Miért lenne ez terelés? Ha nem érted, megmagyarázom.
A kettő összekötése csak direkt módon érdekes. Szerelvényen át már nem. Először - ha olvasnád, láthatnád - én is azt feltételeztem, hogy a dobozban vált. Igen ám, de a szerelvényen váltásról a következő pillanatban kiderül, hogy az nem probléma: "A házban persze már minden réz."
No, és ekkor gondoltam arra, hogy talán mégis toldásról van szó.
Most akkor van egy 16 méteres kábeled, az elosztódoboztól a házig, és azt kéne kicserélni, ez oké, de amiatt aggódsz, hogy az elosztódobozban, ahol kismegszakítóra, sorkapocsra, stb érkezik és indul a vezeték, ott az egyik kábel alumínium, és mi lesz, ha a másik réz? Semmi.
Vagy a 200 méteres kábel utolsó 16 méterét kéne kicserélni?
Szerintetek lehet-e még szerezni valahol 3x2,5-es vagy 3x4-es alu vezetéket? kb. 16m-re lenne szükség. Egy zártkertben álló kis ház bejövő földvezetékéről lenne szó, azt kellene kicserélni, mert megsérült.
A villanyóra 200m-re van, onnan 6-os alu földkábel jön egy elosztódobozhoz, az elosztódobozból jön be a föld alatt a házba 3x2,5 formában, ezt a részt kéne cserélni. Réz, ugye, nem jöhet szóba, mert aluhoz csak alut szabad. A házban persze már minden réz.
Tehát jól értelmezem a helyzetet? A villanyóra plombájának megsértése nélkül nem lehet teljes egészében kicserélni a méretlen leágazó fővezetéket rézre?
Ó az édes jó anyjukat... nehogymár mindenhol tisztességes munkát végeznének alapból. Nem, még véletlenül sem úgy csinálják, hogy egységesen tiszta legyen a rendszer.
Helyes... HA NEM feszültségmérő üzemmódban méred a feszültséget éppen.
Mivel a FI relének akkor KELL leoldani, HA a fázis(ok)on útnak induló áram egy része/egésze BÁRMI okból NEM tér vissza a nullán. (és a szökésben lévő árma elér egy minimum értéket, alapesetben >0,015 Ampert a 30 mA-es FI relé esetén)
NYILVÁNVALÓAN a műszeren át a fázisból a föld felé távozó rész nem tér vissza a nullán és ezért a FI relé leold. Ez a helyes működése.
Hisz ez pont olyan mintha a műszer helyett rajtad keresztül folyna az áram ami ugye gond lenne... tehát védeni kell a FI-nek.
Sokak számára ez egyszerű kérdés lesz. Én nem értek hozzá, csak kételyek merültek fel bennem.
A társasházunkban méretlen fővezeték csere zajlik. Régi alumínium vezetékek cseréje rézre. (Elvileg a méretlen fővezeték= a betápláló + a felszálló + a leágazó fővezeték.)
A gerincvezetéket már (felszálló) kiépítették. A szerelők csak azokban a lakásokban cserélik ki a méretlen leágazó fővezetéket, amikben kérték a 32A-es bővítést. Ott bontották le a villanyórákról a plombákat.
A többi lakásban a villanyóra érintetlen. A régi kötődobozokat begipszelték. Namost nem tudom, jól gondolom-e? Vagy a régi aluvezeték maradt a gerincvezetéktől az óráig, vagy valamilyen módon toldották az új rezet a régi aluval (mondjuk wago) az új doboztól az óráig, majd begipszelték, eltüntetve a nyomokat? Mennyire szabályos és veszélyes ez, akár az egész házra?
" Ami a biztosítást illeti, az meg alapelv, hogy a hiba a legkisebb terület üzemvitelét zavarja, azért kell külön biztosítani"
Ezt az alapelvet szokta jól telibe verni a központi helyre berakott fi relé. Elmész nyaralni, esik az eső a kerti lámpa leveri az egészet és kiolvad a fagyasztó mire hazaérsz.
De egy sima nulla-védőföld zárlatnál is élmény hibát keresni...
Másrészt, ha több bojler van minek kapcsolnám le mindet? Persze tudom csak a lekötés idejére kell, utána le lehet szigszalagozni a vezetékeket, amik ott lógnak, de akkor is jobb megoldásnak találom.
Ez még lemaradt az előbb, és ez a szutyok fórummotor nem enged szerkeszteni.
Egyrészt amikor a saját bojleremet lekötöm, visszakötöm mert valamit bütykölni kell rajta, én szeretem látni, hogy karnyújtásnyira ott van a kapcsoló OFF állásban.
Az MSZ 447 kurrens kiadása szerint "a zárlatvédelem és az áramütés elleni védelem szempontjából előírt kikapcsolási időt biztosító kikapcsoló szerv felszereléséről gondoskodni kell."
Leválasztó kapcsoló viszont nem kell - a mérő alatti kismegszakító helyettesíti.
és 1-1 a mérten (?)
Ez a fenti zárlatvédelem, a külön mért vezéreltnél. A nappalinál meg ilyen nincs, lakáselosztó van.
Mi az, hogy kioktató válasz? Ezt írtad, hogy: azt olvasom, én meg erre azt írtam, hogy Csak valamit kihagytál az olvasásból, nem? Mit kellett volna írnom, hogy nagyszerű, tudsz olvasni? Megadtam a kívánt műszaki információt, semmit nem tettem hozzá semmivel kapcsolatban, csak azt, hogy nem olvastál el mindent.
Mielőtt ebbe is belekötsz, hozzáteszem, hogy abban az esetben ha az óra után közvetlen szintén van egy kismegszakító.
Kioktató stílus nélkül, ilyen nincs. Akkor az a kismegszakító a lakáselosztó.
Erre is rákérdeztem, hogy mi ezzel a baj?
Mi lenne, semmi. Átlag ember a világkezdete óta a falba szokásosan rakandó vezetékkel megy, majd egy dobozzal, pipával átvált - nem viszi végig a drága köpenyest. De nem igaz, hogy nem válaszoltam, írtam, hogy tekintsd úgy, mintha meg se szólaltam volna.
A kötözködés, kioktatás az megy
Megkaptad a műszaki információt, mire közölted, hogy szerinted nem úgy van:
mégis úgy gondolom, hogy innen kellene elmennem minimum 6-os vezetékkel
menj ki az utcára, ezzel a pár sorral, és kérdezd meg az első szembejövőt, ki az a kettőből, aki kioktat?
Eleve meglepett, hogy a bojler lekapcsolója nem kint szokott lenni, hiszen azt nem sűrűn kapcsolja le az ember, én legalábbis egy kezemen meg tudom számolni, hogy az elmúlt talán 20 évben hányszor.
Miért kellene az leválasztókapcsolónak a bojler mellett lennie? Jó az az elosztóban is. Ha villanyszerelő szereli, javítja a bojlert, előveszi táskájából a BEKAPCSOLNI TILOS! táblácskáját, ráírja a dátumot, aláírja a nevét és felakasztja az elosztószekrényre.
Különben van sínre tehető kapcsoló. De szerintem ezzel megegyező értékű a kétsarkú kismagszakító, a FI-relé.
Ha csak a bojler az egyetlen fogyasztó a "B" tarifán. Akkor mintha nem lenne kötelező a leválasztó kapcsoló. Hanem elég csak a szolgáltatói kismegszakító is.
Ahol most lakom, ott úgy 10 éve volt felújítva a villamos hálózat, és 10-ről 25 A-ra bővítés + lakáselosztó beszerelve. Itt a régi fadobozos villanyóraszekrény maradt, ebben már benne volt a bojler 16-os kismegszakítója, és itt van a kapcsolója is. Ebben a szekrényben van összesen 4 db kismegszakító, mindkét óra előtt, és után is 1-1 db. A házban bent van a lakáselosztó (benne az áramvédő kapcsoló), de az csak a mindennapszakit érinti, a bojler nem megy rajta keresztül. Most ezt megint nem biztos, hogy pontosan tudom, de valami olyasmi rémlik, hogy a különböző órák mért vezetékeit sem lehet közös lakáselosztóban szerelni, illetve indokolt esetben igen, de kellően elszeparálva. Ezt vettem alapul.
Ahová pedig költözök, ott csak egy óra van (szintén fa dobozban), ezért mindenképp szabványos mérőhely(ek)et kell kialakítani. Emellett persze az egész házat újravezetékezem, lakáselosztóval felszerelem. Sajnos ezzel a részével nem vagyok teljesen képben, mi hová is kerül. Eleve meglepett, hogy a bojler lekapcsolója nem kint szokott lenni, hiszen azt nem sűrűn kapcsolja le az ember, én legalábbis egy kezemen meg tudom számolni, hogy az elmúlt talán 20 évben hányszor. De ha ez a szokás, akkor én is így csinálom. Viszont itt sem terveztem keresztülvinni a lakáselosztón (tudomásom szerint nem is keverhetem). Persze tehetnék fel mellé egy kisebbet a B tarifának.
Kezdjük tehát az elején: Valahol az udvaron (házfalon) van 2 db fogyasztásmérő hely, bennük az órák (A+B), 1-1 kismegszakító a méretlen vezetékeken, és 1-1 a mérten (?). Az áramvédő a lakáselosztó(k)on, illetve a bojler közelében valahol a leválasztó kapcsoló (ebből létezik sínre szerelhető esetleg?).
Ha esetleg le akarod kapcsolni a bojlert a hálózatról, kiszaladgálsz a villanyórához?
Gondolon a lakáson belül van elosztódoboz, oda megy be a 6-os vezeték a vezérelt órától. Oda teszek egy Fi-relét, aminek az elmenő kapcsairól már vihetem 2,5-sel, amit a bojler melletti leválasztó kapcsolóba is kényelmesen be lehet kötni.
1./ Nem én írtam a két másik fórumra a témával kapcsolatban, nem tudom milyen fórumra gondolsz egyáltalán.
2./ Normálisan kérdeztem (úgy gondolom), erre máris kioktató választ adtál. Írtam azt is, hogy nem dolgozok a szakmában, lehet, hogy rosszul tudok/értelmezek dolgokat, elég lett volna annyit írnod, hogy a fogyasztásmérő hely és a lakáselosztó közé sem kell a 6-os vezeték. Elfogadtam volna. Nem kötözködtem, csupán leírtam miért gondolom én úgy ahogy. Ha annyit írsz, hogy rosszul gondolod/értelmezed elfogadtam volna.
3./ "Bár akkor sem hiszem, hogy úgy képzelted, hogy a mérőtől azt a hajlékony, köpenyes vezetéket viszed, ami majd kijön a falból és bemegy a forróvíztárolóba..."
Erre is rákérdeztem, hogy mi ezzel a baj? Választ persze nem kaptam. A kötözködés, kioktatás az megy, normális segítséget meg itt (tőled legalábbis) nem kapok. Sebaj, majd kérdezek máshol, elég nagy az internet :)
De legalább egy (az meg tökéletesen elég) érkezett, az enyém, miszerint úgyis kell neki túláramvédelem, ott meg olyanra vált, amilyenre óhajt váltani a bekötéshez.
Csak amikor képtelen volt felismerni az analógiát a nappali és a vezérelt között:
az óra után is van (lesz) kismegszakító, mégis úgy gondolom, hogy innen kellene elmennem minimum 6-os vezetékkel, mint ahogy a normál (mindennapszaki) órától (értve ezalatt a fogyasztásmérő szekrényt) sem jöhetek el a lakáselosztóig teszem azt 2,5-es vezetékkel
...akkor meguntam. Most kezdjem el magyarázni, hogy a vezérelt mérő és a kismegszakító közötti vezeték kezelendő ugyanúgy (van vagy nincs előírás a keresztmetszetére, stb), mint a nappali mérő és az elosztótábla közti vezeték... Ha egyszer ő másképp gondolja.
Ez így van, még a duplája nyomvonalhosszon is elég a másfeles (fogadjunk, hogy ő írta két másik szakfórumos is azt, amiben 1800 W-ot tárgyal 10 m nyomvonalhosszon :D - kijött neki fél mm2 igény a 3% feszültségesés mellett), arról nem is beszélve, hogy bojlernél meg aztán ez az egész annyira nem is fontos.
Tisztelettel, nekem, és szerintem másnak is egyértelmű volt, hogy egy átlagos méretű családi házban 1800 watt nem igényel 2,5-ösnél nagyobb keresztmetszetű ereket.
A kérdező felkészültebb, mint az itt lehetséges válaszadók.
Ó legalább tudja, hogy számolni kell a feszültségeséssel, nem mint az itt legaktívabb válaszadó kecske. Nem a feszültségesésen akar teljesítményt csökkenteni.
Sok építő jellegű válasz nem érkezett, így kérdezek: mekkora a táv?
A feszültségesésre lenne jó számolni valamit, ha messze van lehet kevés lesz a 2.5mm2.
Hogy szabványos-e nem tudom, de működőképesnek tűnik az elképzelésed a többi dologgal kapcsolatban.
Pont manapság akár fordítva is lehetne, de amíg nem volt a FI-relé annyira elterjedt és relatíve olcsó, hogy mindenhová elő lehetett írni, addig a TT rendszernél a túláramvédelmet és a földelési ellenállást kellett összehangolni, ami igen kétséges lehet, a mocsarakat kivéve. Gyakorlatilag az automata mosógép szocializmust (16 A) a TN rendszer elterjesztése tette lehetővé, miután a hurokellenállás nagyságrendileg kisebb tud lenni, mint a földelési ellenállás.
Szóval az áramszolgáltatók mondjuk 1960 óta azon a vágányon robognak, hogy minden körzet legyen TN.
Igen, az óra után is van (lesz) kismegszakító, mégis úgy gondolom, hogy innen kellene elmennem minimum 6-os vezetékkel, mint ahogy a normál (mindennapszaki) órától (értve ezalatt a fogyasztásmérő szekrényt) sem jöhetek el a lakáselosztóig teszem azt 2,5-es vezetékkel, hiába van csak 16 A-em. De ha azt mondod, hogy a vezéreltnél nem így kell érteni, az számomra megnyugtató.
"Bár akkor sem hiszem, hogy úgy képzelted, hogy a mérőtől azt a hajlékony, köpenyes vezetéket viszed, ami majd kijön a falból és bemegy a forróvíztárolóba..."
De, pontosan úgy képzeltem :) Fogok egy Mt 3×2,5 mm2-es kábelt, egyik vége a fogyasztásmérő szekrénynél, másik meg a bojlernál. Természetesen csőben. Mi ezzel a gond? Hogyan kellene akkor csinálnom, ha így nem jó? Elég régen tanultam a szakmát, és ténylegesen sosem dolgoztam benne, ezért kérdezem az ilyen gyakorlati megvalósításokat.
4-esig jó a wagód akkor elvileg nincs erőltetés. Egy lyukba úgyis csak 1 eret dugsz be. Azért ajánlottam a 6-ost, mert akkor a szigetelés is befért volna esetleg, bár én megfaragtam volna a színes szigetelésig.
Én is azt néztem hogy hozzáérhet-e a csavarhoz valamelyik érintkező, talán igen talán nem. Mindenesetre nem nagyon lenne jó ha elterjedne a megoldás :-)
Csak valamit kihagytál az olvasásból, nem? Az MSZ 447 kurrens kiadása szerint "a zárlatvédelem és az áramütés elleni védelem szempontjából előírt kikapcsolási időt biztosító kikapcsoló szerv felszereléséről gondoskodni kell." Na, és ennek elmenő oldalán olyan keresztmetszetet alkalmazol, ami szimpatikus.
Bár akkor sem hiszem, hogy úgy képzelted, hogy a mérőtől azt a hajlékony, köpenyes vezetéket viszed, ami majd kijön a falból és bemegy a forróvíztárolóba...
Villanybojler szabályos bekötésében lenne szükségem némi támpontra: Azt olvasom, hogy 1,5-4 mm2 keresztmetszetű vezetékkel lehet őket bekötni, esetemben 1800 W-os, de mivel 16 A-es kismegszakítóval lesz biztosítva, ezért 2,5-es vezeték kell minimum. Viszont a vezérelt fogyasztásmérőre minimum 6-os vezetékkel kell csatlakozni. Hogy lehet ezt a gyakorlatban összehozni? A bojlert 3x6-os vezetékkel bekötni elég ormótlan, kissé túlzás is, és talán fogadni se tudná. Szükséges emiatt egy csatlakozás, ahol a 6-os vezetéket felváltja a 2,5-es, vagy miként szokás ezt szabályosan megoldani?
Ja, én is ezt szoktam mondani, mert még a nyolcvanasok elején mondta egy szolgáltató központjában dolgozó beszélgetőpartnerem, hogy az ELMŰ kivételével minden áramszolgáltató jelentette, hogy teljes mértékben áttértek a nullázásra. Erre mostanában jól leugatott valaki egy másik fórumon, hogy náluk most térnek át TT-ről.
Vagyis a betáp az TN-C rendszerű vélhetőn. Azaz KÖZÖS a kék és a zöld/sárga. 1 fázis esetén 2 vezeték érkezik 3 fázis esetén 4 vezeték érkezik
Ez esetben a mért oldalon két eset lehetséges.
1. Ott már TN-S van, ami a mostani alapértelmzett előírás. Azaz a kék és a zöldsárga MÁR KÜLÖN van választva. 1 fázis esetén 3 vezetéket találsz >> FÁZIS(fekete) NULLA(kék) PE(söldsárga)
Ez a legvalószínűbb nálad és gondolom csak 1 fázis van Azaz 3 vezetéket talász FÁZIS NULLA PE Csak a vezetékek színe nálad nem a szabványos fekete, kék, zöldsárga, hanem a régi szerelés miatt más színűek.
2. Más egyedi rendszer van, ami nem valószínű.
-------------
Vagyis... az 1. esetben.
Első lépés: kideríteni, hogy az óra utáni mért vezetékek valóban TN-S rendszerben vannak-e. (ehehz 3 vezetéknek kell lennie ott, FÁZIS NULLA PE)
Második lépés: ha netán nem TN-S, akkor megcsinálni/megcsináltatni a TN-C >> TN-S váltást. Plusz ellenőrzni a földelés meglétét is és a PE sínre kötöttségét. Aztán BERAKNI egy FI relét is és akkor a földelés jósága (azaz a kicsi földelési elenállás) nem lesz annyira lényeges. FI relé nélkül viszont FONTOS!!! a jó földelés.
