Görögországnak és Olaszországnak jár a segítség a menekültválságban, Magyarország nem húzhatta volna ki magát alóla.
Az Európai Unió Bíróságának a főtanácsnoka, Yves Bot azt javasolta szerdán a magyar és szlovák ügyet vizsgáló bíróknak, hogy utasítsák el Szlovákiának és Magyarországnak a menedékkérőket érintő kötelező ideiglenes áthelyezési mechanizmus elleni kereseteit.
„Ez a mechanizmus hatékonyan és arányosan hozzájárul ahhoz, hogy Görögország és Olaszország kezelhesse a 2015-ös migrációs válság következményeit” – írta közleményben a Bíróság.
Az Európát 2015 nyarán sújtó migrációs válságra válaszul az Európai Unió Tanácsa elfogadott egy határozatot, hogy a migránsok tömeges beáramlásának kezeléséhez segítséget nyújtson Olaszországnak és Görögországnak. Ez a határozat előírja, hogy 120 ezer embert, akik egyértelműen nemzetközi védelemre szorulnak, két év alatt helyezzenek át ebből a két országból az EU más tagállamaiba.
Szlovákia és Magyarország, amely Csehországhoz és Romániához hasonlóan a Tanácsban leszavazta ezt a határozatot, azt kérték, hogy a Bíróság semmisítse meg a döntést. Arra hivatkoztak, hogy a Tanács nem tartotta be az eljárásrendet, amikor megszavazták a műveletet, nem volt megfelelő jogalap rá, hogy elfogadják, és hogy 120 ezer menedékkérő elosztása nem fogja megoldani a menekültválságot, ezért nincs is rá szükség.
Nem jogalkotási aktus, csak egy ideiglenes művelet
A menedékkérők áthelyezésének az a jogalapja, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés kimondja (78. cikk 3. bekezdés):
„Ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében
átmeneti intézkedéseket fogadhat el.
Magyarországnak és Szlovákiának az volt az egyik eljárásbeli kifogása, hogy erre a cikkre hivatkozva nem lehetett volna olyan határozatot hozni, amelyik módosít más jogszabályokat. Például a Dublin rendeletet, ami alapján az első olyan ország kell, hogy elbírálja a menedékkérelmeket, ahol a menedékkérők belépnek az EU-ba.
A főtanácsnok lesöpörte ezt az érvet, azzal, hogy ha szükséghelyzet van, akkor el lehet térni azoktól az előírásoktól, amelyeket a menekültügyi jogszabályok lefektetnek. De csak ideiglenesen, és csak konkrét pontokban. Szerinte pedig ebben az ügyben pontosan erről van szó.
„Az érintett határozat időbeli hatálya, nevezetesen 2015. szeptember 25-től 2017. szeptember 26-ig pontosan behatárolt, így a határozat átmeneti jellege nem vitatható” – írta a Bíróság.
Várjuk meg, rendben. Én se azonnalra mondtam, előbb annyi pénzt kell még belőlük kifacsarni a tőlünk elraboltból, amennyit csak lehet. Kilépni aztán is ráérünk.
Ez a kéjesen rejszoló horda meg akkor magyar, amikor én tüskésmakréla. Ilyen egyszerű.
Egyébként még ahhoz is hülyék, hogy átlássák: a maguk alatt vágott fa már nagyon recseg...
1. Az Európai Tanács nem hozott ilyen döntést. A Bizottság még beterjeszteni sem merte, mert nem lett volna meg az egyhangú szavazat. Ehelyett a belügyminiszterek elé vitte, akiknek pedig nincs erre való jogköre.
2. Az 1294 főre vonatkozó ideiglenes intézkedés felső korlát nélkülivé tétele pedig folyamatban van. A Bizottság ezt trükközéssel akarja véghezvinni, mert szintén nem lenne egyhangú Európai Tanácsi jóváhagyás. De az Európai Tanács egyhangú döntését meg lehet kerülni úgy, ha az Európai Parlament mellette szavaz, ekkor az Európai Tanácsban elég a minősített többség. A felső korlát nélküli mechanizmusra vonatkozó jogalkotásai szakasz már átment az Európai Parlamenten.
Nem jogalkotási aktus, csak egy ideiglenes művelet
A menedékkérők áthelyezésének az a jogalapja, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés kimondja (78. cikk 3. bekezdés):
„Ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében
