Hát, még csak szőr mentén néztem körül a termékek piacán, de ilyet nem láttam, továbbá a működését sem nagyon tudom elképzelni. Ha belső zsalu, akkor a szívó hatás nem nagyon nyitna ki semmilyen zsalut szerintem, hanem inkébb zárná az amúgy is zárt állapotot.
Vagy van valami konkrét cucc, amnit nem láttam és így működik?
Vagy úgy gondolod, hogy a nyomott oldalon ne csak egy, hanem kettő legyen?
A budiba szeretnék beépítetni egy klasszikus csőventilátort, mivel nincs szellőzés egyelőre, ami roppant kellemetlen.
A kérdésem az, hogy hogyan kell megoldani a beépítést ahhoz, hogy ne legyen bent -10 fok télen?
Van ugye a beépítendő ventilátor, egy 110-es cső darab, meg egy külső zsalu, ami csak elvileg kifelé enged légáramlást, amikor működik a cucc. De valahogy nem hiszek benne, hogy ettől nem jön majd visszafelé a hideg.
Van erre valami megoldás?
Csőelhúzás, vagy valami közbenső szigetelés, vagy trükk?
Ha pénztárcád barátja vagy, akkor úgy csináltatod, hogy a külső párkány legyen minél keskenyebb, mert oda egy normális (nem műanyag) párkány a szélesség növekedésével igencsak drágul.
Hozzá nem értőként arra gondoltam, hogy oda kellene rakni az ablakot, hogy amikor fenn van a falon a megfeelő méretű gyapotszigetelés is, akkor egy normál párkány felmenjen. Mondjuk azt sem tudom, mi a normál párkány méret (-tól -ig)
50 centis kőfalra (ezen még összesen 5 cm vakolat), tehát összesen 55 cm vastag falra mennyi közetgyapot szigetelést érdemes tenni minimálisan? És nyílászáró cserekor hova érdemes helyezni inkább az ablakot? A megnövekedett falvastagságot tekintve középre, vagy a külső oldal felé inkább (mennyivel)?
A legtöbb esatben az üveggypot alatt csupasz beton van, az meg simán elviseli a pontszerű terhelést.
Tehát készítsünk egyszerű erős vas-tüskéket, amelyek egy fa rácsozat aljából kiindulva (vagy a deszka/palló/osb aljához csavarozva) egyszerűen átszúrják a gyapotot,
Neked igazad van. A favaz szakszeru es funkcionalis.
De egyezzunk meg abba, hogy egy ilyen munkahoz acsok kellenek- szerszamokkal, szaktudassal, gyakorlattal.
A kollega sajat kezuleg szeretne szigetelni padlasfodemet: EPS-t, halot, ragasztot vesz barhol eleg olcson, egy kuttert, gletvasat es vedret is szerez es egy anyagkeverot berel.
Es ha mar megkerdezte:), ne tegyuk oda lancfuresszel dolgozni, szintelni egy vizmertekkel, 150-es csavart behajtani egy kis nyomateku elektromos furogeppel, es izzadni napokig a padlason az uvegvatta kozott.
Egy jo halo es ket reteg gletten siman tudsz jarni.
Keszitetem tobb epuletet, aminek a utolso fodeme is betonbol keszult szerkezeti kovetelmenyek miatt (a keretszerkezet), es arra jott szerelve egy lemezzel fedett viszonylag alacsony teto. Mindeniket 20cm EPS80-sal szigeteltem felulrol, terv szerint, egy fekete szinu eros haloval es ket reteg glettel. A szigeteleseket a szekallasok szerelese utan keszitettuk, a szarvazatot mar a szigetelesen allva szereltuk.
Az amit irsz mukodik leszaritott palloval. De hol es mennyiert vasarolod meg?
A nyers, de meg a legszaraz pallo is, egy nap alatt ugy elcsavarodik a hideg betononfodemen, hogy azt a max. 6mm-res facsavart kiszakitja, nem lesz idod a leceket sem felszerelni. Lenne hatlapfeju fi10-es a vegen facsavarmenetes szar, de az megint draga.
Ha megis meg kene csinaljam, vasarolnek 28mm vastag anyagot, kalibralva, mert az olcsobb mind a pallo, es csomopontokba csavaroznek 20x4x4 cm fenyoleceket 4x60mm csavarokkal.
A két palló metszésénél elő kell fúrni a felső pallót, és egy 150-es csavarral egymáshoz rögziteni a kettőt, ékekkel szintezve.
A fóliát sima tűzőgéppel oda kell tűzni a tetejére.
A tetőléc, vagy stafnivázat 40 cm-ként rácsavarozni és kész. Már a vázszerkezet is atomstabil lesz, mindenféle vas és kötőelem nélkül. Az OSB meg tárcsamerevséget is ad ráadásul.
A rajzod nagyon szep, de nem tudod mire vallakozol.
Leirom, hogy kb. hogy lehet elkesziteni a favazat.
Ket lehetoseged van.
1. Vasarolsz gyalult es kalibralt pallot 13x4,2 cm meretben, es keszitesz egy feles csapolast ( 3 cm mely es 4,2 cm szeles), igy ossze tudod illeszteni egymasra merolegesen a pallokat, 13x2=26- 3-3 a ket csapolas, lesz egy 20cm magass palloracsod.
Az also sor elere allitott pallot rogzited a fodemhez egy vinklis kotovassal, legalabb 60cm-kent ket oldalrol, kell hozza egy 8x80-as tipni es egy 6x80-as hacsavar, vagy 8x80 beutos tipni es 4x40-es facsavar, a kotovas igy nez ki:
2. Vasarolsz 10x5-os gyalulatlan pallot, vagy szelesebb pallot es felhasitod 10cm szelesre, a vesztesegbol marad lecnek az OSB ala, lefogatod az also sort elere a vinklis kotovassal, a felso sort pedig rogzited a also sorhoz a kepen lathato kotoelemmel, minden csomopontban legalabb egy darabbal:
De mert ez draga, lehet helyetesiteni egy 20x4x4 cm leccel is, amibe elofurod a facsavarok helyet ( mert a lec elhasad maskepp) es 70x5-os facsavarokkal csomopontonkent kettot beszeresz.
A felso pallosor elere aztan felcsavarozod/szegzed a tavolsagtarto lecet, ami legalabb 4x4-es kell legyen. A paraatereszto foliat rogzited a 4x4 lecekkel. A 4x4-es leceket meg szintelni is kell, ekekkel, mert az OSB-nek vizszintes feluletet kell kikepezni.
12cm-es grafitos EPS hőszigetelésra hogyan kell lámpát szerelni? (láttam a Kaiser dobozok árait, nagyon durvák....)
Illetve a 240x180-as alu redőny tokját mivel tegyem fel? Itt a 12cm hőszigetelés mögött helyszínen készített vasbeton áthidaló van. (A redőny+tok+motor elég súlyos darab)
Hidd el, sok melo a favaz. A kotoelemek is dragak. A padlasterben meleg van. Az uveggyapott szur. Aki nincs szokva vele hamar beleun.
Akkor inkabb vastagitani kell a EPS-t akar meg 10 cm-rel, az osszesen 25cm lenne... Ket retegben, a masodik reteget PUR habbal ragasztva es arra halozani es glettolni.
Minden letezo markat mar kiprobaltam, a Velux a nyero, ezen nem erdemes sporolni.
Ha a beepitest nem bizzuk egy, a gyarto altal, betanitott szakemberre (nagyon draga), akkor nagyon figyelmesen kovessuk vegig a lepeseket a beepitesi utasitasban (ami kitunoen meg van szerkesztve), mert maskulomben peneszedni fog a belso tok.
Sok pallo kell, hozza rogzitofulek, csavarok, tipnik, a pallot le kell hasitani egyforma szelesre, szintelni is kell a vazat valahogy. Az OSB se tul olcso, kell paraatereszto folia, tuzogep, Bramac lec, uvegvatta. Mindezt fel kell hordani a padlasra.
Inkabb legyen 15 cm EPS80, ra egy eros uvegszallas halo (vagy 2 reteg normal), 2 x glett.
Az EPS-t le sem kell ragasztani, eleg neha egy-egy dubel a sarkokba.
Ahol jarni es pakkolni kell, lehet kesziteni fabol racsokat (10-es pallo 40-50 cm kozzel lapjara es ra merolegesen hezagosan- colos deszka csavarozva).
Lerajzoltam, igy talan az is jobban megerti, akkor majd csak kesobb fogja ezt csinalni: felolteni viszont ide nem engedi, ugyhogy akkor megiscsak leirom.
Fodemtol indulva retegrend:
- parazaro folia
- 10 cm-es uveggyapot, ahol jarhato kell hogy legyen, oda 5x10-es pallo, 1,2m tavolsagra egymastol (uveggyapot szelessege)
- 10 cm-es uveggyapot, ahol jarhato kell hogy legyen, oda 5x15-os pallo, az also sorra keresztbe, 60cm-es tavolasgra egymastol, koze uveggyapot
van olyan, ahol a 120cm guriga az valojaban ket darab 60cm guriga. de ha nem, akkor egy nagy kenyervago kessel kenyelmesen kettevaghato meg kibontas elott.
A gyapotszélesség általában 120 cm (Pl Ekoroll), ami alátámasztásnak elég nagy távolság, pláne ha pakolni is akarsz rá. Persze alsó sornak tökéltes a 120 cm, de felülre én 60 vagy 80 cm-es távot tartanék. (Nagyobb súly esetén 60 cm.)
A hosszt pedig a terület határozza meg. A felső sor padlóit az alsó sornál illik toldani, hogy ne levegőben kalimpáljon a végük. (Ha szükséges egyáltalán toldás.)
A gyapotot hosszában tekercsben tudod vágni egy hosszú pengével (pl machete).
Alulra vágatsz 10 centi széles padlót, felső sornak 12 centist és a gyapotpaplant a párnafák közé rakod (a felső sor így értelemszerűen 90 fokos szöget zár be az alsóval, a gyapot is "keresztben van" felül).
A párnafák találkozásánál összefogathatod a padlókat 3 centis lambéria háromszög szegőléccel (Vagy van erre a célra kapható fémlemez).
Az akkor meg csak 20 cm, pont a gyapot magassaga es nem lenne legres a gyapot teteje es az osb lap kozott. A szellozes miatt gondolom jobb lenne ha lenne ott legalabb 5cm.
Amugy ahol keresztbe vannak a lecek, ott mindig vagni kell a gyapotot, hogy kozejuk lehessen tenni, igaz?
Akkor megis jobb lenne, ha tennek alaja parazaro foliat es akkor biztosan nem kap nedvesseget a fodem felol sem.
Azert kerdezek ilyen sokat, mert vagy most a hetvegen vagy a jovo het elejen meg kell csinalnom...
Az Ekoroll 10cm-es (Knauf Classic 044 Ekoroll 10 cm 9 m2/tekercs (0,044 W/mK)) 390ft/nm. Ez milyen minosegu, osszeesik egy ido utan?
Nalam, mivel beton fodem van es erre megy majd ra a 20cm gyapot, kell legalabb 20cm magas lec/hab es erre monjduk a tetolec; vagy legalabb 25cm magas lec/hab es erre mar mehetne direktbe az osb. En inkabb a hab fele huzok, mert lecbol/gerendabol ez a magassag mar eleg horror aron van...
nauf Classic 044 Ekoroll 10 cm 9 m2/tekercs (0,044 W/mK)
A rajzból konkrétan nem derül ki milyen boltozatról van szó. Mert lehet feszített, lehet félköríves és lehet olyan 'szamárhát'/kosárgörbés. Nos a félköríves az eleve igényli a felső terhelést, különben összeomolhat .
Ha jól emlékszem az un. poroszsüveges födém az egy feszített valami.
Olcsó: Knauf Ecose, vagy Uniroll, ezek olyan 5-600 Ft/10 cm/m2 áron vannak
A betonfödém önmagában párazár annyit, hogy nem kell alulra párazáró fólia. A tetőléc pedig biztositja az OSB-k alatt a légrést. (az OSB-t hézagosan kell rakni)
én azt tapasztaltam, hogy ahol tömör részbe -áthidaló koszorú- kelett beütni ott jobb volt az a megoldás, hogy beütöttem a dübelt az EPS-be és csak utána ütöttem bele a szeget
Érdeklődnék, igaz-e,h a kisméretű téglából épült falhoz,10 cm-es szigeteléshez nem jó a műanyag beütőszeges dűbel mert elhajlik,eltörik hanem csak a fémszeges jó hozzá?
Arra azért figyelj oda, hogy a pincének legyen szellőztetése, mert a terasz alatti rész gyakorlatilag bezárja a párát, ott semmi nem tud távozni (maga a betonlemez is lezárná, hőszigetelés nélkül).
Tehát ha a terasz helyén jön fel szellőzőcső, akkor annak a pótlásáról gondoskodjatok.
A hőszigetelő téglával az a baj, hogy nem fagyállóak. Tehát ha nedvességet kap, akkor pár tél alatt elporlik teljesen... ezt az ötletet saját magamtól megvétózom :)
De mint irtam, 50 cm föld hőszigetelő képességét már 5 cm XPS is pótolja. De ez csak a hőszigetelését, semmi egyebet.
Az én megoldásom az lenne, hogy ha a terasznak van oldalfala, akkor azt szigetelném le inkább BELÜLRŐL, és úgy tölteném vissza mellé a földet. A teraszlemez alatt a kissé megtömöritett földre mehetne rá 5 cm XPS, és igy lenne egy hőszigetelő burok a pince felett. Igy nem kell a boltiv hajlásával bajlódni.
A hőterheléstől nagyon nem tartok, mert mint írtam, max fél méter szélességben lesz olyan közel a terasz aljához a pince boltozat, hogy le kelljen szedni az összes földet. Hőszigetelő tégla az pl. porotherm? Azt meg akkor el kellene vagdosni keresztben, hogy "alacsonyabb" legyen.
Semmilyen gyapot nem alkalmas ide, mert mindegyik felveszi a nedvességet.
Ezért irtam, hogy CSAK zártcellás hőszigetelés jöhet szóba, amiből viszont tudtommal csak táblás van. (mielőtt belémkötne valaki: tudom, hogy van fújt purhab is, csak nem tudom az mennyire alkalmas ide)
Lehet nagyon hülyeség amit mondok, de mi lenne, ha valami hőszigetelő téglából lenne kirakva a pinceboltozat fölé még egy réteg? Ez mondjuk csak a hőszigetelésben segit, a hőterhelésben nem.
regen jartam mar erre, most egy kicsit vissza is olvasgattam.
Padlasszigeteles a tema.
A fodem gerenda+kefni+vashalo+beton; ezen kellene a szigetelest megoldani, kisebb reszben jarhato/pakolhato kivitelben, nagyobb reszben csak szigeteles.
