Mi az hogy a végén tiltják meg? Egy kanyit sem kell költsél előre. A telek, a beépítés jelenlegi szintje, meg a vonatkozó előírás adott. Ha így vetted meg és nem tájékozódtál vétel előtt, akkor így jártál, a legközelebbi hasonló esetben már tudni fogod. A puffogásnak-toporzékolásnak nincs sok teteje.
Ha tényleg be van már építve akkora terület, amennyit hivatalosan szabad, akkor nincs sok választásod. Vagy mégis csinálsz egy tetőt sumákolva és bízol abban, hogy nem buksz meg vele, vagy építesz például egy pergolát, amire nyáron szükség esetén terítesz valami vásznat-vitorlát például, ami ha kell, eső ellen is véd. A kecske is jó lakik, a káposzta is megmarad.
Még nem jártunk építésznél. Nem beszél szerintem senki össze-vissza építésről, nem volna itt gond, ha előírnák a statikust meg az ácsot, és legalább el lehetne készíteni bejelentéssel vagy anélkül, de itt még öt dolog kell, és a végén megtiltják a fedést.
Sajnos tudomásul kéne vennie a törvényhozóknak is, hogy ha engedélyezik a telkekre ikerház építését, akkor nem lehet nem kihasználni a beépíthetőséget, és akkor már 2 teraszt akarnak majd befedni a tulajdonosok.
Az a baj, hogy az építtetők ennyire kihasználják a beépítést, meg az is a baj, hogy aki megvesz egy ilyet, nem gondolja át, hogy ilyenkor sok mindent nem lehet csinálni, ami nyilvánvalóan jó lenne. Van kertrésze tullapon, kellene nyírni a füvet, de egy szerszámtárolót se lehet letenni a kertbe a fűnyírónak, mert a társasház koppra van már beépítve. Vagy van terasza, de nem lehet befedni. Ez ilyen, főleg ha látszik az utcáról, akkor általában ki lesz szúrva előbb-utóbb. Ha nem látszik az utcáról, akkor lehet, hogy nem.
Az igaz, hogy van olyan település, ahol simán felépítenek szabálytalanul egy garázst az előkertbe anélkül, hogy bárki szólna érte, ha meg szabályosan akarod csinálni, akkor egy kerti faházhoz, ami az utcáról se látszik, településképi véleményezést kérnek háromfajta metszeti rajzzal, műszaki leírással.
De ha megírnád a méreteket, meg hogy kiugró terasz, sarokterasz, vagy beugró terasz (három oldalom fallal határolt), akkor könnyebb lenne megmondani, hogy mik a lehetőségek.
Azt szerintem mindenki elfogadja, hogy a településképet, a szomszédok jogait és a veszélyes építményeket szabályozni kell. Megmondom őszintén, nem értem a szabályozás szükségét egy terasz előtető esetén, ami nem egy tényleges építmény, csak egy árnyékoló fedés.
A bejelntési kötelezettség magyarul azt jelenti, hogy nem kell megvárni az építési engedélyt, SAJÁT KOCKÁZATODRA elkezdheted az építést, nem kell annyit várni, de ha készen van meg kell, hogy feleljen az építési előírásoknak. Különben baj lesz.Szinte biztos, hogy ellenőrzik. Sokan azt hiszik, hogy azt építhetnek amit akarnak..., pedig ez csak az építés idejének lerövidítését jelenti.
Azt mondták, hogy bejelentési kötelezettség van. Ebből arra gondolnék, hogy nem kell várni, hogy engedélyezzék. De szólt az ügyintéző, hogy ha bejelentem, és nem felel meg a szabályoknak, akkor biztosan bontatják, mert nem tudnak rá fennmaradási engedélyt adni. Nemcsak magamtól vagyok óvatos.
Csak betelefonáltam, az ügyintéző abszolút segítőkész volt, ő sem tartja megfelelőenek ezt a szabályozást. Akkor nem, de teljesen bezárulni látszanak a lehetőségek, pedig nem akarnám az életemet úgy leélni, hogy a saját teraszomat nem fedhetem le a nap ellen, úgyhogy azóta valóban kezdek miatta indulatossá válni. Egy köztörvényes bűnöző megússza felfüggesztettel vagy 100 e forint büntetéssel. Aki meg a családi háza teraszát szeretné befedni, azt épp szivatják majdnem 1 millió ft fölösleges költséggel és bontási határozattal.
Elnézést, volt hogy következetlenül használtam a szavakat. Pontosítok, tehát a baj, hogy az építésügy úgy veszi, mintha egy szobát építenék a teraszra, amivel bővíteném a házat. Holott én nem akarok a házhoz hozzá nyúlni. A célom csak annyi, hogy rendes árnyék legyen.
Az elmúlt 55 év alatt bárhova mentem a világon, ha normálisan szóltam az emberekhez (mindig így szoktam), akkor mindig normálisan is viszonyultak hozzám.
Még olyan emberevőknek kikiáltott emberekkel is kiválón megértettük egymást, akiktől mások rettegtek.
"Ami neked bravúrnak tűnek, az lehet másnak ujjgyakorlat."
Próbáltad már? Nekem aki lassam ötven éve foglalkozom ilyesmivel nem tűnik annak, főleg családi háznál. Ha sikerül is megoldani, hogy a szél ne tépje föl (vagy le) akkor is roppant idegesítő alatta tartózkodni. A Váci úton volt ilyesmi a Balzac utcánál, érdekes volt látni, hogy az emberek nagy része nem ment át alatta, hanem inkább kiment a járda szélére.
Mi nem, de az építési hatóság valószínűleg tudta, ha azt mondta amit mondott. Lehet, hogy bürokraták, de föltehetőleg nem teljesen hülyék. Egyébként az önkormányzatok joga meghatározni a beépítési százalékot, kevesebb lehet mint amennyit az országos megenged.
Nálad az a kardinális probléma, hogy maximumra be van építve a telked, a fedett terasz meg beleszámít a beépítésbe, és nem építhetsz többet. Ezt komolyan szokták venni.
Egyébként, én úgy hallottam, hogy ez a fedett terasz beleszámítás is kétes dolog. Még nincs fixen szabályozva.
A pergola olyan előtető ahol a lamellák között nincs fedés, alatta ülve az eget látni és az ember fejére esik az eső. Ez terasz lefedés amiről itt szó van. Igen komoly terheléseknek van kitéve.
Úgy értem, hogy cseréppel borított pergola, nem tudom, annak mi a szakszerű megnevezése. Talán előtetőnek kéne mondani. De én elsősorban megcsinálni szeretném, nem volt tervbe véve az olcsóság, mint mondtam is, inkább a leghatékonyabb, cserepes megoldást választanám, ez az összes közül a legdrágább, nem is ront, inkább javít a településképen. Csak most már ott tartunk, hogy egy sima iparos munkánál lesz építész tervezői munkadíj, engedélyezési illeték, statikus munkadíj, ügyintézői kenőpénz, bontási költség, büntetés és ügyvédi munkadíj. Hogyan találhattak ki ilyet, hogy a fedés a teraszon beépített alapterület?
Tudtommal eddig terasz lefedéséről és nem pergoláról volt szó. Az egyre erősebb szelek miatt pedig a terasz lefedésénél fölöttébb hasznos ha ki van számolva és nem üti agyon valamelyik szomszédot. Főleg ha ha minél olcsóbban szeretnék megcsinálni...
A napernyők nem váltak be, a klímaváltozás nem kegyes azokkal, akiknek délre néző a teraszuk. Lehet, hogy a ponyva egy kicsit többet fog fel a hőből, de a szomszédok közül ott van jó tapasztalat, ahol cserepes fedést tettek. Ez a kis légrés amúgy egy jó elgondolás, ha tudnám alkalmazni. Csak ha egyik nap az egész fedést visszabontatják, és még meg is büntetnek.
Az ácsmunkára? De miért kell statikus, kétezer éve ugyanazon az elven készül minden pergola. Ez már nevetségesen túlszabályozott. De az építésügy azt mondta, ha a ház úgy épült, hogy a beépítési mutatót kihasználja, akkor nem is adnak engedélyt a teraszra! Két teljesen külön dolog az épület meg a terasz. Arra próbálok valamit, hogy ne számítson egybe.
Beszéltünk az építési osztállyal, a fedél alatti terület beleszámít a beépített területbe. Így egy centit se fedhetünk be a teraszból. Ráadásul ha szabályosan akarjuk csinálni, akkor meg kell terveztetni építésszel és be kell jelenteni. Egyre kétségbe ejtőbb a helyzet. Hogyan lehetne ebből kimozdulni?
Nem figyelhetnek minden apróságra - pedig csak a falban kellett volna alárakni valamit. Mondjuk valami törött téglát, hogy stílszerű legyen.
Amúgy nyilván nem atomtudósok voltak.
---
Nálunk is volt egy sztori anno. Hívtunk két Mekkelek festőt. Azt mondták a fürdőben nem jó a vakolat, raknak fel gipszkartont a mennyezetre. A boyler viszont magasan volt, így éppen elfért egy sor léc és a gk. tábla. Minden egyéb helyen befért még egy sor léc.
Mikor hazajöttem azt hittem rosszul látok. Már le volt glettelve és egy réteg festék is volt rajta.
Megkérdeztem, hogy miért is kellett az a második sor léc? Ha nincs, akkor talán sík lenne a mennyezet.
Annyi volt a válasz, hogy izé, ők a katalógusban így látták...
