Keresés

Komolyan érdekel? Mert tudok rá választ adni, akkor is ha nem is olyat, amit várnál.

Csákót hord, aki Napoleon-nak képzeli magát.

Aki viszont Einsteinnek gondolja önmagát, az mit hord?

1613-ban már leírtam a lényeget:

Ál-tudomány-e az új-fizika és a szuper-fizika?: Igen az.

Áltudomány-e a relativitás?: Nem az, és sokfajta van belőle.

Einsteniből és azt megelőző fizikaiból is.

Némelyik esetleg további pontosításra és részletesebbé tételre szorul. 

A kérdés most már az, hogy ha a relativitáselmélet áltudomány, akkor mit kezdjünk vele?

Mutassuk be, hogy miért áltudomány, vagy hagyjuk a fenébe és haladjunk egy új elmélet felé?

Igen szuperfizikus, ez a te belterjes, de inkább sematikus létezésed.

Határa a szobád küszöbe, nincs tovább.

Szabadulj meg a dogmáktól, és te is látni fogsz!

Érdekes módon...

ha sötétben (és még be is csukom a szememet), valami elmosódott árnyékot vélek látni, amikor a kezemet mozgatom magam előtt. Ez valami, vagy megy valahova csak képzelődök?

Egy vak számára talán ez látszik. Aki csak tapogatózik és közben képzelt képeket vél látni a saját örök éjszakájában.

Szóval úgy látszik, hogy a relativitáselmélet csillaga leáldozóban van. 

De attól is óvakodj, aki folyton csak szellemeskedik, de a kérdésekre nem tud válaszolni. 

Az nekem egyébként sem humor, ha valamit külföldiül írnak. 

Egyént sem az a jó humorista, aki magát elszórakoztatja, hanem az, aki a közönséget meg tudja nevettetni. 

Ha valamit értelmesen nem tudsz elmagyarázni, akkor elkezdesz humorizálni. 

A humor nem helyettesíti a magyarázatot. 

De te azt hiszed. 

"Régen rossz, ha valamit csak a ráutaló vicc segítségével lehet elmagyarázni."

Óvakodj a törpétől, és a humorérzék nélkülitől!

"Én ritkán viccelek, de valaki akkor kipurcan." (Vakáción a Mézga család)

Régen rossz, ha valamit csak a ráutaló vicc segítségével lehet elmagyarázni.

"Most nem tudok eléggé szétszórt lenni..."

Sajnos szétszót mindig tudsz lenni.

Sőt, csak az. 

Az nem értem, hogy miért itt, az újfizikában lógsz?

Miért nem a humorista kerestetik című műsorban lépsz fel. 

Mindent elbohóckodsz.

Fogadni mernék, hogy a munkahelyeden is te vagy a Humor Herold. 

Most nem tudok eléggé szétszórt lenni. Már félig-meddig a holnapi feladatomon töröm a fejemet.

Ami egyébként egyszerű lenne, ha egyesek nem tennének bele majomcsapdákat.

"Megpróbálhatom számítógéppel."

Mit próbálsz meg?

Ábrázolni? 3D-ben?

Számolni? De mit számolsz?

Vagy a számítógépet dobod be a tóba, és megnézed a hullámokat?

Jó. Első közelítésként nézzük meg a vízbe dobott kavicsot.

Megpróbálhatom számítógéppel. Habár a szimulációban a szomszédság négyzetrácsos.

Ez valóban baromság. A fény nem ilyen.

Egy felfutó amlitudójú szinuszhullámnak a második deriváltja is folytonos és deriválható is.

Ez a középkori divatot utánzó nyakgallér hullám hasonlat ... végtelenített verzióban ..... egy nagy baromság:

Nincsenek fotonok.

A fény méteres vastagságú térbeli gömbhéj alakú hullámvonulatokból áll. 

Olyan ez, mint a vízbe dobott kavics körül kialakuló vízhullám, csak 3D-ben.

Kérdés, hogy ezt a felfutást hogyan lehetne kimérni...

A folytonossági egyenletek szerint a második derivált sem ugorhat.

Fokozatosan kell kezdődjön és végződjön.

Elméleti fizikusok szerint egy Gauss-eloszlású hullámcsomag együtt képes haladni.

Matematikai probléma, hogy az elvileg végtelen széles.

Vagyis a "tömegközéppontja" előtt már végtelen távol elkezdődik és tőle végtelen távol ér véget.

Persze a rideg valóság az, hogy egy bizonyos magnitudó alatt már nem tudjuk mérni.

Úgy mondják, hogy a hasznos jel szépen elvész a fluktuációban.

Tehát a fluktuációból valahol kiemelkedik egy periodikus jel, aztán megint alámerül.

Tehát nem is lehet kétdimenziós matematikával és geometriával modellezni sem. 

Egy monokromatikus hullámszakaszban nincs több frekvencia. Az elején az amplítudó felfut, beáll egy állandó értékre, majd a végén lefut.

Ezt már én is kérdeztem, hogy egy foton milyen széles és milyen vastag.

Mert a matek szerint ez egy síkhullám. Elvileg végtelenül széles.

Honnan vetted azt a butaságot, hogy a fény két dimenziós?

Az egy illúzió valóban, hogy a "Fény" két dimenziós alakzat lenne. 

Ez a része tényleg és 100%-os mítosz. 

Az érem másik oldala, hogy bizonyos tények létezése is esetleg csak makacs illúzió.

Az pedig egy fontos kérdés - szerintem - hogy a construct által emlegetett frekvenciák tényleg ott vannak...

vagy pedig csak a frekvenciamérő sajátosságán múlik az egész.

Vegyünk egy időben változó szinuszos jelet.

Könnyű felírni egy ilyen függvényt, ahol az amplitudó és a frekvencia is adott függvény szerint változik.

u(t) = A(t) _* sin( t_*ω(t) )

Az csak a te hülyeséged, hogy a fény mítosz, nem tény.