Ha jol emlekszem, akkor ez volt a retegrend:
- parazaro folia a betonra
- 2x10cm uveggyapot, eltoltva egymasra rakva
- paraatereszto folia
A jarhato helyekre vagy lepesallo habbol csikok leragasztasa a parazarao foliara, koze uveggyapot, majd erre 5 cm legressel osb lap/csik; vagy gerenda/lec a foliara, koze uveggyapot, legres, majd erre az osb. Gondolom a hab-os megoldas olcsobb.
Mint lejjebb írtam, a terasznak és a pincének szerkezetileg semmi köze nem lenne egymáshoz, az előbbi az utóbbi fölött fog "lebegni" természetesen oszlopokon, illetve részben tömör falon. Az a rész, ahol a pince van a pincén túl pilléren (vagy falon) nyugodna, a közepe a pince széle mellett szintén falon, majd a "pince nélküli" széle vszínűleg pilléren, hogy a terasz alatti hely (pl. fatárolásra) kihasználható legyen. Viszont azt a részt, ami alatt a pince lesz, akár teljesen fel tudom tölteni földdel, problémát az a fél méter jelent, ahol azért a pince domború födémje miatt 5-15 centi szigetelés fér csak a kettő közé. Nem tudom ez milyen problémát jelenthet. A pince talajszint alatt van végig, talán ettől a kekeny sávban megbontott földszigeteléstől nem változna drasztikusan a klímája. Semmi más nem lehet alkalmasabb ebben a sávban szigetelni? Valamilyen gyapot pl?
Nem akarom elvágni, a föld lehordásával kb. ezek az arányok alakulnának ki. Egyébiránt nem jellemző a korszak (80-as évek vége) kaláka építkezéseire az agyontervezettség, így az általad felvetett lehetőségektől nem tartok...
"Domború betonfödémű pince egyik feléről szeretném leszedni a föld szigetelést,"
A pince födéme valószínűleg azért domború, mert az ereje egyenletes terhelésre van méretezve. lásd: boltív.
Ha egy boltív terhelése nem egyenletes, akkor feszültségek léphetnek fel benne, sőt, akár össze is omolhat. Legrosszabb esetben már attól is leszakadhat a pincéd mennyezete, ha a földet csak a boltív egyik feléről hordod le.
Nem túlméretezett erejű boltív esetén a helyes eljárás: a boltív feletti földet a pince teljes szélességében, rétegenként kell lehordani,, majd az új terhelést is egyenletesen kell visszaépíteni (mégpedig úgy, hogy a végeredmény is egyenletes terhelést eredményezzen).
Persze ha ez a boltív jócskán túl van méretezve, akor azt csinálsz felette/vele, amit akarsz. De előtte nézesd meg egy mérnökkel.
A rajzodon úgy látszik, hogy talán el is akarod vágni (megszakítani) ezt a boltívet, ez már annyira rizikós, hogy legalább két szakvéleményt / megoldási javaslatot szereznék be.
A pince boltozata nem arra van méretezve, hogy abból kiülőterasz legyen, pláne, hogy nem is a tetején fog ülni az egész, hanem az oldalánál fejtesz ki rá terhelést.
Kellenek oldalt legalább pillérek amin a teraszbeton feltámaszkodik, vagy rendes oldalfal.
A domború pincét pedig nem tudom mivel tudod hőszigetelni, talán ivesre bevagdosott XPS lehet a megoldás. (mindenképpen valami zárt cellás szigetelőanyag fog kelleni)
50 cm földet egyébként már 5 cm XPS is helyettesit, ha csak a hőszigetelésről van szó. Csak a pincénél az 50 cm föld HŐTÁROLÁST biztosit, ettől olyan jó benne a klima. Ha te fölé raksz egy betonplaccot (még ha fedett is), ez a hűsitő hatás megszűnik, és azon a részen a pince télen hűlni, nyáron melegedni fog.
a pince lenyege nem a hoszigeteles, hanem a tomeg. nemtudom mire hasznalod, de szamits ra hogy meg fog valtozni benne a klima. pl attol is, hogy innentol az a resz nem kap vizet felulrol.
logikus hogy nem akarod a teraszt raterhelni, de a picenek az kellene, hogy a terasz alatt minnel tobb fold legyen rajta.
Természetesen nem a pincefödémre akartam terhelni a teraszt. De a rétegrendet nem értem. Ez a terasz egy szabadtéri, nyári kiülőterasz lenne, oldalfal nélkül, tehát alulról sem kell hőszigetelni. Csupán a pince "jóságát" akarom megőrizni a föld kiváltásával. Az a baj, ha a földet meghagynám, akkor magasles lenne, nem terasz. Szélesebb lenne mint a pince "Lábakon" álló vasbeton szerkezet. A szigetelés a pince tetejére kellene, hogy annak a szigeteltsége megmaradjon. A szigetelőanyag felett lenne a vasbeton szerkezet, de azzal akár nem is lenne muszály érintkeznie.Itt egy mórickarajz a helyzetről.
A "domború" födém fölé kellene egy teherkiváltó vasalt betonlemez, 12-15 cm vastagon (lejtésben), majd erre mehet a vizszigetelés-hőszigetelés-szűrőbeton-burkolat rétegrend.
Ha nem akarod hogy szétfagyjon és/vagy átázzon, akkor ezt illene rendesen megcsinálni, nem csak odabaszni egy betont.
Domború betonfödémű pince egyik feléről szeretném leszedni a föld szigetelést, mivel teraszt akarok építeni rá. Mivel lenne érdemes a terasz alá szigetelni szerintetek, ami kb. egyenértékű az eddigi kb. 50 cm-es (lehet, hogy több) földszigeteléssel? Fontos, hogy az új anyag minél vékonyabb legyen, hogy a terasz minél alacsonyabbra kerülhessen, illetve a hajlékonyság is.
jó téma.....az én fiamnak még volt üknagymamája pár éves koráig - Ő az anyósom nagymamája!!! volt.....és úgy néz ki, hogy anyósom lassan megdönti a korrekordot a családban.....
"tavaly évben fűtés nélkül nem ment 6 fok alá a hőmérséklet a garázsban"
...valószínűleg azért, mert van 21 négyzetméternyi közös fala egy 22 fokra fűtött lakással.
"Egyébként a koszorú szépen be van bugyolálva,"
Ha a födém-hőszigetelés teljes vastagságában hozzásimul a falon lévő hőszigeteléshez, akkor jó.
"ami a gyenge pont az a fránya padló az tényleg gáz"
Ha nem akarsz/tudsz normális vastagságú padló hőszigetelést produkálni, akkor legalább az oldalfali 10 centit folytasd lefelé a talajszint alá legalább fél méterrel (mondjuk ez a garázsajtónál problémás lesz,
mert a jelek szerint úgy akarod ezt az átalakítást, hogy bármikor visszatérhess garázs üzemmódba)
valóban nem lesz szép, de sajna kívülről látni kéne hogy az bizony egy garázs......... belülről majd nem tudom, lefessük vagy valami függönyszerűvel "becsomagoljuk", még nem tudom...., a lezárását szolgálja a lexán ablak-üvegből iszonyat drága lenne, ezért lesz lexánból.... de az attól még jól zárt lesz.
maga az átalakítás egy anyósnyi életreszól...... aztán a garázs visszakapja az eredeti szerepét.....
csak hogy tisztán láss... tavaly évben fűtés nélkül nem ment 6 fok alá a hőmérséklet a garázsban... nem tudom hogy a tavalyi év enyhe tél vol e vagy azért hozta az átlagot, de én ebből a hat fokból indulok ki, azért ez a szigetelt garázskapu nem olyan rosz dolog....
Egyébként ez nem az a tipus amelyiken zár meg kulcslyuk van vagy ilyesmi... persze nem zár hermetikusan, de nem éreztem ha fújt kint a szél. Az is igaz hogy más ha valaki egy szál p@csben ül na de mint mondtam lesz kivülről rajta egy kvázi ablak, ami inek igaz hogy önmagában véve 3-as a K-ja de hermetikusan lezárja a nyilást, plusz lesz 10cm légrés és ezután jön az 1.1-es garázskapu.... megmondom őszintén ez az a pont ami miatt a legkevésbé izgulok...... Egyébként a koszorú szépen be van bugyolálva, nagyon jól körbe van csomaglova a fal és a födém találkozása, de köszönöm, hgy aggódsz :) édes vagy :) ami a gyenge pont az a fránya padló az tényleg gáz..... :(
"Miert lenne 80W/m2? Az egy eleg bena hazra jellemzo."
A 80 W/m2-nél azt vettem figyelembe, hogy ez az épületrész erdetileg garázsnak épült, plusz a födémet sem profi szigetelte (ráadásul mindössze 15 centi üvegyapottal), így a födém feltehetően erősen hőhíd-gazdag lesz (főleg a koszorú és a rátámaszkodók környékén), plusz a padlószint/talajszint különbség gyakorlatikag nulla, lábazati hőszigetelés nulla és a jelek szerint a padlóban is csak jelképes vastagságú lesz - tehát mind a mennyezet, mind pedig a padló széle körben erősen védtelen lesz a megszökni próbáló wattok ellen.
Egy ilyen jóságú építménynél szerintem szerintem nem túlzás egy saccolt 120 Kwh/m2/év várható hőigény (persze egy pontosab számítás még meghazudtolhat engem).
...mondjuk most, hogy kiderült, hogy az udvarfűtés garázsajtó sem lesz rendesen lezárva: a 80 W/m2-el talán még alul is becsültem a várható max hőigényt ;)
nemtudom mennyire tartosnak van szanva az atalakitas. de egy garazskapu sem nem szep latvany, sem nem tul hoszigetelo, sem nem legtomor. 4cm purhab az nemtulsok, cserebe nagy a felulet, rengeteg a hohid (szelenel, csukloknal, fogantyunal, zarnal), es mindenhol huz at rajta a huzat.
ablak nincs rajta most lesz egy 150x120as 1,0as redőnyös.
A garazskapu szigetelt 1.1-es, de rakok rá kívülről 10-es lexánból bevilágitó "ablakot" 10centi légréssel. Azaz le lesz zárva, de ha szeretné akkor fel tudja húzni a garázsajtót és ilyen vagány fényes lesz a nappalija, de nem lehet majd belátni.
Miert lenne 80W/m2? Az egy eleg bena hazra jellemzo. Ennek viszont korben 10cm eps kabatja van, a tetejeben is van 15cm szigeteles, ablak gondolom nem tul sok, es raadasul a kulso falainak egynegyede futott terrel hataros.
A garazskaput kell rendesen lezarni, hoszigetelesileg is, meg szellozesileg is. Meg ha muszaj, a padlason lehet vastagitani a szigetelesen.
"A két nagy radiátor ad le összesen kb 2000 W-ot, ami kell a hőveszteség pótlásához."
Ha jól látom, akor ez a garázs 44 m2-es.
Az év leghidegebb óráiban akkor lenne elég 2000 watt 44 m2 kifűtéséhez, ha a csúcs hőigény 45 W/m2 lenne (kb 65 kWh/m2/év fajlagos energiaigény).
Én viszont valószínűbbnek tartom, hogy a hőszigetelés végére a tényleges érték valahol 80 W/m2 környkén lesz (kb 120 kWh/m2/év), ehhez viszont már közel 4000 wattnyi csúcs-fűtőteljesítmény kell (tehát 4 db két méter hosszú radiátor)
es vannak speci rendszerlemezes izemizes padlofutesek vekony csovel szumma 3-4 cm vastagsagban, csak nem biztos hogy megeri az a brutal koltseg a megsporolt 2-3 centit.
Annyiban igaza van Eleknek, hogy az egyébként nem túl kellemes és nem túl értelmes mennyezetfűtést épp az ilyen esetekre találták ki: amikor a padlót valamiért nem praktikus vagy nem kivitelezhető fűteni.
Nem a meglépő forintokkal van (csak) a baj, hanem azzal, hogy megfelelő hőszigeteltség nélkül nem lehet méretezni a padlófűtést, teljesen kiszámithatatlan hogyan fog fűteni.
Én inkább megvenném a padlófűtéshez a pogácsás lemezt, mert ehhez már csak 4 cm beton kell felülre. A pogácsás lemez "húsa" 3 cm, azaz 9-4-3=2 cm hely marad még mondjuk XPS letevésére.
2 cm XPS-es, és a pogácsás lemezzel már közel 6 cm-nyi lépésálló EPS hőszigetelés vastagságával egyenértékű szigetelést kapunk, igaz kurvadrágán.
Ahhoz, hogy padlófűtés-hőmérsékletű vízzel ugyanannyi hőt adjanak le radiátorok mint egy padlófűtés, ahhoz valószínűleg brutális mennyiségű radiátor kellene.
Esetleg átalakíthatja a fűtőberendezését úgy, hogy a radiátorok felé magasabb hőmérsékletű víz mehessen.
Persze mindkét megoldás sokba kerül,
de mindkettőnél drágább lenne a mindössze 3 centi hőszigetelésen át (sok év alatt) meglépő rengeteg energia-forint.
"Ha már csarnok, alufóliával talán olcsóbb lenne letapétázni :)"
És ez VALÓBAN működne mint hővisszaverő felület (a csodafestékkel ellentétben), a hülye "színre" meg ipari környezetben ne legyünk finnyásak. Még azt is rá lehet fogni, hogy a "krómozott tapéta" egy különlegesség ;)
Mellékesen
- a sok tükröző felület miatt lényegesen világosabb lenne a terem (vagy keveseb világításra lenne szükség)
- ha (hagyományos helyett) hősugárzó fűtést alkalmaz, akkor még a fűtésen is további energiát takaríthat meg.
tudom hogy kevés a 3centi de összesen 9centim van..... :( nem tudok többet csiholni.... ebbe bele kell férjen a szigetelés, vasháló, padlófűtés és egy minimális beton ami nem fog nekem elrepedezni+a burkolat........... a radiátor nem megy, mert a házban 28-30 max 32 fokos víz szokott keringni.... azzal radiátorokban nem érek el kb semmit....
"e szerint nekem meg fog duplázódni a gázfogyasztásom a téli fűtési szezonban?"
Ha mindenütt jól számoltál, akkor sajnos igen. (biztos ami biztos, a számításaidat ellenőriztesd le más szemével is).
Ezért szerintem az új épületrész fűtés-csövezését is úgy kellene rákötni a jelenlegi rendszerre, hogy az össz fűtővíz mennyiség felét az új épületrész kapja meg. Ha ez a módszer troblémás, akkor valószínűleg mégiscsak hidrováltó+különtermosztát+különkeringető (vagy valami hasonló) megoldás kell.
A padlófűtésnél a fal mellé tegyél 5 cm XPS-t, ezzel választva el a betont a faltól (plusz az 1 cm polifoam). Igy legalább a fal felé csökkented a falfűtés hőátadását.