Harmadik lépés: a FI relé után főlesztó dobozt/szerelvényt és a további vezetékeket, szerelvényeket rendbe rakni ha- és ahol szükséges. HA a hazsnál tveztéek nem a fekete, kék, zöldsárga színűek akkor - vagy kikell cserélni >> ez a jobb megoldás
- vagy a végeiknél/kötéseknél a fekete/kék/zöldsárga jelölést rakni rájuk akármilyen színűek is éppen
Csak az, hogy semmi köze sem ahhoz, amiről a beszélgetés folyt (65-ös dobozban sodrott kötés helyett mit lehetett volna alkalmazni és a bal felső elsőnek, a Vecalnak az említése miatt raktam be, az fért be dobozba, meg a következő, az Ufix), valamint a lentebb látszó alumaxoknak meg semmi köze ahhoz, ami a képen látszik. Ma már pont úgy kinézőt árulnak alumax néven is, mint ez a rézmax (Unimax a neve, de rézmaxnak hívták humorból).
A boltban nincs eggyel nagyobb azt mondták ez a max. Szigeteléssel együtt sehol nem fért volna bele.
Így olyan hosszúra blankoltam mint amilyen hosszú a wago.
Nade a legvége ahol a csupasz eret fogja az mennyire bolondbiztosra van kialakítva?
Ergó ami belefér erőltetéssel is akkor azt már biztonságosan fogja?
De legalább mostmár kezdem kapisgálni miért nem mindegy hogy összekötöm-e a földet nullát vagy sem. :-)
Az épület 70-es építésű, de a 90-es években volt földkábel csere. Csak az épületig, épületen belül nem csináltak semmit.
Mivelhogy ez egy társasház így ha bárki meghal áramütésben valamelyik lakásban mindenhol szét fognak nézni.
Na ezért fogom majd rendes szerelővel csináltatni.
Mert se a vízcső, sem a gázcső nem földelt, még a gázóra sincs átkötve földelőszalaggal. Tehát ha valamelyik lakásba esetleg testzárlatos lesz a mosógép mindenki kap belőle.
A földben is acélcső megy, de a főmérő vízórát áthidalták KPE csővel.
Szóval van itt baj rendesen, nem is értem hogy az áramosok hogyhogy nem olyan kemények mint a gázosok.:-(
Mert amit én láttam az elég veszélyes. Ráadásul hosszan van sodorva néhol de annyira kilazult, oxidálódott hogy nem megszakad hanem csak melegszik a végtelenségig. Betekerték valami kátrányos szigszalaggal ami porlik a melegtől de maga a vezeték szigetelése elcsöppen.
Csuklósbusz elgépelte, nem az akar ott lenni, hogy a 90 éves berendezés nem szabványos, hanem az, hogy a sodrott vezetékkötés 90 éve biztosan nem szabványos.
Ugyanis az 1929-es Biztonsági Szabályzat azt írta, hogy
a vezetékeket az összes összekötéseknél és elágazásoknál forrasztással, vagy csavarokkal, avagy ezekkel egyenértékű összekötőkkel kell egymással összekapcsolni.
Ez volt a második kiadás az országban, az első tán a nagy háború előtt volt, de olyanom nincs.
"Wago AWG24-12" nevű termék nem létezik, ezért így hiába is keresed.
Van viszont a WAGO 221-61X család, ahol az X helyére azt a számot írd be, ahány vezetéket szeretnél beledugni. Tehát ha például három villanydrótot akarsz összekötni, akkor google: "WAGO 221-613"
Azért régen az Msz172/1 ben voltak a Nullázásnak Külső--és Belső feltételei is.
Mivel akkoriban a Mávnál dolgoztam volt ; Földelt , Földletlen , középen földelt ,ellenálláson át földelt hálózat , szépen sorban egymás mellett --felett!
Ma inkább TN, TT , és IT hálózatnak irnám.
S meg lehetett találni a működési feltételeket.
Valóban a 10-20m -n belüli mintha közösitett lett volna
De a 200m -n belüli is hatott a másikra !
Ha meg EPH készült a viz, gázcső, vasúti sin/korlát stb igencsak érdekes hibákat generált.
Na, akkor tudod, hogy ha nincs áthidaló, de felteszed, vagy van áthidaló, de leveszed, akkor egyik rendszerből a másikba alakítod át a berendezést. Viszont ezt az áramszolgáltató transzformátorkörzetén belül egységesen kell kezelni, mert ez az egy hathat az összes többire, vagy az összes többi hathat erre az egyre. Hogy melyik lehet, az a fogyasztó szerződésében benne is van. Persze, más szempontból is aggályos lehet a változtatás, mert ami módszer hiba esetén az egyik rendszerben működött, az a másikban nem biztos.
Hát ez az ideális állapot, amikor mindenki érti a dolgát, de ez elég sok szakemberre nem jellemző, szolgáltatósra és berendezőre sem. :D
A 80-asokban én is sodrott kötést alkalmaztam, mivel nem volt normális kötőelem. De ez ma már nem tud indok lenni.
A régi házakban csak azt láttam, hiába volt fiatalabb ennél. Ha még jó hosszan összesodorja akkor hosszan is működtek az akkori terhelésekkel.
De hogy itt épp hogy csak ráakasztotta... aztán belegondolok hogy ez egy társasház és valószínűleg minden szomszédnál így szerelte ugyanaz az ember szóval nálam hiába lesz jobb a szomszéd miatt úgyis leégek..
Megkerestem az omniózus hozzászólást.
Nem voltam képzésem, magamnak gányolgatok.
Laikusként googlezve: TT rendszernél nincs összekötve a portán sehol sem a nulla és a védővezető, csak földszonda van. A földszondának kellene akkora áramot elnyelnie hogy kiüsse a megszakítót ami lehet a régi 6A-eseknél működött, mostanság a 32A-esnél szerintem csak fűtőszál lenne testzárlatnál. Nullaszakadásból nincs nagy baj.
TN rendszernél a védővezető fémes kapcsolatban van a nullával, valahol össze van kötve, így ha testzárlatos lesz valami készülékem akkor tutira lesz akkora zárlati áram hogy lekapcsoljon a megszakító. Ellenben ha megszakad a nulla az összekötés előtt akkor gázos helyzetben leszünk.
Na ennyi laikusként.
Gyakorlatban a földvezetékeket nem bántottam, úgy hagytam őket ahogy volt a mostani esetben, azok úgysem voltak megégve. :-)
De mégegy abszurd dolog: jön fel a villanyórától egy kék, egy fekete, illetve két piros vezeték. Minden vezeték vastag alu hogy bele kellett feszegetni a wagoba, de van egy hajlékony sodrott eres vékony piros kábel. Na az sehova sem volt bekötve viszont, eredetileg is csak úgy lógott. Az mi a frász lehet egy első emeleti társasházban ahová földkábellel jön a betáp?
A lakásban csak 1-2 konnektorban van föld, amúgy be sincs húzva.
Itt van az hogy hiába a villanyóraszekrényből van közvetlen levéve a teljesítmény, mégis bent a lakásban melegszenek ki a kötődobozok nulla vezetékei.
Gondolom valahol nulla szakadás van...
A bojler a nappalira volt átkötve a villanyóraszekrényben, azt wagóztam át éjszakaira, így az éjszakai óra felül jövő nullára és fázisra, a két földet meg úgy hagytam ahogy volt. Mert az éjszakai vastag föld át van kötve a nappalira is, de ott azt nem mertem szétszedni ott mi van, csak az éjszakait bolygattam.
De így nem melegszik a lakásban egy doboz sem.
Majd jön valamikor a regszerelő órát cserélni és akkor vele rendbe tetetem mi micsoda.
A sodrott kötés 90 éve nem szabványos, előtte való előírásokat nem ismerem.
Azonban te júniusban feltettél egy kérdést, a 100529 számú bejegyzésben, amire én a 100534-ben írtam, hogy én tudnék válaszolni, csak előtte feltettem egy tisztázó kérdést, de ezeket nem sikerült észrevenned. :)
Wagoval milyen vastag vezetékeket lehet összekötni?
Mert a Wago AWG24-12-es be az alukábel olyan vastag volt hogy gyömöszölni kellett de megfogta, gondolom azért nem akkora keresztmetszetet lehet belerakni mint amekkora belefér... vagy mégis?
Szóval van ennél nagyobb wago vagy marad a sodrás illetve a sorkapocs alukábelre?
Más, ez a kép egy 70-es évekbeli eredeti, idáig érintetlen kötésről készült, tényleg szabványos volt ez akkor?
Ilyen lett, remélem ez is bírja majd egy darabig...
nem csak földkábelt, bármi szigetelt cuccot szoktam bele rakni.
Ha beállsz vele valahova akkor meg tömszelenceként használhatóak a kpe/lpe idomok.
A vicc hogy ezek eredetileg nem vízre hanem elektromos védőcsőnek készülnek (az a neve), csak az öntözéses cégek rájöttek hogy kis nyomásra (kútvizes 2-3 bar) tökéletesen elegendők.
100Ft körül van a 25-ös métere, annyit lazán megér.
A földbe gyártott KPE és PE (LPE) csövek szerintem is kiválóak földkábelek másodlagos (mechanikai) védelemére.
Én azokon szoktam jókat röhögni, akik spórolásból mindenféle NEM föld alá gyártott csöveket ásnak a föld alá (a híres lépésálló gégecscő sem földbe készült, egy mezei lótetű is simán átharapja).
Az már csak a hab a tortán, amikor a szar csőbe szar (nem földbe készült) kábelt húznak :)
Én az ilyeneket PE védőcsőbe szoktam rakni, azt ásom el. Így utólag is variálható.
Ugyanúgy néz ki mint a KPE cső csak vékonyabb a fala és puhább, mindnen öntözéstechnikai boltban kapható mert ezt használják az öntözőrendszer nyomócsövének a szórófejek között.
"Az egységes alaptudás-műveltség biztosítása az állam kötelessége és felelőssége."
Láthatod az iskolákban, hogy a való világtól 1973 környékén elszakadt akadémikusaink szerint mi tartozik az alapműveltségbe :)
A teljes szerveskémia, a magyar nyelvtan összes szabálya szó szerint bemagolva, huszonhat ismeretlenes egyenletek levezetése szembeszélben, no meg természetesen a vektoralgebra (mert ugye MINDENNEK a matematika lesz az alapja, ha beszartok, akkor is),
Kijön a gyerek az iskolából kitűnő bizonyítvánnyal, de nem ismer fel egy egyszerű tölgyfát, bármelyik kezdő csaló két perc alatt aláírat vele bármilyen szerződést, könnyedén átveri a bank, a telefonszolgáltató, a zöldséges, a szobafestő, nem képes értelmezni egy jogszabály/szerződés szövegét, naponta átverik az interneten, satöbbi satöbbi. De a vektorlagebrát, azt bezzeg teljes mélységében megtanították neki, rászántak a tananyagban vagy kétszáz órát, mert anélkül egész biztosan éhen fog halni, ha kikerül a való életbe.
A jelenlegi legalsó nem alternatív kapcsoló, hiszen nem teljesül az, hogy bármelyik állapotban bármelyik kapcsolón kapcsolva a másik állapot áll elő.
Nem tilos csinálni, csak értelmetlen. Nem jelenik meg az érintkezők között a fázis meg a nulla jobban, mint egy egyszerű ki-bekapcsoló érintkezői között.
Van közokatatás... van tanterv ... van intézmény ... van tanerő.A Azaz MEGTANULHATÓAK a szükséges ismeretek.
A többi az igénybe vevő polgárokon múlik!!!
Ha mégse tanulják meg csak elbasszák az idejüket, mert lusták az nem az állam hibája.
Ha eltűrik a szar tanári kart és hiáynso felszereltséget az iskolában, mert gyávák-igyénytelnek ... az sem csak az állam hibája. A szülöi/adózói közösség feladata a kívánt színvonal kikényszerítése az államból. Hisz ők a választók >> a politikai erő!
Persze a szarokrá-nemfoglalkozokvele polgár az nem politikai erő :-( Az egy senki-semmi akit az állam is leszar, jogosan.
Az utolsó előtti egy humán védelemnek néz ki inkább azaz két nyomógomb középen a présgép és csak akkor tudod működtetni ha egyszerre nyomod meg a két gombot azaz nem vágod le az ujjaidat véletlen.
Egy fa kerti tárolót szeretnék a kert végébe telepítettni hamarosan. Szeretnék áramot és riasztót is bevezetni a házikóba. Szerintetek a földkábel és a kettő riasztókábel mehet egy védőcsőben(KPE csőre gondoltam) vagy külön kellene vezetnem a gyengeáramú kábeleket?
Az egységes alaptudás-műveltség biztosítása az állam kötelessége és felelőssége. A további plusz és speciális-egyéni-egyedi okosságok/baromságok oktatása tartozik a magánszférára.
A feladatmegoldás módjáról is az állam dönt, mivel az ő feladata a konkrét megvalósítás.
A megavlóstáshoz, ha akarja igénybe veszi a civil/egyházi hálózatot, ha akarja nem. Ez meg politikai döntés amiről a szavazók által választott parlament dönt a kormány/képviselők előterjesztései alapján >> TÖRVÉNY-ben. (ide értve a parlament által a kormányhoz delegált rendeletalkotási jogot is)
Akinek valami nem tetszik az indíthat politikai akciót és ha lesz elég támogatottsága akkor változik a dolog. Hajrá!
"a kormány nyilván olvassa a netes kommenteket. :D"
A kormány talán azon dolgozik hogy a fiatalok közül senki, semmilyen iskolai formával ne úszhassa meg a központilag előírt gondolkodásmódra való (politikai+vallási?) nevelést. Tehát ez a látszólagos "szakmai oktatási szigorítás" talán valójában annak a kiterjesztése, amit az általános iskolák terén látunk: a magántanulás, alternatív iskolák, stb fokozatos kiirtása és az összes gyerek valamilyen központilag gondolat-felügyelt akolba terelése.
"mint láthatod 120kOhm a mérőellenállás --nem 2MOhm ."
Sajnos nagyon kicsi a kép és az interneten sem találtam Univo kapcsrajzot hirtelenjében. Persze ettől még elhiszem neked, hogy 120 kohmos volt, csak érdekelme a belseje, hogy mitől lett ennyi :)
Csak az Univo3 rajzát találtam meg, de annak a kapcsolása egészen más:
Lehet, hogy nem ezen a fórumon írtam az udvarsöprésről. Ez volt a tapasztalatom az iparitanuló kezelésről addig, amíg "voltak nagy állami cégek, tanműhelyekkel".
"Precíziós mérésekhez meg pl mérő-hidakat illik használni és nem szabócentit és nagyítót :)
Láttál -e még tükrös galvanométert ? ---kapacitiv voltmérőt ? "
A MOM ban használtak fenymutatos galvanometert, meg elektrosztatikus voltmérőt.
Az előző munkahelyemen, mielőtt nyugdíjba mentem leadtunk régi műszereket, Weastone hidat, Isoleka meggert.
Sokáig szolgáltak néha javítottam is őket
Mindenki leszólta az okj-s alapszakma képzést, a kormány nyilván olvassa a netes kommenteket. :D Hát most majd nem lesz ilyen, csak iskolákban. Szerintem a minőség az iskolákban egyenletesebb. Bár amelyik felnőttképzőnek én szoktam oktatni, az egy igen lelkiismeretes társaság, az oktatók meg szeretik a tárgyakat, ezért szeretnék, ha a képzettek is tudnák, azaz leadják, átforgatják, magyarázzák, satöbbi, de az országban (azaz a a Facebookos képzési hirdetések alatt a több száz hozzászólásban) egyöntetű a vélemény, hogy ezek a cégek kóklerek, nem oktatnak annyit se, amit lehetne, az óraszám kevés, nincs könyv, nincs gyakorlat, ésígytovább.
Ezt a kis oldalkocsis Ganz univot mi is használtuk hőelem mérésre a szaloptika gyártásánál, de még UNIVEKA-t is.
(A hőelemeket is magunk csináltuk platina, platina rhodiumból);
"Csalhat hisz egy feszmérő ideálisan végtelen nagy impedanciájú egy árammérő pedig nulla."
Amikor a műszer és a mérendő áramkör ellenállás-jellemzői között két-három nagyságrendnyi különbség van, akkor a mérés pontatlansága nem ezen fog múlni :)
Precíziós mérésekhez meg pl mérő-hidakat illik használni és nem szabócentit és nagyítót :)
"120V méréshatárban a 120kOhm ? főleg ha 100k--470kOhm előtét van előtte ? "
A képen látható alapműszer 60 mikroamperes, tehát 120 voltos méréshatár esetén ha jól számolom, akkor kb 2 megaohmos előtét ellenállás kell neki.
Hirtelen nem jut eszmbe olyan életszerű szituáció, amikor egy ennyire egyszerű műszerrel 120V méréshatárban 100 kiloohm feletti ellenállás mellett bármit is pontosan kellene megmérni.
(a "villamos mérések" órán adott feledatot NEM tekintem életszerű mérési szituációnak :)
Ha a méréshatárt elosztod a full kitéréssel az szerintem a müszerállandó. Majd ezt beszorzod a leolvasott értékkel nem vétve paralaxis hibát :) megkapod a mért értéket. :D
Nálunk volt minden, szép vezetékezés - ugye a simán szopató feladatok :) - minden kapcsolás 3-4 mágnes kapcsoló típussal, finder timer relés dolgokkal is kiegészítve. Futószalag vezérlés időzített indítással leállítással nulla keresztreteszeléssel.
Én vizsgán futószalag vezérlést húztam 3F 2 db motorral.
Fél herzenként változik az önfrekvencia, az közvetlenül leolvasható, és ha kettő egymás melletti egyformán rezeg félerővel, az meg a köztes érték, félnek a negyed.
csak azokat gyakoroltuk amik a gyakszi tételekbe szerepeltek. Mi megtanultunk vizsgázni. 5 éve 5 napig jártam tűzvédelmi tanfolyamra és meg is tanították, itt fél nap alatt megtanultunk levizsgázni belőle. Grátiszba adták. Kiakadtam
Mivel én a fenntartásban vagyok és igazából ott sem csapásirány a betáp legfeljebb 52V-ot ha nagyon kell.
