Csak egy megoldás van: békés revizió! Nem bizhatjuk 2 millió magyar jovojét egy elmaradott, tolvaj, hazug bandára.
Tőkés László: a magyar kormánynak a státustörvényt illetően csak a romániai fogadtatás okoz gondot
--------------------------------------------------------------------------------
Bukarest, 2001. június 29. (MTI) - A magyar kormánynak a státustörvényt illetően egyedül a romániai fogadtatás okoz gondot - jelentette ki Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Bihari Napló című lapnak adott interjújában.
BP0048 4 230 MTIk1018A püspök, aki szerdán a Határon Túli Magyarok Hivatalának budapesti székhelyén más határon túli magyar szervezetek vezetőivel együtt megbeszélést folytatott Németh Zsolttal, a Külügyminisztérium politikai államtitkárával a státustörvény kapcsán kialakult helyzetről, a lap pénteki számában megjelent interjújában részletesen beszámolt a találkozón elhangzottakról.
Tőkés püspök elmondta, a státustörvény fogadtatása körül kialakult helyzet indokolttá tette, hogy napirend előtt azzal foglalkozzanak. Németh Zsolt részletesen tájékoztatta a Magyar Állandó Értekezlet határon túli képviselőit a kialakult helyzetről.
- Sorra vette, milyen fogadtatása volt a környező országokban a törvénynek és milyen volt az európai visszhang. Kitűnt, hogy távolról sincs szó válságmenedzselésről. A helyzetet a maga valóságos dimenzióiban kell értékelni, a strasbourgi híradások, az ottani román indítvánnyal kapcsolatos történések - amelyek különben elsősorban magyar ellenzéki oldalról indultak - túldimenzionálták a helyzetet, azt a benyomást keltették, mintha a jogszabályt európai szintű válság fenyegetné - mondta.A külügyi államtitkár tájékoztatásából kiderült: Románia kivételével szó sincs arról, hogy "egyfajta kisantanti összefogás gyűrűjébe került volna a státustörvény", a környező országok magatartása egyedi, különbözik egymástól.
- Végső soron egyedül a romániai fogadtatás okoz gondot a magyar kormánynak a státustörvényt illetően. A Romániával kapcsolatos tájékoztatás is sok félreértést eloszlatott: egyfelől kiderült, hogy a román megkeresések az Európa Tanácsnál és Európai Uniónál távolról sem találtak olyan visszhangra, mint ahogy azt a híradások vagy a román propaganda igyekezett a maga javára felnagyítani - mondta.
Tőkés püspök hangsúlyozta, hogy az EU részéről Günther Verheugen csatlakozási főbiztos a helyére tette a dolgokat. Az úgynevezett Velencei Bizottságnál történt román közbenjárás sem ért el eredményt, az Európa Tanácsnál indított román kezdeményezés pedig távolról sem olyan veszélyes, mint ahogy az első látásra tűnt.
- Bukarest a román akciópolitizálásra jellemző kampányba kezdett Strasbourgban, azonban ez visszafelé sülhet el, és most már szinte biztos, hogy így is lesz. Románia a látszattal ellentétben nem is annyira a magyar irredentizmustól fél, nem az úgynevezett nem eurokonform elvet tartja szem előtt, hanem elsősorban az érinti érzékenyen, hogy az eddig modell értékűnek beállított román kisebbségpolitika látszata került veszélybe azáltal, hogy a romániai magyar kisebbségen Magyarországnak kellene segítenie. Ezáltal veszélybe kerül az egész román kisebbségvédelmi kirakatpolitika, a modell, a mítosz, mert bebizonyosodik, hogy nálunk nincs megoldva a kisebbségi kérdés, és Magyarországnak kell a többszörösen hátrányos helyzetben lévő romániai magyarság segítségére sietnie - fogalmazott a püspök. +++
Kérem a moderátorokat vonják össze a 283, trianon topikot, valamelyik korábbival. Vitatkozni úgyis felesleges a bevezető írás szerzőjével: mindenért mi vagyunk hibásak, vissza és előremenőleg, valamint dögöljön meg a mostani magyar kormány.
Elolvastam eddigi hgozzászólásaidat, kedves druszafélém, Secuiu. Persze, jhogy iasmerjük a mondást, hogy Székely ...ta a magyart. És téged ki ...t ide? A szeku?
Bisztos elhiszed, hogy nem cikiskedni akarok. :-) [Tényleg nem: a beany-t idegesítô
egysorosaid kitünôek!]
Megpróbáltam lefordítani a vitakezdô körmondatodat elôször magyarra, azután dajcsra -
egyikse sikerült - Tudsz nekem segíteni a magyarra fordításban?
A Trianon felé tántorgó úton SZVSZ az alábbiak a fontosabb mérföldkövek:
- 1875: a Matica Slovenska betiltása es mindkét szlovák gimnázium felszámolása
- 1879: Trefort Ágoston féle 1879: XVIII. tc.: magyar nyelvű oktatásról
- 1907: LEX Apponyi: kizárólag magyar nyelvű oktatás
- 1907: csernovai sortűz
- 1910: a Horvát Parlament felszámolása
Ajánlott olvasmány:
Litván György cikke a Magyar Hirlapban 2000 június 3-án
"Trianon és a magyar demokrácia"
Erdély független fejedelemség volt évszázadokon át. Török meg minden vész elől a magyar királyok menhelye.
Ébredjetek fiúkák! Erdély nem magyar, nem román, hanem SZÉKELY föld. Azt csak elfoglaltátok, mint a románok.
Ha az oroszok jöttek volna, most ők is mondhatnák, hogy az övék volt.
Leszállni a SZÉKELY földről. Az a miénk. Semmi közötök hozzá. Hogy magyarul beszélünk, Istenem.
Új szakasz a bősi tárgyalásokon
--------------------------------------------------------------------------------
Budapest, 2001. június 28. (MTI) - A bősi kérdéssel foglalkozó magyar és szlovák delegáció pénteki budapesti találkozójától a magyar fél azt várja, hogy tárgyalópartnere mutasson hajlandóságot érdemi vitára és ezáltal nyíljon lehetőség egy kormányközi megállapodás kereteinek rögzítésére - közölte Székely László dunai kormánybiztos csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.
A kormánybiztos leszögezte: a tárgyaláson a magyar delegáció meg kívánja ismételni a június 5.-én legutóbb ismertetett, tavalyelőtt írásban is kinyilvánított világos álláspontját, amely szerint Magyarország nem épít alsó-erőművet.
Székely László emlékeztetett arra, hogy Szlovákia a Pozsonyban tartott megbeszélésen figyelmen kívül hagyva korábbi álláspontjukat újra a nagymarosi erőmű megépítéséről kívánta meggyőzni a magyar delegációt, holott azt Magyarország már 1998 óta határozottan elutasítja.
A Dominik Kocinger szlovák kormánybiztos vezette delegáció tavaly decemberben kormányhatározattal is megerősített javaslatról számolt be, amelyben tudomásul vették ezt az álláspontot.
A magyar kormánybiztos ezért érthetetlennek tartja a szlovákok tárgyalásokat hátráltató magatartását, a folyton változó szlovák szándékot. Ehelyett a tárgyalások menetének tartását, azaz egy közösen elfogadható kormánymegállapodás tervezetének megvitatását kívánja megkezdeni.
Székely László jelezte azt is, hogy a kormánybiztosság még áprilisban megküldte partnerének a magyar tárgyalástervezetet, ám a szlovákok június 5.-én azt is figyelmen kívül hagyták. +++
Horthy Miklós
"Ami még néhány hónapja csak távoli remény, hetekkel ezelőtt csupán aggódó bizakodás volt, az a közelmúlt napokban bizonyosság és ma végre élő valóság lett. Ezért, hogy ez megtörténhetett, különös hálát érzünk, a baráti nagyhatalmak..."
"A mai nagygyűlésünk célja tehát, hogy ország-világ előtt hangoztassuk, a Duna völgyében békéről, nyugalomról, együttműködésről szó nem lehet, míg jóvá nem tették a Magyarország ellen elkövetett igazságtalanságokat."
