Sziasztok!
Nem rég voltam Tiszakécskén egy hétig, és örömömre ezernyi madár volt körülöttem. Felsorolom az összes fajt, amit meg tudtam eddig határozni:mezei veréb, zöldike,tengelic, asszem házi rozsdafarkú, balkáni gerle, fekete rigó, zöld küllo, barázdabillegeto, nagy kócsag, rétisas, fehér gólya, tövisszúró gébics, dolmányos varjú, dankasirály, molnár fecske és végül erdei pinty. Nem semmi. Ez utóbbit szegény nagyapám vörösbegynek nézte mindig, de már felvilágosítottam. Mind gyönyöru volt.
Vélemény?
Mára ennyi, majd még jövök.
Hello Titti
Azért madárdal most is hallható, mifelénk főleg a rigók jeleskednek, de néhány száz méterrel arrébb, a mezőn, a pacsirták szólnak.
Egyébként tényleg zajlik az élet, otthon már kirepült mindegyik kisfecske. Lehet, hogy ott is lesz második költés.
Érdekes, hogy a fecskék az idén is új fészket építettek, pedig már volt három. Ennyire kényelmetlen lenne egy régi fészek?
Üdv Dulifuli!
Rég hallottam felőled.
Nem számítgattam, hogy hány napig kotlik a feketerigó, és hogy mennyi időt töltenek a picinyek a fészekben, de lehetséges második költés, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az első költésből származó fiókák már május első napjaiban elhagyják az addig biztonságosnak vélt fészküket.
Nálam viszont még mindig vannak (legalábbis egy) balkáni fakopáncsfiatalok a sárgabarackfába ácsolt odúban. A mai reggelen kb. 4 méterről figyelgettem a kis harkályt, amint apja riasztó hangját meghallva hol elbújt, hol pedig előtűnt az üreg szinte szabályosan kör alakú nyílásában.
Házi rozsdafarkú fiataljaim is hangosan cincogtak, amint az ősök tömögették őket finom rovarpecsenyével. Ma éppen 13 naposak.
Június van és még javában zajlik az élet a madaraink háza táján, s bár egyesek még teljes gőzzel költenek, és hordják az eleséget örökké éhes gyermekeiknek, a kakukkszóra, valamint a földkerekség legszebb hangú dalnokának csodálatos május esti repertoárjaira sajnos egy évet várnunk kell.
Csaó!
Tegnap kirepültek a balkáni fakopáncs "fiókáim", jobban mondva egy immaturt még láttam az odú szájában, amint hangosan sipákolva, apját meglátva kidugta pirossapkás fejecskéjkéjét a sárgabarackfába ácsolt odúból. Az esetet kb. 3,5 méterről sikerült megfigyelnem. A múlt héten kedden kikelt 4 házi rozsdafarkúfiókát pedig legyűrűztem 3,0 mm-es belső átmérőjű, eredetileg kanárik részére gyártott zárt, piros színű gyűrűvel. S miközben velük foglalatoskodtam, a szomszéd kertet szegélyező eperfák koronájában alkalmam volt meglesni, amint a frissen kirepült zöldikefiatalokat etette az egyik adult madár.
Nálunk még mindig zajlanak a madártani események. És nálatok?
Pang a topic, nem madarásztársaim, netán Ti is készülődtök a vedlésre?
Még hallotok felőlem...
Sziasztok! Épp ide keveredtem, és véletlenül épp most olvasok egy ujságot, amiben gyönyörű fotók vannak a kanalas gémről! A cime Élővilág, és a mostani számban rengeteg gém, gólya, meg hasonlók vannak. Ajánlom figyelmetekbe, akár láttatok kanalas gémet, akár nem. Ez ügyben egy kérésem is lenne, amihez nyitottam egy topicot, aki tud, legyen szives segitsen.
Ami azt a piros csőrű kacsaszerűt illeti, olyat én is láttam Prágában, ott azt mondták, hogy az egy kistestű hattyúféle.
