Az lenne a kérdésem hogy a földszinti tárolóba el lehet vezetni az áramot egy másodikon lévé lakásból ? A tárolóig van hely a csatornában /villanyszekrényekben . Vagy mindenképpen almérőt kell szereltetni ?
Két része van a papírnak, egyik része a felhasználóra vonatkozik, ezt bárki ki tudja tölteni, a másik része a szakmai, azt csak a regszer tudja kitölteni.
H tarifa ügyintézés, kész a mérőhely, a főelosztó, minden, de a partnerkivitelező kerek 100 ezret kér az ügyintézésért és azért hogy megrendelje a mérőórát.
Mikor söprik már el a "partnerkivitelező" maffiát?
A szabvány egy keretrendszer, amelyben a megoldások megszületnek.
Konkrét megoldást a szakmaiság hozza a szabványok alkalmazása mentén.
Van hogy nem egyértelmű, de nem a szabvány hibája, hanem a más rendeletek összhangba hozásának hibája, pl MSZ HD, KLÉSZ, TVMi amelyek ellentmondanak néha.
A szabványtól el lehet térni erősebb megoldásokkal, de ehhez tervezői jogosultság szükséges.
aki szabvány szerint tervez és/vagy épít meg szabvánnyal lefedett szakmai munkát, az a bíróság előtt védett. őt nem lehet felelősségre vonni (akkor sem, ha hibás a szabvány).
ha jól emlékszem pont a "szabvány használata nem kötelező" miatt emelték át jogszabállyá a tűzvédelmi előírásokat
A szabvány egy megoldási MINTA a lehetséges sok-sok megoldás közül. Azzal az előnnyel, hogy a szabvány, mint mintamegoldás JÓÓÓ/MEGFELELŐ elvben. Mert "komoly szakértők" rakták össze...
Úgy, hogy a szabvány alkalmazása nem kötelező.... (kivéve, ha jogszabály írja elő konkrétan az alkalmazását adott esetben)
A szabvány csak egy a "JÓ GYAKORLAT"-ok >> a megfelelő megoldások közül. Azaz MÁS műszaki megoldás is OKÉS lehet :-)
A szabványos megoldás előnye!!! hogy - nem kell annyit gondolkodni, tervezni >> készen adja a mintát a szabvány - nem kell külön igazolni, hogy "elvben jó/megfelelő" a szabványos megoldás
A nem szabványos megoldás esetén a tervező feladata. - a kigondolás, tervezés - a "jóság/megfelelőség" igazolása
Hiszen a szabványok is ezért jöttek létre. Hogy ne szubjektív, mindenki által máshogy értelmezhetően alakítsanak ki életvédelmi megoldásokat. Van szabvány az áramütés elleni védelemre, van a túlterhelésvédelemre, és még egy rakat másra. Hogyan értelmezhető, hogy a sor végén vannak a szabványok?
1. Életvédelem. Azaz biztonságos legyen, ne rázzon. Ne üssön agyon senkit.
2. Berendezésekben kárt ne tegyen.
2.a. Gazdasági szempont. Bár ez minden szakmára igaz.
Az első kettőnek teljesülnie kell. Minden más utána jön. Úgymint pl. szabvány.
Persze lehet, sőt kell erről is tudomással bírni, mert végül is ez hivatott biztosítani az első két szempontot.
De ez eléggé képlékeny terület. Ahogyan változik a technológia,úgy igazítják utána a szabványt.
Ezért van aztán az, hogy sok a nézeteltérés a szakemberek között. De alapvetően mindegyikőjük jól tudja, jól ismeri a szakmáját. Mármint akik ide írogatnak...
Ha szakmabeli vagy,akkor nem kell kérdezned, mert..... ha meg nem vagy szakmabeli, inkább ne nyúlj hozzá, bármit mondanak is, mert az ok okozattal kell tisztába lenni.
