A mormon teológia belül eléggé koherens. S a misszionáriusokat jellemzően jól kiképezik.
A mormonok erős oldala egyébként a protestánsokkal való vita! Említenék 2 jellemző keresztkérdést:
1. Protestáns megjegyzi "dehát ez amit mondtok, nincs benne a Bibliában". Erre mormon válasz: "hiszen a ti tanításotokban is van olyan, ami nincs benne a Bibliában nyílt formában" és hozza a példát.
Ez az érv viszont nem működőképes egy katolikussal vagy egy keleti kereszténnyel szemben! Sőt: a visszájára sül el éppenséggel.
2. Mormon megjegyzi "ti, protestánsok honnan veszitek a hatalmat, hogy tanítsatok, hogy szertartásokat tartsatok". Mire a protestáns nem tud meggyőző választ adni. Erre jön válaszként a mormon csapás "mi, pedig Jézus Krisztustól, ő hatalmazta fel a JS prófétát, s azóta az összes többi prófétánkat".
Ugyanez az érv pedig egy katolikussal vagy egy keleti kereszténnyel szemben az öngól kategóriája. Hiszen egy katolikusl vagy egy keleti keresztény kapásból válaszol "Jézus Krisztustól ered a hatalmunk. aki az apostokolokat felhatalmazta, akik pedig az egyházatyákat és a püspököket. az apostoli szukcesszió sosem szakadt meg" mondja a keleti keresztény, s ugyanezt mondja a katolikus, csak ő még külön kiemeli a római pápát. Erre a mormon nem tud viszontérvelni! Mert ha ebbe jobban belemegy, ő marad alul.
Ennek is köszönhető, hogy a mormon missziók mindig sikeresebbek protestáns környezetben, mint katolikusban vagy ortodoxban!
Róm 7,2,3 - A férjes asszonyt például törvény köti életben levő férjéhez, a férj halálával azonban felszabadul a férj törvénye alól.Ha férje életében más férfié lett, házasságtörőnek mondják. A férj halála után azonban felszabadul a törvény alól, és nem válik házasságtörővé, ha más férfié lesz.
az már más kérdés.
De az biztos, hogy ezért az egy eltérésért is kimondhatjuk:
nemigen figyelnek a krisztusi kijelentésekre, hanem felülirják azokat. Ezt a mindenkori (mormon) prófétának épp az adott időben adott kijelentésre hivatkozva teszik.
Igyekszem elmagyarázni, de ehhez előbb el kell távolodnom a mormonizmustól.
Nevedből ítélve, te katolikus vagy. A katolicizmusban van 7 szentség, s a "szentség" szónak van egy sajátos, katolikus értelmezése, ez már a nyugati-latin dogmafejlődés eredménye.
A régebbi szokásokhoz ragaszkodó keleti kereszténység elutasítja a dogmafejlődést, így a keleti egyházakban nem vonnak most sem éles határvonalat a "szentség" és "nem szentség" közé, valójában minden egyházi cselekmény szentség, bár abban egyetértés van a katolicizmussal, hogy a 7 szentség kiemelése megfelel a tényeknek, mert valóban ez a 7 szentség a legfontosabb. Persze az egyes szentségek tartalma között vannak apróbb eltérések, de most erre nem térnék ki.
A mormonizmusban nincs olyan szentség, hogy "házasság". A mormonizmusban egyetlen néven nevezett szentség van: az eucharisztia. Viszont sok egyéb "szent" egyházi cselekmény van. Azaz de facto náluk is van több szentség. Ebben tehát - furcsa módon - az eredeti keresztény tanításokhoz közeledtek: minden egyházi cselekmény "szent". Pl. a misszionáriusok misszióba hívása is "szentség" ebben az értelemben náluk.
Ami a házasságot illeti, az valójában az "összepecsételés" szertartása. Márpedig a mormon tanok szerint a házasság nem a házasodók haláláig tart, hanem örök időkre szól. Ebből következik logikusan, hogy ha valakik életükben nem lettek "összepecsételve", akkor ezt megtehetik a túlvilágon is, földi képviselőkön keresztül. Így a halottak közti házasság teljesen természetes. Valójában "házasok összepecsételése" történik, s másodlagos, hogy élők-e vagy már halottak.