Most volt egy kicsi dolog amikor Nyírségben szétcsapott a vihar pár települést akkor mennem kellett aggregátorozni akárhova. No ott volt dolog mert nem volt aggregátorcsatlakozónk és teljesen szabálytalanul buherálnunk kellett úgy hogy vissza se tápláljunk a leszakadt hálózatba és menjen is minden. De ez csak fakultatív program az életemben, és hogy csinálhassam is azért mentem el villszer suliba.
Vannak emberek akik gyakorlatiasak és nem szeretnek számolni. Minden megjavítanak ha kell csak ne legyen elmélet.
Én 2 évig jártam de a fázisjavítás nem volt annyi központi téma. Számolni imádtam, ment is mivel én alapból műszaki suliba jártam és minden visszaköszönt a gyerekkoromból. Akkor te a munkanélküli verziót csináltad?
Csináltunk olyan fénycsőkapcsolást és mérést ahol kondi nélkül, kondival, és elektronikus előtéttel mekkora áramot lehet mérni.
Egy komámat odavittem a villanyszerelő suliba. Ő közgépapirral szerelt/telepített autófestő üzem szárítókamráját. Még villamospapirja sem volt. Most legalább van egy villanyszerelői jogosultsága.
"Ha másért nem vektorozunk akkor egy kicsit a 3F fi relé működése okán csak csináljuk már hogy valójában hogyan is működik és miért védi és hogyan az 1F fagyasztókat és hogyan a 3F gépeket ."
Nekem a rajzokkal nem volt gond, de például a kondenzátorral való fázisjavítás értelmezése kifog rajtam. A háromszögek és a rószorelpera megy, és még tetszik is!
Láttad a "Vészhelyzet" című sorozatot, amikor legelőször játszották? Nem tudom
mikor volt ez, tán '90 körül?
A lényeg: megfigyelted, ha behoztak egy beteget, akkor nem orvost kezdtek el keresni, hanem operáltak szívet, vesét, szülést vezettek, lőtt sebet mindent. Nálunk az orvos urológus, kardiológus, pulmonológus stb., csak azzal foglalkoznak. Ezek az orvosok abban az időben 12-16000 dollárt/hó.
Dolgoztam 150 főt foglalkoztató olasznál. Ez kb.140 gépet jelentett. Mndenféle karbantartási, javítási feladatot egy ember végzett. Igaz, itt láttam olyant, hogy a motor csillagpontjáról vette le a géplámpának a 0-át. Ö kezelte a kazánházat (automata volt), világítást javított a csarnokban stb.
A gépen dolgozókhoz képest 4-szeres volt a fizetése.
Amióta NATO tagok vagyunk, kerülnek ide amerikai technikák is. Úgy kezdődik a beüzemelés, elővesznek egy könyvet és az abban leírtakat követik. Először nekiáll dugaljat keresni, azután bedugja és szép lassan, pontonként beüzemelik a technikát.
A német is így üzemeli be a gépeket. Pontonként pipálja ki a könyvet. Rossz az időrelé, újat kell betenni helyette, de csak más gyártmány van. Elkezdődik a telefonálás. Minden túlzás nélkül több, mint egy fél munkanap, mire Németországból megjön az utasítás, hogy kell bekötni, addig folyamatos a telefonálás. Ez egy átlagos villanyszerelőnek 10 perc.
Szerintem összecsúsznak egy kicsit már a szakmák. Ácsok sok esetben fednek tetőt, vagy bádogoznak is, főleg ha csoportban vannak és egymás szakmáját is elsajátítják.
Villanyszerelők alkalmakként szerelnek informatikai hálózatot is ha nagyon muszáj és van szakmai segítségük a csoportban.
Több 10 éve foglalkoztat a szakma, mást tanultam anno. (telefonos) Megajándékoztam magam egy 10 hónapos okj-s képzéssel ,két hónapja le is vizsgáztam. Vannak hiányosságaim nekem is, de nem hittem el,hogy tanult emberek nem képesek rajzot értelmezni. Nem csak a csillag delta, de még a lépcsőházvilágítás ill váltó keresztváltó is hatalmas kihívás.
Ha valaki visszalapoz sokat akkor betettem egy mérést fotókkal mert ugye anno az iskolában sem jött elő életben senkinek de szerintem itt sem hogy akkor:
- 3F
- fázisonként "230W-os" izzó.
Árammérő a nullán.
Nézzük, hogy egy izzó egy fázison mennyi áram. 1A
Felteszünk egy másik izzót is egy másik fázisra akkor mennyi is lesz az áram? 1A
Felteszünk egy harmadik izzót akkor mennyi lesz? Ideális esetben nulla.
Ha másért nem vektorozunk akkor egy kicsit a 3F fi relé működése okán csak csináljuk már hogy valójában hogyan is működik és miért védi és hogyan az 1F fagyasztókat és hogyan a 3F gépeket ....
Erre én anno rá is kérdeztem hogy oké hogy vannak tehetséges gyerekek akik a sima szakmunkásból kinövik magukat. De hogy vannak a határok ?
Amiket írogattok hogy elosztószerelés meg komolyabb vezérlések kitalálása elkészítése ez nem szakmunkás villanyszerelő kompetencia. A mai gyerekállomány nem is lenne képes rá sem habitusa sem kompetenciája alapján. Ha menni fog neki a sima gipszelgetés, csövezés, vezetékelgetés stb stb annak már örülni kell ...
Én is arra gondoltam... Még a nyolcvanasok elején ismerkedtem meg velük, akkor tán Weidmüller volt a sárga. És volt egy bunkó magyar is, ha jól emlékszem.
Tényleg nagyon pofásan néz ki, ha rendesen egymáshoz vannak húzva a gyöngyök és ugyanabban a síkban kezdődik mindegyik.
Mi a sárga számgyöngyöt használjuk. Talán nem titok, rendszer is van benne, a szám eleje utal a tervlap oldalszámára. Amikor egy terv mappa 300 oldalból áll, jelentősen megkönnyíti a munkát. Többféle érjelölőt kipróbáltunk. A számgyöngy egyetlen hátránya az idő igényesség, viszont egy szortiment dobozban elfér a gyakori érvégekkel együtt.Mobil, nem igényel áramforrást mint a nyomtatós verziók......
Egyszer egy szomszédos országban amerikai tulajdonos vásárolt egy üzemet,amit fel kellett újítani ill bővíteni. Villamos részről a mi cégünk végezte a kapcsoló szekrények legyártását beüzemelését. Az amik küldtek egy meglehetősen nagy PLC szekrényt amin nem voltak tömszelencék,de semmilyen könnyítés,vagy nyílás. A gépek teszteléséhez természetesen jött egy ember az USA-ból,aki kapcsolatot is tartott a honi informatikusokkal.
Na szóval ez az ember beszélgetett a főnökömmel(villamosmérnök),miszerint az én végzettségem micsoda, hisz fúrom a tömszelencéket, kábelt rendezek,stb, de a PLC szekrényükben is kötést végzek a tervük alapján. Van hogy módosítom a huzalozást,és a tervet is hozzá (a tervlapokban átrajzolom). Ehhez az emberhez jönnek a terepi villanyszerelők kérdéseikkel, de akár a lakatosok, gépészek is konzultálnak velem. Ha egy egy berendezés nem működik ez az ember felkel a kapcsoló szekrénytől és megoldja a terepi problémákat.Nem ért angolul,de ha közölni akar velem valamit azt csak csak megérteti.
Ha mérnök vagyok miért végzek fizikai munkát.Ha szakmunkás lennék milyen jogosultság alapján kötözgetek a szekrényben.De hogy a tervet módosítja, aktualizálja az meg megint mérnöki feladat.
Náluk az USA-ban legalább öt szakmai kategóriát fognék át a munkámmal. Náluk szigorúan meg van húzva a határ hogy ki meddig jogosult munkát végezni a képesítésének megfelelően. PL:akik a szerelvényeket szerelik nem jogosultak a kötődobozokban,kapcsoló szekrényekben,motorokban kötéseket végezni. De akik jogosultak szekrényben kötni, csakis elkészült tervek alapján teheti azt. Tervet akármilyen kis módosítás is, csakis mérnök végezheti.
Nem tudom elárulta-e a főnököm hogy csak egy mezei épületvillamosság szerelő.Szerintem nem,mert lehet jelentés lett volna az anyacég felé.
Amcsi filmvígjátékokban nem ritka geg, hogy valami kis problémára kihívnak egy szakit, aki elvégzi a munkát, aláíratja a jegyzőkönyvet (munkanaplót?),számláz, de mégsem működik a berendezés.Hisz a munka további folytatásához további szakember bevonása szükséges, mert annak van egy egy részfeladata.Ha végzett,újabb szaki jön,és így tovább.Legvégül jön az első szaki,elfordítja a kapcsolót,és lőn világosság.....
Lehet hogy csak Magyar honban elvárás,hogy a villamos végzettség a falvéséstől a PLC programozásig mindent lefedjen.:(
Azért volt az a papírjában, mert az én évfolyamom végzett utoljára villszer 503 szakmai számmal '81- ben.
Utánna 4 felé szedték a sakmát, ha jól emlékszem, épület villszer, villamos hálózat szerelő, erősáramú berendezés szerelő és villamos jármű szerelő.
"Mi is wagóra váltunk ( ha végre visszajelez a wago)"
Volt eset, hogy a meghibásodott print reléket elég lassan lehetett tőlük beszerezni, így aztán vettünk print reléket magába, és azokat forrasztottam át a rosszak helyett a wago házába.
"Bár a kilencvenesek elején és a végén is volt egy-egy kérés, hogy tervezzek meg egy-egy vezérlőszekrényt, aztán rám beszélték, hogy vállaljam el a szerelést, mert nem vállalja senki úgy, hogy még némi esztétikai követelményeket is kielégítsen. Azokat élveztem, mert akkor használtam először normális nyugati készülékeket, amelyeket én választottam ki. De mondjuk szépre is csináltam, például a csatornák takarófedelét méretre vágva, sorjázva elvittem a mosdókagyló alá, és az ultradermmel vakító fehérré varázsoltam. És még ráadásul meg is fizették alaposan."
A 90-es évek végétől jó pár éven át mellék állásban egy ipari képfeldolgozással foglalkozó cégnek vállaltam - APRA NORM - vezérlő szekrények szerelését az anyagok megrendelésétől kezdve a komplett telepítéséig.
A szekrények összeszerelésénél jól jött a mechanikai műszerész szakmám is, mert pontosan, precízen kellett az összeszerelést végezni ahhoz, hogy a PC, monitor, kártya rack fiókok, előlapok pontosan illeszkedjenek és esztétikusan is jól nézzen ki a rendszer. (Ehhez pl. szerelő, beállító sablonokat készítettem, hogy a munka gyorsabban, és könnyebben menjen.)
A belső körítést is el kellett persze készíteni, betáp panel, I- O kártya, busz kártya, stb. és mindezek kábelezése a telephelyen szállításra készen. Akkoriban az izzó, fénycső gyártás volt a fő alkalmazási területe ezeknek a berendezéseknek, így volt szerencsém az ország TUNGSRAM, illetve GE gyárait de más ipari termelő üzemeket végig járni.
Fiatalon jó kaland, plusz pénzt is nyújtó érdekes munka volt.
Láttam olyan villanyszerelőt, akinek a bizonyítványába az volt beírva, hogy vill. berendezés szerelő.
Villanyszerelőkkel együtt dolgozott és a műszerész hívta, hogy mérjen ki valamilyen motort. Elutasította, hogy ő ahhoz nem ért, mert neki nem az a szakmája.
Szerinted, akkor ez egy"magasabb fokozat"?
Dolgoztam olyan helyen, ahol a villanyszerelő javította a térvilágítástól a BAK-darun keresztül mindenféle szerszámgépeken (eszterga, maró, véső stb.), hegesztő, plazmavágó, szegecselő, szóval még 100 féle gépet ugyan az a (összesen) 10 villanyszerelő javította két műszakban.
Egyébként a nulla vezetős példa tipikus esete annak hogy miért nem ártana egy kis ismeret ezekről a villanyászoknak. Nem egy helyen láttam vastagabb nullát mert úgy gondolta az egyszemélyes tervező/kivitelező villanyszerelő (ez általában így működik) hogy össze kell adni a 3x16A-t és annyi fog a nullán folyni.
De azért ez itt is feladta a leckét pár embernek, csakúgy mint a nulla szakadás esetén mi lesz egy 3f rendszerben eset.
Külön áramkört szertnék kiépíteni klímaberendezés részére. Régi szekrény, 3 fázis. Jelenleg gyakorlatilag a 3 fázis a 3 áramkör. Az elgondolás az, hogy az egyik fázis (jelenleg minimális fogyasztó van rajta) lenne kettéválasztva a kismegszakító után. Az új áramkör a szekrényből a falra jönne ki, ott kábelcsatornában menne a klímáig. A bekötést természetesen plombabontásra jogosult szerelővel végeztetném.
Ez így lehetséges? Emiatt a mérőhelyet ugye nem kell szabványosítani?
Én a nyolcvanasokban szereltem utoljára pénzért villanyt, azóta csak "szórakozásból" (saját lakás, szomszéd nyanya, idős rokon). Hanem aki nem élte át a korszakot, az nem tudja, hogy a Kádár-korszak végén általában csak fizikai munkával lehetett plusz pénzt keresni.
Bár a kilencvenesek elején és a végén is volt egy-egy kérés, hogy tervezzek meg egy-egy vezérlőszekrényt, aztán rám beszélték, hogy vállaljam el a szerelést, mert nem vállalja senki úgy, hogy még némi esztétikai követelményeket is kielégítsen. Azokat élveztem, mert akkor használtam először normális nyugati készülékeket, amelyeket én választottam ki. De mondjuk szépre is csináltam, például a csatornák takarófedelét méretre vágva, sorjázva elvittem a mosdókagyló alá, és az ultradermmel vakító fehérré varázsoltam. És még ráadásul meg is fizették alaposan. Annyira, hogy 8-10 jelzőizzós monitort is csináltam hozzá, hogy rendesen kipróbálhassam a működést. És még mindig élveztem. :D
Kulturális cucc! Manapság átszoktunk a rugós wagora ugyanebből a C sínes sorozatból, azzal még jobb szerelni. Kis méretekben a csavarossal volt szívás rázkódós helyen.
Azért vannak a villanyszerelőnek is fokozatai, az értelmesebbek elosztókat szerelnek készre asztalon, profibb munkát végeznek, nem mindenki falakat vés.
Bár tény hogy az új ház építősdiben van minden...
Az hogy ki milyen, más számára visszataszító munkában talál örömöt az érdekes, apám 70 évesen is jár mindenhová festeni, csiszol, szívja azt a szutyok glettet és mindig imádta mert újat alkot, szereti hogy a vevőknek örömöt okoz.
így van ez sok aljának minősített szakmában, mindnek megvan a maga szépsége (ülni a kombájnban a porban, stb)
Érdekes, bár nem vidám, hogy lekoptak az emberekről a civilizáció évezredeinek rétegei, és előjött a primitívusz. Ha én azt mondom, hogy nálunk ez nem így volt, erre rögtön rásütik, hogy farokméregetés. Még egy pár év, és már csak két rövid, torokhangú hörgéssel küldünk át a chatpartner címére fél kiló C4-et. :D
Már a szak-középiskolákban is beírattak tanároknak olvasás oktatas kürzusra nem csak a szakmunkásképzősöket mert ugy mennek fel a gyerekek hogy összetett mondatokat nem tudják értelmezni.
A hobby vagy a projekt részeként az más de aki túlképzetten túl alacsony szakmai szintet űz az valahol necces ...
Volt kollégám aki tényleg elvégezte a Győrt, Kandót és a BME-t is ellenben nem tudtam neki meg magyarázni hogy ha 192.168.1.1/24-en van egy berendezés akkor tök minden hogy 100-at vagy 200-at állítasz a laptopodnak kapcsolódáskor. Neki le volt irva hogy oda ötöt kell írni és nem kell variálni.
Erre szoktam mondani - dehogy mondom csak gondolom - hogy hallom hogy főiskolán vagy egyetemen mekkorát integráltunk meg valószínűség számoltunk hogy oké az volt 10 éve de a mai szakmai kornak ma meg tudsz-e felelni mint egy jól képzett mérnökember?
Én is valaha a DOS3.3-al kezdtem ha ez még mond valakinek valamit.
Nehéz ügy ez 10-20 évvel egy felsőfokú intézmény elvégzése után ...
Ami biztos hogy vannak olyan szakmák ahol vagy felfelé menekülsz, vagy vállalod hogy élethosszig tanulsz és keresel olyan munkahelyet ahol erre lehetőséged is van ...
Persze aki szereti a szakmáját az csinálja szívesen de egy villamosmérnök akkor forraszt ha tervez, alkot, használja a rendszer-szemléletű gondolkodását.
Nincs kizárva ez az életút, mint Somló Tamás aki elvégezte a jogi egyetemet de bevallottan soha nem lesz/lett belőle praktizáló jogász. Nekem furcsa. Persze nem mindenki akar vezérigazgató lenni de ritkán verik a falat villanyszerelőként villamosmérnökök. Azok jellemzően lecsúszottak vagy alkoholisták.
Csak saját célra lesz, amatőrként nyilván másnál nem vállalok ilyen munkát, nem vagyok "önjelölt szaki" :) Itthon annyi lenne a koncepció, hogy lesz egy rack-szekrény az előszobaszekrény fönti részében, onnan csillagpontosan elmegyek a kapcsolókig, szobánként 1-2 helyen a lan-csatlakozókig, az ablakokhoz és a 2 bejárati ajtóhoz, szobánként 1-1 mozgásérzékelőhöz/kamerához, szintén szobánként 2-3 szál az álmennyezetbe a hő/pára/jelenlét-érzékelőknek, van néhány olyan dedikált fogyasztó is ahol későbbi okosításhoz jó lehet (pl. hűtő, melegvíztárolók, kazán, radiátor-és padlófűtés-osztók) + a házon kívül is vannak helyek (garázs, motoros kapu, nyárikonyha, kaputelefon, öntöző, a riasztóhoz tartozó kültéri eszközök, bejövő víz elzárása mágnesszeleppel csőtörés esetén stb), ahova szintén érdemes lenne már most előkészítenem legalább a kábelezést, így adódott ki ez a viszonylag nagy mennyiség. A kérdések már csak ezek lennének:
- A fentieken kívül van-e még valami, amit érdemes lenne előkészíteni?
