Igen, kiderült hogy van utángyártott úszófedél is a tartályhoz és én valamiért véletlenül azt kaptam meg, de már kicserélték és megoldódott a probléma. Azért köszönöm szépen a választ:)
Három ilyen tartályom van a legnagyobb 500 literes. Én Sanatol és Detersolt használok a borkő ellen. Gyönyörű tiszta lesz belülről, olyan mint újkorában. Természetesen utána bő vizes mosás és mint ahogy már előttem írták, egy kevés törzsoldat bele, hogy ne legyen penészes.
Nekem is van egy ilyen 200-as, de nincs ilyen probléma. Ha a tömlő leengedett állapotban van akkor úszik a bor tetején. Nem kell erőszakoskodni vele, hogy "menjen a bor után" a saját súlyától megy. Kiengedem amit kell és pumpálom. Gondolom, hogy nálad valami méretprobléma lehet.
Ha új a tartály, akkor elsőnek trisós forró víz, utána citromsavas közömbösítő öblítés és a végén tiszta víz. Amire figyelni kell, az a borkő eltávolítása, könnyen karcolódik a tartály tőle (forró viz+trisó kombóval kefével le lehet tisztogatni, de még ilyenkor is karcolod). Mondjuk egy idő után mindig karcos lesz, és azok a karcok telítődnek elsőnek.
Ha üresen van eltéve, le kell csöpögtetni, megszárítani. Ha ez nem lehetséges (mondjuk mert téli hidegben nem szárad meg rendesen), kevés folyékony ként lehet az aljába tölteni, hogy párologjon (azaz a nedves rész ne tudjon bepenészedni), de máskülönben kénezni nem kell, itt nincsenek a dongáknak pórusai, ahova a penész beenné magát.
Ha mégis penészes lenne, újrahasználat előtt alapos (kénes) vizes mosás.
Olyanokhoz intézném a kérdésemet akik műanyag tartályban tárolják a bort. Ti hogyan és mivel szoktátok tisztítani ezeket a tartályokat? Az új tartályok igényelnek valamilyen kezelést? Kénezni szoktátok őket?
Sziasztok. Kezdő vagyok minden tekintetben. Most vettem egy 150l zottel tartályt, tönlős úszófedelet vettem hozzá. Olyan problémám lenne hogy a fedél ha rajta van az eredeti!!!(nem bickli belső) tömlő akkor csak nagyon passzentosan tudom betenni a tartályba. Ha jól tudom ennek kvázi lebegnie kellene a bor tetején és ott kellene felpumpálni. Na most itt ez úgy néz ki hogy beleerőszakolom vagy marad egy kis levegő alatta vagy becsapom a borba és túlfolyik valamennyi bor. A kérdésem az lenne hogy ez csak ennél a tartálynál, vagy tömlőnél van ami nálam van és keressek új tartályt vagy tömlőt, vagy találkozott már hasonló problémával valaki? köszönöm a segítséget előre is!
Ez fajtán belül is változik, mármint, hogy kihajt-e agyból és mennyire hajlamos rá, de legföbbképp a tökefej kialakításakor lehet tenni érte/ellene. Minél kevésbé pucolod ki zöldmunkában, annál inkább ki fog hajtani. Ha ollóval vágod ki azokat a hajtásokat, pláne ha csak metszésnél, akkor garantált, hogy jönnek a hajtások az agyból.
A fagyérzékenység terület/fekvésfüggö és lehet a véletlenen múló dolog is. A legegyszerübb a megelözés, ne terheld túl, védd meg a betegségektöl, hogy a vesszök be tudjanak rendesen érni, a semmirekellö tökéket (ha esetleg akadnak) pedig vágd ki, mert a vékony hajtások könnyebben elfagynak.
A cserszegi kifejezetten nem érzékeny a fagyra, ezért is tudott az Alföldön elterjedni.
Kiszórni éppen ki lehet, kis túlzással bármikor. De nem biztos, hogy érdemes, hacsak nem a gaz flórát akarjuk vele gyarapítani. Azért gondolom ugyanis így, mert (futó)homok kivételével a tápanyagok (nitrogén kivételével) éves szinten 1-2 cm-t mozognak lefelé, ugyanis a talajalkotókhoz kötődnek. Tehát mire a gyökérzónába lejut, az így azért elég sok idő...
Velemenyetekre lennek kivancsi mutragya kinutattasanak idopontja eleg enyhe az ido most meg korai lenne elszoni vagy varjak vele? Patentkali es marhajot szornek
Először is szeretnék bemutatkozni kezdő csemegeszőlő fajta gyűjtő vagyok. Jelenleg kb.120 fajtával rendelkezem. És ezúton szeretnék kérni vagy cserélni szőlővesszőket az alábbi fajták érdekelnek: Hadzsi Murat; Gróf Monte Cristo; Ataman; es egyéb orosz vagy ukrán fajtanemesített szőlőkből szeretnék vesszőt szerezni. Cserébe tudok küldeni : Jupiter; Rea; Ametist; Szilvia; Lídia; Viva Aika; Csausz és sok egyéb magyar fajta szőlővesszőket.
A vörösborhoz (l. Bordeaux) alkalmas ez a technika.
Ahogy Daeril is írja, minden vörösbornak van valamennyi üledéke, hosszú évek során (ebben a bordói vörösek ugye különösen jók - mármint a hosszas érlelésben, és nyilván nem mindegyik, csak a jobbak) egyre több. Ezért alakult ki a vállas "bordói" üveg, ami a képen is látszik (ellentétben például a karcsú nyakú rajnai palackkal, ami elsősorban fehér borokhoz ideális).
"Mivel a pezsgő erjesztés más kultúrával történek, mint a hagyományos borászat ( a "normál" borélesztő pálcika alakú, míg a pezsgőé kerekded, így könnyebb és tömörebb a kiülepedés), ezért maradt fent a mai gépesített világban is ez a módszer."
Mind a bor-, mind a pezsgőerjesztésben számtalan élesztőfajta részt vesz, az alapvetően jó irányba ható élesztőfajok közül elsősorban a Saccharomyces fajokat "szeretjük" (azaz szoktuk beoltásra használni), ezek közül is elsősorban a cerevisiae és bayani törzseket. Mindkét változat inkább gömb alakú (kevés kivételtől eltekintve, mely lehet hengeres), az egyes törzsek között azonban eltérő lehet az alkohol- és hidegtolerancia. Pezsgőélesztő szelekciójánál (mely szintén jobbára e két fajból származó törzsekkel operál) az alkohol és hidegtűrés a szelekciós szempont (érthető okokból).
Az élesztők alakja viszont az égadta világon semmilyen összefüggésben nincs az üledékképződéssel.
Az, hogy a kétféle pezsgőkészítési módszer (tradicionális és tankpezsgő) különböző aromaanyagú és minőségű pezsgőt eredményez, 100%-ig igaz, de nem a különböző élesztők miatt - a tradicionális pezsgőkészítés során is használnak fajélesztőket (ellentétben például a természetes borkészítéssel, ahol ez nem "megengedett"), jobbára ugyanazokat, mint a tartályos erjesztésnél. A különbség a seprőtől való "megszabadulás" módjában (l. degorzsálás) van elsősorban, illetve a palackos erjesztésnél nyilván a pezsgő "egész életét" ugyanabban a palackban tölti.
Minden vörösbor egy adott idő után üledéket termel. Ez egy normál folyamat a tanninok és a színanyag agglomerálásával keletkeznek szemcsék amik kiülepednek.
Alapvetően pezsgő és habzóborhoz alkalmas ez a technika.
Mivel megkülönböztetünk tank és palackos erjesztésűeket is, az utóbbihoz van kitalálva.
És ha azt hinnéd hogy a két módszerrel ugyanaz lesz a végeredmény, hát nagyon nem, ezért van még ma is alkalmazva a palackos erjesztés.
Mivel a pezsgő erjesztés más kultúrával történek, mint a hagyományos borászat ( a "normál" borélesztő pálcika alakú, míg a pezsgőé kerekded, így könnyebb és tömörebb a kiülepedés), ezért maradt fent a mai gépesített világban is ez a módszer.
fix pozícióban tartja a palackot, így a zacc a nyakban ül le. Kidugózáskor elöször a zacc fog kifolyni, ezt külön edénybe kell engedni, ezután mehet a bor dekantáló karaffába/kancsóba.
Kizárt, hogy 1983-ban került rá a koronás kiscímer. Bármely valamirevaló tokaji 4-6 évet hordóban tölt, és csak azután kerül palackba. Ez jó eséllyel 1989-es vagy 90-es palackozású bor.
Az elillanáshoz: egyes francia (Bordeaux-i) borokat hét évente vissza lehet küldeni a pincészethez, akik kidugózzák és az elillanó mennyiséget kipótolják. A másik módszer, hogy üveggyöngyöket raknak a kidugózott borba, annyit, hogy újra tele legyen a palack.
Az üledékhez: lehet, hogy fehérjekiválás (ez ellen hatna a derítés, ami a fehérjemolekulákat -ha nem tévedek a + és - töltésü részecskék vonzása miatt- megköti. A régi borokat azért tárolják a nyakkal srégen lefelé, hogy ilyen dekantálókészülék segítségével:
tudják kinyitni.
Palackerjesztésü pezsgöknél meg azt csinálják, hogy a lefelé fordított palack nyakát lefagyasztják úgy, hogy minden zacc a keletkezö jégdugóba kerüljön. Kidugózáskor a pezsgöben lévö szén-dioxidgáz egyszerüen kilöki a jégdugót. A hiányzó mennyiséget itt is másik, ugyanolyan palackból pótolják, majd bedugózzák.
Ittam barnatöréses bort, nem volt rossz... Viszont ha megecetesedett akkor vége. Bár nagyon ecetes borral készitettem kecskesajtot. Az eredeti "recept": 1 liter forrásban lévő tejbe--nem műtej!- egy evőkanál ecetet. Egy darabig igy csináltam. Az eredmény édeskés "sajt". Utána próbáltam ecetes borral
több kellett bele (3-4 kanál is, néha több) eredmény borizű sajt, ecet egy "szál sem". Ha nem műbor az a tokaji, akkor én kipróbálnám... ( csak nyáron lesz ismét kecsketejem, tehéntejet már itt sem lehet kapni, nincs senkinek tehene) üdv PJ
Az aszúkkal kapcsolatban hallottam olyat, hogy ha hosszú távra tervezik, állítva kell tárolni, nem olvastam utána részletesebben, hogy ez mennyire korrekt infó, de utánanézésre érdemes.
Aztán pedig: 30 évvel ezelőtt nem voltak elérhetőek olyan minőségű dugók, mint most vannak.
A borról nem tudok mit mondani, voltak akkor is jó évjáratok, jó tételek, meg pocsék aszúhamisítások is. De ha ismerősé volt, Ali-bá gondolom kóstolta is, és ha elrakta, csak jó lehetett.
Annak viszont szívből drukkolok, hogy Ali-bá meg tudja kóstolni 30 év múlva a most elrakott aszút, és remélem beszámol majd róla.
Éppen tegnapelótt láttam egy Colombó filmben (Vihar egy pohár borban), hogy a nyakáva ferdén lefele tárolják a nemes borokat.
"Most azt javaslom, hogy próbálj egy hasonló tokajit fektetve letenni a pincédbe és 34 év múltával megkóstolni." Ragyogó ötlet! :-) Csak azt hiszem, hogy hiú ábránd.