Én egy alelosztót csináltam hasonlóan, főkapcsoló utáni glimm jelzőlámpa, főkapcsolóban eggyel nagyobb érvégbe csomagolva, 1mm2 es vezetékkel táplálva, külön bizti nincs.
Jelzőlámpák egyik vége a fázisokon, másik vége csillagba kötve a nullára téve.
Érdekes látni olvasni a szakmabeliek más más nézőpontját. S a bizonytalanság még mindig megvan ezért kérdezek inkább ha kell többször is . Jó lehet s akár így is lehet meg úgy is jó is meg nem is ...
S köszönöm hogy foglakotok a kérdéssel több gondolat több tapasztalat ...
Hiszen a fázis meglétét jelzi, nem hinném hogy erőátvitelnek lehetne gondolni. De rendben, akkor nézzük az idézett szabvány másik pontját:
"A túlterhelésvédelmi eszközök elhagyhatók:
...
b) az olyan vezeték esetében, amely valószínűleg nem vezet túláramot, feltéve, hogy ez a vezeték el van látva a 434. fejezet követelményeinek megfelelő zárlatvédelemmel és hogy az sem leágazás(oka)t, sem csatlakozóaljzato(ka)t nem tartalmaz
..."
Akkor a 25 A feltételezhetően a zárlatvédelmi feladatot ellátja, és talán igen csekély esetben lehet hogy egy jelzőlámpa túlterhelje a bekötővezetékét...
"...szabályos e így a 10 mkh és a 2.5 mkh-t így egy érvéghüvelyben elosztani ?"
Azt kell megnézni hogy a két vezeték elemi szálai között ne legyen akkora különbség hogy a vékonyabb elnyíródjon a préselés közben. Tehát álltalánosan azt kijelenteni nem lehet hogy így jó vagy sem egy érvéghüvelyben.
Van olyan kismegszakító amelynek van kengyeles kapcsa a vezetéknek és külön a sorolósínnek. Jobbára azt alkalmazzuk hasonló esetben.
Kérlek ezt fejtsd ki, miért kell a fázisjelzés áramkörét 4-es vezetékkel húzni? Van ez a szabványunk, a MSZ HD 60364-4-43:2010 ami megengedi a túlterhelésvédelmi eszköz elhagyását is:
"d) távközlési, irányítástechnikai, jelző és hasonló áramkörök esetében."
HA egy zárlat esetén CSAK a 25 Amperes kismegszakítók védik ezt a jelző cuccot és a bekötő vezetékeit.
Akkor hivatalosan...
Kevés a 2,5mm2 réz, kellene a 4 mm2 réz a bekötéséhez.
VAGY Olyan helyről kell levenni a kapcsolóval "nem lekapcsolt fázis"-okat. Ahol max 3x16 Amper kismegszakító védi a vezetéket amivel bekötöd és cuccot.
VAGY Kell rakni elé mind a 3 fázisra egy-egy kisebb Amperes kismegszakítót pl. 3x6 Amper "B" van minden sarki boltban, elvebn kapható 2 Amperes is...
---
Mondjuk van ebből 3 színű színes LED-es is barátibb áron, mint a hager címkés. www.onlinevill.hu/kanlux-feszultsegkijelzo-230vac-kanlux-kli-rgy-32893
Szia Atis . Igazából felette 25 amper .Igen jól látod olyan kettős érvégben van amibe elfér mindkettő . de mivel szinte nincs is ugymond átfolyó áram s csak 6-os hajlékonyt tud fogadni innen eredt az elgondolás. A gyártó termék pdf s más insrtukciók se említenek ajánlott kiegészítő védelmet vagyis nem találtam. S köszönöm a segítségedet
Köszönöm a válaszaid ... igen jól átlátod minden így van .Csak itt a lakáselosztóban a kapcsolóval áramtalanitod az egész szekrényt azért lenne jó ha látható is lenne a belépő három fázis .Igazából a kérdésem a bekötésből adódik szabályos e így a 10 mkh és a 2.5 mkh-t így egy érvéghüvelyben elosztani ?