De a 3 cm rohadtul kevés lesz alá, a padlófűtés nagyon gazdaságtalanul fog működni.
"csak vevő lettem... szóval már festik a csarnokunkat, eldöntöttem."
Legalább egy kisebb felületen csináltass a csodafesték helyett hagyományos hőszigetelést (kérdezd meg őket, hogy a termékük jósága milyen vastag hagyományos hőszigetelésnek felel meg, hátha kapsz valamire egyértelmű választ is tőlük - hehe ;), hogy a téli hidegben majd megláthasd, hogy mi a különbség közöttük.
Mondjuk a fűtésszámlád alig észrevehető csökkenésén úgyis látni fogod,
hogy ez nem az a 40-60%-os fűtészámla csökkenés, amit egy hagyományos hőszigetelés hozott volna,
hanem csak 2-4%, ami talán nem is a festék miatt van, csupán placebo-hatás ;)
Sokan jöttek már ide a fórumba tanácsot kérni
sok embert igyekeztünk már lebeszélni egyik-másik zavaros hátterű / gyanús termékről.
Az a baj, hogy ezek az emberek később nem jönek vissza ide, hogy bevallják: ránk kellett volna hallgatni.
A becsapott emberek utólag soha, senkinek nem vallják be, hogy sikerült őket becsapni (olykor még önmaguknak sem), ezért is tudnak tovább terjedni az effajta termékek.
Mivel "csarnok"-ot írsz, ebből remélem, hogy ez a tanulópénz nem a te magán-zsebedből megy, hanem a munkaadód pénzével kísérletezel ilyen bátran ;)
Csak a garázs nem úgy készült hogy lakótér lesz, hanem a beton placra bevágtuk az alap helyét és ráhúztuk a garázst, a külső 10centi szigetelés is csak utólagos, az alap nincs leszigetelve, csak a falazat.... :( Ráadásul előtte volt ugye 15 centi vasalt beton, a garázsnak is lett 6centi vasalt betonja mikor készen lett, most újabb betont fog kapni amibe meg csak 3cm poli fér el a padlófűtés alatt.... de legalább 24centis betonpadlót fogok fűteni nem az utcát..... elég xar.....
Viszont ezek szerint a házét is csak körbe kellene számolni???
Garázs beépítés előtt állok, eddig ment a vacilálás hogy a fűtés hogy legyen megoldva, nehogy az legyen hogy nincs elég meleg bent és lehessen külön vezérelni, de miután nekiálltam kiszámolni a hőigényét kiderült hogy kvázi ugyanaz a hőigénye a 140nm-es háznak mint a 45nm-es garázsnak... számítások lásd lejjebb. Ezek alapján úgy gondolom nem kell külön hidrováltó, meg tágulási tartály meg hóbeleblanc csak rá kell kössem a garázs padlófűtés csöveit a már meglévő rendszerre amit majd a házban lévő termosztát vezérel.
1:a lenti számok alapján jól következtetetk?
2:e szerint nekem meg fog duplázódni a gázfogyasztásom a téli fűtési szezonban?
Kedves Elek, tőlem aztán várhatod... nem vagyok érdekelt a HP4 előnyeinek bizonygatásában, csak vevő lettem... szóval már festik a csarnokunkat, eldöntöttem. Amúgy is kellett festeni, hőszigtelést pedig nem tudtunk bevállalni jelen helyzetben.
Szóval személyesen fogom megtapasztalni, mit tud a hővisszaverős festék. Uff.
Labazatrol ledolgoztam egy kis betont, hogy nagyjabol egyenes legyen es mehessen ra az xps. Ragasztas elott kell ennek alapozo, vagy ha megtolom drotkefevel meg slaggal, az eleg neki?
fogalmam nincs hol jön be a betáp vezeték és jó voln adübelezéskor nem elfúrni, függőlegesen még csak megoldható hogy az óra felett nem furkálok de a saroktól 3m-re van a szekrény
ötlet?
tudom vannak műszerek amikkel ki lehet mérni, na de nekem ilyen nincs :( és csak ezért nem is vennék
"Távhővezetéknél a hőforrás a csőben van , a cső anyaga belülről melegszik . Nem hinném , hogy a fényes vagy matt fehér festés osztana vagy szorozna a hőleadásnál ."
Ezt a két "hivatalos dokumentumot" szívesen megnézném
- a mérést végző cég/szervezet (és nem a gyártó/kereskedő) honlapján
- a mérést végző (létező, elérhető) személy nevével és aláírásával
- a mérési módszer rövid leírásával.
Valami ilyesmire gondolok. A jelenlegi formájában (és elérési helyén) sajnos nem érdekel.
(ha gonosz lennék, akor azt is mondhatnám, hogy két ilyen papírt a kiskorú unokahugom is el tud készíteni egy szövegszekeztő és nyomtató segítségével és ő is el tudja küldeni bárkinek emailben - de persze nem vagyok gonosz, ezért türelmesen várom a linket tőled, amely elirányít engem mondjuk a Magyar Mérésügyi Hivatal honlapján a csodafesték méréseiket tartalmazó oldalra)
Távhővezetéknél a hőforrás a csőben van , a cső anyaga belülről melegszik . Nem hinném , hogy a fényes vagy matt fehér festés osztana vagy szorozna a hőleadásnál .
Nos beszéld meg a gázszolgáltatóval ! Ha ugyan fogadó lesz rá ! ??
Az a szaki aki fogja csinálni a gázvezetéket, biztos nem megy bele mert rá kötelező a vezeték szerelésre előírt technológiai utasítás , csak úgy saját szakállara nem kockáztat.
Műszakilag viszont semmi akadálya a távolabb rakásnak (igaz kicsit furán nézki a szigetelés előtt ). Nyilván hosszabb szár és némileg vastagabb kell. Az általam ismert technológiai előírás is csak a faltól való minimális távot ír elő - semmi másért mint a hegeszthetőség miatt. Az un. becsavaros bilincsek meg eleve adják a távot, tovább becsavarni nem lehet. Normál kisfogyasztói gázvezetékek faltól való távolsága olyan 50 - 60 mm - csőközép, tehát már az elavult 50 mm-es szigetelésnél is hozzáér a cső a szigeteléshez, gondolom ennél lényegesen vastagabb lesz az a szigetelés.
Hirtelenjében megnéztem 2 gáztervet is. A3 lapon egy vízszintes és egy függőleges csőterv , amin sok minden van pl. készülékek. De konkrétan bilincs illetve a faltól való távolság sehol.
A bejövő szaggatott vonal mind ahogy végig az a gázvezeték, tehát bejön 1"/fe majd amérő , innen 1"/fe (még ahosszsincs megadva . kb. fél m majd Fi 22 Cu ez egészen a kazánig, a leágazás után a főző masinához Fi 18/ Cu. Van egy egylapos tervezői nyilatkozat is , amiben hivatkozik 16 különféle szabváyra, előírásra rendeletre , biztos van amiben van előírás a gázcsövek szerelésére.
Viszont van előírás, konkrétan technológiai előírás a gázcsövek szerelésre , hegesztésére. Itt megadják a cső mérete szerint a bilincs kiosztást, sőt a cső faltól való távolságát is minimum, hogy megfelelően lehetsen hegeszteni .
20 cm esetén már jelentős a konzolosságból fakadó lehajlás, magyarul nem tart annyira. (nem mindtha a 22-es rézcső olyan nagy súlyú lenne)
A gázterven pedig igen, szerepelnie kell, hogy X cm-re van a faltól a gázcső. Egyszerűbb odarajzolni a hőszigetelést (jelölve a rajzon), vagy pedig egy félmondatot melléirni, hogy miért ekkora a távolság.
Mert ha a gáz átadás-átvétel után fog elkészülni a hőszigetelés, akkor nem veszik át úgy, hogy "lóg a levegőben" a cső, ha nincs megindokolva miért van igy.
a ház tetőszerkezete mindenféle fóliázástól mentes, és igaziból nem is akarom (tudom) megbontani a cserepezést még egy ideig :D
a porhó ellen a következőt tettem: pur habbal szépen befujkáltam a cserepek belső oldalán a találkozási réseket.
utánna leterítettem 2*10 cm gyapotot. (megy még rá 1*10cm köv fizu után ;) )
kérdezném, h erre lehet-e, érdemes-e (valahol olvastam) geotextilt teríteni? nem koszolódik a gyapot, a porhót felfogja (nem nagy mennyiségben) viszon olvadáskor nem összegyűlik (mondom mégegyszer nem nagy mennyiségű hó) és tócsát képez, hanem elpárolog....
vélemény geotextílről.... ?
a munkát (purhabozás) kéretik nem véleményezni, tisztában vagyok vele, h kotonfoltozás szintű munka... :D
ezek szerint te ki tudtad olvasni a jkv-t? sajnos jpg-ben kaptam, de túl nagy volt az indexnek, lecsökentve viszont... hát én ki nem tudom olvasni... :)
Na mind1, filozhatunk még itt egy darabig, én megvettem a cuccot, mivel 3 napon belül telepítjük az akvapóniát, és hát előtte muszály kifesteni...
Majd amikor ráérek, leírom a tapasztalatom. Merthogy a puding prófétája a tapasztalás. Nem az íróasztalkodás. :)
azt akartam kifejezni, hogy a manuszkak akik irtak, tisztan a feluleti homerseklet valtozasabol kovetkeztetnem a vesztesegre, holott akar meg is merhetnek magat a veszteseget. ha egy csoszakaszon eltunk par szaz kilowatt, azt azert mar lehet merni.
de nem is ez az erdekes, hanem hogy hogyan mertek a feluleti homersekletet. mert eltero anyagu feluleteken osszehasonlithato modon homersekletet merni nem trivialis. ad1 engem erdekelne hogyan csinaljak ad2 a modszer leirasa nelkul ez a szoveg egy semmi. legalabbis nem meres.
Tudom,hogy van a fórum és onnan küldtek ide,mert majd itt segítenek kiszámolni a hőigényt. Nem a kazántól félek,hanem,hogy a lakáshoz kicsi a puffer és akkor minek.
Van tapasztalata abban valakinek, hogy ha a gázvezetéket csinálja valaki, és szeretné a leendő, de még nem kivitelezett hőszigetelés vastagságával kijjebb tenni, ami értelem szerűen most nagyon távol van a faltól ( 20cm ), a gázművek tarkón lő érte vagy szabályosan engedi így kialakítani a csövet?
szerintem inkább oda való a kérdésed. Amit írtál, arra elég lehet az 1m3. Nincs olyan, hogy nem tudod kifűteni a puffert, legfeljebb tovább fűtöd... A rétegződés miatt meg mindegy mennyit "használsz" belőle.
Először is köszönöm mindenkinek aki hozzászólt és segített.
A puffer nekem elég lenne arra,hogy amikor este kialszik a tűz,kibírja az éjszakát esetleg a délelőttöt. Azért szeretném tudni,hogy mennyi lenne a hőigény,mert azt olvastam,hogy a kis puffer semmit nem ér. Nagyot meg nem biztos hogy tudok fűteni úgy,hogyha a lakás is kéri as meleget.
Jelenleg agy 5tagos viadrussal (25/29Kw) fűtöm a lakást. 156m2 műanyag ablakokkal 1,3as üveggel, 38-as téglafal szigetelés nincs. A födém 20cm üveggyapot,osb felül,gipszkarton alul. Az aljzatban 5cm nikecell szigetelés, csak radiátorok vannak.
Ha rám hallgatsz, akkor nem m2 és társaira kérsz árat, hanem tekintse meg a szaki a munkaterületet és mondjon rá egy vállalási árat. Hogy ő mit és hogyan számol, az ő dolga.
Amúgy meg az ajtó/ablak nyílás nagyobb szívás, mint a sima falra felszórni a nagy táblákat....
Szeretném megtudni, hogy külső - belső hőszigetelés esetén a munkadíj kiszámításakor milyen m2--t vesznek figyelembe? A teljes falfelület nagyságát vagy a ténylegesen beszigetelt felületet?
VAgyis: Ki kell fizetni az ablakok, ajtók helyét is vagy csak a beszigetelt fal-rész nagyságával szoroznak?
Előtervezésnél, no meg a végső fizetésnél nem mindegy. Most egy ház 4 oldaláról lenne szó, amelyiken összesen 7 ablak, 1 ajtó + 1 dupla ajtó van.....
Harmatpont alá hült, így kicsaódott rajta egy kis víz. Mivel szigetelted, belülről már nem fűti a ház többé és mivel északi ezért itt lett a leghidegebb a falad. Nálam hó, harmat minden szépen megmarad a falon. Esetenként az üvegen is ;)
a meghívott geofizikus szakértő ablakokkal kapcsolatos fejtegetéseit ne vegyétek figyelembe: a hőképeken az ablakok leginkább nem azért hidegebbek, mert belülről a légkondi hűti őket, hanem azért, mert az üvegfelület nagyrészt hőtükör (a hővisszaverő fóliázott ablakok különösen azok), tehát a képeken egyes ablakokban a hideg ébolt, más ablakokban pedig a szemközti épület hőképe tükröződik.
A kazán teljesitményéhez méretezik a puffert általában. 1 kW kazán teljesitményhez kell 50 liter.
Tehát a 20-22 kW-os kazánhoz 1 m3-es puffer kell, nagyobbhoz már 1.5 m3. Ez biztositja a tökéletes égést, nem kell lefojtani a kazánt.
A tapasztalatok szerint 2-3 óra alatt meg lehet tölteni meleggel egy 1 m3-es tartályt, ami egy normál méretű, de korszerűtlen épület esetében is elég egy normál téli nap esetén 24 órára.
A bemutató filmben is körbezárták. Viszont én eleve az alább javasolt módon gondoltam kivitelezni, mármint, hogy 10cm + 5cm és csak a felső 5cm-t ragasztanám purhabbal az alsó 10cm-re. Ífy gondolom pára sem képződik a kettő között.
Viszont ha azt nézem nem lenne kb ugyanannyi árban ha 10-es vagy 12-es grafitost tennék csak a 15cm sima eps helyett?
lenne egy olyan kérdésem, hogy a fal északi hőszigetelt fala (12cm paroc) olyan nedveskés volt , mármint a glettelt hálózott réteg...sehol máshol nem volt olyan afal csak az északi fal alsó méterén végig...
Ettől eltérő minták is tartanak (pl "H" betű) , én személy szerint minden oldalon hagyok helyet, hogy az esetleg beszoruló levegő ki tudjon menni alóla és ne cuppantsa ki a habot. (Meg talán a tábla alatti páranyomás is kisebb lesz, ha van menekülőútja.)
