" A vihardeszka alatt azokat a deszkákat érted ami a tűzfal helyett van ? Ha igen akkor az ki lesz cserélve plusz kap egy korcolt lemezfedést."
A tűzfal (oromfal) helyén ami van az orom deszkázat.
A vihardeszka van ahol viharléc, az a szarufák belső síkjára van rögzítve átlósan az első szarufa aljától indulva az utolsó szarufa felső pontjáig tartva.
A szemben lévő tetősíkban ellentétes irányban szokták felszögelni, ill.a még jobb merevítés érdekében beereszteni.
Az átlós elrendezés az oldalirányú szél nyomással szemben ellentartást ad a fedélszéknek.
Az ács szakemberek majd pontosabban megmondják milyen elrendezésben, milyen szögben a leghatásosabb felrakni viharlécet, deszkát, vagy többet, mert az a tetőszerkezet hosszától is függhet.
Amikor építkeztünk vettem egy Tetőtér beépítési ABC c. szakkönyvet, ezt ma is meglehet szerezni.
Ebben különböző tetőszerkezetek rajzai, megoldásai is be vannak mutatva a megfelelő szakszavakkal.
Persze más irodalom, meg forrás is biztosan létezik.
Azért örültem ennek a könyvnek, mert az egyik ábrán látható pl. a mi wkerletelepi függesztőműves, székoszlopos, közép szelemenes, vápás, élszarus szerkezetű borított fafödémes tetőszerkezetünk is,
amely eredetileg lovag, vagy király fedésű hódfarkú cserép héjazatú volt ami az 1900 as évek elején élt ácsmesterek munkáját dicséri.
Az általad bemutatott tetőszerkezet van a vidéki szomszédunkban 1:1 ben, orom deszkázat, régi fajta betoncserép + szalagcserép kiegészítés is van rajta.
Az ilyen orom deszkázatot, ha anyagilag még vállalható, szerintem érdemes műemlék, vagy normál pala burkolattal lezárni, de talán még az eresz deszkázatot is.
Németországban sok helyen láttam ilyen megoldást dobozoláson, de még kéményeken is.
SK kell megold, olyan ácscsapat, aki jól dolgozik egy ekkora tetőt nem fog elvállalni.
Keress rá a nettem a torokgerendás fedélszékre, meg kell értsd, hogy milyen módon veszi át a terheléseket. Amikor lebontod a héjazatot és a léceket és felmászol a torokgerendákra, meglepődsz, hogy mennyire inog, az akkor is fog, amikor ide-oda tolja a szél. Azért kell megerősíteni a csomópontokat, legalább két ácskapocsalt, ebből van fordított is, azt kell használni a szarufa végeknél.
vihardeszka- merevíti hosszirányba a tetőszerkezetet (mivel tűzfal nincs és nincs köztes szelemen- amit át lehetne vezetni rajta): látszik két képen, belül a szarufákra, egy srégen felszerelt deszka vagy palló.
Én nagyon örülnék, ha itt lennél nem messze (én Paks mellett lakom), sőt még,ha rá is érnél meg is csinálhatnád.
1. Túl sok a szakmai szó utána nézek mik is azok:-D
2. Tűzfal van de deszkából,merevítés nincs.
3. Vasbeton koszorú nincs.
^ leereszkedett kötőgerendát^ ha arra gondosz ami össze köti a két szarufát. Az azért van mert akié volt ez a ház, lebontott két jó pincét(Présházat), hogy ezt a tetőt meg tudja csinálni. De fent hagyom és kap pluszba még. Azért is van két fajta cserép a két pince ilyen volt!
Héjazattal volt foglalkozva mert évente többször fel megyek főleg esőkor. Valami gond van mindjárt javítom. És az eresz is jó rajta mert olyan helyen dolgozok ahol ilyeneket gyártunk!!
A vihardeszka alatt azokat a deszkákat érted ami a tűzfal helyett van ? Ha igen akkor az ki lesz cserélve plusz kap egy korcolt lemezfedést.
Úgy ahogy mondod cserép le. Lécek le. Szarufák végeit megerösíttem (evvel az új csavarral amit torx kulcsal kell behajtani). Szarufákat össze kötöm 5x10 padlóval menetes szárral összehúzom(fogópár).
Amiket írtál szakszavakat útána nézek és meg is csinálom.
Megnéztem a képeket, sokkal több kép kéne, hogy szakvéleménye ezt bárki.
Meg egy alapos átnézés a helyszínen is.
Abból amit látok:
1. nyeregtető, torokgerendás fedélszék- , a tarajfogópárakat és csúcsszelement nem látom- csúcsszelemen nem feltétlenél szüksége- de jó ha van.
A torokgerendák nyomva vannak, a kötőgerendák húzva.
2. Tűzfal nincs, a hosszanti merevítést a vihardeszkák oldják meg, azok ami átlósan vannak szerelve belül a szarufára.
3. Nem látok vasbeton koszorút és az egyik képen látok egy leereszkedett kötőgerendát, de lehet optikai csalódás is.
Ezzel a változattal a következők problémák szoktak lenni.
- mivel a kötőgerendákba be van csapolva a szarufa vége és a kötőgerenda feles csapolással át van eresztve a talpszelemen alatt:
ha hosszú ideig nem volt foglalkozva a héjazattal és az eresszel, a cseréplécek rávezetik a szarufára a vizet, az lefolyik a kötőgerendára és a csapolást teszi tönkre- van amikor a szarufa vége korhad ki, van amikor a kötőgerendát és a talpszelement is sérül.
- a vihardeszka rögzítése a szarufákra idővel kilazul, ha nincs beeresztve a szarufába a vihardeszka
Szóval a héjazat és a léces bontása után ezeket a csomópontokat kell ellenőrizni, megerősíteni a csomopontokta és kiváltani a sérült elemeket.
Aztán foglalkozni a síkok kiegyenesítésével, de val. hogy az ellenléc ékelése elég lesz.
Az, hogy egy tető két szemközti síkján nincs egyforma cserép, az nincs rendbe, félő - hogy a tetőszerkezet excentrikus terhelést kap.
Üdv ! Na jók a képek !:D Én a cserépléc és a széldeszkáktól szabadulnék csak ,esetleg a meglévő "fogópár"alá 5cm padlóból menetes szárral plusz szimpla "fogópárt "építenék ,és fóliát neki ellenléccel és új bramac lécet neki átrakott cseréppel !:-)
Én csak arra lettem volna kíváncsi, hogy kell csinálni. Úgyis kell egy kicsit igazítani. Csak bele mélyedtem nagyon. De nem baj mert tanultam (tanulok)valamit!!
Na most már értem!!👍👍 Holnap meg mérek mindent pontosan. Ilyen nagy probléma nincs. Régi beton cserép van a tetőn. És nincs több cserepem. De a tető végén van inkább baj,orrom deszka hiányzik. Ezért (van két tető) a kisebbik tetőt leszedném újra cserepezem persze újj léc meg ami kell. A jó cserepet félre rakom és a nagyobb tető végét ki tudom javítani.
Ha létezik lehajlás az messziről megnézve látszik a héjazaton.
Ha a szarvazatnak nagyobb a lehajlása mind L/200, az szerkezeti problémára utal, vagyis túl nagy a terhelés.
Az oka:
Vagy megereszkedett a köztes szelemen, vagy az egész székállás geometriája megváltozott- megnyíltak a csapolások, vagy eleve kevés a magassága a szarufáknak. Tehát mindenképpen ki kell vastagítani a szarufákat, ezzel megnövelve a keresztmetszetüket.
Székállást a helyére tolni-nyomni részleges bontással lehet és le kell venni minden szarufát is, de azokat egyenesre visszaszerelni nem lehet, mindenképpen fel kell pótolni.
Üdv ! Már 2 szaki is írta a szalufák 2 oldalról padlóval kiegészítését, annak mi a célja feladata ,mert amivel ki lett szintezve azok felülről csavarozva lesznek nem hiszem hogy oldalra szeretne menni/elmozdulni, és erre még felülről (a kiszintező anyagot is) fogja rögzíteni az ellenléc !:-)
"Elvileg a felütött deszkák egy olyan síkot képeznek, aminek helyes a geometriája.
Innen vagy pallót vagy deszkát szerelsz csavarokkal a szarufák mind két oldalára, aminek a felső éle párhuzamos az előzőleg felütött deszka élével. "
Ezt a megoldás alkalmaztam a borított fafödémes palástér tetőtér beépítés ünknél is.
A deszkákat csavart szöggel és facsavarral rögzítettem, és ez élek tetejére bordás gumicsikokat tűztem a zaj csökkentés érdekében.
Olyan megoldást is hallottam, hogy a fa födémgerenda két oldalán egy, egy pallóval alakítják ki a sikokat, az egyik fent a padló síkj át, a másik lent a mennyezeti burkolat síkját biztosítja.
(Erre csavaroztam fel a deszka borítást egy kicsi lég réssel, hogy ne nyikorogjon, erre jöttek rá forgácslapok, polifom padló alátét, szalag parketta.)
Köszönöm! Teljesen igazat adok neked. De ha így csinálnám akkor a csavarok tartanák(oldalirányba) a tetőt. Nem? Ha rakok fóliát,ellenlécet lesz szellőzése? És hova szegelem az ellenlécet?
Ki kell szerkessz egy olyan síkot a szarufák felett, ami geometriailag helyes. Természetesen ezt minden tetősíkra meg kell csináld. Ha vannak élszarufák és vápák, az elbonyolítja a szerkesztést.
Kihúzol két zsinórt -mind a kettőt párhuzamosan a gerinccel, úgy hogy a sík két végén az utolsó szarufára felütsz (lent és fent) egy-egy 30cm hosszú cseréplécet függőlegesen, azokhoz kötöt a zsínorokat.
Készítesz egy hosszú deszkát- az egyik éle egyenes kell legyen, aminek a két végére ráütsz egy 40cm hosszú cseréplécet.
Az utolsó szarufára ráütöd a deszkát (azaz a rá rögzített léceket), úgy hogy a deszka két vége egyenlő távolságra legyen a két zsinórhoz képest. Aztán végigméred a szarufát. Ha görbe, felütsz rá egy egyenes élű deszkát, ami kijavítja a hasát. Ezt minden szarufánál megcsinálod. Elvileg a felütött deszkák egy olyan síkot képeznek, aminek helyes a geometriája.
Innen vagy pallót vagy deszkát szerelsz csavarokkal a szarufák mind két oldalára, aminek a felső éle párhuzamos az előzőleg felütött deszka élével.
Nagy tetőnél palló kell menetes szárakkal, kisebbnél elég a deszka 6mm vastag facsavarokkal. Ezekre ütöd fel a cserépléceket.
Ha a gerinc nem vízszintes, az elég nagy baj. Első lépésben össze kell vágni-toldani úgy a szarufákat, hogy a gerinc vízszintes legyen. Mi vágni szoktuk, azaz leeresztjük a gerincet vízszintesre.
Ehhez a művelethez fel kell állványozd a tetőt, vagy a fogópárokra pallókat kell fektess.
A Tiéd egy más story lehet, ami alapvetően dicsérendő a leírtak alapján, hogy beálltál a fizikai melósok közé és csináltad amit kell.
A kérdező - ha jól értettem - ott kapta fel a vizet, mikor szembesítették vele, hogy irreálisak az elvárásai és erre dobta be, hogy "itt mindenki fotelból építkezik"...
Hozzáteszem szerintem is érdekes, hogy valaki 2 héten belüli határidőre keres a mai világban komoly generálkivitelezőt, ahol még kikötései is vannak, hogy ilyen-meg-ilyen feltételeknek feleljen meg és csodálkozik rajta, hogy mindenki csak ráncolja a szemöldökét a naivitása miatt..
"Úgy látszik itt mindenki a fotelból építkezett eddig :))"
Fotelból?
Úgy speciel még nem próbáltam :))
1985 ben kezdtünk építkezni önerősen egy családi házat, amit csak lehetett saját munkavégzéssel, mert mi még akkor a csináld magad mozgalomban szocializálódtunk.
Akkor sem volt az építkezés egy diadalmenet, elhiheted.
A szakember gárda kiválasztása szintén lutri számba ment, volt úgy, hogy fizetés nélküli szabit kivéve én is beálltam segédmunkásnak a brigádba, napi 500 Ft fizetést is kaptam.
Oldalakat írhatnék azokról a daliás időkről, de inkább leteszek róla. :)
Beton cserép van a házamon nincs baja a tetőnek. Csak a végén van a lécezés plusz az orromdeszka megrohadva. Megcsinálnám a végeit csak a szél és amúgy le esett cserepet pótolni kéne. Mivel lehetne ezt a fajta cserepet pótolni??? Ami van eladó a jófogáson az mind messze van tőlem. Újjba nincs valami ami stimmelne hozzá??? Vagy valami megoldás??
Falazat : olcsó 30 -s tégla ,min. 20 cm hőszigetelés (fehér EPS vagy drágább grafitos, esetleg mégdrágább kőzetgyapot igény és pénztárca szerint )
Lábazat : min 12 XPS, padló kb 20 cm EPS-100.
Plafon ha egy szintes akkor min. 40 cm hőszigetelés.
Ahoz hogy BB legyen kell megújuló és helyben felhasznált fűtésnek lennie. Csak a BB -s házhoz adnak zöldhitelt. Figyelni kell a maximum 90kwh/év/m2 értékre is. A gáz nem megújuló fűtés azzal csak CC -t lehet elérni.
Ehez kell napelem. Érdemes szaldós rendszerbe gondolkodni amig még lehet. Min. 3 kwh -s . Ez kb a sima elektromos berendendezések fogyasztását fedezi. Érdemes elektromos /indukciós föző és sütő lapban gondolkodni.
Ha hőszivattyús lesz a fűtés akkor érdemes kb 6kw napelemben gondolkodni....
Kéményt kiépiteni, gáz-t nem érdemes bevezetni. Érdemes ezt a pénzt megsporolni a hőszivattyús gépészetre.
Hőszivattyú -t érdemes berakni a BB minősitéshez. Ami a legtöbb esetben levegős. Ár szempontjából ezek olcsóbbak. Olyanba érdemes gondolkodni ami a HMV -t is előtudja állitani . A HMV -z kell egy nagy puffer tartály amibe a vizet tárolják. Minél nagyobb a puffer tartály mérete annál költséghatékonyabban állitja elő a fűtéshez és HMV hez a melegvizet. A puffer tartályhoz meg kell egy gépszeti helység ahol a puffer tartály van elhelyezve és a csövek futnak.
A fűtőtest lehet radiátor (hőszivattyúhoz kevésbé ajánlott), padló, mennyezet, falfűtés igény és pénztárca szerint. Mindenki esküszik hogy az ő rendszere a legjobb. Egyes forumtársak szerint meg egy sima elektromos kazán és néhány büvész mutatvány eléglesz.... csak később ne lepődj meg ha nem lesz BB minősitésed. ....
Célszerű felület fütésben gondolkodni ha belefér a költségekbe. Komfortérzetbe jobb .
A gépészet az egyik legdrágább része a ház építésnek.
A házat érdemes sima kocka vagy téglalap alukúra tervezni hogy miél kevesebb hülő felület legyen....minél kevesebb kiugróval. Célszerű tartozkódni a sarok ablakoktól.... függetlenül hogy mapaság divatos. ...
Ha van pénz a rekuperátoros hőcserélős rendszerre akkor az kényelmi szolgáltatás. Ha nincs akkor max csövezni érdemes.... és később berakni a gépet ha lesz rá keret ....
Tetőnél a legegyszerűbb a legjobb.... azt több ács is megtudja építeni és ott nincs akkora felár ....minél kevesebb speciális kiállás legyen ...
Köszönöm, igazából kivitelezőre vártam és nem jókívánságokra.
Lehet nem voltam egyértelmű :)
Úgy látszik itt mindenki a fotelból építkezett eddig :))
Ezeket olvasva az nem világos számomra, hogy nem vagy tudatában annak, hogy mennyire esélytelen amit akarsz?
A mai helyzetben a "normális" kivitelezők minimum fél évre be vannak táblázva.
Kétfélét tudsz találni ilyen rövid határidővel:
- kimondottan gagyit, amit kijelentetted, hogy nem akarsz (az enyhén gagyi kivitelezők is foglaltak hónapokra előre, úgyhogy ne áltassuk magunkat, olyat sem találsz azonnalra)
- profi megbízható kivitelezőt, amit Te szeretnél, de azt csak olyan áron kaphatsz, aki plusz pénzért hajlandó visszamondani 1-2 már felvállalt megbízását, figyelembe véve (és az áradba beleszámolva) az esetleges kötbérét emiatt, az esetleges referencia és jóhírnév csorbulását is forintálisan rád terhelve, mert más különben nem dob vissza melót. Ez minimum másfeles szorzó az amúgy is magas árára.
Választhatsz a kettő közül! És nem a fórumtársak gonoszak és rosszat akarnának Neked, hanem ez a mai építőipari valóság!
Üdv mindenkinek. Jövő évi kezdéssel keresünk kivitelezőt, helyileg Budapestre. Pék, szakács és tegnap alakult brigád vagy egyszemélyes vállalkozás random összeszedett szakikkal nem érdekel.
A villanyvezetéket is le kell vinni valahol, esetleg pár vízcsövet is.
A betonra első körben be kell szerelni minden más vezetéket, műanyag bilincsekkel lefúrva, utánna le kell burkolni 30-as xps polisztirollal (vagy 200-as EPS-el), de úgy, hogy a lefektetett vezetékeket nyomvonalát kivágni a lapokból. Utánna jöhet a fűtőszállas fólia. Amit célszerű lefogatni az xps polisztirolba is, erre léteznek tartozékok, négyzetméterenként 4-5 rögzítés.
Aztán le kell fektetni egy réteg esztrich üvegszövet hálót 40 x 40 mm szemekkel és a falaknál és az ajtók alatt 2cm vastag polifom csíkokkal kell dilatálni.
Így az finisz szintjét úgy kell számolni, hogy legalább 10cm-rel a beton szintje felett legyen, tehát az aljzatbeton rétegrendje 8 cm vastag kell legyen.
Ezt általában elszámolják. Vizes padlófűtésnél is hasonló a helyzet, ha rendszerlemezt használnak.
A szomszédban 45 nm-es nappaliban lerakták, utána a mekkmesterek felöntötték aljzatkiegyenlítővel, hullámosra, a már berakott alu nyílászárók küszöbszintjétől magasabbra. Ráadásul a fűtőszál- háló felúszott itt-ott az aljzatkiegyenlítő tetejére.
Csiszolni a fűtőszálak megsértése nélkül nem lehetett (volna), ment a kukába a fűtőszál, aljzatkiegyenlítő, plusz bontás.
Fűtőszálakat láttam különféle készülékekben, rendeltetésszerű használat mellett, rövid idő alatt tönkremenni.
Vezetékeket is láttam már előre nem kiszámítható módon megszakadni. MM falvezeték, transzformátor tekercs, táp bekötőkábel, stb, stb.
Ritka esetek ezek, de ha épp veled történik meg, hogy fel kell vésni a 40m2-es nappali márványburkolatát és betonját miközben bent laktok, akkor nagyon ideges leszel szerintem.
A "gyakorlat ezt bizonyítja" az pontosan mit jelent? Te láttál ilyen rendszereket amik tönkrementek, mert a beépített fűtőszál egyszer csak magától elszakadt?
Igen, de ez nagyban függ attól, hogy mit nevezünk elekrtomos alkatrésznek. Ebben a rendszerben a legkomplexebb kütyü a szobatermosztát, aminek a cseréje kb. 8 perc és 20e ft bruttó költség. A padlószenzor (opcionális) egy védőcsőben fut, ha elromlik kihúzod, bedugsz egy újat, kész. Kisker ára: 2e ft.
Maga a bebetonozott fűtőszál, ha nem sérül meg beépításkor, akkor nem hiszem, hogy utána magától elszakad, akkor aligha mernének rá 25 év garit adni. De akinek van vele tapasztalata írja meg!
Üdv ! A vastag betűst tudod értelmezni ? Mért nem írsz a saját porta sepregetéséről ?
-"Több fejlett "fejlett nyugati" országban felhívták a lakosság figyelmét, hogy készüljenek fel áram/gáz/fűtés kimaradás esetére valamilyen módon" Minket ez elkerül? Idéző jel ("fejlett nyugati")kell ? Foglalkozzunk saját országunkkal van mit átseperni !:-)
Üdv ! Ezért lettem "gusztustalan",mert nincs nekünk saját portánok mit sepregetni ,hanem nekünk a hanyatló nyugattal kell foglalkozni :"Több fejlett "fejlett nyugati" országban felhívták a lakosság figyelmét, hogy készüljenek fel áram/gáz/fűtés kimaradás esetére valamilyen módon." Viccc emberek írnak ilyet ,és írjátok ki mikor ez megvalósul ,hogy itt minden Ok ,sőt exportálunk olyat amink NINCS is !:-)
Az egyik Jaslovské Bohunice a másik Mochovce . Ha végre a Mochovceit befejezik , akkor megtermeljük azt a mennyiséget elektromos energiából , ami nekünk kell . A V4-ek képesek lennének megtermelni a saját használatra szükséges mennyiséget .
Milyen partvonalról ? Szlovákia az védett állat , vagy mi ?
A múltkori magasfeszültségü távvezeték átadása M.o. és Szlovákia között is pont azt szolgálja , hogy észak-dél irányban is biztonságosan tudjuk az energiát oda-vissza küldeni . Elvégre nálunk is lassan befejezödik az új atomerömüvi blokk építése , amivel a V4-en belül megtermeljük azt a mennyiséget , amivel gond nélkül élhetünk , dolgozhatunk .
Üdv ! Nem az erőművekből kijövő dolgokkal lesz a baj ,ha kevés ,ha sok, ha pont jó, hanem a terítéssel ,oda meg szolgáltatók kellenek ! Enged el, látom csőlátás van ,nem csak villanyról beszéltem ,tudod mit szoktam írni ,Okos hülyéskedik v a Hülye okoskodik, ráadásul a partvonalról osztod az észt ,de Mi benne vagyunk nyakig !:-)
Franciáknál nem , mert ök , a csehek és a lengyelek segítik ki sokszor a németeket , ha nem fúj a szél és a Nap sem süt . A németeknél lehetnek " gyertyafényes esték " , míg M.o.-on , Lengyelországban , Szlovákián csak " pillanatnyi " üzemzavar , míg a black-out után felállunk " szigetüzemben " . Sajnos nem vicc az , hogy gondok lehetnek a villamos energia ellátással . A szolgáltatók csak azt tudják irányítani , amit az erömüvek és az országos energiaelosztó tud nyújtani . Melyik szolgáltató rendelkezik saját erömüvel ?
Üdv ! Ezért írtam olvtársnak ,hogy ne csak a "fejlett nyugatozást" nyomja(mantra viccc emberektől),mert mindenhol lehet "szinkronizálási"probléma ,és előtte azért írtam arról hogy erős szolgáltatók kellenek (víz,vill.,gáz,hull.tv,telefon,stb),mert az tudja esetleg a legkisebb üzemzavarral üzemeltetni a saját szektorát !:-) Na pont ez van nálunk(szolgáltatók) a végtelenségig lebutítva(karbantartások ,fejlesztések elmaradása),na így könnyen ránkborulhat a bili tartalma IS,és persze ez IS előbb fordulhat nálunk elő ,mint a "fejlett nyugaton",de perszer ez csak szerintem és NE legyen igazam !:-)
lehet, mi csináltunk többször, csak az a rendesen szigetelt ház kérdéses. Ki kell használni a déli fekvést, úgy kell tervezni a házat, hogy ne legyen hőhidak... ez rendkívül komplex feladat, a hővisszanyerős ventilációt is be kell építeni. Mi egy holland rendszert használunk, amit a vízszerelők is be tudnak építeni, de nem olcsó.
Üdv ! Látom Téged már felültettek az "összeeskűvés"elmélet és a "fejlett Nyugat" agymosásos vonatára ,bezzeg itt MINDIG lesz minden, viszont AGYUNK amivel gondolkodni kéne az már rég nincs!:-)
Ui:
-Csak a nagyon egyszerű emberek gondolják úgy, hogy nálunk lesz minden és tőlünk nyugatra meg gyertyafénynél üldögélnek és várják ,hogy a 3. autójukat IS feltudják tölteni powerral !:-) Ezeket az embereket Én csak VICCC embereknek hívom ,mert lehetséges hogy lesz valami baj ,de az akkor nem áll meg a határoknál ,mert globális az ENERGIA szektor az Eu-n belül !:-)
Meghibásodás ezeknél nem igazán jellemző, mivel semmi mozgó alkatrész nincs. A fűtőszál bekerül az ajzatba és kész. Elszakadni akkor tud ha kettétörik a ház. Garancia 10, és 25 év között van gyártótól függően.
Jól működő szolgáltatók kénének ,nem akupakokban/generátorokba/vastagcsőves gravitációs vegyestüzelésű rendszerekben szeretnék gondolkodni a 21 századba !:-)
Tapasztalatom nincs, de kérdések felmerülnek bennem.
Mi történik, ha megszakad a fűtőszál? Hogy javítható? Hány év garancia van rá?
Ha padló vagy/és radiátoros fűtés van, az üzemeltethető gázról, villanyról, vegyes kazánról, hőszivattyúról. Ez meg csak villanyról, ami áram szünet idején nincs.
Üdv ! Télen mikor kéne a rengeteg megtermelt "zöld energia",akkor pont nem termelődik az időjárársból fakadóan ! :-) Szerintem ,mert ha működne örök világ a szaldó rendszer még lehetne elméleti sansza az egésznek ,de persze nem lesz ÖRÖKÉ szaldó és bukik a projekt !:-)
Elektromos padlófűtéssel (Heatcom, BVF) van valakinek tapasztalata? Új építésű, rendesen szigetelt házban lehet ez fő fűtési megoldás? Hívogató a gondolat, hogy nem kell bevezetni a gázt, nem kell kémény, csövek, szelepek, szivattyú stb. Sőt a több milliós hőszivattyú is kiváltható lenne. Napelemmel megtermelni az áram jó részét. Betenni ezt a padlóba, meg egy elektromos bojler, és kész. De nem tudom, hogy a jól hangzó elmélet mellett ez tényleg egy bevált megoldás, vagy inkább csak kiegészítő fűtés megoldására jó, hogy növelje a komfortérzetet.
Szia! Köszönöm az időd, és a hasznos hozzászólásod! Mégsem akkora a baj amekkorának tűnt. Az általam küldött metszeten ugye a talpszelemennél megáll a szarufa, ez a statika terv. Az építész tervre ez nem lett átvezetve, ott a tető a hagyományos szarufa túllógással lett ábrázolva (nem értem, hogy nem tűnt fel se nekem se egyik szakági tervezőnek sem). Az ács kollega látta, hogy a 10cm szelemen magasság ehhez nem elég hisz a szarufa belemetszene a koszorú élébe 40 fokos dőlésszögnél (követve az építész tervet, mert a statikát persze nem látta...), ezért magasítani akar a szelemenen. Az alá polcolàs nem volt véglegesnek szánva, teljes terjedelmében akarják magasítani a talpszelement, egyszerűen alá kerül egy 5cm-es anyag vagy csere lesz 15x15-re. Megnéztük tüzetesen és a koszorú vízszintes, egyedül ahol már vasbeton gerenda lesz a koszorúból ott van benne fél méteren valamennyi lemarni való. Ez leginkább a kommunikáció hiánya, és a tervek össze nem fésűléséből fakadt félreértés, persze a vasbeton se tökéletes de nem orvosolhatatlan. Levonjuk a tanulságot! Mégegyszer köszönöm!
A videóban látszik, hogy egy tartozéka a plusz két oszlop a kocsibeállónak, azaz a két oszlopos megoldás úgy van méretezve, hogy a hótehert val. nem bírja.
Köszi. Igen, kicsit csaltam az ajánlásodhoz képest...Úgy voltam vele hogy eh, mérnökök ..úgyis x2 gondolkoznak :-).
Amúgy a fél ár csábított el, még így is jó drága volt. A szomszéd falu vasboltosa rendelte vkinek ezt a szálat aki végül nem vitte el és már nagyon meg akart szabadulni tőle.
Az ellensúly is jó ötlet, a drótköteles kihorgonyzás is működhet sztem.Arra hely is van, három horgony, még pár zsák beton meg 10 méter drótkötél nem is drága...
Vagy " extra winter" láb, mint a videóban...áh nem, makacs vagyok valahogy csak 2 lábú lesz a végén.
Én egy ellensúlyba gondolkoznék, hogy kisebb legyen a nyomaték az oszlopon az alapnál, meghosszabbítanál a rácsos tartót a másik irányba is, legalább ki lehet pakolni a kocsiból fedél alatt, vagy bármire másra lehet használni, pl. bicajoknak, fűnyírónak. A polk. 6 méter hosszú.
Nem is annyira a konzolok anyaga, hanem ami még rá kell kerüljön.. azt gondoltam súlynak. Ugye 5 méter hosszú, a két oszlop közti fesztáv 3.4 méter.
Oda menne két 5 méteres átkötő amire 80x60x3 volt a javaslat.
Métere kb. 8 kg, tehát az 80 kg, rá még 15 méter 50x100 palló, meg a polikarbonát... Talán csak 150 kg nem is 200. Ha alumíniumot használnék még könnyebb lehetne de azt nem tudom hegeszteni, meg drága is talán.
Nem volna szép ha lekonyulna... a végén csak kell tennem a másik oldalra is valami támaszt.
A 10-es lemezt mindéképpen CNC-vel kellett volna kivágasd.
Az oszlop szélessége 60mm.
10-es lemez helyet használhatnál a 80x20x2-es zárt szelvényt, azt ha bevagdosod meg is lehet hajlítani és hegesztéssel megerősíteni.
Ha ebből készítesz két (azaz négy) egyformát és közéjük behegesztesz a 60x20x2-est, így a rácsos tartónak a szélessége pont 60mm lesz.
Akkor meg tudod oldani az oszlop és a rácsos tartó illesztését, két 160x5-es laposvassal. 40mm a rácsos tartóra hegesztve, 120mm a felcsavarozva az oszlopra.
Ezeknek a vékonyfalu szelvényeknek a súlya elég alacsony: 80x20x2 2.93 kiló/fm, a 60x20x2 2.31 kiló/fm, és már elég vastagok, hogy hegeszteni lehessen (nem a sima villanyossal).
Próbáltam utánaszámolni, bár sok méretet csak becsültem. Nekem sokkal kisebbre jött ki így a teherbírás a szükségesnél akkor is ha nem számolok biztonsági tényezővel, 2 oszlopnál. Ha a szelet leveszem a felére akkor is aggályos..
a képen látható tető elég lapos, léteznek programok tető tervezésre, kiszámítják a csomópontokat is, ezeket ilyenekkel tervezik és rendbe is vannak.
Logikus lenne, hogy készítsenek egy feles csapot a födémgerendák és a talpszelemen illesztésére, persze ezzel egy kicsivel nagyon magaságú gerendákat kéne használni, akkor nem tudna kifordulni a talpszelemen.
Mivel ez nem történt meg, mert nem így van tervezve, a kötőelemek veszik át a csomopontok terheléseit.
A tervező meg kell határozza, hogy pontosan mivel és hogyan kell lekötni a födémgerendákat és arra a talpszelemet, stb.
Ezek a kötőelemek olyan gyártótól kell legyenek beszerezve, akinek van egy katalógusa, ahol a pontos szerelési útmutató is megtalálható (pl. milyen osztályú facsavart igényel a rögzítés), valamint a kötőelem terhelhetősége is.
Csakhogy, ezek a szerelvények rettentő drágák és ha megveszik a nagyon hasonló utángyártottat (ami pl. valamivel vékonyabb lemezből készült), akkor az szerkezet nem teljesíti a tervezett terheléseket.
Ez egy olyan részlet, amiről a megrendelő nem is tudhat, csak ha van egy olyan műszaki ellenőre, aki jártas az ilyen jellegű ácsolásokba.
Pl. egy sima tüzépnél, ilyen drága kötőelemeket nem is lehet kapni...
220 centi magasak az oszlopok, de nekem 180 centi szabad magasság elég ha marad. Szóval nagyjából 1 méteres 120x60x6 mm zártszelvény van beleöntve 100x60x80 centi betonba és 20 centi kilóg belőle.
Ebbe megy bele ugyanilyen anyagú oszlop.
Anyagából , hegesztve ki lett alakítva 20 cm rész ami egymásba csúszik.
Aztán vagy csavarozva vagy hegesztve volna...
Lehet tényleg jobb ha csinálok fotót is.
Hétvégén lesz olyan, hogy világosban leszek itthon.
120*60*6 mm anyagot sikerült venni. Ebből van fogadó láb is csinálva. Ez 80-90 centi mélyen van lebetonozva 100 x 60 centi lyukba. Alsó részére hegesztve vannak vasak, meg még onnan ferdén lefelé fúrt 100-as lyukakba (még vagy plusz 50-60 centi mélyre) szintén belebetonozott 20-as betonvas féle anyag is van hegesztve a lábak aljához.
Jó múltkor érdeklődtem az alábbi formátumú kocsibeállóval kapcsolatban. Rudolf javasolt is megfelelő technológiát. Időközben az oszlopfogadókat és az oszlopokat megcsináltam, de a konzolokhoz szükséges 10 mm lemezkivágás nemigen fog összejönni.
Gondolkozni kell sk. kivitelezhető megoldáson. Kérdés, hogy az alábbi formátumú rácsos tartók vajh milyen teherbírásra lehetnek képesek ? Mondjuk 60x80x2 és 40x20x2 zártszelvényből fabrikálva. A rájuk kerülő tető legegyszerűbb változatban sacc-per kábé 200+ kilót nyomna magában.
Ebből a képből nehéz megmondani de mintha fagerendás födém lenne ahol a gerenda felveszi azt az erőt amivel a tető igyekszik szétnyomni a koszorút. Szerintem nehéz úgy lefogatni azt a vízszintes gerendát, hogy ne tudja kiforgatni a tető.
A statikusod egy atipikus megoldást talált ki a fa födém gerendázatára és a szarufa lekötésére a talplemezhez, nem állítom, hogy nem számolt utána, csak ehhez a megoldások elég jó ácsok kellenek.
A födémgerenda egy fogópár, ami be van eresztve a szarufába, vagy úgy hogy a födémgerenda van vállazva, vagy fordítva. Ez a felülnézetből kell látszódjon.
Én a fogópárák vállaznám, mert abból kettő van és a közös keresztmetszetük nagyobb mind a szarufának.
Így ilyen csomópont részben a menetes szárra van bízva és két hatás lép fel:
- a szarufa, a tető súlyától (plusz szélnyomás és hóteher kombinációja) kifele lesz nyomva- a tangenciális komponens miatt, a vállazáson csak a súrlódás áll ellen, a menetes szár csak biztosít.
- a födém gerenda húzva van, arról is a menetes szár kell gondoskodjon.
Hacsak:
Nincs egy függesztőmű megrajzolva a csúcsszelemen alatt, a felső fogópárnál. Mert csak akkor adódott a számolásból a 10x20-as szarufa keresztmetszet.
Ha beteszed a metszet közepét is, akkor ezt látnom kéne.
Ha van függesztőmű, akkor a tartófal nagyon kicsi nyomatékot kap és nem kell ráönteni a koszorúra. Annyit azért meg kell csinálni, hogy az talpszelem és az aláducolásokat, minnél közelebb a szarufához, le kell kötni a koszorúhoz egy jó minőségű 10-es fém dübell (legalább 6cm fogjon a betonba) és egy jó nagy alátétet is szerelni az anya alá.
Csak azt nem értem, hogyha a kengyel 20x20-as a koszorúba, akkor hogy voltak képesek a kőművesek 5cm hibával önteni. Ha a falazás ennyire pontatlan, fel kell emelni a szintre a megkötött koszorúvasalást a zsaluba.
Ez a tervezett megoldás. Sajnos van olyan rész ahol a koszorúból szabadon vezetett vasbeton gerenda lesz, amit zsalutégla oszlop illetve 35x35cm-es vasbeton oszlop tart, kérdés, hogy a megnövelt koszorú/gerenda magassággal járó megnövekedett tömeget ezek bírják-e. A teljes kivitelező (generál), tervező (statikus, építész) csapattal egyeztetünk a napokban, hogy mit lehetne csinálni. Banális, hanyag kőműves munka, azért sem értem, mert minden más szinte tökéletes, az aljzat aminek nem is kellene miliméter pontosnak lennie tökéletes lett, a nyílások, függőlegesek, vízszintesek, minden, kivéve ezt. Köszönöm az eddigieket!
tegyél be egy metszetrajzot a födémről és a tetőről, de szerintem ezt a koszorút újra kell önteni, nézzétek meg, ha a legmagasabb pontjára rá lehet önteni még 5-6 cm betont, két réteg 8-as vashaló betüskézésével. Max. egy nap munka, öntéssel együtt.
