Egy fali földelt dugalj hátuljában a földvezeték mellé bekötsz egy elég hosszú ződsárga színű vezetéket, kilógatod a dugalj alól, a másik végét meg rákötöd a splitter földelő csavarjára.
Én jobban szeretem azokat a ketyeréket, amelnyek egyik végre csatlakozó aljzat, a másik végére dugó van beépítve (minden egyes csatlakozás ront egy kicsit a jel minőségén, nálad a jelenlegi egy csatlakozási pontból nem kettő, hanem három lesz)
Subscriber = szolgáltató felől jövő kábel
System = lakás felé továbbmenő kábel
"Futnám a felesleges köröket TV szervízzel, villanyszerelővel"
Ilyenkor jó az ismeretségi körben egy igazi ezermester, akit zaklathatsz a problémáddal. Sajnos én túl későn vettem észre, hogy jóbarátaim, szerető rokonaim és régi kedves iskolatársaim száma több ezer fő, azóta csak álszakállal merek kimenni az utcára.
A kérdés még az, hogy az isolator melyik oldala hova nézzen. A boltban azt javasolták, hogy a "system" jelzés menjen a splitter felé, a "subscribe" az antenna (utca) felé. A splitter felé eső oldalra már fel is csavartam a közdarabot. A képen látszik, hogy ez az oldal a telibe fémházas oldal. Jó lesz így? Vagy ha nem, legfeljebb megfordítom.
Amennyiben ezen alkatrész fémháza folytonos, akkor arra amire mi javasoltuk, ez nem alkalmas.
Nekünk olyan leválasztó kell, ahol a külső köpeny (árnyékolás) fémes-vezető tulajdonsága (is) megszakítódik, ezáltal biztosítva a különféle berendezések test-feszültségeinek elválasztását egymástól.
Ezúton történik (történne) a köztük lévő feszültségkülönbségek okozta hibaáramok megelőzése, amik aztán a FI-relé "megszólalásához" vezetnek.
Én első körben megfordítottam volna a tv villásdugóját, mert a kapcsoló üzemű tápokban van az egyik ágba téve az a pár nF-os hidegítő kondi. Hátha...
Ezután tennék próbát egy igazi DC-leválasztóval, a kábeltévés (koax) betápnál, hogy onnan érkezik-e a nem kívánt feszültség. Az "igazi DC leválasztónak" az árnyékolása és a középvezetője is "kapacitív csatolású", tehát "galvanikus" (vezetőképes) kapcsolat nincs.
Ideális az lenne, ha a tv-t tudnánk "leválasztani" de az problémás, mivel a HDMI-n kapcsolódik a boxra...
Amit még javasolnék azért most keresztre fognak feszíteni a villanyászok, de laszarom: ki kellene kötni a tv- védővezetőjét, ha már semmi nem használ.
Sajnos rengeteg tv-gyártó, annak ellenére, hogy kapcsoló üzemű a tápjuk, (tehát nagyjából függetlenek a hálózattól) a sasszit (tv fémházát) kivezeti a védőérintkezőre. Ezzel néha nem kevés galibát is előidézve. Normális esetben a tv-k és társaik a sima, lapos, kétpólusú DIN- csatlakozóval rendelkeznek, nulla eltéréssel a belső szerkezetben, a földeltekhez képest.
Amit vettem szaküzletben vettem, bízom benne, mellékelem a fotót.
Köszönöm mindenkinek, Neked is a hozzászólásokat, őrült nagy segítség ez ilyenkor, én pld. laikusként ilyen jellegű problémáról még nem is hallottam, ha ennyiből megoldódna, az király lenne, mert én mit tehetnék még? Futnám a felesleges köröket TV szervízzel, villanyszerelővel (bár utóbbi talán képben lenne, de sajnos manapság ez sem mindig igaz). Szóval köszönet!
"Most beszereztem egy földhurok-leválasztó isolatort (nem volt drága)"
Az olcsók között láttam már olyat is, amelyik a földet valójában NEM választotta el :), a rajta lévő felirat szerint nem is az volt, de a boltban földhurok leválasztóként árusították.
Egy tipp: van némi esély arra is, hogy a TV-be a gonosz áram nem az uccáról jön, hanem a számítógépes hálózat felől, ezért ha az utca felől nem szűnik meg a hiba, akkor a földhurok leválasztót próbáld ki a splitter azon ágába bekötve is.
"a PC a routerbe megy"
Ha a router (és ha van külön modem) nem földelt csatlakozós, akkor valóban kicsi az esély, hogy a gonoszság abból az irányból jöjjön.
Ezeket még nem próbáltam. Most beszereztem egy földhurok-leválasztó isolatort (nem volt drága) este otthon bekötöm a splitter elé közvetlenül (ami az utcáról jön) és meglátjuk. Ha úgy sem lesz jó, akkor nem tudom. Említettétek, hogy a PC is bezavarhat a TV felé. A kettő nincs összekötve közvetlenül, a PC a routerbe megy, a TV meg a beltéri egységbe, azt a kettőt csak a splitter köti össze.
3. Én sem értek hozzá, de így aztán nem is foglalok állást benne. Amikről én szót ejtettem, vasútspecifikussággal, az a vasútkedvelő kiscserkész kategória, 2 másodperc alatt kiguglizható.
De ha a TV önmagában is jó akkor ennek semmi értelme.
Viszont ha a TV hez menő 2db kábellel játszanád el ezt ----akkor megtudnád hogy a bejövő hálózattal van gond(mármint lecsapja a FI relét ). De ezt már amugy is sejted .
+ 3k megoldás ; a szomszéd 230V hálózata , TVje stb is játszhat.....
A splitter három kábele közül (uccáról bejövő + TV felé menő + net felé menő) melyik kettő maradhat bekötve a splitterbe úgy, hogy nem csapódik le a FI relé? Magyarul a háromból melyik kábel okozza a lecsapódást?
Értem, köszönöm. Csak az egyértelműség kedvéért, hálózati kábelen itt azt érted, hogy a TV csak a jelzett HDMI kábellel van csatlakoztatva a beltéri egységhez, ugye?
Ha összeérintem a TV tápkábelének földelt részét (védővezetőjét) a TV antenna kimenetének fém részével, akkor mi történik és az mit jelent?
A különböző csatlakozóknak van egy fém burkolata, például az antenna csatlakozó külső fém gyűrűje. Ezt kellene összeérinteni a dugalj védővezetőjével úgy, hogy csak a hálózati kábel van csatlakoztatva.
Akkor próbáld meg a TV csatlakozójának (legegyszerűbb az antenna, ott nem kisebb az esély, hogy véletlenül máshoz ér a vezeték) fém részét összeérinteni a védővezetővel leválasztott kábelnél. Ezzel ki tudod szűrni, hogy a TV a hunyó, vagy előtte valami.
A nagyobb teljesítményű ledek némi hőt termelnek. Ha ez a hő nem tud eltávozni, akkor a környezetüket akár annyira felmelegíthetik, amitől a polisztirol hab már meg is olvadhat.
Ráadásul megfelelő hűtés híján maga a led is melegebb lesz működés közben, ami jelentősen rövidítheti az élettartamát.
Ráadásul az a mennyezet alá tett polisztirol réteg valószínűleg párazáró rétegen belüli hőszigetelésként fog működni, ami peches esetben akár jelentős károkat is okozhat az épületszerkezetben (párakicsapódás -> födém vizesedése -> fa építőanyagok korhadása, fagykárok, stb).
Ennél kevésbé homályos dolgokat csak az ottani körülmények pontosabb ismeretében lehet mondani.
Mennyezet világításnál hungarocellp (lépésállót) ragasztanék a mennyezetre. A kérdés az az, hogy lehet belerakni ledes spot lámpát? nem lesz valami baja , pl kiég a hungarocell...., vagy valami más extra?
− 50 Hz-es 2x25 kV kétfázisú váltakozó feszültségű villamos vontatási rendszereket. <- ez a mienk.
/szerintem félperiódus, tehát 180°/
2x5 kV a Balaton déli partján van, ha Siófokon laksz, akkor mondhatod, hogy a mienk, de én Pest megyében, nekem nem az. És a szajolinak és a szerencsinek se, stb.
És nem a vontatási rendszer kétfázisú... Ugyanaz a mozdony szaladgál, nem cserélik át.
Évekig gond nélkül működött a következő rendszer: UPC kábel bejön, splitteren szét van választva a kábeltévé és a net, majd a kábeltévé a beltéri egységbe, onnan HDMI kábel LCD TV-be. A netkábel meg a routerbe. A beltéri hálózati tápja nem földelt, a TV-é igen. Egy konnektorsorból kapják az áramot. Egyik éjjel lement a FI-relé, és nem is lehetett visszakapcsolni, amíg a TV be volt dugva. A TV-t külön kipróbáltuk másik konnektorból (másik fáziskörből, önállóan) úgy nem verte le a FI-t. Visszaraktam a helyére, összekötöttem a HDMI-vel a beltéri egységgel, és hosszabbítón hoztam áramot a TV-be az említett másik fáziskör konnektorából, és így is leverte a FI-t.
Nem tudom belém akarsz-e kötni, vagy simán kákán keresel csomót? Még egyszer bemásolom, hogy az általad idézett mondat melyik előzményhez tartozik:
""Ugyanazt a termelt hőt elő lehet állítani 10 és 100V-os is ugyanazzal az áramerősséggel. Nyilván az ellenállás nem lehet ugyanaz. Sokadszor ismételem, Joule törvény, a termelt hő az áramtól és az ellenállástól függ."
> Ebben szó sem volt 23-szoros hosszról. Nem gondoltam, hogy hozzá kell tenni azt is, hogy a terhelést vezeték hálózat esetén fogyasztó biztosítja.
Egesz eddig futoszalrol volt szo (ami maga a fogyaszto), nem felteteleztem hogy barmi masra gondolsz. Nyilvan igy igazad van, csak az irott kommunikacioban az ilyen apro reszletek nem mindig jonnek at.
> Mondhattam volna azt is, hogy a fajlagos ellenállást növelem tízszeresére
Nem, ezt nem mondhattad volna, mert azt irtad hogy "ugyanaz a vezeték". 10x-es fajlagos ellenallasnal nem ugyanaz a vezetek. Gizike/gozeke tipikus esete. Ha azt szeretned hogy ne legyen felreertheto akkor fogalmazz egyertelmuen.
"Akkor egy egyszerű kérdés. Szerinted ugyanaz a vezeték azonos áramerősség mellett másként fog melegedni mondjuk 10 és 230V-on?"
Ebben szó sem volt 23-szoros hosszról. Nem gondoltam, hogy hozzá kell tenni azt is, hogy a terhelést vezeték hálózat esetén fogyasztó biztosítja.
Továbbá ezt írtam:
"Ugyanazt a termelt hőt elő lehet állítani 10 és 100V-os is ugyanazzal az áramerősséggel. Nyilván az ellenállás nem lehet ugyanaz. Sokadszor ismételem, Joule törvény, a termelt hő az áramtól és az ellenállástól függ."
Úgy gondolom ez is egyértelmű.
A következő konkrét kérdésre, hogy miként biztosítom az azonos terhelést írtam azt, hogy tízszeresére növelem a huzal hosszát amennyiben fűtőszálról beszélünk. Mondhattam volna azt is, hogy a fajlagos ellenállást növelem tízszeresére, de nyilván ebben az esetben túlterhelném az említett huzalt habár léteznek 2kW feletti betétek mindössze 30-40 cm hosszban, 230V-ra méretezve. Az lehet vita tárgya, hogy ugyanaz a hőmennyiség az első esetben a huzal teljes hosszán alakul ki. A második esetben nyilván a keletkezett hő jóval nagyobb.