- Igaz-e, hogy a fentiek közül mindenhova megfelel a tömör erű cat7 s/ftp (olyanom már sok van, legfeljebb helyenként "ágyúval verébre", azaz túl jó)? Az árával most ne foglalkozzunk, ilyen 1000 méter környékén már a legjobb is olcsóbban beszerezhető, mint ha többféléből (külön riasztókábel stb) veszek kevesebbet. Ha valahova táp is kell, az mindenhol megoldható külön erősáramú kábellel (mert az van is bőven, el is fér nálam mindenhol), vagy van olyan eset, ahol valamiért mégis muszáj a tápnak is a vezérlőkábelen mennie és ezért nem elég a cat7 keresztmetszete (POE-vel sem)?
- Védőcsőben gondolom kültérre is jó, nem kell pl. fagypont alá leásni meg ilyenek? :) Kezdő vagyok, mindent megkérdezek :)
- Ha nem egy helyen van a villamos elosztótábla (kismegszakítók) és ez a rack szekrény (kb. 10 méter kábel a távolság), akkor hogy érdemes megoldani kettőjük között a kábelezést? Én arra gondoltam, a kismegszakítókból 1-1 12V mágneskapcsolóra mennének azok a szálak, amik "vezérelten" működnek, ezekhez kellene ugye az indítójelet odavinnem a rackszekrényből. Erre a célra van egy csomó 20 eres telefonkábelem, asszem még árnyékolt is, nem is foglal sok helyet a 100x50 kábelcsatornában. Szól bármi az ellen, hogy ezt használjam? A "bolti" házvezérléseknél (pl. Loxone-nál) hogy van, ezek az "indítójelek" ott is kisfeszültségűek és csak utána a reléken van 230V?
- A cat-kábelek árnyékolását ugyebár 1 helyen, a rack-szekrényben kellene összegyűjtenem és a földelésbe bekötnöm. Annak van valami trükkje, hogy onnan a szekrénytől a fali elosztóig (a földelési csomópontig) ezt a 10 métert ez a földkábel hogyan teszi meg (pl. azon a köztes szakaszon neki is árnyékoltnak kell lennie)? Milyen keresztmetszetre lehet szükség kb. 100 db s/ftp árnyékolásának közösítése esetén?
Flexi amúgy is drágább, de mi a koncepció? Installációs mazzagok pont ezért tömörek mindenféle téren, de ha ennyire nincs elmélet akkor olyan mittomén. Valaki akad is, aki ért hozzá? Ak iaz érvéget mondta az vagy nem érezte a helyzet komolyságát, vagy hülye. Utóbb esetben verd nyakon, és mondjad, hogy "Elekbazmeg!"
Kábelt ugyanott, ahonnan ez a sodrott lenne, nem? Esetleg idehaza RDM, NewNetwork, Lan Kft, és még vagy 20an mások.
Ha a végét levágjuk, akkor kötés szempontjából mindegy, ennyi erővel 3 métert is mondhattál volna, de minek? Ami a képen van az érdekes, egy mozdulattal egy rövidebb kötést szétcsavarni egyszerűbb, minte egy ilyet beállítani a fotóhoz, az szinte biztos. Mondjuk ezt éppen tudja a fene, milyen márkájú a modul?
Én ezt szeretem. Meg a többi sok mást is. Néha meg a szopósabbat, csak működjön rendesen:
Köszönet mindenkinek, felfogtam :) Egyébként az érvéghüvelyt nem én találtam ki, úgy javasolták, de az nekem is komolytalannak tűnt erre a célra. Szóval már csak az a kérdés, tud vki jó áron, nagy mennyiségben (500-1000 m) tömör cat7-et? Én meg ugye ebben a flexiben tudok segíteni ha vkinek az kell (még nem hoztam el).
Nem art tisztaban lenni vele, hogy kivel vitatkozol adott temaban. Vannak esetek amikor Jahno-val nem vitatkozunk, hanem szepen hummogve megfogadjuk a tanacsat, mert szinte biztosan nehany nagysagrenddel tobb tapasztalata van a kerdesben mint a videki pek informatikusoknak.
"5-6 cent hosszan csak nagyon indokolt esetben húzzuk le a köpenyt is"
Számomra elég indokolt eset az, hogy így fele/negyed annyi idő alatt lehet végezni egy bekötéssel :)
Azt nem is írtam, hogy okos színkiosztású bekötési pontoknál még szét sem kell sodorni ezt a 6-10 centire blankolt érpárt (újabb idő-megtakarítás!), csak egy ponton kicsit széthúzni egymástól a két eret és már lehet is befeszíteni a két egymás mellett lévő mélyedésbe.
"hogy RJ45 dugó is eltérő mert mar kell merev erűre és más sodrottra."
Amelyik UTP dugó benyomódó érintkezője két oldalról közrefogja az eret, az jó tömörre és flexibilire is. Amelyiknek az érintkezője keresztül akar szúródni az ér közepén, az tömör érhez nem jó (viszont flexibilis ér esetén megbízhatóbb az érintkezése).
Itt egy cikk erről, de aki nem tud ángolul, azoknak is vannak képek:
ezen a képen még láthatják a nagyothallók rövidlátók is, hogy az UTP dugóban hol találhatók az előző cikkben látható pici lemezkék (amik préselés közben benyomódnak):
Baze, még mindig nem a bele való kábelt használja és kész. Ez a bazi nagy hiba, több jó nem lesz, csak sokat írsz a semmiről. Azt nem is merem mondani, hogy 5-6 cent hosszan csak nagyon indokolt esetben húzzuk le a köpenyt is.
- gagyi patch panel (némelyiknél elég nagy a távolság a pici érintkező kések között)
- az ér nincs TELJESEN lenyomva egészen a rés aljáig betűző szerszámmal (csak úgy félig)
- nem egy erre a célra gyártott betűző szerszámmal dolgozol, habnem pl kis csavarhúzóval bénázol
- a kis csavarhúzót betolod az érintkező kések közé, jó messzire örökre szétfeszítve őket egymástól
- nem veszed észre, hogy benyomás pillanatában az ér nem volt feszes, ezért a két érintkező kés között az ér omega formájú kanyart vesz fel (tehát az ér pont ott nem megy le egészen a rés aljáig, ahol fontos lenne az érintkezés szempontjából ). Ez elln egy trükk, hogy a betűzés pillanatában a vezetéket jól megfeszíted. Persze ahhoz hogy megfeszítsd, ahhoz a kábelt 6-10 centi hosszan kell blankolni, hogy az ér a betűzési ponttól legalább 5 centivel túllógjon, ezt a túllógó szakaszt tudod megfogni és megfeszíteni a betűzés előtti pillanatban. Ezen a képen látható a laikusok szemében "feleslegesen" hosszúra blankolt utp kábelvég, hiszen úgyis le kell majd vágni azt a plusz 5 centit. A profik tudják, hogy az a "felesleges" plusz 5 centis vezetékdarab jelentősen meggyorsítja a munkát (nem csak flexibilis, de tömör erek esetén is!) mert jól meg lehet fogni munka közben a helyére irányyatani az eret (flexibilis ér esetén meg feszíteni is)
Egyébként (más is írta) valószínűleg az összes pach panel nem kizárólag tömör erekhez való, tehát ezt a barkácsolást saját felelősségedre csinálod. Ha azért van ott flexibilis kábel, mert a kábel túlsó végén egyből UTP dugó van, akkor szerintem a kábelnek ezen végén is legyen utp dugó (és ne patch panel).
És idehaza mindegyikből van 10 forintos, ami szar, meg vannak a jobbak. Dugóból azért én is gányoltam, de tisztában voltam a következményeivel és egy jobbféle patch dugót falikábelre még rá lehet csapni. De mindenkinek azt mondom, hogy ne csinálja, mert csak.
Ne gányoljunk már, fél nap múlva meg szétesik, ráadásul CAT7 az még érdekesebb állat, főleg ha a júzer kérte. Meg kell csinálni normálisan, ahogy illik.
Mert a sodrott rohadtul nem erre való. Ópasztmek, mikor a hülyeség akaraterővel párosul, tessék elmenni valami 1-2 napos gyorstalpalóra, mert ez alapján elég nagy a baj.
Flexibilis (sodrott erű) CAT7 kábelt próbáltam patchpanel keystone-jába szerelni (ilyen késes-közényomós), helyenként még csak a rézig sem jutottak be a kések, nincs kontakt. Tudtok erre vmi megoldást, érvéghüvelyt, ilyesmit?
Én szinusz görbéket szeretek összeadni, az ér? Kollégát idézve, legtöbben a három dimenziós differenciált egyenletet sem tud kibogozni, mégis el tudja kapni a labdát :-)
Ezzel a aljzattal volt már dolga valakinek. szabad venni vagy hanyagolható. Csak azért kérdezem mert a legrand az régen jókat gyártott aránylag drágán, ez meg olcsó.
Nem nagyon olvasgatom, ekkora tévedést megengedhetek magamnak. A lényeg, a vektorábra benne van a "Villanyszerelés"-ben. Tehát egy villanyszerelőt nem lehet vektorábrával meglepni.
A Hámory név felvett név i-vel és y-al is.
Nem vagyok otthon, a neten most megnéztem a szerzőket. A legkellemetlenebb az egészben, hogy az "Ipari villanyszerelés" egyik szerzőjét személyesen ismertem.
néhány vén hülye akadémikus, ők döntenek a hazai oktatás minden területéről. Nekik az az elvük, hogy "mindennek a matematika az alapja, ezért mindenbe megpróbálnak minél több matematikát bele-erőltetni
Amúgy én a vén hülye matematikusokkal vagyok. A nyolcvanasok elején volt nagy felháborodás, amikor számrendszereket kezdtek tanítani általánosban, amire én azt mondtam a fröcsögőknek, hogy de hát így mondjuk egyszer esetleg megérted azt, hogy miért csinálod azt, amit csinálsz akkor, amikor hatot meg hetet összeadsz, és egy hármast írsz le, s majd a balra levő oszlopnál meg hozzáadsz egy egyest... és a nyolcvanasok végén ültem hátul, az elsősöket egrecíroztatta a tanárnő, a mellettem ülő szülő meg odahajolt hozzám, hogy: most mit csinálnak? Én meg mondtam neki, hogy hát... tulajdonképpen most egyenleteket oldanak meg. :D Ez valami Lénárt vagy Lénárd módszer volt. Csak hát egyiket sem vitték végig, mert a tanárok sem értették feljebb, ezek a kezdeményezések két osztállyal feljebb elhaltak, és a gyerekek belesimultak a szürke masszába.
Mutasd mar meg nekunk egyszeru foldi halandoknak a 4db(!) haromszogu alapkepletet ebben az abraban legyszives.
Ha beledoglok se latok kettonel tobbet.
Aki pedig ezt bemagoltatja a diakokkal az teljesen idiota, azt kell neki megtanitani hogy hogyan tudja levezetni oket. Az meg matek. De gondolom te nyulakkal is le tudod vezetni a negyzetgyok fogalmat, szoval nagy gond nem lesz.
Latom hogy a matek a te sajat HR-es szoke picsad, ugy vagy ezzel mint az egysegsugaru pek az informatikaval.
Jelen idejű ragozást használva a jelen tevékenységeire, nem szerelek villanyt.
Ide azért kezdtem járni kb 12 éve, hogy természetes módon állandóan szinten tartsam a felülvizsgáló tudományaimat, amit kb 2000-től más elfoglaltságok miatt nem tudtam végezni, és rájöttem, hogy a puszta emlékezet az idővel arányosan folyamatosan befolyásolja a szabványok szövegét. :D Hát, már nem is fogom megújítani a papírjaimat, de az érdeklődés megmaradt.
Meg néha vannak érdekesebb szakmai csemegék is, amikre helyből csak félig-meddig emlékeztem. Mint például hogy van-e a váltakozóáramú kommutátoros motornak kitüntetett forgásiránya, az érintkezőknél a felület, vagy hogy 50 Hz-en az elektromos és a mágneses tér... na meg az aszinkron generátor. :D
Ami a milliót illeti... Azt csak alulról közelítettem, azt is csak bruttóban. 2014. júliusában például 74 000 hiányzott. Viszont ennyi pénz mellett az nem volt kérdés, hogy azt akarom-e csinálni ennyiért, amit a szakmában legjobban szeretek, vagy esetleg többért nem kedvelt tevékenységeket végezzek.
Hobbiból forrasztgatni más ,mint hideg ablaktalan helyiségekben vágni a betont. Igaz egy jó villanyszerelő nyáron annyit keres hogy télen nem kell dolgoznia. Sajnos nekem ez még nem jött össze. Mérgelődök is eleget, villanyszerelés háromnegyede kőműves munka.
mindezt a végtelen nagyságú ismeretet, amit 8.-ik osztályban rákényszerítenek a tanulóra és iparitanulóként alkalmaztatják vele, akár feszültség, áram, teljesítmény-vektor néven, az nem akármilyen elárás egy 15 éves tanulótól.
Az utóbbi már feltételezi a "vektorok" mint alaptudás meglétét.
Ha elvégezte a 8 általánost, akkor a tanár nyugodtan feltételezheti az alaptudás meglétét.
Lehengerlően idióta vagy. Ez a hsz.-ed is az évszázad hozzászólásai közé tartozik.
Tehát a vektoroknak jellemzői:
- furcsa szokások,
- virágos réten szaladgáló kisnyuszik
- kis szőrös bundájukról lepereg a víz
vagy
- 6 mutatójú óra
- vagy bármilyen hülyeség
Valóban el kellene zavarni az MTA összes vén barmát és beültetni téged. Elég lennél egyedül is.
Megkérdeztem a barátom matematikatanár feleségét -mielőtt ide beírtam volna-, aki mondta, hogy 8.-ik osztályban tanítják a vektorokat. Most képzeljük el, amikor egy 15-16 éves tanulónak -aki tanult már a vektorokról-, nekiáll a tanár ugri-bugri kisnyulakról beszélni. Nem megtanulja, hogy mi az a vektor, hanem megjegyzi egy életre, hogy ilyen hülyét, mint ez a kecske, még az életben nem látott.
A vektorok megismertetése (már ismeri 8.-ból), megtanulása végtelen nagy leterhelés egy 15-16 diáknak. Vagy inkább csak a te szelemedet terheli meg nagyon, erre azért merek következtetni, mert ekkora hülyét, mint te, ritkán látni az életben
Idézek a wikipédiából:
"A vektor a matematika fontos fogalma. Egy vektort egyértelműen meghatároz az iránya, állása és nagysága (abszolút-értéke)"
Ez nyulakkal:
Valamilyen irányba tartó ugri-bugri, esővízet lepergető szőrrel, aki igen jó kiállású, nagysága abszolút értékben megadható.
Ha ezt képtelen valaki elsajátítani, az söpörje az udvart, ne villanyszerelőnek akarjon tanulni, vagy jöjjön el ide a topikba tanácsokat tömkelegét osztogatni.
"A villanyos vektorok működésének alapszínű megértése némi fizika, nulla matek"
Ha létezik olyan módszer, amivel a fázisok vektorainak furcsa szokásait közérthetően el lehet magyarázni a "vektor" szó megemlítése nélkül, mondjuk virágos réten szaladgáló kisnyuszikkal, akkor a fenti mondat tökéletesen igaz.
És ahol mindenütt csak fehér kisnyuszik ugrálnak, oda hiába próbálod a nyulak közé mindenáron beerőltetni a magas szintű vektoralgebrát, az egyszerűen lepereg a kis szőrös bundájukról és amíg te toporzékolsz mérgedben (mert ugye mindennek a matek KELL hogy legyen az alapja) aközben az összes tanuló a nyulakon röhögés közben tökéletesen megértette a fázisok szokásait.
Persze a rágcsálókat csupán a példa kedvvért említettem, le lehet cserélni őket mondjuk egy hat mutatójú órára vagy bármilyen más hülyeségre. A lényeg, hogy a dolog alapjának megértése a tanuló számára ne szopás legyen, hanem játék.
Sokadszor írok ilyeneket, most egy kicsit bővebben:
1: A szakmai tananyagból ki kellene válogatni azokat az ismereteket, amelyekre 90 százalékos valószínűséggel élete során sokszor szüksége lesz a villanyszerelők 90 százalékának. Ez a jelenleg oktatott szakmai tananyagnak kb ötöde-tizede lehet, nevezzük mondjuk a szakma magjának
2: Ehhez a minimális tananyaghoz olyan oktatási metódust kéne kidolgozni, hogy még a félhülyék is megértsék.
3: Aki ebből a "szakmai magból" 100 százalékosan sikeresen levizsgázik, az akkor is kapjon legalább kettes bizonyítványt, ha ezen kívül egyetlen más kérdésre sem képes válaszolni.
4: Aki ezen "szakmai mag" tananyagból csupán 99 százalékosra vizsgázik, az megbukott, akkor is, ha az összes többi (nem mag) kérdésre tökéletes választ tudna adni.
Az a tanuló, aki a négy "háromszögű" alapképlet 12 változatát nem tudja kívülről részegen, égő házban álmából felriasztva, azt nem engedném vizsgázni. Évet ismételne egészen addig, amíg az iskolából mehetne egyből nyugdíjba.
Mert, a jelenlévők kivételével, bizonyos villamosmérnökök jobban keresnének villanyszerelőként.
Aki meg itt írogat élvezi a kihívásokat, egy jó villanyszerelő cseppet sem áll meg ott, hogy 3 drótot hogy kell a legokosabban forrasztva vagy wagozva összekötni.
> Ha ilyen erős papírokkal rendelkeztek - többen de neked címzem - akkor miért szereltek villanyt ?
Mert szeretem csinalni. Kikapcsol, az elvegzett munkanak rogton lathato eredmenye van. Magamnak es baratoknak szivesen csinalom, de nem ebbol elek. Nem is vallalnek komplett hazat, max javitas vagy hasonlo, de tenyleg nem cel hogy ebbol eljek meg. (de persze ki tudja mit hoz a jovo :)
> Szakmailag nem lealacsonyító és zsákutca egy kicsit ?
Az a mernok akinek semmi koze a gyakorlathoz - szerintem - fele annyit sem er, mint aki meg is tudja csinalni. Miert lenne degradalo az utvefurot meg a horonymarot kezbefogni ?
> Ha 5 évig nem vagy szakmában akkor majdhogynem kiírtad magad és a tanulmányaidat a piacról
Ezert olvassa az ember a forumot :)
Viccet felreteve az epuletvillamossag sose erdekelt, egeszen addig a pontig amig el nem kezdtem epitkezni. Azota tanulgatom autodidakta modon, foleg innen a forumrol. A legnehezebb az volt hogy kiszurjem hogy kinek a hozzaszolasait erdemes elolvasni :)
Csak hobbiból szerelek villanyt. Ipari automatizálással és elektromos autó töltőkkel foglalkozok. Meg informatikával, épp gazdinfón tanulok a BGE-n, ha nem jött volna közbe két súlyos betegség, már meglenne az a diploma is.
Ha valaki szereti a szakmáját, boldog tőle és meg is fizetik akkor egyáltalán nem lealacsonyító és zsákutca.
Én például kimondottan szeretek kikapcsolódásként visszatérni az eredeti szakmámhoz és forrasztgatni, rossz készülékeket javítani. Sokkal jobban élvezem mint hülyékkel vergődni.
Ha ilyen erős papírokkal rendelkeztek - többen de neked címzem - akkor miért szereltek villanyt ?
Ezt mindenki tud aki egy kicsit odafigyel az órán érdekli a dolog. Szakmailag nem lealacsonyító és zsákutca egy kicsit ?
Ha 5 évig nem vagy szakmában akkor majdhogynem kiírtad magad és a tanulmányaidat a piacról, arról nem is beszélve hogy egy villamosmérnök jó szaktudással keres felénk egy millát havonta. De tudom olyan konkurenciát ahol kettőt is.
Nem villanymernokire jartam, hanem muszaki infora (bar ugyanaz a kar), volt BSZ I. es II, ez targyalta a matrixokat meg a linalgebrat, analizis I & II. meg a komplex szamokat (bar foleg a II.) Ez mind az elso ev alatt volt es szigorlatozni is kellett mindegyikbol, kulon ;) Infon 13 kredit volt a matek, villanyon 8 az elso par felevben.
De igazabol csak annyiba alltam bele hogy egyesek szerint a vektorokat el lehet magyarazni matek nelkul, ami akkora fogalomzavar hogy fáj.
- hosszadalmas és körülményes számolási eljárást az osztály 80 százaléka egyből tökéletesen megérti,
Ez így szokott lenni. Minél bonyolultabb valami, minél körülményesebb az eljárás, annál hamarabb meg szoktak érteni valamit. Erre mit lehet mondani? Nekem csak ez jut eszembe: te böszme.
- ezzel szemben a gyors és elegáns specializált képletet a tanulók 80 százaléka soha a büdös életben nem.
Mesélj az ilyen gyors és specializált képletekről!
Mutass példát egy hosszadalmas és körülményes számolási eljárásra, amire mindenki emlékszik, és ennek a példának gyors és elegáns specializált képletet-tel történő megoldására, amire már senki nem emlékszik.
Lehet, hogy akkor abból kettő van. Amelyikbe én jártam, abban egy év alatt meg kellett enni a három kötetet, amelyeknek összessége kb 180 fejezetcím volt, ebből három volt vektoros, és nyolc mátrixos.
Az összes magasabb matematikai apparátus célja, csak a számolási igény csökkentése a 4 alapműveletes időrabló eljáráshoz képest. Mérnökként ezt illene felismerni...
Nem vagyok otthon, nem tudom megnézni a Hámori: Ipari villanyszerelés című könyvben (lehet, hogy nem Hámori írta), de emlékeim szerint abban is vektorokkal, vektorok által bezárt területtel mutatja meg, hogy mennyi a hatásos, meddő, látszólagos teljesítmény. Ha a villanyszerelőknek újdonság lett volna a vektorok ismerete, akkor biztosan nem ezt a módszert használta volna.
Szóval nem értem mit rágódunk ezen.
A vektorokkal eddig egyedül ennek a féltudású, félismeretekkel rendelkező hülyének volt csak baja a topikban.
Célját elérte a tudatlanja, mert már 3. napja ezen rágódunk, a topik pörög, kecskéje meg ezen onanizál.
A vektorok összeadását, kivonását, eltolását 8. osztályban tanítják. Amit ott tanítanak, az meg elég a villanyszerelőnek.
Gimnáziumban a komplex-számokat a másodfokú egyenletnél elkezdik bevezetni:
- ha a diszkrimináns negatív, akkor két db konjugált komplex gyöke van az egyenletnek. Legalábbis én ezt tanultam. Arra nem emlékszem, hogy végeztünk-e vele műveleteket, de olyan érzésem van, hogy igen.
Matematika nélkül nincs fizika. A legnagyobb gond az szokott lenni, hogy a matematikában még nem jutottak el a fizikában szükséges ismeretekhez.
Aki nem tanulta meg matematikából, mi az a vektor, annak azt dumálnak fizikaórán amit akarnak.
Attól függetlenül nem értem, miért ez a nagy igyekezet a tanulót megóvni attól, hogy a vektorokat összeadni, kivonni, eltolni tudja?
> Az összeadásnak meg a kivonásnak? Ne is bolondozzál már. Azt ultimátumszerűen közlik még a felsőoktatásban is, lásd csatolt ábra.
A vektorok temakore kicsit bovebb mint az osszeadas/kivonas. Persze villamos szakmunkaskepzoben ezt nem kell tudni.
> Mit mondjak, fura egy egyetem lehetett. :)
Az volt. BME :)
> De egyébként csak azért jelentkezem, mert már megint hogy jön a megértéshez a mátrixalgebra és a komplex számtan?
Hat, ugy hogy nagyjabol az egesz villanytannak ez az alapja, persze ez mar megint nem a szakmunkas szint. De ettol fuggetlenul ha azt feszegetjuk hogy mi kell a megerteshez es mi az elmelete akkor _ez_ az, nyilvan ezt nem is tanitjak szakmunkas szinten, nem is kell. Alkalmazni kell tudniuk, de az egy masik vetulete a dolognak.
Az egesz onnan indult ki hogy eleg a fizika es nem kell _semmi_ matek a villamos vektorok megertesehez. Ez kb mintha azt mondanad hogy kofanak nem kell _semmi_ matek, anelkul is ossze tudja adni a fel meg az egy kilo almat.
Az _alkalmazasat_ lehet max megtanulni, az elmeletet hetszentseg hogy nem.
Az összeadásnak meg a kivonásnak? Ne is bolondozzál már. Azt ultimátumszerűen közlik még a felsőoktatásban is, lásd csatolt ábra.
Nekunk egy egesz felev volt az egyetemen a matrixalgebra, egy masik meg a komplex szamtan
Mit mondjak, fura egy egyetem lehetett. :)
De egyébként csak azért jelentkezem, mert már megint hogy jön a megértéshez a mátrixalgebra és a komplex számtan? Az a kezeléshez kell. Amiket írsz, annak az alapján egy szakmunkásképzős sosem tudott volna villanyszerelő lenni, mert ezeket ott nem tanulták. Én sem tanultam a technikumban, mármint matekból. A komplex számokat nálunk az elektro tanár vezette be. Ez nem akadályozta meg az osztály jobbik felét abban, hogy a fazorábrán magyarázza el az Aron-kapcsolásnál a mutatott értékek előjelének kérdését.
"Csurhetjuk ahogy akarjuk, de a vektorokat a matematika tudomanya fedi le, a fizika pedig alkalmazza"
Ezeket a vektorokat a való világ hozza létre, a fizika fedi le és működésüket a matematika vezeti le (magyarázza).
De ha ezt az egész jelenséget el lehet magyarázni matematikai levezetés nélkül (sőt: a "vektor" szó kiejtése nélkül!), akkor meg mi a francért kell mindenáron bele-erőltetni a matematikát? Hogy azt higgye a gyerekek (magas matekból gyenge) 90 százaléka, hogy ez a villanyszerelés ez valami számára felfoghatatlan tudomány és örökre elmenjen a kedve az egésztől?
Megmondom én, hogy mért: valahol a felhők felett, a való világtól távol él néhány vén hülye akadémikus, ők döntenek a hazai oktatás minden területéről. Nekik az az elvük, hogy "mindennek a matematika az alapja, ezért mindenbe megpróbálnak minél több matematikát bele-erőltetni, legnagyobb bánatuk, hogy az irodalom és az ének oktatásba nem lehet benyomni pár polinomot és integrált. És ha eléjük kerül egy olyan tankönyv tervezet, ami gyakorlatilag matek nélkül, a félhülyék számára is közérthetően magyarázza a fizikát, akkor azt a tananyagot azonnal elkaszálják ;)
Csurhetjuk ahogy akarjuk, de a vektorokat a matematika tudomanya fedi le, a fizika pedig alkalmazza (tobbek kozott). Ez alapszinten kozepiskolas tananyag.
Elek gondolataiba pedig meg veletlenul se akarnek belelatni, oriasi kaosz lehet ott ;)
> A vektorok összeadásának és kivonásának elvét az ebben az elektro leckében meg lehet tanulni.
Az _alkalmazasat_ lehet max megtanulni, az elmeletet hetszentseg hogy nem. Nekunk egy egesz felev volt az egyetemen a matrixalgebra, egy masik meg a komplex szamtan, kicsit osszetettebb kerdeskor mint ami egy darab elektro leckebe belefer.
> hol volt itt az ALAPSZINTŰ MEGÉRTÉSHEZ matematikai apparátus?
Ha nem erti a paciens hogy mi az a vektor akkor nem fogja megerteni a villamos vektorokat sem. Ez pedig a matekbol jon.
Mindegy, tultargyaltuk a temat szerintem, nem akarom tovabb folytatni az offtopicolast.
> Csak ő nem arról beszélt. Kivéve, ha jobban tudjátok, mint ő, hogy mire gondolt.
Van egy olyan erzesem hogy az esetek jelentos szazalekaban Elek se tudja mire gondolt es/vagy menet kozben valtozik hogy mit gondolt (sok guglizas utan). Ezert fogalmaz mindig kodosen.
> Hogy jön ehhez az integrálás?
Sehogy, azt akartuk ereztetni hogy egy erosebb kozepiskolaban joval a matrixok/vektorok targyalasa utani temakhoz is eljutnak a diakok.
> Mekket szerintem csak azért kéne hibáztatni, ami helytelen nála. :D
Az a baj hogy amit csinal az adott esetben karos. Nyilvanos forumon, vegtelen szamu hozzaszolassal egy idetevedo nem szakmabeli esetleg azt gondolja hogy Elek itt a megmondoember es minden szavat kobe vesett axiomanak kell tekinteni, pedig ez eleg messze van az igazsagtol. Persze hosszu-hosszu vitak utan jon az hogy "nem is ugy gondolta, meg HA igy van vagy HA ugy van", esetleg eltunik par napra es nagyvonaluan ejti a temat. Ez a baj, semmi mas. (Elek vedelmeben persze azt hozza kell tenni hogy porgeti a forumot rendesen, unatkozni nem lehet :)
Lehet, hogy te meg a másik fórumtárs beleláttok Mekk Elek gondolataiba, és amikor azt írja, hogy esik az eső, akkor ti tudjátok, hogy igazából arra gondolt, hogy holnap kedd van, és ezért írjátok az esős megjegyzésére azt, hogy nem, holnap csütörtök van.
De én a leírt szavakból tudok kiindulni. Az meg ez volt:
A villanyos vektorok működésének alapszínű megértése némi fizika, nulla matek.
No, és a MŰKÖDÉS ALAPSZINTŰ MEGÉRTÉSÉHEZ mi is kell?
1. ellenálláson az áram és a feszültség fázisban van
2. reaktív elemen jellegének megfelelően 90 fok eltérés van áram és feszültség iránya között
3. soros körben az áram, párhuzamosban a feszültség a közös
4. célszerű belülről elindulni
A vektorok összeadásának és kivonásának elvét az ebben az elektro leckében meg lehet tanulni.
Ha eltekintünk attól, hogy a 90 fok fogalma valóban puszta matematika, hol volt itt az ALAPSZINTŰ MEGÉRTÉSHEZ matematikai apparátus?
A konkrétszámolásokhoz, na, ahhoz kell a matematika. Csak ő nem arról beszélt. Kivéve, ha jobban tudjátok, mint ő, hogy mire gondolt.
Hogy jön ehhez az integrálás?
Érdekes, hogy Barcomp sem a kundalini kígyó felébresztését vélte kiérteni Mekk Elek idézett szavaiból a 101297-ben.
Mekket szerintem csak azért kéne hibáztatni, ami helytelen nála. :D
"Inkább azt kérdezd meg a hőszivattyúk gyártóitól, hogy egy levegős hőszivattyú miért kerül háromszor annyiba, mit egy ugyanannyi (sőt, 80 százalékban teljesen azonos) alktrészből álló fűtő klíma?"
Ezt a baromságot sokszor olvastam már, jó lenne egyszer konkrét példával alátámasztva látni. Mert hogy-hogynem nem ugyanaz a kompresszor van benne hanem egy 3x akkora.... És a körítés is más.
> Akkor is, ha holnap közli az áramszolgáltató, hogy vége az ingyenes napenergia tárolásnak? És mostantól a nyáron beszolgáltatott energiát télen csak mondjuk 10 forintért kaphatod vissza?
Olvasd at megegyszer amit irtal, ertelmezd, helyezd kontextusba es lehet hogy rajossz hogy miert teljesen baromsag az egesz.
> olcsó klímás fűtés árához képest kifizetnél mondjuk 4-5 millióval többet a házra
Mesled mar el nekem hogy az "olcso" klimas futeshez kepest hol jelentkezik ez a 4-5 milla plusz, mert nem latom.
> Tehát azt üzened a klímás fűtést tervező házak gazdáinak hogy hülyék, mert nem költenek a házukra (felreslegesen) egy-két millióval még többet? :)
Pontosan. Kivetelesen fejen talaltad a szoget.
> Inkább azt kérdezd meg a hőszivattyúk gyártóitól, hogy egy levegős hőszivattyú miért kerül háromszor annyiba, mit egy ugyanannyi (sőt, 80 százalékban teljesen azonos) alktrészből álló fűtő klíma?
Te sokkal inkabb otthon vagy az osszeeskuves elmeletek temaban, inkabb kerdezd meg te.
"Naparammal kombinalva a hoszivattyu a legjobb befektetes hosszu tavon"
Akkor is, ha holnap közli az áramszolgáltató, hogy vége az ingyenes napenergia tárolásnak? És mostantól a nyáron beszolgáltatott energiát télen csak mondjuk 10 forintért kaphatod vissza?
Tehát az olcsó klímás fűtés árához képest kifizetnél mondjuk 4-5 millióval többet a házra? Érdekelne a számítás, hogy ez a szép kövér pénzhalom szerinted hogyan / mennyi idő alatt térül meg és utána mennyi hasznot hoz évente.
"Uj epitesnel a vizes rendszert elhagyni szerintem ritka nagy ziccer kihagyas."
Tehát azt üzened a klímás fűtést tervező házak gazdáinak hogy hülyék, mert nem költenek a házukra (felreslegesen) egy-két millióval még többet? :)
Inkább azt kérdezd meg a hőszivattyúk gyártóitól, hogy egy levegős hőszivattyú miért kerül háromszor annyiba, mit egy ugyanannyi (sőt, 80 százalékban teljesen azonos) alktrészből álló fűtő klíma?
GAMF-ra, de mondjuk a matek és a fizika az mindig a kisujjamban volt általános óta, sorra nyertük a versenyeket. Jó volt a tanár, matek tagozat, de nem az erőltetős hanem az érdeklődés-felkeltős fajta. Sajnos az a tanár már nincs ott, pedig oda jár a fiam is.
Fogd mar fel, hogy a tudomanyt amit ezt elmagyarazza azt ugy hivjuk hogy "matematika". A vektorok geometriai megkozeliteset is, a matrixost is. Ez kerlek a matematika. Te hova jartal iskolaba ?
Az a legszebb, hogy az egész tökéletesen megérhető (elmagyarázható) egy gramm komolyabb matematika nélkül is. Persze hová lenne a világ, ha nem lenne az oktatásban (is) minden szarrá bonyolítva, feleslegesen. A végén még magabiztos tudással jönne ki a gyerek az iskolából és nem úgy, hogy hülyébbnek érzi magát, mint előtte :)
Ez egy rettenetesen kifacsart es felrevezeto faszsag.
Van az a meret ahol a klima joval dragabb mint a hoszivattyu, illetve gazkazanbol se csak olcso van. Naparammal kombinalva a hoszivattyu a legjobb befektetes hosszu tavon, _szerintem_. Uj epitesnel a vizes rendszert elhagyni szerintem ritka nagy ziccer kihagyas.
Profi megoldás: vezetékek teljes átkötése a helyi adottságoknak megfelelően.
Amatőr megoldás:
- a kieső kapcsolóba menő három vezetékből (pl egy WAGO segítségével) összekötöd egymással azt a kettőt, amikor a másik (megmaradó) kapcsoló felkapcsolt állapotában éppen ég a villany
- a harmadik vezetéket leszigeteled (vagy ráhúzol egy WAGO-t)
Ha konkretan az aram/fesz vektorokra gondolsz akkor valoban, csak szakiranyu kozepsulikban magyarazzak, de hogy a kozepsulis mateknak resze a matrix / vektor algebra az hetszentseg. Mi belekostoltunk anno a komplex szamokba is, integralas, derivalas, stb. Volt meg boole algebra es egyeb nyalanksagok, de en ilyen kozepsuliba jartam. Az a baj hogy ha valaki azt allitja hogy ezekre semmi szukseg akkor ott fog tartani ven korara mint elek, es a HR-esekre fog mindent ;)
Attól függ hogyan rakták össze azt a drótozást. Látni kéne pontosan hogyan van megoldva: tisztességes módon járkál a fázis oda-vissza a kapcsolók között és a nulla van a lámpánál, vagy dróttakarékosan összegányolva amikor kikapcsoltan vagy mind a két szálon fázis is "lekapcsolt" állást eredményez.