Üdv. Segítséget szeretnék kérni a lakásom hőigényének kiszámításához. Milyen adatokra van szükség,illetve valaki segítene kiszámolni? Puffert szeretnék bekötni,de sajnos nem tudom mekkora lenne az ideális. Előre is köszönöm.
és ami a talajból a lábazatba jut nedvesség, az XPS és a fal alatti szigetelő lemez bezárja, azzal mi lesz? Mennyivel rontja a hőszigetelésést a háznak?
jól gondolod. Azért nem irtam hőszigetelésről mert nincs.
Erdőbirtokosoktól vesszük a fát kb. 150ezerért vásárolunk be, ez egy idényt szolgál ki, esetleg ha nagyon hideg van kell még egy tétel március körül 30ezerért, és az már tuti elég.
Alapból úgy inditunk, hogy vizszigetelés nélküli falat nem hőszigetelünk, ugyanis ha sok viz jön alulról, azt a kőzetgyapot sem fogja tudni átpárologtatni.
Ha tömör tégla falazatú az épület, akkor vagy lemezpréseléses vagy befecskendezős módszerrel meg lehet oldalni a vizszigetelést, kb 12-15e Ft/fm áron.
Én két lehetőséget látok:
1. Megcsinálod jó drágán kőzetgyapottal a hőszigetelést, és imádkozol, hogy elég legyen az elpárologtatásra (mivel a lábazat ZÁRT CELLÁS hőszigetelését a talajszint alá is benyújtod, ezáltal az épület alatti talajnedvességet "bezárod", az csak felfelé fog tudni távozni. Azaz a mostaninál több felszivárgó talajnedvességre kell számitani.
2. Megcsinálod a fal utólagos vizszigetelését valamelyik módszerrel (az elektromos (vagymiafranc) viztaszitás drága, és erősek a fenntartások vele szemben).
A padlástéri osb élére állított deszkákon áll. A gerendák közti teret is ki kellett volna töltetni szigetelőanyaggal, de késő bánat ....
Én nem attól a nedvességtől félek, amit kihuhogunk, hanem ami az alapból szivárog fel, csak most simán kipárolog a teljesen szigeteletlen falból, ha meg becsomagolom a házat, akkor ez meggátlódik. Nincs valami objektív mérőmódszer, amivel eldönthető lenne, hogy menjek-e a közetgyapot felé, vagy jó a PS?
Van egy ház 2-vel mellettünk, amit még vagy 30 éve! szigeteltek be pár cm-es PS táblákkal és minden porcikája rothad, még kívülről is. Szóval nekem ezért különösen erős a penészedéstudatom!
Vagy ha ennyire aggódó vagyok, akkor egyszerűbb alapból kőzetgyapotolni , megfelelő technológiával, akkor legalább nyogodt leszek, hogy minden tőlem telhetőt megtettem.
Lehet olyat csinálni, hogy 1 kiválasztott falat pilot-ként megcsináltatok, még az idén, aztán annak az eredményének függvényében csináltatom a továbbiakat?
Az XPS-t nem baj, ha eső éri? Végül is vízálló,nem? :-)
Nyilván nem zuhogó esőben csinálom a munkát (ami a köv. napokban sok lesz), de a lábazati kövek csak később kerülnének rá (jó pár hét eltelhet magunkat ismerve), és addig elázhat jópárszor.
Az 1x1 sorozattal próbálok egy kis fényt vinni abba a félhomályba, ami körülveszi az egyszeri építkezőt. Lesz szó fűtésről, hőszigetelésről, falazatokról, nyílászárókról... remélhetőleg közérthetően, számokkal alátámasztva.
Idén már a sokadik alkalommal[...] Bővebben!Tovább »
Ebből következően tökéletesen elég oda a sima (vagy grafitos) EPS is. Mivel kisméretű tömör tégláról van szó, 12 cm grafitos, vagy 15 cm fehér EPS a minimum ajánlott, de inkább 18-20 cm.
A lábazatra jó az elképzelésed, 8-10 cm XPS javasolt minimum, afölött annyi, hogy esztétikus legyen a fali vastagsággal.
(Remélem a padlástéri OSB-t nem közvetlenül a gyapotra tetted, hanem ki tud alatta szellőzni...)
Fagyzugos helyen pedig, a -5/90% kontra és +23fok/65% párossal is.
a szellőztetési szokások melett :(
nem tud az ember annyit szelőzetni hogy ezen érték alá vigye, a légbeeresztő előtt nekem is hasonló volt utána 50-55% lett és napi 3x szelőztetünk csak ablaknyitással
páramérő értékek alaőján írok ha nem is pontos de a csökkenés akkor is egyértelmű
a héten azt hittem rosszul látok egész nap nyitott ablak 30% este becsukva az ablakokat a normális 45%
Van egy jó régi, az 1930!-as években épült házunk, most agyalok a hőszigetelésén. A ház tömör, kisméretű téglából épült, a külső falai mindössze 30 cm-esek. Alapterület ~100m2 körüli, egyik oldalon össze van építve a szomszédos házzal, amiben nem laknak. A födém fagerendás. Amit eddig elkövettem:
- födémre 20 cm üveggyapot felrakva, lefedve 15mm-es osb lemezzel
- bejárati ajtó 3 rétegű üvegezésűre cserélve
- mivel a régi FÉG cirkó elkezdett vacakolni, egy BAXI Luna Platinum 1,24 fog holnap beépülni a fűtésre.
- az éves fűtésszámlánk eddig megállt 200e ft környékén, de nem mondható, hogy agyonfűtöttük volna magunkat, jellemzően fürdőszoba 25°C, belső(három oldalról védett) szoba 23°C, két külső szoba 20-21°C környékén. Belmagasság 3,2m és ehhez ragaszkodom!!!
Alapvetően két dolog izgat.
- mi legyen a szigetelőanyag? Most semmi nedvesedés nincs, de attól tartok, hogy műanyagba csomagolva megváltozik a helyzet. Ezért inkább hajlok a közetgyapotra. A ház vagy 80 éves, nem nagyon bízok a vízszigetelésében hosszú távon. Meg merjem kozkáztatni a PS-t? Vagy van valami egzakt módszer, amivel dönteni lehet a kettő között?
- milyen vastag legyen a szigetelés? A lábazatra ha jól sejtem, csak PS tehető, én bevitetném a talajszint alá 50cm-re. A szomszédék felé nem 100%-os az átfedés, az a ház vagy 2m-rel kisebb, a fain viszonyok miatt (elmebeteg tulaj) ott semmit nem fogok tudni elérni.
lábazat szigetelésnél ütköztem felszín alatt 20 cm-rel (piros) egy régi járda kemény beton alapjába. (Föld feltöltés volt anno)
Feltörni irdatlan meló lenne, mert a feltárások alapján van ott vagy 15-20 cm beton :-(
Ellenben a föld szintje alatt 30 cm-rel van a belső padló szintje....
(A padló alatt van hőszigetelés, padlófűtés nincs, sőt, úgy általában alig van fűtés, mert hogy csak nyaraló. A külső vízszigetelés elvileg rendben, most azért kicsit javítgatom a feltárás után.)
Mire számíthatok, ha csak 20 centire, azaz a betonig engedem a földbe a lábazati XPS-t?
Először csak 8-ast akartam de, ahogy olvasgattam itt a forumon felemeltem 10-re :) bár kicsit féltem,h nem lesz-e csúnya az ereszdeszkánál mert csak kb 30cm.
Jól gondolod, a padlóban nincs semilyen szigetelés (legalábbis nem tudok róla) és sajnos padlófűtés se :(
A padlásra már megvettem az anyagot mikor akciós volt úgyhogy az már adott.Bár még arra is lehet tenni,ha még érdemes :)
Hátha ilyen sokára térülne meg a 3 rétegű üveg, akkor szerintem maradok a 2 rétegűnél. A mostani gerébtokos ablakoknál szerintem a 2 rétegü ablak is nagyon komfortos lesz :)
Tudnátok segítséget adni abban,hogy mennyi lehet a lakásom hőigénye?
450 légköbméter, 38cm téglafal, 30 éves kocka ház, eltolt szintes, hagyományos dupla ablak, nincs sehol műanyag, ajtók is lakással egyidős fából készültek. Redőnyök szintén régiek, jól működnek, szinte mindenhol 3/4-ig le vannak eresztve rőrésszerűen.
Ha a hővisszanyerés működik, akkor kevesebbet fűtesz, hiszen több verődik vissza. Ezzel viszont a falazatod szerkezeti hőmérséklete fog jelentősen megzuhanni, ami hasonló problémákat vet fel, mint a belső oldali hőszigetelés (szerkezeten belüli párakicsapódás, stb).
Attól, hogy a hővisszaverődés megvan a falazatod felületi hőmérséklete még hideg lesz, és értelemszerűen kevesebb fűtésnél még hidegebb. Magyarul lehet, hogy a faltól távolodva szobahőmérséklet van, de ahhoz közel kellemetlenül (hidegen) sütni fog a fal.
Én mint mondtam, kiszámoltam a saját házamra az anyagköltségét, és 900e Ft-ra jött ki. Az éves fűtési gázszámlám 200e Ft. Tegyük fel, hogy a felét megspórolom ezzel, és rohadtul hiszékeny vagyok ebben az esetben. Ez akkor is 9 év.
Bizonyos népcsoportok kivételével illik max 3-4 évente újrafesteni a lakást beltérben...
Kedves Elek, utánajártam a dolgoknak, mivel döntenem kell. Szóval a Protektor egy német termék, amit egy magyar cég forgalmaz itthon, a HP4 pedig egy magyar termék, magyar szabadalom. Már több országba elkezdték exportálni, itthon pedig több cég forgalmazza. Rendelkezik TÜV és ÉMI jkv-kel. És NEM hőszigetelő hanem hővisszaverő anyag. A távhősök lefestették vele a 90°C-os csövüket a kültérben, 40°C-ra csökkent a felületi hőmérséklete. Ők kiszámolták, jegyzőkönyvezték, hogy 30 nap a megtérülési ideje a festési költségnek. És ezt nem lopják el, nem úgy mint a hőszigetelő burkolatot... :)
Szerintem felülre rakjon 2x10 cm -s KNAUFF ECOROLL 0,44 -t.
A falra rakott hőszigetelés csak akkor térülne meg ha +12-15 cm rakna fel
és 18 évig még a házba lakna...a jelenlegi csökkentett gáz árak mellett
A számitáshoz hozzá kell adni, a vakolat, hőszigetelés, dübel, ragasztó, dryvitháló, új külső könyöklő,inditósin, munkadíj árakat és az esetlegesen felmerülő állványozási költségeket ha többszintes a ház...
A lábazatra felrakott hőszigetelés növeli a komfort érzetett és 25 év alatt megtérül ha 8 cm -s XPS rak fel... (egyszerű , lábazati vakolat esetén)
Nem hinném , hogy megtudnád gyözni....a 10 éven felli megtérülés a legtöbb embert nem érdekli...
Talán sokkal jobb a megtérülési ráta ha van fúrt vagy ásott kút és csatorna... akkor be kell vezetni a házba a kútról a vizet és a WC öblités, mosógéphez kell kiállás és 4-5 éven belül megtérül...a jelenlegi árak mellett...
Sziasztok! Lakásfelújítás előtt állok, nyílászáró csere és szigetelés.A házunk kisméretű téglából épült 38-as falakkal.Erre szeretnék 10cm grafitost tenni, a lábazatra 8cm xps-t.A födém fagerendás,strukatúros.Erre menne 2X10cm Knauf 0.039es üveggyapot. Érdeklődnék,h érdemes-e 3rétegű üvegekkel kérnem az új ablakokat,ami kb 11m2 lenne és 6000/m2 a felára? Válaszokat előre is köszönöm.
Winwatt-tal számolgatok egy kicsit (ellenőrzöm a fűtési igényt).
Beírtam a fal szerkezetet:
LB-Knauf Colorex színező 0.4cm
Baumit Ragasztó tapasz 0.3cm
GRAFIT expandált polisztirolhab 12cm
Ytong P2-0,5 NF+GT 30cm
gipszvakolat 0.5cm
Baumit Diszperziós festék extra 0,01cm
A Diagram gombot megnyomva a Páradiffúziós diagramnál ezt adta:
A vizsgálathoz KELLENEK a szorpciós izoterma ADATOK! Egyensúlyi állapotban páralecsapódás van, de a diffúziós időszak alatt nem tud kialakulni (feltöltési idő: 227 nap). Az izotermával nem rendelkező rétegek figyelmen kívül lettek hagyva, a tényleges feltöltési idő hosszabb a számítottnál. 3. (GRAFIT expandált polisztirolhab) réteg: a nedvességtartalom a MEGENGEDETTNÉL MAGASABB!
Persze jobban megnézve a bemenő paramétereket: -20C és 90% rel. páratartalom kint, 23C és 50% bent.
Viszont a diffúziós időszakra 180 nap volt beállítva....Ez már a jégkorszak lenne.
Átírva a diffúziós időszakot 30 napra (azért 30 napig -20C és 90% rel. páratartalom kint kissé durva lenne felénk....) már rögtön jobb választ adott:
A szerkezet a szabvány szerint MEGFELELŐ Egyensúlyi állapotban páralecsapódás van, de a diffúziós időszak alatt nem tud kialakulni (feltöltési idő: 598 nap). Az izotermával nem rendelkező rétegek figyelmen kívül lettek hagyva, a tényleges feltöltési idő hosszabb a számítottnál. 3. (GRAFIT expandált polisztirolhab) réteg: a diffúziós időszak alatt a megengedett értéket nem éri el;
Mielőtt "neked ugrottam", természetesen ránéztem az adatlapodra, és láttam, hogy nem friss ember vagy, aki csak a reklámozás miatt regisztrált :)
Csak ebben a topicban elég jól ismerjük ezt a (mindig változó márkanevű) anyagot, és tudományosan nem csak mi cáfoltuk azokat a dolgokat, amiket állit magáról.
Pluszban volt egy nem kicsi összeugrásom egy névtelen illetővel (névtelen telefonos fenyegetések és lejáratni próbálás), kissé "tikkelek" erre az anyagra.
Mindennek ellenére több ezer ember előtt a korábban belinkelt posztban felajánlottam a tesztelési lehetőséget a forgalmazónak (kiszámoltam, 900e Ft lenne ezzel kifesteni a kéglit, csak anyagdijban), amivel ő nem élt. Holott a (fizetett hirdetés) posztot megjelenitő blog is, és én is reklámoztam volna az eredményeket.
Természetesen én a negativumot is, megtámadhatatlan módon (hőkamerás és infrahőmérős felvételekkel, napi adatokkal).
A válasz erre az újabb propaganda poszt volt, immár kommentelési lehetőségek nélkül...