De most ezt miért írod? Mindig olyanokat írsz, mintha hülye lenne a másik. Előtte írtam, hogy van, mikor ezt hívják kétfázisnak. Az előbb is írtad, hogy BME, feltételezted, hogy nem tudok olvasni? Ha egyszer nem sikerült, miért sikerülne másodjára? :D Vagy azt gondolod, hogy abból, hogy azt írom, "ezt is, meg azt is, amikor 90", akkor nem tudom felismerni, hogy 180 fok? Mire gondolhattam vajon az "ez" alatt? Hogy harmincnyolc fok a két villamos szögeltérés? Vagy arra gondolsz, hogy ha ezt most így láttad, akkor a 90 fokost már nem hívhatják kétfázisnak? Írtam, hogy a szakirodalom ezt is meg azt is kétfázisnak hívja. Ahol szükséges, ott eléteszik a megfelelő jelzőt. A 180 fokosat például hívják igazi kétfázisú tekercselésnek, a 90 fokosat meg aszimmetrikus kétfázisúnak, de olvastam már félig szimmetrikus négyfázisúnak, stb.
Az, hogy kifelejtetted azt az apro tenyt hogy a vezetekhossz 23x-os a ket eset kozott. Ez semmikepp nem egyertelmu. Az eredeti hozzaszolasod pont azt mutatta kifele hogy fogalmad sincs a temarol (nyilvan tudjuk hogy nem ez a helyzet, de ér a pontositas)
Nem tudom, az alant folyó beszélgetéshez/gyalázkodáshoz kapcsolódik-e a kérdés (még nem volt erőm elolvasni :D ), de általában a kétfázis kifejezést azt mindkét értelemben megtalálni írott anyagokban, ezt is, meg azt is, amikor 90 fokra vannak a tekercsek.
Vilagos, de dobaloztal itt 23x-os valtasokkal, az baratok kozt sem az elhanyagolhato kategoria.
De mindegy is, par ora alatt atvaltott a forum szinte kizarolag olyan oldalakra ahol letiltott emberek irtak elkepeszto mennyisegu baromsagot, hihetetlen nagy arccal meg altalanos iskolai fizikaval :)
A kiinduló hozzászólás egy fűtőszál méretezéséről szólt, ami aztán tovább bonyolódott általános irányba (vezeték hálózatok). Nyilván vezeték hálózatnál a terhelést nem a vezeték biztosítja, hanem valamilyen fogyasztó, nem kell foglalkozni a fajlagos terhelhetőséggel. Amennyiben egy fűtőszálat tervezel, ott a terhelést a fűtőszál biztosítja ami lehet valamilyen ellenállás huzal. Ebben az esetben a huzal gyártója megadja a huzal fajlagos terhelhetőségét. Mivel ezt az értéket nem lépheted át, nagyobb feszültséghez hosszabb huzalt kell használnod.
Bar csak mint laikus kerdeznek bele itt a nagyok vitajaba, de hogy a banatba fog _ugyanaz_ a vezetek 10V es 230V hatasara ugyanolyan aramerosseget atengedni magan ? Az mar nem vezetek hanem legalabb potmeter !
De persze az is lehet hogy husvet hetfo delutanjan mar az ohm torveny sem a regi ! :)
Már én is belezavarodom.. Ugyanakkora teljesítménynél csökkentened kell az áramot nagyobb feszültségnél, vagy az ellenállást növelned, de az úgy energiapazarlás, és így hülyeség, ahogy barcomp írta.
Kevered az állandó feszültséget és az állandó áramot, hol erre, hol arra gondolsz, ráadásul az ellenállást is változtatgatod, de csak a gondolataidban, mikor melyik passzol a mondandódhoz. Csak mi nem vagyunk gondolatolvasók...
Ez az utolsó mondatod legjobb esetben is totálisan gyakorlatiatlan, ugyanakkora teljesítményt akarsz átvinni nagyobb feszültségen, de ugyanakkora áram mellett (terhelő áram szinten tartása? WTF? Most áramgenerátorrol beszélsz?), persze, akkor növelni kell az ellenállást (vezetékhossz). Ez így persze igaz, csak ez utóbbit folyton kihagytad.
Amiről eddig szó volt és józan paraszti ész: ha megnöveled a feszkót a francba és ugyanakkora teljesítményt akarsz átvinni, akkor ugyanaz a vezeték el fog füstölni a picsába, ennyi. Szó nem volt egyéb paraméterek változtatásáról.
Akkor még egy mondat erejéig: Ahhoz, hogy 100V-on is tudd biztosítani a megengedett áramerősséget nyilván tízszeresére kell növelni a huzal hosszát, hisz a huzal fajlagos ellenállása nem változott.
Már írtam, hogy változtass a stílusodon, vagy elküldelek melegebb éghajlatra. Mit írtan? Azt, hogy a körben lévő ellenállást nyilván módosítani kell, másként nem tudod szinten tartani a terhelő áramot. Ja persze, a 12V 10A-es hálózat vígan bírja a terhelést, De az 500-1000V ugyanazzal a keresztmetszettel elolvad :) Csak gratulálni tudok.
Szupravezetőről beszélünk, nem elméleti fizikáról...márpedig a szupravezető létező dolog, a másik elméleti fogalom. Én így gondolom...laborkísérletekben "megközelítették" az általad említett értékeket. De mindegy, mert itt ez most irreleváns...
Reggel félálomban valóban kissé pongyolán írtam valamit, azt hittem, itt nem fog problémát jelenteni, mindenki érti...
Oszt mi lett belőle? :)
Magam részéről cekasznál az I2xR a lényeg. Pont, mint a távvezetéknél, csak itt pont az ellenkezője a lényeg. A feszültség annyiban érdekes, hogy vannak hálózati kisfeszültségen, meg annál jóval kisebb ( 24, 12, stb.) feszültségen üzemelő cekaszok oszt jónapot.
Boldog húsvétot, menjetek, igyatok valamit, nagy itt a feszkó :)
De erről van szó Ugyanazt a termelt hőt elő lehet állítani 10 és 100V-os is ugyanazzal az áramerősséggel. Nyilván az ellenállás nem lehet ugyanaz. Sokadszor ismételem, Joule törvény, a termelt hő az áramtól és az ellenállástól függ.
Mivel cosomega szerint tök hülye vagyok, ezért bátran, annyit hozzáfűznék ehhez a témához, hogy minden vezetőn (még a szupravezetőkön is) feszültségesés keletkezik a rajta átfolyó áram függvényében.
Ennek mértéke a vezetőszakasz fajlagos ellenállásától (+az áram) függ.
A veszteség /meleg/ ezek szorzatából kapható/számítható.
Erre a tényre vezethető vissza az összes eddigi hozzászólás...mi is akkor a kérdés???
Szupravazető-> kis veszteség /meleg/
Cekasz-> nagy veszteség /nagyobb meleg/.
A falban lévő vezetékek sem CSAK az áram miatt melegednek, hanem a vezetékek két vége közötti feszültségeséstől IS! (-> keresztmetszet+ fajlagos ellenállás)
Legyen 0.015ohm/km az ellenállása, az kb reális is egy 750kV-os távvezetéknél.
Akkor 10mA hatására az 1km-es teljes szakaszon 1.5uW hő fejlődik!
Azaz egy 1m-es szakaszon 1.5 nW (nanoWatt!) hő fejlődik.
Ha a galamb lába 1cm hosszon érintkezik a dróttal akkor a lába alatt 15pW (pikoWatt) hő termelődik, tehát a lába nem izzad.
Talán nézd meg kinek a hozzászólására válaszoltam. Neked már leírtam mindent a 98777-ben. Nem vagy hajlandó tudomásul venni, hogy nem a teljesítmény, hanem az elvégzett munka határozza meg a termelt hőt. Az egy más kérdés, hogy a szükséges átfolyó áram és a huzal ellenállásának ismeretében kiszámítható a felvett teljesítmény.
Ha nincs a vezetéken ácsorgó galamb, a vezetéken átfolyó áram hatására a vezeték akkor is melegszik.
Én nem agyonbaszatni akarom a galambot, nem a lépésfeszültség érdekel. Izzad-e a lába? Ez foglalkoztat, de ne akarjátok megmondani.
Nagyon rosszul gondolkodsz. A vezetéknek van ellenállása, így lesz rajt feszültségesés. Ha nagyon akarod, akkor kiszámítom, de neked sem lehet ez probléma. Számítsd ki!
A lakásban lévő vezetékekre is számítanak fesz. esést, pedig aránylag milyen rövid szakaszok vannak a távvezetékekhez képest. A szabványok ráadásul megadják hány volt fesz.esés lehet világítási áramkörnél, ill. motorikusnál.
Még valamit.
A vezetéket az áram I2ˇR teljesítménnyel melegíti. Akkor szerinted a távvezetéken átfolyó áram melegíti-e a vezetéket? Gondold el. ezért emelik meg a feszültséget 750000V-ra, hogy kis árammal át tudják vinni a teljesítményt, ne a vezetéket melegítse. Meg ne kelljen olyan vastag vezeték se.
A hő a munkából származik. Nem én találtam ki, hanem egy James Joule nevű ürge :) A termelt hő az áram négyzetének és a vezeték ellenállásának a szorzata. Az összefüggést azóta is Joule törvényként ismerjük. Mint írtam a teljesítmény az áram és az ellenállás ismeretében kiszámítható érték.
Esik,
- de a távvezetéken a feszültségforrás (Paks) feszültségének mondjuk 5%-a esik (a többi a fogyasztókon),
- a hungarocell vágó kantálhuzalán a feszültségforrás közel teljes feszültsége esik.
A távvezeték itt tévútra visz, nem jó példa, ott csak a huzalon eső feszültség alakul hővé, nem a teljes Paks, mert az áramkör végén lévő fogyasztókon esik a feszültség.(ezt Teírtad)
Azt mondod, hogy a távvezetéken nem esik a feszültség? A kantálon sem esik a feszültség?
"Izzad-e a lába a galambnak 750000V-os távvezetáken, ahol 0,01A folyik. Szerinted?"
Egy feladvány:
Adott egy távvezeték, legyen 1km hosszú.
Az L1 fázisvezetőn áll a galamb (ami, bár itt lényegtelen de 750kV potenciálon van a földhöz képest).
Szóval áll a galamb a dróton, a lába alatt 0.01A folyik. Az 1km hosszú drót két vége között (ugyanazon drót, azaz az L1 fázis vezető) hány V feszültségkülönbség lesz szerinted?
Komolyan kíváncsi vagyok a tippedre.
A távvezeték itt tévútra visz, nem jó példa, ott csak a huzalon eső feszültség alakul hővé, nem a teljes Paks, mert az áramkör végén lévő fogyasztókon esik a feszültség.
Azt mondod, hogy a távvezetéken nem esik a feszültség? A kantálon sem esik a feszültség?
", holott a termelt hőnek vajmi kevés köze van a teljesítményhez."
Hogy a rákba' ne lenne köze? Mivel az áramkörben az ellenállás huzal a fogyasztó, az összes bevitt villamos teljesítmény hővé alakul rajta.
Azaz az tápegység teljes feszültsége és átfolyó árama a huzalon alakul hővé.
A távvezeték itt tévútra visz, nem jó példa, ott csak a huzalon eső feszültség alakul hővé, nem a teljes Paks, mert az áramkör végén lévő fogyasztókon esik a feszültség.
Azaz egy 1km-es távvezetéken nem esik 750kV feszültség, kivéve akkor ha rövidre zárjuk a drót túlvégén lévő trafó előtt az áramkört. Na akkor elfűtődik valóban.
"Én úgy gondolkodom, ha a 12 Volt egy x méretű fűtő szálat mondjuk felmelegít 70 C fokra, akkor 2 szálat sem fog 70 C fok fölé melegíteni."
Az elektromos adatokból (feszültség, áram, ellenállás) pontosan ki tudod számolni, hogy a fűtőszálon hány watt hő fog termelődni, azt azonban nem tudod kiszámolni, hogy végeredményben hány fokos lesz a fűtőszál, azért, mert nem tudod, hogy milyen hatásfokú lesz a hűtése (a hőelvezetés).
Tételezzük fel, hogy van egy polisztirol vágó fűtőszálad, amit az akksiról úgy tudtál felfúteni, hogy levegővel körülvéve 300 fokos. Ezt a hőmérsékletet KIZÁRÓLAG a környezet miatt tartja: folyamatosan hűti a körülötte áramló (280 fokkal hidegebb) levegő és a hősugárzással leadott hőmennyiség.
- ha extra levegőt fújsz rá egy bazinagy ventilátorral, akkor a hőmérséklete lecsökken 200 fokra, pedig nem változtattál sem az áramon sem a feszültségen
- ha ezt a fűtőszálat folyékony oxigénbe meríted, akkor a fűtőszálad folyamatosan mínusz 100 fokos lesz,
- ha körbeveszed hőszigetelő anyaggal (nagyon elrontod a hűtését), akkor felforrósodhat akár 2000 fokra is, pedig most is pont ugyanannyi wattal fűt, mint az előbb, amikor -100 fokos volt.
Visszatérve az elejére,amikor levegőben 300 fokos a fűtőszálad:
- ha egy méterrel arrébb kifeszítesz egy másik ugyanilyet, akkor az is 300 fokos lesz, mert egyformán hűti őket a környezetük
- ha viszont a kettőt szorosan egymás mellé teszed akkor a fűtőszálaknak bizonyos irányokban jelentsen csökken a hővesztesége (egy bizonyos irányban teljesen nullára), márpedig kevesebb hűtés = magasabb hőmérséklet, tehát a két 300 fokos fűtőszál egymás mellé téve mondjuk 500 fokosak lesznek.
"Ha 12 Voltra kötök egy db 230 V égőt éppen csak parázslik, ha 10 kötök be"
Ha nem lenne a vlágon hővezetés/hősugárzás, akkor MINDEN árammal átjárt dolog azonnal 10000000000 fokra melegedne fel (persze már előtte elolvadna :). Gondold végig, hogy az izzószálat mi hűti, ha ezt a hűtést sikerül lerontani (közelíteni a nullához), akkor a 230v-os izzónak 12 volt mellett is erős fénye lesz.
"kérdésem az volt, 8000V-al és 0,01 A-el 80cm-es kantállal el tudod-e vágni a purhabot?"
Ha 1W/cm teljesítmény kell a vágáshoz és az átmérője is stimmel akkor Igen!
Ugye 8000V esetén akkor fog 0.01A áram folyni ha az az ellenállás huzal 800kOhm ellenállasú, így 80W-ot fog leadni, azaz teljesül az 1W/cm. A gyakorlatban persze nehéz ilyen huzalt találni ami megfelelően vastag hogy ne szakadjon el.
Annak a purhabnak oly mindegy hogy mi viszi be neki a vágashoz szükséges teljesítményt, lehet az akárhány volt és amper is. Vagy gáz, köszén, lézerágyú, akármi, csak felületegységre meglegyen a teljesítmény (ezért számít a huzalvastagság).
Legalábbis amikor még én jártam suliba akkor ezt tanították fizikábúl.
Szállj le a magas lóról, mert magad alatt vágod a fát. Lecikizel, mert szerinted a teljesítmény nem származtatott érték. Belém kötsz, mert rávilágítottam, hogy a teljesítmény csak a szükséges elektromos munka ismeretében számítható felvett teljesítmény. Végül belém kötsz mert szerinted én azt írtam, hogy a termelt hő nem az áramerősségtől és a fajlagos ellenállástól függ, holott jó néhány hozzászólással ezelőtt egyszerű gyakorlati példát is írtam az ellenkezőjére,
Nincs itt semmi probléma, mindkettőnek részben igaza va. Egyetlen dolgot nem említi egyik sem, hogy a termelt hő mennyiségét nem a teljesítmény határozza meg még akkor sem, ha tucatnyi hozzászólással ezelőtt emlékeim szerint Elek tévesen ezt állította. Ha nem ő volt, elnézést kérek tőle.
Tudom, hogy nem látod a hozzászólásaimat, tudom azt is, hogy olvastad, amit írtam, csak azt nem tudom, hogy miért nem idézed azokat a mondatokat, amelyek hülyeségeket tartalmaznak?
Kár így zsigerből ellentmondani, lejáratod magad és a topikot is.
Az is tudom, hogy az áram melegíti a vezetéket, ezért fontos az, hogy mekkora áram folyik át a kantálon. Erről pofázok egy órája, nem teljesítmény az egyetlen szempont.
A 8000V talán jó példa volt arra, hogy nem tudod vele elvágni a purhabot.
Elméletben tök mindegy. A valóságban tényleg nem mindegy, mert figyelembe kell venni a vezeték keresztmetszetét is. A nagyfeszültségű hálózatok pont ezért készültek. Egyrészt csökkenteni lehet a keresztmetszetet, másrészt csökken a veszteség is.
A teljesítmény szempontjából -elvileg- mindegy a szállítási veszteség szempontjából nem.
Nagy feszültségen kicsi a szállítási veszteség, illetve kisebb. A fogyasztó szempontjából, két 1kW-os fűtőbetét teljesen ugyanazt nyújtja a méretezési feszültségtől függetlenül.
Az totál mindegy. hogy: a szükséges Wattot kicsifeszültség X nagyobbáram vagy kicsiáram X nagyobb feszültség adja.
Ez a mondat egy ...
Nem tudok valamiért a gépen másolni, ezért bírkózom itt ennyit.
Nem kellenének pl. 750kV-os távvezetékek, ha igazad lenne. Biztosan van ennél magasabb feszültségű is, de nem vagyok jártas azon a területen, ezért írtam csak 750kV-ost, olyan volt régebben is.
Szerintem úgy értette, hogy áramgenerátoros tápra van szükség a megfelelő teljesítmény előállításához (legalább is én így értelmeztem). Persze, ez is hibás elképzelés, hisz a beállított áramerősség tartásához az ilyen táp széles skálán módosítja a kimenő feszültséget.
A cekaszoknál az áram a lényeg, nem a feszültség. Áramgenerátoros táppal kell meghajtani, nem akksival, így azonos feszültségen az ellenállás feleződésével mindjárt dupla áramot fog áthajtani rajta.
Én Kínából rendeltem ilyen 30W-os kis polisztirolvágót, persze hobbicélra való inkább, de ha lassabban is, az 5 centis xps-t azzal tudtam vágni. Kapott egy kis labortápot meg 3A-t, így a feszültség olyan 10V körül alakult. Bírta... :)
Persze normális ellenálláshuzallal készíthettem volna "kés a vajban" vágót is, de annyit nem kellett vágni, jó volt így is.
Ez elméletben lehet igaz, de valóságban nem hiszem. Én úgy gondolkodom, ha a 12 Volt egy x méretű fűtő szálat mondjuk felmelegít 70 C fokra, akkor 2 szálat sem fog 70 C fok fölé melegíteni. Ha 12 Voltra kötök egy db 230 V égőt éppen csak parázslik, ha 10 kötök be akkor sem lesz fényár a szobában. Vagy szerinted nem jól érvelek?
"De gondolod ha az 1 méter hosszú huzalt nem fűti fel, akkor duplán felfűti?"
Egyrészt ha két ellenállást párhuzamosan kötsz, akkor az eredő ellenállás fele annyi ohm lesz. Márpedig fele akkora ellenállás számára már kisebb feszültség is elegendő a szükséges (hő)teljesítmény produkálásához.
Másképpen fogalmazva: van pl egy ellenálláshuzalod, ami polisztirol vágáshoz nem elég meleg, mert csak 12 V a rendelkezésre álló feszültség és ezen a feszültségen a fűtőszálad pl csupán 0,5 W/cm hőleadásra képes, de nekünk 1W/cm a cél. Ha ezzel párhuzamosan teszel (pl összesodorsz) egy másik, szintén 0,5 wattal dolgozó fűtőszálat, akkor a végeredmény egy 1 W/cm fűtőerejű (sodrott) fűtőszál lesz, tehát a célt elértük.
A valóságban persze a két szál drótot nagyobb felületen hűti a levegő, mintha csak egy szál drót lenne, ezért a valóságban 0,5W+0,5w= kb 0,8W.
Ne aggódj, 80-as IQ felett mindenki pontdsan érti, hogy miről van szó. Te persze nem, de ne foglalkozz az írásommal, nem neked szól, egyszerűen ugord át :)
Én régebben hab repülő törzset,szárnyat vágtam vele, nekem elég volt a 30-50 cm 12 voltos akkuval. De gondolod ha az 1 méter hosszú huzalt nem fűti fel, akkor duplán felfűti? Mint korábban írtam én vasaló cekasszal vágtam és simán túl tudtam fűteni.
A polisztirol vágó forródrót praktikus hossza 60-70 vagy 110-130 cm.
A legtöbb ellenálláshuzal fajlagos ellenállása viszont sajnos túl nagy ahhoz, hogy egy aksi 12 voltja elég legyen az 1W/cm hőmérsékletűre történő felfűtéshez.
Esetleg ki lehetne próbálni két ellenálláshuzalt párhuzamosan kötni (összesodorni), úgy talán jó a 12V is.
Ezek tényleg olcsó és jó cuccok. De egy cekaszos szabályzóhoz ha van egy akku akkor 2-300-ból ki lehet hozni. Ha nincs, pl én most vettem egy lidlis forrasztó állomást 3000-ért. És akkor még forrasztópákája is lesz.
"Rakötötem 10W-ot es nagyjából egy honap mulva leégett."
Egyszer egy haver kért tőlem egy olyan 12 voltos (kamera) tápot, amit én megbízhatónak tartok, mert az ő tápjai sorra mennek tönkre, pedig ő is túlméretezi őket. Adtam neki egyet, amit megbízhatónk tartok, pár hét múlva az is tönkrement neki. Odamentem és kiderült, hogy a nagy eszével a tápot egy ház padlására szerelte, ahol nyáron nem ritka az 50 fok feletti hőmérséklet sem :)
A másik típushiba, amikor a táp olyan, kis méretű vagy hőszigetelő anyagú dobozba/szekrénybe kerül beszerelésre, aminek nincs átszellőzése (vagy legalább felső kiszellőzése).
A fény. Latinul 2 szó van rá. Lumen, (világosság, fényesség, a kibocsátott fény) a fizikai fényt értik ez alatt, a másik a Lux, luces dicsőség, fehér fény, (ebből lett a megvilágítás) amin az isteni fényt értik.
Ma volt egy film a dunaTV-n a szent helyek, templomok, a fény keresése. Valahol a vége felé hangzott el, ha jól emlékszem a Firenzei résznél. Érdemes megnézni. A Vaszilij Blazsenijt az iszlám, a tatár főváros, Kazan fölötti győzelem emlékére építtette Rettegett Iván, a 7 torony 7 csata emléke.
A kutyám kirántotta a csengőkapcsolóból a vezetéket, és nem tudom hogy milyen sorrendben volt bekötve. Tudnátok segíteni? Mit jelent a P, 1 és 2 jelölés?
Szerintem sem, és miután nem induktív , hanem ohmos terhelést kell működtetni használható ide egy 2 dióda + 2 tirisztorból álló szabályozható hídegyenirányító is.
( Ilyennel találkoztam a gyakorlatban 3 fázisú 2 x 55 kW os aszinkron motorok örvényáramú fékezésénél.)
Nem tartom jó ötletnek a trafó ELÉ tenni a fázishasító áramkört. A szép szinuszhullám helyett hasogatott áramra a trafó tekecse csúnya indukciós rúgásokkal fog válaszolni, ami peches esetben akár a leégését is eredményezheti. Persze létezik olyan trafó, ami elviseli az ilyesmit, de azokra a gyártó szerintem mindre büszkén ráírja, hogy "dimmelhető" transzformátor.
Tehát szerintem 230V -> trafó -> fázishasító -> fűtőszál
Igen! De amiket linkeltél egyik sem olyan. És ha az illető nem jártas az elektronikában akkor bukfenc. És ezt nem mondtad el neki. És ha leírta hogy 24 Voltos trafója van, akkor ahhoz próbáljunk neki tanácsot adni. Meg van még nagyon sokféle lehetőség amivel a tirisztort, vagy a triakot vezéreljük pl. nekem is van 12 Voltos akkutöltőm ami tirisztoros és az sem diakos, rendben csak ne keverjük össze Gizikét a gőzekével! És még így sem egyértelmű a helyzet, mert a képeket nézegetve , gyanúsnak találtam ott egy alkatrészt, konkrétan egy egyenirányító hidat. Megnéztem az enyéimbe és valóban benne van, viszont így a trafó 100 Hz szaggatott egyenáramot kap. Majd holnap kipróbálom hogy mit csinál vele.
Ez igaz, de a diakot ki lehet hagyni, úgy is működni fog az áramkör.
Egyébként a 24 voltos szinuszhullám csúcsfeszültsége kb 34 V és léteznek 24 voltos diakok is, tehát ha nagyon akarjuk, akkor akár diakkal együtt is működhet az áramkör (persze csökkentett teljesítménnyel :)
Tudom. Csak azt nem tudom hogy a kérdezőnek meg van e már a belinkelt készüléke, mert akkor miért venne mást? Nekem van 4 db is belőle és azért írtam hogy ezt hogyan használja.
"A 24 voltos trafó kimenete és a fűtőszál közé lehet barkácsolni egy egyszerű fázishasító áramkört is," Kedves Mekk mester, megint sületlenséget mondtál, ugyan is a diakok 30-40 Volt körül nyitnak. Várhatja szegény napestig hogy felfűtsön az izzószála. Különben a 3. linken beküldött vezérlőd egyezik a kérdező által linkelt készülékkel. Nem megbántás!
Bocs, de nem kell más, arra lennék kíváncsi, hogy mit linkeltél akkor. Gondoltam, esetleg valamihez kötötted magadban, mondjuk, hogy ez biztos 2016 nyarán volt, oszt akkor átfésülném azt a részt.
A 24 voltos trafó kimenete és a fűtőszál közé lehet barkácsolni egy egyszerű fázishasító áramkört is, ami gyakorlatilag ugyanaz, mint a lámpa fényerőszabályozó, csak egyes alkatrészei 230V helyett 24V-ra vannak méretezve.
"olyan alakot vesz fel, mint Robin Hood íja a döntőben, nem?"
Ez pontosan így van:)
ezért olyan hőmérséklet beállítására van szükség, amely mellett nem kell erősen nekinyomni. Van olyan hőmérséklet, amely mellett úgy megy a drót a habban, mint kés a puha vajban sőt van olyan hőmérséklet is, amely mellet (lassú előtolás esetén esetén) a drót nem is érinti a habot, mert a hőSUGÁRZÁSA centivel maga előtt (maga körül) megolvasztja azt.
Még valami: attól, hogy a trafón 150 centi hosszú ellenálláshuzal legyen attól még lehet úgy csinálni a szerkezetet, hogy az "íj" két vége között ennek csak egy rövidebb szakasza feszüljön, a maradék lehet lazábban, vagy pl feltekerve egy hőálló (és persze szigetelő anyagú) akármire.
Na az a szabályzóval tökéletesen megfelel. De azért azt nézd meg nem e melegszik a trafó. Az ellenálláshuzaltól függően viszonylag kevés, néhány Amper elég neki. És mivel váltóárammal is elmegy nem szükséges a PWM. Mert ott egyenirányítani és szűrni is szükséges.
"az ellenálláshuzal, amit be tudtam gyorsan szerezni 2,5 ohm/m"
Polisztirol vágásához a megcélzott fűtőteljesítmény szerintem centiméterenként kb 1 watt legyen.
Ha az ellenállás huzalod centiméterenként 0,025 ohmos és centinként 1 wattal akarod fűteni, akkor centinként 0,158 voltos feszültséget kapcsolj rá (U2=P*R).
Tehát ha a trafód 24 voltos, akkor (24 / 0,158) 150 centi hosszú ellenálláshuzal esetén nem kell semmiféle szabályozó elektonikára költened. Ha az 1W/cm-t túl hidegnek érzed, akkor vedd rövidebbre a fűtött rót hosszát, ha túl forró, akkor próbálkozz mondjuk 170-190 centi ellenálláshuzallal.
Én mindenképp trafóra tenném, (áramütés veszély) és a primer körbe. 40-50 Voltossal már 1 méter vastag is vágható. Ha vékonyabbat akarsz vágni akkor elég kisebb is 12-24 V. Én régi vasaló fűtőbetéttel vágtam.
Hm, hát lehet, hogy neked van igazad. Direktben a szivattyú minden gond nélkül működik, még azt is próbálgattam, hogy megcserélem a fázist és a nullát (ezt egy villanyszerelő tanácsolta, azt mondta, néha segíteni szokott). Ha az áramláskapcsoló a rendszerben van, akkor furcsa a működés. Elindult, ment és amikor leállítottam a vizet - ekkor ugye pár másodperc múlva kikapcsol - le is csapta a fi-relét. Mondjuk volt, amikor meg nem. Szóval nagyobb valószínűséggel áramláskapcsoló-csere lesz, mert ezek tudomásom szerint nem javíthatók, ki van öntve műgyantával az egész belül.
Persze, ez természetes. A felszínen lévő kötődobozában - amiben a kondenzátora is van - wagos kötések vannak, arra rá tudok tenni egy direkt betáplálást.
Mivel ez a kapcsoló állandóan feszültség alatt van (hisz másként nem tudna működni) így hiba esetén aktiválhatja a Fi relét. Mivel elektronikus, így a szig. ell. mérés nem igazán célravezető :). Kikötném és a szivattyút egy kapcsolón keresztül direktbe kötném. Bekapcsolnám néhány másodpercre, amennyiben nem veri a Fi relét, 90%, hogy a kapcsoló, vagy esetleg az ottani kötés a hunyó.
Ez a külső áramkör teljesen különálló a ház rendszerétől, az egész ház még egy külön fi-relére van kötve. Remélem, ez azért ad némi biztonságot. Mint mondtam, nem a javítást szeretném elkerülni, hanem átmeneti megoldást keresek addig, amíg a szivattyú kivételét és átnézését megoldjuk. Illetve addig, amíg sámli_ fórumtárs által javasolt vizsgálat pontosabbat nem mond.
Akkor a védővezetőn most állandóan folyik áram, ami nem praktikus többféle szempontból. Egyrészt utána kéne rajta (mármint végig a PEN-ig) felülvizsgálatot végezni, hogy minden rendben van-e. Másrészt ha esetleg családtagok fura érzésekről számolnak be más villamos berendezések érintésekor, hát...
Mert ugye ne felejtsük el, hogy az, hogy a FI-relé leugrik, az nem azt jelenti, hogy 20-26 mA áram folyik, hanem azt, hogy legalább annyi, a felső határ meg annál kevesebb, mint ami a kismegszakítót is leugrasztaná.
Szerintem éppenhogy nem ilyen hosszú kábellel árulják, hanem alig egy méteressel. A szivattyút a kutat készítő cég hozta újonnan és kötötte be a kivitelezés keretében, gondolom, megfelelő kötéssel, mert nem tapasztaltunk eddig hibát. Az lehet, hogy nem volt 100% a kötés jósága, mert ugye most valami biztos nem jó. Pistike hozzánk nem jár a szomszédból, főleg nem ilyen komoly dolgokkal foglalkozni. :-)
Amennyiben egy sarkú kapcsolóval kapcsolod (feltételezem azzal, mert a Fi leoldására ez a logikus) akkor az egyéb, a Fi relére kötött áramkörökből az áram egy része elfolyik a szivattyú védővezetőjén keresztül a föld felé.
Ezeket a búvárszivaggyúkat gyárilag profin beépített 60 méter kábellel árusítják? Vagy a gyárilag túl rövid kábelt a szomszéd Pistike megtoldotta occsó szikkszalagos kötéssel? ;)
Komolyra fordítva a szót: búvárszivatyú esetén van esély arra, hogy a víz oda jutott be, ahová nem kéne. 5 bar külső víznyomás esetén a motor saját elektromos bekötési pontját valószínűleg színültig ki kell önteni mondjuk szilikonzsírral, mielőtt rámegy a fedél, lehet, hogy ez felejtődött el két éve a motor bekötésekor és mostanra elöregedett ott valami tömítés.
Szia! Csak kíváncsiságból: ebből mit lehetne még megtudni? Az most is biztos, hogy a szivattyúval van gond, ha semmi más nincs az áramkörben, akkor is leold tőle a fi-relé. Ha esetleg jó valamire ez a vizsgálat, akkor szívesen megcsináltatnám (rákerestem a mérőre, hát nem egy olcsó darab, meg gondolom, érteni is kell hozzá - nekem csak egy multiméterem van).
Van egy pontja, pozíciója a villanymotornak ahonnan nem tud elindulni. Most csak maga a motorról van szó. Attól, hogy egy villanymotor tekercszárlatos gondolom még tud forogni, csak lehet hogy a zárlatos tekercs kommutátor lapján nem tud indítani a motor. De ha már egyszer elindul lendülettel átforog rajta. Nem tudom mi lehet a gond. Próbálok szerezni polírpapírt és kicsit megcsiszolom a kommutátort, ill. a keféket is próbálom pontosan becsiszolni.
"Az új kefékkel el is indul a mosógép, viszi a dobot jobbra balra" ... "Mi az esélye annak, hogy egyszerre fogy el a szénkefe és lesz zárlatos a motor."
Elindul a mosógép a zárlatos motorral? Aztán később eszébe jut a motornak, hogy ő zárlatos?
"de van egy pont ahonnan nem tud elindulni."
Ez a pont milyen színű? Ha nem festék-pontról van szó, akkor viszont nem ártana egy műszaki meghatározás "pont" helyett. Ez a "pont" a forgó dob egy bizonyos állás-szöge? Vagy egy meghatározható pont a mosóprogramban?
Köszönöm a választ! Nagyjából hasonlóra gondoltam én is, de a megerősítés mindig jól jön a tapasztaltaktól. Akkor ideiglenesen ez lesz a megoldás. Annak ellenére, hogy a 30mA-s fi relét leverte, nem tapasztaltam olyat, hogy csípett volna a víz, de figyelni fogok rá. Gyerek, állat pedig nem kerülhet kapcsolatba a szivattyú bekötésével és a kifolyó vízzel sem. Nyilván van egy minimális többletfogyasztás a szivárgó áram miatt, de ez valószínűleg nem okoz látható növekedést a villanyszámlában,
(Azt viszont már újabb érdekesség, hogy a kérdésem és a rá adott válaszod miért érdemelt valakitől mínuszokat... de ha valaki ettől érzi jól magát, hát legyen.)
A fi relé valószinűleg a föld felé szivárgó áramtól ver le, attól még a szivattyú rendben működik.
Csak esetleg rázni fog a víz. Olyan mintha azt kérdeznéd hogy járhatsz e a kocsival ha nem tudod becsatolni az övet, vagy nem működik a légzsák, de a motor működik. Persze hogy járhatsz.