A tőcsavarok talán nem lesznek elég hosszúak... akkor be kell ragasztani új tőcsavarokat.
Dilisek voltak azok az ácsok????? Nem látták, hogy ha 10x20-as a szarufa, akkor nem lehet az a tető kicsi? Miért nem szóltak, hogy nem tudják felszerelni a talpszelement?
Miért 15x10-es a talpszelemen, hogy készítenek rá horgolást a 10x20-as szarufának?
Én is erre gyanakodtam, de nekem fában sokkal kisebb a gyakorlatom. Biztos ami biztos, megkérdeztem. Gondolkoztam a javíthatóságán, de vonórúdon kívül más nem jutott az eszembe, az meg nem tűnt tökéletesnek. Meg persze aláönteni.
2,5cm-től 5cm-ig vannak aládúcolások, a szelemen szélességével megegyező szélességű faanyaggal, szarufa osztásnak megfelelően, a leendő szarufák alatt kb 30-40cm szélességben. A szarufák 20x10esek lesznek. A födém fafödém lesz, ezt lehagytam. A talpszelemen 15x10-es.
Meg akarjuk oldani, ha kell újra csináltatom a koszorút.
Jenő, ki van ékelve fenyőfa bájlogókkal a talpszelemen, hiszen az ácsok készítették, max. 10-15 cm szélesek, ha volt eszük.
Azok meg fognak idővel száradni, így semmit se érnek. Mindegy milyen vastagok, a talpszelemen tartó tőcsavarok veszik át az egész nyomatékot a szarufákról- nyíródni fognak, ez így nincs rendben.
Nem írta, hogy miből készült a födém. Fa födém esetén, ha a talpszelembe be vannak csapolva a födémgerendák, akkor még rendbe lenne, de másképp egy fémkonfekcióval kell megerősíteni az illesztést, ha van elég hely belül a koszorún.
Én még nem is láttam ilyen hanyag kőművesmunkát. A külső zsalut meg szokták csapni a csapózsinórral belül és a csapásra szegeket ütnek, az lesz a színt az öntésnél, max. milliméterek lehet a hibák a koszorú tetején.
Épülő házunk koszorújának a felső síkját elrontotta a kivitelező. A ház hosszúkás, kb. 25 méter hosszú, ácsolt nyereg tető kerül rá. A talpszelemenek emiatt 90%ban sűrűn alá lettek dúcolva, jelenleg csak a talpszelemenek vannak felhelyezve. Én ezt nagyon gány megoldásnak tartom, de nem tudom mi más megoldás merülhet fel ilyenkor? A koszorú sajnos már ilyen. Mennyire tipikus hiba ez?
Aki nálam szerelt nagyon szabadkozott, hogy előleget kér (csak egy 100-ast), mondta, hogy szégyelli is, sose kér, de hasonló, ritka típus egyszer a nyakán maradt.
Ez nem így szokás. Egy klíma nem egy méretre egyedileg gyártott bútor ahol jogos lehet anyagra az előleg, hanem egy olyan készülék amit beszerelés és beüzemelés után szokás kifizetni.
Sziasztok, szeretnék klímát, és hívtam egy céget felmérni, jó árajánlatot kaptam, de előre kérnek 750 ezret számla ellenében a készülékekre, ami érthető persze, de nem merek ennyi pénzt elutalni egy idegennek, akinek csak weboldala van (bolttal rendelkezőknek szoktam:). Ezt így szokás, vagy hogy? Köszi, ha válaszol valaki.
fel kell tárni az alapokat, legalább a négy sarokban.
Kell késziteni egy talajmechanikai tanulmányt. Ki kell számoltatni az alaptalp terhelését a jelenlegi állapotban. Aztán megtervezteti egy megoldást a manzárdolásra. Lehet, hogy egy fa födémet még elbír (mert a monolit, de még a gerendás is nagyon nehéz), de az is lehet, hogy mindenképpen alá kell falazni, a belső főfalakat is. Ahhoz képest, hogy egy ilyen átalakítás mennyibe kerül, az aláfalazás műveletének költsége elenyésző, és akik ilyesmivel foglalkoznak, azok elég gyorsan megoldják. Kell készíteni egy munkasíkot és onnan szakaszosan dolgozni, max. 3 hét szorgalmas embereknek egy kisebb ház. Az 30 -as téglánál az alaptalp szélessége max. 50cm, azt aláfalazni nem nagy munka, ilyen esetben 20-30 cm szélesebb aláfalazást kell késziteni. Azzal lehet gond, ha a jó alapozási talaj nagyon mélyen van, akkor csak a mikrocölöpös megoldás játszik, az drága.
De vedd figyelembe, hogy a lépcső beépítése rettentően bonyolult lesz. Azt szokták elrontani az utólagos manárdolásoknál, a legjobb ha egy magas térdfalat építesz, akkor általába befér egy normális lépcső.
HT Medical Center. Szép képek vannak róla. Az eredeti épület úgy 40 éve épült a sziciálizmusz fénykorában , mint szolgáltató ház, majd kb. 20 éve rátettek még 2 emeletet. Sőt az alapterületeket is alaposan megnövelték, kb. 1.2 m kiugrás körben.
Úgy általában pont a fordítottja történt. A vas és beton országában nem spóroltak a betonnal. Sőt nagyjából a 80 -as évektől kezdődött az alapra is tett koszorú. Hogy mennyit bír az rejtély, de egy odafigyelő szakember pontos válasz adhat.
Addig is, ha rossz az alap akkor sem kell mellé újabb fal
Elegendők a vb. pillérek. Ezek függetlenek a meglévő falaktól, de pontosan mellette vannak. A pilléreket felül összekötik szintén vb. gerendákkal és erre mehet egy vagy kettő emelet is.
Csak a XVII.ker 2 ilyen megoldást is lehet tanulmányozni. Az egyi a volt szolgáltató hát , ami most megfejelve / kb. 15 éve un. egészség centrumként működik. Pesti út az elágazástól kifelé.
A másik szintén a kerületben... Gózon ÍGyula utca felső téászén egy mellék utcai sarkon. A googlmaps -on meg lehet mustrálni.
medikál centrum konkurenciája a kerületi sztk rendelőnek.
Ha kiássák a meglévő alap MELLŐL a földet akkor az a meglévő alapnál TEHERBÍRÁS CSÖKKENÉST okoz. Otthon ki lehet próbálni, ha asszony tésztát gyúr. Ha egy kőműves építette magának akkor az alap teherbírása legföljebb a minimum. Tartalék majdnem biztos, hogy nincs benne. Először is föl kéne tárni a házat, megmérni az alapozás mélységét, szélességét, teherhordó és válaszfalak helyét, méretét. Aztán el kéne dönteni, hogy pontosan mi a cél. Aztán keríteni valakit (NEM ÉPÍTÉSZT) aki megmondja, hogy lehet, vagy nem lehet, vagy mit lehet.
Sziasztok! Olvasom, hogy a 80-as évek elején B30-as téglából épült házak 99%-a legfeljebb tetőtér-beépítésre alkalmas, emeletek ráépítésére már kevésbé, mivel az alapokat alulméretezték. Valóban így van?
Egyelőre csak annyit tudtam megállapítani, hogy a teherhordó falak 35 cm-esek (vakolat nélkül, gondolom, 30), és még azt tudom, hogy anno egy kőműves építette magának a házat, tehát valószínűleg odafigyelt az építésre.
Két emeletet akkor biztosan nem bír el egy ilyen betonalap + falazat? Húzzak mellé (szakaszokban létesitve) új alapot, új falakat? A földszinten legalább meg lenne oldva a hőszigetelés. Utóbbi esetben viszont az eltérő süllyedés miatt az alsó falazatot 15-20 cm-rel magasabbra húznám fel, és a meglévő födémhez nem nyúlnék, térköz maradna a két falazat és a két födém között. Járható út?
Talán annyit tanácsolnék - iszonyat nehéz betartani :-) - hogy ne engedj az anyag minőségből. Pláne manapság, amikor a munkadíj szinte biztosan több.
Könnyű elcsábulni az olcsóbb műanyag ablak, laminált parketta, hidegburkolat, stb felé.
Amennyire csak tudsz mindig a minőséget vedd. Drága volt a fa ablak, drága volt a tömör bambusz padló, drága volt az öntött " márvány" fürdőkád.. de minden nap kedvtelve nyúlok hozzájuk, nézek rájuk...hozzá tesznek a hangulatomhoz.
Meg voltam egyezve egy emberrel, hogy megcsinálja novemberben, de végül meguntam hívogatni. Sosem jelentkezett magától és amikor én hívtam sosem emlékezett miről volt szó... Szóval kerestem másikat, elvileg dec. 17 én meg lesz csinálva.
Mondjuk ez a faszi sem a kommunikációról híres.
A tököm ki van minden mesterrel. Egész nyáron ácsokat hajkurásztam.
Egy tonna bádogos cigány mellett járt itt vagy 5 normálisabbnak kinéző ács, akik mindegyike azóta is jön a megígért árajánlattal.
Aztán volt 2-3 közismert jó szakember is de amit azok kérnek nem akarom, nem is nagyon tudom megfizetni.
Végül akadt egy akinek a tudásában tán megbízom és árban is meg tudtunk egyezni. Elvileg tavasszal nekiállna, de ő is adós egy részletes anyag listával már három hete, pedig többször beszéltünk már. A télen tán lentebb lesznek az árak, meg akarom venni az anyagot.
Ha januárig nem kerül elő magától akkor kiszámolom magam feje után aztán én többé ezt a manuszt sem keresem. Siralmas ami van.
A szállítás egy részlet, fontos az is, de most sokkal nagyobb baj van.
Készíts egy részletes költségvetést, mert az anyagárak és a munkadíjak sem fognak megállni.
90nm nem sok, de lehet, hogy duplájába fog kerülni a felújítás, ha nem tudod úgy szervezni, hogy nagyon gyorsan megtörténjen a kivitelezés és most vegyél meg minden anyagot, amire szükséged van.
Pluszban létezik millió apró tartozék, amiket egyre nehezebben lehet beszerezni.
Nekem csak 1 autóm volt, egy Peugeot 308SW, nem a mostani, hanem eggyel korábbi. Nagy belső terű autó volt. Ha előre buktattam a hátsó üléssort akkor 3 mázsa cementet vidáman elvitt, vagy egy fürdőszobára való csempét, csak egy nylon kellett alája. Olyat nem szállítottam vele ami kárt is csinált, nem csak némi koszt. A véleményem:
-Komoly mennyiségű téglát stb. egyszerre nem fogsz tudni szállítani nem teherautóval, úgy hogy a fuvarért fizetni fogsz így is, úgy is.
-Ha olyat szállítasz ami kárt tesz az autóban az értékcsökkenéssel jár, lehet, hogy magasabb lesz mint a fuvardíj.
Csak egy nagyon ócska járművel van esélyed arra, hogy a fuvardíj lenne több, de azt utána már gyakorlatilag nem tudod eladni, csak bontóba.
Én vagy nem vennék erre a célra még egy autót, vagy csak olyat amit kíméletesen használok, de nem mindenre. Utána akár meg is tartható lenne.
Most látom, hogy bennem nagyon a dobozos furgon maradt meg, mint az ötleted. Egyterűvel nem nagyon járnál jól szerintem, bár van szaki aki kétülésessé alakított Sharant vagy Galaxyt használ. A legkisebb, amit szerintem értelmesen lehet használni, az valami Caddy, Jumpy, ilyesmi kategória. De az is lehet, ha mindenképpen ragaszkodsz az ötlethez, hogy valami dupla vagy szimpla kabinos kisplatóssal járnál a legjobban, mint régen a Mazda B2500, most a Hyundai, Kia.
Csak azért, mert az építkezés- felújítás elvitte minden pénzeteket, az asszonynak még nem kell lemondania az új ruháról karácsonyra. Használd kreatívan a sittet!
Csak a felújítás kedvéért szerintem nem érdemes venni, attól függ, mennyire tudnád utána érdemben használni. A sittet és a térkövet nem valószínű, hogy meg tudod oldani az autóval, vagy érdemes. Ablakot nem tudod elhozni. Beton keveréshez sódert vagy tölteni földet dobozossal nem tudsz hozni. Faanyagot dobozossal tetőcsomagtartón tudnád elhozni. Gázkazánt, és ha cserélsz, akkor radiátort el tudod hozni, csak kérdés, jobban jársz-e, mintha a szaki veszi meg. Szigetelő anyag, zsákos cuccok ugyanígy. Belső burkolat ha csempe ilyesmi, azt el tudod személyautóval is vinni, legfeljebb többször fordulsz. Ha gipszkarton lesz, arra jó a furgon. Falazóelem attól függ, hogy mennyi kell, hogy érdemes lehet-e neked hozni. Kádat el lehet hozni személyautóval, zuhanyfülkét nem. Konyhabútor mostanában már ritka, hogy nem darabokban szállítható.
Amit lehet, érdemes megcsinálni egy folyamatban, ha megvan rá a pénzed. Sorrendet gondold át, a vésős-bontóssal kezdve. Ha nem laksz a házban, sok minden könnyebb, fürdő/wc és a központi közlekedő felújításakor nem nagyon tudsz bent lakni közben. Ha kint lesz víve külső világítás, áram kertbe, udvarra, garázsba stb. a kivezetését inkább többször, mint kevesebbszer gondold át, mert ha szigetelsz utána már nem férsz hozzá többet. Ha esetleg tető héjazat cserére is szükség lehet mondjuk öt éven belül, akkor ne szigetelj még, hanem először a cserepet, léceket cseréld le, és általában kintebb is kell vinni a szigetelés miatt. Ha nem kell, akkor amíg fel van állványozva a szigeteléshez, cseréld le az ereszt és nézd át a széldeszkákat, ha kell, cserélj. Ha nem kell a mostani kémény, bontsd vissza tető alá, ha eléred az állványról esetleg. Ha nincs maradék csereped a fent lévőhöz, próbálj szerezni tartalékot. Szerencse is kell az egészhez.
A "második autó" költségét becsüld meg, és utána dönts, hogy építkezés végeztével is tényleg meg akarod-e majd tartani? A kb. havi költségek (az éves, kétéves díjak persze 12-vel, 24-gyel osztva):
Benne álló pénzed kamata (1 millás autó, 3% reálkamattal): 2500,-
Valami mindig elromlik, "elfogy", elöregszik: 10000,-
Benzin (havi 1000 km, 7 literes fogyasztás, 480-as benzin): 33600,-
Átírást nem számoltam, mert az akkor is megvan, ha eladod, ha megtartod, és persze nem is töröd meg soha.
No, ez így zusammen olyan 60 eFt/hó. Nyilván, ennek a benzinnek egy részét elhasználnád a másikban, ha csak egy autót tartotok fent, mert akkor azzal többet mentek, ezért legyen 50 eFt/hó a plusz költséged. Innentől viszont te döntesz, mert ezer egyéb szempont van:
hajnali munkábajárás
nagymama
gyerekek
faluvégen van a ház, vagy van rendes közlekedés (ad absurdum Bp., ahol van BuBi, MOL Limó, és egész jó BKV)
beugorhat-e a bringa, vagy fent laksz valami durva hegyen
Sziasztok. Vásároltunk egy családi házat és most kezdenénk bele a felújításba. Az épület nem hatalmas, összterülete 90nm plusz egy garázs. Fütés korszerüsités, külső szigetelés, ablakcsere, belső burkolatok, festésk, pár fal áthelyezése, új fürdő és új konyha a terv, esetleg késöbb a kertben térkő és egy terasz hozzáépitése. Ismerőseim akik hasonló cipőben járnak mondták hogy nagy összegeket költenek szállitási dijakra, ezért felmerült bennem hogy vegyek egy kisebbb furgont / egyterüt. Amúgy is megérett már egy második autó vásárlása. Eleinte egy tipikus feher levedlett furgonban gondolkoztam, most már ott tartok egy Opel Zafira szerü autó több dologra is jólenne és megtartanánk akár a felujitás után is. A munkák nagy részét szakik végeznék, én a bontási és kisebb melókat amit megtudok magam is csinálni. Gondolkoztam még utánfutú vásárlásán / kölcsönzésén is, de ez mellett továbbra is kéne +1 autó. Nektek mi a tapasztalatotok, megéri-e erre a célra autót venni, és ha igen milyet. Ti mennyit fizettetek ki felujítás soran szállitásra, és mit csinálnátok másként ha újra kezdhetnétek. Minden "mit csinálnék másként" tipp / trükk érdekel, nem csak a szállítás / gépjármü témakörben. Köszönöm előre is.
Sziasztok, tudja valaki, hogy ha egy új ablakot szeretnék a családi ház falába tetetni (ahol eddig még nem volt) azzal kapcsolatban van e valami kötelezettség az építésügyi hatóság felé? Valamilyen szabály vonatkozik rá? Telekhatártól messzi falra.....
Köszi. Lemaradtatok az előzményről... Ha a tetőhöz nem kéne nyúlni akkor nem zavart volna a födémen az elporladt fóliával fedett összeesett gyapot.Pont jó lett volna még a sírig.
De a tetö miatt el kellett takarítani és hasznomra lesz a purhab vízszigetelő tulajdonsága is... csak sajna elhúzódott az egész dolog és most az a dilemma hogy eröltessem e még idén, vagy húzzam ki ezt a telet pucér födémmel. (kerámia béléstest van és rajta 5-6 cm beton)
Van 3x10 A-ünk a lakásban. Baromi kevés, de már egész jól megtanultunk vele élni. Azért néha bosszantó pizsamában kirohanni a lakásból a kismegszakítót felnyomni. :-) Szóval ha ebből 3x16-ot szeretnék csináltatni, akkor milyen költségekre számítsak?
Gondolom fizetem a 3x10 (illetve az ingyenes 32 A) és a 3x16 közti alapdíjat, de mi kell még ahhoz, hogy a meglevő hálózatomat összekössék az "új" órával? Kell-e valamit terveztetni, felméretni, akármiztetni?
Ami megvan, és nem is nagyon szeretnék hozzányúlni: a lakás belső vezetékezésénél csináltak 10 db 10 A-es kört, tehát ott minden nagy fogyasztónak (sütő, mosógép, mosogatógép, hajszárító konnektora, stb.) saját köre van. Azzal nem is szokott bajunk lenni.
Ami mehet a lecsóba: a lakás előtti lépcsőházi előtérben vannak a saját kismegszakítóim is, az óra is. Tehát ha a kettő közti vezetékeket fel kell bővíteni, az nem gond, úgyis ráfér az előtérre egy festés, a szomszéd még örülne is, hogy a mi kontónkra csináljuk, és nem kell beszállnia. :-) Csak mi ennek a költsége nagyságrendileg?
A másik, hogy ha ezzel egyidőben a külön helyrajzi számon levő garázsunkba szeretnék saját órát 1x32 A-rel (most a lakásból megy le 10 A, ami elég karcsú, ha flexelni, vagy hegeszteni szeretnék, villanyautóról meg nyilván ne is álmodjak), ott nagyságrendileg mi lehet a költség? Mit kér ma egy regisztrált szerelő a tervezés + kivitelezésért Budapesten? (3-4 konnektor egy körön és annyi, csak barkácsolok, nem kívánok komplett lakatos, vagy asztalos műhelyt üzemeltetni.)
Tehetsz le táblás kőzetgyapotot is, az alig porol, valószínűleg kibír újabb 30 évet, csak kétszer annyiba kerül, mint a tekercses üveggyapot, ami normál esetben ugyancsak kibír legalább huszat. Hogy húsz év múlva milyen technológiák lesznek, azt nem jósolnám meg. 10 éve még a szórt pur szigetelés is ismeretlen volt mezei lakossági felhasználásra. Eszemben sincs lebeszélni róla, ha van rá embered, aki szakszerűen megcsinálja, valószínűleg tartós és jó lesz. Csak annyit akartam mondani, hogy a födém szigetelést a legolcsóbb módon szakember nélkül így lehet megoldani.
Viszont, ha készítesz normális járható felületet, akkor nagyon jó szerintem az üveggyapot, és a kőzetgyapot is. A szigetelésre nem kell rámenni, nem kell mozgatni, és nincs vele semmi gond. Én viszont nagyon elégedett vagyok az üveggyapottal. Járható felület lett kialakítva palló borítással. Ráadásul a szigetelést megcsináltuk tesóval 0 Ft-ba van így a munkadíj.
Ez nem a teljesen kész állapot. 40-50 centi gyapot lett leterítve, és a vízszintes gerendákra került a palló borítás. Azóta sincs semmi gond vele. Mivel nincs taposva a gyapot, így nincs is gond vele. Ráadásul annak idején megvolt a szigetelés ára 200 e Ft-ból.
20 éve letettek 10 cm kőzetgyapotot, terítettek rá fóliát. Az elmúlt időszak azzal telt, hogy a porladó szigetelést felszedtem, leporoltam, összeszedtem a port... életemben ilyen utálatos munkát még nem csináltam. Szűrős maszk nélkül meghaltam volna, de avval is cudar volt.
A végén örültem hogy valaki elvitte a felszedett, még mindig porló anyagot féláron és végre tiszta, járható a padlás...
" Élére állított pallókkal akár járható felület is kialakítható, "
Sőt a pallók helyett megteszi a deszka is. A collos deszka élére állítva és közé bármely szigetelő anyag. Telibe. Aztán a járható felületre pár palló .
Én terítenék rá legalább 20 centi olcsó üveggyapotot. Élére állított pallókkal akár járható felület is kialakítható, ha szükséges. Ez a módszer nem igényel nagy szakértelmet.
Köszi. Hát éppen nem tudom hová tenni a megmaradt mókust.Csak egy telefonszámom volt hozzá, e.v. ...és a
szövege, hozzáállása alapján vannak kétségeim a kompetenciájával kapcsolatban. Még meggondolom, bár mostanra csak a csupasz beton maradt odafönt és úgy néz ki kispórolták az 5 cm szigetelést ami járt volna a födémbe. Tavaszra lehet megpenészesedünk itt ott.
Ezek a technológiák érzékenyek a hőmérsékletre és a páratartalomra, mert a speci polimerizáció folyamata kell végbemenjen (olyan, hogy nem képződik víz).
Ne jó se a túl meleg, se a túl hideg, se a nagyon párás levegő se a száraz.
Ha van egy nagy teljesítményű gépe a kivitelezőnek, ami 15KW-os (három házis- 35A), a cső fűtőszálas- és nem túl hosszú, akkor meg lehet próbálni. De ezt ő kell vállalja, mert garit is kell adjon.
Ezen kívül, mivel monolit a födém, ki kell valahogy fűteni 15-18 fokra, ami csak akkor lehetséges, ha éjjel nincs fagypont és legalább 2.5 napig 28 fokot tudsz tartani allatta a szobákba- persze a falak is ki kell melegedjenek.
A fűtési és HMV primer energia igény 25%-át alternatív energiából kell fedezni. De ez nem lineáris összedás, hanem energetikai progi számolja ilyen-olyan rontó tényezőkkel
Aki mostanában építkezik , és szüksége van az alternatív 25%-os energiára, mivel oldották ezt meg?
A határoló szerkezetektől szerintem el lehet tekinteni, mert nagyjából minden átlagos ház ugyan azokat az értékeket tudja. Nincs kémény a házon, de hely sincs neki. csak padlófűtés lesz.
Az eredeti tervben fűtő gázkazán+ indirekttáró, volt tervezve. De az építkezés a telek papírjai miatt elcsúszott 1,5 évet.
Kb egy éve módosítottuk a szerződést és bekerült az indirekt tároló helyére egy Hajdu HB200C, ami önmagában kevés, ezért mindenképpen kell mellé egy klíma is (eredetileg 3 részes multiklíma lett volna tervezve majd egyszerévek múlva ~ kb 900000 Ft)
Pénzben kifejezve: Gázkazán üzembe helyezve sallangokkal kb 700000 Ft, + HB200C 500000 Ft, + 1 Klíma 350000 Ft= ~1.55 millió. (ez a min jelenleg)
Választható még all in one hőszivattyú 2,6 millióért, de nincs hűtés akkor. H tarifás óra 350000 (legalábbis munkatársamnak ennyiért rakták fel) + 3 db fan coil 800000 Ft = ~3,8 millió (min.-hez képest + ~2,5 millió).
Napelem esetében csak 3 fázisos jöhet szóba, telepítve egy 3 KWp-s normális rendszer ~2-2,5 millió körül lenne állítólag.
Én nagyon ellene vagyok a Hajdu HB200C-nek mert 59 dB-vel zúg nagyjából megállás nélkül, az év 3/4-ben. Egy 8Kw-os klíma kültéri egysége ilyen hangos, ez meg a lakás "közepén" lenne a háztartási helységben. Persze lekapcsolhatom és csak indirekt tárolóként működjön, de ez így meg felesleges + 300000 ft pénz kidobás. És a ház falon meg lenne 2 db 200 mm-es lyuk, szerintem ott nagyon be fog jönni a zaj!
Azért ez az önterülés egy olyan marketing kifejezés amit ha elhiszel simán legyártod Magyarország domborzatát. Terítettük és megvibráltuk de lényegesen kevesebbet kellett vele küzdeni, elhúzni nem kellett. Ha aztán a betonüzem elrontja, a pumpás jól megvizezi akkor lehet vele gond de ez minden mixer betonra igaz.
Most látom, még nem reagáltam, bocsánat mindenkitől, aki válaszolt.
Az F4-es a régi besorolás szerint K-s képlékenységű? Eddig még csak KK-s betont ismertem meg testközelből. 0-8mm-es szemcsézettel teszik bele a sódert, ennél kisebb méretű frakció nincs a betontelepen. Tetetnék bele én is üvegszálerősítést. Ez az önterülős megoldás jutott nekem is az eszembe, amikor láttam, hogy az esztrich nekem nem tetszik.
Az önterülő betonnal mi dolgotok volt a beszivattyúzás után? Csak lehúztátok? Vagy azt sem kellett, mert hogy önterülő?
Felhívtam a Kemikál alkalmazástechnikusát és azt mondta hogy az Akropon jó lesz arra amire szeretném. Van diszperziós alapozója is, azzal alapozni kell előtte.
ez pl. egy magyar gyártó, és pontosan olyan alapanyagokat tartalmaz, amit én szoktam használni és vizes bázisú, hamar szárad, de hosszú idő alatt keményedik ki teljesen. Jó melegek kell legyenek a falak, amikor felviszed.
Küldd el légyszíves mi a pontos típusa a festéknek hadd nézzek utána. Engem igazából nem zavar ha fényes lesz és nem diszperzitnek néz ki.
Ha nem mélyalapozó akkor milyen? Mivel tudnom esetleg "semlegesíteni" a gipszes glettet hogy cementkötésű alapra való festékkel tudjak festeni rá? Mondjuk azzal amit linkeltem.
Nem. Ledobja az epoxitukust is, mind bármilyen más akril alapú festéket.
Legfeljebb annyi történik, hogy feljebb húzodik a nedvesség a falba. :)
A helyzet az ezzel az epoxitikussal, hogy minden kis szar hiba a glettolt falon meglátszik rajta. Okos kivitelező előtétfalazza gipszkatonnal a meglevő falat, mert azt ki lehet úgy szalagozni és glettolni, hogy tökéletes és arra ráfujja az epoxitikust, géppel. De pl. csempe helyet fürdőszobába is lehet használni.
Glettelt falra létezik epoxitikus festék, matt is van- de olyan, hogy senki nem mondja meg, hogy nem sima diszperzit. Elég drága sajnos.
Én egy helyi gyártótól veszem, aki színezi is. Ipari konyhákba is elfogadják, slaggal és legkeményebb élelmiszeri tisztítóval is mosható, csak be kell tartani pontosan a használati utasítást.
A glettelt falnál a por lekötéséhez a festés előtt kell használni alapozót, de nem mélyalapozót.
Tudom hogy padlófestéknek van írva, de nagyjából mellmagasságig valami könnyen tisztítható, strapabíró festékkel akarom festeni a falat. Ha van más festék tipp azt is szívesen veszem.
Az elv az, hogy az aljzat pórusait ki kell nyitni, mert az epoxitikus gyanta nem tartalmaz nedvességet és nem tud behatolni a betonba, kvázi meg kell kapaszkodjon a pórusokba.
A helikopterezett aljzatbetont mindig mélyalapozzuk, mert a művelet lezárja a pórusokat, sőt- egy csiszoló géppel is átmegyünk rajta előtte. Ha a aljzat rég volt leöntve (több mind 30 nap), akkor is bezárodtak a pórusai.
Nézd meg figyelmesen az aljzat felületét, húzd végig rajta a tenyeredet, egy kicsit porózus kell legyen. Akkor nem kell semmi alapozó, csak teljes portalanítás (seprés és porszívózás) és alapos átmosás, száradás után lehet kenni a higított festéket.
2K Epoxi padlófesték előtt érdemes lehet lemélyalapozózni az aljzatkiegyenlített felületet? A leírása csak azt írja hogy higított festékkel kell alapozni. A kérdés hogy ront-e bármit a mélyalapozó?
Vagy 5 éve találtam rá a termékekre magáncélra használtam szerintem tök jók, nem olcsó, de sok mindent vettem már. Maga a Sika cég is korrekt, gyakran kaptam ajándékot/apróságokat, pedig nem tonnaszámra vásároltam. Árak, kiszállítás, egyebek mindig azok voltak amiket online vettem, vagy személyesen rendeltem stb stb. Mapeinél kicsivel jobbnak érzem a cuccaikat, de ez csak 1 vélemény.
A tüskés cipő szerintem kötelező, nem ússza meg az ember hogy ne menjen be a közepébe mert egy kicsi anyag még kell bent.
A fűszellőztetős cipő teljesen okés, indokolatlan kétszer anynit kiadni egy "aljzatkiegyelítős" szögescipőre. nekem még jól is jött hogy nem csak 3cm a szög hossz, így biztosan seholsem értem bele.
A 3 ember 2 vödrös felállás szerintem okés volt így. Amíg az anyagot keverték én szépen tudtam terelni a már kiöntött masszát. A plusz anyagot és is csak negyed vödörrel vittem a közepére, épp elég volt balerinázni vele a szöges cipőben.
Az anyag 4,5l vízzel megfelelően folyós. Mivel a pincében nagyjából 16-18 fok van így elég sokág masszírozható maradt az anyag, a tüskéshenger nyoma nem maradt benne sehol. Ugyanez mondjuk nyáron 30 fokban valószínűleg azért gyorsabban megköt, ilyenkor lehet hogy kevés is a 2 vödrös keverés.
Összességében nem volt nyűg, 14 zsák anyag ment el keevsebb mint 1,5 óra alatt végeztünk.
A vége után két órával lementem megnézni, teljesen kikeményedett, kvázi járható volt, bár nem mentem rá.
Látszik hogy hol száradt már ki az anyag, bár elég lassan, főleg ahol vastagabban van.
Lemezkád beépítés után vettem észre, hogy az alján vízcseppek jelennek meg, akár hideg akár meleg vízzel van töltve.
Nem töltöttem a túlfolyóig, nem onnan jön. Az eső észlelés után teszteltem szárazra töröltem amennyire elértem hosszában ( kb 15-20 cm magasan volt nedves az aljától ).
Engedtem bele ismét egy keveset, majd kihúztam a dugót és újra nedvesedett, fokozatosan felfelé és cseppekben állt össze. Képemen remélem jól látszik.
Kérdéseim, ez természetes, megoldódik magától vagy így marad amíg a kád használatban van? Ha nem természetes, hogyan szüntethetem meg?
Természetesen a felhasznált ragasztó, fugázó ad ki magából nedvességet ezt tudom. Jelenleg még nincs leburkolva a szerelő-nyílás, szellőzik, azonban azt gondolom akár évekig is lehet így hogy minden nedvesség elpárologjon a belsejéből. Ez a 3. kád amit a beépítettem évtizedek során, csak a családban foglalkoztam vele, nem naponta csinálom. Ezt megelőzően nem figyeltem meg ilyesmit, mert azokon kipróbáltam a kifolyót, nem engedett sehol leburkoltam és kész, azóta sem lettek megbontva.
A két vödörnél nem ártana több a 15 zsákra. Kettővel eléggé pörgetni kellene majd, vödör öblítés, újra bekeverés, pihentetés, átkeverés. Ha a nagyba pontosan bekevered az egy zsákot, akkor felhasználás előtt átöntöd két kisebbe, és akkor a kicsikből lehet aljzatot önteni, a nagyban meg lehet újra keverni.
Hárman leszünk, ebből ketten már aljzetkiegyenlítőztek (mindenki rajtam kívül)
2 nagy 33literes vödröm van abban lesz a keverés.
4-4,5L vizet ír a leírása (Novoplan Maxi) én inkább a hígabbra (4,5L) voksolok. A vizes vödörbe pontosan kimérem majd a 4,5L-t bejelölöm, és mindig addig lesz töltve.
15 zsáknyi aljzatkiegyenlítő van, ez elméletileg pont elég.
Egy kever, egy viszi az anyagot és önti, egy húzza, tüskéshengerezni, segít önteni. Ez a terv a munkaleosztásra.
Ha először csinálod, érdemes előtte gyakorolni vele, hogy ne ott kelljen először bukdácsolni vödörrel a kézben.
Azért azt látni kell, hogy ahhoz, hogy úgy menjen, mint a videón, pontos arányokkal kell keverni, és a megfelelő helyre kell önteni a megfelelő mennyiséget. Ahhoz, hogy egy egész zsákot egyszerre be tudj keverni, nagy vödör kell, és jó nehéz lesz, ha meg ketté veszed a zsákot, akkor kétszer kell pontosan az anyagot meg a vizet mérni. Számold át nagyjából az anyag szükségletet, legyenek ott a vödrök, amennyit tudsz, keverj be egyszerre vagy kérj segítséget, aki közben tud keverni.
Remélem, jól fog menni, aztán máshol másodjára meg még jobban majd.
"Attól függ, mekkora, milyen formájú és hogyan lejt a helyiség. Nekem a legnehezebb az volt, ahol alapvetően egy hosszú helyiség közepén végig volt a gödör plusz még az ajtó felé is lejtett a gödörből. A két oldalfaltól egyszerre kellett haladni, és középen összejátszani. Egy bakhátasat vagy egy irányba lejtőt nekem laikusként sokkal könnyebb volt megcsinálni. Akinek van rutinja és jobb szemmértéke, az lehet, hogy meg tud egy ilyet is csinálni úgy, ahogy a videón van. Ha jól van bekeverve elég anyag, és érzed, hogy mennyi anyagot kell kiönteni, akkor meg lehet csinálni cipő nélkül, és ha nem nagy a magasság, akkor szerintem még tüskés henger nélkül is. A tüskés henger fal közelében hajlamos felcsapni a falra az anyagot."
Nekem is az ajtó felé lejt az alapfelület, ezért gondoltam én is hogy kellhet.
"A cipő szerintem arra kell, ha nem úgy alakulnak a dolgok, mint ahogy tervezted, rá kell valahol öntened, és/vagy visszamenni valahová elhúzni."
Szintén erre gondoltam, lehet hogy nem is kell, de ha mégis és nincs, akkor szívás.
"Van az egyik barkácsáruházban pár ezer forintért gyepszellőztető szandál, azt ha megveszed, esetleg legalább a kertben is tudod használni később, nem csak egyszer az aljzat kiöntéshez."
Megnéztem kábé féláron van az aljzatkiegyenlítős szögesszandálhoz hasonlítva.
Előző hozzászólásoktól függetlenül, nálam is aljzatkiegyenlítés a kérdés. Konyhafelújítás, a régi kerámia burkolatra akarnák vinyl padlót tenni. A gondom az, hogy 3,5 méter hosszon van benne 10 mm eltérés. Sebtében lézerrel itt ott megmérve úgy tűnik egyenletes a lejtés. Ez mennyire elfogadható? (Nem mai ház) Lehet a vinyl rámenne, de igazából engem zavar... Aljzatkiegyenlítés mennyire megoldható úgy, hogy az egyik végén 0, a másik végén 10 mm-t kellene "feltöltenem". Mennyire állna be az aljzakiegyenlítő a megfelelő szintre? Mapei anyagogkban gondolkodok, ha ez számít.
Attól függ, mekkora, milyen formájú és hogyan lejt a helyiség. Nekem a legnehezebb az volt, ahol alapvetően egy hosszú helyiség közepén végig volt a gödör plusz még az ajtó felé is lejtett a gödörből. A két oldalfaltól egyszerre kellett haladni, és középen összejátszani. Egy bakhátasat vagy egy irányba lejtőt nekem laikusként sokkal könnyebb volt megcsinálni. Akinek van rutinja és jobb szemmértéke, az lehet, hogy meg tud egy ilyet is csinálni úgy, ahogy a videón van. Ha jól van bekeverve elég anyag, és érzed, hogy mennyi anyagot kell kiönteni, akkor meg lehet csinálni cipő nélkül, és ha nem nagy a magasság, akkor szerintem még tüskés henger nélkül is. A tüskés henger fal közelében hajlamos felcsapni a falra az anyagot.