Nem konkrét termékről beszélgettünk, hanem általánosságben egy szituáció megoldóképleteit elemezgettük. Egyébként a szakértő egy ragasztógyártó cég szakértője, így nem értem, hogy mi oka lehetne lebeszélni a saját termékéről és olyan valamit ajánlani, amihez semmi köze sincsen. :)
Kérdésedre a válaszom egyértelmű igen.
No de nem szeretnék tovább rugózni ezen a témán, ezt inkább csak afféle gondolatébresztő érdekességnek szántam. A döntést majd mindenki meghozza maga.
Kedves Kömkel, köszönöm, a válaszodban említett cikkből nekem leeset a tantusz: nem hőszigetelő hanem hőviszaverő anyagról van szó. Számomra ez is megfontolandó a kérdéses épület esetében.
Egyébként elnézést kérek ha úgy érezted hogy telehánytam a topikot. Úgy gondolom, hogy mint - magát email és webcímmel felvállaló - több mint öt éves index fórumos törzsgárda tagnak, jogom van kérdéseket feltenni a közösség tagjainak, hátha valaki tudja a választ, netán személyes tapasztalattal rendelkezik (aki ismer engem a közösségben, az tudhatja, őszintén kérdezek és nyilván nem reklámozok egy ilyan terméket). Én magam is szívesen támogatok másokat olyan témákban, amikben van tapasztalatom.
Te legalább szintén felvállalod magadat, nem úgy mint most mások, akik névtelenü, magukat nem vállalva, 1-2 hónapja beregisztráltak, és máris vulgárisan támadnak, sőt moderátor után kiáltanak... :) :(
OFF Anno akkor pár éve kisebb veszteséggel. Nem a robot csinálta a mínuszt, hanem az én mohóságom...
Azóta 2-3 alkalommal rápróbáltam 1-2 hasonló dologra, de végül be kellett hogy lássam: teljes figyelem szükséges ezekhez a dolgokhoz. Az meg mostanában nem volt, miután a "kedves" külföldi tulajdonú hitelező bankunk kivette a kp-t a fő cégünkből, így aztán felszámolódtunk. Mással voltam elfoglalva...
Viszont akkoriban a barátomnak megtanítottam a dolgokat, és mivel neki "csak" egy cége volt amit elbukott, gyakorlatilag csak a forexszel kezdett el foglalkozni. Lassa 60 éves, de most már azt mondja nem is tudnának neki olyan állásajánlatot tenni, amiért elmenne, mert ezzel napi 5-6 óra szellemi munkával meg tud csinálni kb havi 3-4 kilót... Nem a robottal, azt csak indikátornak használva futatja kis összeggel.
Ezen csodafestékek gyártója ugyanaz a cég (Ukrajna),
csak mindig új és új forgalmazó próbálkozik az anyag magyarországi terítésével.
Hatásosságát nagyon egyszerű lenne demonstrálni: egy szoba-fal egyik felét ezzel a csodakencével kezelni, a fal másik felét pedig olyan jóságú hagyományos (ismert) hőszigeteléssel elétni, amit ez a csodaanyag állít magáról. És ha egy téli hőkamerás felvételen odakintről nem látszik különbség a két fal-fél között, akkor megemelem a kalapomat.
...de én nem aggódom, hogy valaha is látni fogjuk, hogy egy milliméter vastag AKÁRMI ugyanolyan jól fog hőszigetelni, mint pl tíz centi hagyományos EPS ;) nemhogy holmi csodagolyócskák, de még a kristálytiszta aerogél vagy az űr vákuumja sem. A tudomány mai állása szerint a világon semmi sem hőszigetelhet százszor jobban az EPS-nél.
"Kérésedre alaposabban utánajártam a dolognak és a következő választ kaptam:"
Ha konkrétan azt kérdezted a szakértőtől, hogy a termékük alkalmas-e két eps lap teljes felületű egymáshoz ragasztásához, akkor te használható válasz helyett egy marhanagy mellébeszélést/parasztvakítás kaptál. Szerintem fordulj másik gyártóhoz, mert ez nem felvilágosított, hanem hülyének nézett téged.
Ha meg nem konkrétan ezt kérdezted a szakértőtől, akkor vajon miért nem ezt kérdezted? ;)
"ez az eset a LASSÚ folyamat kategóriájába tartozik, mert a két EPS lap között nincsenek ideális vízleadási körülmények"
Szóval szerinted
ha a felkent ragasztórétegre egy vastag és kimondottan jó nedvszívó dolgot szorítunk (EPS),
akkor az a ragasztó kiszáradását (a normál levegős száradáshoz képest) LASSÍTANI fogja?
Kérésedre alaposabban utánajártam a dolognak és a következő választ kaptam: a műgyantával készülő-, vagy azzal javított (cementes) rendszerragasztók (vizes-, vagy szárazpolimer) műgyanta kötőanyag-hányada csak akkor képes a tervezett/elvárt műszaki teljesítményt kifejteni, ha a száradás/kötés/térhálósodás megfelelő körülmények között, a minősítési vizsgálatok során értékelt időlefolyással történik meg. Lassú, megszakadt, szakaszos, vagy leállt és újraindult folyamat esetén a műgyanta kötőanyag műszaki teljesítménye csak korlátozottan vehető figyelembe.
Erre utaltam, amikor ezt írtam:
"EPS rendszernél nem lehet a két réteget EPS-t normál rendszerragasztóval ragasztani, mert az nem tudja megfelelő ütemben leadni a vizet egyik irányba sem, a kémiai kötés hibás lesz."
Véleményem szerint ez az eset a LASSÚ folyamat kategóriájába tartozik, mert a két EPS lap között nincsenek ideális vízleadási körülmények. Minimum vizsgálni kellene, mielőtt ilyen módon alkalmaznánk. Így én az ilyen eseteknél továbbra is a PUR ragasztóhabra szavazok. :)
A teglanak a vizfelvetele 20%, nem ablakparkanynak valo.
Klinkeres homlokzatokon szoktak ablakparkanyt kesziteni, de a nagyon jominosegu klinkernek 3-4% a vizfelvetele. A klinker teglanak van tenyleg nagyon jo (szarzfugazo) anyaga is.
Ha sajat kezuleg kene keszitenem ablakparkanyt (penzszukeben), akkor vasarolnek feher cementet es mozaik kovet (3-6mm-res granulatummal) azt bezsaluznam meretre, elkeszitve az esest es a vizorrt, kiontenem es kimosnam. 3 het mulva kibontanam a zsalukat es felragasztanam a helyukre az ablakparkanyokat. Meg lehet bolonditani a mozaikot oxiddal is.
Mi lenne, ha nem hánynád tele ennek a szarnak a reklámjával a topicot?
Elmondtuk a véleményt, egyöntetűen: KAMU.
Amikor legutóbb ezt leirtam, akkor az egyik forgalmazó éjjel felhivott a vezetékes telefonon (mivel publikus az elérhetőségem), és megfenyegetett, hogy eljönnek és beverik a pofámat.
Az elsőnél még lehetett kommentelni, és rengetegen kérdeztünk, tudományosan érveltünk. Azt az igéretet kaptuk, hogy ezekre választ kapunk.
Érdekes módon az erre érkező válasz-poszt már nem kommentelhető, valamint csak a reklám rizsát tartalmazza.
Olvasd át mindkettőt, az első kommentjeiben mindenre megkapod a választ. Ha ezek után is hiszel benne, akkor december 5.-én ne felejtsd el kirakni a zoknit az ablakba...
Mik azok a vákumgömböcskék? ( sok kicsi termosz egykupacban?) De ha olyan aprók azok a golyók , akkor a bennük lévő szigetelő vákum hatása háttérbe szorol a burkot alkotó anyag tulajdonságaival szemben .
A HP4 bevonat több ponton is teljesen különbözik a hagyományos hőszigetelő technológiáktól:
A HP4 nem hagyományos hőszigetelésen alapuló anyag, hanem egy hőreflexióra, rétegbeni hővisszaverésre képes bevonat. A HP4-ről fontos tudni, hogy a vákuumgömbökben levő vákuum miatt a hő hőközvetitő közeg hiányában csak sugárzás útján tud terjedni, így a gömbök falán ki- és belépéskor a sugárzás megtörik, az eredeti irányát elveszítve homogén módon visszaverődik a helyiségbe úgy, hogy a visszaverődés iránya független az eredeti iránytól.
Téli hónapokban helyiséget határoló falakon kivezetett hő eléri a HP4 bevonatot, ott nem tud hőátadással terjedni az átadó közeg hiánya miatt, így kénytelen sugárzás formájában továbbhaladni, miközben megtörik, reflektálódik, és nagy része bennmarad az épületben.
A HP4 vákuumgömböcskéi a meleget nem csak a falról visszaverődve oszlatják el, hanem kellemes hősugárzást, nagyon jó hőérzetet is eredményeznek. A hősugárzás révén a sugarak energiájukat közvetlenül a testeknek adják le a helyiségben, a köztes levegő felmelegítésének közbeiktatása nélkül. Ezért a HP4 alkalmazásakor a kellemes hőmérséklet eléréséhez jelentősen kevesebb fűtési energiára van szükség. Egy pontszerű hősugárzással ellentétben a meleg egy HP4-el kezelt falról azonos mértékben terjed szét a helyiségben. Már alacsony szobai hőmérséklet esetén is kellemesen hőérzetet biztosítunk magunknak, ezen kívül akár 20-40%-kal is csökkenthetjük fűtési költségeinket a helyiség adottságaitól függően. A melegebb hónapokban aHP4 bevonat kapilláris hatás miatt nedvességet vesz fel a levegőből és a gömbök felületi tulajdonsága miatt elpárologtatja azt. A párolgásból eredő hőcsökkenés, kellemesen hűsítő érzést kelt, ezáltal a klímaberendezést is megspórolhatjuk.
A HP4 nagy rendezetlen belső felületének köszönhetően, segíti a nedvesség kapilláris elszállítását a falból. A HP4 ezenfelül felületében nedvességet tud tárolni, és így szabályozólag hat a helyiség páratartalmára. Ez a nedvesség-szabályozó hatás a HP4 bevonatot kiválóan alkalmassá teszi magas páratartalmú helyiségekben történő alkalmazásra például pincék, konyhák, fürdőszobák, zuhanyzók és szaunák esetében. A bevonat megszünteti a penészgombák kialakulásának veszélyét."
Én úgy gondolom ez egy teljesen másik termék. A protektor az külső festék volt, ez egy beltéri vakolat ( a kültéri változatánál decemberben fog letelni valami 2 éves beviszgálási idő, ami után fogják tudni forgalmazni).
Lehet kipróbálom kicsiben, vagy meglátogatok egy referencia munkát.
Aki ért hozzá, ez a lambda ami itt le van írva, az mihez mennyi? 0,041 W/(m*K)
Félre ne értsétek, én saját magamnál egy régi lapos tetős épület megoldásán hezitálok, és hát vannak kétségeim az eddigi "tanulmányaim" és ismereteim alapján, de ugyanakkor nem vetek el semmit, csak azért mert ellenkezik eddigi ismereteimmel... Nincs senki aki ezt már használta volna?
Én csak annyit fűznék hozzá (mielőtt megint kapom éjjel a telefont, hogy beverik a pofámat), hogy felajánlottam a forgalmazónak, hogy kifestem ezzel a lakást.
Ha működik, reklámozom ingyen és bérmentve a blogomon és a szakmámban. 3 évre visszamenőleg vannak napi hőmérsékleti és fogyasztási adataim.
Ha nem működik, akkor kifizetik a festés anyag-és munkaköltségét, a helyreállitásét, és az éves gázszámlámat.
Szerinted? :)
(egyébként elég sokat beszéltünk már ezekről a csodafestékekről itt a fórumon, keress vissza)
Jahh, és mellesleg iszonyat ára van, lazán kijön belőle a külső hőszigetelés.
Ja, és még azt írod: "A termék a sugárzó hőt veri vissza alapanyagának köszönhetően". Ennek fényében egy érintéssel (vagyis nem sugárzással) elvégzett kísérlet azért kemény...
Nem mintha értenék hozzá, de nekem szaktudás híján úgy tűnik, hogy a hőpajzsal (hőpajzzsal?) kezelt (jobb oldali) rész hamarabb kihűl, mint a kezeletlen. Azért az télen lehet nem annyira jó.
De nyilván lesznek itt akik szakmaiabb alapon is hozzászólnak és elmondják, hogy egy 1 milliméter vastag akármilyen űranyagból készült hőszigetelés mivel ér fel.
Sziasztok, nem tudom volt-e már szó róla itt (mivel 3 betűsre nem keres a kereső...), a HP4 hőszigetelő beltéri festékről?
Van valakinek tapasztalata? Ha nemakkor szakvélemény az adatok alapján:
GyártmánylapHP4/beltéridiszperziós bevonat/
Termékleírás
A HP4bevonatkitűnő hővisszaverő képességekkel rendelkezik . A termék a sugárzó hőt veri vissza alapanyagának köszönhetően.Az adatokból kitűnik, hogy a szigetelés számunkra jelentős energia megtakarítást eredményez. E célból fejlesztették ki a glett -ként alkalmazható anyagot, mely a sugárzó hőt veri visszaa helyiségbe és csökkenti hőelnyelést. A gyakorlatban 0,5 1mm rétegvastagságbanfelhordvaa hősugárzás 80% -át visszaveri a helyiségbe. A meleg hónapokban így csökkentvén a helyiség túlmelegedését, téli hónapokban egyenletes gyors felmelegedést biztosít.Összetétele:Vizes alapú diszperziós anyag PVAc, VAc, termoaktív összetevők-BGL aditívumokAHP4 bevonatfelhasználási területei az építészetben:beltéri felületek kiegyenlítésére, hőérzet javítására, akövetelményeknek megfelelő betonra, mészcement és mészcement kötésű vakolatra, a panel és téglaépületeknél, tűzfalaknál, hőhidaknál, a fűtőtestek mögötti fal részeknél, ahol a vízpára lecsapódása penészesedést okozhat, és minden nem megfelelően szigetelt épületnél, ahol a belső szigetelés vastagsági korlátokba ütközik. Gyakorlati tapasztalatok alapján az így kezelt helyiségekben jelentős (20-40%) energiamegtakarítás érhető el.A HP4bevonatalkalmazási felületei: beltéri vakolatok, betonfelületek, gipszkarton, fa-fém-üvegfelületeknél, tapadóhíd ajánlottHP4 bevonatlehetséges alkalmazási területei: ipari csarnokok, iskolák, óvodák orvosi rendelők, közintézmények, családi házak, panellakások, nyaralók, garázsok stb...
JELLEMZŐI
-felületi jellemzője: törtfehér színű
-sűrűség:0,25 g/cm3
-hővezetői tulajdonsága: = 0,041W/(mK)
-tapadási szilárdság: >0,4 N/mm2
-vízgőz áteresztő, V: 300g/m2/napsd érték: 0,07 m
-száradási idő, 1mm vastagságban:30 perc-érintésszáraz:30 perc-átszáradt állapot:4 óra-csiszolhatóság, átfesthetőség:4 óra
-kiadósság:0,4 kg/m2/mm
-min.alkalmazható vastagság: 0,5 mm-higítóanyag: víz(max. 2-7% Túlhigítás esetén elveszíti tulajdonságait)
-a felhasználálásnál ajánlotthőfok: + 5 ºC -tól +50ºC-ig-csomagolása: 5 l , 10 l
-pólustömítés: szükség esetén kellő mértékű pólustömítés elvégezhető
de 3 éve a zuhanykabinom alját sk csináltam csempéből mert horror áron adtak volna tálcát - a magasság kötött volt a tetőtér ferde síkja miatt, kabint is fél év után találtam emberi áron-
Hát igen... erre gondolhattam volna magamtól is: a por az ablak vízszintes felületein akár hetekig is gyűlhet, aztán egy eső perc alatt egyben leküldi.
Ebben az esetben viszont a vízorr önmagában még nem elég, mivel a párkány két szélén a vízorr megkerülésével tud a falra folyni a koszos lé. Ezért párkány két szélét felfelé kellene kunkorítani valamivel.
"Ha ilyen falc nincs, akkor az ablakparkanyt az ablaktok ala kell valahogy bedolgozni"
Gondolom lehet csak egyszerűen nekitolni is az ablakkeretnek - feltéve hogy a rést valaki NAGYON becsületesen ki tudja tölteni/fugázni valamilyen rugalmas (és UV-álló) kültéri tömítőanyaggal.
A járólapos párkányt én is hamar elvetettem, mert még a centis lapba se lehet elég mély vízorrot vágni, hogy jól is működjön (próbáltam).
A kerítésemnél járdalapból csináltam a fedlapokat :) Ott már működik a dolog, mert a 3 cm vastagságba simán bele tudtam vágni centi mélyen...így működik is a csepegtetés. Persze itt is figyelni kellett, hogy fugázásnál ne kenjem bele az anyagot a kivágott résbe.
Ha nincs csepegtető, akkor ugye az ablak alatt fog végigfolyni a koszos lé neked a vakolaton, mert a "párkány" alatt visszafordul
---
Az ablakoknál nekem sincs háló aláfordítás, sőt még szilikon se a tok találkozásnál...én úgy csináltam, hogy a homlokzati lapokat belógattam az ablaknyílás elé, és ragasztás/kötés után raktam be a kávába a szigetelést (5 cm), amit jó passzosra szabtam, az ablak tok felőli oldaluk simára van csiszolva, és kissé beszorítva vannak betéve (túlméretesek). Kizártnak tartom, hogy így bejut a nedvesség, már csak azért is, mert van üvegtéglám is 2 helyen, és belátok oda a házból :) Nem mondom, eltököltem, mire beszabtam a kávába a szigetelést...de mm-ezésben jó vagyok :)
az üveg alatt van kiugrás, de pozitít falccal :( a tok van 2helyen kivágva ahol az esetlegesen becsorgó vizet kivezeti, a rögzítősin ami alá van szerelve ahoz volt fogatva a párkány, ami megy a kukába mivel kicsi.
Abba résbe megy be a 2cm nikecell esély nincs oda bármit bedugni úgy, hogy még lejtést is tudjak neki adni :(
lemez és műanyag párkányt nem akarok.
Mi a baj a járólap, téglaszelet párkánnyal? Hőhíd?
az ablaktokkal szilikonal fog találkozni a biztos vízzárás miatt, illetve mivel így sikerült a glettelés után is kap egy szilikon csíkot a találkozás körbe
Thermorendszer keszitesenel sajat kezuleg erdemes megvenni mindenfele ugyes profilt, az amit Vundergraf leirt: a halo beforditasarol ( es raforditasarol az ablakra) es utolagos levagasarol nem is olyan egyszeru muvelet amilyennek tunik.
Az ablakparkannyal kapcsolatosan:
Csapos eso bever az ablak spaletaba. Az ablakon tehat lefolyik a viz es talakozik a vizvetovel ( ha a PVC ablakon egyaltalan kikepeztek) az eldobja az ablakparkanyra, annak a csepegtetoje meg eldobja egy kicsit a faltol.
Meg kell valahogy gatolni, hogy a viz az ablakrol nehogy bekeruljon az ablakparkany es a also spaleta koze.
Az ablaknak kell legyen egy negativ falcca ( az also tokrofil aljan), ahova az ablakparkanyt kell rogziteni, ez a falc tehat beljebb kell legyen mind a ablaktok kulso sikja. Ha ilyen falc nincs, akkor az ablakparkanyt az ablaktok ala kell valahogy bedolgozni- de akkor ott hohid lesz.
Csempebol vagy teglabol kirakott kulso ablakparkannyal nem szabad kiserletezni. Kell keresni egy badogost, aki elkesziti es beszereli az ablakparkanyokat szakszeruen. A ablakparkanyokat a szinezes elott kell beszerelni.
isten ma már pihent én még holnap is nyomom felfelé a spalettát meg a hálót
szóval akkor rakhatom fel nyugodtan most is, de akár késöbb is
a spalettát kell hálózni vagy elég csak a glettelés?
valamiért úgy gondolom jobban járok ha hálózom
ma néztem az első falon még nincs befordulva ahol fent van a háló ott semmi gond, melette ahol még nincs a grafitos lap annyira megszívja magát meleggel hogy a dübel glettelése körbe van repedve
Erre esetleg tudnátok valami okosat mondani? Csak a ház egyik oldalán van és csak az alsó, lábazat feletti részen. Pár centis kis hajszálrepedések. Glettelés után csak egy alapozóréteg van rajta kb. 2 éve. Mit ronthattam el?
Én még mindig nem értem, miért kell a vízorr. A falra csapódó víz végigfolyik a lábazati vakolaton is. Milyen kárt okozhat ott? A lábazatra valószínűleg még több víz csapódik amúgy is. (Persze feltételezve, hogy nem tud befolyni a lábazati és homlokzati szigetelés közé....)
Talán egy kérdés felmerül: lesz-é lábazati vakolat/burkolat és ha igen, akkor annak vonala egybeesik-e az eps-xps vonalával? Persze szalagozással megoldható, ám vannak, akik szeretnek 1-2 centis "szoknyát" hagyni a váltásnál, a hálós vízorrnál.
(már most is van kiugrása a falnak, de nincs hőszigetelés. Tehát 10cm XPS a lábazatra, 12cm grafitos EPS a falra és ehhez még jön a mostani kiugrás, úgyhogy lesz vagy 5cm különbség a két sík közt)
Ha 10cm XPS lesz a lábazati hőszigetelés, akkor az EPS-t lehet-e indítani az XPS-re támasztva, vagy mindenképp indító profilról kell indítani az EPS-t?
Az XPS-t és az EPS-t lehet-e / érdemes-e egybe hálózni-glettelni, vagy több vele a nyűg, mint a haszon?
Ilyenkor utánanézel, hogy mennyi a 38-as porotherm hőszigtelése,
no meg mennyi a 20 centi EPS hab hőszigetelése,
és ha tudod, hogy mennyi az aktuális külső/belső hőmérséklet különbség, akkor a fenti két érték arányából megsaccolhatod, hogy a két anyag határfelülete éppen hány fokos lesz.
Tehát a házi feladat adott:
hány fokos külső hőmérséklet esetén lesz nulla fokos a Porotherm 38 / 20 cm EPS határvonalad?
(én a mínusz ötvennel csak durván saccoltam, számolj utána pontosabban)
Illetve, maga a cső nem tud megfagyni, hanem ha van benne víz, az fagy meg. Ha szabad kifolyású a cső, azaz nem áll benne a víz teljes keresztmetszetben, akkor ha meg is fagy, nem tesz kárt a csőben - elméletileg.
"kérdés az hogy szét tud e fagyni a cső a falban?"
Ha az épület egy hűtőház, akkor igen.
Ha viszont belül 20 fokos lakótér van, akkor a falnál annyival jobb hőszigetelő a 20 centi hab, hogy a tégla külső felülete valószínűleg soha az életben nem kerül fagypont al.
(kivétel: -50 fok alatti külső hőmérséklet, na akkor lehet kezdeni aggódni)
Adott egy fal 38-as porotherm,külső felületben szeretnék elhelyezni(falba vésve) egy kondenz víz elvezetésére egy pvc csövet,majd rá 20-cm szigetelés,kérdés az hogy szét tud e fagyni a cső a falban?
Ez se hülyeség: odafestés helyett néhány egyszerű stukkóval jelezni az ál-ablakokat.
(az érdekesség kedvéért a stukkókat nem is színezném, csupán lekenném egy réteg zsákos ragasztóval, olyan színe lenne, mintha kő kávás, utólag befalazott ablakok lennének)
Ha van valami komolyabb ventilátorod (25-40 cm), azzal friss levegőt tudsz befelé befelé tolni a pincébe,
csak hagyj neki (mármint a használt levegőnek) utat kifelé is.
Ha a légáramot egy nagy sík felület (fal/plafon/padló) mentén fújod, akkor azt a coanda effektus igen messzire elviszi (rászívja a felületre), akár a szemközti falig is.
Ha valaki tudna segíteni olyaanban, hogy nagy méretű tűzfal szigetelése van tervben csak nem tudom milyen mintát díszítést lehetne a nikecellből kialakítani, hogy a nagy felületet megtörje és mutatós is legyen. Ablalkok köré keret, bordázás kialakítása, sarkok díszítése.
Esetleg hol tudnék erről képeket megnézni ötleteket meríteni.
Minden PUR hab cucc cianid származék, de ez ne zavarjon....
- mert amikor felhabosodik már megszűnik a cianidsága
- ez a cucc egyébként sem azonos a filmekben látott cián gázzal
Nyilván nem kerülne bolti forgalomba, ha gyorsan mérgezne csak egy kicsit is!
Ami áratalmas benne az a kifújáshoz szükséges hajtógáz...Lényegében PB gáz (mint az öngyújtóban a gáz) és némi oldószer (mint Technokol Rapid ragasztóban)
Ezekből sokat belélegezve (vagy börőn át tartósan felszívódva) lehet baj.
A jelenséget régebben szipuzás néven ismertük, mint kábítószer pótlót.
És igen, néha bele is halt egy két kölök, ha túl sokat szívott belőle... (gázból/ragasztóból)
De kétlem, hogy munka közben annyit tudnál szívni... ha van legalább egy kis szellőzés, ami ártana.
Ahhoz egy kicsi helyen pl. zárt WC-ben kéne pár flakon habot kifújni... és jól belélegezni a hajtó gázt.
Az amatőr szigetelők valamiért inkább a habokat keresik, pedig a zsákos ragasztókkal sokkal könnyebb dolgozni. Ezt amatőrként mondom, aki csak a saját házát szigetelte eddig. Ellentétben a habbal, ami egy darabig nem tart semmit, aztán meg hirtelen mozdíthatatlan, a zsákossal ragasztva sokkal több idő van igazgatni. Lehet visszahúzni is.
Mennyezetre simán fel lehet nyomni a táblát zsákos ragasztóval. Ha a szétterült ragasztó vastagság fél-egy centi, akkor nagyon jól megmarad azonnal, de ha kell, még lehet igazgatni később is.
Igazad van, nem kell miatta aggódni, csak engem valamiért irritál, hogy ott kicsapódik a pára. Mindenesetre beragasztottam az xps-eket 4 cm vastagon 2 rétegben. Van még maradég drain lemezem, felragasztom az aljára, aztán többet nem fogllakozom vele.
Nem tudom mi valami cianid származékból meg polimerekből van a cucc, de azt írja belélegezve ártalmas? Már gondolom nem a hab mert azt senki sem szívja fel, tehát gondolom van egy kipáralgása amíg szárad, és ennek a koncentrációja beltérben veszélyes lehet, ugye mivel általában kültérben használják a homlokzatra.
Tudom hogy jó lenne de a leírás alapján erősen mérgező, valami gázvédelmi maszkba kellene dolgozni, ha nincs megfelelő szellőztetési lehetőség, blala rákot okoz, meg minden jót.
Üdv valaki tud segíteni? A pincében szeretnék szigetelni plafont, de mivel zárt tér ( kevés ablak) és nem tudom a kellő kiszellőzést biztosítani ( tytan styro 753)így tudtok valamit ajánlani a 16 cm-es eps lapok felragasztásához?
A festék nem tud rozsdásodni, csak a csupasz vas :)
Viszont a festék le tud kopni a vasig - körben, ahol az aknanyílás pereme ledörzsöli.
Tehát nem a vaslemezt kell megvédeni a párától középen,
hanem a festéket kell megvédeni a lekopástól (legalább) a peremnél (de ha nem zsanéron fordul, akor az egész felületén).
Én a helyedben egy legalább 0.8-1 mm vastag erősebb epdm fóliát (tófóliát), vagy valami hasonló hidegtűrő műanyag vagy gumi lapot ragasztanék a lemez aljára - már ha aggódnék a pára+rozsdásodás miatt - de én nem aggódok, mert nálam az aknát fedő rácsbordás vaslemez utoljára kb 20 éve látott festéket, ennek ellenére köszöni szépen még ma is kitűnő állapotban érzi magát.
Csináltam két aknafedőt 3-as vaslemezből, tegnap a helyére tettem, ma reggel felszedtem, csorgott a víz az aljáról. Nem lepődtem meg, de ez így korrózió szempontjából szerintem nem lesz optimális, nem akarom évente festeni, ha nem muszáj.
Arra gondoltam, maradék xps-ből ragasztok az aljára habbal pár centi szigetelést.
Szerintetek a festett vasra jó lesz a ragsztóhab? A hőtágulást gondolom felveszi...
1. van egy emeleti erkélyajtó, melynek egyetlen célja, hogy a fényt beeressze, illetve a nagyobb bútorokat azon keresztül lehessen felvinni
Tehát ezt a bukó-nyíló ajtót szeretném ellátni egy külső korláttal (francia erkély), nehogy baleset legyen, ha valaki mégis kinyitná az ajtót....
A korlátnak levehetőnek kell lennie a "bútorok miatt".
Az erkélyajtó 30-as ytongban van és 12cm grafitos fog rákerülni. Arra gondoltam, hogy 40x40-es zárt szelvénnyel jönnék ki az EPS-ből (a zártszelvény ytong felőli oldalán lenne 3-as lemezből talp és az lenne hozzácsavarozva az ytonghoz) és az EPS-en kívül lenne szintén 3-as lemezből egy fül, amire a tényleges korlát lenne csavarozva.
A 40x40-es zártszelvény közepét kitölteném EPS-sel.
