Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
A tárolós megoldás tényleg jobb, de egyértelműen leírta, hogy nem akar rá áldozni.
Tisztán radiátoros fűtésnél elég szép beavatkozások kellenek a házon, hogy (megközelítően) egész idényben kondenzációs üzemben menjen a kazán. Nekem "A"-ba (energiatakarékos - lsd. 1514) kellett áthúzni a házat, hogy a radiátoros részen elegendőek legyenek ~18 nm-es szobákhoz a 600x1800-as alu radiátorok (max. 50 fokos előremenő). A megadott információk szerint a háza "F"-ben van, és öntöttvas tagos radiátorai vannak. ~3 millió, hogy "A"-ra alakítsa...
Igen de ezek a kazánok elég jól tudnak modulálni !
A HMV oltárán nem áldoznám fel a fűtést, akkor legyen inkább egy tárolós vízmelegítő.
A 16kw most is elég lenne neki, legfeljebb nem kondenzációs üzemben menne a kazán egyes időszakokban. Viszont később, a hőszigetelés, nyílászárók cseréje, stb után is jó lenne, mert kb egész fűtési idényben kondenzációs üzemű lehetne a fűtés.
A tárolós vízellátás szerintem minden szempontból jobb az átfolyósnál, hiába kicsi a HMV elvételi igény. Ez egyébként is változhat az idők folyamán.
A hőigényéhez (lsd. 1514) valószínűleg elég lenne, de 10 liter/perc hmv meglehetősen soványka... A légköbmétert (~330) megírta, de azt tudjuk, hogy semmire sem használható. Nálam például pár napja még 53 W/légköbméter (vagy 146 W/nm) volt a beépített teljesítményem, a ház turbózása után most cseréltem 20 W/légköbméterre (vagy 55 W/nm). Mindegyik méret illeszkedett a ház aktuális hőigényéhez...
Kb. 120 nm lehet a nettó lakóterületed. Fűtési célra ~175 kWh/nm/év energiát használsz el, ez meglehetősen sok (lsd. táblázat).
Jelenleg a csúcs hőigényed ~16 kW lehet. Ha átfolyós hmv készítést akarsz, akkor szükséged van a ~24 kW teljesítményre. A magas hőigény és a radiátoraid rendszere miatt csak nagyon kis részben számíthatsz kondenzációra. Az Unical kazánokat nem ismerem, de kb. ennyibe kerülnek az átfolyós kondenzációs kazánok, a sima turbósok meg ennek a felébe. Választás előtt nézd meg, hogy mivel lehet vezérelni, nem várt kiadást okozhat pl. a bus-rendszerű vezérlés.
Amikor a kondenzációs és a turbós között választunk, nem árt a vételáron túl figyelembe venni a teljes költséget. A napokban cseréltettem le a nyílt égésterű, 40 kW-os hőközpontomat egy 14 kW-os kondenzációsra (+tároló). Ezzel együtt megcsináltattam a rendszer karbantartását is (12 éves, bőven ráfért). Kéménynél a 120-as aluba lett behúzva egy 80-as cső, belül megy ki a füst, a külső részen szívja a levegőt. A projekt tény költségei a táblázatban láthatók:
A teljes ráfordításban túl nagy különbséget nem okoz, hogy kondenzációs vagy turbós a kazán... Szerintem:
- ha a kassza megengedi, akkor mindenképpen szigetelés, és az új hőigényhez illeszkedő (lehető legkisebb) kondenzációs beépítése;
- ha lerogyott a kazán, és mindenképpen cserélni kell, akkor is erősen megfontolandó a kondenzációs, mert a csere teljes költségében nem túl nagy a különbség.
Meg a nyílászárókat kicserélni... Úgy azért már rosszabb a helyzet a beruházás szempontjából, mert az milliós nagyságrendű móka. Viszont a gázfogyasztásba nagyban belejátszik, úgyhogy érdemes vele foglalkozni.