Kolléga már írt egy verziót, a profi megoldás természetesen a feltárás utáni teljes kibelezés és tisztességes újradrótozás lenne a szükségtelen kapcsolóhely begipszelésével, vagy ha már ott van, és megoldható, vagy még jól is jön, akkor esetleg konnektorrá alakításával.
Hát az a csövezéstől/dobozolástól függ, nem? A megmaradó alternatív egyik játszószálát kell összekötni valahol a lámpaszállal (50 %-os valószínűséggel majd meg kell fordítani az alternatívot, hogy a felső benyomott legyen a bekapcsolt állapot).
Ha nem vesszük figyelembe azokat, akik komoly hőszigetelés nélkül szeretnék a csodát, akkor a képlet valahogy így néz ki: "Megér-e neked 1-2 millió forint plusz kiadást az, hogy nagyon csendes fűtés helyett tökéletesen hangtalan fűtésed legyen?"
Aki ere igent mond, annak érheti meg a hőszivattyú vagy a gázkazán.
Ugyanez fordítva megfogalmazva: "A tökéletes csend helyett bevállalsz-e egy csendes susogást fűtés közben, ha cserébe 1-2 millió forinttal olcsóbb lehet a ház?"
mi kurva sokat vektorszámoltunk (mondjuk a gyengeáramnál többször van rá szükség). Negyedikben integráltunk, deriváltunk, úgyhogy a fősulin hátradőlve néztem a gimiből jöttek szenvedését amikor próbálták felvenni nulláról a fonalat...
Tiszteletteljes kérdésem lenne: hálószoba mennyezeti lámpa, 2db alternatív kapcsolóval, azonban az egyik azon túl, hogy felesleges, nagyon rossz helyen is van a szobán belül. Hogyan tudnám ezt a kapcsolót a legegyszerűbben kiiktatni, átkábelezés és kapcsolócsere nélkül?
nem állok bele ismét egy 2 napos értelmetlen szarfűrészelésbe hogy a radiátor légmozgása miért nem olyan zavaró mint egy klímáé, ne haragudj. Keress mást.
"nyílásokat a szobák között (amin átmegy a hang ha meggebedsz is)"
Tehát az akusztika tudománya egy humbug és valójában szart sem ér. :)
"légmozgást,"
Egyszer tedd a kezd egy nagyobb radiátor fölé fűtés közben: akár 100-200 köbméter per óra légmozgás is lehet. Kb ugyanennyit levegőt mozgat egy jó klíma éjszakai üzemmódban
"ott van a konyha fürdőszoba esete ahová nem a legjobb a klíma,"
Ez a "nem a legjobb" ez valami fizikai vagy építészeti szakkifejezés? Nem ismertem... ;)
"Sok ismerősömet beszélték rá az elmúlt 5 évben hogy dobja ki a benn lévő gázt mert elromlott a 20 éves kazán és szereltessen fel egy klímát"
Pontosítsunk:
- rábeszélték, hogy rohadt vastagon hőszigetelje a házát és a martadék picike hőigényt biztosítsa csendben susogó klímával,
- vagy rábeszélték, hogy a hőszigeteletlen foshalom házának brutális hőigényét csendes radiátorok helyett inkább biztosítsa hangosan üvöltve erőlködő, szélvihart kavaró klímákkal?
ez itt valóban OFF, de amit leírsz az elméletben jól is hangzik, kis kompromisszumokkal működik is.
A kérdés hogy ki az aki 50MFt-ot elkölt egy új ház építésre és akar ilyen kompromisszumokat, nyílásokat a szobák között (amin átmegy a hang ha meggebedsz is), légmozgást, ott van a konyha fürdőszoba esete ahová nem a legjobb a klíma, stb...
Sok ismerősömet beszélték rá az elmúlt 5 évben hogy dobja ki a benn lévő gázt mert elromlott a 20 éves kazán és szereltessen fel egy klímát, a legtöbb ott tart hogy kellett még 1-2 klíma, télen szopik a ráfagyott jéggel, a szomszédok anyáznak (társasház), és többe van mintha kicseréltette volna a kazánját kondisra. A felrakott villanybojlerrel együtt már többe van a rezsi mint előtte, és még szarabb is a komfort.
De hát mindenki azt csinál a pénzével amit akar...
"Az én házam nem durván tagolt, de mégis 4-5 klíma kellene hogy mindenhol egyenletes hőmérsékletet legyen, és ne kelljen nyitott ajtóknál aludni."
Nem akarok regényt írni, ezért csak a lényeg:
Az ember hőmérséklet-igénye NAGYON eltérő tartós mozdulatlanságban, mozgás közben és alvás közben. Tehát pl az a környezeti hőmérséklet, ami mozdulatlan TV nézés közben optimális, az főzés, kondizás közben már kellemetlenül meleg. Ehhez jön még az idő faktor is: vannak olyan tevékenységek, amelyeket csupán nagyon rövid ideig végzel (pl közlekedés két pont között), eközben gyakorlatilag mindegy, hogy hány fok van. Tehát egyáltalán nem fontos, hogy a lakásban mindenütt azonos legyen a hőmérséklet (sőt, sok esetben még kellemetlen is).
Ehhez jön még az, hogy NAGYON jól hőszigetelt házak falain annyira alacsony a hőveszteség a külvilág felé, hogy ha egy helyiségben nincs fűtés, azt a falakon keresztül felfűtik a szomszédos helyiségek, igazán jó hőszigetelés esetén majdnem azonos hőmérsékletűre. Tehát pl egy passzívházban olykor szinte lehetetlen megoldani egy olyan igényt, hogy egy hálószoba legyen 3 fokkal hűvösebb, mint a többi helyiség.
Végezetül ne feledjük, hogy egy fűtött és egy fűtetlen helyiség között a légcsere megoldható csukott ajtó mellett is: a padlónál és a mennyezetnél jó nagy légáteresztő nyílásokkal összeköthető a két légtér. Ezeket a nyílásokat ki lehet alakítani hangszigetelt módon is (a levegő átmegy, a hang viszont nem), tehát nyugodtan lehet dugni a hálószobában, ennek hangjai nem fogják zavarni a nappaliban a szex csatornát néző gyerekeket :)
A VALÓBAN jó hőszigetelés nem a "szokásos" 5-7 centi, hanem 15-16 centi és ez felett. (grafitosból lehet 20 százalékkal vékonyabb). Aki így hőszigeteli a házát, az fűtés szempontjából egy egész más világba csöppen, elfelejtheti a másoktól halott tévhiteket és újra értelmezheti a fizikát :)
"A klímás fűtéshez azért hozzá kell tenni, hogy állandóan mozog a levegő."
MINDEN fűtés közben mozog levegő. Még a (látszólag) tiszta hősugárzáson alapuló mennyezetfűtésnél is mozog egy picit. Ha a klíma beltérit úgy helyezed el, hogy a belőle kijövő levegő ne a tartózkodási helyed felé áramoljon, akkor nem lesz érezhető a légáramlás.
További trükk a rohadt jó hőszigetelés a házon (más is írta): ha a házad VALÓBAN jól van hőszigetelve, akkor a klíma akár szupercsendes (éjszakai) üzemmódban is vidáman kifűti a házadat. Éjszakai üzemmódnál a beltéri ventilátora annyira lassan forog hogy nem forgat több levegőt, mint pl egy nagyobb radiátor.
Én is rühellem a ventilátoros légfűtéseket. A könyvtárba is beszereltek ilyen szart, azóta nem járok (én sem) képtelenség leülni és nyugisan olvasgatni. Vagy pont rádfújja, vagy ha nem akkor hideg van. Az ablak mellől leszedték a radiátort, így ott piszok hideg van, hisz a házat azzal tervezték. Bezzeg régen...
Az én házam nem durván tagolt, de mégis 4-5 klíma kellene hogy mindenhol egyenletes hőmérsékletet legyen, és ne kelljen nyitott ajtóknál aludni.
Az összes számításnál nagyvonalúan kihagyják az emberek az évi 2x karbantartást ami a garancia feltétele!
4-5 klíma áráért olyan hőszivattyút kapsz hogy megszólal. LG Thermál V egy milla alatt megvan. Egy fűtésre való klíma 4-500 eFt, de 300 alatt nagyjából semmit se kapsz.
Nálam 2500kWh megy el HMV-re, és 8500kWh a fűtés. Azaz ha klímával fűtök akkor az 2500-3000kWh villany, és pont ugyanannyi megy el HMV-re ha azt villanybojlerrel állítom elő.
Alapvetően nem vagyok gáz párti (én is kiköttettem) de több ismerősnek számoltuk ki töviről-hegyire és a gáz logikus választás volt ha nem akart hűteni. 700eFt cakk-pakk bekötések, kéménnyel együtt a hőtermelő, és megcsinál mindent olcsón egy eszköz. 1MFt-ért már minden puccos kívánsággal együtt megvan. A vizes fűtési rendszer ami plusz (pl padló vagy mennyezet) de arra utólag bármi ráköthető.
Ja, és egy új ház építéséről beszélt a kérdező, azaz el fog költeni 40-50MFt-ot mire beköltözik? Ott mennyire számít vajon az a fél-egy MFt amit talán spórol egy klímás megoldással aztán élete végéig lehet bánni fogja?
Én tuti csinálnék egy vizes fűtést gázzal vagy hőszivattyúval aztán bármi jöhet.
A klímás fűtéshez azért hozzá kell tenni, hogy állandóan mozog a levegő. Bár lassan, de a ventilátor fújja a levegőt. Ez engem pl. nagyon zavar. Azonnal megérzem ha fűt a klíma. Muterék is klímáznak+napelem. Ők is ha tehetik akkor járatják a klímát ha nincsenek otthon.
ÚJ építésnél a HŐSZIGETELÉST KELL olyan jóra csinálni, hogy
kibaszottul keveset kelljen fűteni-hűteni!!!!
Azaz a ház egészáre nézve Uátlag<=0,20 W/mWk legyen (vagy még kisebb)
Mert az el nem használandó energia a legolcsóbb :-)
84 m2 az cirka 10x9 méter >> 90+90+38x3= ~300 m2 hűlőfelület Ami 300x0,20x18=1080 Watt >> ~ 1 kW hőveszteség átlagosan. Kell még cirka 0,2 kW fejenként a szellőzésre, ami 4 főre >> 4x0,2=0,8 kW
Vagyis 1,8 kW elég a ház kifűtésére a tél átlagában. Azaz 4 kW-os "kazán" kell, hogy -15 fokban is elég legyen a fűtés.
Egy télen egy ilyen házban elfogy cirka 175x14x 1,8=4400-4500 kWh energia a fűtés+szellőzésre.
Nos, erre szerintem fölösleges- marhaság a gázos+vízes rendszert kiépíteni... milliókért.
Alighanem a legésszerűbb megoldás - egy klíma a nappali térbe nyáron hűt, télen az enyhébb időkben fűt - pár villanyradiátor/infrapanel esteleg fűtőfilm/huzal a padlóba alapfűtésnek
és - 4,0-4,5 kWp napelem a tetőre...
A melegvízhez cirka napi 7 kWh kell >> ~2500 kWh/év Ami 2,2 kWp napelem.
Háztartás is e körül vélhetően.
Azaz éves 4500+2500+2500=9500 kWh villamos energia. Ami 9 kWp napelem. Ennyi napelem 2,8-3,0 millióFt manapság.
...és se gáz, se vilanyszámla nem lesz akár 25-30 évig se.
-----
Ha napelem nélkül lesz csak villanyos a ház, akkor az energia költség többlet a gázhoz képest cirka - a villanybojler miatt 2500x12=30 eFt/év - a fűtés miatt 4000x15=60 eFt/év
A ~3 milliós gáz+vizes rendszer ára tehát vagy 30 évi villany felárra elég....
HA ezen veszel állampapírt, akkor még többre. HA napelemet veszel rajta, akkor
- zöld-környezet kímélő leszel és menő is - 9-10 év után a neplem megtérül
Szóval egy ilyen kicsi, de jóóóóól hőszigetlt házba nem ésszerű a gáz. Hanem csak a villany vagy méginkáb a villany+napelem...
hogy az áramból miként érdemes meleget gyártani... - hőszivattyúval, hűtő/fűtő klímával vagy - cekasszal (azaz villanykazánnal, infrapanellel/norvégpanellel, villanyradiátorral, fűtőfilmmel-huzallal-szőnyeggel, stb.
Nagyjából a tájkép.
Ha egy télen....
1. Úgy ~5000 kWh vagy kevesebb energia kell a fűtésre. Akkor tipikusan a cekasszal fűtés lesz a jobb ár/érték arányú és az olcsóbb összességében. Ráadásul egyszerű ritkán elromló "örökélet" cucc a cekaszos fűtés, kevéske fenntartási költséggel és zajtalan is.
2. Az 5000-10000 kWh fűtési energia sávban nincs egyértelmű választás. A kisebb igényhez még határeset eset a cekasz fűtés, de ahogy nő az igény úgy lesz egyre inkább versenyképes a hőszivattyú/klíma fűtés...
3. Úgy ~10000 kWh vagy több energia kell a fűtésre. Akkor tipikusan a hőszivattyús/klímás fűtés lesz a jobb ár/érték arányú összességében. Viszont ez nem "örökélet" cucc idővel elhasználódik és kívánja a karbantartást is. Nem is zajtalan :-( Manapság vizes fűtési rendszerhez a levegő/víz hőszivattyú a szokásos.
és mindig az jött ki, hogy a gázos vagy hőszivattyús rendszer annyira durván többe kerül a klímásnál, hogy az árkülönbségből vidáman kijön egy hagyományos villanybojler, rohadtsok évnyi energiaszámlával együtt.(!)
Gondolj bele: egy villanybojler mindössze kb 70-100e Ft és egy gázkazán vagy egy hőszivattyú 1 kWh hőenergiát kb 12-13 forinttal olcsóbban készít el az éccakai áram tarifájához képest. A melegvíz szükséglet persze egyénenként és családonként hatalmas szórást utat, de akiknél ilyesmit számoltam, ott fejenként évente 600-800 kWh volt a melegvíz szükséglet, ami azt jelenti, hogy a gázfűtés/hőszivattyú megvásárlása (milliós nagyságrendű extra költsége) fejenként és évente mindössze 7-10 ezer forint plusz megtakarítást hozott volna a mezei bojlerhez képest. Másképpen mondva: az éccakai áramról dolgozó villanybojler etetése évente és fejenként csupán 7-10 ezer forinttal drágább a hőszivattyús/gázkazános vízmelegítésnél, cserében le lehet mondani a millióval drágább beruházásról.
"azon megy a nagy vacilálás, hogy elektromos fűtés legyen-e, vagy gáz fűtés?"
Elektromos fűtésből négyféle is létezik:
1- elektromos fűtőszál a padlóban és/vagy a mennyezetben: kiépítése ennek lehet a legolcsóbb (ha nem hagyod magad átverni ;), de fűtés közben a forint-fogyasztása ennek a legdrágább (37 Ft/kWh)
2- olcsó fűtő klíma drága villanyról üzemeltetve: fűtésköltség az előzőhöz képest kb harmad annyi (kb 12-13 Ft/kWh), viszont a működése némi zajjal jár
3- valamivel drágább fűtő klíma, viszont olcsó (kedvezményes tarifájú) villanyról üzemeltetve: fűtésköltség az előzőhöz képest kb további harmadával még olcsóbb (kb 8-9 Ft/kWh), a működése ennek is némi zajjal jár
4- hőszivattyú melegvizes hőleadó rendszerrel (mennyezet és/vagy padlófűtés): kiépítése ennek a legdrágább, fűtésköltsége kb mint az előzőé (kb 8-9 Ft/kWh), viszont a működése teljesen zajtalan.
A gázfűtés forint-hatékonysága (kb 12 Ft/kWh) a kettes számú rendszerével egyenértékű, viszont egy teljes gázos fűtésrendszer kiépítése (az utcáról történő bevezetéstől a gázkémény tetejéig) mindenestül akár ötször annyiba is kerülhet, mint a kettes verzió.
A legjobb ár-érték arány: ha nem zavar téged a halkan susogó fűtőrendszer (klíma beltéri egységek), akkor én a hármast választanám a helyedben.
"A fiatalság velejéig romlott. A fiatalok elvetemültek és semmirekellők. Sohasem lesznek olyanok, mint a régi idők fiatalsága. A mai fiatalok nem lesznek képesek megőrizni kultúránkat.
Ez több mint 3000 éves, Babilon romjai között találták egy égetett agyagtáblán.
A napenergiásba nézz át inkább a témával, de ott is nagyjából örök vita tárgyát képezi a dolog.
Nagyon röviden:
Valóban olcsóbb a kiépítése a villanyos rendszernek de kb 3x annyi lesz a fűtésszámlád mint gázzal, hőszivattyúval. Ezt szokták "nullázni" napenergiával, ami annyit jelent hogy most előre kifizeted kb 10 év villanyfűtés árát egy összegben, és bízol benne hogy átveszik az áramodat később is. Ha nem jött be akkor pedig fizeted a drága villanyfűtést.
Ha nagyon jól szigetelt a házad akkor ez lehet járható út, ha átlagos a szigetelés akkor talán egy kisebb hőszivattyúval jobban jársz, mennyezet hűtés-fűtésre.
Ugye semmi információ nincs arról hogy mekkora a ház, milyen technológiával épül (könnyű vagy tégla) akarsz-e hűteni is, mekkora a számított hőigény stb...
A legfontosabb: keress értelmes tervezőt, épületgépészt, ne fórumos tippekből akard felépíteni mert drágább lesz. Keress rá wattocsakra a napenergiásban, ő például értelmes épületgépész.
Én olyantól kérnék tanácsot, akitől utána számon is lehet kérni. Itt max. Elek belepofázik, úgy néz ki, mint ha tudományos lenne, többiek meg szép csendben zokognak a baromságain.
