Látszik légifelvételen, ha megnézed. Kiágazás az állomás másik, kezdőponti végén, szűk balos ív után egyenes vonal nyugat-északnyugat irányban, a hidak térségében ér össze a mai nyomvonallal.
Amúgy az első Balatonszentgyörgy-Keszthely vasútvonal (látszik a képeden is), a Balatonhoz közelebb vezetett, kb. a mai 76-os közúti híd helyén, de Bszentgyörgy "másik oldaláról" indulva. Ezzel párhuzamosan épült meg a Balatonszentgyörgy-Türje vonal első szakasza, majd a kettőt a jelenlegi módon egyesítették.
Tudom, hogy Pest felől a sávolyi az M7 utolsó csomópontja, de én az M76 irányára koncentráltam, mert azidáig az forgott a terítéken.
Tény, hogy ha egy kanizsai (pl. orvos, fodrász) naponta jár dolgozni Keszthelyre/Hévízre, vagy egy keszthelyi (pl. iparos) Kanizsára, azaz Zalából Zalába, akkor a két (nemsokára három) somogyi "péage-csomópont" miatt eddig is - és persze 2022 után is - kell nekik a somogyi matrica (persze, gyengébb eseben is max. egy fél napi munkabér).
Jut eszembe erről, januártól egy Törökbálint, stb.-Tata, stb. ingázás már három-matricás mutatvány lesz?
Szeptembertől májusig a 76-71 utak forgalma a töredéke a nyárinak.
Az új vágányépítés idején üzemelhet a régi, csak az utolsó 100 m-en,
az új kitérők (váltók) beépítése idejére kellett volna 2-3 hét vágányzár. (Vonatpótló busz)
A Sármelléki reptérhez személyvonat, ez eléggé életszerűtlen. (mint tapasztalhatjuk évek óta)
De mint tudjuk, ez már nem így lesz.
Találtam egy módosítást (2016. december):
Bár e beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás, az előzetes véleményezési eljárás során az állami főépítész feladatkörében eljáró Kormányhivatal nem járult hozzá
a tárgyalásos eljáráshoz a tárgyi út elnevezésében tapasztalt jogszabályi eltérések miatt. Időközben, a rendelet 2016. XII. 28-i módosítása során a tárgyi gyorsút projekt megnevezése
pontosításra került, így annak kiemelt státusza egyértelművé vált. A beruházást a jelenleg hatályos 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. melléklete 1.188. sorszámmal és
az 1/a. melléklete 1.40. sorszámmal tartalmazza, mindkét esetben „R76 gyorsút Zalaegerszeg és M7 autópálya közötti szakasz megvalósítása” elnevezéssel.
Jelen tervmódosítás metodikai és jelöléstechnikai szempontból a Településrendezési kódex átmeneti rendelkezései alapján az OTÉK 2012. augusztus 6-i állapota szerint készül, de a hatályos jogszabály szerinti védőtávolságot tartottuk szükségesnek a tervben szerepeltetni. Az OTÉK 250 méteres védőtávolságot ír elő a tervezett gyorsforgalmi utak vonatkozásában (8), így a Településszerkezeti terven e beépítésre szánt terület-kijelölést korlátozó védőtávolságot tüntetjük fel.
A csomóponti ágak, a főutak és a vasútvonalak mentén 50 méteres védőtávolságot ábrázoltunk a Településszerkezeti terven.
(8) Az OTÉK a védőtávolság meghatározásában rugalmasságot mutat, hogy azt szakirányú kormányrendelet esetén eltérően is ki lehessen szabályozni.
A beépítésre szánt terület-kijelölést korlátozó védőtávolság meghatározására kitér a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló
2003. évi CXXVIII. törvény (Aptv.) is, azonban a 17. § (1) a) pont – az építési engedély kiadását követő állapotra vonatkozó – előírásánál az OTÉK azonos célú, de nagyobb területre kiterjedő tiltása
marad mérvadó; a b) pont pedig az itt említett rendeleti nyomvonal-kijelölés hiánya miatt nem releváns.
... és még egy fájdalmas idézet:
a 7501 jelű út és a Budapest-Nagykanizsa vasútvonal fölött áthaladva az R76. gyorsút nyomvonala egy védett területre érkezik, amely egyrészt az országos ökológiai hálózat
ökológiai folyosójának területe, másrészt a Natura2000 hálózat része, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe. Ahol az út elhagyja a 76. sz. főút közlekedési területsávját,
és belefut a Nagyrét területébe, ismét a Nemzeti Park területén halad tovább a 7119 jelű, Balatonberény felé tartó útig. Az érvényben lévő Településrendezési eszközök szerint ezen a szakaszon az út az országos ökológiai hálózat magterületén halad tovább, majd a magterületből kilépve az országos ökológiai hálózat
ökológiai folyosójának területén vezet, amit a 76. sz. főút nyomvonalának elérésekor hagy el. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján azonban ez a terület nem tartozik
a magterület övezetébe, a tervezett gyorsút ezen a szakaszon kizárólag országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetét keresztezi.
Mindent lehet és mindent szabad... nem mindenkinek...
Apropó, nem egészen világos nekem, hogy merre lesz az M76 folytatása - olyan térképvázlatot is láttam, hogy a Zala után Sármellék felé kanyarodik (19. oldal), meg olyat is, hogy Keszthely felé (lásd pl. itt). Az utóbbi esetben ha az M76 a 76-os út Kis-Balaton felőli oldalán menne, akkor nagyjából a jelenlegi 76-71 elválásnál az M76-nak kereszteznie kellene a 76-os utat valahol ott, ahol most a 71-es kiágazik belőle. Nyilván meg lehet csinálni a kiágazást a magasban, még egy vasúti kereszteződést is meg lehetne spórolni vele, de ez sem lenne olcsó...
Két órával előtted már észleltem, és kértem is hülyeségnek tekinteni. (Ezért megyek végig minden, még nem olvasott hozzászóláson, mielőtt bármelyikre is reagálok, hiszen utóbb javíthatja az olvtárs magát, írhat hozzá bárki, dupláznom meg minek.)
Nem is annyira a komári irányról, hanem arról van szó, hogy a 76-os szentgyörgyi csomópontja (a mostani átadási végpont) is Somogyba esik. Így Budapest felől a zalai matrica várhat még kér évet.
A legtöbb ilyen öreg patakhidat mind át kéne nézni -- országszerte mindenütt, bárhol is vannak azok. Az a helyzet, hogy az időjárás egy pár éve nagyon erősen átalakult, és egyre gyakoribbak a villámárvizek, amelyek nemcsak a hidakat, de sok helyen a közelükben futó utak töltését is veszélyeztetik, pedig régebben a legtöbb "kis patakocskát" "szelídebbnek" hitték, és az igazi arcukra akkor derül csak fény, amikor mindent visznek magukkal, töltéseket, hidakat, stb.-t .... .
Ezért is írtam, hogy ezeket a hidakat "XXXXXXXXXXXXXX"-rácsos vasszerkezetűre kellene megerősíteni, mert azt nem szedi le az áradás. A pilléreket is erősebben be kell mélyíteni, és a pályatest alját is alulról részben vízáradás-állóvá kellene valahogyan tenni.
Ezek a térképek az úthálózatot is nagyon részletesen ábrázolják. A legtöbb szelvény az többnyire 1988-1989-es kiadású térképszelvény. A hozzá kapható részletes kis jelkulcsfüzet ára akkor 150 Ft. volt, gondolom ma sem lehet több, mint 200 Ft., és kb. 50 oldalból áll, mérete pedig nem nagyobb egy általános iskolai ellenőrző könyvétől.
Nyíregyházán a Selyem u. 20. szám alatt a Földgömb Térképbolt (Nyír-Karta Bt.) térkép-szaküzletében mindenféle térképet találsz, földrajzi és autóstérképek mellett konkrétan katonai topográfiai térképeket is kaphatsz, 1:100.000, 1:75.000, 1:50.000, és 1:25.000 méretarányban, melyek mind olyan egykori katonai topográfiai térképek, amelyeket a rendszerváltás és az akkoriban még új Antall-kormány felállása (1990.05.22.-e) után feloldottak a katonai titkosítás alól. A "TITKOS" feliratot lefeketítették rajtuk, és lilával felülbélyegzőzték ezeket egy "NYÍLT" feliratú bélyegzővel.
Ezek mind katonai topográfiai térképek, amelyek közül az 1:25.000 méretarányúak elég részletesek egy-egy város területének és település-szerkezetének az ábrázolásához. Amikor nekünk a kárpótlás idején pontos térkép kellett a Nagyapám egykori vitézi földje helyének a meghatározásához, akkor mi is vettünk innen a nekünk szükséges területet ábrázoló 1:25.000-es térképszelvényt. Egy db szelvény ára olyan 1000 -- 1200 Ft. körül lehet (akkoriban még 750 -- 1000 Ft. között mozgott, de azóta már drágultak egy kicsit ezek a térképszelvények. A térképszelvények az ország egész területét lefedik. Ahhoz hogy megtudd, hogy melyikre van szükséged, ott helyben megnézheted az ő ottani szelvényezés-átnézeti térképükön az adott szelvény számát.
Ha messze esik a bolt mert messze laksz tőlük, akkor az internetes oldalukon megtalálhatod a telefonszámukat, és rendelhetsz is tőlük, és lehet hogy utánvét ellenében el is postázzák.
A sármelléki reptér, az megint más történet. Ott az teszi függővé hogy szükséges-e vagy felesleges-e oda az új kereszteződés, hogy ott mekkora a vasút forgalma, az pedig részben a sármelléki repülőtér forgalmasságától függ.
"Azoknak, akik ragaszkodtak a vasútvonal fix helyéhez, tudniuk kellett, hogy 3 km-en kétszer keresztezi az M76 nyomvonalát."
Abból az egyik kereszteződés a nagykanizsai vasútvonalat is keresztezi, ezt pedig nem lehet megúszni - szóval csak egy "felesleges" kereszteződés van. Ha esetleg visszaépítenék a sármelléki reptérig a vonatot, akkor a második sem lenne felesleges.