Régen volt téma a fi-relé, de most egy ilyet szeretnék kérdezni. Adott egy kültéri áramkör, amit külön fi relé véd, azon pedig egy szivattyú és a kapunyitó automatika. Az utóbbi napokban folyamatosan lekapcsol a fi-relé, akkor is, ha nem megy a szivattyú, ami kicsit megnehezíti a kapu rendeltetésszerű használatát. Egyértelműen a szivattyú a hibás, direktbe kötve működik, tehát nem zárlatos, "csak" a fi-relét veri le. Okozhat-e valamilyen problémát, ha átmenetileg a fi-relét megkerülve lenne bekötve? Ha igen, mit? A kutat locsolásra használjuk, a szivattyú javítása szervezést igényel, mert több mint 50 méter mélyen van, és több emberes munka lenne kivenni. A közeljövőben erre biztos sor fog kerülni, ezért csak átmenetileg menne fi-relé nélkül. A hasznos válaszokat köszönöm!
Segítségeteket kérem. Electrolux mosógépünkben megadta magát a motor. Utolsó mosása kicsit ciripelős volt, hát fogtam magam kicseréltem rajta a szénkeféket, már nem engedte tovább őket a vezetékük így gondoltam ezzel meg van oldva, de sajnos nem. Az új kefékkel el is indul a mosógép, viszi a dobot jobbra balra, de van egy pont ahonnan nem tud elindulni. Csak zúg és annyira befeszül, hogy kézzel sem tudom megindítani a dobot, mindez max 2mp és ezután egy relé kattan és nem történik semmi. A kefék újak, úgy ahogy be is csiszoltam őket. A kommutátort kipucoltam szemre jónak tűnik. Mi az esélye annak, hogy egyszerre fogy el a szénkefe és lesz zárlatos a motor.
Sose szerettem a mechanikát, de mintha egyes csapágyak jobban szeretnék a fordulatot, mint nem. Lehet, hogy csak siklócsapágyaknál van ez? Annyira nem érdekel, hogy utánanézzek. Viszont ami a fogyasztást illeti, a terhelés növeli meg igazán, nem?
Ez nagyon jó ötlet a felső szintet meg tudom oldani a padlásról,a mennyezetre szerelhető jelzőket szerelünk és akkor nem fog semmi látszani,még van két lépcsőház és a földszint meg a konyha.
Ez mind a két feszültséget egyszerre szolgáltatja (12V DC és 230V Ac )
HA egy 4kw -s kamion/teherautó generátor + egy elektronikus inverter van összeépitve akkor nagyon egyszerű lessz a szabályzás is. S a kimenő feszültség nem fog ugrálni a terhelés / fordulat változás hatására .S lehet automata inditású is.
adatai;
Max. teljesítmény: 3 kVA Folyamatos teljesítmény: 2,8 kVA Szabályozás: inverter Folyamatos áram: 13 A Védelem: IP 23 Akkumulátortöltés 12 V: 12 A Motor típus: GX 200 Üzemanyagtank: 13 l Fogyasztási adatok: 1,8 l/óra Zajszint: 90 db(A) Méret: 660 X 450 X 535 mm Súly: 61 kg
Az a kimenet kimondottan akkumulátor töltése miatt van azokon az áramfejlesztőkön. Miért nem olvasol el legalább egy-két gyártótól termékparamétereket?
Gondolkoztam azon,hogy a világítótestek ledesek és az oldal falon vannak szerelve azoknak folyamatos a 230volt és azokból ki kötném a vészjelzőket persze a tűzoltóval megbeszélem a dolgot.
Plusz a foszforeszkálás csak nagyon sötétben látható. És ha egy szálloda menekülő folyosóin már az első percben is tök sötét van (mert nincs semmi vészvilágítás), azt az épületet alapból nem venném át. Ha viszont van rendes vészvilágítás, akkor viszont nem látszik a halvány foszforeszkálás. Ennyit a foszforeszkáló táblák hasznosságáról :)
Az a kérdés, hogy a tűzvédelmi ellenőr elhiszi-e, hogy a foszforeszkáló táblák helyiségeiben SOHA nem lesz lekapcsolva a világítás, tehát MINDIG fel lesz töltve fénnyel a "foszfor".
"Egy olyan vészkijárat jelzőt amelyikhez nem kell 230voltos be táp mivel a panzióban nincs be vezetékezve a vészkijáratoknak"
Sajnos egy fényforrásnak valahonnan energiát kell kapnia ÉS tárolnia ahhoz, hogy vész esetén világíthasson. Nem muszáj mindenáron magának a táblának világítania, lehet a tábla megvilágítva is, pl a meglévő mennyezeti lámpa mellé utólag felszerelt vészvilágítás által.
Ne írj le ilyet, mert mindjárt felbukkan egy-két nagyeszű "szakember" és egymás szavába vágva lehülyéznek téged.
Őszerintük az aggregátorok 12 voltos DC kimenete az valójában egy 13,8/14,4 voltos aksitöltő, beépített áramkorlátozóval és csepptöltéssel és aki arra próbál rávezetni, hogy ez egy hülyeség, azt nyomban eltapossák mérhetetlen szaktudásuk teljes fölényével :)
Sziasztok! Meg tudnátok mondani, hogy ezen a dugaljon miért van ennyi bekötési lehetőség? Attól függően kell kiválasztani, hogy milyen hosszúra van blankolva a vezeték? (az egyik részen fel van tüntetve, hogy 13mm)
Ha a kimenet 12V egyenfeszültség, (és pontosan annyi) nem lesz alkalmas 12V (névleges) feszültségű akkuk töltésére, mert 12V - ig lesz csak potenciálkülönbséged. Magyarán maximum eddig töltődik az akku, ami bizony számára nem egészséges.
Dehogy! Rosszul fogalmaztam akkor. Mindkét kimenetet szeretném használni egy időben. A 12 voltos kimenettel akkummulátort töltök, közben meg a 230 voltos kimenettel pl. Vizet szivattyúzok.
Köszönöm a képeket de nekem a Piktogram vagy a kínai aku/elem típusból választhatok mivel a vésés falbontás kizárva és kb 24 darab ilyen jelzőt követel a tűzoltóság. Mondjuk,hogy a panzió is nagy méretes.
Elég a folyósokon levő lámpatestek fénye vagy csak természetes fényre töltődik? Hol láthatok egy elemes/akus wifiröl vezérelhetőről képet vagy leírást?
Egy olyan vészkijárat jelzőt amelyikhez nem kell 230voltos be táp mivel a panzióban nincs be vezetékezve a vészkijáratoknak és nincs engedély ha nincs ki jelölve valamilyen meg oldást falverés nélkül tudna valaki?
A hozzászólás a kérdező azon téves elképzelését volt hivatott helyrehozni, hogy van, amikor látszólag (egypólusú kismegszakító) csak egy madzagot kell leválasztani.
Ebbe a konnektor témája nem tud beékelődni, mivel annál is két aktív vezető van megszakítva.
Pont ilyet raktam a bojlerhez + egy FI relét mellé, tehát 3 helyyet foglalt el így kapott egy 4 egységes mini dobozt aminek a széleire került fél-fél takarólemez, hogy szép is legyen ne csak jó.
"
És az ajtók kerülgetése is megnehezíti némileg ezt a "40 centi magasan körbemegyünk a szobán" dolgot :)"
Nyílván egy átlagos 1 ajtós szobánál tudsz végigmenni a 4 falon egyszerűen.
A kötéshibától meg nem tudom miért kéne tartani normális anyagok és kivitelezés esetén.
Rég wagózták a rézkábeleket, rugós bekötésű, továbbfűzhető aljzatokat használtak amikor itt még kuporfixeltük (vagy fotóval sodortuk) az alukábelt.
"Van egy inverteres áramfejlesztő, amivel a 12V-os robogóakkumulátoromat akarom tölteni. .... ezzel egy időben használhatom a 230 V-os kimenetet másra?"
Jelenleg Állandóról megy (még)...de közben megtudtam, a miértet... Alapvetően értelme nemsok van, de extra biztosításnak jó ha pl. valaki megvágja vizcsövet és beleér valamibe vagy/és szerencsétlen esetben nullára rákerültne valami fázis/idegen fázis , de mondjuk nálam van ÁVK szal ennek is így csekély lehetősége.
Nem pont villany szerelés, de tanácsra volna szükségem. Van egy inverteres áramfejlesztő, amivel a 12V-os robogóakkumulátoromat akarom tölteni. A kérdésem, hogy míg töltődik az akku, ezzel egy időben használhatom a 230 V-os kimenetet másra? Nem akarom tönkretenni, meg analfabéta vagyok áram ügybenezért inkább megkérdem.
Kérlek magyarázd el, hogy bármilyen más áramkörönél (van pár a házban), miért elég 1 polusú kismegszakító, kivéve a boylernél. Továbbra sem gondolom hogy szükség lenne rá...
Sziasztok, boylerről még egy kérdésem lenne. Annó a villanyszerelő a boyler ágába 2Cx13A kismegszakítót rakott fel.Megszakítja L és N-et is. Nem nagyon látom értelmét, lehetett valami oka hogy ezt rakta (mögötte van még ÁVK is)?. Kellene a hely és ha nincs különösebb oka csak a fázisra raknék kismegszakítót.
Nem tudom jelenleg hogyan oktatják ezzel kapcsolatosan a villanyszerelőnek tanuló diákokat. De az "így szoktuk", "így csináljuk 30 éve" stb... gondolkodás nem igen előremutató, haladni kell a technológiával, a korral! Mindig lesz egy jobb alternatíva amit érdemes használni. Abban nem igazán értek egyet, hogy a villanyszerelő "azt a logikát szokta meg", akkor úgy is kell kivitelezni. Nem akarok megbántani senkit se, de a berögzült csőlátás nem előremutató, a mai világban, rugalmasnak kell lenni szvsz. Lehet, sőt biztos hogy egy hiba helyének a megtalálása több időt vehet igénybe, - azoknak a villanyszerelőknek, akik még a korábbi technológiát alkalmazzák - mely adott esetben az óradíjat megnöveli, vagy az is előfordulhat, csak az 5. villanyszerelő fogja megtalálni a hibát. De ha egy új rendszer jól van méretezve és minőségi munka lett elvégezve, a kötések is mindenhol megfelelően vannak kivitelezve, akkor szerintem (de nyugodtan cáfoljanak meg ha rosszul gondolom) évekig, akár évtizedekig nem kell semmilyen karbantartási munkálatokat végezni a családi ház elektromos hálózatán.
... vagy csillagpontosan kell kötni, akkor sem lesz egyetlen kötődoboz sem. Illetve lesz egy nagyobb "kötőszekrény" a lakáselosztónál. De nem kell nyomozni semmit, csak a végpontoknál vannak kötések.
A gond az, hogy szaki ezt sosem fogja megcsinálni, csalni fog és felfűzögetni. A kedves megrendelő meg nem akarja kifizetni pl. a symalen csöveket, amikbe a behúzás sokkal egyszerűbb, szopjon csak a szaki a fos gégecsövekkel. Tehát a szaki megint ott csal, ahol tud.
Na meg itt van az itthoni jó öreg "így szoktuk" (30 éve csinálja, esetleg még rosszul is) meg "az hülyeség" (30 éve is jó volt) szakmókusok tömkelege.
Mondjuk az is tény, hogy a saját munka miatt megspórolt munkadíj nagy része belement az anyagba.
"fentről leálltak az ajtó melletti kapcsolóig, onnan rögtön fel a plafonra a lámpához, és le egyel lejjebb a kapcsoló alatti konnektorba. A onnan le..."
Abban az országban, ahol minden lakás így van csövezve, ott az odahívott idegen villanyszerelő is egyből ott keresi majd a kötési pontokat. Magyarországon szinte minden lakás a mennyezet alatt van elágaztatva, ott futnak a gerincek, ezért a villanyszerelők ezt a logikai rendszert értik (ezt tanulták meg), ott keresik a kötési pontokat és nem a kapcsolók/dugaljak mögött. És sajnos kevés olyan villanyszerelő van, aki egy pillanat alatt át tud állni egy egészen más logikájú rendszerre, ez a kevés szerelő viszont jogosan kér vastagabb óraddíjat.
"és körbementek vízszintese 4 falon, konnektorok mögött kötve."
Biztos vagy te abban, hogy a 40 centin körbefutó csőre ráhúzott akár 10-20 dugalj nem csak egyszerűen láncolva vannak? Ami ugye durván megnöveli a kötéshiba valószínűségét az elágazó dobozos megoldáshoz képest...
egy darab kötésdoboz nincs a házban, minden a szerelvények között van megkötve. Simán elfért, a konnektorok fűzve szobánként külön körön stb...
huszonéve láttam a németeknél, amikor itthon még mindenki a plafon alá vésegette azokat az okádék dobozokat, és onnan ment le a konnektorokig. Akkor sem értettem mire jó ez az önszopatás, kábel és csőpazarlás.
Ott egyszerűen fentről leálltak az ajtó melletti kapcsolóig, onnan rögtön fel a plafonra a lámpához, és le egyel lejjebb a kapcsoló alatti konnektorba. A onnan le a padlótól olyan magasságig amilyen magasan a konnektorok lesznek (pl 40cm), és körbementek vízszintese 4 falon, konnektorok mögött kötve. Minden falra jutott 3-4 konnektor. Egy szoba egy kör, oszt jónapot.
A veszélyes helyzet ott kezdődik, amikor a megrendelő szét-szopatja a villanyszerelőt a rejtett szereléssel, de nem hajlandó viselni pl a rejtet szerelés extra anyagi vonzatait.
Ha egy villanyszrelő olyan ügyféllel találkozik, aki számára elviselhetetlen a mennyezet alatt a falon egy milliméteres halvány kör alakú vonal látványa, az a villanyszerelő vagy azonnal duplázza meg a munkadíjat az árajánlatban (pl a jövőbeli orvosi költségek miatt :), vagy meneküljön onnan.
Honnan tudod ? Nincs igyen te pedig nem vagy hajlando penzt adni erte, pedig masodpercenkent keresel egy forintot. Szoval akkor miert higgyen neked barki amikor a szabvanyrol beszelsz ?
Nalam 1db kotodoboz van az egesz hazban, az egyetlen hely ahol el lett b@szva a szereles. Sehol mashol sincs, se eldugva, se lathato helyen. Akkor most mi van ?
A szabvány nem tiltja, hogy a konnektor mögött a dobozban legyen egy kötés, tehát ez nem veszélyes helyzet.
És az sem veszélyes helyzet, amikor pl a ház elektromos terve úgy lett megrendelve , hogy az összes kötés rejtett helyen legyen, mart aki ilyen szerelést rendel meg, az valószínűleg olyan anyagi helyzetben van, hogy nem fog fájni neki a dupla órabér sem később, amikor egy, a házat nem ismerő villanyszerelő egyszerű rutinmunka helyett órákig nyomoz, hogy mi hol lett elrejtve.
A veszélyes helyzet ott kezdődik, amikor a megrendelő szét-szopatja a villanyszerelőt a rejtett szereléssel, de nem hajlandó viselni pl a rejtet szerelés extra anyagi vonzatait. Ez a helyzet veszélyes a villanyszerelő és a megrendelő egészségi állapotára is, a villanyszerelőnek az idegrendszere szenvedhet tartós károsodást, a megrendelőnek pedig az arca :)
Végelegesített kivitelezési tervrajzon ha fel van tüntetve, hogy mely konnektor mögött van a kötés, akkor már nem olyan "veszélyes" a helyzet. Vagy rosszul gondolom? :)
"kötődoboz nélkül megoldani vagy lehetőleg minimalizálni annak számát"
A mélyített szerelvénydoboz a neked való megoldás oda.
"a szobákat ne csúfítsa el a kötődoboz fedlapja"
Ha egy villanyszrelő olyan ügyféllel találkozik, aki számára elviselhetetlen a mennyezet alatt a falon egy milliméteres halvány kör alakú vonal látványa, az a villanyszerelő vagy azonnal duplázza meg a munkadíjat az árajánlatban (pl a jövőbeli orvosi költségek miatt :), vagy meneküljön onnan.
Ugyanez a javaslatom annak a villanyszerelőnek is, akit egy olyan lakásba hívnak ki hibát keresni, ahol nem látszik sehol kötődoboz: óradíjat duplázni az első pillanatban, vagy azonnali menekülés valamilyen kifogással.
Az lenne a célom, hogy kötődoboz nélkül megoldani vagy lehetőleg minimalizálni annak számát, hogy a szobákat ne csúfítsa el a kötődoboz fedlapja. Ezért gondoltam arra, hogy a konnektor mögött történjen meg a vezetékek elágaztatása.
Lenne egy olyan kérdésem a tapasztalt villanyszerelő kollégáktól (első sorban regisztráltaktól), hogy a MÜI 36-os csövet mivel hajlítjátok? Mert az a helyzet, hogy a legnagyobb hajlítórugó és hozzávaló ágy 36-os méretben lehet kapni. Igen ám, de a MÜI 36 keresztmetszetet 42............Most akkor ilyenkor mivan? Tudom egyszerű kérdés, de akkor is érdekel. Nem lehet minden helyzetet előre megvehető könyök idommal megoldani.
Na. Azert a szomszednak nem csak napeleme volt hanem egy illegalis fostalicska kinai invertere is, ami az alibaba szerint iztibizti nem taplal vissza a halozatba, mert csak. (basszus, konnektorba dughato PV inverter volt ! Az en inverterem 5x6-os kabellel van olyan fixen kotve hogy 4 villanyszerelo meg 5 csavarhuzo kell hozza hogy megbontsd)
Jobban jár, ha csinál 1 csak kötöződobozt, a konnektorokat meg tisztán konnektorral használja. Ettől függetlenül ha lehet mélyített dobozt használjon, az sose baj, ha kényelmesen elfér a drót és nem kell kalapáccsal beverni a végén.
Mert ezeket a rendszereket nem kóklerek, hanem igazi szakemberek csinálják, szabályosan, rendes anyagokkal, érintésvédelmi jegyzőkönyvvel, stb tehát lépésfeszültség kialakulásának szinte nulla az esélye. Ha mégis előfordul tíz évente egy ilyen eset, akkor kimennek a szerelők, kijavítják és a gazdát kártalanítják. EBBŐL MÉG NEM LESZ HÍR
A mostani dologban az a röhejes, hogy valószínűleg egy tehén megdöglött, a gazdát bőségesen kártalanították, erre a környék összes gazdája elkezdte éheztetni+agyonveri a teheneit, hogy ők is kapjanak pénzt értük. Sőt, bér-rettegő újságírót is béreltek, ennek ész nélküli lefordításából lett ez a cikk is.
Hozzáértő szakemberek viszont tudják, hogy veszélyes lépésfeszültség csak az áramszivárgás KÖZELÉBEN érhet el veszélyes szintet, egy vagy tíz méterrel arrébb már nincs veszély. Tehát valószínűleg van ott mondjuk 50 db villanyos szélmalom egy több négyzetkilométeres területen, de ennek csak egy milliomod részén (mondjuk egy 10 méteres körben) volt valóban tehén-veszélyes a lépésfeszültség. De most a ravasz parasztok valószínűleg még a három faluval arrébb pl mérgező növényt legelő teheneket is az energiaszolgáltatóval próbálják kifizettetni :)
Egy hete lett volt ebben a fórumban kifejtve hogy rázott a csap a szomszéd napelemes invertere miatt. Szintén itt volt korábban egy sztori ahol a földeléssel volt a baj, amiatt nem evett a kutya, mert csípte az áram a földön állva.
A múlt héten egy picit sántított a kutyám, arra nem is gondoltam, hogy talán a szomszéd napeleme miatt. Holnap be is ugrom a tüzépre néhány féltégláért...
Indításként közöskedvenc FI relét felszereltetni a házhoz az elosztódobozba, és az udvari áramot is onnan kivezetni külön (és ehhez egy külön FI relét tenni). Ez legyen biztos pont a fűnyíróhoz, vízszivattyúhoz.
erdekes anomaliara lettem figyelmes egy "uj" (200 eves kb) haz vasarlasa utan; van egy kinti bejaratu (kertre nyilik, nincs osszekottetes a hazzal csak kozos a fal) wc a kertben a hazra epitve, ahol eg a villany ha a konyhaban le van kapcsolva a vilagitas es vice versa. Itt nincs is villanykapcsolo.
6 eve at lett az egesz kabelezve allitolag (szamlaval) de nyilvan valami troger csinalta.
Van valakinek otlete mi/hogy lehet rosszul bekotve? Nem lenne rossz ugyanis onnan vetelezni egy kis delejt egy "kinti" konnektorhoz ha mar ki lett vezetve.
A legfrissebb épületvillamossági szabványt hol lehet megtekinteni?
A másik pedig egy technikai kérdés lenne; helyiségenként, szobánként a konnektorokat szeretném felfűzni szerelőbetonon elhelyezett Symalen csövezéssel úgy, hogy betáp egy 65mm-es süllyesztett szerelődobozba érkezne be, melyben egy konnektor is el lenne helyezve. A szobának a többi falán elhelyezett konnektorok villamos ellátása pedig ebből a süllyesztett dobozból történnének Wago segítségével. A konnektorok a padlótól 40 cm magasan lennének elhelyezve.
Ez a megoldás mennyire szabályos, illetve megfelelnek e a jelenlegi szabványoknak?
Adott egy családi ház, ahol a korábbi villanyszerelő a ház átalakításakor a vezetékek egy részét a padlásfödémen vitte el. Nincs toldás, kötés, csak a vezetékek fekszenek a salak feltöltéses betongerendás és betontálcás födémen elhelyezett üveggyapot szigetelés tetején.
Számomra nem tűnik túl biztonságosnak ez a megoldás, pl. esetleges rágcsáló veszély miatt, de meghallgatnám más véleményét is erről.
Ha biztonságosabbá akarnám tenni, milyen megoldások jöhetnek szóba persze a ház belső megvésésén kívül, mert az most lett ugye felújítva.
Gondoltam olyasmire, hogy vezeték be az üveggyapot alá, és fém dróttal erősített betonágyba beletenni a salakos födém tetején vagy félbevágott gégecsövet is láttam már, amit esetleg rá tudnék tenni a vezetékekre utólag, majd kötegelővel sűrűn összefogatni, aztán vagy ebben marag, vagy így megy betonágyba fenn.
Elég hülye megoldások, de eddig jobb ötletem nincs, ha a benti fal vésése nem opció.. Másnak esetleg hasonló volt már? Hogy oldotta meg, hogy tűzbiztos meg rágcsálóbiztos legyen?
Nem, tök máshol. 12 órás műszak van 3 napig, aztán 3 napig semmi, majd 3 napig a másik műszak. Csodálkoznak, hogy mindenki lelép. Hát persze, hogy munkaerőhiány van, mert tisztességes fizetés az nincs. A 8 órás munkát azért szüntették meg mert mindenki túlórázgatott a jobb bérért.
Köszönöm. Közben egyébkén rájöttem, hogy én vagyok a (nagyon) gyenge láncszem: végig le akartam szedni a dobozon/lámpán belüli részen az külső szigetelést (mint mbcu-nál), ahelyett, hogy simán a széthúzott szálaknál csak a tényleg szükséges részt szedtem volna le (utolsó pár cmm/mm). Erre ráment pár méter kábel...
Szóval ha valaki olyan őstehetség, mint én és mmfalat szerelne: dobozon/szerelvényen belülre kerülő részt szálakra szét kell húzni és csak a vezetékek végéről kell a külső szigetelést leszedni annyira, hogy a belső szigetelésből még valami látszódjon a vezeték teljes blankolása után is. A külső szigetelés elég jól leszedhető "papagáj" blankoló fogóval. A V késes blankoló ellenben néha belemar a belső szigetelésbe is.
"tehát energia-forintokban talán kb ugyanott lennénk, ha kedvezményes áramú bojler helyett egy átfolyós vízmelegítőt dolgoztatnánk a drágábbik áram-tarifáról."
Ez szinte egészen biztosan így is van. Ahol van elegendő amper rá ott ez minden szempontból jobb megoldás. Nincs vízkő, anód, egyebek. Egy normális ilyen vízmelegítő (ami átfolyásmérős, fokozatmentesen szabályozott) 100ezer feletti tétel, és 3x20-25A kell neki.
Viszont nyomja átfolyósban a zuhanyt, bármit. Ilyet használunk több helyen is.
Nem főnöki önkényuralomról van szó, hanem arról hogy egymásnak ellentétes dolgoknak kell egyszerre megfelelni úgy, hogy ha bármelyiknek nem felelsz meg téged szívatnak.
Kis cégeknél talán nem, de máshol mindenhol ez megy...
Hát de az elején írtam, hogy az én gondolatmenetem arra vonatkozik, hogy mindig van ugyanolyan hőfokú melegvíz, nem tudom, ez nem volt érthető? Nem tudott szó esni a gondolatmenet jóságáról, ez egy esetre vonatkozó ált. isk. fizikai egy gondolatmenet volt.
Van olyan eset, amikor a hőntartás vezet megtakarításhoz. Attól függ, mi fűti a fürdőszobát.
Ha egyéb híján villanykonvektor, ami az éjjel-nappali áramot fogyasztja, akkor a vezérelt áramot használó bojler hulladékhője az előbbi fogyasztását mérsékli. Vagyis téli időben megéri a bojlert magasabb hőmérsékletre állítani, ha amúgy csak villanykonvektor fűti a fürdőszobát.
Az éccakai áram kb 33 százalékkal olcsóbb a nappali áramnál.
Könnyen lehet annyira vacak a bojlerünk
- vacak hőszigetelése (ki tudja, hogy hány centi vastag a hőszigetelés a bojlerén?),
- magas vízhőmérséklete (melegebb víz = nagyobb hőveszteség),
- alacsony környezeti hőmérséklete (hideg garázsban/pincében van),
hogy a bojler egész napos hővesztesége simán lenullázza a fent említett 33 százalék éccakai áramos kedvezményt :)
tehát energia-forintokban talán kb ugyanott lennénk, ha kedvezményes áramú bojler helyett egy átfolyós vízmelegítőt dolgoztatnánk a drágábbik áram-tarifáról.
Ha a tároló lehűl akkor a szigetelésen át csökken a hőveszteség
De akkor nem áll rendelkezésre a megfelelően meleg víz.
Sajnos ez tényleg fizikai tény!
Én mondjuk hozzászólásomban kizártam a magától értetődő dolgokat, például atomcsapás a várost ellátó távvezetéken (ha sosem lesz többet meleg víz, akkor végtelen nagy lesz a megtakarítás), stb.
Hasonló eset, amikor a család hazaér a sítáborból, feltekerik a termosztátot és azt tapasztalják, hogy a kazán órák óta megállás nélkül dübörög. Ebből tudományossan megállapítják, hogy a felfűtés többe kerül, mint a szinten tartás :) Arra persze nem gondolnak, hogy ha a szinten tartás az olcsóbb, akkor elindulás előtt vajon miért tekerték le a termosztátot? Vagy amikor elinduláskor letekerték, akkor a kazánnak vajon miért nem volt semmi dolga napokig? Na az AKKOR megspórolt rengeteg energiának egy részét "kéri vissza" a rendszer, azért megy most a kazán olyan sokat. Tehát ez a mostani sok kazánmunka valójában nem veszteség, csupán vissza kell fizetnünk egy kicsit a sok nyereségből :)
Ez egy (sajnos) elterjedt városi legenda, fizikai alapja nincsen.
Csak tudjuk, hogy miről beszélünk. Az én 120 literesem vízkőtelenítés után vagy hat órát fűt. Ha semmit nem használjuk, akkor naponta bekapcsol 10-20 percre. A betét ugyanaz. Akkor valóban, kb 18 nap múlva igazad lesz, de az első 17 napon volt fizikai alapja. :).
ahol az energiára nem folyamatosan, hanem csak időközönként van igény
Mi hol mosogatunk, hol zuhanyozunk, hol meg egyiket se. Mondjuk ketten elmentek két napra. Máskor meg pont úgy adódik, hogy egész délelőtt főzünk, már a főzés alatt kétszer elmosogatunk. Erre való a forróvíztároló, hogy tároljon, és mikor kell, szolgáltasson. Ahhoz meg melegen kell tartania.
Hát persze, hogy ha nyaralóban van a bojelr, és a novemberi takarításkor tudom, hogy tavaszig nem megyek ki, akkor letekerem a fagyvédő funkcióra az ötven celziuszról., No de már csak nem úgy kell ezt kitárgyalni felnőttek között, mint meglepő újdonságot...
Én is ezt tapasztaltam. Mérés bebizonyította. Az a gond ezekkel a vízmelegítőkkel, hogy nincs benn intelligencia. Kazán is hatékonyabb tud lenni ha ismer pár változót a működéséhez (kinti hőmérsékletet, napszakot,igényt), épp ezért pl vízmelegítőből is ott ariston evo intelligens bojler, valóban lehet spórolni vele, mert megtanulja a igényt, csak épp nálunk a kapcsolt 'éjszakaival' nem kompatibilis.
Ez egy (sajnos) elterjedt városi legenda, fizikai alapja nincsen.
Sőt, ahol az energiára nem folyamatosan, hanem csak időközönként van igény, ott éppen az ellenkezője az igaz: a folyamatos hőntartás akár durva energiapazarlás is lehet.
Szia. Jól feltételezed még 'nappaliról' megy. Valóban a felfűtés több energiába kerül mint sima szintentartás, de az én esetemben, ha van minimális (1-2 liter) melegvíz fogyasztás már bekapcsol 5-10 percekre feleslegesen. Kipróbáltam egy okosotthon kütyüvel (kapcsol és mér fogyasztást), ha optimalizáltan az én fogyasztási szokásaimhoz állítottam be a működési intervallumokat, kevesebb volt a fogyasztás, mint mikor szabadon ment a melegvíztároló. Előző kérdésemre van javaslat?
Jó akkor bonyolítsuk és egyszerűsítsük is egyszerre - a szokásos javaslat: Arduino:)
Ha csillárba akarod, akkor feltételezem, normál foglalatú LED-égőket tennél bele, itt csak arra kell figyelni, hogy szeressék a fázishasításos fényerőszabályzást, mert azt a legegyszerűbb és legolcsóbb megcsinálni.
Ha más helyre is menne, például 12V-os LED-szalagok formájában, akkor ott ezzel nem is kell foglalkozni.
Ebben az esetben csak azt kell kitalálni, hogy a környezeti-fény szenzort hova tudod jól elhelyezni, szerintem ez egy lakótelepen is megoldható és persze tetszőleges hiszterézis állítható be, hogy ne kapcsolgasson fel-le feleslegesen.
Továbbá nyilván megoldható, hogy ha szemben kinyitnak egy ablakot és belevillan a visszavert fény az érzékelőbe, akkor arra ne reagáljon, csak adott idő múltán, tehát ha állandó a beeső fény.
Na, ha ez mind megvan, akkor meg tudod csinálni, hogy adott külső fény függvényében adott módon keverje a hideg és meleg fényt, vagyis minden esetben számodra kellemes legyen a belső megvilágítás.
(Annyit tennék hozzá, hogy nálam a konyhapulton is meleg a fény, színhelyesség ide-oda, meg tudom különböztetni a brokkolit a paradicsomtól:)
Azt nem mondom, hogy a beállítás nem jár irgalmatlan szopással, mert irgalmatlan szopással jár.
Folyamatosan monitorozni kell, hogy mit mér a szenzor és neked ahhoz milyen megvilágítás-keverék tetszik.
Viszont a végén lesz egy teljesen testre szabott világítási rendszered, amit semmilyen okosizzó nem fog tudni.
Ha bele akarsz nyúlni, akár egy érintőkijelzővel, akár két buta gombbal (hidegebb-melegebb) megvalósítható.
Hogy mibe jönne egy ilyen?
Ha megcsinálod magad, akkor anyagáron a HUE kezdőcsomagjának a harmada-negyede, beleértve, hogy az izzókat ugyanúgy meg kell venned.
Vagy úgy mondom inkább, hogy egy időrelé árához hasonló összegből kijön, csak bele kell tenni jópár munkaórát, ha az olcsó, akkor oké.
Ha csináltatod valakivel prototipusként, akkor a HUE árának többszöröse lesz.
Ha van benne üzlet, vagyis elég sokat el tudsz adni, akkor teljesen versenyképes is tud lenni úgy, hogy nem kell hozzá minősítés, mert ami az elektromos hálózattal érintkezik, az minősített termékekkel történik.
A hálózati topológia persze neuralgikus pont, mert ez a megoldás általában nem implementálható meglévő, soros rendszerekhez.
Lényeges, hogy a 230-as LED-ek és a szalagok szabadon kombinálhatók tudnak lenni, tehát megvalósítható az az elvárás, hogy az egész házban ugyanaz történjen, de akkor valószínűleg több környezeti-fény szenzor is kell, mert nagy háznál nyilván nem ugyanonnan süt a nap az egész házba.
Sziasztok, sínre szerelhető időkapcsolókat néztem.1500 wattos (ohmos) melegvíztárolót kapcsolnék vele. Időzítők többsége 230/16A tud kapcsolni tehát teljesítményben megfelelő lehet. Kültérre, falba süllyesztett mérőóra szekrénybe szerelném, azon belül egy ip 40-es schneider 'lakáselosztó' dobozba. Két típust néztem. Egyik Finder 12.51.xxx ez 35mm széles heti digitális kapcsolóóra -20 - +50 fokig, vagy van drágábban finder 12.71.xxx ez 17mm széles digitális óra, de ez -30 - +50 fokig jó. Szerintetek elég lehet -20 fokos verzió? Nem jellemző errefelé szabadban -20 fok...
Innen is lehet nézni. De ha csövezve van, máris más a helyzet. Egyébként nem biztos, hogy az a jó megoldás, az is csak egy lehetséges verzió. Mennyibe kerülnek a lámpák? Mekkora teljesítményűek? Mennyit lehet a rendszerbe belerakni? Mit tud még?
Ha mondjuk kiszamolod mennyibe kerul kivesni, bekabelezni, bekotni a 2x2 kort a csillarhoz akkor mar mindjart nem is lesz draga a HUE (ott ugye a hub az egyszeri nagyobb koltseg - kb 30k ha jol emlekszem, ennyiert mennyi horonyt marsz ? - az izzok is dragak, de nem nagysagrendekkel egy minosegi LED izzohoz kepest)
Bárki mondta neked, hogy nappal csakis a hideg fényű izzó jó, nem mondott igazat. Ezért próbállak rávenni az önálló gondolkodásra: miközben megpróbálnád részletesen elmagyarázni nekem, hogy napközben miért csakis a hideg fényű izzó jó, a magyarázat közben magad is rájönnél, hogy nincs igazad :)
Ahol nappal fel kell kapcsolni a vellanyt (wc, fürdő, spájz, folyosó) mert eleve nincs fény, vagy beborultabb az ég akkor a nappali hidegfehéres fény a nyerő, nem a sárga. Napnyugta után viszont mindenképp a sárga.
Pontosan! Épp ezért kéne így megoldani. Ha már van, miért ne használnánk ki?
Eleknek jó ötletei voltak, tulajdonképpen tényleg elég 1 olyan relé ami feszültség nélkül alapállásban zár az egyik érintkezőre, ez mehet az éjszakaira, ha az óra bekapcsol, akkor átbillenti a relét és megy a másikról. Igaz így extrafényt nem lehet varázsolni, csak ha beépítünk 1-1 óraáthidaló kapcsolót. Óra helyett az alkonykapcsoló is nagyon jó ötlet, bár félő, hogy ide-oda váltogatna napnyugtakor, ha tükröződik a fény valahonnan (lakótelep).
(Monitoron már régóta ott virít az f.lux program.)
Ha ezt az átváltótechnikát az elosztószekrénybe tennénk, és lenne külön világítási kör (amire a panelcsövezésben esély sincs) akkor lehetne az egész lakásban egyszerre váltani.
Megoldás persze erre is lehet, rádiós modul, relével... aranyáron. :)
Olyan ledeket már láttam valahol amelyek 2 színhőmérsékletűek és a villanykapcsoló csattogtatásával lehet köztük váltani, de az ilyesmi csattogtatást nagyon rühellem. Maga a kétledes lámpa viszont megint egy logikus dolog lenne, de az edison menettel kivitelezhetetlen.
Okosizzós javaslatot pontosítanád? Lényegében az lenne megépítve krétakori módszerekkel.
De az rosszat tesz magának, mert a melatonintermelést visszafogja a kék fény.
Újabban felfedezték, hogy a több műszak/éjszakázás csak mérhetően ront az egészségen, és az egyik ok ez, hogy a melatonint termelő alkatrészünk kétségbeesetten vakarja a fejét a naptárt, órát és a színhőmérsékletet nézve.
- a két váltó érintkező a csillárkapcsolóról elmenő két vezetéket váltja át az éccsakai és a nappali ledek között.
- a relé mindenkori állását (éjjel vagy nappal) pedig akár egy körpöckölős kapcsoló óra is megszabhatja.
A körpöckölős időkapcsoló helyett lehetne inkább egy alkonykapcsoló a ház külső falán és akkor ahogy év közben változik a napnyugta/napkelte időpontja, úgy változna automatikusan a színhőmérséklet átváltás időpontja is.
Szerintetek hogyan lehetne azt megoldani, hogy egy szobában nappal a 4K, este a 2,7K -s ledek világítsanak, ha felkapcsoljuk ugyan azt a villanykapcsolót. Csillárkapcsolónál is ugyanígy, DE a csillárkapcsoló funkciója nem a két eltérő színhőmérséklet közti váltás lenne, hanem ugyan úgy ahogy klasszikusan szokás, tehát 1 vagy 2 lámpa világítson (az egyszerűség miatt) a két lámpa legyen mondjuk 2 ufólámpa a plafonon, bennük 2-2 led, egyik 4k másik 2,7k.
A váltási idő pedig 6 óra, de ezt lehessen tologatni úri kény és kedv szerint.
Hirtelen 2db "konnektorba dugós körpöckölős óra jutott eszembe, pl 6-18 ig az egyik, 18-6 ig a másik színhőmérséklet kapna áramot. az órák relét vezérelnek. De be lehet kapcsolni mindet is egyszerre kézzel.
Nem tudom érthető-e ez a szombat, éjfél előtti agylövés, valami korszerűbb módon is kivitelezhető, esetleg van már kész megoldás is kínában?
Megnyugtattál, hogy csak jól látoma helyzetet és nem takarító műszak, meg megrendelő bullshit van és a tőgy is másnak a szájába lóg, hanem főnöki önkény, ami kevés helyen megengedhető már a piacon, de ezek szerint csak van ilyen még...
"nem szigorú szabályok, hanem ostoba kiskirályok pattogása."
Nem. nagyon rosszul látod.
Nem erről van szó hanem arról, hogy a szabályok nem gyakorlatiasak, ellentmondásosak, sokszor betarthatatlanok.
Minden ilyen szabály valamekkora mértékben akadályozza a munkavégzést. A szabályokat pedig azok erőltetik akik a munkavégzést megkövetelik.
Persze szükség van a szabályokra és a biztonságra de ésszel kellene szabályt alkotni nem a laptop mellett ülve úgy hogy semmit nem tud az egészről, de meg van győződve róla hogy mindent tud.
"iért kellene visszamenni, rohadjon ott a gép egy hétig"
Képzeld el hogy két lehetősége van. Nem foglalkozik a korábbi munkájával, mert határozott utasítást kapott egy másik munka azonnali elvégzésére vagy megtagadja a határozott utasítást kockáztatva ezzel a rossz megítélést és szankciókat.
A (rossz) főnök lexarja miért nem tudod megcsinálni őt az érdekli hogy megcsináld amit kiad.
Ez van.
"Vagy ostobán irányított cég, de nem baj, jó ez így is."
Benne van ez is, de nekem a problémás, semmilyen következménnyel nem számoló szabályozással van gondom.
"Nem lehet ezeket személyhez rendelni?"
Személyhez van rendelve. Mindenkinek a lakat mellé egy előre elkészített, általa kitöltött címkét kell elhelyeznie a nevével és telefonszámával.
Viszont ilyen címke meg nincs, elfogyott hat hete pl. :)
De ettől még KELL karbantartani, KELL lakatolni, KELL termelni. Vágod? Nehogy már egy címke miatt álljon a gyár! Pedig ha mindenki mindent betűre betartana éppen a címke miatt állna.
Bővíteni amúgy miért szeretnél? Ha elég neked a meglévő amper a rendes életvitelthez (ami akár elég is lehet ha nem villanyról főzöl, stb) akkor nem kell hozzányúlni, mivel a H tarifára ugyanazt az ampert a mindennapszaki mellé külön megkapod. Azaz a hőszivattyú független lesz. A kérdés csak az hogy mennyi amper kell annak a hőszivattyúnak, hány fázis kell neki, stb...
Jobb lenne, ha a hőszivattyúd energiaigényét adnád meg (pl 1x6 amper vagy 3x10 amper) és nem azt, hogy laikus véleményed szerint mennyire kéne emiatt bővíteni.
És azt sem mindegy, hogy a jelenlegi villanyórád korszerű szabványos kialakítású, vagy egy 40 éves faszekrény :)
"egyszer csak az egyik ember elmegy a raktárba mert kell valami a géphez. A raktárban összefut a főnökével, aki elküldi egy másik géphez dolgozni"
Ez tök egyszerű: az ember közli a főnökével, hogy az éppen szerelt gép általa is le van lakatolva és ha most máshova küldi, akkor előbb le kell vennie a lakatot, ami félbehagyott munka miatt esetleg balesetveszélyt is okozhat. De ha a főnök ennek ellenére AZONNAL elküldi más munkára, attól a pillanattól kezdve a főnök viszi el a balhét.
Érdeklődnék, hogy a H tarifás mérő kiépítése hogyan történik. Új építésű házba szeretnék levegő-vizes hőszivattyút, ehhez kellene. Van egy meglévő villanyóra szekrényem 1*20A+2*6A. Ezt valószínűleg fel kéne bővítenem 3*20A-re, vagy legalább 1*20+2*16A-ra. Ennek ha jól tudom van 3200Ft+áfa/A díja ez Eon felé, plusz regisztrált villanyszerelőt kell keresni. Ha a meglévő villanyórám mellé fel kéne szerelni egy H tarifás mérőt, az hogy működik? Milyen költsége lehet? Gondolom a villanyóra szekrényt cserélni kell. Az áram ugyanazon a kábelen jön be a szekrényig, csak a H mérőt vezérlik valahogy távolról és ápr.15-okt. 15-ig lekapcsoljáK?
Egy autóbérbeszállítónál voltam nemrég. Ott karácsonykor van ellenőrzés amikor mindenki otthon, minden leállítva, kivéve a levegő. Sziszeg a jóisten is, cserélik a vezetékeket. Üzem közben semmi nem hallatszik ebből, csak a "síri" csendben.
Egész életemben voltak áramszolgáltatós haverjaim, egy külsős, nekik dolgozó jogász meg a jó ismerősünk, sok esetet hallottam, amin évekig agyaltak, hogyan lehetne megoldani, nem hiszem, hogy ezt felvállalták volna, ha azt mondhatják a szomorú leendő ügyfélnek, hogy menjél bíróságra, wazze, oszt öt perc múlva lesz villanyod.
Nekem úgy rémlik hogy az átkapcsolás nem pillanatszerűen történik, ill közönséges réz érintkezők késes módon adják a kontaktot. Ívoltás sem történik,az egész készülék egyszerű felépítésű, így a névleges áram kapcsolására gondolom alkalmatlan.
A régi munkahelyemen sok üzem "főkapcsolójaként" funkcionált,de mikor lekapcsolásra került sor akkor az üzemben lévő berendezéseket le kellett állítani.
Használata a műszak végén ill szereléskor volt,terhelés alatt sosem.
Ezért feltételezem hogy szakaszoló, ami a névleges áramának csak kis százalékát képes kapcsolni.(10% ?)
Bocsánat, még kiegészíteném, úgy kezdődik, hogy az érintett tulajdonos aláírja a telekkeresztezési engedélyt a csatlakozót igénylő kuncsaft kérésére. Ha nem írja alá, ott ugyan nem megy át vezeték.
A telekkeresztezési engedély szövege általában (hát, vagy nem) megegyezik a szolgalmi jogok taglalásában található szöveggel, de ennek az alapján be is jegyezteti a szolgáltató.
De most, amit Szirty hozzászólását illeti, hogy a népszerű mondást alkalmazzam, a trófea az agancs, ti meg épp közte a tőgyit kritizáljátok. Teljesen mindegy, hogy egy munkavégző miért nem jön hozzájárulását adni az üzembe vételhez, a lényeg az, hogy szabályozták azt, hogy aki belemászott, az mind tudjon róla, hogy már nem mászhat bele (feltételezzük, hogy van annyi esze, hogy ha megint a kezében a lakatja, akkor ő már működőnek tekinti).
Villamos munkáknál több szakterület dolgozóinak együttműködése esetén koordináló személy (régen koordináló munkavezető) van, ami tulajdonképen az egy lakat fogalma, de mivel ő meg minden emberével köteles kommunikálni, csak annyi történt, hogy a többi lakat megvan, de csak ő látja azokat.
Minden húsüzem ilyen. 1 műszakos, ami valójában 2. Nappal dolgoznak, bezárnak, és jön a másik műszak mindent patyolattisztára kiganézni HACCP-nek megfelelően.
Szóval a "főnök" lesz***a, mi van, ő most éppen parancsolt? Nincs visszamenés, vagy nem is tud róla, miért kellene visszamenni, rohadjon ott a gép egy hétig? Akkor ezek nem szigorú szabályok, hanem ostoba kiskirályok pattogása. Vagy ostobán irányított cég, de nem baj, jó ez így is.
Ilyen hozzáállással ez vagy állami cég, ahol tökmindegy, van-e termelés, vagy nemsokára tönkremenő nem állami cég :D
Ettől függetlenül ez a lakatdolog nem világos. Nem lehet ezeket személyhez rendelni? Simán eltűnhet bármelyik illető, és addig állás van, mert fingja nincs senkinek, kié a lakat? Érdekes hozzáállás.
Nem. Nem működik így. Nem szedi le, mert itt km-es távolságok vannak. Ha a főnök küld, akkor menni kell ahova küldött. Nincs 20 perc sétafikálás visszamenni lakat leszedéshez.