Óbazzz mondom, megfordultam és vettem egy nagy levegőt. :-)
De ami talán még érdekesebb - nyáron mértem fel egy cs.házat.Szerkesztéskor valahogy nem akartak egymás fölé esni a falak. Vissza is mentem, mondván ilyen nincs.
De van! :-)
A födém úgy néz ki, hogy E gerenda BH tálcával, ami a fal közelsége miatt már gerenda tengellyel párhuzamosan van beépítve- És mivel a gerendának ugye talpa van, ferdén is vannak beépítve. Valahogy így:
"Ennyire szar lenne ez a födém? Nem laknál alatta/"
Igen.Igen. Nem véletlen, hogy a háború után gyorsan kiment a divatból. Ez elég takony módon van megcsinálva. Ha lehetne tudni, hogy mit tud a gerenda akkor esetleg egy új vasbeton födém a régi gerendákRA a Horcsik födémet zsaluzatnak használva. Persze nem 6cm vastag. A Horcsik födémnek a lényege, hogy minél olcsóbb (Tesco takarékos) legyen. Főleg a háború után kedvelték, mert nagyon spórolós volt. Nem sokat tud, de legalább olcsó.
De a porosz süveges födém már a betont, söt a vasbetont legalább 50 évvel megelőzte.
Cement igaz a rómaiak találmánya, de elfelejtődött. Majd úgy az 1800 -as évek első harmadában... Angliában újra felfedezték. Portland településről kapta nevét. A vasbeton is ismert volt kb. az 1900 -as évek elejére, de nem volt tömeges.
Acélt pedig a kiegyezés után már vigan hengereltek... tehát a poroszsüveges födém már az 1800 -as évek végén Közép -Európában is létezhetett elsősorban acél gerendákkal.
Ez nem zárja ki hogy vb. gerendákkal is készítettek később.
Igen, ez a Horcsik féle téglatálca, tégla lapjára fektetve köztük 6-7 cm vasalt beton, nem a poroszsüveg féle boltíves. Gerendaköz ~80cm.
Belógása nem a tálcának hanem az egész 5x5 méteres födémnek van pár cm.
Hupogás alatt azt értem, hogy nincs úsztatott aljzat, így ha a gyerekek beindulnak majd döngeni fog az egész ház, ezen szeretnék csillapítani.
Ennyire szar lenne ez a födém? Mit értesz az alatt, hogy nem élnél vissza vele? Nem laknál alatta/felette? Vagy nem piszkálnád?
Csak rakjak rá kiegyenlítőt (abból is sok kell) és lamináltat? Eddig mindegyik "mester" így ahogy van öntött volna rá 6-7 cm estrich-et, én nem merem.
Gondoltam ha megszabadítjuk a 20 cm salaktól (meg törmelék és ki tudja mi nincs benn) és az 5-6 cm betontól akkor csak jót teszünk vele, hiszen ha nikecellel kitöltjük és megköt az estrich akkor kb. semmi tartószerepe nem lesz a tálcának, súlyban meg talán az egész födém könnyebb lesz. Mi a jó megoldás? Köszi!
Jenő a poroszsüvegesnek a lényege az acél I gerenda és a tégla íves kitöltés. A horcsik - nál szintén van tégla , de lapjára és a híg beton tartja össze... már mikor megszilárdul.De lehet rosszul tudom.
Amúgy a boltozatokról - és födémekről lehetne egy könyvet írni és még minden nem lenne benne.
A kérdező is csak max 4 mondatból szeretné megtudni az összes ismeretet, de az általában nem megy.
ja és a salakkal nincs kibékülve... mint sokan mások és ezért dolgoznak rengeteget... néha feleslegesen.
"adott egy köztes födém az emeleti szint alatt, ~80cm-es közökkel beton gerendá téglatálcával, felül bordás."
Anyja neve Horcsik födém ha alulról sík. Eredetileg barakkok, földszintes épületek födémének szánták némi hó és galamb terhelésre. Ha alulról boltíves akkor egy hajszállal jobb, leánykori neve poroszsüveg födém. Ha meggondolom, hogy 2-3 cm belógás és huppog akkor Isten végtelen kegyelme tartja a helyén. Nem élnék vissza vele.
6,0 m falközhöz Gm gerendából kétféle volt(van) beépítve. Szemre megkülönböztethetetlenek. A gyengébbik nem valami daliás, az erősebbik nem annyira gyenge.
Nekem GM gerendáim vannak és nemsokára be lesz építve a tető. Ezt írták a tervembe de ez nyilván függ a körülményektől:
"Jelenleg a földszint felett ~6,0m–es fesztávval „GM” vasbeton gerendás „BH” tálcabetétes födém van, melyben a gerendák ~100cm-enként helyezkednek el egymástól. A „GM” gerendák teherbírása a megnövekedett terheket nagy biztonsággal el tudja viselni.
A gerendák közötti részeket könnyű- (polisztirol őrleményes) betonnal, vagy lépésálló hőszigetelő anyaggal kell kitölteni. A gerendák tetejére először 2cm lépéshanggátló szigetelést, majd 6cm vastagságú - átm. 6 15/15 ponthegesztett előszerelt betonacél háló erősítésű - felbeton készül, melyre már csak a burkolati rétegek kerülhetnek."
adott egy köztes födém az emeleti szint alatt, ~80cm-es közökkel beton gerendá téglatálcával, felül bordás.
Közel 20 cm salak feltöltés és egy gyenge 5-7 cm-es betonnal fedve a gerenda fölött.
Mivel az emeleti helységek közt (kis és nagy szoba, előszoba, fürdő) szinte mindenhol van szintkülönbség és 2-3 cm belógás a nagyobbik helységben, hupog az egész, gyerekekkel borzalmas lehet,
így mindent összegezve arra felé hajlok, hogy kidobjam az összes beton salakot a tálcáig.
Mennyire tartjátok ésszerűnek? Mivel érdemes feltölteni? Nikecell egészen a gerendák föléig, (esetleg OSB) fólia, vasalás és mehet a beton, fal mentén diletációval vagy más javaslat?
Esetleg a meglévőre pár cm EPS és thermobeton a súly miatt vagy OSB? A salakotól kicsit tartok főleg gyerekekkel..
"Na de ha egybe lett kiontve az egész alap, akkor elméletileg lehetne rá építeni nem? "
Nem biztos. Az alaptestek szélességét a terhelés szabja meg (számítás) Ha nagy eltérés van az 1 cm2-re jutó terhelések között akkor a süllyedésben is jelentkezni fog. Letöri a nagyobb igénybevételnek kitett alaptestet a kisebb igénybevételnek kitettről. Igénybevétel arányos (valamennyire) a süllyedéssel. Most jegyzem meg, mielőtt valaki félreértené amit írtam ez egyszerűsítve van a könnyebb érthetőség kedvéért. Valójában az alapozásnál vannak máshol elő nem forduló jelenségek amit nehéz elmagyarázni a kívülállóknak. Ilyen, hogy kétszer olyan szélesnek nem kétszer nagyobb a teherbírása, süllyedéseknél az alaptest kihasználtságának a százaléka az érdekes (alaki tényezők, stb.)
Na de ha egybe lett kiontve az egész alap, akkor elméletileg lehetne rá építeni nem? Anno a tulajt kérdeztem, azt mondta egyben van a terasz alap a hazeval. De majd max leasunk és megnézzük.
A ház alapterületével egyezik a beépíthető terület nálunk. Gondolom, hogy ezt figyelembe véve építették. Tekerhetős napellenzőre gondolsz? Napernyőink vannak most. A cserepes pergolát már túlépítésnek vennék?
Ami sraffozva van az metszetben van ábrázolva. Ami nincs sraffozva az olyan magas, hogy nem ér föl a metszet síkjáig. Magyarul fölülről nézzük. Az egy korlát (tömör is akár) lehet. Ebből csak az jön ki, hogy az eredeti terv nem számolt nagy teherrel azon a részen. Azért jó ha ilyen kis részletecskéket tesznek föl, mert gyakorlatilag semmire vagy majdnem semmire sem jók. Sok minden sok mindennel összefügg, nem árt ismerni az egészet. Sőt a helyszínen lehet a legjobban megérteni az épületet.
fa födém látszó gerendákkal, karton mennyezet, kőzetgyapot szigetelés, van hővisszanyerős szellőzés illetve mennyezet hűtés. Plusz gondolom párazáró fólia kell még.
A nyomozati iratok szerint a probléma az volt, hogy a fedett terasz miatt az ingatlan beépítése már jelentősen meghaladta az engedélyezett mértéket, és a kerítése is szabálytalan volt.
Valószinüleg magasabb 2 m -nél és nem áttört.... nem írják a prolémát.
Nem pontosan tudom az itteni szokásokat. Melegünk van a teraszon, tavaszra van tervben a terasz fölé egy fedés. Nagyon nem várt körülmény lenne, hogy ha ez ütközik valamilyen építési előírásba. Olvassuk a sajtót, és amit a végrehajtó-elnök egyik ügyében írnak, kb egy cipő a mi esetünkkel . Én nem vágyok zár alá helyezésre és börtönre a teraszom befedéséért, de valahogy az sem járja, hogy használhatatlan a terasz májustól augusztusig. Ez lenne a cikk: https://hvg.hu/itthon/20220127_schadl_gyorgy_szabalytalan_epitkezes_kenopenz_vegrehajtoi_kar
Csak halkan jegyzem meg az OÉSz-t minden önkormányzat tetszés szerint SZIGORÍTHAJA. Könnyítenie viszont tilos. Bemenni az önkormányzatra nem kellemes, de utána még lehet spekulálni mindenfélén.
Bemenni az önkormányzathoz, megkérdezni, hogy mire vágynak és keríteni egy statikust, hogy mi a véleménye. Ha az önkorm. nem kéri akkor statikus nem kell, de ajánlatos. Építész nem erre jó. A statikus szemléje előtt célszerű föltárásokat végezni a terasz alapozására vonatkozóan ha nem ismert a mérete.
Nem ajánlom. Ha két házzal arrébb építkeznek akkor ott ellenőrizni is fognak. Amellett a B30-as fal igaz, hogy lukacsos téglából van, de azért annyira nem könnyű. Továbbá kérdéses a terasz alapozása, valószínűleg Tesco takarékos, azaz minimális vagy még annak is gyenge.
Sziasztok, külterületen lakunk, hivatalosan zártkert és gazdasági épület. Ez egy 30m2-es tégla ház. Van előtte egy terasz, aminek az alapja egyben van a házéval. Gondolkodom, hogy ennek a felét beépíteném, kb 2x1.5m2-ről lenne szó. B30 téglával gondolnám (mivel a ház is abból van). Kérdésem, megúszhatnám-e ezt terveztetés, bejelentés blabla nélkül, SK? Vagy inkább nem javasolt? Felülről nem látszana, mert tető van fölötte, szomszédokkal nincs gond. Bár lehet hogy kettővel mellettünk építkezni fognak.. Plusz anno amikor vettük ezt a házat, voltak kint a hivataltól, mivel épületfeltüntetés volt., ez jó 6 éve volt.
Haladok a lentebb említett fal kivétellel, egyelőre leszedtem a téglákat, már szépen látszanak az áthidalók. Nemsokára jön majd a neheze, hogy valahogy a földre kerüljenek.
Ez egy nyilvános fórum, ha leírsz valamit, bárki rákérdezhet bármire, hogy értse, mit miért, és nem feltétlenül azért kérdez, mert nem bízik a szaktudásodban.
"És amikor az ajtós a nyílásméretet kéri tőlem, akkor a hidegburkolattól kell mérni a távolságot?"
Lehet neki mondani bármit, de szerintem mindenképpen hívd ki felmérni, ő mérje le a méretet, ami alapján dolgozni fog. Én biztos nem rendelnék úgy ajtót, hogy előtte a szaki nem jön ki felmérni. Amikor ajtókat cseréltünk mindig kijöttek felmérni előtte.
Az ajtó méretét úgy adnám meg, abból baj nem lehet, hogy rajzolnék egy függőleges metszetet a teherhordó padlóig, amin bekótáznám a vastagságokat, magasságot. És odaírnám, hogy melyik réteg miből van.
"Kivitelezhető egy új tok beépítése áthidaló nélkül ilyen esetben?"
Mint írtad van ahol már két éve áll. Tehát nem lehetetlen, de nem felel meg a szabványnak. Az igazsághoz tartozik, hogy a födém gerendák párhuzamosak vagy merőlegesek-e a tokra. Nem mindegy, meg az sem, hogy milyen magas fal van a tok fölött.
Elsőnek azt nézném meg, hogy van-e repedés a kiveendő tok fölött. Egyébként nem kell szétvésni a falat. Flex-el vágsz kétoldal egy-egy vízszintes hornyot a nyílás fölött és oga beszorítasz egy egy szögvasat. Az egyenlőtlen szárú jobb, a hosszú szára legyen függőleges. Ha lehet álljon föl. A szögvas szára.
90es években épült családi házban szeretném a beltéri ajtókat kicserélni.
Egy-két tokot már kibontottam, és kiderült, hogy valószínűleg sehova nem raktak áthidalót.
Viszont a téglák szépen stabilan a helyükön vannak - már jó ideje, valahol már 2 éve kibontottam a tokot.
Kivitelezhető egy új tok beépítése áthidaló nélkül ilyen esetben?
Nagyon sok ajtó van a házban, és sajnos olyan hely is előfordul, ahol a felújítók a belső részt már le is burkolták (2. kép), ezért nagyon jól esne, ha nem kéne szétvésni mindent.
A második kérdésem pedig a következő képhez szólna:
A laminált padlózott rész egy szoba, a kövezett pedig egy folyosó.
Ha azt szeretném, hogy a szoba fele nyíljon, akkor hogy kéne ezt megcsinálni? Vissza kéne vágni a laminált padlót a szoba belső falsíkjáig és egy burkolatváltót odarakni?
És amikor az ajtós a nyílásméretet kéri tőlem, akkor a hidegburkolattól kell mérni a távolságot?
Egy tetőtér átalakítás kapcsán már egy ideje agyalok azon, hogy a fagerendás födémnek mi lenne az optimális rétegrendje, de nem találok rá példát ezért teszem fel itt a kérdést, hátha valaki tapasztalt a témában.
Kezdésnek a terv:
Tervezett rétegrend:
1. építőlemez 2 rétegben 2. lépésálló szigetelés (pl. steprock) 3. deszkázat 4. födémgerendák, közöttük légrés és hőszigetelés 5. alsó deszkázat (+nádszövet, vakolat)
Az alsó és felső tér is fűtött, így a hőszigetelés inkább csak hangszigetelési funkciókat látna el. Az épület a tető felől szigetelt, így ott eső/porhó nem jut be. Az alsó deszkázathoz (5.) nem szeretnék hozzányúlni. Teljesen bizonytalan pedig abban vagyok, hogy párazáró fólia szükséges-e itt? Elméletileg az 4. és 5. réteg közé kellene beépíteni, de erre nincs lehetőség. Pár helyen láttam, hogy a fóliát lefektetik a deszkázatra(5.) és megkerülik vele a födémgerendát, de itt adódik a kérdés: ha van páralecsapódás, akkor az így a gerendákat áztatja, ami nem túl ideális. De, ha a két szint között nincs hőmérsékletkülönbség, akkor a pára sem ott csapódik ki, ezért gondoltam a fólia elhagyására.
Van ezzel kapcsolatban valakinek bevált megoldása?
Egy kis segítséget szeretnék kérni. A teraszom fölé szeretnék készíteni egy fa előtetőt. A házamon van 15 cm szigetelés. Az lenne a kérdésem, hogy tudom a falra felrögzíteni a szerkezetet?
Sziasztok. Volna egy bugyuta kérdésem, nincsen kedvem elmenni méregetni. Szóval, Ikea konyhabútor ( Metod ) méretei mire vonatkoznak pontosan. Konkrétan a szélesség érdekelne, hogy a megadott érték, pl 60cm a teljes szélesség külső éltől külső élig, vagy a befoglaltméretet jelöli és akkor még a bútorlap vastagságát is hozzá kell számolni? Biztos logikával ki lehetne következtetni, de majd máskor.
Iderakok még egy képet, a másik oldalról látszik, hogy a lila részen redőnytok van, erről az oldalról csak annyi látszik, hogy nádas valamire vakoltak rá, amögött van a redőny rész a túloldalon
Voltam a helyszínen és csináltam egy kis feltárást. A helyzet jó is meg rossz is, Ha jól látom a képeken, akkor a fal fölött nincs semmilyen gerenda csak a betontálca, tehát fal kivehető (hogy a statikusék írták).
Viszont:
Sajnos az ablak és az ajtó fölött van egy-egy áthidaló (ráadásul szerintem indokolatlanul nagy), aminek a vége egy másik falban végződik. Az ablak fölötti az már az épület külső fala. Falat kivennék, nem nagy kunszt, az áthidalót leszedni az macera, mert elég nagy súlya lehet (10*25 centis), de segítséggel megoldanám. Viszont az épület külső falához saját kútfőből nem szívesen nyúlnék. Flexeljem le? Mit tanácsoltok? Várjam meg, hogy majd a kivitelező megcsinálja?
Azért gondoltam, hogy én csinálnám, mert akkor ennyivel is kevesebb gond lenne és legalább most már látnánk, hogy nézne majd ki a nyaraló átalakítás után a tér, mert ez a fal kivétel egy nagyobb teret nyit majd meg.
(ahogy látszik, az ablak fölött nád valami van, a fal másik oldalán látszik, hogy ott redőnytok van)
Ezt a képet azért rakom be,mert lilával van jelölve, honnan fényképeztem.
Lemértem ma. Nekem 204 centi lett az az ajtó. Ez a 204 centi a mostani ajtónyílást jelenti, vagyis a vízszintes padlótól a vízszintes vakolatig, ami az ajtó teténél van.
Kb igen. A halo003-ba, halo004-be és a teraszról nyíló ajtókat már mi csináltattunk utólag ezek azóta már szabványos méretűek lettek és pl a halo003-nál követelmény volt, hogy az ajtónyitásnál ne érjen bele az 90 széles ágyba, ott azért kisebb az ajtó. Pont a kis hely miatt akarunk tetőteret, bár mire elkészül a gyerekek biztos külföldre mennek :-)
A többi helyen meg igen, kicsit összevissza méretek vannak. Ettől függetlenül a ház nem barkács kivitel, de az ajtók ilyenek (voltak)
Vannak a felmérésen pár centi eltérések, de azt beszéltük meg az építésszel, hogy ez kb semmit sem számít a mi esetünkben. Engem akkor ezzel meggyőzött, remélem, nem hibáztam. Amit fontosnak tartottam az az építménymagasság (mert az limitált, ezért lett tetőtér és nem teljes emelet), a lépcsőt, illetve hogy melyik falat lehet kivenni meg az ilyesmi dolgokat.