A cipő szerintem arra kell, ha nem úgy alakulnak a dolgok, mint ahogy tervezted, rá kell valahol öntened, és/vagy visszamenni valahová elhúzni.
Van az egyik barkácsáruházban pár ezer forintért gyepszellőztető szandál, azt ha megveszed, esetleg legalább a kertben is tudod használni később, nem csak egyszer az aljzat kiöntéshez.
Találtam már mindent: Töltősóder, kavicságy, andezit (antigorit). Mi a megfelelő? Fontos információ, hogy a CKT és a térkő csak jövőre menne rá, tehát autóval áthajtanánk rajta most is.
Bármi mehet rá, ami pontszerű terhelést ad és nem minden aljzatkiegyenlítő bírja ezt. Volt amikor végigsétált az elvileg megkötött aljzatkiegyenlített felületen tűsarkúban egy csaj és pici kráterek maradtak a léptei nyomán.
Egészen korrektül elkeveredett, pedig nem betonkeverővel kevertem az esztrichet hanem duplafogantyús keverőgéppel.
Ki kell tapasztalni, úgy jó belerakni amikor már nagyjából össze van keverve és nem csak úgy beledobtam hanem kicsit széthúzgáltam hogy ne egy csomó legyen.
Nem nekem szól a kérdés, ezért elnézést, hogy beleszólok.
1m2 estrich 0,01m3 1 cm vastagságra számolva. Két cm vastag nyilván a duplája. Leegyszerűsítve 200kg estrich az durván kb 0,08m3-nek felel meg. Azaz igen kis mennyiségre van szükség ha igaz a 0,9kg/m3.
Egyszeru, meg jol el is lehet sz@rni... (mindkeppen nezz meg referenciamunkakat, ha sima komuvesek felkinaljak, hogy meg tudjak ok is csinalni, na azt NE!!!)
Gyakorlatilag rendesen kivitelezni, hogy ne legyen tul porozus, eleg nehez!
Nem is vagyok epitoiparis, de sokkal tobb elszurt estrichet lattam, mint betonos padlofutest.
Persze, mint irtak, finom kavicsos betont szabad csak hasznalni, vizszigetelesre figyelni kell
Amelyik aljzatkiegyenlítőt ilyen vastagon is lehet használni gyakran tartalmaz üvegszálat erősítés, repedésgátlás gyanánt. Szerintem keress ilyet. A betonba én láttam már fémszálat és üvegszálat is keverni de egyik sem esztrichbe ment.
Hát a rigips kézikönyv nem zárja ki a gyorsfüggesztőt dupla cd vázra de valóban nincs benne a táblázatban. Volt ahol rugósat raktam de a terv először az volt, hogy szimpla vázat rakok gyorsfüggesztővel így bevásároltam egy rakattal belőle :).
Viszont a kefni fúrás + beütő ék alkalmazása elég nehézkes volt így áttértem a dupla vázra mert így kevesebb rögzítési pont van és ez egyszerűbb nekem.
Én önterülős, talán F4-es betonnal csináltam a padlófűtésnél az aljzatot. Van olyan receptúra ahol nincs benne olyan méretű kavics ami gondot okozna. De sok vizet viszel vele be, ha nem véded a szigetelést rommá ázik. Nem rossz az esztrich. És persze mindent lehet jól és rosszul csinálni.
"Mindenhol ezt az esztrichezést látom, de ez nekem nem szimpatikus, alig van benne víz, padlófűtéscsöveket melós vagy kivitekezhetetlen körbevenni vele jól."
Azért látod ezt mindenhol, mert ez a jó és egyszerű megoldás, padlófűtés esetén is. Körbeveszi rendesen a padlófűtéscsöveket.
Sima betonnal az a baj, hogy a szemcsenagyság nagyobb, esztrichnél 0-4-es adalékanyagot használnak, egy normál betonban meg vannak ennél nagyobb szemcsék is, ami miatt ez a macerásabb, ha kis réseket egyenletesen akarsz kitölteni.
Aljzatbetonozni padlófűtéses rendszerre lehet K-s (képlékeny) betonnal? Ez egy viszonylag híg keverék.
Mindenhol ezt az esztrichezést látom, de ez nekem nem szimpatikus, alig van benne víz, padlófűtéscsöveket melós vagy kivitekezhetetlen körbevenni vele jól.
Nem létezik 2 cd mennyezeti rendszer direkt felfüggesztőkkel- rugós vagy nonius felfüggesztő létezik, a magasság és a terhelés függvényében . Na mindegy.
Szerkezeti gerendánál ragasztjuk a UD és a CD is. Sikaflex vagy hasonló.
A padló fűtésnél is ragasztjuk a CW profilt és megtartja az ajtófélfát is.
sima egy réteg gipszkarton 2 réteg cd-re direkt függesztőkkel. Lépcsőnél UD profilt tennék a födém aljára és arra menne gipszkarton ami síkol a mostani födém oldal síkjával és erre a gipszkartonra menne az állmennyezet UD profilja amibe a CD-ket tolom bele.
Szóval a gerendára UD profilt kellene feltennem 50 cm-ként 6mm-es beütő ékkel. Az állmennyezet maga végülis nem erre terhelne csak a gerenda fúrástól tartok kicsit.
Mennyezet gipszkartonozásban kérnék egy kis segítséget.
kb 85'-ben épült"E" gerendás födém van EB 60/19 béléstestekkel. fém beütőékkel lett rögzítve minden függesztő a béléstestekbe ( szerencsére elég masszívak, egy béléstest se tört el csak pár helyen új lyukat kellet fúrni de egyébként fognak jól az ékek). Viszont a nappaliban van egy lépcső áttörés és ott gerendába kellene fúrni. A lépcső fogadója és az ellenoldalban lévő kis födémrész az monolit attól nem félek viszont a lépcsővel párhuzamos részen egy E gerenda van ráadásul 6 méteres és egymagában van (nincs duplázva). Megvéstem ott kicsit a vakolatot így kiderült, hogy azon a szakaszon egy 25 cm vastag monolit részt öntöttek a gerendával együtt.
Megfúrhatom pár helyen és mehet bele az acél beütő ék?
Köszi. Felszedtem a nyáron a kőzetgyapot födémszigetelést, hogy dolgozni lehessen a tetővel, de végül nem találtam megfizethető és egyben hozzáértő embert.
A múlt héten alátámasztottam a kritikusan szar helyeket. Jövőre pedig keresek egy segédet megcsinálom ahogy tudom és szépen szerre újrafedem az egészet.
Arra gondoltam a födémet lefújatom habbal, az szigeteli vízzel szemben is és állítólag klasszul járható is önmagában. Így nem lesz beázás para amíg a tetőt javítgatom jövőre.
Épületfizikai megközelítésből a páradiffúziós ellenállási szám a poliészterének kb. 30-70, a Pir-Pur lapoknak és a fújt zárt cellás PUR habnak kb. 60-100.
Egy jó minőségű párazáró fóliának kb. 100.
Födémre ideális a fújt PUR. Az előnye a gyors kivitelezés, teljes vízzárás és légzárás, stb., a lambda kb. 0.03, de mindent kitölt- és nem kell a párzárással foglalkozni.
A deszkázat, ellenléc és fólia nélküli tetőnél, fel kell tűzni egy vastagabb fóliát, a lécekre és a szarufák oldalára, hogy ki tudjon szellőzni a szarvazat és a lécek is.
Létezik egy üveghalóval erősített párazáró fólia- ami olcsó, az elég merev- derékszögbe meghajlik. A szarvazat oldalára kell feltűzd, miközben rányomod a lécekre és oda is belősz pár tűzőkapcsot.
A szélessége 1.2 méter, az elég egy szarufaközbe, ha visszahajtod a két végét a szarufa oldalára.
Mit szerelsz a tetősík és a térdfal közé szegőnek, hogy rögzited ?
Nem tudod megcsinálni úgy, hogy ne szeged le. Mindegy, ha vízszintesen vagy függőlegesen szereled a padlólapokat.
Másrészt a laminált padlót ragasztani nem is lehet, nem szívja be a ragasztót, csak valami spéci epoxit gyantával lehet, de az sokkal drágább lesz, mind a lambéria.
Méghozzá több fajtát is ki kell próbálni...
Másodsorba, a falad nem sík.
Falburkolatot úgy kell készíteni, hogy kalibrált párnafákat szerelsz a falra, a rögzítési pontokon kis fa ékekkel síkba hozod a párnafákat.
Ha ez megvan, nútból szegezve, vagy telibe lőve pici szegekkel fel lehet szerelni szépen és pontosan a burkolatot.
Manzárd térdfalánál készítünk a szögnek megfelelő szegőlécet.
Akkor marad a háta mögött is szellőzés. De csak akkor, ha nút-féderes az illesztés és úgy van készítve a burkolat, hogy a hézagokon átjár a levegő.
A lambéria marókés ilyen profilu nút-fédert készít. Nézd meg a bármilyen boltba, nem lehet úgy összetolni két lambériát, hogy teljesen zárjon, a fonákján a profil két ellen profil megütközik.
És egy jól megcsinált hajópadlónál is ugyanaz az ellen profil.
Van külső hőszigetelés? Most penészedik? Milyen vastag a fal? Fűtött térről van szó? (egyszer azt írod szoba, aztán meg hogy a hidegben ne penészedjen...)
Laminált padlót szeretnék szoba belső falára rakni és azt szeretném megkérdezni, mi a legjobb módja. A felület nem nagy, csak egy 3 méter szépes 90 centi magas tetőtéri lábfal.
Tudom, hogy fel lehet rakni a lambériázásnál használt technikával (párnafa+kapocs, csak egy kicsit ki kell vágni a kapcsoknál a laminált padlóból de ez nem fog látszani).
Azonban a fal nem egy belső válaszfal, hanem egy külső fal, és nem szeretném, ha légrés maradna a laminált padló és a fal között, nehogy a hideg miatt bepenédszedjen ott. Emiatt a ragasztásra gondoltam egyelőre.
A fal viszonylag sík, nem pereg le és odapróbáltam már a padlót, jó lehet, nincsenek nagy hullámok.
Mi a véleményetek, jó döntés lenne a ragasztás, illetve ha igen, akkor milyen ragasztó ajánlott? Ahogy néztem a neten "építési" ragasztót vagy volt, aki silo-t ajánlott. (Természetesen ha megveszem a ragasztót, előtte elolvastom a boltban majd, hogy pontosan mire ajánlják, ajánlják-e fal és műanyag közötti ragasztársa).
Az oké, de főleg, hogy így fűtetlen lesz a padlástér (vagyis elvileg hűvösebb, mint a beltér alatta), nem árt, ha a páratechnikára odafigyeltek. Ki tudja, hogy a ferde síkokon beépített hőszigetelés most milyen állapotban lehet...
A furatból a por pumpával/kompresszorral való kifújása nem elhagyható. Egyébként ha műgyanta keménységűre kikeményedik a ragasztó, akkor (főleg üreges téglában) alakosan is köt.
Teraszoszlop papucsánál megesett, hogy át kellett helyezni, de a markoló félvödörnyi méretű betondarabbal együtt tépte fel a papucsot, ami 20mm-es betonvas szárral volt beragasztva.
+ a mechanikai rögzítésekben én mindig jobban bízok, mint az ilyen olyan ragasztókban.. ott nem jól készíted elő a felületet, jaj kicsit poros v zsíros marad, már nem is biztos h jó lesz..
Körülményes, nekem be se ragasztotta rendesen.. persze lehet h én csináltam xarul. Asszem alig bírtam a ragasztót kipréselni. 10es menetes szárat akartam beragasztani, de kijött a csavar a falból ahogy húztam rá az anyát.. Nem vált be.
Én úgy csináltam hogy a 10 centis hungarocellhez csináltattam(eszterga) 10 centis műanyag távtartókat*, én sima hosszú műanyagdübellel(talán 160as)lés asszem 8as csavarral raktam fel (Fischer), B30as téglába. A vegyi dübel és szitahüvely nálam nem vált be.. cserébe drága volt. Baromság. De ez 5x10es palló, és zártszelvény "szarufa", de cserép fedés.
*a távtartó műanyag "henger", azon keresztül megy a csavar, és így rá tud feszülni a falra, nem húzza be a hőszigetelést.
A kérdésedre csak akkor lehet válaszolni, ha vannak adatok.
Mi a szerepe és mekkora és milyen típusú a terhelése? Ha húzva is van, akkor át kell gondolni a rögzítést.
Amikor a hőszigetelésen keresztül rögzítesz egy gerendát a falra, akkor a súrlódása erő miatt, függőlegesen terhelve nagy terhelést bír, mert a polisztirolnak elég nagy a nyomószilárdsága, csak nagyon meg kell húzni a falba szerelt csavarokra rácsavart anyákat és egy jó nagy alátétet kell tenni az anya alá.
De ha nagy az előtető és nincs visszatámasztva a falra, akkor a tető súlya húzza kifele, hiszen az oszlopok talpánál (ami egy csuklós illesztés) ható nyomaték billenti kifele a külső szelement, ami húzza kifele a szarufákat, és húzásra terheli a falra felszerelt szelement. Ez a jelenséget akkor is figyelembe kell venni, ha a héjazat könnyű, mert adott esetben nagyon nagy szélnyomás keletkezhet, ami szívhat is.
Szeretném megkérdezni, az itt jelenlévő mesterektől, hogy szelemen röggítése lehetséges-e 10cm szigetelésre. 7,5x15 a gerenda. 10cm a szigetelés. Mekkora és milyen csavarral érdemes felrakni?
Amúgy kb. 500Ft a különbség egy zsák Flexbeton és egy zsák Novoplan mögött így lehet hogy nem éri meg próbálkozni a flexbetonnal hanem tényleg ki kell önteni az egészet 2 rétegben.
Az első réteg a mély részeknél 40mm-ig, a második rész szintben az egészet.
"Elég lehet-e 20cm szigetelés a karton fölé. A gerendaközben 15cm üveggyapot van, jó állapotban. A rétegrendre szeretnék információt, nehogy el legyen szúrva."
Plusz hogy a 6 m -ből elege van. Gondolom felezi a magasságot.
Lesz egy 3 m-es belmagasságú normál lakótér és a felett egy szűk háromszög alkú kissé nyomott tér , aminek a szigetelése ma már tényleg kevés. De raktározásra jó.
Amilyen szépen van kialakítva kár lenne alul hozzányúlni.
A csemperagasztó meglehetősen zsugorodik, nem tudom, mennyire jó ötlet vastagon kenni.
Nem emlékszem melyik aljzatkiegyenlítőt használtam hasonló problémánál, de a német vagy angol leírása szerint nagyobb vastagságnál homokkal lehetett keverni. A magyar leírás ezt nem tartalmazta, vajon miért?
szóval ennek kellene utánanézni, ez járhatóbb út, szerintem.
Attól függ, hogy mit szeretnétek elérni. Ma már 25< szokott lenni a tetőtéri hőszigetelés vastagsága. Mondjuk Rockwool Airrock vagy Deltarock együtt. A párazárásra, körben a légtömör falcsatlakozásokra, illetve a korrekt fólia átlapolásokra figyeljetek.
Sziasztok hozzáértők! 1 év után elegünk lett a 6 méteres belmagasságból, így csináltatunk egy függesztett gipszkartonos álmennyezetet. Elég lehet-e 20cm szigetelés a karton fölé. A gerendaközben 15cm üveggyapot van, jó állapotban. A rétegrendre szeretnék információt, nehogy el legyen szúrva.
- Van e értelme házfalat utólagosan vízszigetelni (fal átvágással, bitumenlap behelyezéssel) ha a ház amúgy is kapna dryvit szigetelést, lábazati szigetelést ? Feltételezve, hogy az új tető kinyúlása és a ház fala körüli járda, terep megfelelő lejtése is hozzájárulna ahhoz, hogy csapadék nem nagyon jutna a lábazathoz.
- A képen látható ház falai statikailag rendben vannak, szigetelve, vakolva soha nem volt. Az évek során a téglák közti habarcs néhol erodált, kikopott. Az lenne a kérdés, hogy ezt a falat hogyan kell előkészíteni dryvitozáshoz ? Elegendő normál habarccsal pótolni a téglák közti réseket és máris jöhet a dryvit ?
A közepes minőségű csempe ragasztóban van elég gyanta, hogy 2-3 cm vastagon megkötsön. Esetleg vegyél hozzá egy kis zacskó üvegszál őrleményt is, abból egy fél marok elég egy keveréshez.
Ha nagyobb a hézag, kétszer menj rá, egy nap után rá lehet húzni.
De alaposan mosd át a fogadófelületet és vegyél 5 literes Mapei Primer G tapadóhidat, azt hígítás nélkül vidd rá. Az önterülő elött is kend ki.
Bármilyen önterülőt ki tudsz önteni vastagon is, több lépésbe, csak meg kell várni, hogy az előző réteg száradjon ki, csak így nagyon drága.
A NOVOPLAN-nal az a szívás, hogy gyorsan köt, de nem szárad ki csak későn. A sarkokba kell neki akár két hét is, az egész színt kell váltson.
A gyártó szerint a fogyás 1.8kg/nm-mm, az tökélesen sima felületre van számolva. Ha nem az, nyugodtan lehet számolni duplán.
Ha midnen kötél szakad akkor kitöltöm Novoplannal azt az 5cm-t, két rétegben, de az egy sacc számolás szerint is 5 zsák plusz Novoplan-t jelentene, aminek nagyjából a harmadával meg lehetne úszni árban az esztrich/bármi más vonallal.
1-2 cm vastagságban a cementkötésű betonszerű anyagok tartóssága kérdéses. Műgyanta kötésűek jobbak. Itt le kéne vésni a magas rész szélét annyira, hogy mindenütt legalább két cm vastag legyen a kiegyenlítő réteg.
2-5cm vastagságban, tapadóhíddal a zsákos esztrich elméletileg még működhet, de mekkora felületről van szó? Lehet egyszerűbb és tartósabb megoldás a magas vagy mély részt felbontani és újrabetonozni.
Kérlek segítsetek ki a témában, milyen olyan zsákos anyag van ami 2-5cm vastagságban használható beton felületre, aljzatkiegyenlítőzés előtt kis műhelybe?
Spórolnék az aljzatkiegyenlítő mennyiséggel mert drága és nem tölteném fel 6cm vastagon az aljaztkiegyenéítőt mert a gatyám is rámegy.
Baumit Flex betont, vagy ami mégolcsóbb a Weber Hobbybetont gondoltam.
Az alábbi mórickarajzon van az elgondolásom, a fekete sraffozott rész a mostani beton, és a két szélére kellene töltenem egy-egy vastagabb sávot, hogy ne aljzatkiegyenlítőt toljak oda bele. A végén úgyis kap a legmagasabb pontho képest egy centi aljatkiegyenltést (Novoplan Maxira gondoltam)
Esetleg ha van bevált betonfesték is ami bírja a gyűrődést, azt is ajánlhatnátok.
A mérők használatát a mérésügyi törvény szabályozza.
Lakásokban, házakban... legyenek azok most un. kisfogyasztók, mérni kell az elektromos energia, a vezetékes gáz a víz és csatorna használat mennyiségét-
Villanynál vagy hagyományossal vagy digitálissal. A hitelesítési idő itt 15 év.
a vezetékes gázt is hiteles mérővel mérjük, hitelesítési idő 10 év.
A vízmérés is hiteles mérővel történik. Korábban 4 év volt a főmérő hitelesítési ideje, ma már 8 év.
Ugyan ez a társasházi mellékvízmérőkre. Ott is valaha 4 év volt, de a Tór.. józsi Bá' kérésére 6 év lett, majd rá kb. 10 évre 8 év..
A mérő cserék költségét a szolgáltató végzi a saját költségén. Kivétel a társasházi u. mellék vízmérők, azok cseréje fogyasztó költségén történnek.
Képzeld akadnak olyan lakások... főleg a paneleknél ahol 3 - néha 4 mérő is akad. Kész leégés a mérőcsere.
" de ilyen agyrém, hogy a helyszínrajz m=1:200 léptékben kell készüljön, feltüntetve a csatlakozó közművek kapacitásait)."
Az addig stimmelhet, hogy ilyen léptékben semmire sem használható. Hogy fel kell e tüntetni nem tudom. Tavaly kértem ki egy helyszínrajzot á. 2500 ft volt , még szerencse hogy a telekönyvi kivonat ingyen volt... már aki ért az ügyfélkapuhoz. Másnak be kell menni... ingyen nézegetheti, de ha másolatot kér azért fizetni kell.
na most egy hozzányúlásnál az a legelemibb, hogy ráírjuk a meglévő csatlakozó méretek kapacitását.
pl. villany : 24 órás 33 Amp,
vezérelt : 3 x 16 Amp, gáz a szokásos víz pl. NA 25 mm , Csatorna NA 110 mm.
De ez inkább a műleírásba megy . Pl. úgy hogy teljeskörű a közmű ellátottság.
Az alapelv az, hogy amit a bürokrácia kér, azt teljesíteni kell.
Fizet érte a fogyasztó.
Ha rajtam múlna... az egyszerű kérvényeket is csak ügyvédi szerkesztéssel és ellenjegyzéssel fogadnám bé. De hát azért még rám nem hallgatnak.
Azért akadnak bp.-i kerületi önkormányzatok amelyek megoldották a problémát.
Beadvány , panasz , feljelentés , kérés stb. csak illetékkel fogadható bé. Ára 20 eft.
Így kiszűrhető a sok felesleges írogatás elbírálása.
Akár a magyari bíróságok. Sokan mondják mennek a bíróságra. Ez igaz is.Csakhogy a bíróságok szűrik a hozzájuk fordulókat. Csak ügyvéd által kisért kereseteket fogadnak be.
" így azokat ő nem használhatja fel a tervezéskor, "
Miért ne ! nem mindegy hogy felmérés alapján nyúl a ház további tervezéséhez vagy az adatokat a régi tervből veszi.
Mondjuk egy gondos tervező mind a kettőt elvégzi. Megnézi a régi terveket majd felméréssel megállapítja, hogy van e eltérés.
És folytatja a munkát a megrendelő kívánsága szerint.
A munkának ára van.
Az viszont egy más dolog, hogy mikor mit ír elő a hatóság. Megjegyzendő , hogy az építési hatóságnál is építészek dolgoznak.
Az a jó hogy az egyszerű bejelentés is tervhez kötött.
Persze sokan nem tudják, hogy ezek a tervek egyszerűek és bárki elkészítheti... aki ért hozzá.
pl. jó pár éve még a csatornázási művek is kért bekötési tervet egy csatorna bekötéshez. Amikor az aljas/szarházi francia cégek bitorolták a műveket ( jó pízt hozott nekeik ). A minap egy új szerződésnél rákérdeztem milyen tervet kérnek ?
De, csak kell az eredeti tervező hozzájárulása. Egyszerűbb erre hivatkozni mint azon vitázni, hogy a megvalósult épület mennyiben tér el a tervezettől.
Dehogy nem kell, gyakorlatilag jóformán csak egy kinti budit húzhatsz fel, ahogy olvasom/hallom.
Kis adalék, ugye attól a tervezőtől kértem árajánlatot bővítésre, aki a régi épületet is tervezte/engedélyezte. Nos tegnap felhívtam egy régi építész szomszédot, hátha tud valami kedvezőbbet mondani, azt mondta, hogy a régi tervek is szerzői jogvédett, így azokat ő nem használhatja fel a tervezéskor, gyakorlatilag újra fel kellene mérni a meglévő épületet stb. , előrébb nem lettem.
Bár ha a földmérő 2 telek összevonására 125000 huf -ot mondott caklipakli, akkor sajna ez van a tervezési/engedélyeztetési áraknál is.
12 éve még 80e ft volt az akkori terv :)
Sutyiba meg nem akarnám a bővítést, akkor a büntetés mellett ugyanúgy fennmaradási engedély, szakhatósági eljárás/terveztetés stb. , többe lenne.
Árakkal már tisztában vagyok, azzal már megbékéltem, amit meg tudok és lehet megcsinálom magam/osb lapfelrakás/szigetelés/gipszkarton/burkolás/festés.
Ez egy érdekes kérdés. Az ár több tényező kérdése. pl, hogy mekkora a meglévő épület, mit enged a HÉSZ, milyen kötöttségek vannak és a hely sem mindegy.
Az biztos, hogy fel kell mérni a meglévő állapotot (alaprajz(ok), metszet, homlokzatok, állapotleírás, fotódoksi), aztán az átalakításnál ugyanezek, további metszet(ek), látványtervek, helyszínrajz, településképi véleményeztetés (ehhez általában utcakép is kell), műleírások. Mindez kb. állandóan változó jogszabályi környezetben, amit lassan képtelenség követni, sokszor eszement munkarészekkel - pl a 155-ös rendelet - tőlem 2 éve sík terepre kértek teljes terepmetszetet a telek teljes hosszán, mindezt az Alföld közepén, a telek 18x90m-es volt, de ilyen agyrém, hogy a helyszínrajz m=1:200 léptékben kell készüljön, feltüntetve a csatlakozó közművek kapacitásait).
Ja és nincs hiánypótlás, ha valami hiányzik, lehet az eljárást kezdeni az elejéről.
Az egyszerűsített eljárás csak a nevében az, valójában szép lassan oltári szívás lett a cs.ház tervezés, aminek nyilván nyoma van a tervezői díjakban, amit persze a nép nem szeret megfizetni. Az előbb említett cs.ház anyaga 34 pdf fileból állt ÉTDR-ben.
Ráadásul egy új tervezéshez képest az ilyen bővítés mindig hálátlan egy meló.
Ehhez még hozzájön, hogy kevés a statikus, általában nyakig vannak munkával - legalább is az én környezetemben mind, kivétel nélkül.
Aztán kevés az épületgépész is, villamos tervező meg alig van.
Szóval mindez eléggé megdobja az árakat.
Az a 700 soknak tűnhet, de látni kellene, így nem lehet megmondani, hogy sok vagy nem.
Lehidalni különben majd az anyagáraktól és a munkadíjaktól fogsz. :-)
Az árak vegyesek. Ha azzal számolsz, hogy 7000 Ft/m2, lábazat 1500 Ft/fm, kent szigetelés x ezer/m2 + minden másért is pénzt fog kérni (pl szilózás, élvédő, kutyafüle) akkor nagyságrendileg nem tévedsz. Van aki 7000-be beleérti szilót is, meg az élvédőt is, mást nem. A realitás egy fürdőnél tokkal-vonóval kb 10.000-15.000 Ft+ÁFA/ burkolandó m2. Biztos van, aki ennél olcsóbban is megcsinálja és holtbiztos, hogy olyan is van aki ennél drágábban is megcsinálja.
Épület tervezési díjak hogy alakulnak mostanság? Bővíteném a hétvégi házat cca. 30m2 -el, tervező adott az építési engedélyezési – és egyszerűsített kiviteli tervének elkészítésére + statika közel 700e ft -os ajánlatot, azt hittem lehidalok.
Érdeklődni szeretnék, tudjátok-e, hol tartanak most a hidegburkolás árak?
Tudom, nagy a szórás, meg most elég jelentősen felugrottak az árak, de az egyik majsztro 7500 Ft-tal kalkulált, a másik meg 7000 burk+ 4500 előkészítés (kaparás, vakolás)
Reálisak ezek, vagy nagyon madárnak néznek?
Egy fürdőről, meg zuhanykabinról lenne szó, kb. 20+10 nm. A régi csempe már le van bontva.
Akármilyen hajlékony, ha készítesz alá egy szerkezet, amit meg tudsz kívülről emelni, el lehet vinni pár métert.
Első körben felteszed négy pallóra. Utána a pallókra ráütsz kivül-belül egy 5x5-ös lécet hosszába, a két rövid oldalon ezeket összekötöd colos deszkával. Ez annyira kimerevíti az alját, hogy ha egyszerre emelik nem csuklik össze. 5x3 az alapterülete. Van egy belső váza is, mert jár rá két ajtó is.
Lehet, hogy sokkal egyszerűbb szétszedni és összerakni, de nem ez volt a kérdés.:)))))
Feltételezve ,hogy ez egy régi ház (milyen lenne egy vályog ? )
csak van / volt azon tető.
A mindig fából készült. De az hogy tető az egy szerkezeti gyüjtő név.
Egy tető áll ács szerkezetből - ( vízszintes és függőleges gerendákból - szelemenek és oszlopok. Ezen a szarufák ferdén és a lécezés héjalással. Némi bádog szerkezetek. Kibúvók, kémény és szélszegélyek.
Nos ha jó helyen van és még jó a ház akkor érdemes javítani.
Az ácsszerkezet majd mindig marad - elvan az akár 120 -130 évig, a szarufa az az átmenet az is bírja legalább 100 évig. Lehet javítani a lécezést és a héjalást , akár az egészet cserélni.
Vályogon vasból nemigen van / Fábol, vasból vmi könnyű szerkezeteset és nem horror áron. /
Az ár pedig mindenütt horror.
A könnyűszerkezet tetőnél nem értelmezhető.
A héjalásnál igen. Van nehézcserepes /beton / héjalás és könnyű pl. 'kátránypapír' szerű héjalás . Ennek a neve nem ugrik be. Legyen zsindely.
" hogy a kocsit már a télen ebben kellene tartani,"
Egy modern kocsi elvan garázs nélkül is.
De ha jó helyen van miért ne ?!!
A kritériumok . minél közelebb a kapuhoz a közterülethez.
Egy kis garázs történet.
Anno régen itt a zöldben boldog és boldogtalan épített garázsokat. Ki ilyent, ki olyant, sokan a pincébe vagy az udvar egy hátsó sarkába telepítették. Aztán ezek szép lassan kikoptak. A pincei a macerás lejárás miatt, a hátsó fertályi pedig a téli hótakarítás nem kellemes élménye miatt. Meg számtalan más ok.
Jött helyette a pofás beálló, szépen gyalult fából, szép polikarbonát tetővel.
Általában mind amennyire lehet közel a kapuhoz, az egyre terjedő toló kapu ezt megengedi.
Nos itt egy U lakú térbe / placcra kerülne , a széleken mindenütt 20 cm .
Így szerelni nem lehet kívülről. Marad a másutt való szerelés és a helyére tolás.
Ha 400 kg akkor azért 2 - esetleg 3 ember csak megtudja emelni az egyik felét rá a görgőkre és szépen betolni. Egyenlőre aki rendelné, eddig a problémáig nem jutott. Etetik a mesterek a különféle jó masszív beton alaplemezzel. 130 vastag dupla vasalás. Nyilván azzal lehet keresni.
Szerintem elég hajlékony lehet. Csak úgy tudom elképzelni a szállítását maradandó alakváltozás nélkül ha a lábai alá kerék vagy a lábaira emelőfül kerül már az építéskor. Nagyon szűken számolva 18-20m2 lehet az alapterülete. Nem is kell vihar ahhoz, hogy 1 t felhajtóerő keletkezzen ekkora felületen. Le kellhet kötni rendesen.
Valóban esetleg linkelhettem volna, de a "lengyel bádoggarázs" felénk olyan szinten ismert, hogy azt hittem ebben a fórumban mindenkinek elég ennyi infó.
Meg az ára is vészesen növekszik, ezért is sürgősebb lenne, mint a helye elkészül.
Ezek a garázsok max.0.6-os trapéz lemezből készültek (T7 az oldala T12 a teteje). Van egy belső váza is, az is vékony zárt szelvényekből készült. Kb. 50nm lemezről van szó, a vázzal együtt legyen 350kiló.
Összeállítva csak akkor lehet megemelni, ha legalább 4 pallót betesztek alája, és onnan emeltek hevederekkel.
Ehhez nem elég 4 ember.
Van egy másik módszer is:
Ha szerzel két guruló állványt, ami befér a garázsba, a tetejükre rászelve pallókat, meg lehet annyira emelni a belső vázat, hogy 2 ember is eltolja- csak így teljesen sík felületen lehet mozgatni.
Léteznek kerekes szekerek is- súlyok szállítására- talán bérelhetők is, abból kell négy darab, de kell ácsolni egy szerkezetet, amire felékeled a garázst.
A kérdés egyszerű, de zéró adattal feltéve olyan, mintha a lottószámokat kérdeznéd. :-P)
Ha adsz hozzá linket, amiből látni, hogy milyen a szerkezete (értsd - elbírja e a felesleges rángatást, mozgatást és nem arra van kitalálva, hogy a daruskocsi vagy akárki max 2x felemeli) esetleg azt is megmondod, hogy mennyi a tömege, akkor talán lesz válasz.
De ha egy képet dobsz róla, már az is több a semminél.
Szerintem senki nem fogja megkeresni, ennek hiányában tiéd a döntés.
Minden infó nélkül én azt mondom, hogy 4 felnőtt simán átrakja máshová - ha nem több, mint 200-250kg.
De akár hatan is megoldják, ha beleszalad a 300-ba. :-)
Adott egy felső emeleti lakás, ahová valamikor az 50-es és 80-as évek között saját légudvart (világítóudvart, lichthofot) építettek ki. Vagyis ez a lakásnak a saját kis lichthofja, kb. 1,5x1,5 m alapon felmenő falakkal (az egyik oldali a hosszfőfal, azt nem bántjuk). Az alsóbb lakásokhoz ez a légudvar nem csatlakozik, azoknak nincs lichthofja. Szimplán ráépítették az alsó födémemre.
Ezt a lichthofot elbontottam, miután a kéményseprőjárdára kisétálva meggyőződtem a művelet problémamentességéről. 2 db kültéri egység volt ide felszerelve klímához, azokat leszedtük, a téglából húzott 3 falat a homlokzati tartófal kivételével - ahogy írtam - kiszedtem. Ezeket könnyűszerkezettel váltanám ki oly módon, hogy a légudvar mennyezet fölötti részén az ún. állószék megmarad, a ráépített bádogtető is, viszont a födémnyílást a konyhákból itt kivezetett elszívócsövek körül lezárom (a csövek végét közvetlen a bádogtető alatt a szabadba vezetjük, kibújtatjuk). Az újjáépített állószék-szerkezetbe visszateszem az egyik kültéri egységet.
Maga az eredeti mennyezeti födémet láthatólag a légudvarhoz alakították ki, tehát nem utólagos áttörés, és a kivett falak teherhordó szerepet nem láttak el, a födém belső pereme mentén haladtak, vasszerkezet nem kapcsokta őket a nyíláshoz.
Az állószék alatt kb. 1/4 - 3/4 úton épül majd az új, könnyűszerkezetes válaszfal.
Kérdéseim:
- Miből érdemes a válaszfalakba kerülő tartószerkezetet építeni? Zártszelvény, vagy elég az erősített profil (utánaolvastam, kültérre pl. Nida U C5 profil)? Toldani kell a nagy magasság miatt.
- A tető fölé kb. fél méternyire kiugró részt miből jobb kivitelezni? CK lap (Betonyt), vagy elég a kültéri gipszkarton? Dryvitoltassam?
- A födémzárást hogyan csinálnátok, főleg a szigetelést illetően? Valami erősebb podeszt + szigetelés? Hogy felülről, a kéményseprőjárdán kisétálva bármikor szerelhessék, tisztíthassák a klímát. Mondjuk, akkor már zártszelvény, erre szavazok személy szerint, de mit tegyek fölé szigetelésként? Mert a régi lichthof padlóján is érzékelhető volt a szerelőbetonon a nedvesség, hiába zárt jól a bádogtető csapadék szempontjából.
Célszerű lenne. Általában ezeket a házakat ügyes kivitelezők építették. A fene tudja, hogy hogyan, tartalék általában nincs bennük, hála a minimál stílusnak. Elég nagy bátorság kell ahhoz, hogy piszkálják őket hozzáértő tanácsa nélkül. Én nem tudok teljesen megbízható tanácsot adni anélkül, hogy látnám. Azt hiszem, hogy más sem.
Nem teljesen értem… az első kérdező semmit sem írt a házáról, én, a lehetőségekhez képest leírtam.
Abban bíztam, aki jártas az építőiparban, az ismeri az akkor szokásos viszonyokat, tud véleményt alkotni, hogy induljak el.
legalábbis a tetőtérbeépítés méretezésekor a statikus ránézésre felmérte, sokat nem vacakolt, nem kellett semmit megvésni, kibontani, stb. Csak a padláson megnézte a salakkal feltöltött gerendázatot.
Tehát, mit tegyek, forduljak statikushoz, vagy milyen lehetőségeim vannak?
Tisztázzunk valamit. A koszorú feladata mindössze annyi, hogy oldalirányba nem engedi kidőlni a falakat. Működhet kiváltóként is, de ilyenkor majdnem mindig többlet vas kell bele. Sokszor bizonytalan, filigrán szerkezetekre kérdeznek rá (amik Isten óriási jóságától nem mentek eddig tönkre) sokszor a lényeges tények közlése nélkül., ezekre a kérdésekre egyértelmű választ adni nagyon nehéz, sokszor lehetetlen. Ha pedig a válasz biztonság irányába mutat, akkor jön a méltatlankodás, eddig sem ment tönkre. Általában hajszál híján, vagyis az anyag sokszor okosabb mint az építője. Mint mondtam, Isten jósága nagy, de nem végtelen.
Ha egy ilyen (valós) paraméterű fóliát használsz és az illesztéseket jól megoldod, akkor nem tud a pára áthatolni rajta.
Csak ezt nagyon körülményes kivitelezni, mert minden részletre oda kell figyelni. Ehhez felügyelni kell a munkásokat folyamatosan.
Dehát a németek okosak és tudják, hogy nem lehet megcsinálni a rétegrendet tökéletesen, ezért beszélnek a fékezésről.
A tetőkre szerelendő páraáteresztő fólianak (ami felülről a vizet nem ereszti át), az SD értéke 0.02-0.05méter. Nehezen lehet beszerezni ilyen paraméterű fóliát, inkább a valós 0.1 méteres az elterjedt, ami lassan engedi át a párát. Ha egyszerre nagy mennyiség kell átjusson rajta, az fékezi.
Nem tudom mennyit javít a dolgon, de ami otthon van gerenda az nem 10cm, hanem 17,5cm széles és 20cm magas. Csatoltam két képet szemből, az egyiken jelöltem, hogy szerintem az erkély miatt, ott egyben van öntve beton koszorú, vagy nekem legalábbis így lenne logikus és onnan kezdődik a másik szint. Ezért is kérdeztem a phoroterm áthidalót is(mivel elvileg nem nagyon kellene súlyt hordania). Megvéstem kívülről a vakolatot, ami a nyílástól kb 50 cm-re van oldalírányba és betont találtam vasalva. Innen is gondolom, hogy az egész elejénél végig fut a betonkoszorú. Az egész ház szilikát beton elemekből áll. Úgy gondoltam kivitelezni, hogy alátámasztom a biztonság kedvéért középen, és két oldalán az áthidaló helyét kivésem 50cm mélyen mindkét oldalon (többet nem nagyon merek, de így is legalább 25cm felfekvése lenne). Így gondoltam 1db 3,5m Gerendát betenni(ha kell akkor 2 mert, ebből több nem fér el). Nem tudom még mire vagy kíváncsi, ami alapján lehet mondani valamit, mert akkor azt is leírom ha tudom.?
Még egy kérdés eszembe jutott. Tehát kívülre menne osb lap. Ez fel lenne csavarozva a zárszelvény szerkezetre. Ahogy olvasom érdemes közöttük pár mm távolságot hagyni, ha kicsit megduzzadna, ne deformálódjon. De mi van alul? Egyszerűen engedjem rá a nehéz lemez szigetelésre? Vagy itt is hagyjak pár mm -t? Esetleg ezt az élt érdemes valami bitumenes anyaggal lekezelni?
Eps -t tűzvédelmi okokból nem szeretnék a falba. Akkor megy a gipszkarton alá a bramac lécre párazáró fólia. Csak nem tudom mostanában mi a divat ennek felrögzítésére? Kapocs, ragasztás? Átfedéseket hajtással vagy valami spéci ragasztószalaggal oldják meg?
Mapei Eco Prim Gripp valamennyire védi a nedvességtől az osb -t? Ha felkerülne és pár hétig nem kerülne fel az eps, akkor okozna e gondot a kinti pára, esetleg ha oldalról kapna esőt.
Kívül rákerül az osb, az oszlopok középen és felül is össze lesznek kötve szintén zártszelvénnyel, hegesztve. A cégnél is így csináljuk a beégető kemencék szerkezetét, ott a 150mm sima kőzetgyapot simán megáll, ha pontosan van befaragva az oszlopok közé, ezzel tuti nem lesz gond.
Nem szimpatikus az ötlet. 1 db IPE 200 csak akkor elég ha féltégla vastagságnál nem vastagabb a fal. (keskeny a gerenda). Mire fog támaszkodni a gerenda(inkább gerendák)?
Most milyen hosszan támaszkodik a kiváltó?
Így ennyi adatból nem lehet biztosat mondani, hogy ne jöjjön le az egész.
Szeretnék segítséget kérni, kiszeretném cserélni a garazskaput szélesebbre, de alacsonyabbra. A jelenlegi nyílás 2mx2,7m magas (következő szint aljáig tart). Ebbe kerülne be egy 2,5mx2,25m szekcionált kapu. 25-25cm-t szeretnék kivésni a fal mindkét oldalából. A kérdésem az áthidalót, hogy oldjam meg? Elég a phorotherm átdihalója vagy inkább egy IPE200 kellene? Elviekbe végig van felette öntve koszorú. (eltolt szintes ház és kb 1 méterre mellette van egy erkély is) Csatolok pár képet, azon látszik is az erkély egy kicsi része és az is, hogy megvéstem a vakolatot és alatta láthatóak a vasak is. Kintről már nem tudok tovább kutakodni, mert le van szigetelve.
Lenne még egy kérdésem. A hozzáépítendő rész könnyűszerkezetes lenne, sávalap, 25 -ös zsalukő, erre menne nehéz lemez. Az épület tartószerkezetét 200mm széles 40X40X3 -as zártszelvényből kialakított létra oszlopok adnák, ami hozzá lenne hegesztve a zsalukőbe ágyazott acélpapucsokhoz. Erre kívülről osb lap, majd 5cm eps menne. A zártszelvény szerkezet belülről 200mm kőzetgyapotot kapna, majd bramac lécre rakott gipszkarton.
Osb lapot kell valamivel kezelni vagy elég csak felragasztani rá az eps -t, bedűbelezni, nemesvakolat és csók?
Szeretném bővíteni a hétvégi házat oldalsó irányban. Jelenleg egy acélszerkezetes nyeregtető van rajta, tangó cseréppel. A bővítmény tetőszerkezete szintén acélszerkezet lenne, nagyjából a jelenleg tető fele magasságánál csatlakozna be, emiatt 2 tetőszögem lenne, viszont cserepes lemez menne rá, létezik valami gyári profil, amivel a cserép és cserepeslemez találkozását meg tudom oldani? Vagy keressek bádogost, aki kikalapálja a megfelelő profil, szöget?
Páraelszívó kivezetéssel kapcsolatban kérnék egy kis segítséget. A páraelszívó belső falra kerül így a kivezetése nem megoldható simán hátrafele de felfelé se mehetünk mert emelet van. Gipszkarton mennyezet lesz így abban gondoltam elvezetni, kb 2,0 métert kellene menni vízszintesen és elérnénk egy külső falat ahol kivezetnénk.
NA125mm alumínium cső megfelelő erre a célra? páralecsapódás miatt nem kell merev cső + lejtés?
További probléma, hogy a födém alatti első téglasoron kellene kivezetni a csövet. E gerendás béléstestes födém van ami pont erre a falra fekszik. Gondolom gerenda alatt nem ajánlott de béléstest alatt közvetlen kifúrhatunk a kivezetésnek? Ki tudnánk vezetni gerendákkal párahuzamos külső falon is az talán veszélytelenebb, akkor kb 2,5-3 métert kellene vízszintesen haladni.
Kapható a komplett, kb másfél méteres "hattyúnyak" cirka 1000 ft- ért, ha nem akarod az egészet cserélni akkor az alsó részét levágva egy 32- es karmantyúval toldhatod, így irányba tudod forgatni.
Ne haragudjatok, de tudnátok nekem ajánlani egy topicot, vagy egyéb helyet, ahol a felújítási támogatással kapcsolatban tudnék konkrét kérdéseket feltenni?
(Azért csak leírom, ha esetleg itt is megválaszolná valaki: 1: Igaz, különböző felújítási projektet is be lehet nyújtani? Ebben az esetben viszont a 60 napos határidőt csak az utolsótól számítják-a munkálatok között viszont lehet szünet-tehát most pld. csináltathatok egy térkövezést, 6 hó múlva meg csináltathatok egy kaput? 2: Az anyagköltség kinek a nevére megy? Pld. ha egy gépkocsi beállót veszek és le akarom alapoztatni egy vállalkozóval, akkor rendelhetem saját nevemre a beállót, vagy ezt is a vállakozói szerződés anygköltségeként kell rendezni? De ez pld. a térkő, vagy kapu letetetése esetében is kérdéses számomra.)
Wc tartály öblítő csövével kapcsolatban lenne szükségem tanácsra.
Hiba: a wc csésze öblítő cső bekötésénél folyt a víz.
Ahogy szétszedtem kiderül, hogy az öblítő cső nagyon ferdén megy be a csészébe, ezért a tömítés is elvtemedett illetve el is volt öregedve. Az öblítő cső melegen lett meghajítva ami nem igazán sikerült jól annak idején, mert be is volt horpadva. Ahogy összeraktam az új tömítéssel folyt mellete a víz. Próbáltam a csövön én is melegítve korrigálni de nem sikerült, ki is lyukadt a cső.
A kérdésem az, hogy mi a helyes kivitelezése egy ilyen öblítőcsőnek? A melegen odahajligatás megfelelő és ha igen akkor azt, hogyan kell végezni szakosan vagy inkább könyökökkel kell helyesen megoldani?
Megpróbálom még a falon kívűli épen maradt részt könyökkel megoldani de ha nem jön össze akkor visza kell bontani két csempét és falon belül toldani.
Szerintetek folyekony vizszigetelesre (pl: ez vagy itt aquastop flex ) lehet kozvetlen rakni laminaltat? Nyilvan a rendes folia/alatet/laminalt retegrenddel.
Mert ezt irjak pl Plus-hoz: Az Aquastop Plus kenhető vízszigeteléssel bevont felületek közvetlenül hidegburkolattal láthatók el.
Meleg vajon miert ne mehetne ra?
Vagy esetleg aljzatkiegyenlitot lehet ra tenni, akkor arra a laminalt?
Hálózatlan glettelt falat be szoktak karcolgatni, vagy ha úgy tetszik "csíkozni" burkolás előtt. Hálózottra is érvényes lehet ez, ha nem sérted közben nagyon a hálót.
Természetesen becsíkozás után alapos portalanítás+alapozás.
Konyhapult fölé raknék csempét, de a fal glettelt és festett. A glett alatt telibe van 145-ós hálóval hálózva. A festéket lecsiszoltam, de most nem tudom, hogy mehet e így rá csempe, vagy szedjem le a hálót meg a glettet?
Vegyünk egy 5x5-ös szobát, 60x125 cm-es XPS lapmérettel, mondjuk 22 celsius fokban lerakva. Akkor 15 és 28 fok közé számolva méterenként kb. max 0,5 mm-et zsugorodik, vagy tágul, az az egész hosszra kb. plusz/mínusz 2,5 mm. Sima eltolásban rakva akkor az 1,25-ös oldalon lesz három hézag, plusz a falnál kettő (a 0,6-os oldalon meg nyolc hézag, plusz a falnál kettő). Az egyszerűség kedvéért marad az öt kis hézag, hézagonként legyen mondjuk 0,5mm felfelé kerekítve. Szorosan bepasszintja és össze tologatja a lapokat az ember, amennyire racionálisan lehetséges, és pont jó. És ez még az a példa, amikor teljes lapokra van szükség a szoba méret miatt, ennél a valós helyzet picit jobb. Lehetne halszálkában is rakni, az elmétileg még jobb lenne, mind hőtágulás, mind teherelosztás szempontból, de a gyakorlatban a sima eltolás szerintem elég. Nyilván minél egyenetlenebb a fal, annál több idő pontosan beszabni, több helyen kell felmérni lézeressel mielőtt az utolsó lap be van szabva. Persze sok mindent el lehet rontani. Nincs kiöntve aljzat kiegyenlítővel, nincs párazáró, eltolás nélkül mozgásra hajlamos, rossz a laminált minősége, rosszul van lerakva, tíz fokos helyiségből hozzák be harminc fokosba, bele térdel, lábujjhegyre áll az ember a 120 kilós ember az XPS-en, és pont oda esne a laminált illesztés, az nyilván nem jó. Mindenre nincs megoldás, bár a méhsejtest nehezebb valamivel benyomni, ha először csinálja az ember. De ha pont 3 centi körül kell emelni lappal együtt, akkor nehéz máshogy értelmesen megcsinálni, mint 2 cm-es XPS-el OSB vagy préselt lemez nélkül. Ha kevesebb, akkor le lehet menni 0,5-ös XPS-el és vastagabb lappal, ha jóval több, akkor megint van lehetőség.
Xps alá párazárás lenne jó, illetve ax xps rögzítése az aljzatra. Az a macerás, ha az alátétlemezek szétcsúsznak. Elvileg beszorítható a falak közé, de valahogy az nem szokott jó ötlet lenni.
Mitől csúszkálna jobban mondjuk két centi vastag XPS-en, mint a fél centi vastag XPS-en, amit a Diego árul? Egy méhsejtes 2 centis XPS konkrétan keményebb, kevésbé csúszós felületű és stabilabb, mint a fél centis Diegos XPS. Miért árul a Diego maga is XPS alátétet, ha nem ajánlja, hogy XPS-t rakj laminált alá? Pont az a lényeg, hogy legyen egy pici rugalmassága, de ne túl sok. Ha be van szabva, eltolásban nem mozog oldalirányban. Sportparkettánál is tesznek alá rugalmas réteget, mégse jön szét, pedig abban is van klikkes már, és az sokkal nagyobb terhelést kap.
Elfogadom, ha valaki szerint nem jó. Nekem nyolc éves a legidősebb, és nincs semmi baja, úgyhogy én tennél alá megint.
Isten őrizz hogy xps-t rakj a laminált padló alá, ha szintemelés a cél akkor padlopon aztán laminált padló alátét lehetőleg ne habfólia de azzal is lerakható! Én Diegos vagyok...
2cm-nél vastagabbat ne tegyél alá, mert eltörnek a klickek és inkább.....
Puha, nem stabil, elfognak törni a parketta klikkjei, szét fognak csúszkálni!Betonra is csak max 0,5cm vastag alátétet engednek a gyártók, nem véletlenül!
Garancia vesztéssel jár.
Az XPS is rugalmas anyag. Mozogni fog rajta a parketta és előbb-utóbb kipereg a széle.
Én nem vagyok szakember, de írtam már itt korábban, hogy én így csinálom, és az XPS nekem nem süllyedt meg. Fél eltolással célszerű lerakni az XPS-t, és a padló lerakási irányára merőlegesen. Szerintem a méhsejtes XPS-t jobb talán szabni, és a felülete is picit stabilabb, de a sima is jó, nincs nagy különbség.
Viszont a bútorok lábai alatt évek múltán egy picit megsüllyedhet a parketta . Vagy rosszul gondolom ? Volt már olyan eset , hogy EPS150-es volt a parketta alatt és a falnál álló szekrények picit benyomták a parkettát és a falnál lévö szegélynél látszott a hézag . Sokan ha azt olvassák , hogy 1nm-en max. 3000 kg/m2 terhelésnél 2% a vastagság csökkenése , akkor semmi sem történhet , hiszen ki terhelne ekkora súllyal 1nm-ert és mivel ? Közben pontokban terhelünk a bútorlábakkal .
Minimális aljzatkiegyenlítés mindenképp lesz, mert nem fogom simára felvésni a szurkot az aljzatbetonról, próbáltam egy kis részen és eléggé gány meló lenne.
Az OSB lappal az a gondom, hogy azzal együtt meg már túl vastag lenne a padló a mostanihoz képest, pláne hogy arra még pluszba rájön egy pár mm újabb alátét réteg is. Rákeresve a neten a nagy terhelhetőségűnek írt 5mm parketta alátét adatlapja szerint 90 kPa nyomószilárdságú. A Ravatherm XPS pedig 300 kPa, nekem kerti medence alatt van és ott bizonyított, nagyon erős anyag. Egyelőre nem vetettem el az ötletet.
Ja, es ha egesz kesz, akkor a regi beton jardalapok helyett terko jarda. A haz falatol indulna, legyen 1 meter szeles. De ha a haz falahoz diszkavics sor javasolt (pl felcsapo viz ellen?), akkor indulhat utana is.
Sziasztok! Újra szeretném parkettázni a nappalinkat (10mm-es laminálttal). A jelenlegi "rétegrend" 1.nagyon régi fa parketta, talán szurokkal leragasztva ahogy láttam 2.padlószőnyeg 3.laminált parketta tehát az eddigi felújításokkor nem aggódták túl, mi legyen az előző burkolattal, simán csak rárakták a következőt, probléma megoldva. Most az a tervem, hogy felszedem az egészet, és mivel szigetelés sincs a födémben (régi családi ház), ezért "parkettaalátétként" valami vastag és kemény XPS-t raknék le. Egyrészt a jobb hőszigetelés miatt, illetve valahogy meg kéne tartani a mostani padlószintet a felszedés után is. Ami nálam már bevált (másra) az a Ravatherm kék XPS. A kérdésem az, ez így jó/helyes megoldás lenne-e, hogy 30mm XPS-re rakom rá közvetlenül a parkettát? köszönöm.
Kérdés, elfér-e 40 cm a fal mellett? A térkőszegély megtámasztásához kell 20 cm, mellette minimum másik 20 cm kellene, de akkor gyalogsági ásóval kell kapirgálni.
Drénárok fal felőli oldalánál dörken az árok alján is. Az árok külső oldalán geotextil, az árok alján a dörken alá hajtva, dréncső, talajszint alatt 10-15 centivel befejezve a kulé, erre ráhajtva a geotextil, a felső 10-15 centire mehet díszkavics. A felső réteg 5-10 év alatt elszennyeződik (cserélhető), ezzel a módszerrel nem mosódik be a kulé közé a rohadt falevél, kutyapiszok, stb.
Kiszellőzésileg nem árt egy dörken talajszint fölé pár centivel, bár nem túl szép látvány.
Ha elfér, akkor a drénárkot érdemes jól kialakítani (dörken, geotextil, kulé), a földbe rakott dréncső kb halottnak a csók, eltömődnek a pórusai/a kapilláris rések (vagy a rátekert geotextil).
Laikus kérdés. Régi fa ablakot cseréltünk műanyagra, egyúttal a falközépről külső falsíkra kihelyezve. Az előző ablaknál 4cm-es nikecellel volt megoldva a tok, illetve a külső káva, és a szerelő hézag külső lefedése. Most mivel lenne érdemes ezt megoldani? EPS? XPS? Külső szigetelés egyelőre nem lesz, bár a ház egy részén most is van 4cm nikecell felrakva (még az előző tulaj csináltatta).
Még annyi hogy a festések elég régiek voltak és nem láttunk rajta repedést, egyedül a fürdő volt teli hajszalrepedessel de ott csak készülve volt a saralàs.
Januárban vettünk egy Kádár kockát, 1967 építésű, vályog kiemelt alapon. Kívül semmit nem csináltunk rajta mert jó állapotban van, kőporos. Belül felújítottuk, új villanyhalozat, új nyílászárók, új padlók, behàlóztuk a falat, ment rá finom vakolat majd glett és festés. Májusban elkészült majd a nyár folyamán valamint a napokban is fedeztem fel hajszàl repedéseket. Főleg az ajtók sarkánál (igaz oda több anyag került mert sarkosra alakítottuk. Valamint a fürdőnél és a konyhánàl vettem észre kisebb hajszàl repedést ami függőleges és kb a plafon és a fal közötti részen fut. Igazából elég vékony repedések szinte csak közelről és szemből látszik. Kell ezek miatt aggódnom? Valamint ha nem lesz több akkor mivel érdemes kijavítani?
Elnézést, ha nagyon hülyeséget és/vagy nem idevalót kérdezek, de 1500 darab bontott cserepet az ember hogy szállít el egy építkezésről? (Nyilván felhasználásra, tehát hogy egyben is maradjon :)
A cserép általában 3 sorban pántolva és fóliázva van feltéve egy raklapra, amit aztán lehet pakolgatni, de ezt nem lehet ugye egy építkezés helyszínén megcsinálni...
Bramac sárga fóliát azért szerelne a cserép alá, hogyha megmozdul vagy eltörik a cserép, akkor a víz ne szivárogjon be. De a fóliát be kell vezetni a csatornába egy csepegtető lemezzel.
Ha az nincs az ereszen, akkor a fólia értelmetlen.
Egy hőszigetelt tetőn a pára ki kell jusson valahogy, mert szerintem a tökéletes párazárást szinte lehetetlen kivitelezni. Én többszőr megcsináltam, de épeszű ember azt nem fizeti ki.
A páraáteresztő fólia kívülről vízhatlan (ha nem ér hozzá semmihez, ami kifeszíti- ha igen - akkor átázik- pontosan úgy ahogy egy sátorvászon), belülről meg részlegesen parát áteresztő.
A pára miatt, teljesen ki kell vágni a Bramac fóliát, de akkor a hőszigetelés beépítésénél lehet, hogy eltünteted a légrést, mert egyszerűen nem látod, hogy meddig nyomod a szarufák közé a hőszigetelést.
Így a legjobb megoldás, egy tetőlécet felszegezni a szalufák oldalára és azt gyéren bedeszkázni. Így nem lesz a héjazat víz záró, de legalább lesz légrés, nagyobb mind azelőtt.
Így a 15cm vastag szarufák közé nem fog beférni csak 10cm bálás közetgyapott, így muszáj lesz belülről egy vázat felszerelni a szarufákra, amibe még egy min. egy 10-es réteg befér.
Ha nem szeretnél vázat készíteni, én nem szeretek:
Akkor keress rá erre a kifejezésre: csavar nélküli CD gipszkarton profil tartó vagy Gipszkarton CD távtartó.
Szerintetek mi a legjobb megoldás, ha egy olyan tetőt szeretnék beépíteni, amit eredetileg beépítetlennek terveztek tetőfóliázás szempontjából? Egy 45°-os nyeregtetőről van szó,15cm-es szarufák,rajta ellenlécnek bramac léc, ez fogatja le a sárga tetőfóliát, amit pár helyen már levágtam bizonyos okok miatt, tehát vehetjük, úgy hogy nincs semmilyen fólia. Tisztában vagyok a rétegrendekkel, ahol a sárga volt oda páraáteresztő kéne, a majdani szigetelés felé, és itt kezdődik ugye a probléma, van-e valami megoldás azon kívül, hogy visszabontom a tetőt felülről az újrafóliázáshoz?
Be kell szerelni a vasalást, ki kell betonozni majd ráfalazni. A teherbírása több mindentől függ. Biztosan meg lehet vasalni úgy, hogy 2m-re is megfeleljen.
Köszönöm válaszod! Baumit száraz betonnal gondoltam a kibetonozását (ez elvileg C20/25, és 4 mm-es szemcsenagyságú). Így mekkorát lehet ebből csinálni? 6-os vas jó?
Sziasztok! 70-es években épült 2 generációs ház alsó részének a fűtését (80m2 nettó) szeretném korszerűsíteni padlófűtéssel. Jelenleg öntött terazzo burkolat és régi fa parketta van. A lakás alatt egyik oldalon garázs van, a másikon föld/ salak. A ház le van szigetelve, csak sajnos a lábazat felett... Érdeklődnék, hogy szerintetek a meglévő burkolatra, - nyilván a parkettát felszedném-, vékony rendszerű padlófűtést telepíthetek minimális, max 1-2 cm szigeteléssel? Gondolok itt Uponor minitec rendszerére, vagy a Wavin 25mm-es rendszerére, Rehau, vagy Floortherm 2cm-es rendszerére stb… Vagy ez az egész illúzió, és lefelé elmegy a hő, a nem megfelelő hőszigetelés miatt? Vagy kénytelen vagyok felverni a 10cm aljzat betont 80m2-en? Köszi a válaszokat
Ha megfelelő minőségű betont keversz és távolságtartókat is beépítesz a vasalásba, akkor rendbe van. Max. 16mm méretű mosott kavicsot keverhetsz bele. Sima sóder nem játszik, vegyél kavicsot és homokot.
Mielőtt megjelentek volna a kerámia áthidalók, háromoldalú zsaluval öntöttük az előregyártott vb áthidalókat, 6 db. 6-os vasalással, 13cm vastagsággal.
illetve még kérdés: a lecsavarozhatóba gondolom a 2 V benyomásig kell leengedni a gerendát.Illetve ha csak a saját súlyát kell tartani és a ponyvát,elég 1 csavarral lefogatni?Elég szar a beton,így félek hogy szétreped 2 alapcsavartól.Ha mégis kell a kettő akkor mehet a vegyi dűbel,menetes szárral?
Áthidaló témában lenne nem szokványos vitaindító kérdésem:
Sikerült szert tennem porotherm födémgerenda / vagy a12 áthidaló üres téglaköpenyeire (3 nyitott szekciós). Ahonnan hoztam azt mondták, hogy ők 18 évvel ezelőtt vették (Kőszegen a téglagyárban), és 3 db 6-os vassal, házilag kibetonozva áthidalóként (megkötve) építették be, max 175 centis falnyílások fölé. A ház repedésmentes :D
Mennyire "magyaros" a fenti megoldás? Én hasonlót sem találtam a google-ban, szóval érdekelne a hozzáértők véleménye.
akarok letenni a teraszra 2 db fa gerendát ,mert be akarom ponyváztatni a teraszt és nincs mihez fogatni.
A kérdésem az lenne,hogy a talpát mihez fogassam:
bebetonozható U tartóba:
vagy lecsavarozhatóba.
A betonozóshoz kell szereznem egy Hiltit meg szárat,a lefúróshoz szerintem elég valami erősebb tipli 10 mm-es,vagy fém dűbel,ehhez van sima fúróm.
A kérdésem,hogy a lefúrós elég lenne-e,illetve mi a hátránya/előnye,hogy a fém rajta fekszik a csempén,a másik meg kiemeli és csak egy fémszár látszik ki (ezt vegyi dűbellel rögzíteném amúgy)
a gerendák 100 és 120 mm-esek lennének,2,5-2,75 m magasak.
Felül a szarufához illetve a teraszt befedő gerendához rögzíteném.
Minden tetőtérben van légcsere, ha fúj a szél és van légrés- ami ki van az eresznél és a gerincnél ki van szellőztetve. Bernoulli törvénye.
A topiktárs képén egy félnyereg tetőt látok, a szellőztető alakja Bramac cserépre utal. Kéne egy sokkal jobb kép, sokkal közelebbről és legalább az eresz magasságárok készítve, akkor okosabbak lehetnénk.
A félnyereg tető egy tűzfalra zár. Nem hiszem, hogy csak 8 szarufaköz van a tetőn, de lehet, hogy tévedek. Minden szarufaközbe kéne tenni egy szellőzőcserepet, fent a harmadik cserépnél az gerinc alá.
Jó lenne megnézni közelebbről a bádogozást a tűzfalnál, a szellőzőcserép nem biztosít elég szellőzést a légrésnek...
Ezt írta a topiktárs : " Van egy 10 éves ház ahol a padláson a gerendák szerencsére nem annyira, de a cserép alatti fólia mögöttes faanyag "
" A szellőztetés egy nem egyszerű feladat mert nincs ablakvagy ilyesmi, csak tető bontással "
Az ilyen tetötérben nincs légcsere , csak hömérsékletváltozás , valamint a lakótérböl feljutó pára a födémen keresztül . Na ez a pára is okozhatja a gondot . Tehát kérdésedre a válaszom , hogy igen , a deszkákat is kellett volna vegykezelni . Ez a mesterek tudatlanságának , vagy trehanyságának a végeredménye .
Viszont 10 évvel ezelött is már amikor a ház épült , normális esetben vegykezelt állapotban építették be a faanyagot . Gondolod , hogy most lebontják és újraépítik ?
Van egy szarufád a helyén. Hogy kezeled le ezzel a csodaszerrel mind a négy lapját?
Minden ilyen szer merítésre való- vagy szórásra meszelő pumpával (vagy egy hasonló gépesített szóróval), a tetőszerkezetbe építés előtt.
A felújításoknál, ha benne van a szú vagy a gomba az elembe, kiváltjuk, aztán jön egy szakcég és megcsinálja a gomba és a tűzvédelmet, de ha még a cserépléc is le van bontva, akkor se tudja a felületeket minden négyzetcentirét lekezelni. Pl. a csapolásokba sem.
Ennyire nem tud beázni, az ázás elmegy a tetőlécen, le az ellenléc mellett a szarvazaton és lent a talp szélemmel teszi tönkre a faszerkezetet.
De be is ázik és ki tud szellőzni, akkor megszárad.
Az okát kell orvosolni.
Befőtt a deszkázat. Nyers volt. Kék penész van rajta, lehet hogy volt is, de eltűnt volna, ha kiszárad. Alacsony nedvességtartalomnál (14% alatt) a gomba nem él meg benne.
Pluszba a fűtött térből feljutott a pára valahogy a padlásra, a deszkán kicsapódott. Aztán jön a tavasz, megsüti a nap a cserepet, felmelegedik a deszka és terjed benne a gomba.
A süket ácsok hézagokat kellett volna hagyjanak a deszkák között, amikor látták, hogy penészes.
Milyen az a fólia a tető alatt?
Ha egy sima sárga erősített fólia- nem a páraáteresztő, akkor vágj ki néhány deszkát és vágd le azt a fóliát, a tető hosszába van szerelve, de lehet hogy 10 év alatt már tönkrement.
Nézd meg valahogy a légrést lent az eresznél és a gerinc alatt, esetleg építs be néhány szellőztető cserepet is- oda, ahol ki van vágva a deszka.
Létezik a Renner-nek egy erős kék gombaölője szere (de elvileg a száraz fára kell felvinni preventíven), talán a webshopon is megverheted- de szerintem az se sokat ér.
A könnyező házigomba, egy fehér színű szarság sárgás-narancsszínű könnyekkel, a téglát is átszővi, bontottam le házat miatta, fa épületnél hihetetlenül gyorsan elterjed.
Tipikus eset: készítenek egy betonalapot, arra öntenek egy betonpadlót, de alulról nem szigetelik le rendesen a földnedveség ellen. Ráteszik a faházat és nem szellőztetik ki a betonpadlót alatta.
A talpgerendák és a fa padlógerendák lentről nedvességet kapnak, bentről meleget. 2 -3 év és szevasz.
köszi a tanácsokat. A szellőztetés egy nem egyszerű feladat mert nincs ablak vagy ilyesmi, csak tető bontással. Van egy konkrét termék, anyag ami erre jó lenne?
Van egy 10 éves ház ahol a padláson a gerendák szerencsére nem annyira, de a cserép alatti fólia mögöttes faanyag (lásd fotó) igen elszíneződött, valahai penész nyomai vélem felfedezni. Esetleg lehetett beázás is.
Vagy régi volt az aljzatkiegyenlítő (le volt járva a jótállási ideje), vagy nagyon kevés cementet kevertek az aljzatba- vagy nagyon sokat.
Ha valamiért az aljzat felületén a pórusok bezáródtak (pl. a tetején ott maradt a cementlé), akkor az önterülő nehezen köt rá.
Le kell csiszolni az egészet az aljzatig.
Ha le tudod úgy csiszolni, hogy sík legyen, az lenne a legjobb- akkor nem kéne önterülőt önteni rá.
Ha nem sikerül, akkor mély alapozó (Mapei Prosfas) és egy olyan önterülő, ami csak 2-3mm vastagon önthető, ebből több réteget kell kiönteni, egy napig hagyva, hogy kiszáradjon a kiöntött réteg.
Van , ahol el lehet rejteni a szigetelésben valamilyen formában, sőt olyan is, ahol nem használnak gázt. Ha lenne pénzem mostanában új házat építeni, erősen gondolkodnék ez utóbbin.
Konyhámban vízálló parkettát raktam le, de elkövettem egy nagy hibát: azt hittem, hogy "profik" által végzett aljzat kiegyenlítés csak jó lehet. Hát ez szar lett én meg ráraktam a parkettát. Egy csomó helyen mozog ha rálépek, úgyhogy felszedem. De mivel csináljam az aljzatkiegyenlítést hogy most már jó legyen? Vissza már 2,5 mm-es lvt ragasztós vinil menne, ezért is extra fontos a teljesen sík felület. Valószínűleg csiszolnom is kell majd, ezért az utólagos csiszolhatóság is szempont lenne. Aki tud konkrét terméket ajánlani, kérem tegye meg!
Szerintem betonozáskor egy kicsit sok volt a víz. Mivel elszívni nem szívta el semmi és besimítva sem volt, feldobta a vizet a tetejére. Ami aztán nem kötött meg. Megtisztítanám alaposan burkolás előtt. Pl. drótkefe. A Falfix csak a port köti meg. Valami mással alapoznám, de ötletem per pill. nincs, hogy mivel.
Adott egy padlófűtéshez néhány hete készített aljzatbeton. Patika egyenes, nem szükséges az aljzatkiegyenlítés. Azonban lesimítva sem lett és a burkoló/kőműves javaslatára locsolva is csak csínján, mivel beltérben volt, árnyékban és azt mondta, hogy a technológiai szigetelés (fólia) a beton alatt amúgy sem engedi elszivárogni a vizet.
most, 4 héttel később a cementlé felült az tetejére és/vagy megégett, de a felső néhány mm könnyedén cipővel felsatírozható. Az alatta lévő réteg már kemény, ámde még seprűvel még az is porlik egy keveset.
Közben elkezdődött a burkolás és sokadig noszogatásomra is csak héra falfixel lett lealapozva.
Bármiknek bármi észrevétele, gyakorlata a témában?
A régi festéket szedem le egy régi lakásban, a felső réteg szépen lejön, vizezve, spaklival simán letolható, viszont mögötte egy kemény, nem medszívó réteg van, nem olajfesték, valami sótétebb, barnás, lilás réteg, lehet, hogy valami mélyalapozó?.
Azon gondolkozom azt is le kell vajon szedni, vagy mehet rá a glettelés?
Szóval mondjuk megvannak a tervek, de maga az építkezés lassabban haladna. Saját részre nem egy éven belül kéne kulcsrakészen lakhatási engedéllyel hanem ráér 4-5 éven belül is.
Mondjuk a falak, tető, ablakozás így is fél éven belül meglenne.
Ennek oka főként anyagi és időhiányos is. Inkább később legyen kész, hint még dupla hitelttörlesztést felvenni.
Szerintem méteres léccel félcentis gödröt vagy púpot találni az elég objektív. Vagy a fal hosszában kihúzott zsinórral centiket találni, esetleg csíkos a fal simítás után. Más dolog, hogy ezek inkább esztétikai dolgok.
EPS homlokzati hőszigetelésen a hálózás után, milyen mértékű síkbeli hiba tolerálható? Létezik erre valamilyen előírás, szabvány, ami alapján ellenőrizhető, számonkérhető a vállalkozó?
Például, ha felrakok egy 3 méteres vízmértéket, akkor hány mm mély gödrök jelenhetnek meg?
adott egy lakoovezeti epitesi telek (jelenleg ures 25%beepithetoseggel) erre szeretnek egy egyszeru hazat epiteni magamnak. ha egy epitesszel megterveztetem akkor megepithetem magamnak? hogy utana hivatalosan ott eljek?onkormanyzat elfogadja mint lakohaz? nincs semmifele okj-s epitoipari vegzettsegem, de szeretnem megtudni hogy sajatkezuleg kivitelezhetem a hazam? semmi kacsalabon forgo palota sima 1 szintes egyszeru satortetos haz. elsodlegesen teglabol. de a konnyuszerkezetestol se riadnek vissza.
minden hitel/bank nelkul menne (vagyis ez lenne a terv).
Szépen kifalazott új téglafalra, vagy gipszkartonra.
Ha egy felújításnál nem glettelik a falakat (hanem zsákos simítóval behúzzák) és a mennyezet , plusz a mosdók fala gipszkartonból készült, ha a gipszkartont glettelik, akkor elüt a faltól.
Akkor szokták halóval áthúzni a gipszkarton felületeket és simítani.
Nem tudom milyen ragasztóhabarcs maradt meg, de a polisztirol ragasztó természetesen használható az üvegszövet háló beágyazására, majd egy újabb rétegben "glettelésre". Ezt azonban nem nevezném vakolásnak, nagyon egyenetlen falfelületre nem alkalmaznám, csak akkor ha csupán néhány millimétert kell kiegyenlíteni. Ha mégis vakolóhabarcsra lenne inkább szükség, akkor rendes boltban a bontatlan zsákot visszaveszik, és az ára levásárolható. Még rendesebb boltban ki sem kell fizetni egy ideig az árut, szállítólevéllel elhozod, majd ami megmaradt visszaviszed, és csak a felhasznált mennyiséget kell fizetni. Nyilván ez akkor szokott járható út lenni, ha rendszeresen vásárolsz az adott boltban.
Olyan kérdésem lenne, hogy megmaradt sok-sok zsáknyi ragasztóhabarcsunk+üvegháló, ez felhasználható esetleg szárazhelyiség vakolásra is? Alkalmas rá?, festhető lesz utána a helyiség?
Ha az árkülönbséget nem nézzük, kiváltható vele a vakolóhabarcs?
