Keresés

Részletes keresés

gyongyom bokretam Creative Commons License 2024.01.09 -1 0 1498

Ahol nincsenek fizikai testek ,vay tárgyak az nem tér. Térnek azt nevezzük ahol testek vannak. Ezért nem létezik üres tér.

Előzmény: destrukt (1483)
destrukt Creative Commons License 2024.01.09 0 0 1497

Nem tudom.

Talán kérdezz meg egy részecskefizikust.

Vagy egy mindentudó relativistát. 

Előzmény: őszszakál (1496)
őszszakál Creative Commons License 2024.01.09 0 0 1496

„Nagyság és távolság nélkül a tér nem értelmezhető.”

Szerinted milyen nagy két összefonódott elektron? Mekkora lehet az a távolság közöttük, ami nem szakítja meg az összefonodást? ;-)

Előzmény: destrukt (1494)
drx65 Creative Commons License 2024.01.09 0 0 1495

1466
"Ezek a gravitációshullám mérések nekem gyanúsak.
 Nem lehet tudni, hogy mit mérnek, ... ellenőrizhetetlen eredmények."

 

1468
"a műszer két végpontjának távolságváltozását mérik.
 azért rohangál közöttük a fény, hogy lássák, ha az interferenciájuk megváltozik."

 

1470
"Érdekes mérés, mert a változás egy atom átmérőjének század része."

 

Hmm...
;-/

destrukt Creative Commons License 2024.01.09 0 0 1494

Így van. Nagyság és távolság nélkül a tér nem értelmezhető. 

Előzmény: Törölt nick (1493)
Törölt nick Creative Commons License 2024.01.08 0 0 1493

Tehát a tárgyak nagysága a vonalzó. Valamelyik kitüntetett tárgy nagysága.

Ezek szerint pontszerű testek között nem tudunk távolságot definiálni, mert nincs vonalzó?

Előzmény: destrukt (1483)
destrukt Creative Commons License 2024.01.08 0 0 1492

Ezentúl csak akkor kacsingassál, ha humorizálsz.

Előzmény: őszszakál (1491)
őszszakál Creative Commons License 2024.01.08 0 0 1491

Amikor kérdezek, azt komolyan teszem, amikor válaszolok, akkor néha viccesen fogalmazok.;-)

Előzmény: destrukt (1490)
destrukt Creative Commons License 2024.01.08 -1 0 1490

Annyi sületlenséget összezagyválsz, hogy nem lehet tudni, hogy mikor beszélsz komolyan. 

Lehet, hogy már te sem tudod?  ;-)

Előzmény: őszszakál (1489)
őszszakál Creative Commons License 2024.01.08 0 0 1489

"És az antivákuum az, amikor a téridő energiája negatív."

 

Az volt, mielőtt átváltott pozitívba.;-)

Előzmény: destrukt (1488)
destrukt Creative Commons License 2024.01.08 0 0 1488

És az antivákuum az, amikor a téridő energiája negatív.

Így gondolod?

És milyen a virtuális vákuum?

 

Előzmény: őszszakál (1487)
őszszakál Creative Commons License 2024.01.08 0 0 1487

A téridő, a maga pozitív energiájával (vákuum) a fizikai valóság. Még akkor is, ha nem találsz benne egy darab protont sem.;-)

Előzmény: destrukt (1484)
destrukt Creative Commons License 2024.01.08 -1 0 1486

Hát ez a baj.

Ilyen zagyvaságokat publikálsz.

Én ilyen szöveget nem adok ki a kezemből. 

Előzmény: MemetikaTan (1485)
MemetikaTan Creative Commons License 2024.01.08 -1 0 1485

B.D. B. :

Egy több százezres tagságú fb csoportban publikálta:

 

 

Einstein was proven wrong in his theory of general relativityTen years later, Einstein published a paper “On the electrodynamics of Moving Bodies,” (English translation) which resolved the paradox of the 16 year old Einstein by producing the Special Theory of Relativity. According to Special Relativity, Maxwell’s equations hold, unaltered, in every inertial reference frame (as do all laws of nature) and therefore, since Maxwell’s equations predict that the vacuum speed of light is always c in such a frame, Einstein’s speedy observer can’t exist.In total, 121 authors are identified as opponents to the special relativity theory. Hundred Authors against Einstein contains contributions from twenty-eight authors that greatly vary in length and are the main focus of this article. A further ninety-three authors are listed as also having rejected the special relativity theory—with some also having publications. The geographical distribution of the authors’ affiliations shows that eighteen contributions originated from Germany and two from Austria. There were eight contributions from other countries—Czechoslovakia, Finland, France, Italy, the Netherlands, Sweden, Switzerland, and the United States. Almost all contributions were written in German except two, which were written in English and French, respectively, and those have subsequently been translated. The contributions vastly differ in length, ranging from just one paragraph to several pages.But in 1964, more than 30 years after the rules of quantum mechanics were first worked out, the Northern Irish physicist John Bell, working at CERN, the particles physics laboratory in Geneva, devised a test that could, in principle, distinguish the influence of the underlying clockwork at work – if it were really there. After a further two decades, in the 1980s, experimenters in Paris, headed by Alain Aspect, were able to carry out an experiment along the lines proposed by Bell. The experiments showed that common sense and Einstein were wrong. There is no underlying clockwork, and the strangeness of the quantum world really does have to be taken at face value.

 

Einstein tévedett az általános relativitáselméletébenTíz évvel később Einstein publikált egy „A mozgó testek elektrodinamikájáról” (angol fordítás), amely a 16 éves Einstein paradoxonát oldotta meg a relativitás speciális elméletének elkészítésével. A Special Relativity szerint a Maxwell egyenletei változatlanul, minden inerciális referenciakeretben (ahogy a természet minden törvénye), és ezért, mivel Maxwell egyenletei azt jósolják, hogy a fény vákuumsebessége mindig c egy ilyen keretben, Einstein gyors megfigyelője nem létezhet.Összesen 121 szerzőt azonosítanak a speciális relativitáselmélet ellenzőjeként. Száz szerző az Einstein ellen huszonnyolc szerző közreműködését tartalmazza, amelyek hosszában nagyban eltérőek, és a cikk fő középpontjában állnak. További kilencvenhárom szerző is elutasította a speciális relativitáselméletet, és néhánynak publikációja is van. A szerzői hovatartozások földrajzi eloszlása azt mutatja, hogy tizennyolc Németországból, kettő Ausztriából származik. Nyolc közreműködés érkezett más országokból: Csehszlovákiából, Finnországból, Franciaországból, Olaszországból, Hollandiából, Svédországból, Svájcból és az Egyesült Államokból. Szinte minden közreműködés németül készült, kivéve kettőt, amelyeket angolul és franciául írtak, és azokat később lefordították. A hozzájárulások hosszában jelentősen eltérnek, mindössze egy bekezdéstől több oldalig terjednek.1964-ben azonban több mint 30 évvel a kvantummechanika szabályainak kidolgozása után a genfi CERN-nél dolgozó északír fizikus John Bell egy olyan tesztet dolgozott ki, amely elvben megkülönböztetheti a mögöttes óramű hatását a munkában – ha tényleg ott volt. További két évtized után, az 1980-as években az Alain Aspect vezette párizsi kísérletezők a Bell által javasolt vonalak mentén hajthattak végre kísérletet. A kísérletek kimutatták, hogy a józan ész és Einstein tévedett. Nincs mögöttes óramű, és a kvantumvilág furcsaságát tényleg névértéken kell venni.

destrukt Creative Commons License 2024.01.08 0 0 1484

A tér csak egy fogalom. Nem lehet gyurmázni.

A gyurmázni lehet pl. a gyurmát, mert a gyurma fizikai valóság. 

Előzmény: őszszakál (1482)
destrukt Creative Commons License 2024.01.08 -1 0 1483

"A fizikai tárgyak nem a térben vannak, hanem a tárgyaknak vannak térbeli kiterjedései..." (mondta  idős korában Einstein). És ezúttal igaza volt. 

 

 

"És a távoli tárgyak között mi van?"

 

 

A tárgyak között távolság van. A távolság és a nagyság fogalmaiból állt össze a tér fogalma. 

De ha nincsenek tárgyak (anyagi testek), akkor azoknak nincs nagysága és azok között nincs távolság sem. Vagyis tárgyak hiányában nincs tér sem. 

Ha valaki ezt megérti, akkor azt is megérti, hogy miért nem lehet hajlítgatni a teret. 

 

 

Előzmény: Törölt nick (1481)
őszszakál Creative Commons License 2024.01.08 0 1 1482

Nem. Az a mozgásforma amit „féregnek” nézel, a gravitációs hullámra jellemző. Ezen módon „gyurmázza” a teret.

Előzmény: destrukt (1480)
Törölt nick Creative Commons License 2024.01.07 0 0 1481

A fizikai tárgyak nem a térben vannak, hanem a tárgyaknak vannak térbeli kiterjedései

 

És a távoli tárgyak között mi van?

Előzmény: destrukt (1476)
destrukt Creative Commons License 2024.01.06 0 0 1480

De lehet, hogy egy perisztatikus féreglyuk.   ;)

Előzmény: őszszakál (1479)
őszszakál Creative Commons License 2024.01.05 0 0 1479

Engem a perisztaltikus mozgásra emlékeztet. ;-)

Előzmény: destrukt (1478)
destrukt Creative Commons License 2024.01.05 -1 1 1478

Felénk ennek a neve: varsa. Halat lehet vele fogni. 

Véletlenül sem téridő. 

Előzmény: Törölt nick (1477)
Törölt nick Creative Commons License 2024.01.05 0 0 1477

Előzmény: Elminster Aumar (1475)
destrukt Creative Commons License 2024.01.05 -1 1 1476

"Mert az áltrel modelljében a tömeg és az energia "görbíti" a téridőt."

 

Az álterel modelljében lehet, de nem a valóságban.