"Ha nem kerül rá fal vagy válaszfal akkor semmi. "
A tetőtérben a válaszfalak gipszkartonból lesznek. A mostani gerendákra pedig a tartószerkezeti terv szerint vasbeton kerül, ez van a tervben: "A gerendák közötti részeket könnyű- (polisztirol őrleményes) betonnal, vagy lépésálló hőszigetelő anyaggal kell kitölteni. A gerendák tetejére először 2cm lépéshanggátló szigetelést, majd 6cm vastagságú - átm. 6 15/15 ponthegesztett előszerelt betonacél háló erősítésű - felbeton készül"
Bár azt nem értem, hogy miért ponthegesztést írt ide az építész vagy statikus, miért nem dróttal kötöttet, ehhez nem értek. Nekem a ponthegesztett az nagyobb macera, de lehet, hogy itt arra gondoltak, amit lehet venni kb 2*2 méteres darabokban. Majd megkérdezem.
"Kérdés, hogy a nyílások fölötti faldarabot mi tartja?"
Melyik nyílásra gondolsz? A pirossal jelölt kiveendő falrészen lévő ajtó és ablaknyílásra? A fölött közvetlenül nem lett megbontva, de gondolom van fölöttük áthidaló (ezért arra gondoltam, hogy majd onnan veszek ki téglát, mert azok nem fognak hiányozni sehonnan). A fölött van még kb 40-50 centi és aztán jön a plafon.
A zölddel jelölt külső falnál lévő nagy ablak, tehát ami ezen a lenti képen van jobb oldali nagy ablakok, az teljesen felér a plafonig, ott nincs már fölötte tégla vagy semmi hely. (a képen a redőnytokok vannak felülre rajzolva)
"Mindenesetre, ha a fal fölött pont egy gerenda van, akkor mi lenne?"
Ha nem kerül rá fal vagy válaszfal akkor semmi. Ezek a gerendák egyesével nem örülnek a (válasz)fal tehernek. Ha nincs fölötte csak padlás akkor feltehetőleg semmi. Egyébként lehet, hogy van gerenda. Kérdés, hogy a nyílások fölötti faldarabot mi tartja?
Ok, értem. Szedtem már ki kisebb falat, falrészletet, raktam be áthidalót (persze ezek olyanok voltak, ahol nem merült fel semmi kétség, mert 1 téglányi válaszfal volt).
Igazából főleg arra lettem volna kíváncsi, hogy "jogilag" elkezdhetem-e ezt, mert technikai részében megbízom az építészben, statikusban, akik látták. De persze láttunk már karón varjút, szóval első a biztonság, illetve nyilván meg tudom érteni, hogy az jogos, hogy interneten távolról senki nem javasol olyat, hogy szedjek ki ukmukfuk egy kb 40 centis falat :-) Mert ezen még a helyszínen is el kell gondolkozni
Ettől függetlenül a tanácsodat megfogadom, óvatos leszek és először fent úgy kezdem, hogy derüljön ki ez a tálca dolog minél hamarabb. Kiszedek pár téglát kb 30 centi szélességben, 40 centi magasságban, hogy át lehessen látni a plafon alatt a teraszra. Ha közben nem találkozom koszorúvel és a fal fölött is tálca van, akkor nem lehet kérdés.
Mindenesetre, ha a fal fölött pont egy gerenda van, akkor mi lenne?
"Akkor tehát akár én is kivehetem ezt a falrészt, mielőtt az építkezés hivatalosan megkezdődne? :-)"
Először valamelyik nyílás (ajtó, ablak) fölött bontanám meg kis darabon. Elvileg lehetséges, hogy a födém alsó síkjában van a koszorú alsó síkja. Ebben a nem várt és nem kívánt esetben fokozott helyzet van. Ha a fal fölöt tálca van akkor inkább lehet próbálkozni a fal bontásával. Azért az egy kicsit komplikáltabb annál mint aminek látszik. Nem tudom mennyi építési gyakorlatod van, nem foglalnék állást.
Közvetlenül (tehát nulla centiméterrel) a plafon alatt volt bontva, tehát a plafon vonalában
"A tető az eredetileg is fedte a mostani tetőteraszt?"
Nem vagyok építész, de az épület kialakításából és a tetőből kiindulva egyértelműen igen a kérdésre a válasz.
A padlásra felmenve egyértelműen látszik, hogy egyszerre volt építve a tető, nem utólag lett odatoldva a terasz rész (a fa szerkezeten is látszik, hogy a fák között semmi külöbség, valamint a tető fedésén a lapos palán iss látszik, hogy az is teljesen egységes végig, egybe lett építve)
az oldalfalaknál is egyértelműen úgy látszik, hogy egyszerre épült a háznak a terasz része a többivel, nincs semmi különbség az aljzatban kívülről felhasznált anyagokban vagy a vakolásban sem.
A villanyóra a teraszon van és fölötte a tetőn keresztül van a villanybevezető rúd. Nyilván eredetileg is itt volt a villanyóra.
Az eredeti tervek nincsenek sajnos meg, próbáltam lekérni, de nem sikerült, de a földhivatali térképvázlaton is a mostani méret látszik, valamint régebbi google earth fotókon is az látszik, hogy amikor már ott van a műholdképen a ház, akkor az akkora tetővel rendelkezik, mint most.
"BH tálcához "F", "G" vagy "Gm" gerendát használtak."
A tartószerkezeti műszaki leírásomban ez van:
"Jelenleg a földszint felett ~6,0m–es fesztávval „GM” vasbeton gerendás „BH” tálcabetétes födém van, melyben a gerendák ~100cm-enként helyezkednek el egymástól."
"A fedélszék kötőgerendái fel tudják venni az oldalnyomást. Legalább is nagyrészt"
Ha felmegyek a padlásra, akkor szemmel egyértelműen látszik, hogy a padlás szintjén van egy vasbeton koszorú körbe az épület külső falai fölött és erre van rárakva a tető. Tehát a terasz külső falán van a koszorú és a pirossal jelölt kiveendő falam fölött nincs semmiféle koszorú.
Tehát így néz ki az épület:
És most a padlásra felmenve a zölddel jelölt részeken van egyértelműen látható és láthatóan egyszerre épített koszorú:
"Mivel az ember nem látja a kérdéses építményt, csak a kérdező kérdései alapján próbál mondani valamit, íígy sokkal nehezebb egyből jó választ adni."
Persze, tudom, hogy így macerásabb, azért próbálok precízen válaszolgatni és kösz a segítséget!
Akkor tehát akár én is kivehetem ezt a falrészt, mielőtt az építkezés hivatalosan megkezdődne? :-)
Föltéve, hogy rögtön a fal alatt volt bontva. 10 cm-el a plafon alatt már nem biztos, hogy igaz. A tető az eredetileg is fedte a mostani tetőteraszt? BH tálcához "F", "G" vagy "Gm" gerendát használtak. Egyik sem képes felvenni oldalirányban a tető oldalnyomását. A fedélszék kötőgerendái fel tudják venni az oldalnyomást. Legalább is nagyrészt.
Mivel az ember nem látja a kérdéses építményt, csak a kérdező kérdései alapján próbál mondani valamit, íígy sokkal nehezebb egyből jó választ adni. Itt is lehetne még kérdezni, de többet ér ha látja az ember.
"A pirossal jelölt falnál a plafonhoz közel már meg lett bontva a fal, hogy lássuk mi van ott. Egyértelműen nem volt ott semmiféle koszorú, egyértelműen téglák voltak a plafon közvetlen közelében is."
Gondoltam, hogy egy komolyabb vállalkozó ad számlát. Nyilván a pénzmozgásról szeretnék valami elismervényt, hiszen lesz szerződés. Onnan lehet átvételi elismervényt csinálni, de nem tudom, hogy az elegendő-e.
"Az "E" naplótól távolmaradás oka lehet trükközés az adóval vagy garanciával."
Ilyenre én is gondoltam, rá is kérdeztem a számlára és szerződésre, azt a választ kaptam, hogy természetesen ezekkel dolgozik. De azért persze igyekszem nyitva tartani a szemem.
És igen, a műszaki ellenőr mindenképpen független lesz a kivitelezőtől, ahogy tanácsoltad.
Műszaki ellenőrt mindenképpen szeretnénk, ezt már eldöntöttük, tisztában vagyunk a fontosságával, ezt semmiképpen nem fogjuk megspórólni.
Sőt, az lenne a legjobb, ha a műszaki ellenőr már átnézné majd a kivitelezővel való szerződésemet is. Elkezdtem már keresni, csak még nem találtam ilyen embert.
A lenti ábrán a pirossal jelölt falról a "A nappali és előtér közötti falpillér a födém teherviselésében nem vesz részt ezért a megrendelők igénye szerint a nyílászárókkal együtt elbontásra kerül." mondat szerepel a
"Tartószerkezeti Műszaki Leírás a XXXXXXXXXXX cím alatti ingatlanon lévő nyaraló épület tetőtér beépítés Statikai kiviteli tervéhez"
Akkor az enapló dolgot még átgondolom, kösz a tanácsot.
Berakok két képet a jelenlegi állapotról. A pirossal jelölt fal lenne kivéve. Feltételezem, hogy az Előtér és a Nyitott terasz nevű helyiségek régen nem voltak beépítve, hanem az előtérre ablakot később raktak, illetve a Nyitott terasz és az Előtér közé az ajtót is akkor. De ez csak feltételezés, mert mi már így, beépítve vettük a nyaralót, lehet, hogy eredetileg is így volt. Erre mondjuk az utal, hogy szép terméskővel van kirakva ez a rész, egységesen több falon is. Az orom fal, ami az Előtér és a Nyitott terasz nevű helyiségek fölött van, téglából van most is.
A pirossal jelölt falnál a plafonhoz közel már meg lett bontva a fal, hogy lássuk mi van ott. Egyértelműen nem volt ott semmiféle koszorú, egyértelműen téglák voltak a plafon közvetlen közelében is.
Akkor jól értem, hogy azt javaslod, hogy a padlásra menjek fel, szedjem ki a salakot két betongerenda közül, majd a pirossal jelölt fal vonalában a betontálcán fúrjak le és nézzem meg, hogy ott max 5 centi-e a betonréteg, ami alapján egyértelmű, hogy ott csak betontálca van?
Az "E" naplótól távolmaradás oka lehet trükközés az adóval vagy garanciával. FELTÉTLENÜL javaslom egy NEM A KIVITELEZŐ ÁLTAL HOZOTT MŰSZAKI ELLENŐR alkalmazását. Az is vezetheti az "E" naplót:
"a fal kivehető, mert a teherhordásban nem vesz részt (tehát semmiféle gerenda vagy ilyesmi nem kell helyette,"
Vannak kételyeim. Ha a gerendák a kérdéses fallal párhuzamosan mennek akkor általában a szélső gerenda elmarad és a koszorúra támasztják a béléstestet. Ha eredetileg külső fal volt akkor KELLETT bele koszorú. Ha most már nem külső fal az egy dolog, az a másik, hogy az épületet merevíti. Az építésznek mindegy, mert ő nem felel semmiért sem, a statikuson csodálkozom. Ha a kivitelező nem vezetett még "E" naplót akkor ellenőrizni kell, hogy van-e szakképzettsége, jogosultsága? Javaslom ellenőrizni az elbontandó fal fölött a födém ellenőrzését feltárással. Nem kell az egészet szétverni, elég néhány cm hoszban. A betontálca (ha tényleg BH tálca!) néhány cm vastag, szerencsés esetben egy fúrás is elég. Meg kell mérni, hogy milyen mélyen talál a fúró betont és ha tényleg a fal fölött is csak tálca van akkor 4-5 cm továbbfúrás után téglának kell következnie.
Csak óvatosan az üggyel. Használatbavételhez kell vagy a kivitelező vagy a tervező nyilatkozata. Ha a kivitelezőnek nincs erre joga (nem vezetett "E" naplót), akkor a tervezőnek kell adnia. Ha esze van nem fog adni. Ő nem volt ott, honnan tudja, hogy a kivitelező mit csinált? Én SOHA sem nyilatkozom a kivitelező helyett!
Nagy fába vágtam a fejszémet és kicsit elakadtam. Egy nyaraló épület tulajdonosa vagyok, amit tetőtérrel bővítenénk. Erre készen vannak a tervek és van is már jogerős építési engedélyem (a nyaralóhoz építési engedély kell, nem elég a bejelentés).
Találtam is egy kivitelezőt, azonban ő olyan felújításokat, átalakításokat szokott csinálni, ahol nem vezetnek enaplót, nincs benne gyakorlata és emiatt nem is szeretné csinálni. Mivel a referenciái jók és az ember is szimpatikus, ezért arra gondoltam, hogy én fogom vezetni az építkezéssel kapcsolatban az enaplót. A https://www.e-epites.hu/e-naplo/kezikonyvek-utmutatok oldalon találtam is leírást. Azt szeretném megkérdezni, hogy rendben van-e az, ha ő csinálja a kivitelezést én meg, mint megrendelő vezetem az enaplót? Van-ennek valami buktatója?
A másik kérdésem egy fal kivétellel kapcsolatos. Az építész által készített terv tartalmaz egy fal kivételt is. Ez a fal egy vastag, 35 centis fal, régen ez volt a nyaraló külső fala, csak aztán előtte beépítették a teraszt. A fal fölött a födém vasbeton gerendás, betontálcákkal. A vasbeton gerendák a fallal párhuzamosan mennek, a fal fölött nincs koszorú. A koszorú a terasz külső falán van (ami terasz most már be van építve).
Az építész, statikus megvizsgálta és a tervben az van, hogy a fal kivehető, mert a teherhordásban nem vesz részt (tehát semmiféle gerenda vagy ilyesmi nem kell helyette, simán kivehető a terv szerint).
Azt szeretném kérdezni, hogy ezt én is kivehetem magam? Arra gondoltam, hogy költségcsökkentés miatt meg tudnám csinálni, sima kb 35 centis kb 4 métetes téglafal, ráadásul tartalmaz egy nagy ablakot és egy kétszárnyú ajtót, tehát most is elég nagy lukak vannak benne, nem lenne nagyon sok munka, tégla, mert a 4 méterből a fal és az ajtó miatt csak kb 1 méter az ami a padlótól a plafonig ér a többi ajtó vagy ablak. Illetve ha kivehetem magam, akkor azt akár az építkezés hivatalos enaplós megkezdése előtt is kivehetem?
Azért raktam ezt be, mert ha van rajta 1 jó dolog, akkor jobban látszik mellette a rossz. Nem tudom, talál-e valaki valami szépet az egyébként remek téglakerítésen kívül, lehet, hogy így feltéve nehezebb lett volna a kérdés. Nekem az összes többi pixel elég baltával faragott azon a képen. A betonkupakok a tetején, az elütő házfal, a MATÁV-doboz, az üreg a két kerítés között, a szomszéd komplett diszharmóniája, a rántottleves színéről nem beszélve és a palotakerti tujasor, a színes térkő a színes kerítés előtt. És igen, hosszú a hosszúval, rövid a röviddel találkozik, tehát lehet, hogy nincs bekötve a fal az oszlopba.
El tudom azért képzelni, hogy készülhet szép vakolt kerítés is, bár nem biztos, hogy a házfallal azonos vakolat a célszerű kiindulás. De ez a kerítés, ha megfelelő téglából van, akkor nem fagy szét, még ha téglából rakják a fedlapját sem.
Én szeretnék olyan kerítést, amivel hosszú távon incs gond. Nem kell festegetni (mint a mostanit), ápolgatni, hogy ne fagyjon szét, stb. A trapézlemezek is jól tudnak kinézni, de ott sem garantált, hogy 5 év múlva nem kell festeni, az meg már foltos lesz, lehet az egészet lekenni.
A berakott fotón meg ami nekem szemet szúr, hogy mennyire elüt a házfaltól. Persze ez megint esztétika. A fal-kerítésnél pl. ilyen gond nincs, pont olyan színre vakolom, mint a ház.
Gondolom azért kell eltávolítani , mert három pogácsás módon ragasztották keret nélkül , indítóléc nélkül . Át jár a fal és a höszigetelés között a szél . Valamint nem lenne elegendö teherhordó felület .
Azt azért tudni kellene, miért akarják bontani? Ha azért, mert le akar válni, tehát rosszul rögzített,akkor ok. De ha nincs ilyen probléma, akkor tényleg felesleges leszedni, rá kell rakni a következő réteget. Persze a korábbi vékonyvakolat nem biztos, hogy túl jó alap, de nagyon jó alapozók vannak már. És akkor nem kell 20 cm-t feltenni, csak 15-16 centit. Anyagon is spórol, meg vagy 1 millát a bontás/elszállítás költségén is. Szerintem.
Az esztétikával nem lehet vitatkozni, az szubjektív, de nagyon.
Eddig volt egy szép tujafal a kerítés mögött, mindent takart. Most ki lett szedve, és 3-4 év, mire egy telepített sövény takarna rendesen. Nem mindenki tudja ezt kivárni. Gondolkodtam egy sima ponthegesztett panelekből álló kerítésre, mögé sövény, átmenetileg meg megoldani a takarást, de ez meg nem tetszik mindenkinek a családban. :)
Jól teszed. Ha már nem esztétikus, legalább legyen erős, hogy nehéz legyen elbontani ;)
Laikus becslésem szerint neked nem is szó szerint oszlop kell, mivel csak merőleges irányba kell tartson. A 25-ös falban esetleg elég lenne egy 10x25-ös betonoszlop, 2 szál függőleges vassal, bekötve az alapba is.
Bontás nélkül, de az eléggé vastagcerkásnak tűnik az árajánlatban. Határeset, ha beletartozik a lebontott szigetelés elszállítása, leadása (veszélyes hulladék, lakossági hulladékudvarokban nem lehet leadni).
Nem az enyém ez a két szintes családi ház Budához közel az agglomerációban csak az ez ügyben tájékozatlan jó ismerős tőlem kér véleményt, hogy mennyire vannak rendben ezek az árak? A régi alig 4-5 cm-es szigetelést akarja 20 centisre cserélni De én is tájékozatlan vagyok. Köszi előre is a segítő szándékú hozzászólóknak.
Ezek általában pár méterenként meg vannak támogatva egy vastagabb oszloppal.
Nekem alapvetően nem is ilyen kell, nem egy látszó tégla kerítést szeretnék. Sima "fal" lenne, hálózom, aztán megy rá vékony vakolat. Ha cifrázni akarom kicsit, majd a vakolat színével játszok.
Két szomszédban is ilyesmi van, csak felrakták valahogy, eddig megállt. Én általában túlbiztosítok mindent, a kivitelezésben meglévő hiányosságaimat így kompenzálom, de túlzásba sem akarok esni.
Ezt egyébként én is felvetettem, hogy felfalazok téglával és kihagyom az oszlopok helyét, majd két oldalról zsaluzom és kiöntöm helyben az oszlopot. 2 méter magasról viszont nem tudom, mennyire lehet jól tömöríteni a betont. Betonvibrátort tudok kölcsönkérni, az gondolom segíthet.
Értem. Az elképzelés tehát az volt, hogy az oszlopok közé 25 NF tégla menne. Az segít a stabilitáson, ha 2 méterenként kerül oszlop és felül kap egy 5 centis oszloppal egybevasalt "koszorút"?
Régebben 12 cm vastag téglafalat símán megépítettek pillérek (pillér=oszlop) közé. Csináltam egy gyors ellenőrző számítást, biztonsági tényező nélkül. Az eredmény szerint a 25 cm vastag, 2,0m magas téglafal erősebb, de nem igazán erős szélben még megfelel. Kisméretű tömör tégla! Ha figyelembe vesszük, hogy egyre erősebb szelek vannak akkor meggondolandó, hogy elég-e a téglafal. Szabvány szerint megfelel. De ezt nem tudták a felborogatott karácsonyfák és a leszedett tetőfedések. Innentől a döntés joga a tiéd.
Köszi. Az alap elképzelésem, hogy téglából lenne a kerítés, nem jó? Sok helyen látom? A zsalutégla sem olcsóbb és még vas és beton is kell bele. Mit nem jól gondolok?
Egészen pontosan zsalukő fal oszlop nélkül. Ebben az esetben a fal függ. irányban dolgozik. Fővasak függőlegesek. 20 cm vastag falnál elég lehet az alap fölött a falat 800-100 cm magasan függőlegesen fő és vízszintesen szerelővassal vasalni.
Zsalukő fal oszloppal. Ebben az esetben az oszlop függőlegesen, a fal vízszintesen dolgozik. Amerre a szerkezet dolgozik abban az irányban mennek a fővasak.
Penzugyekkel kapcsolatban szeretnek kerdezni toletek, remelem ez egy relevans forum ebben a temaban,
Iden tervezunk csaladi hazat epittetni general kivitelezovel, tervek lassan engedelyezes alatt. Kerdeseim:
1) a general kivitelezo 2022-ben 5% AFA tartalmu szamlat fog kiallitani, 2023-ban mar 27%-osat az egyes tetelekrol. Ez igy rendben van? - az en ertelmezesem az volt, hogy ha 2022-ben meg van az engedely akkor az epitkezes folyaman 5% AFA-t kell vegig fizetni. Ez akkor hogy mukodik, mikor 5% az AFA 2022 utan? - ha egyaltalan van ilyen.
2) a bank fele a szamlak 70%-t be kell mutatni, ez lehet vegyesen 5% es 27% AFA tartalmu szamla is?
hatha tud vki valasozlni vagy eliranyitani valahova - de ne a felmenoim fele.
Szeretném a tetőhéjazatot lecserélni a házunkon és ehhez kérnék segítséget. Jelenleg pala van felrakva, de cserépben, vagy betoncserépben szeretnék gondolkozni. A kérdésem az lenne, hogy a tető megerősítése nélkül felrakható-e cserép/betoncserép és ha igen, akkor esetleg van-e további fontos tudnivaló hozzá. Ha nem, akkor pedig mekkora nagyságú megerősítésben kellene gondolkodnom?
Infók: - emeletes ház, aminek az emelete már be van építve - nyeregtetőről van szó, ami nincs alátámasztva tetőszékkel - tető hajlásszöge 50 fok - tető hossza 13m - tető magassága egyik és másik oldalról is 5-5 m - a ház határoló főtartófalak közötti távolság 6,5m - szarufa méretei: 7x10 cm, ahol a szarufa magassága a 10cm - szarufák közötti távolság kb. 100 cm - tetőlécek távolsága 23 cm - tetőlécek méretei: 5x3 cm - vasalt betonkoszorú van
A szerekezetben annyi változást tervezek, hogy szarufák közé kőzetgyapotot fogok tenni az eresztől a fogópárokig, ami így 3mx13m hosszan fog elhelyezkedni (nyilván a fogópárok fölé és közé is kerül majd szigetelőanyag). Illetve az említett 3x13m hosszan elhelyezkedő szarufák fölé is kerülne a tetőlécek alá még szigetelés a hőhívmentesítés miatt. Első körben íg a szarufák közé 10cm és fölé 5 cm kőzetgyapot kerülne. Ezt az infót a szigetelőanyag súlya miatt írtam.
Előre is köszönöm, aki segít nekem! Sajnos a pala már rossz állapotban van és nem szívesen cserélném lemezre a héjazatot. Ha további információra van szükség, akkor természetesen leírom!
A fenébe is, elszállt a válaszom, pedig volt vagy 8-10 sor.
Röviden újra:
Többféle megoldás létezik ami jó is.
Jelen esetben zsalukő alkalmazása esetén oszlopok közt vízszintes irányban teherhordó kerítésmezők a legcélszerűbbek. "U" alakban alul meghajtott vasak valamivel olcsóbbak, de zsalukövet ráhuzigálni élvezet. Javaslom az egyenes vasakat, oszlopba fi (átm) 14-es 16-ost, oszloponként 4-4 szálat. Egyenes vasakat egyszerűbb használni. Oszloptáv 2-2,5m. Az oszlop 20-vagy 25 cm-es zsalukő legyen, falnak elég a 15 cm-es is. Eltérő vastagságnál le kell vagdalni az oszlopok nyúlványait. A zsalukő sorok között két-két szál fi 6-os vagy fi8-as bőven elég. Ha nincs oszlop hanem a fal konzolnak van vasalva akkor fi10-es függőleges vasak 25 cm-ként és két-két fi6-os vízszintes vas bőven megfelel.
A függőleges vasakat legalább 40d (d7átm) mélységig be kell engedni az alapozásba és az alaptestben az oszlopokat kengyelezni kell (szabályos tengelytáv a függ. vas átmérőjének 12-szeresse).
Konzolként vasalt falnál az alapozásba min. 3 sor vízszintes, hosszirányú szerelővas kell, minden sort keresztben 40-50 cm-ként szerelővassal átkötve. Célszerűen minden második függ. vasnál, de mindhárom sorban. Lehet eltolva rakni a keresztirányú átkötéseket (első és harmadik sorban 1.,3.,5., stb, második, vagy ha van negyedik sor. is akkor abban is a 2., 4, 6. stb. függ. vasnál) legyen átkötve. Eltolt elhelyezésnél valamivel többet tud a szerkezet, de kicsit figyelni kell.
Oszlopok alkalmazása esetén is célszerű az alsó zsalukő sort bekötni az alapozásba, mert az idők folyamán a zsalukő külön mozoghat az alapozástól és előbb utóbb a víz befolyhat. Fagyveszély.
Tulajdonképpen a koszorút olyan erősre lehet készíteni amilyenre akarják, DE nem ez a kívánatos irány. Vonórúd jobb. Azért nem szabad megfeledkezni a falakról sem.
Nekünk volt aszimmetrikus (150x100) sarokkádunk. Mivel én kicsi vagyok (163), így a lentiek szerint nekem az volt/lett volna az ideális méret. (Magam is így gondoltam, ezért is vettük meg.) Nos, van egy apró probléma ezzel. Elméletben tökéletes, csak ha jó sok vizet engedsz bele, egyszerűen "felúszol" a kádban. Magyarán hiába férnél el benne, akkor is ki fog lógni valamid. A mienk masszázskád volt, úgyhogy a megoldás adott volt. Belenyomtam egy kis tusfürdőt, bekapcsoltam a levegőt, s perceken belül 10-20 centis hab lett benne. Így kevesebb víz kellett bele, és ha nem is voltál teljesen víz alatt, a hab maga melegen tartotta a kilógó testtájakat, és még a víz kihűlését is lelassította. Pazar volt, csak a nejem két dolog miatt is aggódott:
- nem zavarja-e a búgás az alattunk lakót?
- nem penészedik-e be a csővezeték pangó vize?
De hetente egyszer, a hétvégi túra, vagy futás után iszonyú jó volt dögleni benne.
Azért nézem ezeket a labdás meg bordás födémeket, mert kellene csinálnom egy könnyű födémet (nem fa), talán nem is födémnek kell hívni, ferde tehát nyeregtető. Melyik konstrukcióval lehet hatékonyan súlyt spórolni végül is, a dale, valami más, vagy ez a labdás beton?
A sima lemezkádból milyen testmagasságig kényelmes a 170-es? Vagy lehet, hogy úgy pontosabb a kérdés, hogy te hány centi vagy, és mennyi tartalék van még benne?
Nem akarok belevauzni, de gondolom úgy érti, hogy a csapoknál nyomná a fejet, így a képen csak baloldalon elhelyezkedő fejjel lehet a kád funkciót használni.
Én egy kicsit összefagytam tegnap és azon gondolkodtam, hogy mit kellene pluszba venni, készíteni, beüzemelni, hogy át tudjam melegíteni az ízületeket, csontjaimat néha.
