Miért lesz 8-10 cm vastag a beton, ha ez már a végleges aljzatbeton lesz?
Bőven elég az 5-6 cm is.
Ha nagyon félsz attól, hogy a cső károkat okoz, akkor egy méter szélességben kerüljön fölé cső, de más nem indokolja (ha tényleg a végleges aljzatbetonról beszélünk).
Abban kérném a tanácsát valakinek, hogy most készűl majd a víz- és központi fűtés alapszerelése. Az össze cső az aljazban fog futni. Betonozás előtt a Nikecellre kell e vasháló a betonba vagy sem. A Szerelőbetonban amire a falazás és a csövek szerelése is történik kerüt vasháló!
35 m2 bezsaluzása, betonvassal valo ellátása", a megkevert beton tömöritése és simitása, mindez 10 cm vastagságban egy kömüvesnek kb mennyit kell(ene) fizetnem?
Ha úgy is felújítjátok az egészet, miért nem rendezitek át úgy, hogy jó legyen. Ahogy a képen látom, pl.:
- a mosógép elfér a bojler alatt, a bal oldali falra mehet a zuhanyzó
- mosdót teszed az ablak alatti falra, vagy a bal sarokba, jobb fal máris szabad
- lehet kapni fekvő bojlert, az elfér a mennyezet alatt, vagy haa szomszédos a wc, oda (nálam így lett); vagy szerintem a padlás sem elvetendő, közvetlen födémre rakva, oldalai, teteje burkolva mondjuk 50cm gyapottal
- stb., nem olyan kicsit ez a fürdőszoba, hogy nem lehetne variálgatni
Az egyik emeleti szobában a fűtésfelújítás miatt fel kellett szedni 2 méter hosszan a halszálka mintában lerakott tömrfa parkettát, amit szépen sorrendbe rakva meg is tettünk, viszont most vissza kellene ragasztani, csak kérdés hogy mivel? Eredetileg kátrányba volt rakva. Kérdés, hogy vegyek-e sűrű bonobitot, vagy valami kifejezett parketta ragasztót vagy esetleg leragaszthatom nem tágulós pur habbal?
A fürdőszobát fek akarjuk teljesen újitani. Most még persze simán belemászok a kádba de később talán már nem annyira.
Zuhanyfülkét tennénk be inkább csak a hely miatt erősen törni kell a fejünket.
A besüllyesztés nem megy mert teljesen alá van pincézve a ház.
A fürdőkád ajtóval megoldást az ára miatt (kb 1.5 millió Ft) elvetettük. A fejtörést az okozza, hogy a kabin felső keretét egyik oldalt lehet a falhoz rögzíteni, de a másik fele a keretnek pont az ablakba esik.
Vakolt falnál nem mindig szokott sík lenni a vakolat. Ezt szokták a burkolók előbb csemperagasztóval telibe húzni, majd másnap a már sík felületet burkolni.
A két lap egymáshoz képesti elmozdulása ellen fugakereszt, de az ugye a fallal párhuzamosan történő elmozdulás ellen jó. A glettelés meg a falsíkra merőleges egyenetlenségek ellen van.
Gipszkartonnál meg szerintem felesleges. A szüleimnél simán ragasztottuk a gipszkartonra, semmi dryvit háló és társai.
Én csak a kád előfalazásánál tettem hálót, mert a 10-es Ytongra nem árt....
Miért kellene hézagolni a csempe alá a gipszkartont?
Amúgy szokták a burkolók csinálni, hogy nem sz@roznak, csemperagasztóval telibe glettelik a falat először, hogy tuti sík legyen és csak utána rakják a csempét. Előnye, hogy a "glettelt", sima falra fogazott simítólemezzel csak felkenik a ragasztót és felszórják a csempét, nem kell figyelni a ragasztó mennyiségére.
Hézagoláshoz Rigips Vario, vagy Super gipsz (mivel Superrel már voltak gondok így azt nem használtuk egy ideje). Illetve Ardex 828 is jó, csak kevés helyen tartanak.
Utóbbi időben (vagy 8 éve) viszont az üvegfilcet sem lehet használni hézagoláshoz, mivel csökkentették a súlyát, így már nagyon gyenge lett. Tehát marad a festők által használt rácsos szalag (vagy ha más nincs akkor a papír szalag).
Tehát ugynaz mint a normál fugázás.
Igen, azt tudom hogy befelé nyílik. Node ha valaki fürdeni szeret és másképp nem tudja megoldani, szerintem kivárja...
Bár érdemes lenne elgondolkodni egy felfelé nyíló megoldáson. Akkor ugyanis nem lenne útban kiszáláskor, zuhanyzáskor pedig meglenne a vízfogó fal... (igen, lányok tudnak úgy zuhanyozni hogy a 2 méterre lévő szennyestartóra is jut víz...)
Igen, ez mind igaz. De ne feledjük mennyire jól esik időnként elheveredni a meleg vízben...
Igen, kád párti vagyok, a tusolás nem pótolja az 1-2 hetente elvárt "lazulást" nálam.
Egyébként létezik olyan design kád, aminek az oldala nyiható, tehát könnyű "bemászni". Sajnos még csak képen láttam, így nem tudom mennyire használható vagy sem (milyen tartós, mennyire takarítható, stb.)
A gipszes glett nem jó. Itt ugyan összefér a vízszigeteléssel (tehát nem dobja le direktbe, nem roncsolja, stb.), azonban gyenge alapot ad. Tehát csak idő kérdése mikor válik le a szigetelés. Persze ezen segít az alapozó, de feleslegesen ne verjünk már költségekbe senkit.
Karton esetében csak fugázva van (tehát eleve viszonylag kis felület az egészhez képest), s az kicsit más minőségű anyag (drágább is mint a csemperagasztó).
Igen gondoltam, hogy nyítható az ajtó. De ha nem kell akkor van nem nyitható kevesebbért is. De úgyis az asszony dönt :) vagy a pénztárca a végén milesz megvéve nekik. :)
nos, tegnap voltak szemlezni. olyan hiányosságok merültek fel, hogy nincs bontási engedély (csak az építési engedélyben van megjegyezve, hogy a szükséges bontasokat el kell végezni). valamint az, hogy a garázs -ami nincs rajta a terkepmasolaton, de bontásra van ítelve- nincs feltüntetve a meglévő állapotos rajzon.
egyéb szóbeli megjegyzés nem volt, arra sem, hogy nem lesz gond a szomszéd konyhája miatt, majd íróasztal mögül kielemezik.
most lesz még egy hianypotlas a bontási engedély miatt? az előzőnél ez nem volt felsorolva, holott látták a papírokon,, hogy lesz bontás is.
A ...sz kivan. :)
A Rawak oldalán nem találtam kádat ajtóval. Az árak is hiányoznak, csak ajánlatkérésre van lehetőség.
Tulajdonképpen az lenne a cél, hogy könnyen be lehessen lépni a kádba ill. zuhanyzóba.
Zuhanyfülkét nem találtam olyat ami betehető lenne a fürdónkbe. Sarokba épített, egyik oldala fix, a másik ajtó. Az ajtónak befelé kell nyílnia és két részből kellene állnia. Csuklós vagy szekcionált vagy hogy mondják. A teljes ajtót nem lehetne nyítni befelé mert a sarokban is van egy kis akadály.
Meg kell nézni, hogy a tető szarufái hová támaszkodnak fel:
1. Ha a födémgerendákra, akkor az alátámasztás a tető súlyát is átveszi, tehát a korábban irt módszerrel megoldható.
2. Van egy talpszelemened/sárgerendád, és a szarufák erre támaszkodnak fel. Ebben az esetben nem működik az alátámasztásos módszer, mivel a tető súlyát a levegőben lógó talpszelemennek/sárgerendának kellene tartania. Itt csak az működik, hogy előbb berakni az új áthidalót, és utána bontani alulról.
Régi házaknál általában az 1-es variációt csinálták meg, amikor a födém és a tetőszerkezet szerves egységet alkot.
Egy széles pallóval és/vagy egy fa gerendával, méterenként rendesen alátámasztva, lehetőleg acél lábakkal (lehet kölcsönözni ilyet).
A nyiláson túl legalább 2-2 födémgerendát fogjon át az alátámasztás, vagy ha a gerendával párhuzamos, akkor 1.5-1.5 métert.
Az alátámasztást a visszafalazást követően 2-3 napig még mindenképpen ott hagynám. Arra is figyelni kell, hogy rendesen legyen visszafalazva, tehát a felső kiékelés a koszorúhoz vagy talpgerenda alatt teljesen meglegyen, ne legyen lehetősége megrogynia. És a kiékelés NEM PURHABOT JELENT!
Akkor a födémet JÓL alá kell dúcolni, és felülről kibontani az áthidaló feletti falazatot, majd az áthidalót, és magasabbra helyezve visszafalazni azt.
az áthidaló felett kb. 40cm-es falazás lehet. Ez régi épület, amolyan parasztház jellegű, talán koszorú sincs, a födeémet a falazat tetején körbefutó talpfák tartják.
Áthidalóval kapcsolatban szeretnék kérdezni, szakembertől, hozzáértőktől.
Egy régi építésű, fagerendás (stukatoros)födémű házról lenne szó. Egy kicsi előteret szeretnék összenyitni egy szobával, amit most egy üvegtéglával kirakott "ablakos fal választ el. A fakazat kisméretű, tömör tégla. Namost, én ezt az ablaknyílást szeretném egy téglasorral feljebb emelni, jelenleg utólag beépített porotherm áthidalók vannak berakva. Ennek a műveletnek a menete érdekelne. Elgondolásom szerint, a körbevésett áthidalók fölötti téglasort kiszedném, előbb az egyiket, majd annak feljebb emelése után a másikat. Kérdésem, hogy ez az út járhtó-e, vagy hülyeség úgy, ahogy van. Ha nem járható, érdekelne a szakszerű, házilag kivitelezhető megoldás. Köszönöm.
megnezted azt a kadat? ajtaja van, nem kell atlepni a peremet a zuhanyozashoz. ezert egy milla.
egyebkent kadparavant es kadat tag hatarok kozott lehet venni, de pl a riho-nal is ugy vannak az aranyok hogy kad 70ezer, elolap 40ezer, paravan 120ezer.
Több oldalon nézz körül. Van 40e-ért is és van 1m-ért is hasonló kinézetű kád, de a 40e-s hamar kopik, karcolódik és takarítása sem egy leány állom, sárgul egy két év alatt. Amit speciel kinéztél az a kád kialakítása miatt is kerülhet ennyibe csak a spéci öntőforma, a megfelelő tömítés az ajtónál sem egy könnyű eset. Hasonló kádat láttam, de annak nem volt mozgatható ajtószerű az oldala csupán egy sima plexi lap az is 300e-nél kezdődött.
Korábban kérdeztem itt, hogy hogyan lehetne a fürdőszobába betenni egy zuhanyzófülkét a kád helyére. Mivel az ablak mindenképpen beleesik, ezért nem egyszerű. Arra gondoltam, hogy berakatok egy ajtóval rendelkező fürdőkádat amin lesz egy átlátszó paraván. Tehát egy TwinLine-t.
Az árakat néztem német és magyar oldalakon is, ami úgy néz ki, hogy a kád 1 millió 74 ezer Ft + a zuhanyajrtó 400 ezer Ft + az előlap 40 ezer Ft + 27 % ÁFA + szállítási költség + beszerelési költség.
Minden új sornál mikor bepattintottad az elemeket a lenyomás után visszaemelkedett olyan 10-15 fokba? Ha így van nem jól klikkelted össsze. Vagy is jól raktad össze, csak egy picit erőszakosabban feszítsd le az új sort. Nem baj még ha egy kicsit megreccsen az illesztőnút.
Néha úgy szoktam hogy megemelem az illesztendő sort és aláteszek valamit, hogy túl tudjam hajlítani lefele az utólsó sort. De csak ovatosan le ne törjön a "klikk" felület.
Ha nem férsz hozzá jól az utólsó sorhoz akkor egy éles tapétavágó késsel leszoktam egy kicsit vágni a klikk felület domború illesztő részébőlÉ és akkor nem kell megemelni az új sort annyira. Összeillesztés után meg nem tartja magasan az új sort. De ezzel is ovatosan mert ha sokat vágsz le belőle akkor szétnyilhat a két sor között.
Amúgy egy kicsit erőszakosan lenyomva, finoman ütögetve össze kell erőszakolni a sorokat.
Hamarosan itt a tavasz, és lenne egy kis betonozni való. A gond ott van, hogy íves fal mellett kellene íves járdát csinálni, mivel lehet ezt kizsaluzni?
Akkor lehet megsem vannak egymasban? Tegyel ala az illeszteshez elore valami papirgombocot vagy hasonlot, ami felnyomja annyira, hogy tuti le tudd nyomni az utolsot. aztan a gombocot gorbe drottal kihalaszod, vagy ha elorelato vagy akkor kotottel ra madzagot...
Egymásba pattantak, de valahogy mégsem az igazi. Ha lenyomom, és végighúzom a kezem az illesztésen, az tökéletes. Arra gondoltam, hogy úgy kellene egymásba pattanniuk, hogy ugyanilyen szép legyen, de mégis laposan álljon a szélső sor is :)
Sajnos ezen már túl vagyok. Több doboz csempe nyomta lefelé pár napig. Valahol örülök, hogy ennek hatására sem vetemedtek meg a lapok, ez a jövőre nézve bíztató :)
Lehet, hogy van valami technika, amivel be lehet pattintani, hogy rendesen felfeküdjön, de én még nem jöttem rá.
Arulnak erre valo rugokat is. Csak nem ertem a problemat, az ek meg az xps meg a rugo horizontalisan fejt ki erot, a problema meg hogy fuggolegesen felall a cucc, nem?
Klipszes van, de a műanyag klipsz talpa nem elég merev ahhoz, hogy lent tartsa a laminált lapot. Ha lejjebb csavarozom, mint a lap széle, akkor "beül" a fal, meg a lap közé, és a talpa felfelé hajlik. Megnéztem több félét, de egyik sem elég merev ehhez a feladathoz. Lehet, marad a ragasztás.
Akkor működne megfelelően, ha a szegélyléc leszoritaná körbe a parkettát.
Csak éppen sokszor olyat adnak/vesznek mellé, amit csak szilóval a falhoz kell ragasztani, és az lófaszt sem tart. Ráadásul a huppogó parketta ezt a ragasztott szegélyt is lerúgja állandóan.
Ki volt ékelve, a dilatációs hézag fenntartása érdekében nagyjából egy centiméter szélességben. Az ékeket kiszedtem, amikor kész volt, és össze volt ütve, hogy fel tudjam tenni a szegélylécet. Arra gondolsz, hogy csak parketta magasságú ékeket tegyek be a szegély alá, hogy az tartsa lent?
Lehet, nem jó helyen kérdezek, de hátha. Klikkes laminált parkettát rakok le, és az a sor, ahol éppen tartok, mindig rugózik 1 cm-t, nem simul le. Csak akkor fekszik le rendesen, ha még egy sort rakok utána. Ha a szoba hagyom abba, akkor is a levegőben van az utolsó sor, de a következő már lenyomja. A helyiség első és utolsó soránál nem lehetséges újabb sort rátenni, tehát azok úgy maradnak, félig a levegőben állva, és rálépéskor simulnak csak le. Nem az aljzat egyentlen, mert le tudom nyomni az egész sort szépen, csak utána rögtön vissza is pattan. Párafékező fólia, és 2 mm-es XPS van alatta. Biztos technikai probléma, nem anyaghiba, mert kétféle alátéttel, két különböző gyártmányú anyagot is raktam le mostanában, és mindkettőt csak így tudtam megcsinálni. Mit kell tennem, hogy ne rugózzon a széle?
Én Ytongot szoktam ajánlani, mert az tud 51 dB-t lapból.
Csak rossz a hire, mert a balfasz kőművesek nem tartják be a falazási előirásokat (ablak alatti parapetvasalás, válaszfalaknál kétsoronkénti huzalozás, stb), és rengeteg a repedés mindenhol.
Ha mindenképpen ragaszkodtok a porothermhez, akkor felesleges a 38-as, mivel a 30-as kicsivel tér csak el tőle. A hőszigetelése meg rohadtul mindegy, mivel rákerül hőszigetelés...
Hanggátlásban mindegyik szar, tehát csak csendes helyre javaslom. Az meg egyenesen nevetséges, hogy "kitűnő akusztikai jellemző"-vel reklámozzák. A 43 dB ló*asz. (ráadásul kétoldali vakolattal ennyi).
Jah, és felejtsd el a Profit, HS-t, meg egyebeket. Bőségesen elég a sima N+F.
Egyébként nem tudom minek tépem a számat, mert a legtöbb épittető úgyis a tüzépesnek/kőművesnek/ismerősnek hisz, leszarja a szakvéleményt.
és most igy néz ki, ezt szeretném, kijavítani, csak nem tudom hogy hogy lenne érdemes, vérjem szét porig azt az egy fokot és tuskézzem hozzá a 2. fokhoz?
vagy ez hogy lenne szakszerű? és miért fagyhatott szét mit hibáztam?
lenne mégegy hasonló dolog, itt mit kellene csinálni, nehogy szétfaggyon? alul a legalsó foknál csemperagasztóval kigletteljem a greslap járda találkozást?
az egész járdát kéne glettelni csemperagasztóval? mert van ahol kezd felmálni:-(
Ismer valaki egy jó festőt, aki szépen tud glettelni É-K Pest megyében? Sajnos nem találunk megfelelő szakit. 2 szobánk ki van glettelve, de elküldtem (és kifizettem) az embert, mert nem tetszett a munkája. Több festő volt itt, és nem érik mi a bajom a munkával, mert ők se glettelnének jobban. Nekem meg időm, és bátorságom sincs kipróbálni a glettelést.
Ráadásul bejelentkezett az önkormányzat szemlére, mert 3 hónap alatt nem lettek kész a belő dolgaink átmeneti pénzhiány miatt. Gyors volt az építési hatóság Gödöllőn. :) Lett volna ilyen gyors a folyósítás a pályázaton, vagy az OTP-nél.
Nem is tudom mi lesz itt a szemlén. Remélem a használatbavételit nem vonják vissza.
"Ehhez kellene kideriteni, hogy melyik a járhatóbb út: fakivágás vagy villanyoszlop áthelyezés. (önkormányzat)"
Hát épp ezen vagyok.:-)
Csak tartok tőle, ha az önkormányzattól kérdezek, akkor amellett, hogy kivágatják az összes fát és egy erdővel pótoltatják, a főépítésznek eszébe jut, hogy egy helikopter leszálló jobban illene a védett környezetbe.
A tervet természetesen te fogod készíteni. Ha az építész végzettséget keveslik hozzá, akkor a kutyaúristenit beiskolázunk akár űrsikló állomás tervező mérnöknek is, de akkor is te készíted...
Az épitési engedélyben szerepel, hogy a telken belül kell biztositani a gépkocsii elhelyezést.
Ha nincs biztositva az útcsatlakozás, akkor ehhez kell egy útcsatlakozási tervet csinálni és engedélyeztetni. Jobb esetben az általam készitettet is elfogadják, rosszabb esetben utas mérnöké kell.
Ehhez kellene kideriteni, hogy melyik a járhatóbb út: fakivágás vagy villanyoszlop áthelyezés. (önkormányzat)
Autós kapukiállónk eddig nem volt (most akarjuk majd kiépíteni). A szomszéd házaknál mindenkinél van autókiálló, de azoknál a telek előtt max. 2 fa van, vagy 1 fa és 1 villanyoszlop. Ha nálunk is csak ennyi lenne, nem is lenne probléma, de a 2 fa és 1 villanyoszlop már sok, közöttük csak épphogy elfér egy autó (feltéve, hogy nem én vezetem:D).
Egyébként épp a villanyoszlop van útban, de gondolom az elmüvel 70 centivel arrébb rakatni esélytelen...:-S
De nem egy ulteteset irjak elo, hanem 8-10 darabet!!!
Most nem szedem elo, de van ra paragrafus, hogy ha nem fer el nalad, akkor jelolnek ki kozteruletet hogy hova. Mas keruletben viszont csak siman megmondjak hogy mennyi egy faultetes koltsege onkkormanyzati kivitelezesben, es a megfelelo osszeggel faradhatsz a penztarhoz.
A 10 cm törzsátmérőnél kisebb kiváltandó fák áttelepítéséről az ingatlanon belül kell gondoskodni. Az engedélyt a Polgármesteri Hivatal az építési engedély-kérelem részeként benyújtott fakivágási terv alapján adhatja ki. Ha nem építési engedély kérelem kapcsán kérik a fakivágást, akkor az engedélyező hatóság a Városfejlesztési és Fenntartási Osztály. A fakivágási terv része tervezési jogosultsággal rendelkező szakági tervező által készített műszaki leírás és számítás, helyszínrajz, a kivágandó fák értékelése (fafaj, méret, egészségi állapot), a kivágás oka és a pótlás módja.
(2) A fapótlást a kivágott törzsátmérő + 50 % képlet alapján számítottak szerint kell telepítendő törzsátmérő cm-ben meghatározni. Amennyiben a pótlandó fák a fakivágás által érintett ingatlanon nem helyezhetők el a fapótlás helyéről a Polgármesteri Hivatal egyedileg rendelkezik.
"
Reszlet a keruleti epitesi szabalyzatbol.
Az utolso mondat a fo humorforras. Ha beirod google-ba, kiderul hogy kb ugyanigy szerepel egy csomo helyi rendeletben.
Azt jelenti, hogy ha van egy 30 centis fad, es kivagod, akkor kell helyette ultess 8db 6 centist. (a 6 centid draga, ultethetsz 16db 3 centis csemetet is) Majd ha az a 6 fa jol megnott 30 centisre, es kivagnad, akkor ultetned kell a helyukre 64 db 6 centist. Es igy tovabb.
ezt találtam. kicsit osszeugrott a teló miatt. L4-es a telkunk.
6. § Az élı természet védelme A kerület igazgatási területén élı fát kivágni csak fakivágási engedély alapján lehet, kivéve a gyümölcsfákat, de a diófa kivágására engedélyt kell kérni. Az engedély az L4 keretövezet kivételével csak fakivágási terv alapján adható ki. A fakivágási terv tartozéka kertészmérnök által készített mőszaki leírás és számítás, helyszínrajz, a kivágandó fák értékelése (fafaj, méret, egészségi állapot), a kivágás oka és a pótlás módja. A fapótlást a kivágott törzsátmérı +20% képlet alapján számítottak szerint kell telepítendı törzsátmérı cm-ben meghatározni. Amennyiben a pótlandó fák a fakivágás által érintett ingatlanon nem helyezhetık el - vagy csak részben helyezhetık el - az el nem ültethetı fák telepítési költsége a Polgármesteri Hivatalba befizetendı. A befizetett összegek elkülönített alapot képezve a kerület közterületi zöldfelületeinek ápolására fordítandók. Fapótlási kötelezettség a gyümölcsfákra nem vonatkozik, de pótlási szempontból a diófa pótlásra kötelezett díszfának tekintendı. A fapótlási kötelezettség nem vonatkozik az erdészeti üzemterv alapján - erdımőveléső területen - végzett üzemi fakivágásokra. Itt az újratelepítést az erdészeti üzemtervben elıírtak szerint kell végezni. Üzemtervezett erdı végleges felszámolása esetén a fapótlás kötelezı. A természeti környezet tudatos fejlesztése érdekében az L3, L7, I, IZ, M, K-SP, KV-TE, VK jelő keretövezetekben és célzott területfelhasználású területeken az építési engedélyezési eljáráshoz kertépítészeti engedélyezési terv is benyújtandó elbírálásra. Ennek tartalmi követelményei: M=1:200 v. 1:250 lépték, a jellemzı tereppontok magasságának megjelölése, a tervezett növényelrendezés, a domináns növényfajták, kerti burkolatok és mőtárgyak ábrázolása, mőszaki leírás és területkimutatási számítások. A kerület igazgatási területének fasoraiban fasor felújítás, a fasorokat érintı út- és közmőépítés csak részletes fasor védelmi terv alapján készíthetı. A tervben meg kell jelölni az adott fasor karakterének, fafaj-összetételének, állapotának (kor, egészségi állapot) leginkább megfelelı pótlási módot, és azt a Polgármesteri Hivatallal engedélyeztetni kell. A munkálatok csak az engedélyezett tervek alapján, fokozott mőszaki ellenırzés mellett végezhetık
örökzöld, de nem fenyő és kb. 2 méteres sugárban ki van pusztulva alatta minden, a fél fa már megvan barnulva, ritkás.
a család megszavazta az eltávolítását. :)
fogunk ültetni helyette gyümölcsfákat. egy cseresznyefát már 2 éve elültettünk és szépen fejlődik.
Nagyon sok helyen a helyi rendeletekben szigorúan szabályozzák a magánterületeken a fakivágást, illetve ezek pótlását.
Sajnos elértünk arra a pontra, amikor a kormányrendeletekben előirnak dolgokat, aztán a többit ráhagyják az önkormányzatokra. Igy aztán minden településen más és más rendeletek születnek, nehogymár valaki tudjon segiteni... ráadásul most a járási hivatalok miatt az ilyen ügyek is egy helyre központosulnak, ahol szintén nincsenek tisztába a hozzájuk tartozó 15-20 település egyedi sajátosságaival.
Nekem is hatalmas fűzfám van de belenőtt az emésztőbe a gyökere, jövőre meg csatornáznak úgyhogy nem bántom (hatalmas > 10m) és amúgy is tök szép és szeretem.
Lehet rossz csúnya dolog de a fűzfát nem úgy szokták irtani, ahogy írod, hanem úgy hogy fúrsz egy pici lyukat a törzs feléig, lyukba pl. akváriumoknál használt gumicsövet, gumicső végére glialka fejjel lefelé palackostól fatörzsre rögzítve, palackon kicsi lyuk felül hogy ne legyen vákum. Ha szükséges, a csövet csepegés ellen "víztömíteni" kell hogy csak a fába menjen.
60 nap és vége bármilyen fának :(
De ne tedd, a fűzfa jó tüzelő, és sok gyújtóst (meg szemetet) is ad, én szeretem.
A fűzfa bírja/szereti, ha jól visszavágod....após csinált minden évben "köcsögfát" a fűzfából és valószínű ennek köszönhetően gyönyörű volt a fa nyárra....
Tehát az érdekelne hogy hogyan járok jobban ( jövök ki olcsóbban), úgy hogy télen ne legyen olyan hideg ott.
Elválasztom a nappalit még egy ablakfelülettel, ami nem kell hogy olyan jó legyen U értékre, vagy kicseréltetem az egészet mondjuk 06-os üvegezésű üvegekre. Gondolom érzhető lenne a változás, mert ez a nayg hűtő felület nem igazán jó érzés, illetve kifűteni sem lehet.
Üd érdeklődnék egy nagy üvegházszerű valami van a nappaliban és nagyon hideg a felület ( kb 14 m2), 1,5 -2 fokkal hidegebb van ott mindig. Milyen megoldást tudtuk javasolni? Cseréltessem ki jobb üvegre, most 1,4 -es, vagy duplázzam meg az üvegfelületet?
> Valaki meg akar etetni a rosszul lehúzott betonnal.
Bocs, de a szemem láttára csavarodott fel, amikor elkezdtem a kiszárítást, 2*3 hetes korában (3 hét * kötésgyorsító)...
Ugyanígy a szemem előtt húzták le az egészet.
De lehet igazad van, direkt nyomtak az egyik sarka alá másfél centi levegő (ívben), és ugyanitt másfél centivel fentebb húzták le a tetejét (ívben). ;)
Valaki meg akar etetni a rosszul lehúzott betonnal.
A beton nem egy cnc ami önmőködően mozog. Ha így lenne, akkor máshol is jelentkezne ez az " önnállóság" Mondták a kivitelezők, hogy a beton hajlamos az alakváltoztatásra lehúzás után?::DD
Ez egy jó tétel lenne egy szerződésben: a beton önálló mozgásáért nem vállalunk felelösséget:::D
Ha zsugorodott, azt még képlékenyen kezdte mert rossz volt a víz/cement tényező és akkor jelentős mértékben zsugorrepedésekkel lenne tele, nem pedig felhajlott volna. A betoncsiszolás, ha kis felületen kell, nem ördögtől való, meg tudod Te is csinálni.
Ha jól emlékszem, üreg van alatta , alá lehet nyúlni...
ilyet beton nemigen tud csinálni. Inkább a szigetelésben van az ármány alatta!
Ez így baromság. Ott ahol felhajlott, más anyagból keverték a betont? Inkább a lehúzással lehetett a gond, talán magasabb volt a hőszigetelés, és a megfelelő betonvastagság miatt magasabbra húzták
> Egy 5x2,5 méteres tábla egyik sarka felhajlott, kb. 1,5x1,5 méteren fokozatosan 1,5 cm-t.
A burkolónak van egy elég hihető magyarázata: egyszerűen zsugorodott a beton. A vas alul fogta, így csak felül ment össze, és hajlott, mint a "bimetál".
Csinálnak most egy aljzatbetonozást, de ott ragaszkodnak a TopCem-hez, állításuk szerint azzal jobb az eredmény, mint az egyéb cementekkel.
Most azt akarják csinálni, hogy a felhajlott saroknál 2-3 cm mélyen bevágják koronggal a betont (hálóig), és letörik a beton egy részét. Kissé szkeptikus vagyok, mert ívesen hajlott, illetve a csöveket megsértheti az alján.
Szerintem jobb lenne a tetjét felcsiszolni, az alját pedig aljazatkiegyenlítővel kinyomni.
Vannak olyan anyagok amik jók negatív víznyomás ellen is ( amikor a víz nem rászorítja a felületre hanem lenyomni igyekszik ) de ezeket száraz felületre kellene felhordani, legalábbis amket én néztem, ez meg egy folyamatosan vizesedő falnál nehéz eset. 1,5 bar nyomás 15 méter magas vízoszlop nyomása, az egy sima pincében nem fordul elő.
ezt én is igy gondoltam hogy a vakolat nem jó bellülről mert ugye azt a víz felnyomja, mondjuk nekem inkább oldalról jön a viz, és csak kb 1 m2 es területen szivárog ajjujról a víz. beszéltem 3 cég képviselőjével akik ilyen vizzáró vakolatot készíenek. ők váltig állítják hogy a víznyomás nemszedi fel a padlóról 1.5 bár nyomásig. Mondjuk az nemtudom hogy mit jelent nyány csenti vizszintet
Igen, lassan készülhetsz rá. Nyilván csak akkor érdemes hozzányúlni ha már probléma van vele. Nyilván azért az élettartamot befolyásolja hogy milyen viszontagságok érik.
Amúgy a bitumenes tető fedések is cca. 15 év élettartammal bírnak (ott ugye az ídőjárás jobban megviseli).
Ez komoly , hogy a bitumenes lemez 20 -30 év alatt elöregedik ??
Tény hogy a korábbi 80 évvel ezelőtti kátránypapir lemez elkorhadt - nálam volt ilyen szituáció. De a nálam 32 éve alkalmazott kombináció csak nem ment tönkre.
A betonra egysor forró bitumen kenés , bele egyréteg csupaszlemez, majd egy újabb kenés és ebbe megint egy csupaszlemez , majd újra kentem. Tehát 3 réteg bitumen és kétréteg csupaszlemez. Akkor még anehézlemezeket nem ismertem. olvasztottuk a hordós bitument ezerrel !!
A vízzáró vakolat (feltételezem belülre gondolod) nem jó.
Víznyomás esetén nem használható.
Bár nem ismerem a konkrét körülményeket nálad, de legtöbbször a szigetelés pótlása szokott a megoldás lenni. Tehát érdemes nagyságrendileg tisztázni hol a szivárgás (padló vagy fal), és egy jelentős darabon egy újabb réteg nehézlemezt feltenni.
Illetve szóba jöhet még a nagy nyomású műgyanta injektálás is. Mint említettem nem olcsó (pontos árat ne tudok, mert vagy 10 éve találkoztam vele utoljára), viszont nem kell kiásni hozzá. Persze ez padló esetén valószínűleg nem használható (mivel jellemzően az aljzat alatt még hőszigetelés is van).
hát igen én is ezt gondoltam hogy hiába bonom ki a betonblokkot, lehet hogy a hiba 1 méterre is leget. és a vízzáró vakolat az jólehet? persze csakis ugy hogyha az egész körbe van csinálva
Abban igazad van, hogy nem egyszerű megtalálni. Ugyanis nem biztos hogy ott jön ki ahol a lyuk van. Ott jön ki ahol a legkönnyebben utat talál. Ha van egy repedés akkor simán elmegy egy métert is...
Jellemzően egyébként az aljzat szokott sérülni...
Az épület életkorát csak azért kérdeztem, mert 25-30 év alatt képes elöregedni a bitumenes lemez (de akkor itt nem ez a gond).
hát a ház az nem régi, 2 rétegben lett leterítve a bitumenlemez. igen feljött a talajvíz most 40 cm -t. de most én hiába ásom ki kívülről azt nem látom hogy hol lehet kb ceruzahegyni nyuk ahol szivárog be a viz. azt igazából bellülről lehetne meglátni szerintem.
Vagy körbe kiásod (építési technológiátol függően előfordulhat hogy szakaszosan kell), és javítod a nehézlemezt (persze padlót és az aljzatbetont is), vagy nagynyomású műgyanta injektálás jöhet még szóba.
Ez utóbbi bár nem olcsó, kevesebb bontással jár.
mindez az épület korától és a felhasznált anyagok minőségétől is függ.
sziasztok. lenne gy olan kérdésem hogy van egy házam ami alatt van pince. eddig nem volt vele gond de idén nekiállt szivárogni a viz befelé, nem nagyon szivárog mert ha nem lenne szigetelés akkor 40 cm viz állna a pincébe, de akkor is zavar hogy3-4 helyen beszivárog a talajvíz, és azt kell törölgetni. lehet ez ellen kezdeni valamit?
Én ugyan laikus vagyok, de nálunk a nyaralóban 17 centire jött ki a lépcső, ez számomra épp csak az elviselhetőség határán van. Ugyanott a teraszra felmenő lépcsőt valami nagyokos 23 centire rakta, pedig ott lett volna hely 2 helyett 3 lépcsőre. Na, az aztán már emberkínzás, ha az ember lánya 160 centi alatt van.
Sajnos én is átélem ezt az összevisszaságot ami most van az engedélyezéssel kapcsolatban, direkt tavaly novemberben beadtuk az építési engedély kérelmet hátha beleférünk a 2012-s évbe, hát nem jött össze. Az lenne a kérdésem, hogy megkaptuk (90nap alatt) az érvényes építési engedélyt, amihez képest a kiviteli terv készítője jelentősen eltérő módon készítené el az ő változatát (konkrétan ki akar belőle hagyni vasbeton oszlopokat) mondván ő a statikus tervező, és szerinte nincs rá szükség. Na most nekem ebből lehet gondom pl a használatba vételi engedély, vagy az építésügyi hatóság ellenőrzésekor?
A napokban vásároltam poroterm téglát a főfalakhoz és a válaszfalakhoz, mikor kibontottam azt tapasztaltam, hogy elég sok benne az olyan amin kicsapódott a salétrom a külsején és a lyukakban is. A kérdés, hogy ez gondot okozhat-e nekem a későbbiekben, reklamáljam meg vagy ha kiszárad nem lesz vele gond?
tok komoly. ha a gepet valasztod, akkor is szerezz egy nagy faeket meg egy minnel nagyobb kalapacsot. ala kell verd az eket, hogy egy picit megemelje, es utanna a legkalapacs. ha felfekszik a talajra, ezerszer nehezebb eltorni.
teraszhoz nincs jobb mint egy jo csakany, es egy nagyobb poroly. a csakannyal ala lehet fesziteni, eltorik, es kicsit meg lehet emelni. ha mar luft van alatta, akkor egy csapas a kalapaccsal, es kesz is. kb 3x voltam ezzel gyorsabb mint a melosok a bontogeppel. a kerites alapnal is eselyes hogy a csakannyal jol alafeszitve nagy darabokban ki lehet forditani, sokkal haladosabb mint geppel pepesiteni. jo izmos szegelyt szedtem mar fel, az egyben akart a sok meter mozdulni mindenaron, ahhoz keves voltam, kellett a furoval luksorral gyengiteni es eltorni par darabba.
Legjobb, ha beraksz 2 db 12-est, és elé 5 cm hőszigetelést. A fölé rakott kisméretűnél ugyanigy csak belső falsikra rakni a téglát, és a fennmaradóra kivülről a hősziget.
