Lehet, hogy az ősi keleti és egyiptomi népek hagyományos kozmológiája és tudása azonos, de elfeledett kulturális örökségből, egy letűnt civilizáció "maradványaiból" származtak?
Ien, szerintem nem csak lehet, hanem erősen valószínűsíthető is. Bár azt nem értjük-érthetjük, hogy ez a civilizáció a Földön mennyire manifesztálódott, mivel eredete (tudása eredete) lenne az, mely a fő kérdés. A traszcendencia a szimbolumokon át közöl (lásd:álmok), s éppígy szimbólumokkal üzennek a megmaradt építmények is. A szimbólumokat viszont a racionális-anyagi gondolkodás/kutatás nem értelmezi/értelmezheti, éppen az alma-körte hatás okán.
A 301-ben bemutatott témához annyit, hogy az ókori görög helyek is ugyanúgy vonalak mentén helyezkednek el, mint a könyvben sorolt helyek,pedig ott azután különösen nehéz - csak a földön gyalogolva - ezeket kitűzni!
Libanonban, Damaszkusztól északra, 86 kilométerre Bejruttól, a Hamath-i útvonal és vasút mentén, 1150 méter magasságban találhatók a Baalbek-i romok. Baalbeket Báli néven már idôszámításunk elôtt 804-ben említik az asszír iratok. Tehát amikor a görögök itt templomokat építettek és a helységet Heliopolisznak (a Napisten városa) nevezték el, akkor lényegében már a meglévô romokra építkeztek. Ôket követték a rómaiak, akik idôszámításunk szerint I. és II. században, Augustus császár idejében, a már meglévô görög építményeket átvéve pazar templomokat építettek. Valójában Baalbek csodája és titka se nem görög, se nem római eredetű. Az viszont tény, hogy mindenhol a római korra emlékeztetô bizonyítékok lelhetôk fel. Mi lehet az oka? Ismert az a tény, hogy a rómaiak a hódítások során az elfoglalt területeken található fôbb templomokat, építményeket átalakították saját stílusukra, a többieket lerombolták, hogy nyoma se maradjon a régi kultúrának. Így késôbb senki sem bizonyíthatta, hogy nem ôk a terület jogos tulajdonosai. Ez még helyenként napjainkban is így történik. A megtartott épületek átszabása után mindeniket ellátták római jelekkel. Így történt ez helyenként Egyiptomban is, nem kis fejtörést okozva a régészeknek. Akárcsak Tiahuanaco és a többi inka, maja, azték, tolték városok és építmények, Baalbek is ôsrégi és nincs történelmi dátumozása. A valódi Baalbek egy hatalmas terasz, amely óriási kôtömbökbôl van összeillesztve. A kövek többségének oldalhossza 20 méter és mintegy 1500–2000 tonna nehezek. Ezekbôl a kôtömbökbôl alakítottak ki valakik egy, helyenként 16–20 méteres magasságot is elérô, kb. 310 méter széles és 530 méter hosszú, több mint 164 ezer négyzetméteres, lapos kôteraszt. A legmerészebb fantáziával sem lehet kigondolni, hogy hagyományos módon hogyan is volt lehetséges ezeknek a kôblokkoknak a kifaragása, szállítása és nem utolsó sorban az öszszeillesztése. Itt is ugyanazzal az illesztési technikával találkozunk, mint az inka-maja falaknál. A kövek olyan pontosan és szorosan vannak illesztve, hogy közéjük, ahogy mondani szokás, még egy tű hegyét sem lehet beszúrni. Nehéz megmondani a terasz építésének miértjét és mikéntjét. A legenda szerint Baalbek elsô városát Ádám fia, Káin építette a Nagy Vízözön elôtt. Az idôvel romba dôlt várost jóval késôbb építette újra az „óriások nemzetségének" nevezett nép Nimrod, Shinar királyának vezetésével. Lehet, hogy ez a legenda épült be a helyi mondákba is, melyek szerint Baalbeket titánok építették. Egyes kutatók azt állítják, hogy a teraszt a Földünket meglátogató idegenek alkották rakétáik számára. Innen szálltak fel és ide szálltak le az idegen civilizáció űrjárművei. Napvilágot látott olyan elmélet is miszerint a platform alá vannak rejtve azok a dokumentumok, technikai eszközök, leírások, amelyek minden kétséget kizáróan bizonyítják a földönkívüliek létét, megmagyarázzák az emberiség eredetét, és utat mutatnak az emberi faj további fejlôdéséhez. A titkok csak akkor kerülhetnek napvilágra, mikor az emberiség megérett rá és képes szétszedni az ôskori kirakójátékot."