Ki kellene számolni, hogy a teljes hőszigetelés után milyen hőigény lesz (meg a persze a mostanit is). Ahhoz méretezni a kazánt, meg ahhoz, hogy most nem kondenzációs üzemben elég legyen a teljesítménye. Igy később ki tudná használni a kondenzációt a teljes fűtési idényben. Bizonyos időszakokban még most is ki tudná használni a kondenzációt.
Szerintem a kondenzációs nem éri meg sima turbós jó lesz...a felárat hőszigetelésre kéne költeni...a falra 30HS+15 cm hőszigetelés és a plafonba 30 cm hőszigetelés is kijön a különbözetből . Így csak kisebb mennyiségű gázt,áramot kell fizetni...
Ha megírod, hogy pl. tavaly szeptember 1. és idén augusztus 31. között mennyi volt a gázfogyasztásod, és hideg időben folyamatosan a radiátorokon tudod-e tartani a kezedet, akkor könnyebb lesz segíteni.
A fűtési rendszert széntüzelésűre tervezték (4 oszlopos lemezradiátorok, nagy víztömeg), de mióta van vezetékes gáz, azzal fűtök. Nagykorúvá vált Alutherm kazánom viszont az utolsókat rúgja.
Fűtendő 330 légköbméter. Az épület néhány éve 5 cm-es nikecell szigetelést kapott.
Szeretném kiváltani a 200 literes villany-boylert is (átfolyós rendszerű gázra gondoltam, ugyanis kicsi a melegvíz-fogyasztás).
"az INKA 24-es kazánomat úgy állítottam be a HM-nyári előállítására, hogy egy időkapcsolóval csak napjában 2x-engedem meg /reggel 6-tól 30p-és este 19-től 30p/ neki a felfűtést. /300L-szolár tartály amiből 120L-t fűt fel a kazán.../nincs még napkollektor//"
Mér adatok szerint "megtakarítás~6m3/hó. kis pénz is pénz, és szerintem amikor nincs fűtési szezon,akkor ezzel a megoldással ~25-30m3x140Ft/m3=3700Ft. / szezon.. és a kazán sem kapcsolgat be állandóan ha elhasználunk belőle vagy 20-30L. vizet...Talán neki is jobb így...de még nem nyilatkozott erről... :-)
Természetesen a kérdezőt kevéssé foglalkoztatja, hogy a meleg víz előállítása során van-e kondenzáció, viszont az annál inkább, hogy a fűtési üzem során mi a helyzet! :-)
A témáról részletesebben a Szellőzőrendszer légkondi helyett? és a Légfűtés topikokban olvashatsz. Most töltöttük el az első évünket ebben a házban, és - különféle tervezési hiányosságok miatt - a következő problémáink voltak: - télen állandóan küzdünk a párával, a páratartalmat ritkán tudjuk 60 százalék alá vinni; - a ház jelentős része nehezen szellőztethető; - a nyári túlmelegedés miatt klimatizálni kellett volna az egészet.
Azt már írtam, hogy télen 6.000 köbméter gázt zabált a ház. Erre kapta az említett szigetelést. A szigetelés tervezésénél már kiderült, hogy az új állapotban a hőigény felét a filtrációs veszteség jelenti majd (az eredeti állapotban ez a teljes hőigényhez képest elenyésző volt).
Az említett két topik ötleteit felhasználva kézenfekvőnek látszott a talajregiszteres, rekuperátoros szellőztetőrendszer telepítése, mert az összes problémámat egyszerre oldja meg (negyedik problémaként már hozzávehető az energiaveszteség is, mert - mint említettem - most már a szellőztetés 50 százalékot jelent).
A klimatizálás minimális költségvetéséből (négy hálószoba, nappali, dolgozó) a szellőzőrendszer könnyen megvalósítható, az energiafogyasztása viszont a klímákhoz képest nevetséges. Arról nem is beszélve, hogy négy problémát old meg, nem egyet.