Bocsáss meg, én nem feltételezem rólad, hogy egy kanalasgémet sem ismersz fel, csupán én tippeltem arra a madárfajra. Hirtelen nem is tudom, mi lehetett?! Legvalószínűbb feltevés, hogy a madár amit sikerült megfigyelned egy domesztikált madárfaj valamely egyede lehetett.
Természetesen megesik, hogy én is tévedek...
Üdvözöl mindenkit:
canary1
Sziasztok!!!!!!
Canary1: Ne haragudj, de egy kanalasgémet azért én is felismerek. Ez a madár kicsi volt a kanalasgémhez képest! És: a város közepén, ahol elvétve van egy kis mesterséges tó, nem lehetett kanalasgém. Ebben biztos vagyok. Ez tényleg hülyeség volt.
Sziasztok, majd jövök:Titttiiiinna
Kényes kérdés ez a hattyúdolog, mi? Ennek ellenére az Európai Unióba történő belépésünk egyik alapvető feltételeként a bütykös hattyút (Cygnus olor) is "védelem" élvezi, és 1000 forintos eszmei értékkel bír, a közismert (valóban az?) házi verébbel együtt.
Irtani talán nem lenne ildomos, de fészekaljának illetve a tojások bezsírozásának eredményeként a fiókák kelésének százalékos aránya egyenlő a nullával. Az viszont valóban nagy gond, hogy az egyetlen nálunk is fészkelő lúdfajt eredeti fészkelőhelyéről képes teljesen kiszorítani, mivel nagyon agresszív madárfaj.
Tittina!
Lehet, hogy hülyeséget mondok, de személy szerint én a kanalasgémre tippelek (feltéve, ha a hazai madárfauna tagjait vesszük figyelembe)...
Egyéb javaslat, tipp???
Mandarin récét bárki láthat a Budapesti Állatkertben, a nagy tavon úszkál jónéhány. Tényleg szépek.
A szökőkútnál nem egy kacsacsőrű emlőst láttál? :-))
Köszi a rozsdafarkú-határozót, canary1, szerintem a házi r.farkút szoktam látni, de ez egyáltalán nem biztos. Újabb madaraim:
Bécsben, a Schönbrunni kastély kertjében voltam, és láttam díszmadárként csodálatos mandarinrécét, meg persze tokés récét is, és egy furcsaságot:
a szökokút szélén egy fehér madár volt , melynek kacsacsore volt, de csore körüli piros színezodésén kívül az egész madár fehér volt.
Valószínu egy albínó tokés récével találkoztam.
Vélemény? Ennyi. Nem tudom, mikor írok következoleg, de elobb utóbb jövök, ne felejtsetek el. Lehet, hogy megyek nyáron madaras táborba asszem Pacsmag környéke, Tamási a helyszín. Sziasztok TITTINA
Az ablakpárkány végébe egy-egy szög és rajta damil kihúzva. Próbaüzemben van a "szerkezet", ma hajnalban belegabalyodott az egyik tollas dög, úgy kellett kiszabadítani. Ez biztos nem jön többet ide. Majd meglátjuk milyen hatékonysággal müxik.
Canary1: biz sok újat olvastam, csak az a bajom az ilyen leírásokkal, hogy úgysem tudom megjegyezni, és akkor megint ott vagyok, hogy ha látok valakit, akkor nem tudom, hogy ki az. Mindazonáltal, a leírásod alapján azt hiszem, hogy valóban kis fakopáncsot láttam, bár szerintem verébnél valamivel nagyobb volt, de az is igaz, hogy én még nem láttam 14-15 centis verebet. Hogyan mérik a testhosszt, hogy ilyen számokat kapnak? Kifeszítik a madarat a csőre hegyétől a farka végéig?
Remélem, nem veszitek nagyképűségnek tőlem a következő, ha úgy tetszik "harkályhatározót", melynek segítségével mindenekelőtt a hazánkban leggyakrabban megfigyelhető úgynevezett tarkaharkályokat vesszük górcső alá. Most elsősorban a fekete-fehér alapszínnel jellemezhető fajokat szeretném bemutatni, a fekete harkályt, a nyaktekercset, a háromujjú hőcsiket, valamint a küllőket szándékosan hagytam ki a felsorolásból. A következőkben megemlítésre kerülő fakopáncsfajok közös jellemzője, hogy alapszínük a fekete és a fehér színek ötvözete, nagy vonalakban méreteik megegyeznek (körülbelül feketerigó nagyságúak), talán csak a verébmérettel megáldott kis fakopáncs az egyetlen kivétel.
Lássuk a legfőbb határozó bélyegeket!
Teszem mindezt a nagytiszteletű Dulifuli barátom figyelmébe ajánlva, de bátran állíthatom, hogy minden madárkedvelő honfitársam megelégedésére is egyúttal.
NAGY FAKOPÁNCS (Dendrocopos maior)
Hazánkban általánosan elterjedt faj, hegy és síkvidékeken rendszerint erdős területeken, újabban kertekben és parkokban is megtelepedett. Kedveli a fenyőfákat. 4-6 tojást raknak, mindkét szülő közösen kotlik rajtuk 14-16 napig. 22-23 cm-es testhosszúságú madár, szárnyainak fesztávolsága 34-39 cm.
Fekete hátoldalú harkály, nagy fehér vállfolltokkal. A hím tarkója kárminpiros, mely rajzolat a tojóról hiányzik. Mindkét ivar alsó farokfedőtollai és lágyéktollai rózsáspirosak. A fiatalok egész fejtetője piros. A madár fejét nézve oldalirányból jól látszik, hogy a fekete bajuszsávról hasonló színezetű keskeny keresztcsík fut a tarkó felé és így valósággal a fehér pofákat kettévágja. Szétterpesztett szélső faroktollai csaknem teljesen fehérek, messziről "világítanak", de tarkítva vannak apró fekete pöttyökkel. Ezek megfigyeléséhez jó szemre és erős távcsőre is van néha szükség.
BALKÁNI FAKOPÁNCS (Dendrocopos syriacus)
Magyarországon a kultúrterületeken költ, síkságon és dombvidéken egyaránt. Első költését 1937-ben írták le, ezt követően 1960-ra már országszerte elterjedt harkályfaj.
Előszeretettel fészkel parkokban, gyümölcsösökben, szőlőkkel határolt erdőszegélyeken, út menti fasorokban. A fátlan terepeket és az erősen beerdősödött területeket elkerüli.
4-7 hófehér tojásán a pár közösen kotlik 12-13 napig. Hossza 22-23 cm, szárnyainak fesztávolsága 34-39 centiméter, tehát méretre megegyezik a nagy fakopánccsal. Nagyon hasonlít is hozzá, fekete hátoldallal és fehér hassal. A hím tarkója itt is piros, a tojó fején a piros színnek nyoma sincs. Az alsó farokfedők mindkét ivarnál világos rózsaszínűek. Az ivarérett madarak arca a nagy fakopáncsénál fehérebb és hiányzik róla a fekete tarkót a bajuszsávval összekötő fekete sáv. Szélső faroktollai egészében véve fekete alapszínt mutatnak (pontosan fordítva, mint a nagy fakopáncs esetében), alaposabban szemügyre véve azonban rajtuk apró fehér pöttyöket, foltokat fedezhetünk fel.
KÖZÉP FAKOPÁNCS (Dendrocopos medius)
Inkább a dunántúl zárt és ligetes erdeinek fészkelője, mely madárfaj különösen a tölgyesekhez vonzódik.
6-8 tojást tojik, a felnőttek közösen kotlanak viszonylag rövid ideig, 12-14 napig. Hossza 20-22 cm, szárnyfesztávolsága 33-34 cm.
A balkáni és nagy fakopáncsnál valamelyest kisebb madár, fehér színei inkább sárgásak, szürkések. Az ivarérett hím egész fejtetője piros színt mutat, amely a szín a tojón hátrafelé aranybarnába megy át. Testoldala a balkáninál erősebben sávozott. Szélső faroktollai fehérek. Arca fehér, fekete bajuszsávval, amely nem ér össze a fekete tarkóval és a csőrrel.
FEHÉRHÁTÚ FAKOPÁNCS (Dendrocopos leucotos)
Hazánk méretében legnagyobb és egyben legritkább tarkaharkálya! Zárt, öreg bükkösök fészkelője, így országunkban elsősorban az Északi-középhegységben, a Zemplémi-hegységben, a Bükk, a Mátra és a Börzsöny magasabb régióiban él. 4-6 tojásukon a szülők felváltva kotlanak 14-16 napig. 24-26 cm-es testhosszúságú madár 38-40 cm-es szárnyfesztávolsággal.
Hátalja és farkcsíkja világítóan fehér. Fekete dolmányt visel, fehér vállfoltok nélkül. Fekete bajuszsávja (ellentétben a közép fakopánccsal) egészen a csőrig ér. Az öreg hímek egész fejtetője piros színű, mely mintázat az adult tojókon hiányzik.
KIS FAKOPÁNCS (Dendrocopos minor)
Magyarországon jobbára a Dunántúli és az Északi-középhegységben fészkel hegy és dombvidéki tölgyesekben, illetve gyertyánosokban. 5-8 tojásán a költőpár 14 napi ül.
Testhossza 14-15 cm, tehát mindössze veréb méretű igazi harkály, 25-27 cm-es szárnyfesztávolsággal.
Rövid csőrű faj, a hím piros sapkát visel. Az említett tarkaharkályok közül csak e faj tojójáról és a háromujjú hőcsikről (Picoides tridactylus) hiányzik teljes egészében a piros szín. Fekete háta erőteljes, majdhogynem széles fehér keresztsávokkal mintázott. Szárnyai is sűrűn sávozottak.
"Röviden" ennyit a dolog szakmai oldaláról. Bízom benne, hogy nem voltam túlontúl nyers és szakszavakkal sűrűn átitatott, mindazonáltal remélem, hogy a tarkaharkályok meghatározásának első ránézésre kusza dzsungelében az eligazodást valamelyest segítettem, illetve megkönnyítettem.
Canary1: hm, most elbizonytalanodtam, mert én kis fakopáncsnak véltem őket a termetük miatt, de ha a balkáni is hasonló termetű, akkor lehet, hogy ezek is azok. Passz.
Encián: szerintem is a macska az egyetlen hatásos ellenszer, ha egyéb riogatásra nem hajlandók továbbállni a galambok (egyébként azok hogyan leguánoznak te- ? :-)) ).
Különben is a harmadikra sokkal inkább illik egy macska, mint egy vizsla termetű kutya. A macskát is illik naponta legalább kétszer kiengedni, egy vizslának meg főleg nagyobb tér kellene, mint egy lakás.
...bocsánat nyávogó.
Nem szeretnék nyávogni, de tényleg nagyon problematikus most már a helyzet. És azt még le sem írtam, hogy a múlt heti szélvihar mi mindent fújt a lakásba. Szárított galambproduktumtól, fészek darabon át, tojáshéjig - volt minden.
Tanácsot szeretnék kérni Tőletek. Mit csináljak azokkal a galambokkal, amik hívatlan vendégek 3. emeleti panellakásom párkányán, és bár természetbarát vagyok (erdő, mező, állatok tisztelője és szeretője), de ez egyre inkább nem vonatkozik erre a tollas népségre.
Azt hiszem jogos indokaim a következők:
- teleguánozzák a frissen pucolt ablakaimat,
- a párkányomat úgyszintén,
- akkora vetődéssel érkeznek néha megpihenni a párkányra, hogy betörték az ablakot,
- állandóan ott kurrognak, elzavarhatatlanul,
- ma hajnali 4-kor arra ébredtem, hogy az egyik - mivel nyitott ablaknál alszom - nyomulna befelé.
Na ez volt az a pont, hogy késztetést éreztem benneteket tanácsért megkeresni. (Most is itt böllenkedik kettő, de mindjárt kibömbölök nekik.)
Gondoltam már rajzszögre, hogy kiteszem a párkányra, állandó macerálásra, hogy elmenjenek - ez sikertelen akció, csak felidegesítem magam. Sós- és sörétes puskára stb.
Sajnos az a baj, hogy etetik őket, és ideszoktak.
Tényleg nem akarok én bántani senkit és semmit, de ami sok, az sok!
Üdvözöllek benneteket madarász barátaim!
Dulifuli Mester, örömmel konstatálom, hogy ismét itt vagy körünkben!
Ha minden igaz, akkor nemsokára kiröpülnek a harkályaid, egészen pontosan milyen fajúak is az általad említett tarkaharkályok?
A kertünk öreg, korhadt sárgabarackfájában fészkelő balkáni fakopáncspárnak (Dendrocopos syriacus) ha jól sejtem, kikeltek a fiókái...?
Nem vagyok benne biztos, de erre utaló jelként tudom elkönyvelni, hogy a kora délelőtti órákban láttam a tojót csőrében apró rovarok "tömkelegével" fáról-fára röppenni. Közvetlenül nem mert az odújába benyilallni, mert épp a fa alatti hintában (amikor oda építettem a hintát, még nem tudtam, hogy valaha harkályok fogják birtokukba venni a vén gyümölcsfát) hintáztattam a nem egészen két éves unokaöcsémet. Persze neki is pont most szottyant kedve hintázni, máskor alig tudom beleerőltetni a műanyag ülőalkalmatosságba.
A harkálypárt egyébként május 7-én figyeltem meg először ügyködni a fán, melybe odújúkat ácsolta a hím madár. Ma már nem először tapasztaltam, hogy a hím furfangos lény, ugyanis nem a fák ágain dobol (lehet, hogy nem talál olyan ágat, amely megfelelő módon képes lenne rezonálni), hanem egy a szomszéd egyik gyümölcsfájára nem tudom mi célból felerősített nagyméretű fém konzervdoboz alját ütögeti, ütögette nagy intenzitással. Az így kreált fémes hang aztán jó pár (ha nem pár száz) méterre elhallatszik, és tudatja a környéken lévő összes balkáni fakopáncs hímmel, hogy a revír foglalt.
Más. Házi rozsdafarkúim is költéshez láttak, a tojó a mai reggelen tojta le sorrendben 4. tojását.
Kertünk mögött múlt héten frissen kirepült cigány-csaláncsúcsokat figyeltem meg, tegnap pedig odújúkat nemrég elhagyott immatur seregélyeket láttam, amint szüleiket hangos sipákolás közepette eleségért kuncsorogva követték.
Hát röviden ennyi, most mennem kell...
Sziasztok!
canary1
Vasárnap megint kint voltunk a Naplás-tónál, és ezúttal már sikerült meglátni az odút, bár a fiókákat nem, csak a sivalkodásukat lehetett hallani, és az öregeket láttam, amikor enni vittek nekik. Nem fényképeztem le, mert a szabadságom alatt minden kockát ellőttem. Remélem, lesz néhány jó felvétel is köztük, azokat majd közreadom.
A cinegéket nem láttam, lehet, hogy már kireptették a fiókákat?
Láttam viszont még valami furcsa galambféle jószágot. Szerintem úgy nézett ki, mintha keresztezték volna a balkáni gerlét egy örvös galambbal, vagy a fene tudja, mivel. Ha valaki arra jár valamelyik napos délután, és végigmegy a gáton, akkor nagy valószínűséggel találkozhat a jószággal valahol a víz szélénél, vagy a lefolyónál.