Volt köztük mindenféle végzettségű ember. Volt egyetemről kibukottól kezdve a varrónőig minden.
Ezek rendes nappali oktatásban vettek részt.
Döbbenetes volt. Még a kibukott egyetemista sem tudta az Ohm törvényt.
Dolgozatot iratam velük. Akkor döbbentem rá, hogy írni sem tudnak rendesen, képtelenek voltak azt leírni, amit diktáltam nekik.
Többsége nagy ívben szart az egészre. Megbuktattam őket, az osztály 90%-át. A tanári kar azt mondta, hogy ezt nem lehet csinálni. Más tantárgyakból megadták nekik a 2-es, hármast. Felmondtam, ehhez nem asszisztáltam.
Multinál gyakorlaton lévő nappalis szakközépiskolások, ha jól emlékszem, 16-ból 11-en megbuktak.
Kirúgtam volna az egész tanári kart, hogy egyáltalán a vizsgáig eljuthattak ezek az emberek.
Találkoztam velük pár év múlva, azóta sincs végzettségük. 3 műszakban rabszolgásdit játszanak.
Egyszer behívattak vasárnap, mert kurva nagy baj van nem megy az egyik kemence. Az előző műszak levett egy pár száz wattos 3 fázisú motort és a karbantartóknak kellett volna feltenni a másikat. 4 szál vezetéket. Kérdeztem a villamos-karbantartótól, milyen motor ez? Hogy van a tekercs bekötve. Még véletlenül sem találta el. Rávágta: háromszögbe.
HA én villanyszerelőként indultam volna ugy 1984 körül végeztem volna. Akkor meg a vizsga anyaga volt hogy az általad papíron egyvonalas rajzzal megrajzol szövegből tervhez számold ki úgy hevenyészve hogy mennyi fekete kék és zs vezeték kell majd.
Ma már ez nincs mert nem tudnák a gyerekek megcsinalni.
Mi viszonylag idősebb korosztályt képviseltük az átlag 40 évünkkel ugy hogy én 50 pluszos vagyok. Ez a korosztály még akar tanulni és nem nyitott szájjal varja a sült galambot.
Volt közöttünk hegesztő, kőműves, de volt egyetemet végzett pedagógus is aki műszaki iskolában tanít. Mindenki viszonylag komolyan vette az egész 2 évet.
Mondták is hogy az évezred osztálya voltunk annyira nem volt velünk semmi baj.
A mai fiatalság el van kényeztetve no meg amin délelőtt filóztam hogy a szakmunkának nincs becsülete. A koszos lesz munka közben az tróger és olyan fiam ne legyél.
Nem ismerem, nem jártam ilyen képzésre, mint Te. De én úgy gondolom, hogy tulajdonképpen nem szól másról, mint arról, hogy megadják mik az elvárások, hogy mi az amit a vizsgán tudni kell. A felkészüléshez a könyveket biztosítják. Felnőtt emberek vagytok, önként vállaltátok, szeretnétek elsajátítani azt a szakmát, amire jelentkeztetek.
Azért jelentkeztetek, mert ennek a szakmának a közelében dolgoztok, nem szabó a végzettségetek.
A gyakorlatot a munkahelyeteken megszerzitek.
A szakma megszerzéséhez szükséges alapjaitok megvannak (megfelelő iskolai végzettség), nem kell megtanulnotok már, hogy a cosfi=1, ha fi=0o.
Az elméletet megtanuljátok útmutatásuk alapján, a gyakorlatot meg megszerzitek munkahelyeteken, viszitek az igazolást, hogy mennyi gyakorlaton vettél részt.
Hiába magyarázod neki, ha azt sem képes felfogni, hogy milen óriási tanulásbeli különbség van egy fizikai jelenség alapelvének egyszerű megértése és matematikai levezetése között.
tudom, és szerintem szükség is van rájuk. Mint ahogyan a pék sem csak C#-ot és Java-t tanul hanem labor alapismereteket, a szakmában előforduló gépekről, marketingről, sokmindenről IS tanulnak.
Hogy a matek mindennek az alapja, ilyeneket matektanárok szoktak mondani, :) és azok, akik életük során nem járnak nyitott szemmel és nem figyelték meg, hogy az iskolában tanított rengeteg anyagból az átlagemberek (átlag-villanyszerelők) ténylegesen mennyit használnak való életük során.
"ha nem ismeri az összefüggéseket akkor nem fogja érteni hogy miért nem mindegy hogy induktív vagy rezisztív egy terhelés"
A villanyos vektorok működésének alapszínű megértése némi fizika, nulla matek. Egyébként a villanyszerelők 90 százalékának az iskolán kívül soha nincs szüksége erre a tudásra (80 százalékuk nem is érti, mégsem omlott össze a táradalom).
"Nem érti az átütési feszkó kérdését, nem érti miért kell vagy nem kell EPH-zni, PEN-t szétválasztani."
Ezekre is igaz: a villanyszerelők 95 százalékának soha nem kell ilyen döntéseket hoznia (elég csak követni az előírásokat), ami nem is baj, mert 70 százalékuk amúgy sem érti ezeket a dolgokat.
"egy mai fiatal, aki kijön a nagybetűs életbe annak széles látókör kell ha lépést akar tartani a világgal"
Ezzel maximálisan egyetértek: a középiskola feladata az is, hogy rájövessze a gyereket, hogy hiába végezte el az iskolát, számos érdekes területen még nem tud még szinte semmit (és hogy nem csak izgalmas, de anyagilag is megéri tovább-specializálódni).
Sokadszor írom le: szigorúan válasszuk el az általános alapismereteket és egy szakma megtanulását. Ha egyértelműen eldöntöttük, hogy melyik ismeret hova tartozik, azUTÁN eldönthetjük, hogy most tisztán szakmát akarunk oktatni, vagy embereket általában értékesebbé tenni. És aki kizárólag szakmát tanulni ül be pl egy tanfolyamra, annak a drága idejét ne raboljuk irreleváns hülyeségekkel csak azért, hogy meglegyen a tervezett óraszám.
Nem kell feltalálnod a melegvizet, ezt a problémát már megoldották helyetted, tudniilik:
Szakmunkásképzőben nem szakbarbárokat próbálnak nevelni, hanem értelmes embereket.
"mit ér az az ember, aki nem tud semmi mást, csak azt ami a villanyszereléshez feltétlenül szükséges?"
Sokadszor írom le: szigorúan válasszuk el az általános alapismereteket és egy szakma megtanulását. Ha egyértelműen eldöntöttük, hogy melyik ismeret hova tartozik, azUTÁN eldönthetjük, hogy most tisztán szakmát akarunk oktatni, vagy embereket általában értékesebbé tenni. És aki kizárólag szakmát tanulni ül be pl egy tanfolyamra, annak a drága idejét ne raboljuk irreleváns hülyeségekkel csak azért, hogy meglegyen a tervezett óraszám.
"Átadják úgy, hogy egy nyamvadt foglalat sincs, benne egy 5w-os ledlámpával?"
Elég nagy bunkóság a bérlőnek használhatatlan világítással átadni egy lakást. Legalább egy csupasz legolcsóbb villanykörte lógjon a plafonról. Persze az is pénz kiadás és tudjuk, hogy milyenek egyesek...
"Matek: összeadás, kivonás, osztás, szorzás - akár számológéppel. Ennyi matematikai ismeret elegendő a villanyszerelő munkahelyek 90-95 százalékában"
"Szóval a szakmai oktatásban a matek mint külön tantárgy a színtiszta időpazarlás."
látom nem vagy szakmabeli :-)
a matek, fizika mindennek az alapja, ha nem ismeri az összefüggéseket akkor nem fogja érteni hogy miért nem mindegy hogy induktív vagy rezisztív egy terhelés, hogy mi van akkor ha kötegben kell vezetni a vezetékeket egy kapcsolószekrényben, és sorolhatnám. Nem érti az átütési feszkó kérdését, nem érti miért kell vagy nem kell EPH-zni, PEN-t szétválasztani.
Vagy Pl. egy mezei aszinkron motort elkezd mindenféle butácska elektronika nélkül tekertetni egy briggsmotorral és várj a 230V 50Hz-et a másik végén, mert egy fórumban ezt olvasta...
Nem csak 2 drót összekuporfixezéséből áll ez a szakma, egy átlagos épületnél is napelemet, riasztót, beléptetőt, kamerarendszert, kábeltvt, okosházat kell (legalább alap) szerelni egy átlagos mai villanyszerelőnek. Aztán max a szaki éleszti a központot, de a szerelést a villanyszerelő végzi.
Persze falun biztos másképp van, de egy mai fiatal, aki kijön a nagybetűs életbe annak széles látókör kell ha lépést akar tartani a világgal.
Ezek valóban hasznos dolgok lehetnek az élet során. Ide sorolnám még a lakatosipari+gépészeti alapismereteket, az informatika alapjait, sőt tájékozódási, túlélési alapismereteket természetben, úszástudás, pénzügyi ismertetek, stb.
Az a kérdés, hogy mennyit ér az a villanyszerelő, aki kijön az iskolából és mindent ügyesen kipróbált, csak éppen a szakmát nem tudta tökéletesen felfogni, mert helyette eszterga meg hegesztés óra volt :)
Szigorúan külön kéne választani azt, hogy melyek azok az ismeretek, amelyekre IGEN NAGY VALÓSZÍNŰSÉGGEL szüksége lesz MINDEN villanyszerelőnek élete során. És kizárólag ezt oktatni a képzésben, ezt viszont úgy, hogy a leghülyébb is kívülről tudja.
Érdekes ez a hollandi módi. Átadják úgy, hogy egy nyamvadt foglalat sincs, benne egy 5w-os ledlámpával? (60w-os izzót csak azért nem reklamálnék, mert már nem kapni)
A képeden nem látok becsavart csillárkampót a fadarab közepén.
"vagy csak súlyt helyezni rá, mint Te is mondtad, tovább bomolhat"
Úgy látom, hogy egy rétegelt lemezből fűrészgéppel kivágott fadarab (a négy sarkán látható 4 facsavar tartja fenn a mennyezeten), az oldalfalai párhuzamosak, tehát ha leesik, akkor nem fog ennél több vakolatot magával rántani.
Amúgy egyetértek: szólj a bérbeadónak, hogy hívjon szakembert és csináltassa meg. Ez nem a te feladatod.
"pedig a matek és a fizika fontos egy villanyos szakembernek."
Matek: összeadás, kivonás, osztás, szorzás - akár számológéppel. Ennyi matematikai ismeret elegendő a villanyszerelő munkahelyek 90-95 százalékában. A maradék 5-10 százalékában meg a szükséges pluszt megtanulja munka közben az első héten. Szóval a szakmai oktatásban a matek mint külön tantárgy a színtiszta időpazarlás.
A Fizika nevű tudomány 97 százalékának oktatása szintén felesleges egy alap villanyszerelő számára, a VALÓBAN rohadtul mindenképpen fontos maradék 3 százalék egyik felét csak ímmel-ámmal (=szarul) oktatják, a szükséges tudás másik felét meg gyakorlatilag sehogyse (pl a hőtan egyes részeit egyszer mellékesen megemlítik, miközben azt a pár dolgot NAGYON értenie kéne minden villanyszerelőnek).
Ha bármikor ki tudod venni, akkor gipsz. Az a kötéstől dagad. A határoló éleket csavarhúzóval vagy vésővel húzd meg, formázd meg úgy, hogy az üreg befelé táguljon.
Bár maccsos egy munka a menyezetre gipszelni (eleve benedvesíteni az üreget), a gipsz is lefelé esik.
Hát ez így van, a gyártástechnológiát csak jó közelről ismerni. Én, noha erősáramos szakra jártam technikumba, esztergáltam, kovácsoltam, öntőformáztam-öntöttem, hegesztettem a villanyos munkák előtt ( na meg a reszelés után).
Nehéz így látatlanban elmesélni, de nem nyomtam túl. Mikor csavartam, az erő hatására kicsit megmozdult az amúgyis instabil lötyögős fadarab, és megkezdte a falat. Így most kb bármikor ki tudom venni a helyéről a fadarabot, annyira nem tartja semmi sem.
Ja, akkor te nyomtad ki a fát a helyéről, mert a csillárkampó becsavarásakor túlment a vége, ott van valami kemény, aztán így a menetemelkedés által meghatározott tempóban nyomta lefelé a fát.
A csillárkampó már be van csavarva, ekkor omlott le körülötte a vékony falréteg. Így már nem stabil, és félek ha elkezdek barkácsolni vagy csak súlyt helyezni rá, mint Te is mondtad, tovább bomolhat. Ez már lehet nem az én területem/felelősségem, és szólnom kéne az illetékes személynek.
A fa közepébe te is be tudsz tekerni egy csillárkampót.
Ha a fa leeshet a mennyezetről, akkor a fát tartó 4 dübellel vagy a 4 facsavarra van baj, nekiállhatsz barkácsolni (4 új tipli, új facsavar, esetleg előtte nagyobb lyukak fúrása, új fadarab, stb) de ha eközben leesik a fél plafon, akkor a bérbeadó az egész lakás felújítását veled fogja kifizettetni.
Másik irány: a lötyögős fára olcsó lámpát szerelsz és nem tartózkodsz alatta (pl asztalt teszel alá:) De nagyon sok esetben a lázszólag lötyögős fadarab valójában simán elbír akár egy mázsás csillárt is. Tekerj a közepébe egy csillárkampót és végezz terhelés-tesztet a lámpa súlyának mondjuk kétszeresével.
Akkor fiatal fejjel én is ezt szajkóztam, de később rájöttem hogy milyen jó is volt mindenből egy kicsi ismeretet szerezni. Amúgy nyilván nagyban volt ez annak köszönhető hogy gépipari technikum volt, így adott volt az infrastruktúra hozzá. Volt CNC eszterga (a 90-es évek elején!), azt is programoztuk.
És mikor jön jól az esztergálós alapismeret?
Amikor le kell szabályozni egy kommutátort pl.
Vagy le kell szúrni egy menetes tuskót a NYÁK-hoz.
De a ponthegesztés is előjön sokszor.
Igazából ezeknek az eddigi életem során sok hasznát vettem, nem bántam meg.
Nem minden okj ugyanolyan. Nekünk tanítanak alap fizikát: ellenállások, induktivitások, kapacitások, ezek működése, összekapcsolása számítások stb.
Nem okj függő, ha valaki nem tud befúrni egy lámpát. A szakiból kikerült gyerek sem tud, ha még nem találkozott vele.
Nálunk van tanműhely. Süllyesztett és falon kívüli szereléshez fali táblák, anyagok, szerszámok. Villanymotorok, mágneskapcsolók stb. Jó, loxone meg knx nincs. :-)
Persze sokan járnak okj-ra olyanok, akiknek a papír kell, mert "csak házat akarnak szerelni" és annyi. A villamos gépek nem is érdeklik pl.
Hollandiában vagyok, és itt így mennek a dolgok :D Bútorozatlan kérót kapsz, ahol a csillárt / égőt is személyre szabod, szóval ezzel nincs kivetnivaló, elfogadott itt. Ettől függetlenül szívesen seggberúgnám a bérbeadót :D Hülyeség lenne purhabbal rögzíteni? (tényleg semmi tapasztalatom nincs, ne lepődjetek meg ha hülyeséget kérdezek!)
Most költöztem be az albéletembe, és villanyt kéne bekötnöm.
6-ból 5-öt sikerült is, de az utolsónál bajba kerültem. a plafonra ilyen négyszög alakú fadarabok vannak rögzítve, és oda kéne akasztanom a csillárt rögzítő kampót. A probléma, hogy az egész kilazult, mert leomlott körülötte 1-2 centis rétegben a fal, és most így mozog, nem tartaná meg a csillárt.
Tanácstalan vagyok, kikérném tapasztaltabbak véleményét, ilyen helyzetben mit érdemes tenni?
Felénk az ipari kb. kihal, csak a leggyagyábbak mennek oda. Egyéb szakmákat nézve a fodrász/műköröm/stb vonalat elviszik a cégek és szalonok, aki tud az minőségi oktatást kap, gyári cuccok, minden szép és minden jó. Ennek egyszerű utánajárni.
Mostanában nem tudom mi a divat, úgy 15-20 évvel ezelőtt doom és hasonló hülye játékokat nyomtak, vagy chateltek. Szerintem a pornófilmet már rég megunták azóta a mai tanoncok. Anno Csisztut 7 lakat alatt tartották, sok pénzt ért a másolat.
Biztosan mindenkinek más és más a tapasztalata az inas évekről. A Démász tanműhelyében azért voltak érdekes dolgok pláne ha a szakoktató elvtárs eltávozott kávézni........ Kávézni???
De lehet hogy az egyik évfolyam így a másik úgy.
De te nem a szakmunkás képzőbe jártál ahová a legrosszabb osztályzattal is felvették a gyerekeket. Ne tud meg milyen osztálytársaim voltak.....
Középiskolából "le"bukott, gimnáziumból elcsapottól a brutál fizikumú paraszt gyerekig minden.
Akik szakmai elhivatottságuk abban merült ki hogy gyengébb társaikat szívassák,vagy azon mesterkedtek hogy a feltöltött kondi egyik sarkát hogyan lehetne a kilincsbe kötni....stb azoknak általában a legalja munka jutott.
Ez éppen lehet a te tapasztalatod, az enyém más volt.
Régen,vagy az én időmben és szerintem ma is az ifjú padawanok közül a jó képességű egyénekkel foglalkoznak(-tak). Akik szakmai elhivatottságuk abban merült ki hogy gyengébb társaikat szívassák,vagy azon mesterkedtek hogy a feltöltött kondi egyik sarkát hogyan lehetne a kilincsbe kötni....stb azoknak általában a legalja munka jutott.
Nemrég volt egy kolléga felvéve. Huszonpáréves. A földön lévő közönséges aszinkron villanymotorról mondjon valamit......passz. A szerelőlapon milyen alkatrészelet nem ismer? Amit ismert annak működésével sem volt tisztában. Próbáltam segíteni neki hol rávezetéssel,hol elmélettel....... Olyan volt mintha egy 15-16 éves ipari tanulóval foglalkoznék. A műhelyben vannak jó, modern és régi szakmai zsebkönyvek, szakkönyvek, szabványkivonatok. Kértem hogy ha van szabadideje forgassa azokat,és kérdezzen ha szükséges. Sajnos nem mutatott érdeklődést a szakma iránt, de a telefont tapogatni az igen......