Neten nézelődve:
Van ugye a Bestway felfújható buborékos yakuzzi szerű. kb. 160ezertől. Ennek a merülési mélysége 50 cm. Így ülve aligha lehet nyakig merülni. Feküdni meg nem lehet benne. Árammal fűthető, tehát szerintem ráadásul még gazdaságtalan is.
Van a másik lehetőség a kályhával fűthető udvari fadézsa. Ez azért drágább is, meg macerásabb is a kezelése.
Műanyag kádról szó sem lehet, csak zománc vagy műmárvány. Majd 50 év múlva kell cserélni őket. Idehaza valamiért nem dugulnak el. Normál hosszú kád, nem ilyen rövid, csak vajon ott annál a törölközőnél van-e elég fejtér?
Csak fejjel a másik felében lehet benne ülni, előre kell hajolni a csapokhoz.
Nem szeretem, nem praktikus, egyfolytában mosni kell azt a kádat, 4 év után úgyis ki kell cserélni, mert nem lehet már rendesen kitisztítani. Azon kívül egy idő után folyamatosan eldugul a szőrszállaktól. Össze kell törni mindent a cseréhez.
A tuskabint ki lehet cserélni bontás nélkül, a nagy folyókás nem dugul el soha.
Fürdőkád elhelyezés. Egyenes kád, ha fejvéggel a falhoz megy (a fürdő sarkában), az megfelelő, vagy variálni kell, hogy ne bassza be a használó a fejét a falba, mikor hátra dől a kádban?
Mire gondolsz? A lábazat zsaluköveibe egyértelmű, hogy rakok vasat, ami az alapba is bele van kötve, meg felfelé az oszlopokba is. A kérdésem, hogy milyen és mennyi vas kerüljön bele?
Bérelni két dolog miatt sem akarnék, egyrészt 3 fázis kell a gépeknek, ami nincs, másrészről kisipari barkácsmunkákra kell, amit akkor csinálnék, amikor éppen időm engedi és kedvem van, nem akarok szaladgálgatni bérelni és pl az egész vakolatszóró kerül annyiba, mint egy komoly vakológép napi bérleti díja.
Ráadásul nagyobb kompresszor pont adott lenne és ha már 1 fokkal jobb lesz a végeredmény és 1 fokkal könnyebb dolgom lesz, akkor azt a 10-20 ezer forintot megérné. Ha van értelme egyáltalán ezeknek a kis gépeknek a gyakorlatban, ezért kérdezném a tapasztalatokat!
Korábbi kerítésépítős kérdésemmel kapcsolatban kérdezném, hogy az alábbi elképzelés jó-e?
70x40 cm alapot ásnék, talajszint -10 cm-ig betonfeltöltés, majd 2 sor 20 cm széles zsalukőből lábazat.
Erre kerülne 25 NF tégla majd fedlap.
Kérdéseim (azon kívül, hogy jó-e így):
1. Vízszigetelés csak a lábazat és a tégla közé kell vagy érdemes az alap és a lábazat közé is tenni? Oldalt kavicsfeltöltés lenne.
2. Vasalás kell az alapba is vagy a csak lábazatba? Hosszában is kell?
3. A téglák közé menne még betonpillér. Ezt érdemesebb szintén zsalukőből felrakni az oszlopokat és utána a téglafalat vagy lehet fordítva is, téglafalat felrakni, kihagyva a pillérek helyét majd zsaluzni és kiönteni betonnal?
4. A pillérekbe milyen vasalás kell?
5. Kb. 8 méteres lenne a kerítés egy szakasza, a két végére nyilván kell oszlop, közé elég még 2 helyre? Így 2,5 méter körül lenne az oszlopok távolsága.
6. A téglák tetejére kell/érdemes "koszorút" önteni, vagy mehet egyből a fedlap? Úgy gondolom érdemes, de lehet rosszul...
Kicsit az előző témáktól eltérő kérdés: pneumatikus vakológépet használt már valaki?
Kb 13-18 ezer HUF nettó körül már lehet kapni többféle típust is, nem egy világmegváltó dologra számítanék, csak hogy egyszerűbb lenne, mint a kézi vakolás és ha ennyi pénzért kicsit előrébb volnék, akkor már megérné, mivel a szükséges kompresszor már adott.
Bejelentés nélkül nem is. Tulajt nem igazán érdekli ahogy elnézem, "azt csinálsz amit szeretnél". Rugalmas, de valahol meg szomorú hogy ennyiért ezt kapja az ember...
Igen. Akkor kell használni, ha nem lehet gerendákat szerelni a födémbe.
Nagy nyilasokat is meg lehet oldani, egy 25cm vastag födémmel.
De elég bonyolult az oszlopba bekötni ezt a változatot.
Régen a nagy áruházak födémszerkezetét így készítették, kézzel számolták ki, de elég nagy munka volt, ha meg kellett oldani pl. a mozgólépcső kivágását is.
De akkor zsaluzták. Voltak spéci erre való szaluk és alátámasztások.
Az Északi- Európaiak mindent meg tudnak tervezni. Főleg a dánok.
Biztos meg van oldva és könnyű kivitelezni, val. olcsó is. Addig agyalnak rajta, ameddig megkapják az optimális megoldást.
Soha sem kellett vele foglalkoznom. Vannak elgondolásaim, de valószínűleg kidolgozták rá a pontos (?) eljárást. Feltehetőleg a hosszúság-szélesség aránya alapján egy vagy két irányban teherviselő szerkezet. Meg kell határozni az adott pontban a mértékadó nyíró és hajlító erőt. A vízszintes részek veszik föl a hajlítást, a függőleges részek a nyírást. Mivel a teher mozoghat ezért igen jó szórakozás lehet a számítás. Nem próbáltam ki, de feltehetőleg az axis program némi közelítés árán meg tudja oldani a feladatot. Értelmét magánépítkezéseknél nem látom, iparinál is csak ritkán, amikor a súllyal spórolni kell. Ha sámlivasakkal állítom be a vasak távolságát akkor olyan vastag lemezt csinálok amilyet akarok. Itt meg a labda átmérője korlátozza a lehetőségeket még akkor is ha több féle méretben gyártják. Speciális estektől eltekintve nem tartom jónak.
Fejszámolással látható, hogy a felhajtóerő nagyobb lesz, mint az alsó, fölső, és távtartó vasak súlya összesen. Valahova tuti le kell rögzíteni a beton beöntése előtt.
Az a dale födém mire szolgál? A polisztirolok közötti sáv ilyen "helyben öntött gerendaként" funkcionáló bordákat alkot a födém alján?
Nem terveztem, mert az én tervezési területemen 10-30tonnás dinamikus gépek vannak, akár a negyedik emeleten is. De látni láttam amit dale-nak írsz, én polisztirol betonnak ismerem. Magyarországon főleg családiházaknál használják, létezik lépcsőhöz való kivitelben is, lépcsőnél a pofafalat készítik belőle.
használtam egy hasonló rendszert, terheletlen alaplemezre.
De az szerelőbetonra volt lefektetve, elégé jól zártak, a modulok össze voltak kötve egymással, fél ellipszoid alakúak voltak, a négy sarkában erősítésekkel, lehetet járni rajtuk az öntés közben, csak egy 8-as hegesztett halót vasaltunk bele. Mi azért szereltük, hogy a lemez alatt az épületet járja át a levegő. Az oldalakon az alap gerendákba, voltak hagyva szellőző rések. Olasz cucc, mindenféle méretbe létezik. Nagyon gyorsan be lehet építeni az épületgépészetet az alapba. Drága.
Ezeket a labdákat felemeli a beton.:)
Látom, hogy az fő vasaláshoz oda vannak kötve pipákkal egy hegesztett halóval a labdák elég gyéren, számold ki a felhajtó erőt. Lehet, hogy felemeli az egész vasalást.:)
A második képen van egy födém. Na, az okos rendszer. A neve dale. Meg lehet csinálni XPS polisztirol lapokkal is. Nagy nyílást lehet áthidalni vele. Biztos terveztél ilyet. A lapok között látszanak a kengyelek.
A reklámot megtekintve úgy gondolom, hogy a rendszernek lehetnek előnyei (könnyebb. kevesebb beton kell) és vannak hátrányai. Nevezetesen az, hogy a gömbök miatt a betonacél nincs teljes hosszában benne a betonban. Ez azért sajnálatos mert ahol szabadon van ott előbb rohad. Ha mindenütt van betpnfedés az jó, nem véletlenül van előírva a min. geton takarás. Lehet (nem biztos!), hogy a betonacél teljes teherbírását sem lehet kihasználni az előbbiek miatt.
A garázs le van rögzítve a betonalaphoz. Másképp az ajtók nem nyílnának ki.
Le kell szerelni az ajtókat, kibontani a rögzítéseket, megemelni pár centit az egész garázst, beszerelni a profilokat, aztán mindent vissza, amikor bérelt.
Köszi a tippeket srácok. Igen, jól sejtitek ez csak egy bérlemény, így jó lenne valamilyen költséghatékony féltákolás "megoldást" választanom. Ezek szerint jól sejtettem, hogy ez úgy el van szúrva amennyire csak lehet.
Üdv ! Hát ez a beton témát nem gondoltad komolyan? Mihez fog tapadni, vagy ha az elején tapad is 2 szezon után alulról felfagy(elválik),oldalt a sima aluról megint közé folyhat (lefeszít) és akkor még a hőtágulási dolgokról nem is beszéltünk! Szerintem.