--------------------------------------------------------------------------------
Tamási Áron
"Nemcsak a Hargita tért vissza, hanem maga Ábel is visszatért. Azután eszibe jutott neki, hogy számadást csináljon. Vajon minden terület visszatért-e a Magyar Hazához? Olyan területek, amelyen Ő járt. Akkor eszibe jutott, hogy Amerika se tért vissza, de Dél-Erdély különösen nem tért vissza. Akkor azt gondolta, hogy Amerikát nem bánjuk még, de Dél-Erdélyt azt semmi esetre soha nem fogjuk hagyni. Tovább gondolkozott, s az jutott eszibe, hogy Surgyélánt fel fogja keresni, akivel együtt szenvedett a Hargitán, és meg fogja neki mondani, hogy most már ide Észak-Erdélybe a magyarok bejöttek, s Őt fel akarják kérni arra, hogy miután a muszkát ők megborotválták, és nagyon jó színben van. Menjen el Dél-Erdélybe és mondja meg ottan a románoknak, hogy térjenek vissza a magyar impérium alá, mert ott nem lesz nekik rossz dolguk, hiszen az igazságot is meg lehet szokni."
Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.
Mert nem lehet feledni, nem, soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet,
Jog és igazság, becsület, remény,
Hogy volt nekünk egy országunk e földön,
Melyet magyar erő szerzett vitézül,
S magyar szív és ész tartott meg bizony.
Egy ezer évnek vére, könnye és
Verejtékes munkája adta meg
Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt a kedves Pozsony,
Hol királyokat koronáztak egykor,
S a legnagyobb magyar hirdette hévvel,
Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt legszebb koszorúja
Európának, a Kárpátok éke,
És mienk volt a legszebb kék szalag,
Az Adriának gyöngyös pártadísze!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol
Ferenczy festett, mestereknek álma
Napfényes műveken föltündökölt,
S egész világra árasztott derűt.
És nem lehet feledni, nem soha,
Hogy Váradon egy Ady énekelt,
És holnapot hirdettek magyarok.
És nem lehet feledni, nem, soha
A bölcsőket és sírokat nekünk,
Magyar bölcsőket, magyar sírokat,
Dicsőség és gyász örök fészkeit.
Mert ki feledné, hogy Verecke útján
Jött e hazába a honfoglaló nép,
És ki feledné, hogy erdélyi síkon
Tűnt a dicsőség nem múló egébe
Az ifjú és szabad Petőfi Sándor!
Ő egymaga a diadalmas élet,
Út és igazság csillaga nekünk,
Ha őt fogod követni gyászban, árnyban,
Balsorsban és kétségben, ó, magyar,
A pokol kapuin is győzni fogsz,
S a földön föltalálod már a mennyet!
S tudnád feledni a szelíd Szalontát,
hol Arany Jánost ringatá a dajka?
Mernéd feledni a kincses Kolozsvárt,
Hol Corvin Mátyást ringatá a bölcső,
Bírnád feledni Kassa szent halottját?
S lehet feledni az aradi őskert
Tizenhárom magasztos álmodóját,
Kik mind, mind várnak egy föltámadásra?
Trianon gyászos napján, magyarok,
Testvéreim, ti szerencsétlen, átkos,
Rossz csillagok alatt virrasztva járók,
Ó, nézzetek egymás szemébe nyíltan
S őszintén, s a nagy, nagy sír fölött
Ma fogjatok kezet, s esküdjetek
Némán, csupán a szív veréseivel
S a jövendő hitével egy nagy esküt,
Mely az örök életre kötelez,
A munkát és a küzdést hirdeti,
És elvisz a boldog föltámadásra.
Nem kell beszélni róla sohasem?
De mindig, mindig gondoljunk reá!
A téma fő nehézsége, hogy a szomszédainknak sem kell egy kis demagógiáért a "szomszédba rohangálniuk". Ha mi segíteni akarjuk a határaikon kívül élő magyarokat, természetesen azzonall megkapjuk tűlük az irredenta jelzőt.
Külföldi szemmel talán kevésbé látszik, hogy ami akarunk az nem revizió, "csak" a magyarok jóléte bárhol éljenek is.