Magyarul ne csak az áthidalót szigeteld, hanem a fölötte levő km tégla sorokat is (valamint a koszorút is).
Kazánháznál nem annyira fontos igazából, de nem kerül többe homogén hőszigeteltségűre megcsinálni a falazatot.
Ezt nem fellebbezhetik meg, csak az épitési engedélyt.
Viszont én most küzdök ezzel a rohadt ÉTDR-el, ahol mindent elekronikusan kell benyújtani, hát gyakorlatilag szomszéd legyen a talpán, aki be tud majd adni egy fellebbezést :D
Nem fogunk ígérem. :)
de mivel konyha ablakról van szó, ezért nem áll meg a kérvényük. felhívtam a főelőadót és ő is azt mondta, hogy kötelességük kijönni.
elég, ha hozzánk tudnak csak bejönni? méricskélni tudnak tőlünk is.
nos, március elején jönnek helyszíni szemlézni a szomszéd panasza/kérvénye miatt, hogy befogjuk árnyékolni őket.
mit fog csinálni nálunk a tisztelt "hatóság"?
A legegyszerűbb ha kipróbálod. Fogsz egy papírzsebkendőt, kicsit beáztatod. Ezután egy vödör vízzel leöntöd. (a vizet közepes sebességgel öntöd).
Ha rendben leér akkor valószínűleg nem lesz probléma.
Tapasztalatok szerint alakult ki egyébként az 1-2% lejtés. Elvben 0,5-0,6 tól jó, azért lett 1% mert azt a segédmunkás is könnyen megjegyzi, és mérni is egyszerűbb neki...
S igen, szintén tapasztalatok alapján 2% felett is gondok lehetnek (ahogy már írták is).
Egyébként épületgépész programok is rendszeresen hibáznak ebben...
Egyébként hosszabb cső szakaszoknál érdemes betenni tisztítókat is. Körülbelül 5-8 méterenként egy Y, 45 fok, függőleges felállás és rá egy kupak. Valószínűleg nem lesz rá szükség, de ha mégis akkor nagyon tud hiányozni...
Egyébként nem igazán értem a hozzáállásod. Kérdezel. Majd elkezded bizonygatni, hogy neked van igazad...
Nekem a hátsó egyik szomszédom egy 94 éves vén boszorka. 4 éve amikor épitkeztünk gondoltam már nem sokáig él szegény, nem kell az őrültségeivel foglalkozni... de mivel még mindig jó egészségnek örvend (az agyi hülyeségeit kivéve), ezért mi is átlátszatlan keritéselemmel védekezünk.
Most már csak a kályhájának a füstje jön át, amiben a háztartési szemetet is elégeti :/
Pincefalazóból (ÜB) csinálnék egybefüggő, kb 180 magas zárt kerítést. Kb 20 méter hosszan, amit gondolom 2.5-3 méterenként egy pillérrel meg kellene fixálni, a pillért lehetőleg belevasalva a kerítésalapba. 25 cm széles falazóból menne 3 sor lábazatnak, utána 10cm-es falazóból menne a 180 magasságig, tehát lenne egy kis párkány rész felőlem nézve, a szomszéd a másik oldalról pedig az egybefüggő "falat" látná.
A technikai részleteknél vannak dilemmák: az addig rendben, hogy a pillérek 25-ös oszlopzsaluk lennének betonnal kiöntve és bevasalva az alapba, de a kerítés közeit hogyan kötném be a pillérekbe?
Két ötletem van: 1. Mint a Porotherm közfalak technológiai leírásában is van, minden második sor huzallal-hilti szalaggal belekötve a pillérekbe. 2. Bekötés nélkül a végén egy koszorút húzni a kerítés tetejére, ami egybe fogná.
Esetleg mindkettő egyszerre vagy még egy harmadik verzió?
Ha tényleg annyira öreg a néni, tegyél fel át nem látható, fa kerítéselemeket a te odaladra, kicsit olcsóbban megúszod. Addig kitart, amíg ő él. Anyósomnál a szomszéd falazta be magát ilyennel, máig sem értjük miért. Korábban borostyán volt a kerítésre futtatva, kicsit jobb volt nézni, mint a fonott fát, de hát ízlések és pofonok...
Dehogy akarok én átlógni akár 1mm-t is... Sőt, mivel a régi lepusztult kerítéshez ragaszkodik, közvetlenül amellé csinálnánk, tehát saját telken belül, a telekhatáron álló jelenlegi kerítésnek nekiszorítva. Így ugyan bukunk 20cm-t a telekből, de a kerítés másik oldalára nem lesz gondunk.. (Zsalukő kerítés lenne, amit eredetileg nemesvakolni akartunk mindkét oldalon, de így már csak a saját oldallal kell foglalkoznunk... micsoda spórolás...)
A lényeg tehát, hogy jogilag semmi aggályunk nem lehet? A HÉSZ-t nézegettem, de a hátsó kerítésről egész egyszerűen semmit nem írnak benne.
Tisztelem a kort meg minden, meg alapvetően segítőkész és türelmes természetű is vagyok, de itt a hozzáállása és az indítékai merő rosszindulatot feltételeznek, ami ráadásul nem is feltétlenül nekem szól, hanem az előző tulajnak, de ebbe ne menjünk bele, egész egyszerűen nem lehet vele szót érteni. Eljutottam arra a pontra, hogy már nem is akarok vele megegyezni, simán ki akarom kerülni, felhúzni egy kerítést a porta végébe és ne is lássam.
A jogi oldala érdkelne, hogy aggályos-e ilyet megcsinálni, hogy a régi rossz kerítésnek nekiszorítva felhúzni telekhatáron belül egy újat helyette?
Kertfal-kerítés ügyben lenne jogi/gyakorlati kérdésem. A hátsó kerítés ugye 50-50%-ban közös a kertfal-szomszéddal, aki most történetesen egy öreg néni. A megvásárolt telekre szépen felhúztunk egy házat, aztán mire a hátsó kerítést akarnánk rendbe tenni „falakba” ütközünk. Mondtam az öreg néninknek, hogy saját költségen mi lebontjuk a jelenlegi gagyi két részből álló (ő általuk épített és az általunk megvásárolt telek korábbi tulajdonosa által épített) kerítést és építünk helyette egy szép újat. Amire ő nem kis megrökönyödésemre közölte, hogy nem egyezik bele, jól van az ő része úgy, ahogy van, a miénkkel meg azt csinálunk, amit akarunk. Az indítéka valami régi sérelem, amibe nem mennék bele, meg nem is igazán értem, de nem lehet vele szót érteni, úgyhogy ráhagytam. Gondolhatjátok hogy nézne ki, hogy ha félig csinálnék új kerítést, a másik fele meg ott maradna a régi…
A kérdés az, hogy megtehetem-e, hogy a kertfal kerítést akkor úgy hagyom, ahogy ő akarta és előtte 30cm-el saját telekhatáromon belül felhúzok egyet, amilyet akarok? Így nem fogom látni a régi kerítést, ő meg nézegetheti, ha már annyira ragaszkodik hozzá.
Jogilag van-e valami aggálya ennek a megvalósításnak?
Mindenkinek azt javasotam ebben a mukafázisban, hogy a legrövidebb úton vigye ki a csövet az épület alól, még ha kívül többet, messszebbre kell vinni a lefolyót
Az épületen belüli lefolyó hibát csak akkor veszed észre, amikor már az épületen is meglátszik, az meg elég nagy szívás
nem a 1-2% -kos leejtési szög vagy ennél a kisebb a kérdés most számomra hanem hogy tuti el fog dugulni vagy esetleg mégse az én esetemben. Mert ha tudom hogy évente eldugul akkor talán inkább most fel kéne vágni a betont – feltörni újrarakni a csövet, de ha határeset inkább nem verném szét az alapot
"A házi szennyvíz-csatornát minimálisan 1% (1 cm lejtés 1 m-en), max. 15 % (15 cm lejtés 1 m-en) egyenletes lejtéssel, a legkevesebb iránytörés beiktatásával kell megépíteni. A lejtésnek végig azonosnak kell lenni a dugulás megelőzése érdekében! Amennyiben iránytörés szükséges, úgy a 90°-os iránytörést célszerű nagysugarú 90°-os ívcsővel, ennek hiányában 2 db 45 °-os idommal megoldani a későbbi könnyebb karbantartás érdekében (hosszabb íven a tisztítóspirál áthatoló-képessége jobb)."
Ha még nem késő, javítsd ki mert dugulással fogsz küzdeni mindig
Az 1-2 %-nál nagyobb lejtéskor a víz leszalad és fennmarad a trutyi ami idővel csak gyűlik. Ha a terepviszonyok mitt volt szükség az ilyen drasztikus lejtésre akkor is jobb lett volna tartani az ideális lejtést és ha szükséges 1-2 helyen 45 fokos idommal leejtetni
Ha a daru felrakja a falra, alátámasztásra a gerendákat , a béléstestestet meg elötte berakja az épületbe akkor koszorú zsaluval, tartófalak mellett stolicára rakva, akkor 2500/ m2 szivattyús betonozással
A 312/2013-as kormányrendelet eléggé kibővitette az engedély nélkül épithető cuccok sorát (pl 50 m3 alatti, max 3 méteres gerincmagasságú nem emberi tartózkodásra szolgáló épület nem engedélyköteles, azaz egy 20 m2-es garázs lazán felépithető pl).
Csakhogy:
Az Épitési törvény jogot ad az önkormányzatoknak arra, hogy ezeket (és minden mást) a településképi engedélyezés körében engedélyeztessen (főépitész és polgármester), valamint hogy tervtanács elé citáljon.
A csak polgármesteres-főépitészes véleményezés illetéke 15e Ft, ha tervtanács is kell, akkor +25e Ft. Plusz majd ezután az engedélyezés illetéke... (az illetékek településenként eltérők lehetnek, mivel ők döntik el a mértékét).
Az illeték csak egy dolog. A másik tényező az idő. Aki épitkezni akar, jobb ha 4-5 hónapot rászán az engedélyezésre, még egy szaros melléképület esetében is...
Az önkormányztaok most kezdik bevezetni ezeket a helyi rendeleteket (nálunk múlt héten lépett hatályba, több településről tudok ahol most készitik), tehát aki nem akarja magát halálra szivatni, az most lépjen.
csak egy tipp, ha jól értelek akármi nehezet akarsz rögzíteni a feltett hőszigetelésre. Én 14 cm grafitosnál úgy oldottam meg hogy betettem egy bónusz dübelt, de beütőszeg helyett belecsavartam egy beleillő jó hosszú csavart, így a falba rögzült és elbírt pl. 9 m hosszú vízszintes (picit lejtő) csatorna ejtőcsövet meg miegymást, amit Te szeretnél, az ettől könnyebb (persze lehet több dübel is)
megnéztem a neten, és ebből a tipliből a 4 db 20e ft lenne, igy maradnék a sima fischer M14x135 tipli, és bele 200 as csavar, 7 cm hőszigetelés van a falon.
a távtartót miből lenne érdemes csinálni, szúrjak le műanyagból egy ilyet és kész? vagy alu?
"3. kép: Egy napellenző konzolhoz minimum 2 ilyen lyukat kell készíten, mikor azok elő vannak készítve akkor behelyezzük a megfelelő tipliket és kiválasztjuk a megfelelő hosszúságú csavarokat. ( a csavarok végét speckó kenőanyaggal látjuk el, annak érdekében, hogy a jól meghúzott csavar véletlenül el ne szakadjon, hanem biztosítani tudjuk a megfelelő, egyszerű mozgását a tipliben)"
Javítsatok ki, ha tévedek, de a lemezalap lényege, hogy alatta van az XPS, legalább 20cm vastagságban.
Namármost a tömörített kavicságyra az XPS-t közvetlenül rárakni nem szokták, legalábbis én mindenhol azt láttam eddig, hogy egy 5-10cm szerelőbetont raktak alá és itt a szerelőbeton tényleg "szerelő" beton, nem úgy, mint a sávalapos verziónál, ahol a lábazat tetején egy vasalt alaplemezként funkcionál, de ott is még mindenki szerelőbetonnak hívja.
Lemezalap alá miért akartok még szerelőbetont rakni? Általában a lemezalap tölti be ezt a szerepet is, és erre kerül rá a vizszigetelés, majd a lépésálló hőszigetelés és aljzatbeton.
Tömöritett kavicságyazat elég alá bőven.
(hacsak én nem értek félre valamit)
A PURhabos dologgal kapcsolatban nem tudok nyilatkozni, mivel nincsenek hosszútávú tapasztalatok ilyen célú felhasználásra. Én most tervezek egy PKC-s házat, ott nem engedtem meg a tulajdonosnak, hogy a pince is abból legyen.
Persze a lejtős terep miatt nálad más a leányzó fekvése, zsalukövezni mégsem lehet egy lakószintet...
Azt vegye figyelembe a tervező is, femü is, meg a kivitelező cég is, hogy a mostani jogszabályokban már mindenki kvázi élete végéig felelős a szerkezeti hibákért, márpedig egy elbacott vizszigetelés annak minősül. A kivitelező cég "értelemszerűen" bedönti magát, ha kárigény van, de a többiek személyesen felelnek, nincs kibúvó.
Szeretném én is elkérni a femű-d elérhetőségét saját célra, publikus a mail címem.
Valamint két dologról szeretném kikérni a véleményed:
- Mi a véleményed arról, ha lemezalap alá ha szükséges egyáltalán, akkor szerelőbeton helyett nagy teherbírású drénlemezt (250kN/m2) tennénk? (HAMNAP 8 PLUS 8 mm, vagy Dörken Delta MS 8mm...)
- Erősen lejtős terepen a talajszint alá kerülő EPS zsalus (Prokoncept) falakat vízszigetelés nélkül csupán 3 cm zárt cellás fújt PUR-al monolit módon szigetelnének, majd erre felületszivárgó és alagcső?
A PUR-t fújó cégek szerint persze tökéletes, és én is jobban bíznék valamilyen öntapadós vízszigetelésben + XPS + szivárgó, de a PUR árban verhetetlen ilyen célra.
A ház másik fele alatt pince van, itt is fel lesz szedve a burkolat. Itt is szükséges vízszigetelés? Kátrányos vízszigetelés lerakása anyaggal m2 ára kb hogy szokott alakulni? Gondolok itt a klasszikus "pörzsölös" melegen fektetésre.
A vizszigetelésnek ad egy szilárd, sima, vizszintes tapadófelületet ebben az esetben.
Ha csak gipszkarton válaszfal lesz, akkor alatta kicsit mélyitsétek ki a szerelőbetont (8-10 cm-re), és rakjatok bele egy 50 cm széles vashálót végig. A szerelőbetonnak egyéb helyeken elég az 5 cm, mivel nincs tartószerkezeti szerepe.
Ha nem gipszkarton válaszfalad lesz, akkor komolyabb "alap" kell alá, pár szál vassal.
Lakásfelújítás során új aljzatbetont készítetnénk. Két szobánál (30 m2) a jelenlegi parketta(+deszkázaton) alatt csak homok (kavics) van, ide a kőműves külön szerelőbetonozást is javasol. Ezt a szerelőbeton+külön vízszigetelés réteget ki lehet (érdemes?) váltani valamilyen más technológiával? Neten lehet taláni dombornyomott lemezeket ilyen célra. Van már valakinek ezzel tapasztalat? (normál terhelés várható)
Hajszálrepedés megelőzésére való a hézagerősítő. Tehát megfelelő gipsszel "kifugázod" a sarkot, majd ennek megkötése után (mivel "beszívódik"), mehet rá a papír szalag. Ezt mondjuk a legtöbb kartonos nem is ismeri, vagy csak nem szereti használni mert drágább és nehézkesebb vele a munka. Sajnos az üvegszövet vagy háló oda nem használható, mert megtörik.
Hajszálrepedés így is lesz, azonban ez legtöbbször a papír alatt marad.
Monolit födémnek van egy elég komoly súlya, ami már önmagában hangot tompit.
Gipszkarton álmennyezet esetén viszont az egész egy feszitett dobként működik, tehát az egybe felület értelemszerűen minden picsányi hangot továbbit a másik helyiségekbe a rezgések által. Mig ha helyiségenként meg van szakitva, akkor a vázszerkezet közötti levegőt tudja csak megrezgetni, amit nehezen vesz át a másik helyiség szintén külön álmennyezete.
Egymás melletti szobánál én már mindenképpen hanggátló válaszfalat szoktam javasolni, a nappali-hálók elválasztásánál szintén, bár itt sok esetben eleve teherhordó a fal.
Egyre nagyobb a zajszennyezés, én fontosnak tartom, hogy ne zsibvásári hangzavar legyen az épületen belül, hanem éljünk a tompitás adta lehetőségekkel. Ehhez csak az kell, hogy rendesen legyenek megcsinálva a dolgok.
Értem én, hogy a tulaj szempontjából ez kompromisszummal jár (=hajszálrepedés), a szakember meg többet dolgozik vele, de valamit valamiért...
(aztán lehet én vagyok túl igényes, de szerencsére van rá vevő)
Ha mindenben egyetértenénk ebben a topicban, akkor nem volna építő jellegű a hsz, a kevésbé hozzáértők meg elvonják a részükre megfelelő tanulságot.
De:
Tanácsoltad a monolitnál a habozást, ott sincs hanggátlás, max vakolat
Mivel Te a hanggátlást veszed előtérbe, ami nem látható, ( igazából szobánként nincs is értelme mérni, mert aki nem bírja a gyermeke életvitelének a hangját az még agglegény mindig) szemben a repedéssel, ami látható, lesz@rod, hogy nem a hanggátlásért verik el a port a kőművesen, kartonoson, hanem a repedésen,
addig hadd ne értsek egyet veled.
Azért, hogy áthallatszik a mennyezet alatti purhab, azért még sosem hívtak vissza, az általam kivitelezett megoldésért sem, mivel nem repedt el
Nem veszünk össze, mert teljesen másképp látjuk a dolgokat :)
Te úgy csinálod, hogy téged ne basztassanak holmi repedések miatt, és a gyári előirásokat leszarod.
Én viszont úgy csinálom, ahogy elő van irva, mert számomra fontosabb a hanggátlás, mint az, hogy elreped a fal-gipszkarton csatlakozás.
Mellesleg a gipszkartonozás nem a kőműves dolga, és egy JÓ gipszkartonos értelemszerűen nem tolja neki a falnak a lapokat, és a fal-mennyezet csatlakozásnál az 1-2 millis rést szilóval nyomja ki, hogy minél kevésbé repedjen el.
Azt már csak mellékesen emlitem meg, hogy nálam én csináltam a kőműves és gipszkartonos melót is, úgy ahogy elő van irva, és bár rohadt sokat szivtunk vele, de nem repedt el sem a kartonnál, sem pedig a válaszfal.
Ha nálam valaki holker diszitést próbálna felrakni anélkül hogy én ezt kérném, páros lábbal rúgnám ki... El kéne felejteni végre azt a mentalitást, hogy a hibákat minden szarral eltakarjuk. Ha előre meg van mondva a tulajnak, hogy ez két különböző anyag, tuti lesz hajszálrepedés, akkor tisztában lesz vele. Viszont ha az idióta összegletteli a falat a mennyezettel, akkor nem hajszálrepedés lesz, hanem egy ronda cikkcakkos, ami tényleg gáz.
A nagyon igényes tulajnak lehet árnyékfugát késziteni, csak mondjuk ennek elkészitésébe meg beledöglik a kőműves is, meg a gipszkartonos is, mivel mindenhol szögegyenes és párhuzamos éleket kiván. (amikor ilyet csináltattam, a kőműves 3x, a gipszkartonos 4x-es munkadijat próbált kicsikarni emiatt. Csak mivel részletes tervek alapján adták az árajánlatot, bukták a többletmunka költségét)
Nagy valószínűséggel akkor ragaszkodni fogok az áthidalóhoz, igaz a 2 szál 10-es vas olcsóbb valamivel, de nem ezen a pár áthidalón fog múlni. Mivel a kisméretű téglát egyikőtök sem említette, ezt úgyveszem, hogy arra nincs szükség.
Az, hogy mit csinál a kőműves mert szerinte az úgy jó, és mi van előirva, teljesen más dolog.
Egyszerűen nem értem, hogy miért kellene spórolni 1800 Ft-ot ajtónként az áthidaló hiánya miatt, amikor egy jó belső ajtó mondjuk 50e Ft.
Nálam azonnali visszabontást ér ez a munka.
"Ez eddig rendben is lenne, de mivel a fafödém mozoghat a fal meg nem, ezért célszerű kartonozás után a fal tetejét habozni"
Ha jól értem, akkor te a válaszfalat abbahagynád a gipszkartonozás alatt?
Csak mert a helyiségek közötti hanggátlás ezzel meg is szűnik, mivel az egybefüggő gipszkarton mennyezet viszi a hangot midenfelé.
Fafödémnél HELYISÉGENKÉNT kell gipszkartonozni, faltól-falig. A válaszfalakat az álmennyezet sikja fölé kell engedni, innentől kezdve azok kvázi a levegőben állnak. A fa födémgerendára rögzitett fal fölé helyezett deszkázáshoz lehet esetleg kiékelni abban az esetben, ha NEM lakott a tetőtér. Ha lakott akkor nem szabad, mert a fafödém kis mozgásai a kiékelt válaszfalon hajszálrepedéseket okoznak.
Az áthidaló kihagyása nálam azonnali kirúgást érte, ez nagyon súlyos hiba. A belső ajtót meg fogja nyomni a felette lévő téglasor.
A bekötőszalag helyett jó a drót+szög is, vagy hilti szalag-
A purhabos kitöltés akkor kell, ha betonfödém van felül, mert ezzel ékeled ki a falat. Fafödém esetén a tetejére szokás habarcsból egy kenést rakni drótozással, hogy az merevitsen. Ha nagyon hosszú a fal keresztfalcsatlakozás nélkül, akkor gondoskodni kell pár helyen a fal kitámasztásáról.
- 10-es PTH válaszfalaknál az ajtók fölé kell-e áthidalót, illeteve kisméretű téglát betenni? Több helyen láttam, hogy egyik sincs.
- A téglákat hogyan kell bekötni a főfalba, mindenképpen kell a porotherm által forgalmazott 160 forintos bekötő szalag, vagy jó az acéldrót is erre a célra?
- a legfelső sornál 2-3 centit purhabbal kell kitőlteni?
1 lóger az 2 m magas, 2 szintessel 6 m munkamagasságig jó.
Ideális a hőszigeteléshez mert az 50 cm -es bála melett még marad 30 cm, ahol el lehet menni mellette, szemben a keskenyebbel, ahol át kell lépni vagy tolod magadelött a bálát.
Nagyon stabil, igaz, van súlya is. Állításnál a vízszint-függő fontos tényező.
3. nagyon könnyű, még teljesen összerakva is egy ember tudja mozgatni lazán
4. mivel könnyű, tud inogni rendesen. Ezt én tetőléc kitámasztásokkal orvosoltam, valamint a lábaira raktam pár blokktéglát leterhelésnek
Szóval otthoni épitkezéshez kurva jó, de a szakik szerintem szidni fogják, mert nincs sok tér rajta a melóhoz. Viszont ha a kölcsönzéses állványt nézzük, akkor bőven megéri megvenni egy épitkezéshez, és legfeljebb a végén eladni féláron.
Hozzáépités vagy bővités esetén szoktunk több helyen is alapfeltárást csinálni, magyarul kiásatni az alapot, hogy lássuk milyen egyáltalán a teherbirása, és milyen állapotban van. Sokszor előfordult ehhez hasonló eset, amikor az elképzelést felboritotta a meglévő alapozás állapota.
Mindazonáltal ilyen fagyos időben amikor tavasszal már kezdenének épiteni az emberek, nem mindig lehet alapfeltárást végezni, ilyenkor a statikus beleirja a saját anyagába, hogy "alapfeltárás a helyszinen nem történt, a munka megkezdése előtt a feltárás után statikusi konzultálás szükséges".
Ha ez nem szerepel a statikus anyagában, akkor teljes mértékben övé a felelősség a probléma nem feltárásáért.
Egyébként meg nem a kőműves reszortja eldönteni milyen az alapozás, hanem menjen ki a statikus, és javasoljon megoldásokat IRÁSBAN. Ha ő jónak találja az alapozást a kőműves véleményével szemben, akkor a kőműves csak le akarta húzni az épittetőt (vagy túlbuzgó).
Sziasztok, egy masik forumon olvastam a kerdest, es kivancsi lennek a "megoldasra", mi a velemenyetek?
"Vettünk egy kis házat, az volt a terv, hogy hozzáépítünk. Az építész elkészítette a tervet.
Aztán jött a kőműves, megbontotta az alapot és közölte, hogy szét van fagyva, újra kell alapozni az egészet.
Egy családtagomban felmerült a kérdés, hogy hogy lehet, hogy a statikus aláírta a tervet, nem mértek be semmit? Szerinte valaki nem mond igazat, vagy a statikus nem végezte el a munkáját, vagy a kőműves akar magának egy zsíros megbízást?
Mit gondoltok?
Bevallom, nem tudom pontosan, hogy mi a statikus felelőssége, dolga-e ellenőrizni az alap állapotát.
Elszúrtuk, eleve meg kellett volna nézetni az alapot, akkor most beljebb lennénk jópár elvesztegetett hónappal. De a kérdés az, hogy (rajtunk) kívül ki hibázott, ha hibázott?"
és mi ez a szükséges végzettség? elég a kőműves szakmunkás - amivel nem lehetsz FMV általában - vagy ehhez is legalább mestervizsga vagy technikusi végzettség szükséges?
Némi infóhoz jutottam a házilagos kivitelezés körében:
Ha megvan a szükséges végzettség, akkor közeli hozzátartozónak lehet csinálni a munkát kalákában, csak a kamarának kell benyújtani egy kérvényt, és ebben engedélyezik azt is, hogy saját maga legyen a felelős műszaki vezető a saját munkájára.
---
Másik infó, hogy a felelős műszaki vezető és a tervezői felelősség már nem csak 10 évig tart, hanem az illető haláláig, vagy az épület élettartamáig.
Innentől kicsit komolyabb hiszti lesz azon, hogy a terveken ami szerepel, az legyen a valóságban is megépitve...
Kösz, szerencsére már nem aktuális... Leírtam volna a ház műszaki paramétereit kb.-ra, meg hogy ezek alapján reális-e a G besorolás, de azóta a szakember rájött, hogy összekeverte egy korábbi munkájával, és mégis inkább D lesz az.
Szóval a felajánlást köszönöm, majd beváltom máskor másra ;-), a fentit meg inkább nem minősíteném, jobb az úgy mindenkinek. :-)
Lehet nem jó helyen vagyok, de fémes-fórumot nem találtam.
Szükségem lenne pár egyedileg legyártott időjárás álló horganyzott közepes méretű vas/acél utcai hulladékgyűjtőre. (valami nagyon erős lyukacsos perforáltlemezből)
Tudok estleg ajánlani olyat aki ilyesmit le tud gyártani egy meglévő típus mérete alapján, nem aranyárban?
A belső átalakitásokat akkor szoktuk engedélyeztetni, ha kihatása van mondjuk helyi adóügyekben, vagy szobaszám változik és erről fontos, hogy legyen használatbavételi.
De egyes helyeken már ezt is megszigoritották, pl nálunk 30 m2 feletti garázsterület adóköteles. Viszont ha csak húzok egy válaszfalat, kettéválasztva a garázst, hogy a 30 m2 feletti rész raktár legyen csak, ezt nem fogadják el, mivel nem történik tartószerkezeti változtatás...
Sajnos nem. Elsőre én is ugy gondoltam józan ésszel, hogy bármilyen tűzgátló anyagot felhasználhatok. Majd jött az építés ügy és azt mondta ami a terven szerepel csak az lehet.
És ott RF TŰZGÁTLÓ GIPSZKARTON van írva.
A legszebb az egészbe, hogy a tervek készítésekor, szinte bármit irhattunk volna ide. De gondoltam (naívan) hogy legyen oda irva bármi, majd ha ott tartok akkor eldontom, hogy milyen tűzgátló anyagot használok fel...
Így jártam az egyik ablak mérettel is. A felújítandó házrész bejárásakor a tervező kérdezi, hogy itt milyen ablakméret legyen a rajzon. Mondom legyen olyan mi jelenleg is van 150x120-a ablak volt a régi házba beépítve. Oké ez is lett a rajzon és elfogadva. A felújítás, során mikor kiszedtük az ablakot akor látjuk, hogy eredetileg egy 180x120 ablakméret volt kialakitva, de mindenféle sárral tapasztott gallyakkal és téglatörmelékkel lett kialakitva a kisebb ablakméret.
Kérdezem a helyi illetékeseket ha már így alakult nem lehetne 180x120 -as az ablak?
Nem! Mert a rajzon 150x120 van... Csak tervmodosítással...
Természetesen működött - addig amig fel nem robbant !
De egy ilyen műszakilag szabálytalan, veszélyes gázégetés , hogyan függ össze a lopással. ?
A gázlopás az az óra megkerülésével történő gázvételezés, ez példa pedig csak egy egyszerű , de rendkivül baleset veszélyes gáz égetés.
Régen a földgáz hajnalán egyébként neves gyárak is úgy égették a földgázt hatalmas kemencékben, hogy hosszú csővekben bevezették a kemencébe a gázt és az szépen elégett ott.
Lándzsázásnak hívták. Majd aTÜKI kifejlesztett ide megfelelő égőket !!
Szerintem nem gipszkartonra, hanem gipszrost lapra gondoltak. Ezt már lehet kültéren is használni bizonyos feltételek mellett és még tűzgátlósága is jó.
A súlyával szoktak is gondok lenni, mert megfelelő alátét-tartószerkezet kell hozzá. De aki ilyet tervez be, az tudja.
Az ilyen kenceficés dolgokkal az a probléma, hogy senki nem vállalja értük a garanciát, mivel nem erre valók. És ha egy csúcsfalról leesik a járdára egy nagyobb darab, akkor a tökeinél fogva lógatnak fel mindenkit a tervezőtől kezdve a kivitelezőig.
(Olvastam nemrég, hogy egy emberke úgy lopta a gázt, hogy gumislaggal a kályha tűzterébe vezette közvetlenül, és begyújtotta. Végül is működött... a gumislag is jó volt erre, meg a kályha is.)
Igen, teljesen megfelelő az előkészítés. Viszont a kültéri festékekkel rossz tapasztalataim vannak, így inkább a dryvit rendszerhez is használt színt javasolnám.
Nagyjából ezeket mondtam el én is a HATÓSÁGNAK. nem is annyira a tervező irta elő nekem. Hanem a terveket a helyi épitési hatóság "szakembere" bírálta felül és ragaszkodott a gipszkartonhoz...
Na mindegy, most már fent van a gipszkarton, már nem akarok pluszba venni mást. Vegyék át, ha lemálik majd felrakom az általad ajánlott lapokkal.
"Az impregnált gipszkarton építőlemezek beépítésére olyan helyeken kerül sor, ahol alacsony vízfelvételi tulajdonságú borításra van szükség (például fürdőszoba), vagyis fontos, hogy a helyiség rövid ideig tartó magas, akár 100%-os páratartalmából a vízálló gipszkarton lap minél kevesebbet szívjon magába, és a helyiség páratartalmának normálisra való csökkenése után a vízálló gipszkartonlap károsodása nélkül történjen meg a felület száradása. Az impregnált lapokban vízfelvételt gátló adalékanyagok vannak. Ezen adalékanyagok hatására az impregnált lapok vízfelvétele jelentősen kisebb a normál gipszkarton építőlemezekénél, ráadásul a kevesebb vizet is sokkal lassaban veszik fel mint a normál gipszkarton lapok."
A fürdőszobákban impregnált gipszkarton van, és RÖVID ideig tartó magas páratartalmat kell kibirnia.
A tűzgátló gipszkarton nem impregnált, tehát még ennyire sem jó ilyen helyekre.
Sosem terveznék gipszkartont kültérre, mert egyszerűen alkalmatlan erre. Gipszrost lap már okés.
Tűzgátló helyre meg a tűzvédelmis is, és mi épitészek is automatikusan betonyp lapot szoktunk rakni, mivel ez megfelel minden követelménynek. Egyszerűen nem értem, hogy kerül oda a gipszkarton...
(Ha nagyon jogszabálykövető akarnék lenni, akkor műszaki ellenőrként felvetném, hogy magyarázza már el a tervező, hogy ez hogyan elégiti ki a tartósság fogalmát.)
De a terveken gipszkarton van írva és ebből nem engednek. Tiszta vicc ez az egész engedélyezősdi, meg hatalmi fenyegetőzés...
Miért nem lehet ezt józan paraszti ésszel csinálni?
Na mindegy.
Mostanába folyamatosan látom, hogy a szarufavégeket, hemplattot gipszkartonnal boritjak és látszólag csak simán glettelik.
Akkor ezek is lemálnak egy idő után?
De ha egy furdőszobába kibirja a gipszkarton ( tudom, alapozo, folyekony foli, hajlat erősitők, stb) akkor kint hogy vesz fel vizet egy vízzáró festéssel vakolással?
Tűzálló gipszkartonnal boritott tűzfalnál ( külső borításról van szó) mivel kell glettelni, vakolni, hogy időjárás álló legyen. Mert ez nagyon fasza, hogy ezt írták elő, csak a terveken arra nem tértek ki hogy hogyan tovább ha felszereltük a gipszkartont.
Állandó eső nem kitett tűzfalrész, mert eléggé túlnyúlik a tető és védi. De természetesen ha erősen fúj a szél akkor ráverődhet az eső.
Arra gondoltam, hogy mélyalapozó, ESP-hez való ragasztó, üvegszálhállóval erőstve átglettelném, mint mikor a falazatra rakjuk az EPS-t.
Majd kapna egy külső vakolatot, vagy egy vízzáró festéket. Működhet ez?
3, Hagyni egy kis rést a szellőzésnek a hajópadló alatt?
A 4. képet egy fórumon találtam, itt nem hagytak rést a hajópadlónál, és a kicsapodó pára folyt a szarufák mentén a falra, lehet, hogy semmi köze ahhoz, hogy nem hagytak ki rést.
Nekem az első megoldás jön be, a kérdés, hogyan rögzítsem a hungarocelt, facsavarral csavarozzam oda a talpszelemenhez vagy elegendő ha purhabbal odaragasztom?
A homlokzaton egyenlőre nem lesz szigetelés, csak a vakolat + színezés.
Nem sokára itt a tavasz és már most azon gondolkodom,hogy milyen átalakítással kezdjem az évet.
Szeretném kiváltani a konyhafalunkat egy áthidalóval. Egy sima 12.-es válaszfalról van szó. A kérdésem a következő lenne. Jó megoldás az ha kivágom az áthidaló helyét,
majd miután beraktam a fölötte lévő rést kifújom púrhabbal és utána kibontom alatta a falat? Vagy inkább kenegessem ki a hézagot malterral meg proknival?
Teljesen felesleges a beépitett tetőtér esetén belerakni a födémbe a hőszigetelő EPS-t, mivel egy lakás lesz az egész, egy hőburokban. Ha a csövezés a födémen fut, akkor szoktunk esetleg 3 cm lépésálló EPS-t a hanggátló réteg alá betenni.
---
Másik dolog:
6 méteres fesztávnál az épitési engedélyhez is kelleni fog statikai számitás, amiben KONKRÉTAN meg kell határozni a födém tipusát, és ennek szinkronba kell lennie az épitész tervvel. A statikus megteheti, hogy 2-3 alternativát felvet a számitásokban, de mindegyikről számitásokat kell tennie.
6 méteres fesztávnál a gerendás födémek minimális vastagsága is 23 cm, felbetonnal együtt. A kéregpaneles és monolit kijön 20 cm-ből, de mindegyikhez KELL betonpumpa, ami egyáltalán nem olcsó mulatság.
----
Harmadik:
A szomszéd vicces ember :D
Gondolom kockás papiron, illetékbélyeg nélkül adta be...
azért sem ágálok a "kőkorszaki" gerendás födém ellen. Önerőből könnyebben kivitelezhető és ezért olcsóbb is. a fölette lévő helység jellege miatt pedig teljesen jó.
sajna én azt tartom a kivitelezhetőbbnek (az utcait). de aranyáron nem. nem tudom, hogy egy 6 méteres panelt hogy lehet mozgatni az udvaron a meglévő környezetben.
a felső szintre nem terveztetünk meg semmit, mert a meglévő lépcső kb. 10 centi miatt nem felel meg szélességben. ezt a földszinten lévő folyosó lekorlátozza. 1.43 méterünk van össz, szabványilag kevés, nekünk elég. meg más miatt sem.
a födém szigeteléssel aljzatbetonnal 33 cm-ben van most megadva.
a szomszéd beadott egy kérvényt/javaslatot az önkorihoz, hogy legyen 1 méterrel rövidebb a ház. :)
Minden födémnél más-más födémvastagság jön ki, ami befolyásolja értelemszerűen a tetőtéri/emeleti padlószint magasságát, és a lépcsők kiosztását, sőt néha a tetőgerinc magasságát is. Ezek miatt is fontos letisztázni mihamarabb, hogy mi lesz a födém.
3 méter beálló meg kevés egy daruskocsinak, mert nem tud letalpalni. Továbbá meg kell nézni a környező utcákat is, hogy egyáltalán be tud-e fordulni pl egy 7 méternél hosszabb rakománnyal.
Ezt hivják egyébként organizációs tervnek, és elég sokan el is fejeltik az egyetemi tanulmányok után, hogy valaha is létezett ilyen (én is kurvára utáltam).
azt a választ kaptam, hogy "nem módosított engedély köteles" a változtatás.
talán mint a falazatnál, hogy a min. előírt követelménynek kell megfelelni. hogy milyen tégla, az már mindegy.
maga a födém még nincs statikailag megtervezve.
van mar egyaltalan konkret arad darura? nekem egyaltalan nem tunik egyaltalan kivitelezhetonek az a daruzas. kisebb toronydaru kategoria amirol beszelunk. vagy akkora autodaru, ami a villanydrotoktol egy mezei lakoovezeti utcaba be sem fer. megoldhato, villanykikotes a szomszedoknal, utlezarasengedely, es persze sok penz.
Te kérted a kéregpanelt a műszaki leirásba? Nem? Akkor javitsa ki a tervező saját költségen, kérjen akár emiatt tervmódositást, és fizesse meg az illetékeket is.
Én vagyok csak olyan balfasz, hogy minden anyagra adok 3-4 lehetőséget és elmagyarázom ezek előnyeit-hátrányait az ügyfélnek?
Eszembe nem jutna egy nehezen daruzható helyre ilyen födémet tervezni...
Könyörgöm álljatok már a sarkatokra, a tervező is csak egy szakmunkás, aki TÉGED szolgál!
gondolom, hogy ismered. :)
nekem is a gondom van a daru árával. igazából mi gerendás födémet szerettünk volna, de valamiért ez került bele a "tartószerkezeti műszaki leírás"-ban a födémek részbe. az emeletre egy háló fog kerülni, nagy gardróbbal.
ha mégis gerendásat akarunk, akkor azt jelen esetben csak plusz pénzért tehetjük meg vagy még ingyen variálhatunk a kész födémterv elkészítéséig?
1500-1800 Ft/m2 a munkadij (nettó), és 500-800 Ft/m2 körül van az anyag. (de ha jön ivó, ő pontosabb számokat is tud mondani)
Az új falra egyébként nem kell vakolat. Annyival vastagabb hőszigetelést rakjatok rá, hogy síkban összejöjjön a régi vakolt felülettel. Olcsóbb, jobb, jobb hőszigeteltségű.
Szeretném Tőletek megtudni, hogy mennyi a kültéri oldalfal alapvakolat (kézi) - ami az utólagos hőszigetelés alá kell, új falra, ill. a régi javítása miatt - normaóra díja? Illetve mennyi ennek az elfogadható nettó négyzetméter ára manapság?
Mivel ugyan az a vállalkozás folytatja ott a tevékenységét ezért érthetetlen számomra az egész, miért kellett szétszedni a főfalat. Hátul volt valami átalakítás, mert gipszkarton le gipszkarton vissza.
Valószínűleg a két helyiséget az átadás-átvétel után egybenyitja majd.
Üzlet esetén m2 alapján kell parkolót biztositani, valamint az adót is fizetni. Ha papiron a másik helyiség raktár, akkor értelemszerűen ennyivel kevesebb.
Amikor megkapják az engedélyeket, akkor elbontják a nyilásfalazást.
Mondjuk akkor sem értem a visszafalazást, mert ezt sima gipszkartonozással szokták megoldani :)
Nem vagyok naív!:-) A tulaj még egy megállapodást sem tartott be amit a házzal kötött, de szerintem ez nem csak velünk van így.
Ha párologni akar a fal akkor mi a túrónakák húzza vissza? A fal vastagsága 80 cm. A tulajt nem úgy ismerem, hogy ez az apróság zavarta volna, hogy engedély nélkül csinál valamit.
Ha a falat párologtatni akarom akkor beteszem az áthidalót és kész. Majd később kibontom a falat, de ők padlóig lebontották a falt és most visszahúzzák. Az áthidaló min 2,5 méter magasan van, tehát sok sok m3 fal bontás és építés volt feleslegesen.
Mert én biztos nem vennék, vettem volna olyat amit ragasztani kell !
Lehet venni olyat is, amit úgy lehet felrakni, hogy előtte - mondjuk méterenként egy - müa. idomot fel kell csavarozni a falra, és abba lehet bepattintani. De annak már eleve olyan a hátoldala !
Annak az az előnye, hogy
- mögötte elfér vezeték. ha éppen valamit el akarsz utólag vezetni...hangfal stb.
- festéskor nem kell festőszallagozni, hanem csak leveszed
- jaaa és nem kell azon gondolkodni, hogy "milyen ragasztóval is kéne ?" :-)
Hátrány....arról nem tudok. max ha nem egyenes a fal...sűrűbben kell rakni a tartót..
Ugyanaz, mint a HomeCell. Akkor jó, ha tényleg be lehet a külső hűlő felületeket FOLYTONOSAN szigetelni vele belülről. Amit kimarad egy rész (pl fal-födém csatlakozás, vagy falsarok), ott azonnali párakicsapódás lesz, mivel akkora a felületi hőmérséklet különbség.
Ahol eddig egy ajtó volt ott most is ugyan olyan egy ajtó nyílás van. Kivettek a főfalből cirka 2,5 métert és tetettek 3 db cca 200 "I" gerendát kiváltásként, és most felfalazták az egészet a gerendákig kisméretüvel.
Valószinüleg a gépész gondolkodásom gátolja meg, hogy megértsem az egészet. Most ott tartanak ahol hétfön! Az ajtó nem lett nagyobb egy centivel sem, és ott van ahol eddig is volt. Mindig is mondtam, hogy az isten és az építészek útjai kifürkészhetetlenek:-)
Hát a kk.vel való egyezkedés falrahányt borsó! A vérnyomásom már így is magas nem kell emelni rajta. Ráadásul én szavaztattam le kétszer is a képviseleti díj emelését, tehát nem én vagyok a kedvenc lakója:-)
A többinek meg utánanézetek az asszonnyal, végül is építésznek tanult.
Első lépés hogy a KK nak szólni és intézkedjen. Második mehet vele párhuzamosan a helyi közjegyzőnek illetve építési hatóságnak (most hol vannak és mi a nevűk nem tudom) küldeni egy levelet hogy
"x y
ezen címen
tárgy:
építés jogszerűsége, esetleges életveszély fennállásának megállapítása, annak megszüntetése.
Alul írott x y kérem a t. hatóságot hogy ezen a címen történő építkezés ügyében felülvizsgálatot végezzenek, annak okán hogy vélelmezem az ingatlan tulajdonosa a ház főfal szerkezetét megbontotta, ezzel vélelmezhetően súlyosan megsértette a ház statikai egységét, amivel feltételezhetően életveszélyt okoztak. Kérem az esetlegesen fennálló műszaki állapot szerinti intézkedésüket.
Öt emeletes régi bérház földszintjén a főfalat kivették kb 2,5 m szélességben, ami nem zavarna, ha nem alattam tették volna. Építési engedély természetesen nincs. Hogyan tudnék meggyőződni róla, hogy az alátámasztás megfelelő, és a seggem alól nem szalad ki a főfal?
persze hogy nem, csak arra gondoltam, hogy több benne a függőleges "nem tömör" rész a falazó miatt, mert kisebb a mérete és ez esetleg ront az össz tulajdonságokon.
Tapasztalatom nincs erről, csak hangosan gondolkodok, nem ágálok ésszerű dolgok ellen. :)
Hasonló cipőben járok én is. ( Korábban itt is tárgyalt, látszó, porfödémes menyezetet szeretnék amit 2012 áprilisában elfogadott engedélyek nem tettek lehetővé.)
Tűzvédelmi tervet is kellett csatolni az éptési engedélyhez.
Azóta én is érdeklődtem, mondtam, hogy változott a családi ház szintjén a tűzvédelmi követelmények. Sajnos egyértelmű választ én sem kaptam. Se a tervezőm, műszaki ellenőr, még a tűzvédelmis csávó sem tudta megmondani ,hogy most mehet a porfödém vagy tűzálló gipszkarton kell a menyezetre... ( 100 négyzetméternél nem mindegy, hogy kell-e plusz tűzálló gipszkarton.)
Valoszinuleg osszebetonoztak a leier kemenyunket a fodemmel (korureges betonfodem, asszem 20cm vastag), es ket ev alatt a kemeny vakolatan lett egy kb. 1mm-es repedes. Arra gondoltam, hogy valami bazi nagy flexszel at kene vagni a fodemet a kemeny korul, vagy valami hasonlo. Van valami otletetek, hogy mit lehetne ezzel kezdeni? Erdemes egyaltalan foglalkozni vele? Es vajon ez a millimeteres elmozdulas mennyire art a kemenynek?
Kicsit kapkodtam a kérdésemmel. Természetesen nem ragaszkodom a B30-ashoz.
Akkor újra kezdeném...38-as kisméretű téglás házhoz a toldást milyen téglából oldjam meg? Melyik a legköltséghatékonyabb?
Tervezem majd a ház 10cm-es szigetelését.
Nyilván nem a tüzépi és/vagy a gyári ár érdekel hanem csak úgy általánosságban kérdeztem, hogy mennyiből lehet kihozni kb egy m2 álló falat vakolás nélkül. A vakolást majd máskor kérdezem meg. :)
Volt nemrég egy időszak, amikor jogalkotói elbaszásból családi ház szinten is kellett tűzvédelem a családi házakhoz, szerintem te pont beleestél ebbe. Szerencsére tavaly nyáron megszüntették...
Viszont nem tudom, hogy ebben az esetben mit fognak kérni használatbavételihez.
Az épület tűzterhelése: az épület rendeltetéséhez kapcsolódóan az OTSZ 503.§(1) bekezdéséhez tartozó 23. melléklet 7. táblázata alapján a lakások normatív tűzterhelése 400MJ/m2.
Vezetékes vízellátás esetén az oltóvizet tűzcsapról kell biztosítani, a védendő épülettől a megközelítési úton 100 m-en belül lévő tűzcsapok vehetők figyelembe. A 600 l/min intenzitású oltóvíz mennyiség biztosításához legalább 1 db tűzcsapnak kell lenni 100m-en belül. A tárgyi épület 100 m-es körzetében jelenleg nincs tűzcsap. A használatbavételi engedély kérelem előtt külön eljárás keretében tűzcsapot kell biztosítani. A tűzcsap vízhozam mérést a vízszolgáltató által legkedvezőtlenebbnek ítélt ídőszakban kell elvégezni, a figyelembe vehető tűzcsapok egyidejű működésével és legfeljebb 30 nappal a használatbavételi eljárás előtt.
zavarni engem is csak es kizarolag az zavar, hogy nekem miert nem engedtek a kamraablakot. a nenivel semmi baj, o konkretan lebaszott miert kertem engedelyt, az sokba kerul :-)
Nálam a két ház egymástól 2 m -re van ( 1,2 kerítés 0.8 m) mégis vannak ablakok 'egymásra nézve'.
ű Nekem egy 1,2 x 2 m-es konyha ablak és egy 60 x 80 -as fürdőszoba ablak, ezek a szomszéd házra néznek, a szomszédnak meg 2 db.60 x 80 -as ablak az én telkemre. Különösebben nem zavar !!
Sőt azon morfondírozok, hogy egy esetleges tetőtérbeépítésnél egy ablakom az ő tetőjükre nézne !! Itt keresem a kiskapukat.
