rá (akkoriban időmúlás okán nem tettem).
Magam részéről úgy tartom, hogy az a legvalószínűbb etimológia, amely összekapcsolja az ír Eire és a lat. Hibernia neveket.
Az Eire tő nem tartozik az írek önelnevezéséhez, csak az országukéhoz! Pl. az 'ír (férfi)' jelentésű Éireannach is világosan ebből *képzett* szó: és az írországi gaeleket különíti el az etnikailag tőlük eredetileg nem különböző skótoktól. Emiatt jelentéstanilag nehéz ezt az elnevezést az árja népnévvel összekapcsolni (hiányzik a képzési eszköz). Az a. Erin 'Írország' jellegű ellenevezések is másoflagosak: itt az -n képző, hanem rag, a datíviszos ír Eirinn 'Íroszágnak' lett átvéve.
Az sem igazolható, hogy a lat. Hibernia névben egy törzs neve rejtezne, sőt úgy tetszik ez egy latin népetimológia a lat. hiems 'tél' szó hibern- tövéből. (a népnév pedig visszaképzés). Ezzel szemben az óír Eriu 'Írország' levezethető egy ókelta *Iveriu alakból, amely a latin népetimológia alapja is lehet.