Ez így jó megoldás lenne?
2. a ház egy részén a tető átalakításra került, így szarufa végeken levő lambériához nem ér mindenhol hozzá a fal. Ezeket a réseket ki kell-e tömködnie a kőművesnek, vagy felesleges, mert a 12cm grafitos majd betakarja, statikailag meg nincs szerepe
Ha ez egy szabadon álló fal, akkor úgy tudod "egyenszilárdra" csinálni a szigetelést, hogy kiszámolod, hogy hány cm téglafalnak felel meg a külső EPS szigetelés, és a ház/fal csatlakozástól olyan távolságig folytatod a szigetelést.
Ha hosszában nézed a falat, akkor az eléggé rendesen útját állja a hőnek.
Szerintem kérdezzz meg egy mestert mert úgy gondolom, hogy 5-10 cm-t ha kivésel az még nem okozhat olyan statikai problémát és simán eps-sel befordulsz.
Ha föntről hordja a terhet akkor kibírja, ha oldalról is tart valamit akkor lehet egy kis gond. De ezt meg lehet állapítani. Szerintem viszont csak fölülről tarthat.
Ha a vége felé elvékonyodik nullára (ahogy írtam is), akkor nem lesz lépcső sehun.
Forró drótos vágóval hosszában átlósan kettévágsz egy táblát és lesz belőle két db elvékonyodó EPS lapod.
A vékony végét gletteléssel szerintem úgy el lehet dolgozni, hogy szinte észrevétlenül belesimuljon az eredeti falfelületbe.
(Magas lábazatokon úgyanígy lehetne nullára "lefogyasztani" a lefelé tartó fali eps hőszigetelést (hogy ne kelljen XPS-re költeni). Nulla pont: a lakás padlószintje alatt 0,5-1 méterrel)
"minden téglasorba egy furat abba bele a puhab és ahogy fújom húzni kefelé
gyak. egy hőszigetelt téglát csinálnék."
1: Ha a tégla üregeit kitöltöd hőszigetelő anyaggal, attól még a kerámia falak megmaradtak, márpedig azok adják a tégla hővezetésének 70-90 százalékát.
2: Kétségeim vanak, hogy az általad leírt módszerrel az ÖSSZES üreget TELJESEN ki tudnád tölteni habbal. Sőt már 50%-on is erősen csodálkoznék.
"én széles favésővel csináltam, meg gumikalapáccsal, elég haladós volt."
A rideg anyagok vésésének mechanicmusának legfontosabb pillanata repesztés megindítása, ami igen rövid idejű, ám nagy erőhatást követel meg. A lendülő gumikalapács viszont pont az érintés pillanatában fejti ki legkisebb erőt, ami későb is csak fokozatosan erősödik fel (a gumikalapács/fakalapács "ütése" tulajdonképpen nem igazi ütés, hanem felerősödő, majd elgyengülő, villámgyors "megnyomása" a felületnek).
Szóval ha vas kalapáccsal csináltad volna, akkor még haladósabb lett volna :)
Inkább valamelyik nagyfejű. Az aluval az a tpasztalat, hogy hamar letörik a feje.
Félig be kell ütni, rácsavarni a huzalt, majd a végén totál beütni. Emiatt kell legalább olyan 35-40 mm hosszú, hogy félig beütve is tartson amig cibálod a drótot.
értem én, mint a kisbalta - van 3 cserépkályhám, vágtam bele elég gyújtóst évtizedekig, talán nem is áll rosszul a kezembe, de a véső azért pontossabb, gyorsabb és nem versz talán össze mindent /ha már az asszonyra hivatkoztál..../ ja, és másképp repül a vakolat is........
eszerint a hőút hosszabítás címén ennek is van értelme?
2cm xps: alatta 10 cm vasbeton alatta pedig zárt folyosó 1m széles 4m magas 6m hosszú. falon 10cm grafit/xps. Esetleg alulról van értelme gallérozni? a folyosón nem folytatódik a fal szigetelése.
"a nyári túlmelegedés ellen meg még egy négyzetméternyi szellőzőnyílás összfelület sem túl sok."
A fenti mondatomat ajánlom azok figyelmébe is, akik a nyáron túl meleg padlás (és lakás-mennyezet) miatt azon gondolkodnak, hogy nem 4, hanem 8 db szellőzőcserepet tegyenek a tetőgerinchez: valóban komoly padlás hőmérséklet csökkenéshez nem lesz elég a 8 db sem,
ahhoz, hogy a hatalmas mennyiségű forró levegő megfelelő tempóban távozhasson a padlásról (miközben alul a helyére kevésbé meleg kinti levegő tódulhason), ahhoz legalább 100 db szellőzőcserép kellene.
A födém hőszigetelésed vastagsága MINIMUM 20 centi legyen, de hosszabb távon a 30 centit sem fogod megbánni.
Anyaga: legóccsóbb üveggyapot, a megrogyása minimális lesz (ha nem lesz vizes).
Ha jó a tetőfólia a cserép alatt, akkor én nem tennék a hőszigetelés tetejére páraáteresztő fóliát (az is súly, meg költség).
A hőszigetelés alatti betonfödém eléggé párafékező ahhoz, hogy ne kelljen a hőszigetelő alá se (párazáró) fólia, feltéve, hogy a padlástér IGEN JÓL és folyamatosan át van szellőztetve. Ez nagyon fontos, mert ha ott nem cserélődik a levegő, akkor a lakásból folyamatosan oda áramló pára a cserepek alatti tetőfólián kicsapódva, majd lecsorogva szétáztat mindent, ami szerencsés esetben csak az ott lévő anyagok hőszigetelését nullázza le, peches esetben fagykárok és korhadás is előfordulhat (pl húsz év múlva leviszi a házetőt egy vihar a szétkohadt gerendák miatt, persze csak azt a részt, ami addig még nem mállott porrá a fagytól). A padlástér átszellőztetése alatt sokan egy darab egérlyukat értenek, hát ők nagyon meg fognak lepődni egy napon. Szerintem átlagos cs. ház padlásánál 4-500 cm2 téli szellőzőnyílás a minimum, legalább két helyre szétosztva (de minél több, annál jobb, hadd frissüljön a levegő minden sarokban), a nyári túlmelegedés ellen meg még egy négyzetméternyi szellőzőnyílás összfelület sem túl sok.
Aktuális kérdésem lenne, így a tél beköszönte előtt.
Padlásfödémet szeretném szigetelni, elképzelésem is lenne, de rengeteg ellentmondó véleményeket hallotam. Családi házunk vasbeton gerendázatú, fölötte kb. 5cm beton réteg ráhúzva. A cserepek alatt van fólia. A padlástér nem lesz használva. Az én elképzelésem:
1.réteg 10cm táblás kőzetgyapot 2. réteg 10cm vastagan tekercses üveggyapotot terítenék le (mások szerint ez nem jó, mert az üveggyapot összeesik hamar, inkább kőzetgyapotot használjak),én ezért is gondolkodok ezen az öszvér megoldáson fölé pedig páraáteresztő javasolnak, így megóvva a szigetelést a portól, porhótól stb. de nekem van a cserép alatt hagyományos tetőfólia, akkor is kell? Állítólag az üveggyapot alá párazáró fóliát kell teríteni, hogy a házból a födémen távozó pára ne csapódjon ki, s ezáltal roncsolja a gyapotot Egy idézet egy szakembertől:. Így nem lesz penészesedés bent a plafonon ez igaz ? de nekem a táblás kőzetgyapot lesz az alsó akkor is kell?
Nálam is így van, nem akartam a 12 centi falit 1-2 centivel befordítani, így mindenhol lett legalább 5, néhol 8. Sajnos a lejjebb kerülő toktól valamennyit sötétedtünk, de így van ha az ember készből főz nem újat épít, szerencsére viszonylag nagy az ablakfelület, így sem váltunk pincelakássá.
Mondjuk nem én csináltam személyesen, de sört se kaptam a végén:)
Pontos rétegrend nélkül nem lehet megmondani, de ha hagysz/csinálsz pár szellőzőrést a gipszkartonba, hogy a fölötte lévő légréteg ne legyen zárt, akkor nem lesz gond.
Kívülről XPS hőszigetelő réteg a garázsod tetejére, az bírja az esőt meg a fagyot. Arra meg egy réteg kavics, mert a napot viszont nem bírja.
"Csak akkor van némileg temperálva , ha matatok ."
Ritka matatáshoz viszont szerintem nem drága hőszigetelés kellene, hanem helyi hőSUGÁRZÓ fűtés, ami oda sugároz, ahol éppen matatsz.
Nagyon sokan nem ismerik a sugárzó fűtéseket, pedig egy okosan besugárzott helyen akár mínusz tíz fokban akár alsónadrágban is dolgozhatsz/heverészhetsz.
Ne szigeteld semmivel, mert több kárt okozol, mint hasznot.
Körbe mindenhol teljesen hideg felületeid vannak, és erre ott lenne egy nedvszivó paplan, ami fölött külső hőmérsékletű beton van. Tuti a párakicsapódás, és szétázik a hőszigetelés, amiből aztán penésztanya lesz. EPS esetén "csak" az utóbbi.
Egy nagyrészt fűtetlen garázsról van szó , ami műhelyként funciónál javarészt . Csak akkor van némileg temperálva , ha matatok . A ház hátuljához van hozzáépítve . (Jó vastag terméskőfal , meg vagy harminc centi vasbetonfödém.)
Kicsit rendbe rakom a garázst , meg szigetelem is . Kérdezném a hozzáértőktől , hogy a plafonjára raknék gipszkartonból mennyezetet , lécvázra csavarozva , ásványgyapot szigeteléssel. Kell e párazáró fólia a gipszkarton fölé? A födém monolit beton , ráolvasztott ,bitumenlemezzel vízszigetelve lapostetőként.
Nálunk (észak Nógrád) se veszi senki. Nem ismerik. Ezért nem is ajánlják. Pincefödémre szórtam föl 8 centis grafitost a múlt héten, aszonta' a kereskedő, hogy idén szinte nem is adott el grafitost. Jövőre kicsit meglendítem a forgalmát, veszek majd pár száz m2 14 centiset. :)
Én a műszaki részéhez nem tudok hozzászólni, de azon nem lepődnék meg ha a kereskedők a nagyobb árrésű árúra próbálnának meg rábeszélni. Persze simán lehet, hogy nem az a helyzet...
Szigetelteni szeretnénk a házunkat. Nemsokára elkezdődik a munka.
Az anyag kiválasztásánál tartunk. Eddig úgy gondoltam, hogy 10 cm grafitos EPS kerüljön a homlokzatra, a lábazatra, pedig 8-10 XPS.
Kettő kereskedővel tárgyalok az anyagokat illetően, de mindkettő lebeszél a grafitos EPS-ről. Az egyikük nem akarja megindokolni, hogy miért vegyek inkább sima fehér EPS-t, csak azt hajtogatja, hogy mi nem ajánljuk a grafitost. A másik kereskedő azt mondta, hogy sok a rossz tapasztalat a grafitossal, tavaly rengeteget eladtak, de idén alig. Állítólag a grafitos a sötét színe miatt nagyon felmelegszik, emiatt zsugorodik, és ebből sok probléma van.
Lehet ennek alapja? furcsállom, de mindenesetre érdekes, hogy két teljesen független kereskedő is le akar beszélni a drágább grafitosról és inkább az olcsóbb fehér EPS-t ajánlják.
Mit javasoltok 10 cm grafitos EPS vagy 12 cm fehér EPS? a 12 cm fehér olcsóbb lenne.
Ha mar a labazat koburkolatot kapott , akkor a kiallo labazat tetejere vizorko jar, minimum 5 cm vastag min 3 cm kiallassal a kobukolathoz kepest, csepegtetovel ellatva.
A domború mintát be kell vakolni sajnos úgy, hogy a legkiálóbb részre is jusson 1 cm vakolat. Természetesen cementvakolat kell.
Ha spórolni akarsz, és nem lesz nagy mechanikai igénybevételnek kitéve a lábazat, akkor az alsó részre raknék csak XPS-t (fektetett tábla magasság), fölötte mehet sima EPS-ből is.
Egy régi ház lábazatát szeretném valahogyan szigetelni, ehhez kérnék tanácsot.
A lábazat régi, mintás zsalukőből áll (domború, mintha kőből lenne minta..), majdnem két méter magas.
Erre hogyan és mit, mennyit kellene tenni? Sajnos előtte egyből beton van, csak a föld felett tudnám megoldani (kerítést és járdát kellene elbontani, de ezt inkább kihagynám)
Itt akad azért jópár olyan tag , aki eléggé profin vágja a témát, most nem kezdem el sorolni;)
Ha már veszitek a fáradtságot, hogy feljöttök, és írtok, érdemes elgondolkodni azon, hogy saját magatok kivitelezitek:)
Ez jótanács szimplán csak azért hogy hamarabb nullázódjon a szigetelésetek.....
Ha már az itt hallottakat elfogadjátok, és aszerint csináltatjátok, akkor miért kell a kivitelező?????
A legfontosabb mindig a pénz, és a helyes kivitelezés....
itt visszaolvasva azért nem gyengén profivá válhat az ember, mert olyan témák is boncolva lettek , ami "szakikat" megszégyeníthet.... illetve ők nem is veszik figyelembe, de 5-10 év vetületében komoly potencia adóthat egy kis részletben....
Nem akarok senkit semmire rábeszélni, de ha pénz szűkében van valaki , akkor ragadjon glettvasat, vízmértéket:D
"jobban amortizálná a falat/vakolatot az időjárás"
Egyrészt a modern vakolatok számos olyan helyen is fenn vannak, ahol nulla a tető túlnyúlás és köszönik szépen ott is jól érzik magukat,
másrészt most sincs akkora túlnyúlásod, hogy legalább a fal alsó része (sőt olykor a 80 százaléka) ne kapjon rendszeresen csapó esőt, mégsincs baja ottan a vakolatnak.
Szóval emiatt én nem aggódnék.