Érdekesség, hogy a mormon tanok szerint a többnejűség a természetes állapot, a többnejűség csak a földi életben lett betiltva, a túlvilágon nem. Ennek következménye az, hogy egy mormon férfi elválhat és újra házasodhat, s az új feleségéhez ugyanúgy hozzápecsételik a templomban, viszont egy mormon nő csak egyszer vehet részt a házastársi összepecsételésen. Hiszen hiába válik el férjétől egy mormon nő, hiába házasodik újra, a túlvilágon ismét első férje felesége lesz.
Mindez a nagy mormon egyház és a belőle kiszakadt felekezetek tanítása. Az újjáalapított mormonok mindezzel nem értenek egyet. Náluk nincs többnejűség, nincs túlvilági házasság, s összepecsételés helyett normál "házasságkötés" van.
A templom egyik speciális szobájában történik, ahol az összes "összepecsételés" zajlik. A szobában van egy oltár, ennek két oldalán egy-egy hely a vőlegény és a menyasszony részére ill. képviselőjük részére, amennyiben a vőlegény és a menyasszony már halott, hiszen a mormonoknál megszokott dolog, hogy halottak kötnek házasságot.
Az oltár középső részén még két ülőhely van a két tanú részére. Az ő közelükben áll a szertartás vezetője.
Mindenki más messzebb van, álló helyzetben.
Zene, ének és taps szigorúan tilos, azaz teljes csendben zajlik az egész esemény.
Az elején mindenki áll, miközben a szertartás vezetője beszédet mond a házasságról, s annak szerepéről Isten tervében, a beszédbe belefűz személyes szavakat is a házasulandók felé. Amennyiben a vőlegény és menyasszony már halottak, ez a beszéd elmarad.
Ezután a vőlegény és a menyasszony letérdelnek (ill. ha halottak, akkor a képviselőik), a tanúk pedig leülnek.
A vőlegényt és menyasszonyt felkéri a szertartás vezetője, hogy a titkos kézfogással fogják meg egymást. A titkos kézfogás: jobb kezük kisujját egymásba kulcsolják, a mutatóujjukat pedig egymás csuklójára helyezik.
A szertartás vezetője megkérdezi a vőlegényt elfogadod-e XY nővérr törvényes feleségedül a földi és az örökkévaló idődre, megígéred-e szabad akaratodból Isten, az angyalok és a tanúk jelenlétében, hogy betartod a házasság szöveységét és parancsolatait?
Vőlegény igenlő válasza után, ugyez a kérdés a menyasszony felé, majd következik a menyasszony igenlő válasza.
Szertartás vezetője: a papság rámruházott hatalma által törvényes férjnek és feleségnek nyilvánítalak benneteket a földi életetekre valamint örök életetekre vonatkozóan, majd áldást mond rájuk Ábrahám, Izsák, Jákob és Jézus Krisztus nevében. Amennnyiben a vőlegény és a menyasszony élő személy, áldást mond annak érdekében is, hogy utódaik szülessenek ez halottak esetében elmarad. Ez után a szertartás vezetője kijelenti: "összepecsétellek bennetek az Atya, a Fiú és a Szent Szellem nevében".
Ezzel vége is. Szokás ezen kívül kizárólag élők esetében a csók és a gyűrűk fehúzása egymás ujjára, ez azonban már nem része a szertartásnak. Ezután a vendégek gratulálnak a párnak, majd mindenki kimegy a templomból, a templom előtti fényképek készítése céljából. Halott pár esetében a halottak képviselői nem csókolják meg egymást és gyűrű sincs. Ilyenkor a vendégek ha vannak csendben, gratuláció nélkül távoznak a templomból.
Gyakorlatilag minden keresztény irányzat ezt vallja, de maga az értelmezés már egész más.
A protestantizmus szinte összes irányzata az "Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük." elv alapján az egyházat nem tartja földi dolognak, kizárólag éginek.
Miközben az eredeti, apostoli keresztény álláspont egész más, a látható egyházat ugyanilyen fontosnak tartja.
A mormonizmus álláspontja egyébként ebben közelebb áll az apostoli állásponthoz, mint a protestáns állásponthoz. A mormonok szerint NINCS egyház a Mormon Egyházon kívül, mert megfelelő isteni felhatalmazás nélkül nem létezhet egyház, márpedig ilyen felhatalmazást egyedül JS kapott Istentől. Így ha valaki nem tudja visszavezetni papságát JS-re, akkor az nem valódi papság. A vicces persze ebben az, hogy TÖBB mormon csoport is igazolhatóan vissza tudja magát vezetni JS-ig, mégsem ismerik el egymást a különböző mormon csoportok. Ennek a teológiai magyarázata az, hogy a mormonok szerint a prófétának jogában áll még Isten adományaival is rendelkezni. Pl. a keresztelés a mormonoknál visszavonható cselekedet, az egyházelnök simán visszavonhatja! Ha pl. valakit kirúgnak (ez ritka dolog), a keresztségét is visszavonják. Ha ilyen ember ismét mormon akar lenni, akkor újra megkeresztelik!
Ez egy megválaszolhatatlan kérdés. Mi a keresztény definíciója? Ez a kiindulóponttól függ.
A legtöbb keresztény szerint a mormonok nem keresztények.
Mert ha Jézus pozitív említése elég a kereszténységhez, akkor a muzulmánok is keresztények, hiszen Jézust a második legnagyobb próféténak tartják, csak a Koránban 90-szer szerepel Jézus.
Az apostoli kereszténység - katolikusok és keleti kereszténység - szerint az eredeti egyház sosem szűnt meg létezni, így nincs is szükség jogutódta, hiszen a jelenlegi egyház egyezik az eredetivel.
Itt - http://www.communityofchrist.hu/gyik.html - saját szavaikkal magyarázzák el a különbségeket. Ők nem is nevezik magukat "mormonnak", hogy ne keverjék össze őket a nagy mormon csoporttal.
JS halála után az egyik csoport JS első felesége és legnagyobb fia (Joseph Smith III) körül szerveződött meg. Ők nevezték magukat "helyreállított egyháznak", ezzel utalva arra, hogy JS halála után az egyház brighamita szárnya aposztáziába esett. Jelenleg is ők a második legnagyobb mormon felekezet. Jogilag egyébként ők számítanak az eredeti egyház jogutódjának az amerikai jog szerint, emiatt a korai mormon ingatlanok az ő tulajdonukban vannak.
Viszont jóval kisebb a tagságuk. 300 ezer fő világszerte. Magyarországon kb. 100 tagjuk van. Magyar honlapjuk: http://www.communityofchrist.hu/ - innen van link a központi honalpra is.
Nem csak a brighamiták új tanításait utasítják el, hanem JS késői tanításait is.
Ők a legkeresztényebb mormon felekezet jelenleg, különösen a XX. sz. vége óta, amikor óriási reformok történtek náluk. Pont ezen reformok miatt alakult ki a fundamentalista águk.
"Bár elképzelhető, hogy itt is vannak különböző "értelmezések", de egy ilyen szegregált vallási csoportnál mindig is egy tanítás létezett."
Amíg JS élt, ő volt az egyetlen értelmezés. Bár már az ő életében voltak kisebb szakadások, jelentéktelenek maradtak. JS élete alatt sokat változott a tanítás, de mivel JS állt a változások mögött, a tagság zöme minden változást elfogadott. JS halálával azonban a helyzet megváltozott. Nem volt általánosan elfogadott vezető. Nagyjából 5-6 frakció alakult ki ekkor. Majd persze később további szakadások is voltak. 100-nál is több mormon felekezet alakult ki az idők során.
Jelenleg a legtöbb csoportnak pár száz tagja van, azaz jelentéktelenek.