Jelenleg béke honol, a szomszéd néni olyan 82 éves, nem törödik az ilyen szomszédba néző ablakokkal. Kérdés mi lesz majd az új tulajjal !!
Anno, egy üzlet átadása elött kijött a köjál vízmintáért.
Mutatom, hogy honnét lehet, mire előveszi a gázlámpáját és melegíteni akarja csap végét. Mondom, 15 pénz volt a csap, ide vele, aztán ősszeégetheti, ez már nem tetszett neki.
A végén az utcai csapról vettek mintát, megfelelőre vizsgázott a rendszer
Ez már elfogadhatóbban hangzik! pedig direkt rá is kérdeztem tőle.. neki a válasza hogy idei rendelet nem régi és még vízhozamot is fognak mérni mert xy mennyiség az előírt és annak meg kell lennie ... én erre és ha nincs meg az előírt mennyiség akkor vegyek a vízműnek milliókért egy szivattyút.
Szerintetek a lakhatási engedélyhez a tervező beleírta, hogy a tűzcsap 100m belül nincs ezért nekem ki kell építettnem! A ház egy kiépült városrészen van párhuzamos utcák kb 200 méteresek és az utcák végén mindegyiknek ott a tűzcsap. Tőlem kb. 150 m-re. El fogják fogadni vagy ezt szigórún veszik ? mennyibe kerül egy ilyen történet ?
A fellebbezést sem olyan könnyű benyújtani, ráadásul 30e Ft illeték kell hozzá.
Szerintem meggondolja ötször is, mielőtt beleugrik...
Az egyik legjobb dolognak tartom, hogy anno felemelték 5000ről 20ra a fellebbezés illetékét. Amig alacsony összeg volt, egy csomó teljesen felesleges rosszindulatú fellebbezésünk volt, és hiába volt indokolatlan, meg kellett várni a folyamat végét, ami akkoriban +6 hónapot jelentett alsóhangon.
(1) Szomszédos telkeken a meglévő épületektől a megengedett legkisebb távolság nem lehet kisebb:
a) sem a (2) és (3) bekezdés szerinti telepítési távolságnál,
b) sem az országos tűzvédelmi szabályzat szerint meghatározott tűztávolságnál.
(2) A legkisebb telepítési távolság az egymással szemben átfedésben lévő olyan épületek között, amelyeknek
homlokzata huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség nyílását tartalmazza
az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb beépítési magasság mértéke.
(3) Nem kell telepítési távolságot tartani, ha
az egymással szemben átfedésben lévő homlokzatok közül az egyik
a) nyílás nélküli vagy
b) csak nem huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség nyílásait tartalmazza."
Nekem az alábbi van leírva a műszaki leírásban:
"A ..... számú épület szintén oldalhatáron áll, az építéssel érintett ingatlan felé az oldalkert 3 m. A bővítés ezen oldalhatáron történik, azonban a tűzfalon, csak szellőző ablakot (0,4 m2-nél kisebb) létesítenek a mellékhelyiségeken, így a két épület között telepítési távolságot az OTÉK 36.§(2) értelmében nem kell tartani."
Hiánypótlás megvolt 5 nappal ezelőtt. Kevés volt az illetékbélyeg. :)
Ezt a beméretést lehet érdemlegesen utólag is csatolni hozzá, hogy ne nyúljon annyival az ügy? Vagy kérhet "mégfüggetlenebb" szakértőt ügyvédi tanácsra?
Még nem történt fellebbezés, mert még nincs mit, talán pár nap múlva. Lehet, hogy lehiggad addigra az arc.
Lesz két 60x60-as ablak (ez a max és elég is nekünk) a WC és fürdő miatt. Meg kell majd osztanunk a helyiséget (gipszkartonnal). De az a régi részbe esik bele, ott van 6 méter is, de igazából abba az irányba nem is kell nekünk ablak. Lesz majd egy 240x300-as tolóajtónk, meg két 120x120-as ablakunk a kertünk felé.
L4-XIX/I-O1 Jellemzıen elıkertes, vegyes - ikres és oldalhatáron álló - beépítéső mód szerint beépíthetı lakóterület
A miénk nem előkertes, az övéké az.
Tavaly voltunk érdeklődni az önkorinál, hogy mit és hogyan lehet. Ott megmutattak egy térképet az épületek feltüntetésével. Azon még egy régi állapot volt, miszerint a szomszéd ház szintén nem volt előkertes és a mi házunkkal volt egyben. A térképmásolaton, amit kikértünk viszont már az új volt. Azért sem volt szerencsés a régi, mert ÉK-i fekvésű volt. Most viszont DNY-i és úszik a napfényben, amiért nyáron a nappalijuk redőnyei is le vannak engedve és megy a klíma is. :)
Az meglesz, ilyen 1 órás intervallumról egy adott téli/tavaszi napról hallottunk mi is.
Ez az egy konyhai ablakuk van felénk. A nappalijuk két ablaka elé a kertben, pedig felhúztak egy faházat tárolónak, ami szintén 3 méterre van a házuktól. 4 méter széles, 2 méter magas biztos van. Ennyire érdekli őket a kilátás, besütés.A hálók fennt vannak.
Igazából nem terveznek itt sokáig lakni (max. még 2-3 év), mert társadalmilag "emelkedőfélben" vannak. Készítik elő eladásra, füvesítés, locsolórendszer, stb. De a kutyaszart 2-3 naponta szedik össze, a tavaly szeptemberben szétszórt játékok még mindíg ugyanott vannak, stb.
Presztizs kérdés is van benne a "férfi" részéről, hogy nem lett véleményeztetve. Tekintettel a saját házukra, nem is ért volna sokat. :)
Az építkezés elnyújtása nem okvetlen gond (azért is kezdtük el a procedúrát most), mert olyan fázisba idén úgy sem tudnánk hozni, hogy lakható legyen. Ha később kezdünk, nagyobb ütemben fogunk tudni haladni. Persze azért jó lenne, ha idén a falazatig eltudnánk jutni.
jaja. pl nekem nem lehet a szomszed fele ablakom mert a hazam 2.5meterre van az ovetol. neki meg lehet ketto is felem, mert tortenelmileg igy alakult. es az o haza van a telekhataron, nekem meg az a deli oldal :-)
ebben a tortenetben nem az eredmeny a kerdes es az erdekes, hanem a vita maga. itt a forumban par idezettel 10 perc alatt le lehet soporni egy ervet. de a valosagban egy utesvaltas tobb honap. es egy ilyen vitaval siman csuszhat egy evet az epitkezes.
A szomszédnak vannak szerzett jogai, és mivel ez a magyar jogban nincs rendesen definiálva, okot ad a szomszédi csörtére, amit sokan ki is használnak sajnos.
Nálam a szomszéd öreglány akart fellebbezni, merthogy az épület beárnyékolja neki a déli nyilászáróit. Egy meglévő épületet bontottunk el, helyére ugyanakkora épült, csak a tetőgerinc lett 1 méterrel magasabb. Kellett csinálnom egy benapozási grafikát, hogy a közelében sincs a beárnyékolásnak az egész.
A poén, hogy a déli oldalon van neki egy előtetője, hogy ne süssön be a nap :D
Jah, és az épitménymagasság alapján két szintes házat ideépithettem volna az oldalhatárra, akkor aztán tényleg bachatta volna a benapozást...
Mivel épp most van egy ilyen ügyem, ahol a szomszédnak van egy nyúlványa az 5 méteres oldalhatárra, és emiatt nem engedélyeztek semmilyen ablakot arra az oldalra, hadd tudjam már jobban... Te csak egy jogszabályt nézel, viszont ott az OTSZ is, és egyéb szabványok.
Ezen felül van minden teleknek beépithető területe, amit a helyi épitési szabályzat is előir. Van zártsorú, oldalhatásos, szabadonálló, ikres beépitési mód, mind-mind más-más oldaltávolságokkal.
Tökmindegy, mert ilyen esetekben azt szokták mondani a bunkók, hogy nekik az a főhelyiségük...
3 méteres oldalkertnél egy emelt tetőteres épülettömb már teljesen megfogja a benapozás nagy részét, bizonyos tájolásnál, az év bizonyos részeiben. Az más dolog, hogy nehéz bizonyitani, viszont a fellebbezésekkel tudja tologatni az engedély kiadását.
Ezért fontos, hogy legyen benne egy kimutatás, miszerint ezzel nincs probléma. Viszont ha van, akkor meg lapitani kell, a bizonyitási kényszer legyen a szomszédon.
Ez azért nagyon nem igy van, legalábbis ez a kiemelés nem érvényesithető igy.
Ha oldalhatáros beépités, akkor a minimális oldaltávolság 5 méter, azonban ez nem iliasra vonatkozik, hanem a szomszédra. Viszont ha van neki egy ennél közelebb épitett épületrésze, akkor iliasnak ehhez képest 5 méteren belül nem szabad SEMMIFÉLE nyilászárójának lenni, max üvegtégla.
Ha szabadon álló beépitési mód, akkor 3-3 métert kell elhagyni, és a szomszéd bekaphatja, akkor sem tud tenni semmit.
Egyedüli hivatkozási alapja a szerzett jog alapján a helyiség beárnyékolása lehet, de ha ez bizonyitva van rajzokkal, tanulmánnyal, akkor nem tehet semmit.
Arra figyeljetek oda, hogy a beadott terven minden klappoljon, teáht hiánypótlás nélkül engedélyezhető legyen. Csináltass a szomszéd ablakára egy benapozásvizsgálatot a tervbe, mint tanulmányt.
Csak az épitési engedélyt fellebbezheti, ami ettől felkerül a másodfokra, a kormányhivatalba. Ott meg csak azt fogják már nézni, hogy megfelel-e mindennek a terv, és engedélyezik.
Ha a szomszéd megfellebbezi, akkor abból már legkorábban ősszel lehet épitkezés...
nos, úgy néz ki, hogy egy kis mosolyszünet lesz az egyik szomszédunkkal a hozzáépítésünk miatt. a 120x120-as konyha ablakuk elé (ahol 24 órából 18-20 órát le van engedve a redőny) be fog nyúlni a leendő falunk.
megy a fenyegetőzés, hogy a sok pénzükkel majd ezt megakadályozzák. kb. mennyi ideig tudják húzni a dolgot? mindenünk szabályos.
köszi
jelenleg igen de látod hogy felette a monolit szinte a "levegőben lóg" utólagos bontások átalakítások miatt!! biztonságosabbanak tartom ha ezt a válaszfal méretű falat kibővíteni 38-as ra az áthidaló szélességéig. így az ajtóm felett kb 70-100db kisméretű tégla lesz.
Jól látod, csak irta, hogy azt is fel akarja falazni 38 szélességben.
Mondjuk szerintem az ajtó fölötti részt meg lehet csinálni könnyűszerkezetesből is 38 szélességben... mondjuk egy gipszkarton fémvázzal és fagyapot lappal, amit jól össze lehet vakolni a falazott résszel (mert ugye a gipszkarton elrepedne a vakolt résztől).
Azt nem értem, hogy az 1-es részen miért kell egyáltalán áthidaló? Az egy sima válaszfalnak néz ki, tehát nem tart semmit. Teljesen elbontható, barakod az ajtót, majd fölé csinálsz valami könnyű szerkezetes falat, gipszkarton, ilyesmi...
1 méteres nyilásszélességig minden probléma nélkül mehet az MDE, nem lesz vele gond. Csak a "barkácsolás" miatt vegyél egy mérettel hosszabbat, ne csak 12-12 cm-t feküdjön fel.
emelnem kell mert padlófűtés megy és alacsonyak az ajtók így pont a boltívbe ütközik hogy mindenképp a boltívet bontani kell és oda is áthidaló megy be. Így ennek tudatában még mindig azt mondod hogy kell a te álltal ajánlott áthidaló vagy elég MDE
Akkor tudod benthagyni a boltivet, ha a 3-as jelnél raksz a fal mellé egy pillért (áthidaló minimum felfekvése 10-12 cm, tehát legyen minimum 20 cm, de ha van helyed, akkor jobb a 25, ami egésztégla már), amire feltámaszkodnak az ottani áthidalók. Ha a boltivet vésed, akkor azt ki kell váltani áthidalóval, és bonyolulttá teszi az egészet.