Az meg, hogy hogy néz ki a ház, az meg ízlés dolga,
szerintem létezik annyi pénz (megtakarított energia-forint), amennyiért az ember hajlamos hunyorítva nézni a tetőtúlnyúlást a házán ;)
Köszönöm szépen Mindenkinek a véleményét/észrevételét! :) Valóban nem az utóbbi években készült a falszigetelés és egy internetes táblázatból indultunk ki, hogy milyen vastag hőszigetelést érdemes feltenni gázszilikátra (aminek elég sok építőanyaghoz képest is jónak mondható a szigetelése). Ekkor figyelembe vettem, hogy 9-10 cm-es vastag szigetelés esetén "csak" kb 10% körüli hatásfok javulás lett volna elérhető az 5 cm-hez képest, viszont a 10 cm-es szigetelés pár éve még jóval drágább volt, mint az 5 cm-es, így akkor nekünk nem érte meg beruházni a vastagabb rendszerre. Mellesleg, ha 10 cm-nél többet teszünk fel akkor a ház elején és végén lecsökkenne a tetőszerkezet túlnyúlása a falon, ami elég esetlenül nézne ki + jobban amortizálná a falat/vakolatot az időjárás. A tetőszerkezet átépítése pedig még jó ideig nem aktuális. Azt hiszem el kell fogadni, hogy ez egy '90-es években épült ház utólagos hőszigeteléssel, aki pedig ettől nem tud eltekinteni az építsen új házat 25 cm-es szigeteléssel, de akkor ahhoz méretezzenek minden mást is a házon, hogy ne csak egy ph legyen, hanem nézzen is már ki valahogy. Mi megtaláltuk a középutat úgy érzem (persze lehetett volna anno 10 cm-t tenni...), így megőriztük a szigetelést követően is a házunk arányait + szellőzőrendszer hiányában tartottunk a penészedéstől, ami eddig nem volt. 10-15 év múlva pedig, úgyis megint esedékes lesz egy renoválás, így akkor is figyelembe fogjuk venni az előírásokat/szabványokat és ennyi idő alatt a technológia is sokat fejlődik. Pl.: néhány éve grafitos szigetelőanyagokat még elég ritkán lehetett látni házakon, manapság meg.... Azonban, ha a magyar valóságot nézzük az emberek többségének még az X éve épített házuk állagromlásának megóvása is óriási teher, nemhogy több 10 cm-es szigetelésen gondolkozzanak.
Ez több dologtól is függ. Pl. milyen falszerkezetre rakod, van-e vakolatod, az milyen vastagságú, mekkora a síkeltérés, mekkora a dübel rögzítési mélysége... ezek a legfontosabbak.
"5 centi hőszigetelés vastagság a mai energiaárak mellett sajnos egy vicc."
Nagyon nem értem, hogy miért kell leszólni a RÉGEBBEN felrakott 5 cm dryvitot, amikor ez egy B30-as, vagy egy tömör tégla fal hőveszteségét a HARMADÁRA csökkenti, gyakorlatilag kb 800-1000 Ft/falm2/év spórolást eredményezve a tulajdonosnak.
Ezek a falak igy 0.55-0.6 W/m2K körüli értékkel birnak, ami pont az a kategória, amit tovább hőszigetelve 15+ év alatt hozza vissza az árát (még 10 cm-t rárakva kb 300 Ft/falm2/év megtakaritás várható, 6000 ft/falm2 kivitelezési költségért cserébe), azaz a Krőzusokat kivéve meggondolandó dolog.
"130 cm a lábazat magassága.... A házon már van 5 cm-es nikecell hőszigetelés"
5 centi hőszigetelés vastagság a mai energiaárak mellett sajnos egy vicc.
Én a helyedben
ha szegény vónék, akkor a mostani hőszigetelést lefelé megtoldanám olcsó eps-sel a padlószint alá kb 40-50 centiméterig (és nem tovább), oszt annyi. Ennél bonyolultabb lábazati hőszigetelés szerintem felesleges pénzkidobás egy olyan házon, amelyen a nagykabát is csupán 5 centis.
Ha nem vónék szegény, akkor
- az egész ház hőszigetelését felhizlalnám 12-15 centi vastagságig
- a lábazati hőszigetelés pedig még ekkor is csak egy méter magas lenne, 10 centisről lefelé vékonyodna a talajszint felett 30 centiig, minden olcsó EPS-ből.
130 centi magas lábazaton alkalmazzanak XPS-t az unatkozó milliomosok ;)
- elvileg a lábazati hőszigetelésNEK megy neki a járda, tehát nincs olyan, hogy a fagy megemeli az egészet. Meglévő járda esetén vagy felvágod a fal melletti részt, vagy elhagysz fél cm-t a betontól, amit majd szilóval kinyomsz.
Ha a járda szarul van megcsinálva, és a fagy felnyomja, akkor mindenképpen sérül a lábazat, ha alatta van a járda, ezen a fél centis hézag sem segit.
Homlokzat esetén ragasztott kőburkolat alatt alkalmazandó technológia:
- ragasztott hőszigetelés, ritkitott dübelezéssel
- ragasztó+háló
- dübelezés
- ragasztó+háló
- ragasztott kőburkolat
Lábazat esetén nem nagyon szokás dübelezni, egyrészről mert a vizszigetelést nem törjük át, másrészről ilyen alacsonyan felesleges, harmadrészt pedig a lábazati hőszigetelést a föld alatti része is támasztja.
Nálad több dolog nem teljesül, ráadásul 2 cm-es hőszigre raksz rá 20-25 kg/m2 súlyú kőburkolatot, úgyhogy én azért dübeleznék inkább, de csak a járda felett 30 cm-el magasabbi részeket (felcsapó eső ne tudjon esetleg a dübelen keresztül beszivárogni)
Inditósin felesleges teljesen.
Ha a lábazatod sikja végül kijjebb lesz mint a homlokzaté, akkor legalább az esővel vert oldalon jó lenne valami zárókő szerűséget (vagy bádogot) rakni a kőburkolat tetejére, mert a homlokzatról lecsorgó viz el fogja szinezni csúnyán a követ, valamint a lábazati szigetelés mögé juthat a viz, és lefagyaszthatja az egészet.
Ha viszont már pozitiv lábazati kialakitásra kényszerülsz, akkor mehet vastagabb lábazati hőszigetelés is, xps+eps kombóban.
Valóban jobb lenne a minél vastagabb lábazati hőszigetelés csak korábban a házra sem 15-20 cm lett téve. Egyébként gázszilikátból készült a házfal és a szigetelés során nem is a ph érték elérése volt a cél.
Esetleg leírnátok, hogy mire érdemes odafigyelni a lábazati szigetelés során, annak tudatában, hogy kőburkolatot kap majd, aminek azért súlya van. Magyarán mik a buktatói ?
Indítósín a lábazati szigetelőhöz szükséges 2-3 cm-es XPS esetén ?
Azt olvastam még itt régebben, hogy a vezetősín is rontja a hőszigetelést, így a falon lévő 5 cm-es szigetelés vezetősínjéből ezt a 2-3 cm-t kivágnánk, ha lehet és van értelme ?
A lábazat betonból épült, nem téglából.
Hány helyen kell/ajánlott rögzíteni a táblákat (5 helyen, mint a falon lévőknél) ? Milyen anyagból készült rögzítőt vegyünk vagy ez mindegy ? Gondolom a kőburkolat miatt itt fokozottan érvényes az, hogy az üvegszövet hálót a ragasztóanyagba kell fektetni, nem pedig előbb a hálót, utána a ragasztót rá ? (Ezt azért is kérdezem ,mert a házfalon a kivitelező az utóbbit alkalmazta és csak később kezdtem utánaolvasni itt a fórumon a szigetelésnek, mert bíztunk a vállakozóban...) Egyébként az egyik rokonunknál is ez a vállalkozó szigetelt és náluk olyan hibát is elkövetett, h a járda és a lábazati szigetelés között nem hagyott dilatációs hézagot, így a téli fagy mgemelte a járdát, ami felnyomta a lábazati szogetelést, amiről lejött a burkolat..... :S ) Most nem szeretnék ilyen hibákba esni, ezért szeretném tudni, hogy mire figyeljek oda a kivitelezés során. Remélem szántok még egy kis időt a válaszokra! :)
Megvan valakinek az "Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai / Hőtechnikai méretezés" c. szabvány? Beszkennelve fel tudjátok rakni valahova, vagy emailben elküldeni?
Egy beton vagy kismeretu tegla labazat hoveszteseget a 2 cm xps is jelentosen csokkenti mar, hiszen a vonalmenti hoveszteseg csokkenteserol van szo.
En mindenkeppen inkabb full xpsben gondolkodnek, mert a 2 cm eps konnyen torik, es felo, hogy a ragasztott koburkolatot nem fogja megbirni. (Egyebkent mehetne vegyesben)
De ha 2 cm -es hőszigetlésben gondolkozol, inkább ne kezdjél hozzá. Az semmit sem ér. Tény hogy a lábazatot általában beljebb teszik mint a felmenő fal sikja , de ha kintebb van akkor se történik nagy baj. Megfelelő vastag hőszigetlés és időtálló burkolás.
A véleményüket szeretném kérni, mivel lábazati hőszigetelés előtt állunk. 130 cm a lábazat magassága. Így nagyjából 55-60 m2 lenne az össz felület. A házon már van 5 cm-es nikecell hőszigetelés, viszont ehhez szeretnénk igazodni a lábazat szigetelése során is, ugyanis majd (2-3 cm-es) terméskő csíkokkal lenne burkolva. Mi 2 cm-es XPS-re gondoltunk, mert ebben az esetben a terméskő felrakása után sem lenne szélesebb a lábazat, mint a szigetelt fal. Ez azért lenne szempont, mert ha kijjebb ér a lábazat az esztétikailag problémás ill. a lábazat teteje és a falszigetelés találkozásánál gyűlne a kosz, por és, ha az eresz alatt beverné vihar esetén az eső akkor elég csúnya nyomot hagyna maga után éppen ezért szeretném, ha beljebb lenne a lábazat. Azonban még vívódok, hogy csak jobb lenne a 3 cm-es XPS és akkor egy nagyon kicsit túlérne esetleg (1-2cm-t) a lábazati burkolat a falon, így ez még beleférhet(???).
Mi a véleményük, tapasztalatuk ebben a kérdésben ?
Továbbá az is érdekelne, hogy járható út az, ha a 130 cm-es lábazatból csak az alsó 50- 60 cm lenne XPS- sel burkolva a maradék pedig normál nikecell lenne. Az épületről elmondható, hogy nem talajvizes területen áll, az egész ház alá van pincézve és teljesen száraz az is! A ház 2 oldalán 50-60 cm -es ereszcsorgás van, tehát nem szokott vizes lenni a lábazat, max nagyobb viharok során. Mégis 1-2 helyen tapasztalható, hogy a járdától 10 cm ill. néhol 30 cm magasan egy kis "salétrom ?" miatt 1 mm-es finom vakolat morzsálódás.
Megoldható a 2 fajta szigetelés használata vagy az egész lábazatra XPS menjen ?
Olvastam a fórumon, h a fibrostirt ajánlották korábban, mint egy elérhető árú terméket, ebben gondolkodnék ill. az austrothermben.
Senki sem mondta azt hogy BÁRMILYEN sűrű üveggyapot megrogyhat ott,
mindenki abban próbált segíteni, hogy mit lehet tenni azügyben, hogy az olcsó (tehát kis testsűrűségű, 5eFt/m3-es) üveggyapot tartósan megmaradjon azon a helyen.
Ha a pénz nem számít, akkor tegyél oda 5 ezres helyett 10 ezer forintos (nagyobb testsűrűségű) gyapotot
és akor nem kell megrogyáson aggódni, azzal olyan lazán lehet dolgozni, mint a filmen.
Sőt, a nagy sűrűségű, köbméterenként 20-30 ezer forint feletti gyapotoknál már egyáltalán nem kell alátámasztással törődni, olyan erősek.
nyilvan pluszba kapja. szoltak a haverok, hogy nem is olyan baro hogy toltak nekik egy kis tamogatast, mert kb ugyanott vannak mintha okosba csinaltak volna.
Az a kérdés, hogy ezt "pluszba" kapja, vagy a megnyert összeg egy része lesz SZJA kedvezmény formájában lehívható. Mert akkor ez egy szép nagy szopatás.
És persze a söralátét-méretű adóbevalláshoz se nagyon konvergál szerintem :)
"Én nem tudom ki találja ki ezeket a rengeteg eszével,"
A pályázatok rendre
1 - utófinanszírozásúak (tehát csak az kap pénzt, aki pályázat nélkül is elő tudta teremteni a pénzt)
2 - a támogatások mértéke (százalékban) mindig úgy van belőve , hogy aki az egészet okosba' csináltatja, az a végére számla nélkül kb pont ott van, mintha az egészet számlákkal+pályázattal+admininsztrációval csinálta volna végig. Tehát a kötelező számlaadaás miatt megnövekedett adóbevételekkel az állam nagyrészt visszakapja a támogatás összegét.
Tehát
1: az állam annak ad pénzt, akinek nincs is szüksége rá
2: az állam tulajdonképpen nem is ad pénzt
:)
(ez a pályázat valószínűleg csak jövő év elején fog beindulni és azzal, hogy a pályázati pénzeket nem egyből kifizetik, hanem az adóból írható le, azzal a kifizetéseket elodázták 2015-re, amit egy új kormány esetleg megtagadhat, ezért a pályázóknak érdekében áll a Fideszre szavazni. A politikusok szaknyelvén ezt hívják zseniális zsarolásnak ;)
te valamit felreertesz. nem az kap szja kedvezmenyt aki szigetel, hanem aki palyazaton nyert mar allami penzt a szigeteleshez. akinek nincs, annak nem is lesz, akinek van, annak adunk.
Én nem tudom ki találja ki ezeket a rengeteg eszével, de arra nem gondolnak, hogy számos olyan potenciális ingatlantulajdonos van, akinek nincs vagy kevés a fizetendő SZJA-ja (nyugdíjasok, stb.)...
nem varhato el hogy a pince akar csak temperalt helyiseg is legyen. ugyanis gondolom nincsenek benne radiatorok. igy minden ho amit a pinec kap, az a foldszinti lakoktol jon, akiknek a barom elszamolasi rendszer miatt azt ki is kell fizetniuk.
"A lábazat valóban kimaradt,ahogy a városban sok helyen"
Érdekes lenne tudni, hogy ilyen házak azért vannak,
mert a ház azt mondta, hogy "köszönjük, a lábazati hőszigetelést nem kérjük",
vagy a vállalkozó mondta azt, hogy "az nem sokat számít, ezért hagyjuk el".
Az igaz, hogy egy családi ház esetében (a befektetett összeghez képest) a lábazati hőszigetelés olykor valóban igen lassan térül meg, de családi háznál a nyereségek/veszteségek eloszlanak az egész épületben, ott nincsen "alsó lakás".
(nyári kánikulábn meg "felső lakás" ugye)
"A pince plafonját kellene szigetelni,azt még elbírná a költségvetés.A lábazatét már nemhiszem."
Egy tisztességes, (= hőhíd-szegény) pince mennyezeti hőszigetelés nem csak a menyezeten van, de az összes falfelületen is lekanyarodik a mennyezettől szerintem minimum két falvastagságnyira, szóval az olcsóbb anyagárral szemben ott van a több anyag meg a több munkaóra. Terveztesd meg mindkét változatot egy szakemberrel és kérj mindkettőre árajánlatokat.
Itt egy mórickarajz a helyzetről.