Nem gyári rendszert fogok használni, hanem a hivatkozott két topik ötleteit felhasználva DIY rendszer lesz (a legtöbb ötletet Peterch és Legaborgo munkáiból vettem, köszönöm nekik!). 50 méternyi 200-as cső már a talajban van, a többi majd most következik... Olvasd át a két linket, hasznos lesz!
"""A (1495)-es HSZben van féligazság és én arra válaszoltam. """ Ez a Te hozzaszolasod:-) Csak azert szolaltam meg, mert toled elvarna az ember /technologiat ismero ember-szaki/, hogy a hozzaszolasban ,ha talalsz kiigazitasra varo beirast, akkor korrektan ravilagitasz es nem kodos informaciot adsz.
A (1495)-es HSZben van féligazság és én arra válaszoltam.
Maradjunk annyiban, hogy nem csak a visszatérőtől függ a kondenzáció és én erre írtam egy példát, amit talán mindenki ismer.
Az meg a másik, hogy a "modulalas segitsegevel a kazan optimalis teljesitmennyel uzemel". Már ameddig tudja követni az optimálist. :D Az említett 50/30 esetén ez nehezen fog neki menni, (de a kazan is teljes teljesitmenyen duborog. Igy nem is lehet kondenzacio. ) mert nem tud annyira lemodulálni.
Miert vezeted fere a kerdezot? Feligazsagot irsz! Ha HMV-t keszit igaz, hogy 10C fokos a bejovo viz, de a kazan is teljes teljesitmenyen duborog. Igy nem is lehet kondenzacio. Folyamatosan uzemelo kazannal a modulalas segitsegevel a kazan optimalis teljesitmennyel uzemel. Tehat ,ha a visszatero ilyen helyzetben 50C fok alatt van, akkor a kondenzacio homerseklettol fuggoen bekovetkezik.
Te most egy átfolyós rendszerű kazánról beszélsz? Mert az índirekt tárolósnál hiába 8-10 fokos a bemenő csapvíz a kazán által keringetett víz sosem hül le ennyire.
Így talán jó lesz: http://www.gepeszbolt.hu/product_info.php?cPath=127_141_21_50_94_96_1104&products_id=9177&osCsid=a06d3e953cbf4810687ceb0aba1673d9
Igen, vegyes rendszer is van, meg ugyanebbe a körbe egy régebbi gázkazán bekötve. Nyílt a rendszer, a padláson van egy kiegyenlítő tartály. A vegyes gravitációs rendszerben működik, a gázkazán szivattyúval üzemel. (Természetesen nem egyszerre a kettő.) 80%-ban a gázkazánnal fűtök, a vegyes csak rásegítésre van. A kertben úgyis összegyűlik annyi faanyag, hogy párszor be lehet vele gyújtani. A régi gázkazán helyére nem tehetem be az új kondenzációsat?
Kondenzáció szempontjából a visszatérő vízhőfok a lényeges, lehet az előremenő 60 is, csak a visszatérő legyen 30 (azaz 50 alatti) ! 50 foktól lehetséges egyáltalán kondenzáció, de arra kell törekedni, hogy a viszatérő minél kisebb legyen, mert annál nagyobb a kondenzáció mértéke. Tehát a 70/50, a 60/40, az 50/30 esetén az elsőnél gyakorlatilag nem nagyon van kondenzációs nyereség, az 50/30 esetén annál inkább.
A link, amit ideraktál nem működik, mi ez a készülék ?
A gázkészülékek csoportosítása égéstermék-elvezetés és égési levegőellátás szempontjából:
− Égéstermék-elvezetés nélküli (nyílt égésterű), „A” típusú gázfogyasztó készülék, amely kéményhez, illetve az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető rendszerhez nem csatlakoztatható.
− Égéstermék-elvezetéssel rendelkező, de a helyiség légterétől nem független égési levegőellátású (nyílt égésterű), „B” típusú gázfogyasztó készülék, amely kéményhez vagy olyan saját elemmel rendelkezik, amelyet arra terveztek, hogy a készülék égésterméke ezen keresztül közvetlenül a szabadba távozzon. E készülékek az égési levegőt közvetlenül a készülék felállítási helyiségéből nyerik.
− „C” típusú gázfogyasztó készülék amelynek égési köre (légbevezetője, tűztere, hőcserélője, égéstermék-elvezető tere) a készülék felállítási helyiségétől elzárt.
A bemenő levegő gravitációs módon (atmoszférikus kazánok, amikor a kéményhuzat biztosítja az áramlást) vagy mesterségesen egy ventillátor segítségével (turbós, túlnyomásos kazánok) juthat be.
Parapetnek az oldalfali kivezetést szokás nevezni. Ugye 'parapetes' lehet egy konvektor is, ami atmoszférikus, meg egy turbós kazán is.
Ahogy olvasom vegyes rendszered van. Ilyenkor azért érdemes átgondolni, hogyan van a rendszerbe kötve a kondenzációs kazán.
A másik, hogy a legjobban megtérülő beruházás a hőszigetelés (ideértve a nyílászárókat, azok cseréjét is), mert a kazánnal közel nem tudsz annyit spórolni, mint 10cm hőszigeteléssel a falon, 20cm-rel a födémen, stb... A hőszigeteléssel csökken a hőveszteség, azaz a beépítendő kazánnak kevesebb hőveszteséget kell pótolni, hidegebb időszakokban is működhet a kazán kondenzációs üzemben. Nekem azt mondták egyszer, hogy a kazán névleges teljesítményének kb a feléig tud kondenzációs üzemet. Ergo ha veszel egy 24kw-os kazánt, akkor kb 12kW leadására képes, hogy kondezáció is legyen. Tehát a ház hővesztesége ez alatt legyen lehetőleg...
Van egy érdekes típus: http://www.gepeszbolt.hu/product_info.php?cPath=127_141_21_50_94_96_1104&product...
Azt írják, hogy 50 fokos előremenő víznél 105% a hatásfok. Tehát 50 fokos előremenőnél is van kondenzáció. 50 fok meg talán elég a radiátorokban. Az ára is igen kedvezőnek mondható. Ezzel esetleg lehetne gázt spórolni? Vagy ez sem "csodakazán"?
Érdekes ezen az oldalon a kazánok csoportosítása. Lehet választani kéményest meg zárt égésterűt. Ez utóbbin a parapettest értik? Mert ha jól értem a turbós kéményes és zárt égésterű egyben.
Tényleg fejlődött, optimális körülmények között a kondis fajlagos gázfogyasztása akár húsz százalékkal is alacsonyabb lehet egy kéményes vagy zárt égésterű (turbós) kazánhoz képest. DE ehhez az kell, hogy a hőleadók megelégedjenek alacsonyabb előremenő hőfokkal is. Padló- vagy falfűtés esetén nincs nagy gond, de erős szigetelés nélkül a radiátorok felületét ~2-szer akkorára kell növelni, hogy az év túlnyomó részében remény legyen a kondenzációra.
Igen, ~260 nm-es a házam fűtött része (ez egyéb részei miatt az ingatlanosok ~320-340 nm-esnek hirdetnék :), de ehhez képest is rengeteg volt a 6.000 köbméteres gázfogyasztás.
A nyitott égésterű (kéményes) kazánt ismered. A turbós a zárt égésterű beceneve. Ennél a kazán a kültérből szívja a friss levegőt, és ventillátorral nyomja ki a füstgázt. A kondis - leegyszerűsítve - egy olyan turbós, amelynél olyan minőségű anyagokból csinálják a hőcserélőket, hogy a füstgáz túlhűtése miatt keletkező kondenzátum ne marja szét az anyagát. Így a kondenzálódás nem elkerülendő, hanem elérendő üzemállapot lesz, csökken a füstgázzal távozó veszteséghő, ráadásként a víz/gőz fázisváltozás hőjének egy jelentős része is hasznosul.