Betanított munkára igen,de önálló munkára amit ki kell dolgozni,majd megvalósítani sajnos alkalmatlan volt.
"a konkrét tanórák számát lehetne összehasonlítani az okj óraszámával."
Egy évben durván 1300 iskolai óra van.
Az idő közel felében nem szakmát tanulnak, hanem, matek, irodalom, testnevelés meg ilyenek, tehát a szakma legyen mondjuk 700 óra/év.
Egy 14-18 éves gyerek nem szakmát AKAR tanulni, hanem alig bárja, hogy vége legyen már az órának/tanításnak, tehát az óraszámot úgy állapították meg, hogy ennek ellenére is ragadjon rá valami, plusz az oktatás tempója nem a legjobb tanulók felfogási sebességéhez van igazítva. Tehát az óraszám erősen túl van méretezve.
Az OKJ oktatásban
- kidobjuk az irreleváns tantárgyakat
- kidobjuk a legbutább tanulókat
- a tanulók AKARJÁK tanulni a szakmát
szóval szerintem 1 középiskolai év = kb 250-300 OKJ-óra
Ami régen szakmunkásképző volt, az volt 3 év, de ott azért voltak általános műveltségi tárgyak is. A 4 éves szakközépiskolában meg pláne.
A gyakorlatról meg mindig megvolt a véleményem, én már saját ifjúkorom óta hangoztattam a véleményemet, hogy pont az iparitanulókat ne udvaros segédmukinak tekintsék, mert attól megy el a kedve, de ezt a világ még nem értette meg. Én (nem vasipari, hanem elektromos) technikumba jártam, az egyik évi szakmai gyakorlatom egyetlen eseménye az volt, hogy a cég be akart lépni egy kiskazánnal a piacra, és a prototípus összeállításakor a bunkó vastag vaslemezekbe lángvágóval kivágott réseket le kellett sorjáznom. Miközben az üzemvezető, a főmérnök, a művezető és a hegesztő cigizve nézték, ahogy a kopott reszelővel az olvadt fémgyöngyöket egyenként másfél óráig resszintem. :D Ma meg, ahová járok oktatni, ott ki hoz az ásványvizet? Természetesen a tanoncok. Ennyit a gyakorlatról. Persze, ha nincs is gyakorlat, akkor esély sincs gyakorolni. De amúgy ezen OKJ-s képzéseknél ott van, hogy ide olyant várnak, aki már a szakmában dolgozik, betanítva.
Egy kerti kút szivattyújának és egy elektromos kapubeállóhoz szeretnék a közeljövőben a háztól áramot kihozatni. Az lenne a kérdésem, hogy milyen kábelekre/vezetékekre van szükség a föld alatt elvezetnem a fenti eszközökhöz, és milyen kábel csatornába célszerű ezeket elvezetnem? Köszönöm előre is.
A 3-4 év igazából tanév, ami 8-9 hónap, amiből levehetjük a szüneteket, ami 1 hónap mínusz. A szakma mellett mást is tanulnak, így a 7-8 hónap se annyi. Kb. 4-5 lehet, ebből a konkrét tanórák számát lehetne összehasonlítani az okj óraszámával.
Van olyan nemet diploma is, amit pedig erre felenk nem tekintenek papirnak, mert semmi garanciat nem ad arra hogy egyatalan koze lenne a temahoz a delikvensnek. (barmilyen informatika jellegu diploma)
Normál esetben 3-4 évig tanulták a villanyszerelést a gyerekek, gyakorlat is volt. Most meg gyorstalpalón el lehet végezni úgy hogy az ismeretanyag bővült azóta. Felhígult ez is. De ugyanez van a többi szakmánál is.
Villamos szakemberek! A fáziskereső csak a feszültség jelenlétét képes jelezni. A nagyságára, eredetére nem ad információt. Az a használójának feladata eldönteni honnan ered. Jogos e az ottléte. ehhez kell a szakember, ha kell további segédeszközökkel.
Aki valami lomha, nagy, régen állami, stb vállalatnál dolgozott, az kénytelen volt ismerni az előírásokat, volt szakember főnök, volt munkavédelmes, járatták a szabványügyi értesítőt, mág a szakszervezet is állást foglalt, stb. Aki meg képzés után szabadúszó lett, az csak annyit tudott, mit az iskolában előadtak neki.
A már megszűnt, utoljára 79-es szabványban is le volt írva, hogy:
20 mA alatti jelző vagy ellenőrző erősáramú villamos berendezés biztonságos üzemének ellenőrzésére nem alkalmas
Ezt a 20-60 mA közötti értéket aztán az MSZ 1585 átvette, mikor más nem volt, de az érintésvédelmi felülvizsgálóknak ismerni illet szabványokban is többször előfordult (védővezető folytonosság ellenőrzés). Ma meg a szép mutatós készülékeken általában van is egy gomb erre a funkcióra.
Ez igazából nem arról szólt, hogy majd holnapra kisül...
Te tényleg elmeháborodott vagy. Te raksz be egy képet a hozzászólásodba, amiről látszik hogy LCD-s. 20mp googlizás után megtaláltam a gyártót, ott az adatlapja milyen elem kell bele.
Te meg még mindig "ha" -val kezded a mondatot. Ha LCD-s, ha elemes. Persze hogy az, látszik a képen. Meg se nézed mit linkelsz, mit írsz?
Én ezt nem bírom felfogni ép ésszel mi bánatod lehet odabenn. Részemről rá is hagytam, ennek semmi értelme. Nyitok neked egy topicot tényleg mert mindenkinek tele van a töke veled, csak nem vagy képes felfogni.
"Ha valóban tudod, vagy és utánajársz alaposan az információknak és azután azt megosztod a közösséggel annak van értelme."
Egy fórumban nem csak a válaszoknak van helye, hanem a kérdéseknek is. Sőt az érthetetlen (könnyen meg nem válaszolható) jelenségeken való együtt-gondolkodásnak is, a lehetséges válaszok közös keresésének.
Persze az nem "együtt-gondolkodás", amikor egyvalaki hangosan gondolkodik, eközben meg akik nem értik egyetlen szavát sem, azok kórusban fikázzák/hülyézik :)
Ha saját energiaellátása van, akkor valóban mérhet akár hülyeséget is.
Ezért megbízhatóbbak ilyen mérésekre
- a butább teszterek, amelyek néhány milliamperrel mindig terhelik a mért pontot
- vagy a még okosabbak (olykor csak pár fillérrel drágábban), amelyeken néhány milliampernyi mesterséges terhelést lehet bekapcsolni ilyen méréseknél. Persze ezek többnyire FI relé tesztelésére készülnek, ezért az a "néhány" az 30 milliamper szokott lenni,
ezért szerintem általános mérésre legjobb a butább/olcsóbb (5-15 millamperes) teszter, mert azzal véletlenül nem csapjuk le a FI relét :) egy egyszerű föld-fázis feszültség mérésekor.
A legjobb talán az olyan feszültségteszter ami
- nem-elemes energiaellátású
- mérés közben legalább 5 milliampert fogyaszt
- egy gombbal át lehet kapcsolni 30 milliamperesre, ha FI relét szeretnénk tesztelni.
De lehet, hogy megint feltaláltam egy olyan műszert, amit nem gyártanak sehol :)
"engem nem érdekel, hogy az aggregátor kimenetén miért mér egészen mást a kétféle műszer és azt akarom, hogy ez senki mást se érdekeljen, ezért fogd be pofádat Mekkelek"
Ehelyett kár volt ennyire bonyolultan megfogalmazni ugyanezt :)
Ezek kis áramok mérésekor nem túl megbízhatók, de rohadt hasznos lehet pl egy konyhában, ahol a háziasszony rápillantva megállapíthatja, hogy az éppen működő villanytűzhely kapcsolója most éppen olyan állásban van-e, hogy a biztosíték lecsapódása nélkül bekapcsolhatja-e még-e a sütőt is.
Persze ahol van energia bőven, ott nincs szükség a konyhai amperek folyamatos kidekázására, de ahol a konyhának jut összesen mondjuk 1x16 amper, ott igen hasznos lehet egy ilyen műszer, hogy azt a kevés ampert minél jobban ki lehessen használni.
A képen látható ketyerék többsége a működéséhez szükséges energiát az éppen mért pontból vételezi. Mivel energiafelhasználásuk minimum néhány tized watt, ezért belső ellenállásuk nem magasabb kb 50-100 kiloohm-nál, ezért ezek nem hajlamosak arra a hülyeségre, hogy magas feszültséget jelezzenek ott is, ahol valójában semmi veszély (mint a millió ohmos nagyságrendű digitális mérőműszerek és fáziskeresők).
Ha a képen látható ketyere nem LED-es kijelzésű lenne, hanem LCD-s és/vagy elemes táplálású lenne, akkor valóban könnyen előfordulhatna fals feszültség kijelzés, mint a fáziskeresőknél.
Az a hangszóró vezeték + csatlakozó nem alkalmas 50V feletti üzemre !
A voltmérő bemeneti ellenállása MOhm nagyságrendű --azaz a be nem kötött vezeték is áram alatti lessz ! S egyébb "ugyanolyan finomságok " mint a fázisceruza esetében.
Szétszedtem egy villgép ak 22es köszörűt, felújítás céljából, viszont hanyagul fényképeztem és sajnos a vissza bekötésnél problémába ütköztem. Tudnátok segíteni? Az álló részből jön 4 vezeték/ utolsó kép hátul/ , két piros két barna, a kondenzátorból egy szürke és egy zöld. a kapcsoló egyik felére megy a konnektorból a fázis és a nulla, ezzel a felével nincs is gond :) A másik felét hogy kössem? A kondit összekötöm a fénykép alapján, ezt fényképeztem szétszedéskor, a kapcsoló így néz ki, de ha bekötöm a tekercs másik két vezetékét a kapcsolóba, nincs több vezeték amit be tudok kötni :D hol hibázok? építő jelllegű kommenteket köszönöm
Én már többször javasoltam, hogy hagyd ott azt az intézményt, ahol elhallgatják a villanyszerelés tudományát.
Mert a próbalámpa a maga 2 db E14-es foglalatot összeszigetelőszalagozok és betekerek kéd db 15 W-os izzót formájában ugyan valóban primitívségében idejétmúlta eszköz, csak éppen alkalmas volt a feszültség hiányának biztonsági szempontból való megállapítására.
A kulcsszó a terhelőáram.
Van ez az MSZ 1585 (gondolom, arról sem esett szó), abban írják:
6.2.4.101. A feszültségmentesítendő részek üzemi vezetőinek feszültség nélküli állapotát kisfeszültség esetén vagy próbalámpával, vagy 20 mA-nél nagyobb fogyasztású, szabványos, kétsarkú feszültségvizsgálóval kell ellenőrizni.
Most ez lehet, hogy többeknek meglepetés, de mióta két amerikai 1935-ben megjelentetett egy cikket róla, azóta tudjuk, hogy az aszinkron motor hálózat nélkül is tud generátorkodni.
Csak kondenzátorokat kell kötni a kapcsaira, azok biztosítják a meddőt a gerjesztéshez.
Te vagy az a fasz, aki a kérdezőt pofátlanul lehülyézed, de a hasonszőrűd idiótaságaira eddig a legerősebb jelződ a "ne égesd magad" volt, akkor, amikor a PWM kerítéslécei kikukucskált.
Ő nem kérdezett, hanem olyan látszatot keltett, mintha értene a dolgokhoz.
Elek, elárulnád mi a f@szért lamentálsz ezen? Feltűnési viszketegséged van? Láthatóan segg hülye vagy a generátorokhoz, baromságokat írogatsz be ide. Legalább googlizd meg rendesen. .
Arról nem is beszélve hogy senki se kérte hogy fejtsd meg a generátor rejtélyét, csak láttál valamit amire rá lehet repülni.
Tényleg találhatnál más hobbit mint a topicok szétbaszását, lassan már minden normális ember lelép innen miattad.
Nem a kecskével van tt a fő baj, hanem a rákattant, mániás, okoskodó vénhülyékel, mint azt a mostani totál fölösleges és értelmetlen írásod is bizonyítja.
"Nem csak sorba kötött, de akár egyetlen darab 5 wattos izzó is kibirja a 400 voltot egy-két másodpercig. Egyszer hamarjában kellett egy próbalámpa, vettem egy ilyen kis izzót a bótban, ráforrasztottam két vezetéket és a következő pár évben legalább 100-szor "mértem" vele 400 voltot, amíg egyszer el nem kaptam el elég gyorsan a vezetéket (letelt az egy-két másodperc) és tönkrement szegény a túlfeszültségtől."
Meg kell figyelni, mekkora jelentőségűnek hitt baromságokat ad elő kecskéje.
Abszolút nincs jelentősége, de egy érdeklődőt milyen részletes baromságokkal áraszt el:
- egy db 5W-os izzó (nincs jelentősége az 5W-os izzó teljesítmény adatnak)
- ráforrasztott 2 vezetéket (foglalatra már nem költött, mert pénzbe kerül, mint a szabványok)
- a következő pár évben legalább 100-szor mért vele 400V-ot, (mért a lófaszt)
- a mérés 1-2 másodpercig tartott (meg kell figyelni, hány egzaktnak tűnő mennyiséget felsorol, hogy valósnak látszódjék baromságai).
Azt nem írja le, hogy nem zseblámpaizzót vett.
A baj ott kezdődik, hogy egy topikot olvasó érdeklődő ezt készpénznek veszi és meg is valósítja otthon. Veszi az égőt, forraszt és mér.
Meg kell figyelni azokat a villanyszerelőket, akik karbantartással foglalkoznak, milyen akkurátusan szokták elkészíteni próbalámpájukat.
A műszert nem tudja rövid idő alatt leolvasni, de a próbalámpájáról egy pillanat alatt eldönti, hány voltra tette rá.
Szóval, ettől a módszertől köztörvényes a hülyéje.
"Köztudott, hogy a hagyományos izzók gyakran csinálnak a fenti okok miatt zárlatot amikor elszakad a szál (kiégnek)."
Az én tapasztalatom az, hogy az ilyen kisautomata leverős izzó meghibásodások leginkább a bekapcsolás pillanatában jelentkeznek. (talán mindenki tudja miért) De ne felejtsük el hogy ezek ekkor a névleges feszültséget kapják míg a sorba kötött próbalámpa izzókon a névlegesnél kisebb feszültség esik. Tegyük fel hogy az egyik meghibásodik. A vele sorba kötött izzó ellenállása korlátozza hogy a zárlati áram jöjjön létre.
Igaz zárlat esetén jóval nagyobb fénnyel fog világítani a második izzó egy ideig míg ki nem ég.
Régen sokat használtuk a próbalámpát,mikor a multiméterek még ritkák voltak, az analóg műszerek inkább voltak laborműszerek mint "hordozható" eszközök.
Problémát legfeljebb a "mérés" közben tapasztalható kisebb szikrák a tapintók kontaktusánál jelentett.
Természetesen törött izzók eleve kizárják a használatot.(szemrevételezés)
Viszont multimétert már adtak vissza fekete kijelzővel, füst nyomokkal a méréshatárváltó tárcsa körül.
Ugyan arra használták volna mint egy próbalámpát, csak nem nézték meg hogy előtte A-t mértek vele........
Elnézést, most vettem észre, hogy ez a generátor egy mezei aszinkron motor, tehát még a gerjesztéssel sem lehet játszani (pl gyorsan kompenzálni, ha a terhelés nem lineáris).
"Sehol semmi elektronika, csak egy rúgós pörgettyű a gázkarnál."
Tehát a kimreneti csatlakozó és a generátor tekercse között nincs semmi elektronika, csak vezeték?
És a generátort (gerjesztést) sem vezérli valami bonyolultabb elektronika?
Tehát csak valami egyszerű trükk (centrifugál szabályzó) igyekszik tartani a fordulatszámot (az 50 Hz miatt) és ennyi?
Mert akkor nem értem, hogy miért mért olyan hülyeségeket a digitális műszer, amíg csak a ledes terhelés volt rajta. Lehet, hogy csak az a műszer volt ennyire finnyás, egy másfajta (pl egy "true RMS" tudású?) digitális műszer talán stabil értéket mért volna.
"Ilyenkor begyullad egy elektromos ív, ami zárlatot csinál". Ebben van igazság. Az automata mosógépnél onnan tudtam hogy szénkefét kell cserélni, hogy leverte az automatát. Olyankor lefeküdtem a kőre és láttam hogy húzza az ívet kegyetlenül.
"Egy 230V 5W-os izzónál még az izzószálat tartó vékonyka vas is elolvad kb 10 ampernél, márpedig ezzel a max 10 amperrel igen nehéz lesz magamra olvasztani egy elosztó szekrényt :)"
Ilyenkor begyullad egy elektromos ív, ami zárlatot csinál. Az egész attól a néhány százezer ampertől robban a képedbe ami az ív miatt alakul ki és nem attól a 10A-től ami elvillantja a kis szálat.
Köztudott, hogy a hagyományos izzók gyakran csinálnak a fenti okok miatt zárlatot amikor elszakad a szál (kiégnek).
Attól hogy netán nem tudod ezt elképzelni, a jelenség létezik.
Persze lehet ellene védekezni egy megfelelő zárlati szilárdságú olvadó betéttel (nem, az üvegcsöves bizti nem az) de olyan koloncot ritkán hordanak próbalámpával.
"Mikor beterheltük 2db 100W izzóval+a világitással onnan jó lett."
Arra tippelnék, hogy annak az Einhell-nek nem hagyományos generátor kimenete van, hanem valami butuska digitális kapcsolóüzemű izé (mint az olcsó szünetmentes tápok "majdnem" szinuszos kimenete :), aminek a visszacsatoló része em tudta eldönteni, hogy mit csináljon, amíg csak a ledek szintén nem-lineáris terhelését érzékelte. Aztán rátettél valami ohmos terhelést is, és ettől észhez tért az elektronika.
Nem értik meg, hogy a 2MOhm -s ellenálláson mérve a 30 V kitérés akár 100V is lehet ............. olyan nincs !
Erről van szó:
