Meg lehet hitelezési szabályokkal korlátozni pl. a fogyasztást vagy a beruházást célirányosan.
Az infláció a rendszerbe be van építve, ha pörög gazdaság akkor az is begyorsul, rángatja fel a bérket is felfelé némi csúszással. A baj az ha kétszámjegyű akkor megnöveli a beruházások és a kereskedelem kockázatát ezér kezdi "visszafogni" a gazdaság "hatékonyságát", nehéz beárazni a dolgokat. De a Románok elegánsan megoldották ezt a fajata problémát:)))
Annyira okos vagy, akkor azt kéne még elmagyaráznod, hogy az inflációt mivel tartanád féken, ha korlátlanul mindenkinek adnál ingyen (kamatmentesen, vagy valami minimális kezelési költséggel) hitelt? Mert ugye remélem azt már mindenki látja, aki nem teljesen debil, hogy betonkeverő gép meg ipari robot nem lesz több attól, hogy nincs kamat.
Ha megemelik az alapkamatott azzal mindenki szív.
a hitelből beruházók, a kereskedők, a tőzsdén befektetők mind mind szívnak a magas kamattól. Még az is szív aki erre a kamatra leköti pénzét, azt hiszi gyarapszik, pedig nem, reálhozama az inflációhoz képest kb. u.a. marad mint egy kisebb kamat esetén, mert a talpon maradt piac a magasab hitelt beárazza.
Egy befektetői csoport nem szív, aki államkötvényben utazik elsődleges befként. Ő még prémiumért fog ácsingózni, mert magasabb kockázatúnak látja az adott állam gazdasági helyzetét. (most 134 miilliárddal HUF-al többet kértek a meglévő hitelek kamataira, mert lelassult a gazdaságunk). Gondolom kevesen tartozunk ebbe a befektetői körbe:)))
a teljes lakosság mondjuk 10 % többletterhet (kamat) kell megtermeljen, ami kivándorol az országból.
Tehát nyílt rendszerről beszélsz. Nos persze, az adósoknak (mint mi vagyunk) biztosan jól jönne az adósságok kamatainak eltörlése, a hitelezők (hitelező országok) meg rosszul járnának. Csakhogy a hitelező országok nyilván nem néznék jó szemmel, hogy mi nem fizetjük a kamatokat az adósságokra, úgyhogy jól megb@sznának minket ezért, például nem hoznának ide tőkét, illetve nem adnának nekünk további hiteleket. Amivel lényegében működésképtelenné válna a gazdaságunk.
Zárt rendszerben ellenben az a 10% (honnan jön ez a szám? valójában sokkal kisebb) nem létezik, minek is következtében még mindig nem látom, miből jönne létre extra teljesítmény. Mitől jönne létre több betonkeverő gép, vagy több ipari robot..? Még mindig nem tudom a választ, de nyilván te se.
A pénz akkumulálódni kezd és nem szőnyegszerűen terül szét a társadalomban. Kis kupacok képződnek a forintokból, melyek egyre nőnek és nőnek, másutt pedig hiányát látják.
Szóval szerinted a kamat hátránya, hogy aki megtakarít, azt segíti, annak a rovására, aki hedonistán elszórja a pénzét az első M3 BMW-re. Szerintem ez igazságos.
A kamat legnagyobb hátránya összességében, hogy elszegényít. Nem biztos, hogy éppen azt aki felveszi a kölcsönt, de a sor végén ott van mindig valaki, aki nem jár jól. Te is ezek közé tartozol, velem együtt.
Nem, engem gazdagít, mivel nincs adósságom, ellenben nagy megtakarításaim vannak. De teljesen mindegy, a lényeg, hogy a gazdaságon belül ugyanannyival gazdagít egyeseket, mint amennyivel szegényít másokat. Ez elosztási probléma, a kamat következtében a megtakarítók jól járnak, a túlfogyasztók, eladósodottak meg rosszul. Ellenben a betonkeverők száma nem változik még mindig.
Ha egy telek ér kb. 10 millert, arra max. 8,5 millió a hitelfedezeti összeg. Na ennek a kb. 75 %-t kaphatod meg hitelbe. Mondjuk legyen 6,25 miller. Miért ? Mert a banknak az az érdeke, hogy a szerződés kitöltse idejét ! A 6,25 a telek menekülési értéke. Azaz az árverésen knima ennyit szeretne a bank, ha minden behal ! Persze a költségeken felül (közjegyző, közokirat, lebonyolitás etc.).
Még ez is kérdésessé válik, ha a hitelfelvevők aránytalanul nagy része kerül hasonló helyzetbe, lásd mai USA, illetve hamarosan UK, Spanyolország, stb. Akkor ugyanis túl sok fedezetül szolgáló ingatlant próbálnak piacra dobni, ami lenyomja az ingatlanárakat. Ugyanez történt pl. tíz éve Ázsia számos országában, illetve a nyolcvanas évek végén Japánban.
Ezt már Samuelssonék is pedzegették a GNP és a NEW viszonyában !
Externáliák pedig nagyon is léteznek. A világ fejlettebb részén már nagyon is tudatosítják a környezetszennyezés komolyságát ! Figyeld csak meg, 20 év múlva csodálkozni fogunk, hogy nem szelektíven gyíűjtöttük a hulladékoz, olyan kis arányban hasznosítottuk a szemetet. Nem beszélve a biológiailag lebomló csomagólóanyagok százmilliótonnáiról.
Hozzávehetjük, hogy a bióüzemanyagok (már nálunk is kapható!) térhódításáról és persze nagyon várok már egy környezetbarátabb meghajtást is.
Paradigmaváltás van. Azt mindenki látja, a korábbi módon tovább nem mehet ! Túl sokat szennyezünk, tulságosan tönkretesszük a világunk. Vagy megtanulunk a Földdel együtt élni, vagy megöljük magunkat.
Szóval lehet folyamatosan növekedni, de a veszélyeit is fel kell tudni ismerni és időben kezelni. Mert csak egy Földünk van !!
Mind a kapitalizmus, mind a cuculizmus egy végelgyengült rendszert váltott le. Nem lehet eltekinteni a nemzetgazdaságokra való aplikációtól, különben úgy járunk, mint MO. 1954-ben. Kvázi csődbement !
Nem lehet ipari országgá eröltetni egy alapvetően agrár gazdaságot felülről ! Nézzük meg a Szu példáját. Sztálin eröltetett iparositása emberek tizmilliójának életébe került, a munkamorál a béka segge alatt volt, társadalmilag egy széteső közösséget eredményezett. Hát ezzel sok mindent nem lehet kezdeni ! Termelni meg pláne nem.
Lényegében minden változás egy utópiával keztdődött, ami pewrsze szép volt, meg jó, csak ugye embereknek kellett megvalósítani. Ezért nem működött a cuculizmus sem !
Az viszont igaz, minden valuta annyit ér, amennyi a mögötte álló fedezet. De ne legyenek kétségeink, az, hogy az USA-ban az ingatlanárak kissé megbillentek, nem jelenti azt, hogy dől minden. Lesz egy kis zavar, de az új egyensúly be fog hamarost állni.
Ezen a dolgon nagyon sokan agyalnak. Most van egy hivatalosan elfogadott makrogazdasági modell, ezek szerint élünk. Az exponenciális növekedésre és a pénz mennyiség megjósolhatóságára épít. ezért merünk nagyvonalúan eladni a jövő 10-20 év adójövedelem bizonyos részét kamatokra, sőt ha nincs akkora adóbevételünk ami a törlesztést fedezi most, akkor azt is megfejeljük egy átmeneti kölcsönnel magasabb kamartra. Az exponenciális növekedés kihúz majd minket a csávából, kicsit összehúzzuk magunkat és egyensúlyba kerülünk mondjuk magunkban a mantrát. Ez a mostani teoria.
Az exponenciális növekedés az egyfőre eső GDP növekedését nézi, mindenféle externália nélkül ami viszont igenis számít a jólét "méréséhez". Pl. környezetszennyezés, szabadidő, egészségi állapot, a megélhetés általános költségeinek növekedése (lakás, kaja, energia). Ha ezeket is belevesszük szerintem (ezt nem tom bizonyítani, csak szubjektíven látom a világban) akkor S-görbe szerint növekedünk. Elején nagyonlassan, majd begyorsulva, kiegyenesedve, és folymatosan elhalva a végső szakaszban. Szerintem most egy végső szakaszban vagyunk, ami addig tart amíg nincs paradigmaváltás (kéne egy gőzgép vagy legalább egy új gyarmat a holdon:)) ha ez nem lesz , a helyzet addíg kiélezi a szegények és gazadagok viszonyát, hogy háborúk lesznek, (vagyon csökkentés, lesz megint mért beruházni, növekszik az egy főre eső GDP:))))
Nem is értem miről vitázunk. Ez teljesen OK.
Kockázatot és a menekülési költségeket be kell árazni. Mondjuk be is vannak árazva, nem féltem a bankokat.
A bank akkor szív ha elhiszi, hogy racionális a piac (szerintem az csak hosszútávon, ami egy emberöltős kilengéseket is megtehet) és tényleg annyit ér azaza ingatlan amennyit akkor megadnak érte(lásd USA).
A mérleg egyik serpenyőjét nézed, miközben elfeledkezel a hitel által generált jószágról ! Vagyis ez olyan, mintha a cipőboltból kijövet azon morfondoroznál, milyen hülye is vagyok, mert 11.000,-- forintot itthagytan ezeknél. Miközben hónod alatt szorongatod a kiválasztott lábbelit !
Akkor a kikölcsönözhető pénzmennyiség munlitlikátor nélkül:
mh = m x (1-t) = 0,95 x m
Multiplikátorral:
Mh = (1/t) x mh
Mivel a bank könyveléséban egyensúlyban kell elnji az aktívák és passzívák tömegének (könyvelés), ezért mind a betéti, mind a hitel oldalon igaz a multiplikátor hatása.
Így a bankrendszer "haszna":
(k-b) x Mh = (k-b) x (1/t) x m x (1-t) = 0,02 x 20 x m x 0,95 = 0,38 x m
Ebből kell fedeznie a működési költséget, terjeszkedést, állagfentartást, stb.
Nomármost nézzük meg, mi van a beégett hitelekkel.
Ez legyen 2%. Ez azonban a teljes pénzmennyiségre igaz ! (Mh)
Mbe = 0,02 x Mh = 0,02 x (1/t) x m x (1-t) = 0,38 x m !!!!!!!!!!!!
Vagyis ha a hitelek 2% nem behajtható, már önmagát sem tudja a bank fenntartani !!!!!!!
Értem én, mit akarsz mondani, valahol igazad is van, viszont nem számolsz a minden rendszerben lévő nyelőpontokkal. A bank nem jótékonysági intézmény, hanem gazdálkodó szervezet ! A hitel kockázatát mérlegelnie kell és azután döntenie.
A fennti példa pontosan azt mutatja (idealizálva!), mi történne akkor, ha a hitel kockázatát nem ellensúlyozná a kamat. Ebben a rendszerben a hitelek 2%-nak bedőlése is már lefejezné a bankrendszert, ezzel együtt a forrásgyűjtést és a forráskihelyezést. Most azt mondod, akkor meg miért vannak túlbiztosítva a hitelek ?
Ez csak részben igaz. Ha egy telek ér kb. 10 millert, arra max. 8,5 millió a hitelfedezeti összeg. Na ennek a kb. 75 %-t kaphatod meg hitelbe. Mondjuk legyen 6,25 miller. Miért ? Mert a banknak az az érdeke, hogy a szerződés kitöltse idejét ! A 6,25 a telek menekülési értéke. Azaz az árverésen knima ennyit szeretne a bank, ha minden behal ! Persze a költségeken felül (közjegyző, közokirat, lebonyolitás etc.).
1) A meglévő befektetők (most államkötvényt vásárolt elsődleges befektetőkre gondolok) felé továbra is fizetni kell a tartozást, kamataival. Nem kérdés.
2.) Defficitem van, akkor most ne vegyünk fel kölcsönt (bocsássunk ki államkötvényt, kamat teherrel), amit ugyan a jövőbeni adónkból kell kifizetni, hanem bocsássunk ki pénzt magunknak. Ezt a pénzt szintén vissza kell fizetni (adókkal kivonjuk, ugyanúgy mint a hitelpénzt), de már nincs rajta kamat (aza az kb. 1-10%), hanem még egy kisebb 1-4%-os GDP-ből simán telik rá és kinullázom. Racionalizálni természetesen érdemes, továbbra is.
3) a 2) ben teremtett pénzt a nagy elosztórendszerekbe ellátja feladatát, nagy társadalmilag szükségszerű, technikailag megvalósítható beruházásokat is finanszírozhatunk, vele, ami konjuktúrát okoz. Növeli a GDPít. Nekünk még van hova felzárkózni.
4)A kereskedelmi bankoknak, akik a tartalékrátának megfelelően sokkal több pénzt helyeznek ki jóval kisebb kamatra (nullára nem tudják mert kockáztatot be kell árazni), ami már igenis piaci kamat lesz nem pár embernek döntése. Mivel olcsóban jutnak forráshoz a jegybanktól (ott kamatmentes pénz van). Az olcsó hitel kedvez a befektetéseknek, építőiparban is megnő a rentábilis beruházások száma (jóval kisebb a kamat, sőt ha állami finaszírozású a projekt akkor nulla a kamat), több betornkeverő lesz szükség. a betonkeverő üzemek olcsóban jutnak hitelhez és több betonkeverőt tudnak piacratenni.