A téridő nem egy létező anyagi valóság, hanem csak egy hibás fogalom. Mivel fizikailag nem létezik, nem lehet sem egyenessége sem görbesége. 

Egy fizikailag létező test, pl. egy bot lehet egyenes és lehet görbe. De, ami csak a fejedben létezik, mint fogalom az nem. Mikor fogod már fel?

 

Erre Einstein rájött öreg korában, és ezt írta:

 

"Meg akartam mutatni, hogy a tér-idő nem olyan valami, aminek önálló létet lehet tulajdonítani, függetlenül a tényleges fizikai tárgyaktól.  A fizikai tárgyak nem a térben vannak, hanem a tárgyaknak vannak térbeli kiterjedései. Így az ’üres tér’ elveszti értelmét. „

 

"Nincs olyan, hogy üres tér, azaz mező nélküli tér. A téridő önmagában nem tarthat igényt a létezésre, csak mint a mező strukturális minősége."

 

Vagyis olyan, mint téridő fizikailag nem létezik. Csak még nem sikerült felfognotok. 

 

 

"...a semmiben" haladó téridő-görbület maga előtt torzítja a téridőt, majd maga után meg visszaáll a síkgeometria."

 

Zagyvaság az egész. A téridő-görbület torzítja el a téridőt? Olyan ez, mintha a bot görbesége torzítaná el a botot úgy, hogy görbe legyen. Van ennek értelme? Nyilván nincs. 

 

 

 

Előzmény: Elminster Aumar (1475)
Elminster Aumar Creative Commons License 2024.01.05 -1 3 1475

"Már miért változtatná meg?"

 

Mert az áltrel modelljében a tömeg és az energia "görbíti" a téridőt. Amely "görbítés" zsugorításban vagy tágításban is megnyilvánulhat.

A téridő folytonos kell legyen, ezért aztán ami görbületet az adott térfogatbeli tömeg okoz az adott térfogatban, az szükségszerűen kiterjed a térfogaton kívülre is. Az érdekes dolog akkor következik, ha a görbület leszakadt a forrásáról: az elv továbbra is fennmarad, a téridő geometriája szükségszerűen folytonos kell legyen (matematikailag: differenciálható) ami miatt a "semmiben" haladó téridő-görbület maga előtt torzítja a téridőt, majd maga után meg visszaáll a síkgeometria.

Matematikailag levezették, hogy az Einstein-féle téregyenletek hullám-megoldásában olyan görbületek tudnak leszakadni a forrásról, amik hullámszerűen ismétlődően egy útjukba eső gömböt jobbról-balról, majd pedig alulról-felülről nyom egy kicsit össze. Azaz az úton lévő gravitációs hullám azzal mutatható ki, hogy valamennyire megváltoztatja a távolságokat, miközben áthalad az adott téren.

 

 

 

Mellékesen, 2017-ben adták meg a Nobel-díjat az 1916-ban matematikailag előrejelzett gravitációs hullámok (téridő torzulások) kimutatásárét.

 

Te mikor fogsz Nobelt kapni a szuperfizikáért? Sohanapján?

Előzmény: destrukt (1474)
destrukt Creative Commons License 2024.01.05 0 0 1474

"...megváltoztatja a dolgok távolságát, amiken keresztülhalad a terjedése során."

 

Már miért változtatná meg?

Ez butaság. 

Előzmény: Elminster Aumar (1471)
Törölt nick Creative Commons License 2024.01.05 0 0 1473

Lemaradt a strófa: Van ott ész és van itt ász! (De te miért vonitasz?)

Előzmény: Törölt nick (1472)
Törölt nick Creative Commons License 2024.01.05 0 0 1472

Majd szabiku elmagyarázza. https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166078326&t=9016035

"A kvantumtérelmélet szerint a fény terjedése valóban lemarad picit az elméleti felső határsebességtől. Ez a vákuumpolarizációhoz kapcsolódó dolgok miatt van."

Csak azt nem értem, cgs-ben a vákuum "semmije" 1 (azaz egy).

Előzmény: emp (1460)
Elminster Aumar Creative Commons License 2024.01.05 -1 1 1471

"És hogyan jönnek a képbe a gravitációs hullámok?"

 

Te most hülyének tetteted magadat, vagy tényleg ennyire semmi közöd nincs a fizikához?

Eleve a laikusoknak szóló ismeretterjesztésben elmesélik, hogy mi is az a gravitációs hullám, és mit is csinál, ha leszakadt a forrásáról és csak úgy terjed magától.

 

Gyk.: icipicit megváltoztatja a dolgok távolságát, amiken keresztülhalad a terjedése során.

Előzmény: destrukt (1469)
Törölt nick Creative Commons License 2024.01.05 0 0 1470

Érdekes mérés, mert a változás egy atom átmérőjének század része.

Előzmény: emp (1468)
destrukt Creative Commons License 2024.01.04 0 0 1469

"a műszer két végpontjának távolságváltozását mérik."

 

És hogyan jönnek a képbe a gravitációs hullámok?

Előzmény: emp (1468)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!