5 csoport van, melynek van valamilyen jelentősége manapság:
- a brighamiták (= Brigham Young követői) fő ága, ez a fő egyház, amikor mormonokról beszélünk, általában róluk van szó,
- a brighamiták fundamentalista ága, akik nem értettek egyet az egyház XIX. végi változásaival, ragaszkodnak Brigham Young eredeti tanításaihoz,
- a helyreállított egyház - ezek JS legidősebb fiának követői,
- a helyreállított egyház fundamentalistái - az előbbiből szakadtak ki, a XX. sz. végén, a tanítások változása miatt,
- Rigdon és Bickerton követői - JS halálával nem csatlakoztak sem a brighamitákhoz, sem a helyreállított egyházhoz.
(Magyarországon csak az 1. és a 3. van jelen ezek közül.)
"A mormonokénak meg tudomásom szerint a mormonok könyve."
Nem. Egy sor mormon tanítás hiányzik a Mormon Könyvéből.
"Amit, azaz akit te mondasz Smith Jr. mellett, nekem új, az úriembert nem ismerem, köszönöm, hogy tudomásomra hoztad. Ki ez?"
A mormonizmusnak is van több ága. JS halála után nem maradtak egységes egyház, hanem szétváltak. Manapság nagyjából 5-6 nagy ág van. Brigham Young az egyik ág vezetője lett JS halála után, ebből az ágból lett a mai legnagyobb mormon csoport.
"A reformátusokéról beszéltem, őnekik alapja a Szentírás."
Az összes protestáns ezt mondja. Mégis több száz csoport van, melyek a Szentírást sokszor homlokegyenesen másképp értelmezik. A reformátusok alapja valójában nem a Szentírás, hanem Calvin tanítása, Calvin Biblia-értelmezése.
A leghelyesebb mindig a frissebb fordítást használni, mert javítja a korábbiak esetleges hibáit.
S hozzá kell tenni: nem lehetséges önmagában értelmezni a Szentírást, az egyházi tanítás nélkül a Biblia csak egy sokszor kifejezetten zavaros könyv, melyet sokféle módon lehet értelmezni.
A mormonok tanításainak az alapja nem a Biblia, sőt még csak nem is a Mormon Könyve. Hanem az mormon tanítások, Joseph Smith és Brigham Young tanításai. Nagyon sok mai mormon hittétel hiányzott az eredeti mormon tanításban.
S természetesen a tanítás sem úgy történik náluk, hogy mindenki értelmezi a szentírásaikat. Hanem úgy, hogy vannak hivatalos egyházi kiadványok, melyek kimondják, hogy mi a helyes értelmezés.
Csak röviden válaszolok, mert sajnos most nincs sok időm. Mindenki saját élményanyagból beszél, bár előfordulnak olyan gyülekezetek, ahol van egy-egy beszédspecialista elhívva, hogy segítsen azoknak a beszédük megírásában, akik még gyakorlatlanok ebben. Ez nem azt jelenti, hogy helyettük írja meg, hanem esetleg szentírásokat ad a témához, a vázlat megtervezésében segít ilyenek. De minden alkalommla, mikor egy-egy beszédre készülünk imádkozunk róla, figyelünk a benyomásainkra, a Szentlélekre, néha még böjtölünk is a célért, és egyértelműen az Úr kinyilatkoztatását keressük mit és hogyan mondjunk. Ha megfigyelsz egy-egy vezetői beszédet (akár az Általános Konferencián, akár az egyik magazinunkban), akkor az is jó minta a beszéd felépítésére, amit igyekszünk követni.
"Hisszük, hogy a Biblia Isten szava, amennyiben fordítása helyes." Oké, de mi az hogy fordítása helyes? Melyiket fogadják el? Ha jól tudom az amerikai verzió a King James-es fordítás. És a magyar?
Nagyon nem térnek el a fordítások, legalábbis magyarul. Annyi ahogy így észrevettem, hogy a Károli féle nehezebben érthető, régebbi stílusú, míg a többi könnyebben értelmezhető. De nem mond mást, mondjuk annyira rutinos olvasó nem vagyok.