4) Megtakarítással rendelkező privát befektetők az olcsó hitelt vesznek fel megtakarításaik mellé és részvények vásárlására, angel invetmentre, stb. fordítják, ezzel tovább növelve a vállakozások sikerességének lehetőségét.
5)Beindul a gazdaság. Ledolgozza a tartozásait, függetlené válik külföldi hitelezőktől.
Igazából a magán befektetők nem kedvelik a kötvényeket, kicsi a hozamuk de bombabiztosak, ezért hívják risk-free moneynak. Nekik az alacsony jegybanki kamat a jó. Az intézményi befeknek (ezek általában bankok) ez tökéletes befektetési forma, mivel töménytelen pénzt kezelnek, náluk a kisebb hozam is rentábilis, főleg ha nem kell 100%ban fedezni a kötvény "árát" hanem többszörözhetnek.
Ma a teljes lakosság mondjuk 10 % többletterhet (kamat) kell megtermeljen, ami kivándorol az országból. Ha ez a 10 % itt maradna akkor ennyivel több pénz forogna a gazdaságban, ergo mindenkinek 110 %-nyi pénze volna (átlagban) a maihoz 100 %-hoz képest. Ez a plusz tenné lehetővé, hogy jobban éljenek az emberek, annál is inkább mivel ők dolgoznak meg érte. Aki kamatra ad hitelt, az nem csinál semmit, nem állít elő produktumot, ami keveset tesz az a társadalom számára haszontalan. Ha nem megy ki a kamat az országból akkor is hátrányosan hat mert elősegít egy kéros folyamatot. A pénz akkumulálódni kezd és nem szőnyegszerűen terül szét a társadalomban. Kis kupacok képződnek a forintokból, melyek egyre nőnek és nőnek, másutt pedig hiányát látják.
A kamat legnagyobb hátránya összességében, hogy elszegényít. Nem biztos, hogy éppen azt aki felveszi a kölcsönt, de a sor végén ott van mindig valaki, aki nem jár jól. Te is ezek közé tartozol, velem együtt.
A másodlagos piacnál az egy zéró kimenetelű játék. Csak a kevés, okos nyer hosszutávon.
De a Kalasszikus tőzsde:( IPO, osztalék elenében tőkenövelés), igen is hasznos és az egész gazdaságot prosperálja. Ebben igazad van, túloztam.
Igen a betétire is megy a kamat. De nehogy azt gondoljuk, hogy ha pl. 4% a betéti és 6% a hitel, akkor csak 2% a bank haszna. 10 % tartalékrátánál minimum14% az aggregált hozam, ha a hitelként termetett pénzt az eladó egyből 100%osan betétbe teszi. Ha nem, és ez a valószínűbb, akkor a hozam 14% fölötti.
Link a wikiről, példával: http://en.wikipedia.org/wiki/Money_creation
Ha eltörlöd a kamatot holnap, akkor holnap nem lesz több betonkeverő meg építőmunkás se. Legfeljebb azt állíthatod, hogy a kamatmentes (szerinted hatékonyabb) rendszerben gyorsabban fog növekedni a gazdaság, tehát idővel több betonkeverőgép jön létre. Ennek a mechanizmusát kellene leírnod. De egyelőre még csak annyit sikerült kihámoznom az írásaidból, hogy
1. lépés: Eltöröljük a kamatot.
2. lépés: ööö...
3. lépés: Több lesz az erőforrás, és ezért gyorsabban fog nőni a gazdaság.
Namost az világos, hogyha több a betonkeverő és az építőmunkás, akkor több ház épül, azt a mechanizmust nem értem, de szerintem te se, ami több betonkeverőt hoz létre, miután eltöröltük a kamatot.
Dehogy nulla. Ha nulla volna, nem beszélgetnénk róla.
A kamat olyan megtermelt/megtermelendő erőforrás, amely vagy nyugvó tőkévé válik, vagy újabb kamatterheket képez.
Már hogy ne jutna több erőforrás akkor ha kamattehertől mentes kölcsönhöz juthatsz? Ennek képzeletbeli kamatát te magad élvezed. Tulajdont szerzel, feléled, stb. Ezzel élénkíted a gazdaságot. Építőmunkás is több lenne, mert akinek x szobás lakása van, annak x+1 szobás kellene és jobban meg tudná engedni magának, hogy legyen is. De ha csak annyi marad amennyi volt, akkor azok bérezése javulna.
Utópia: Úgy, hogy a bizalom elve érvényesülne a prioritásos rendszerben. Nem gágogna senki, hogy ez, vagy az a hiteligénylő kap előbb, hanem bízna a rendszer üzemeltetőiben, hogy jól látják el a feladatukat.
