Keresés

"Megpróbálhatom számítógéppel."

Mit próbálsz meg?

Ábrázolni? 3D-ben?

Számolni? De mit számolsz?

Vagy a számítógépet dobod be a tóba, és megnézed a hullámokat?

Jó. Első közelítésként nézzük meg a vízbe dobott kavicsot.

Megpróbálhatom számítógéppel. Habár a szimulációban a szomszédság négyzetrácsos.

Ez valóban baromság. A fény nem ilyen.

Egy felfutó amlitudójú szinuszhullámnak a második deriváltja is folytonos és deriválható is.

Ez a középkori divatot utánzó nyakgallér hullám hasonlat ... végtelenített verzióban ..... egy nagy baromság:

Nincsenek fotonok.

A fény méteres vastagságú térbeli gömbhéj alakú hullámvonulatokból áll. 

Olyan ez, mint a vízbe dobott kavics körül kialakuló vízhullám, csak 3D-ben.

Kérdés, hogy ezt a felfutást hogyan lehetne kimérni...

A folytonossági egyenletek szerint a második derivált sem ugorhat.

Fokozatosan kell kezdődjön és végződjön.

Elméleti fizikusok szerint egy Gauss-eloszlású hullámcsomag együtt képes haladni.

Matematikai probléma, hogy az elvileg végtelen széles.

Vagyis a "tömegközéppontja" előtt már végtelen távol elkezdődik és tőle végtelen távol ér véget.

Persze a rideg valóság az, hogy egy bizonyos magnitudó alatt már nem tudjuk mérni.

Úgy mondják, hogy a hasznos jel szépen elvész a fluktuációban.

Tehát a fluktuációból valahol kiemelkedik egy periodikus jel, aztán megint alámerül.

Tehát nem is lehet kétdimenziós matematikával és geometriával modellezni sem. 

Egy monokromatikus hullámszakaszban nincs több frekvencia. Az elején az amplítudó felfut, beáll egy állandó értékre, majd a végén lefut.

Ezt már én is kérdeztem, hogy egy foton milyen széles és milyen vastag.

Mert a matek szerint ez egy síkhullám. Elvileg végtelenül széles.

Honnan vetted azt a butaságot, hogy a fény két dimenziós?

Az egy illúzió valóban, hogy a "Fény" két dimenziós alakzat lenne. 

Ez a része tényleg és 100%-os mítosz. 

Az érem másik oldala, hogy bizonyos tények létezése is esetleg csak makacs illúzió.

Az pedig egy fontos kérdés - szerintem - hogy a construct által emlegetett frekvenciák tényleg ott vannak...

vagy pedig csak a frekvenciamérő sajátosságán múlik az egész.

Vegyünk egy időben változó szinuszos jelet.

Könnyű felírni egy ilyen függvényt, ahol az amplitudó és a frekvencia is adott függvény szerint változik.

u(t) = A(t) _* sin( t_*ω(t) )

Az csak a te hülyeséged, hogy a fény mítosz, nem tény.

TLT = tényeket letagadók társasága = új fizikusok társasága 

Egyikőtök sem az új fizikáról beszél.

Belecsavarodtál a mítoszgyártásba.

Inkább figyeld, hogy construct olvtárssal miről vitatkozunk.

TLT = tényeket letagadók társasága

Egykori k_lónzulensem jobban tudta, hogy a windóz hogyan kellene működjön.

De sajnos bilgécc nem kért tőle tanácsot. Így aztán a windóz inkább a kifent-kikent körmű titkárnőknek való.

A mostani főnököm pedig - ha teheti - meg sem nézi a mérést, mert szerinte az úgy nem lehet és punktum.

Aztán vannak esetek, amikor kénytelen szembesülni a rideg valósággal.

Például amikor a kiegyenlítő korong megszorult, és a teher emelése közben a mért kötélágon csökkent a súly.

Mert az a kötélág lelazult.

Azt sem képes felfogni, hogy akár egy valóságos élő személy köré is lehet mítoszt gyártani.

Így a "Fény" köré is. Ami még sokkal könnyebb is. 

Herculism (e: érkülizm):

Poirot időnként úgy érzi, hogy az angol helyett a francia sokkal alkalmasabb egy szituáció jellemzésére.

Hülyeséget beszélsz.

A fény nem mítosz, hanem egy természeti jelenség.

Igen, de a nyilvánvaló tényeket is letagadóaknak ez már túl bonyolult megérteni. 

Pedig ugye a "FÉNY" mítosza fontos eleme az egyik relativitás elméletnek, amelyet ha cáfolni már nem is lehetne, de pontosítani igen.

Egyáltalán nem vicces, hogy több nyelven karattyolsz. Inkább zavaró, mert felesleges.

Bitte schön:

Dávid Gyula: A sötét anyag nyomában (Atomcsill, 2016.09.08.)

Felmerül a kérdés, hogy ez tekinthető-e fényképnek. De mi az a fénykép?

Az anyaggal kölcsönható sugárzás eltérülése alapján technikai eszközökkel készült ábra.

És persze a chakrák is.

„A sötét anyagról készült képet..”

A "sötét anyag" -ami definíció szerint 'valami olyan', ami nem látható!-,
"komplikált számításokkal" 'láthatóvá' tehető... ?!

'Ilyen alapon', az "erdei koboldok" is 'láthatóvá' tehetőek
("komplikált számítások", 'trükkös algoritmusok' segítségével),
csak jól meg kell fizetni... !
;-/

És mint tudjuk: "van az a pénz"... !
;-(

A sütét anyagról készült képet DGY technikai definíció szerint fényképnek nevezi.

Valami ilyesmi, hogy egy test alakjáról technikai segédeszköz segítségével készített kép.

Az más kérdés, hogy amiről a kép így készült, az szabad szemmel nem látható.

Mert a fénysugarak elhajlásából állítják elő a képet, komplikált számításokkal.

A légkörnek két "ablaka" van. Ezek közül az egyiket találta alkalmasnak az evolúció a látásra.

Lukács Béla szerint a polipok mindegyik szeme különböző színű fényre érzékeny.