Egyébként már régen keresem ezt az adatot, szeretném ellenőrizni, hogy az ezer tonnás kőtömbök tényleg olyan nehezek - e? Na, nem mintha nem hinnék másoknak, akik ezt már kiszámolták.
Ősi mértékegységekkel kapcsolatos ez a könyv, Neked már ajánlottam máshol de hátha ne m olvasta valaki:
DAVID FURLONG: A TEMPLOM TITKAI
A templom titkai különleges könyv, mely alapjaiban fogja megváltoztatni történelmünk hajnalának szemléletét. Kövessük David Furlong aprólékos kutatásainak útját az egyiptomi piramisoktól a közép-amerikai maja templomokon át Nagy-Britannia osi helyeire. Közben vele együtt fejtsük meg a titkot, mely 5000 éven át felderítetlen maradt… egészen ez idáig. A templom titkai az emberiség történetének meghökkentoen új leleteit tárja elénk. Többévnyi kutatást követoen David Furlong brit területeken elrendezések rendkívüli
mintáit fedezte fel, melyek nemcsak összekötik az osi helyeket, hanem – hihetetlen módon – az egyiptomi piramisoknál talált geometriai mintát másolják. A részletes számítások kétséget kizáróan bizonyítják, hogy Nagy-Britanniában 3000 évvel Krisztus elott, vagyis sokkal korábban, mint azt az ismert történelmi feljegyzések alapján gondoltuk, már magasan képzett csillagászati és matematikai tudású civilizáció élt és muködött. A korszak idoben pontosan megfeleltetheto a dinasztikus egyiptomi kultúra kialakulásával és a maja naptár megjelenésével. Kik voltak a terület igen bonyolult templomainak építoi? Honnan jöttek, és miért fektették ley vonalak hálózatát a területre? Milyen üzenetet próbáltak elrejteni a komplikált mintákban? David Furlong kutatásaiban: • a piramisok és a Gízai-fennsík szent geometriájának új látásmódját nyújtja • bebizonyítja, hogy Atlantisz pusztulása csak mintegy 5000 évvel ezelott következett be, vagyis sokkal késobb, mint azt eddig gondoltuk • amellett érvel, hogy Kr. e. 3100 körül mind az egyiptomiak, mind a britonok kidolgozott mértékrendszert használtak, mely pontosan az egyenlítoi körméret és a sarki meridián figyelembevételén alapult • feltárja Silbury Hill és az Aveburyi Szentély valódi célját és még sok érdekes dologgal szolgál. Kísérjük el David Furlongot múltbéli felfedezo útján, mely befolyással lehet majd jövonkre is.
A SZERZŐRŐL
David Furlong várostervezést tanult. 25 éve rejtélyeket kutat, valamint rendszeresen vezet csoportokat szent helyekre Egyiptomban és a világ más részein. Eddig számos könyve jelent már meg. Jelenleg Surreyban él.
Igen. A görög tudás másik forrása az ősi Egyiptom lehetett. A piramisokban is ott van az ősi mértékeken és számrendszereken alapuló tudás, amelynek fő feladata a transzcendens isteni létnek az itteni világra való kiterjesztése és az élő világegyetem kozmológiai képének megjelenítése. Lehet, hogy az ősi keleti és egyiptomi népek hagyományos kozmológiája és tudása azonos, de elfeledett kulturális örökségből, egy letűnt civilizáció "maradványaiból" származtak?
Mathy, a piramisokról jut eszembe, a Korábbi civilizációk jelei?! - be tettem be egy szerintem érdekes oldalt a piramidológia nevű "tudományágról", - vagy minek is lehet nevezni... majd nézd meg, szerintem érdekes.
De a gízai nagy piramisok építészeti, rafinériája, zsenialitása és utolérhetetlen monumentalitása, valamint a baalbeki trilithonok kibányászásának, szállításának titáni nagyságrendje az ókor folyamán (de később se nagyon) egyszer sem tudott megismétlődni.
Arkhimédész felfedezéseinek előzménye Pithagorasz volt, aki a matematikai arányok és az aranymetszés szabályait egyetemesnek tartotta a kozmoszban, és gyakorlati alkalmazásuknak is utat nyitott pl. az építészetben.
Grandpierre Attila írja "Naptemplomok és az ősi világlátás" c. cikkében:
"...Püthagoraszt mágusnak nevezték, (:ti. kortársai /megj.tőlem/:) mert tudása java részét mágusoktól tanulta, jórészt egy a Kárpát-medencéből Görögországba utazó Abarisz nevű szkíta mágustól..."
Nemrég megvettem John és Anne Spencer: Misztikus és szent helyek c. könyvét, mert több mint 160 ősi helyről van benne szó, de Baalbek kimaradt belőle... Pedig 300 oldalba szerintem belefért volna...
Mondjuk úgy, Arkhimédesz szedte össze a kor mechanikai tudását...a róla elnevezett csavar is feltehetőleg már korábban létezett az Eufrátesz vidékén...meg úgy általában minden jelentősebb görög filozófus, tudós megfordult keleten vagy egyiptomban. Szóval kevesebbet raktak hozzá, mint korábban gondoltuk, csak írásos formában náluk maradt fent...
A mechanika igazi alapjait a görög Arkhimédész rakta le, akit az ókori világ Einsteinjének és Edisonjának tartottak. Arkhimédész felfedezéseinek előzménye Pithagorasz volt, aki a matematikai arányok és az aranymetszés szabályait egyetemesnek tartotta a kozmoszban, és gyakorlati alkalmazásuknak is utat nyitott pl. az építészetben.
Az antik világban a zene is szorosan kapcsolódott a mértékekhez, a húrok és a fúvós hangszerek hosszúsága bizonyos mértékegységeket fejez ki. Ezeket az arányokat alkalmazták az építészetben is. Pithagorasz iskolája állítólag még ősibb alapokon nyugodott.
A mai tudósoknak is rejtély, hogy az ókori görögök hogyan jöttek rá a mechanika alapszabályaira, s hogyan tudták felfedezéseiket az építészetükben mesterien megvalósítani. Ők hozták létre a modern technológia alapjait.
A 4-5 ezer évvel ezelőtti egyiptomiak monumentális építményeikben még korábban alkalmazták ezt a tudást. Baalbek építőiről nem is beszélve.
Kösz Mathy, erre a bibliai részletre gondoltam a topic elején, amikor azt irtam, hogy a Bibliában is van az épitményről szó. /Nekem azóta sem volt alkalmam utánanézni./
A Szodoma és Gomorra egykori helyén elterülő pusztaság közelében találhatók a csodálatos Baalbek romjai, amely a régi föníciaiak istenéről kapta a nevét.
Mózes Negyedik Könyve nyújthat némi segítséget az óriási méretű baalbeki monolitok kézzel való fejtésének, elszállításának és 6 méter magasra történő felemelésének a rejtélyéhez.
Az írás szerint Mózes a pusztából kémeket küldött Kánaánba, hogy felmérje egy esetleges támadás esélyeit:
"Nem mehetünk fel az ellen a nép ellen, mert erősebb az nálunknál - jelentették a felderítők... - Az a föld, amelyen általmentünk... megemészti az ő lakóit; az egész nép is, a melyet láttunk azon, szálas emberekből áll. És láttunk ott óriásokat is, az óriások közül való Anáknak fiait, és olyanok valánk a magunk szemében, mint a sáskák, és az ő szemeiben is olyanok valánk." (Károli Gáspár fordítása).
Lehet, hogy Baalbek titáni alapjait ezek az óriások hozták létre. Az a tény, hogy a baalbeki kőtömbök ennyire közel vannak az elpusztított Szodomához és Gomorrához, lehet, hogy nem csak a véletlen műve.
Bár távol látszik a Kheprén piramis, de talán jól látszik, hogy az alsó sorok alkotta plató kövei szokatlanul nagyok a többihez képest. Sokan úgy gondolják, hogy - főleg a piramis nyugati végén - a köveket a tömör sziklaágyból faragták ki, míg a sziklaréteg fölé eső részeket erre építették rá. Könnyen elképzelhető, hogy az alapemelvény (plató) sokkal idősebb, mint a piramis többi része.
Én kimondottan a Kheprén piramist hoztam fel példának arra, hogy az alsó kb. 10-20 sorának kváderei sokkal monumentálisabbak (kb. 50-100 tonnásak) és igényesebb megmunkálásúak, mint a plató felső részének kőhasábjai, illetve a másik két piramis külső kövei. Mintha a Kheprén piramis platójának a köveit egy másik korban hozták volna létre. Abban a korban, amikor a Szfinxet, a Szfinx templomát, a Völgytemplomot és Abydoszban az Ozireiont építették...
Ilyen bizonyíték nincs...akkor lenne, ha egy más kultúrából származó beszámoló létezne, amely az egyiptomiaktól független szemlélője volt az építkezésnek...de ilyen nincs...
Más: még a '80-as években volt beszámoló egy közép-ázsiai feltárásról(talán Kazahsztán), ahol egy fémmegmunkáló telep romjait ásták ki...pl. rugós fogókat, etc...nem tud erről valaki valami közelebbit, beszámolót, fotókat?
Az alábbi csokorral gyűjtöttem össze érveket (pro-kontra):
Volt rá példa, hogy a csontokból megállapította Hawass úr, hogy a végtagokat orvosi beavatkozással amputálták. Spanyol kutatók szerződéseket is találtak, hogy a munkafolyamatokat csoportokba szerveződött emberekkel kötötték. Ezen szerződésekből megállapíthatóak volt pl. az orvosi ellátás, élelemellátás, munkaidőszervezés bizonyos mozzanatai. A sírokat, mint a piramisok építőinek sírjait azonosították Lehnerék. Találtak feliratokat, amik a munkásokat, mint Kheopsz barátaiként mutatja be. A kisegítő települések elhelyezkedése, a pékségek, a feljegyzések Kheopsz piramisára utalnak.
Versenyekről beszélnek a kutatók, s amelyik csoport a legeredményesebb volt az felírhatta a csoportnevet a piramis oldalára. Az egyik ilyen: a "Hufu barátai" (Schwappach). Ilyen csoportneveket találtak a kőbányahelyeken is. Továbbá megerősítést jelent az egyiptológusok számára a nemrégiben Szakkarában, a 26. dinasztiabeli, eddig azonosítatlan sírban talált névkartus, amelyen Kheopsz neve is szerepel. A leletből egyértelműen kiderült, hogy Hufut - halála után kétezer évvel - istenként tisztelték Egyiptomban - nyilatkozta Nozomu Kawai, a japán Waseda Egyetem kutatója.
Sok olyan vélemény is van, hogy az egyiptomiak nem tudtak volna egyetlen fáraó életideje alatt felépíteni ekkora épületeket. Az elméletek közül a rámpás, a gördülő köves és a víz-zsilipes elméletek sem adnak végleges magyarázatot erre. Egy másik probléma, hogy az ún. piramisváros - a piramist építő munkások lakóhelye - is túlságosan kicsinek tűnik a Nagy Piramis mellett - mindössze 4000 főnek adhatott otthont. Havassék legalább 20 ezer ember munkájáról beszélnek, de ennyivel több ember csak nem állandó, „vendégmunkás” lehetett.
A piramisoknál talált feljegyzések, feliratok nem tudom mennyire biztos, hogy a Kheopsz korban születtek, a piramis építésekor. Én úgy tudom, nem 100 %-os bizonyítékok.
Ellenben 1850 körül a Nagy Piramis mellett találtak Ízisz templom romjai között egy híres sztélét, amin az alábbi hieroglifák olvashatók:
"Keopsz itt találta Ízisznek, a piramis úrnőjének templomát Horán (a Szfinx korábbi neve) temploma mellett Ozirisz Rosetau ura templomának északnyugati oldalán. Piramisát ennek az istennőnek temploma mellé építette"
Úgy lehet értelmezni, hogy amikor Kheopsz építkezni kezdett a gízai fennsíkon, már ott állt Ízisz piramisa, temploma, ott állt a Szfinx és a temploma, és Ozirisz temploma is.
Ez alapján nem egyértelmű, hogy melyik piramist építette Kheopsz. Továbbá van egy olyan érv is, hogy a sörfőzőhelyek, pékségek, sírok csak arra utalnak, hogy a piramisok szent helynek számítottak, ahol állandó díszünnepségeket, ceremóniákat tartottak, és ezért kiegészítő épületeket emeltek…
Összegzésképpen a kérdés: van-e 100 %-os, megcáfolhatatlan írásos bizonyíték arra, hogy a piramisváros munkásai a legkülönösebb, legtökéletesebb Nagy Piramist építették? Nem lehetséges, hogy a monumentális és egészen más „stílusjegyű” alapokra építkeztek rá ezek a munkások a Kheprén piramisnál, ahol az alsó sorok 50-100 tonnás kövei fölött már sokkal kisebb és kevésbé tökéletes kivitelezésű köveket halmoztak fel?
A Nagy Piramis kőfejtőjeleiben és a Vyse féle Khufu feliratokban az a különös, hogy egy elszigetelt, később feltárt helyen vannak, és valódiságuk megkérdőjelezhető. A piramis többi, nagy felületein vajon miért titkolták el az építők istenkirályuk nevét és dicsőséges tettét? Az V. dinasztiától ez már természetes volt. Az nem jó érv, hogy azért, mert titokban akarták tartani a sírhely biztonsága miatt. Hiszen a piramisban soha nem találtak múmiát.
Arra emlékszem, amikor sikerült egy munkavezető életútját feltárni, például azt, hogy letartoztatták valami balhéért, hogy napi egy méhsör járt minden munkásnak,etc... De nem szerepelt ilyen felirat, hogy a piramis építői közül van, hanem az szerepelt, hogy építőmester a piramisnál felépült városban. Ami elég nagy város (kb. 20000 fős), és jól szervezett, azaz volt központi konyha, fejadag, kórház, etc. De nem a piramist építették, hanem a várost.
DAVID FURLONG:
