Sziasztok. Pont most hozott a bratyó 1 jó kis szélgenerátorhoz való állandó mágnes dinamót az van ráirva 12v 300watt orosz gyártmány. Nem tud valaki valami infót adni róla mibe volt ez? Akitől vette nem tudta megmondani.
1 liter durranogaz csak 0,66 liter hidrogen. 240W eseten egy perc alatt 14400 kJ energia ment a levesbe. Ezt leosztva a 0.66-al, 21818 kJ kell egy liter hidrogen eloallitasahoz. Ha ezt az idealis 2,13kJ/literhez viszonyitjuk, irgalmatlan 10%-os hatasfokot kapunk.
A masik problema a tarolas. A hidrogen csak fagyasztassal, vagy extrem nagy nyomason cseppfolyosithato. Normális tartalyban torteno tarolasa igen maceras, mert sokkal illekonyabb mint a tobbi gaz. Pl. egy olyan 16L-es PB palack amit 6atm levegovel fujtam meg es ezt a nyomast egy hetig tartotta 0,2 atm esessel, hidrogennel valo toltes eseten 3 nap utan mar csak fele nyomast tartotta.
Problemat vet fel a tarolokapacitas kerdese. Gondolom nem sok ember orulne, ha a szomszedsagaban megjelenne egy 5-10 kobmeteres nagynyomasu hidrogentartaly. Bar a tapasztalat az, hogy a hidrogennel szembeni felelmek erosen megalapozatlanok. Nem biztos, hogy ez a legoptimalisabb barkacsproject otthonra.
Én 1mm távolságot, és a kívánt áramerősséghez méretezett lemezeket használtam. Nagy lemezekből érdemes építeni, kevesebb elektrolittal, elektrolit hígításával csökkenthető a túl magasnak talált áramerősség. Melegedést a magas cellafeszültség szokott okozni. Így is sok áram szükséges a bontáshoz, 1liter/perc esetén 240W. ezen az eredményen kell javítani. Sokat.
Megelőztél, ezek szerint már Magyarországon is létezik működő rendszer.
Köszönöm. 1 cella esetén 80A körüli áram termel 1 perc alatt 1 liter durranógázt méréseim alapján. 3V 80A 240W. 1 óra alatt 1 liter 4Wh(3V 1,333A). Ha sikerül a bomlásfeszültséget csökkenteni, és gazdaságosan, jó hatásfokkal előállítani a kis feszültséget a hálózati feszültségből, illetve 12V-ból, akkor kevesebb. 12V-ra 6-7 cella lehet ideális. A termelt gázt el lehet tárolni, majd tetszőleges célra felhasználni. Így csökkentheted az akkuamortizációt.
Szia! Nem, nem JOe cella, eloszor csak spiralisan tekert inox drotok voltak, aztan csovesre tertem at, mert az tartosabb es jobban bontotta a vizet es kevesebb aramot vett fel. A spiralos 5-7 ampert vett fel 14 volton es 0.3L/perc gazt termelt, de szodabikarbonaval, de tobbet soha nem hasznalnek, mert rengeteg csapadek keletkezett. Aztan a csoves az jo volt, mert csak 0.5-1 ampert vett fel es nem melegedett, mint a masik es csak sima esovizet hasznaltam, de nem volt penzem jominosegu inoxra igy aztan ez is kezdett szetmenni, igy abbahagytam az egesszet. Lehetett volna meg varialni a frekikkel, de elment a kedvem, talan, majd ha penzem lesz erre , akkor talan ujbol megprobalom. Amugy egy debreceni, vagy miskolci pofa kezdte azt csinalni, hogy szelenergiaval a vizet bontja, de o a kapott oxigent utnak ereszti es a jidrogent tarolja , kevlar es stb anyagu palackokban, amibol nem tud megszokni es a szelepek is olyanok (NASA stuff) es aztan a hidrogencellaval aramot allit elo. Igy mar megeri aramot csinalni. Allitolag kezdik gyartani az Ikarusz buszokba az elekrto motort es a hidrogencellat.
A nagy aram eloallitasahoz nagy felulet, es kicsi elektroda tavolsag kell. Nyakbol ragasztottam Hoffmann-fele vizbonto felepitesehez hasonlo cellat. Ott a ket elektroda kozt a tavolsag 4.5mm-volt a teljes felulet 400 negyzetmillimeter/ elektroda. A cel az volt, hogy egy 40Ah-s akkumulatornak megfelelo cellat epitsek, de ez anyagi okok miatt nem lett megvalositva.
A befolyo aramerosseg csokkenesenek pont az az oka, hogy a buborekok szigetelokent viselkednek es csokkentik az aktiv feluletet. Az aramoltatott elektrolit letepi ezeket a buborekokat az elektroda feluleterol ezert javul a hatasfok.
A rudak 200 mm hosszu kullok, es 6mm-s T elosztoba voltak beleragasztva. A T szarara 195mm hosszu kivul 7mm belul 6mm vastag atlatszo muanyag csovek voltak raragasztva. A befottesuveg tetejebe 24 db 7-es lyuk volt furva, ebbe ragasztotta bele a T-ket. A T-k vzszintes szarai 12-12 -es osztasban 6mm-es szilikoncsovel voltak osszekotve, az aramhozzavezetes ennek megfeleloe 2mm-es anyakkal volt megoldva. 5L-es csavaros befottesuveg volt a reaktortartaly. A fedel csak lazan volt raillesztve mert a vizfogyas miatt raszivodott az uveg szalyara. A gaztermeles eleg moderalt volt 1-1.5L/ora. Az aramfelvetelt soha nem mertem. Kesobb annyit valtoztattam a rendszeren, hogy beragasztottam egy bicikliszelepet a fedelbe es lufik fujasakor biciklipumpaval noveltem a nyomast a vizter felett.
Egy kis illuziorombolas: 22 liter atmoszferikus nyomasu hidrogen eloallitasahoz 47 kW energia szukseges. Az atlagos vizbonto cella hatasfoka 50% alatt van. Ebbol eleg egyertelmuen kovetkezik, hogy a kulonfele autotuning vizbontok mekkora atbaszasok... A 2kW-s bemeno teljesitmennyel dolgozo nagyobbik cellam arra volt eleg, hogy folyamatosan taplalni tudja az egofejet.
A lényege hasonló annyiban, hogy a szelet beterelik egy Savonius szerű lapátok közé. De gondolom a fontos dolgok a terelők és lapátok alakjában, méretében és keresztmetszetében vannak elrejtve. Elmondása szerint az egészet egy hétváltozós parciális differenciálegyenlet formájában írta fel, ezt kellett megoldania, aminek eredményeként megkapta azt a receptet, hogy a maximális hatásfok eléréséhez mit és hogyan kell kialakítani.
Üveg megvan, mekkora méretűek és milyen anyagból voltak a rudak? Mekkora volt a távolságuk? Mekkora volt a feszültség, áramerősség? 1 perc alatt hány liter gáz keletkezett összesen, illetve 1A-re, 1W-ra számítva?
Nálam a buborékok a hatásfokot nem rontották, csak az áramerősséget csökkentették. 1 liter gázhoz 1 perc alatt 80A körül számítottam.
Tiszta vízben hogy érsz el 2-3V-tal nagy áramerősséget?
A szódabikarbóna(nátriumhidrogénkarbonát) sem rossz, de kénsavval alacsonyabb a bomlási feszültség. Tiszta vízzel 3-4V is kellhet, kénsavval 2V-nál is jól vezetett kis eektródfelülettel is A nagyságrendű áram. . Hátránya a vízbontásnál keletkezett pára. Víz esetén nem gond, de a kénsavpára hatására 10 másodperc alatt kikapcsoltam a tápot krehácsolás közepette. Buborékoztató pedig "elrontja" a párát.
Én úgy sejtem, hogy nagy lemezfelület, nagy áram, sok gáz(percenként több liter), sok kis apró buborék, és sok pára(közvetlenül bontóból nagy átmérőjű csövön a motorba, hogy ne csapódjon le túl hamar) szükséges a motorban történő alkalmazáshoz. Nehézségei: 2V, sok A előállítása gazdaságosan, a lehető legkisebb veszteséggel. A keletkező gázokat lehetőleg külön tárolni, ha nem azonnal használjuk fel.
Off "...megvágott a folyó víz" Na ez következik abból, hogy már mindenhol műanyagcsőben vezetik a vizet. Régebben a vízcsövek földbe vezették a villámcsapást. Mióta a vízvezetékben majdnem csupán a sárgaréz csapok vannak fémből (amit ugye illene földelni), azóta rázhat a víz. Egyébként megoldásként nem ártana a vízóránál a környező bevezető szerelvények valamelyikét, pl. a vízórán belüli hollandert komoly átkötéssel leföldelni. Akkor már kívülről nem jöhet be.
Kerlek ird, hogy nem Joe-cellaval kiserletezel. Amugy vizbonatashoz regebben epitettem par egyszeru berendezest. A legnagyobb teljesitmenyu, egy nyakbol keszitett szendvics volt. Ez durvan 2-2.5kW bemeno teljesitmennyel bontotta a vizet. A kimeno gaz egy gazmoso/puffer kozbeiktatasaval egy egofejbe volt beeresztve. Kisebb ontesi munkakhoz, kemenyforrasztashoz jo volt. A legtisztabb egy 5L-es befottesuvegbe telepitett rudas vizbonto volt. Sajnos ennek eleg problemas volt a folyamatos utantoltese es eleg lassan termelte az anyagot. A hidrogenhajtasos kiserletekhez hasznaltam.
Mindket esetben tapasztalat, hogy a vizet folyamatosan aramoltatni kell kulonben az elektrodakon felulo buborekok lerontjak a hatasfokot. A termelt gazmennyiseg fugg nem csak a bevitt energiatol, de az elektrodak tavolsagatol es azok feluletetol. A bontashoz hasznalt feszultseg ne legyen 2-3V-nal magasabb, mert csak a vizet melegiti. Kritikus a viz tisztasaga. Minnel elektrolitosabb a viz (kemeny viz, szennyezett viz) annal tobb csapadek valik ki az elektrodakon, ez rontja az osszhatasfokot. Ajanlott rozsdamentes acel, vagy savallo acel hasznalata.
Na az jo zuhanyzas lehetett, de koszi nem kerek belole. Igy igaz, hallottam en is par hihetetlen sztorit villamlasrol es tenyleg nincs torvenye a villamlasnak, csak annyi, hogy ami becsap valamibe az mindig alulrol indul es kisuti a felfoben levo energiat.
A villámcsapás helye sok mindentől függ. Nagyon régen történt. Anyámék háza előtt húzódik a 20kV-os magasfeszültség, mégis egy zivatar alkalmával a szembeni szomszédjuk háza mögött volt egy régi fa telefonpózna, az "húzta le" a villámot a szakértők szerint. Hiába volt legalább másfélszer magasabban a fémoszlopos magasfeszültség, mégis az említett faoszlopba vágott bele, mivel - bár nagyon tompára, de - ki volt hegyezve. Másik, hogy a szeles haverom a tanyáján egy dombtetőn lakik, sokszor bevágott hozzájuk a villám, de se szélkerék, se inverter, se egyéb elektromos készülék nem ment tönkre. Ugyanakkor pár ismerősömhoz is vágott be villám, minden elektromos cucc összes alkatrésze a felismerhetetlenségig összeolvadt, legutóbb azt hallottam, hogy valakinél még a rézcső is egyszerűen "elpárolgott" a falból. A távolsági villámvágásról meg annyit, hogy tényleg tud érdekes dolgokat művelni. Pár hete velem történt, hogy a közelbe - párszáz méterre - bevágott a villám. Én éppen zuhanyoztam, és a dörgés pillanatában úgy megvágott a folyó víz, hogy ordítottam egyet. Azóta ha lehet, a fürdéssel kivárom a vihar végét...
en csak tiszta vizet hasznalok, esoviz es a kapott gazt az autom motorja szivja be a benzin melle., de van egy ismerosok, aki a gazkazanjaba egeti el, reszleteket meg nem tudok errol, de majd meglatogatom. Igy a hatasfoka joval nagyobb, mert megno a langnak a hofoka es kevesebb gazt egetsz el a vezetekrol. O is tiszta vizet hasznal, de a legjobb minosegu inoxot, ami jo draga.
Lehetne hidrogén, durranógáz formájában is tárolni az energiát, a hatásfoka nem fényes. Eddig a kénsav bontása sikerült legalacsonyabb feszültségen, de saválló lemezeket kell hozzá használni. NaOH-t, KOH-t ajánlják. NaOH-t már vettem, a kénsav jobbnak tűnik.
Szerintem sem terul meg soha a befektetett osszeg, foleg a karbantartasi koltsegek miatt. Na meg az aksik miatt, ami 2 ev utan mar nem igazi, de ha meg jobb fajtat veszek pl lithium -ion, akkor meg tuti, hogy nem terul meg.
miért döglik meg? a 12V -s :16,5-17,00 V,-, a 24V -s:32-33V nál fog működni ... nem szokott normál esetben galibát okozni.
a közvetlen villámcsapás -akárigy/akár úgy bejut a házba.....
a becsapási pont 2-300m.s környezetében igencsak károsit .....
szerintem meg a rendes földelés átm. 2" vizcső, 25mmes betonacél ( ha 2,5m nél hosszabb lefelé ) 4m- nél hosszabb laposvasból (min 25X3mm ) kijön -lehet ez is barkács anyag....
Az oszlopnak, sodronynak mindenképp rendes földelést kell csinálni, túlfeszlevezető is ajánlott, 12 24 egyenáramra is talán van levezető, de rögtön megdöglik, ha a gép egy kicsit megszalad.
én csak az inverter után tennék C osztályú levezetőt. Egy közvetlen villámcsapásnál úgy is kuka az egész, de a házba már ne jusson be.
De aki 20 forintból épít otthoni maradék cuccokkal, az úgy sem fog áldozni 5000Ft-ot egy rendes földelésre.
Nem akartam regényt írni, mert nem ér annyit az egész.
Véggigondolva a megépítését, már a szárnylapátok kialakításánál meg lehet bukni. Mert, ugye van belépő él, meg a kilépő, legyenek egyformák méretre, súlyra, a kiegyensúlyozásról meg nem is beszélve. Nem véletlenül gyártják sorozatban néhány méretben és még így is túl drága.
És mindezt 1 méter (legfeljebb 2m) átmérőben, lesz a teljesítmény valami hatalmas 200 W.
Attól tartok, a legolcsóbb sufniépítéssel sem térül meg soha.
Ezek a propellerek, lapatok, stb, mennyire toltodnek fel statikusan? Mennyire kell felni az esetleges villamcsapastol? Le kell vedeni villamharitoval es az elektronikat villamvedelemmel?
Az ilyen mikrogeneratoros rendszereket eleg nehez megitelni. Egy-egy darab telepitese eseteben egyertelmuen bukta, mert kicsi a teljesitmenye es nem kepes kovetni a szelirany valtozasokat.
Ami az elonye, hogy konnyen tomeggyarthato, ezert a fajlagos koltsege alacsony, nagyobb darabszam eseteben a rendelkezesreallasa kiemelkedo es kompenzalhato a fix telepitesenek a hatranyai. Tovabbi elonye, hogy a kicsi merete es teljesitmenye miatt hasznositani tudja a helyi mikrometeorologiai jelensegeket. Pl. egy parkolo vagy sotetebb hazfal beindithat egy helyi termikus legaramlast, amit nem lehet megfogni egy nagymeretu szelgeneratorral. De hasznosithatova valik peldaul a magas epuletek kozt kialakulo csatornahatas miatt felgyorsulo legaramlas is.
A mikrogeneratosor rendszereknek jelenleg a legnagyobb problemaja, hogy nincs olyan olcson, nagytomegben eloallithato generator tipus, ami kepes alacsony fordulatszamtartomanyon dolgozni. Ez utobbi kritikus, mivel a varosi kornyezetbe valo telepites, plusz a kiaknazando legmozgasok, csakis valamilyen egyszeru felepitesu, igenytelen, vihar es turbulenciallo, csendes megoldast tesznek lehetove.
Az egyik alternativa lenne ilyen rendszerekhez a kormos dinamok alkalmazasa, de ezek nem tartoznak a jelenleg "mainstream" forgogepes rendszerekhez, tehat a kifejlesztesukhoz jelentos befektetesek lennenek szuksegesek.
Szép-szép, csak akinek a tetőgerince nem az uralkodó széljárásra merőlegesen áll, annak semmit sem fog termelni. Vagy benn az épületek sűrűjében, ha a szelet egy magasabb ház szélirányból leárnyékolja. Jó az elgondolás, csak függőleges kellene használni. De mindenképp jó megoldás annak, aki kacsalábon forgó várban lakik, már csak egy farkat kell szerelni a házra, hogy mindig szélirányba állítsa:)))
