"Ez egyébként szerintem egy fontos különbség a két nép közt is, a spanyolok sokkal igényesebbek és kreatívabbak mint az olaszok, akik csak a múltjukból élnek."
Mondjuk auto-formatervben az olaszok igencsak az elbolyban vannak...
Én másképp olvasom ezeket az "élenjárásokat". Adott egy frusztrált mérnöki lobby, amelyik elefántot csinál az egérből és a mérhetetlen szellemi energiákat, amivel értelmes hálózatokat alakítanánk ki a gazdaság teherbíróképességének megfelelően, mérhetetlen fizikai erőfeszítésekké transzformálja, melyek hálózattá nem képesek összeállni, újabb és újabb mementókat pottyantva el az országban. Kisföldalatti, Dunaújvárosi híd, négyesmetró, Lánchíd, stb...
Az intelligencia nem a méreteknél kezdődik, hanem az együttműködésnél és az arányos gondolkodásnál.
Alapvető tévedés az hogy mi európa meghatározó hatalma lettünk volna. Magyarország egésze az első világháború környékén kezdte beérni európát gazdasági fejlettségben. A helyzet egyébként sokban hasonlít a maira. Nagyon büszkék vagyunk erre a korszakra, de mi egyáltalán nem voltunk európa gazdag országa. Egy elmaradott ország próbálta rohamtempóban behozni évszázados lemarasását, és éppen a legkorszerűbb technológiák miatt az első világháborúig sokmindenben sikerült is. Nagyhatalomnak pedig csak mi tartottuk magunkat (gyarmatok hiánya), az első világháborút épp emiatt buktuk el...sajnos a monarchia volt a gyenge láncszem, lásd olasz front (Isonzó, Piave), keleti front, csupa vereség, sehol nem tudta felvenni a versenyt hosszú távon a monarchia az antanttal és a szövetségeseivel, éppen a gazdasági gyengesége miatt.
Biztosan igazad van abban hogy a pénzlenyúlás is lehet egy olvasata a hídnak, de azért van számos más is. Pl.: ahogy a kisföldalatti egy élenjáró fejlesztés volt, a korszak első és így legkorszerűbb földalatti "villamosa" az európai kontnensen, úgy a dunaújvárosi híd is egy élenjáró technológia, hatalmas szellei energiák terméke. Ha valaki európában hosszabb hidat akar építeni ebben a kategóriában biztos hogy a dunaújvárosi-hídat fogja tanulmányozni. De nem kell olyan messzire menni, az első Erzsébet-híd és a Szabadság-híd is az volt a maga korában...
Egyébként egészen biztos vagyok abban hogy a millenium idején is komoly pénzlenyúlások voltak.
1890-ben Magyarország Európa egyik meghatározó hatalma volt, hihetetlenül összetett földrajzi környezetben. Ehhez képest a millfav egy olcsó és praktikus villamos.
Ha az igényeségről szólna a mese, akkor nem szólnék egy szót sem. De nem arról szól, hanem a pénzlenyúlásról és a hülyeségről.
Ha így gondolkodtak volna őseink, akkor az 1890-es években is az európában utolsók! közt kullogó Magyarszág (nem számítva persze a balkánt de azzzal gondolom még ma sem számolunk) nem költött volna egy drága Szabadság-hídra, egy még drágább Erzsébet-hídra, egy milleniumi földalatti vasútra, de az operára a bazilikára és a parlamentre és még sok középületre sem.
Én azt mondom hogy inkább építsünk kevesebbet, de ami építünk abból építsük a legjobbat. A szekszárdi vagy az oszlári híddal nem hiszem hogy büszkélkedni fogok az unokámnak, de a kettes metróval sem, a négyessel viszont annál inkább, ahogy a dunaújvárosi híddal is.
Persze az is egy szint hogy kielégítjük a szükségleteinket, viszont az is egy országimázs hogy Olaszországban járva mindig elcsodálkozom az igénytelen előregyártott elemekből készült vögyhidaikon, Spanyolországban viszont csodálom az autópályákon a gyönyörű hidakat, vagy éppen a korlátok kialakítását. Ez egyébként szerintem egy fontos különbség a két nép közt is, a spanyolok sokkal igényesebbek és kreatívabbak mint az olaszok, akik csak a múltjukból élnek.
Én nagyon szeretném ha Magyarország lenne közép-európa Spanyolországa, Budapest pedig közép-európa Barcelonája.
Mindig önkielégít a mérnöktársadalom, mindig. Nincs nőjük ezeknek? Mi a tökömet keres Európa leglaposabb, legvízszegényebb és legalacsonyabb országában a leghosszabb, meg a legmagasabb, meg a leg....?
>én sem mondhatom a szomszédnak, hogy "figyu, ne építsél már garázst a telkeden, mert nekem kell az a zöld terület"
Na, erre mondtam én, hogy teljes, Bp+agglo szemléletre volna szükség, egy regionális önkormányzatra, amelyik úr az összes település felett. Mert most az a helyzet (és ez közel sem csupán az útépítésekre igaz, sőt), hogy Bp. gyilkolja az agglomerációt, az agglomeráció meg gyilkolja Budapestet.
Nem véletlenül mondja mindenki, hogy a magyar rendszerváltás legsúlyosabb hibája az önkormányzati törvény volt.
"az M0 valóban nem elkerülő út, annál sokkal több: KÖRGYŰRŰ."
Miert, milyen gyuru van, ami nem kor? :-)
Es aszondom, nem lehet tobb, mint elkerulo, ha egyszer nem elkerulo; egy szeles ut (eddig jo) az agglomeracio kellos kozepin. Ott van az abran, te linkelted.
Az agglomerációnak a budapesti kapcsolatok kellenek. A gyűrű az agglomeráció szempontjából nem oszt, nem szoroz. Persze, kurvára kell, mert különben nem lehetne még 300 hektár zöldfelületen raktárvárosokat építeni, meg mit tervezne különben a Közlekedés kft, a Főmterv, meg az Uvaterv?
az ukig nem olvadt be a nif-be, én legalábbis úgy tudom, hanem átalakult közlekedésfejlesztési koordinációs központtá, de persze honlapja, tudtommal, még nincs.