Már megbocsáss, de miért garancia az életpálya arra, hogy speciel most össze-vissza beszél ?
Baszki ! Ne keverd már az okot az okozattal ! Az 1/t közeli multiplikátor az következmény ! Éppen úgy, mint ahogy a generátorban a bevitt munka és gerjesztőáram következtében létrehozott feszültség !
Nincs kőbe vésve, réja adásul van kb. 1000 egyéb tényező is !
"1/t multiplikátorral teremtett pénzre is megy a kamat, tudtommal"
egy oszág szükséges boldogulását kamatra finaszírozni
Talán nem kéne többet fogyasztanunk, mint amennyit megtermelünk, hanem vissza kéne fizetni az államadósságot, és akkor nem lenne gond, nem kéne kamatot fizetnünk se.
Ne legyél már Münchausen! Van akinek ennyivel több, van akinek meg ennyivel kevesebb pénz van a zsebében. Össztársadalmilag a kamat hatása ugyanis nulla, a társadalom egyik zsebéből (a hitelfelvevők zsebéből) a másik zsebébe (a hitelnyújtók zsebébe) rakja ezt a pénzt. A kamatnak az erőforrás-allokációban van szerepe, és nem teremt - de nem is pusztít el - erőforrást. Össztársadalmilag a beruházásokra nem jut több erőforrás, például nem lesz több mittomén betonkeverő vagy építőmunkás csak azért, mert egyik napról a másikra eltörölted a kamatot.
Utópia: hát azt továbbra sem értem, hogy a nagyobb társadalmi megértés hogyan segítene az erőforrás-allokációban.
Persze hogy jutna, befektetők leszerződnek és annyit kérnek amennyiben meg tudnak állapodni. Kockázati tőkéről van szó. Semmi baj a kamattal ebben az esetben. Ez egy kölcsön.
De egy oszág szükséges boldogulását kamatra finaszírozni, hááát ......., ráadásul azt nem az oszág választottjai szabják meg hanem idegen bankok.... Jó open market operation, stb. ja ...Keverjük a hitelt a kölcsönnel.
OFF:Felpörgöt a vita szemályeskedő oldala..Ez nem jó...Feltételezem minden hozzászoló az átlagon felül ért a gazdaságtanhoz és átlagon felül intelligens.
ON:
van egy pénzrendszer ami eddig úgy ahogy elláta a szerepét, a monetarizmus elsődlegességére épít, a pénztőkére.
Volt eg közgazdász (több is) J. M. Keynes, aki viszont nem ezt vallota és mégis elismert ember volt a gyakorlatban is. Híres modása a pénz nem számít. Valamint Geselltől az emberiség többet fog profitálni mint Marxtól. Drábik műve Gesell gazdaságfilózófiájára hajaz.
A gazdaság nem exponenciálisan növekszik, ha ez így lenne napi egy órát se kellene már dolgoznunk és élnénk a gondtalan életünket mindannyian. De NEM így van. Sőt egyre többet dolgozunk. Az erőforrások végesek, a racionális fogyasztás egy adott technikai szinten szintén véges. ja lehet manipulálni reklámokkal, hogy évente cserélj kocsit meg nagyobb házat de ez nem okoz gazdasági jólétet, csak pörgetünk egyet a gazdaság kerekén. Közeleg egy paradigma váltás mind technikai mind pénzügyi vonatkozásban. Technikailag a világ -idézem idősebb üzleti kollegáimat-"el van kurvulva". minden csak addig működik amíg garancia van rá, utána elromlik, mert pörgetni kell az eladást (műfogyasztás), tartani kell a GDP-ét a kamatok kifizetésére, hatékonyságot kell javítani.De ettől nem élünk jobban. Sőt bosszankodunk miatta.
A kamatmentes pénz nem Drábik ötlete, sokan -és nem hülyék- értekeznek róla, csak rá kell keresni a guglival.
Ha a beruházásodhoz most 100 millió kell, akkor kamatmentes környezetben talán elég 85, vagy 90 is, mivel ennyivel több pénz van/lehet a zsebedben.
Sok személy egy ilyen környezetben nem is kényszerülne hitelfelvételre. Gondolj azokra akik nem 0 Ft-tal vágnak neki az üzleti tervük megvalósításának, hanem 70, 80 %-os önrészük van.
Utópia: Nem kell mindjárt ufó-társadalomra gondolni. Arról van szó csak, hogy a prioritásos rendszer rejt magában veszélyeket. Társadalmi ellenérzést válthat ki, stb.