Üdv ! Csak a kivitelezésnél a beton lejtésekre kellett volna odafigyelni (nem sikerült) ! A lemezen minden víz lefolyik a befelé lejtő betonról! Én kiszednék minden "vízszigetelést"alul és a többit már leírtam !:-)
Én csak telefonon néztem a képeket, de jól betették egy gödörbe.
Először is le kellene kint vágni a purhabot függőlegesen a lemez vonalában. A dudorok is sok vizet bevezetnek. Utána a nem ajtós oldalakon az alsó szegecseket vagy csavart kiszedni. A lemez mögé be kell próbálni egy falszegélyt. Nem letenni a földre a lemez vonalában, hanem fentebb legyen a belső éle, amennyire lehet a lemeztől, hogy lehessen neki kint lejtést adni. Ahova kiér kint, ott le csiszolni a betont, legalább a köveket. A falszegélyeket a hosszanti lejtés szerint kicsit egymásba lehet tenni. Utána becsavarozni az egészet a falszegéllyel együtt. Aztán egy deszkával és gumi kalapáccsal meghajltani a szegélyt, hogy a betont elérje a faltól távoli vége. Aztán azt a véget beragasztani, ha nagyon eláll, ahol kell ott a betonba dubelezni gumis alatettel, utána szilo.
Az ajtót meg nyitva kellene látni, de az nem tűnik olyan vészesnek.
van, de itt a garázs fala asszem hullámlemez jellegű, a sika szalagja nem elég vastag, hogy a réseket is kitöltse.
Nem biztos, hogy be lehet úgy nyomogatni azt az elég kemény szalagot, hogy mindenhol rázárjon az aljzatra. Csak befolyik majd valamennyi a csapós esőben.
Egy üvegezett kültéri lifttel volt egy hasonló esetünk... nem készítettünk szifont az aknába, mert szivattyúzni kellett volna, mindig van benne egy kis nedvesség.
Az ajtó alacsonyan van, az a baj. Ha az ajtó magasabban lenne akkor lazán meg lehetne oldani. Ami lehetséges az az, hogy belül rábetonozni a jelenlegi padlóra 5-6 cm (azért, hogy föl ne jöjjön) és akkor elég szilikonnal körbe kenni. Ha van magasság.
Én valami szegélylemez híve lennék, hajtatni valami ablakpárkányszerűt, ahogy lejjebb írták. de az sem lenne olcsó megoldás. Talán lehetne még körbecsiszolni a betont, hogy legyen kifelé lejtése, már ha tud szerezni flexre marótárcsát és áramot odavezetni.
ezeknek a garázsoknak gyárilag nincs megoldva a vízszigetelése.
Magasabbra kellett volna önteni a betonalapot, az ajtónál késziteni egy kis rámpát és körbe adni neki 2 cm elést.
Utána egy kültéri vízszigetelő réteggel bekenni, akkor lefolyna róla az esővíz.
Másik megoldás az lett volna, hogy a szerelés előtt beépíteni körbe a kerületén egy L csepegtető lemezt, amire a rá kellett volna szerelni a garázst.
De ehhez is kellett volna esést adni.
Belülről csak úgy lehet megoldani, hogy egy 40x40-es L vinklit lefúrni körbe a kerületén belül és egy dagadó szalagot beépíteni a lemez és a vinkli közé.
A dagadó szalag a nedvességre kitágul, csak elég nehéz beszerezni. Nem a PUR szalagról van szó, hanem amit a betonöntésnél használnak.
Miért folyik be a víz kintről? Mi van kívül a talajszinten mellette? Vagy a lemez oldalát éri az eső, lefolyik a lemezen felülről, és úgy, vagy pedig a külseje felől lejt a beton a belseje felé, és a talajon. Vagy a kettő együtt :) El tud vagy tudna folyni a víz másfelé kívül?
Ennyi alapján, és mivel nem sík a lemez, én valami kéményszegéllyel próbálkoznák talán így elsőre, ha amúgy nem befelé lejt a falnál, esetleg falszegéllyel kombinálva. Textilerősítéses ragasztó, öntapadós fényes tapéta, öntapadós viaszos, sziló, mindent be lehet vetni, ami megoldja a hullámból a síkba az átmenetet valamennyire, de látni kellene, mi adódik.
Ha meg túl hullámos a lemez ezekhez a megoldásokhoz, akkor még akkor is lehet kevésbé jönne be a víz, ha kiszednéd a purhabot, és a kritikus részeken a falszegély része bentre kerülne a középső hajlított élét az alsó zártszelvény belső és alsó sarkához nyomva, kívül meg a hullámlemezről a szegély vízszintes részét meglejtetve csöpögne a víz. Nyilván akkor az oszlop alatti rész kiesik a falszegélyből, de a többi ereszként viselkedne a hullámos felület alatt. Aztán még újra kinyomhatod belülről purhabbal, ha zavar a rés lent.
Köszi! Gondolom a puszta fizika miatt javasoljátok a kinti javítást. Ha belül javítom, a víz attól még bejön a térbe, max egy darabig "tartja fel" a bitugél. Kívül annyi a parám hogy nehezen tudom tutira megpucolni a felületet.
Igazából szabad szemmel nehezen látható rések, purhabbal kinyomták alul a csatlakozásnál. Arra gondoltam hogy levágom a purhab pamacsokat a garázs profil vonalában, és utána végigkenném a garázst belül, végig a csatlakozási pontok vonalában.
Mint a képeken is látható vannak brutális és kevésbé brutális pillanatok. De összességében ultragáz.
Kívül is purhabozva van az alja, arról most nincs fotóm. Slusszpoén hogy tudomásom szerint az általános purhab még jól be is szívja a vizet...
Sziasztok. Használunk egy lemezgarázst, ami sajnos beázik a betonalap/garázs találkozási pontnál. Járt már valaki hasonló cipőben? Ha igen, milyen kencével sikerült megoldani az ázást? Valamilyen bitugél szerű cuccra gondoltam, első körben.
25 cm km. téglafal az 400kg/m2 körül van, 20 cm zsalukő az több mint 400 kg/m2, ez itt előnyös. Ha soronként végigviszel 2-2 átm. 8-as vagy 10-es vasat az sokat megfog, plusz a nehéz zsalukőfal jól hangzik. Ha a fenéklemez aljából kitüskézed a falat (kívül-belül) olyan 80 cm magasságig (vas függ. szára 1,0-1,0m, a kettő közötti vízszintes összekötő rész az kb 12 cm), akkor nem is fontos teljes magasságig a függ vas a fal fölső részébe. Ha a falat fölül szélesebbre csinálod 20-25 cm magasságban és teszel bele körben 3-3 db átm 12-es vagy 14-es vasat az elég lesz ha nem teherautóval fogsz ráállni. Fölső gerenda is sarokmerev!!!
Üdv ! Bele kotyogok, hátha mondok valami okosat! Alulról kezdve ,szerintem nem a talajvíztől ,hanem a talaj párától mindig szívós/párás lesz az ajzatbeton ! Ebből kifolyólag valamivel (akár vastag duplán leterített fólia ,vagy xps lap is jó a vasalt beton alá ! A zsalukő megfelelő a 4 sarokban ,minden sarokban 2 oldalt felvinni a vasalást a zsalúkő tetejére amit Én fent ugyan úgy 4x2 sarokkal felül vasalt koszorút alakítanák körbe ki ! Ha van "lehetőség, akkor a 2 hosszúoldal közepét is alulról felvinném a vasalást a koszorúba ! Nem kell túl vastag periodikus vasalás(8-as) ,de amit csinálsz azt megfelelően alakítsd ki alul felül oldalt ! Remélem érthetően írtam ! Sok sikert hozzá és Jó Egészséget !
Ui: Ha vannak darabban hulladék vasaid, na ezt ide a zsalukövek szintjei közé berakhatod ,valamennyit merevít az is ,főleg a hosszúoldalra koncentrálva!
15 cm vasbeton és átm 6x15x15 cm-es háló összedűlni nem fog, de a szabványnak nem felel meg. A falakat be kell kötni sarokmereven a fenéklemez vasalásához és ugyancsak sarokmereven egymáshoz. A sarkoknál a hosszú falnál a vasnak kívül, a fal hosszának a közepén belül kell a vas. A rövid falnál kívül kell. Konzolnak kell vasalni a falat, a függ. konzolvas kívül kell. Legegyszerűbb a falakat kívül-belül vasalni. A fenéklemez vasalásába a falak vasalását be kell kötni ennél a méretnél keresztben átmenő vasakkal. Lehet csinálni 25 cm-es falakkal, de ebben az eset5ben CSAK kisméretű téglából, kell a súly. Lehet csinálni 20-25 cm-es kibetonozott zsalukőből, ez tűnik a legjobbnak. Ekkor soronként végig kell vinni 2-2 szál átm. 6-os vasat. A sarkokat sarokmereven KELL vasalni! Az alaplmezre kell állítani a falakat (20 cm vasalva) és erre egy 6-8 cm vastag lejtbetont, ami alul megtámasztja a falakat.
Azt elfelejtettem írni, hogy a talaj brutál agyagos, nyáron a kisméretű munkagépek megásni sem tudják. A kiásott sávalap oldala is tükrösima volt. A föld ásáskor nagyméretű darabokban jön fel, szinte "feltörik".
A talajvíz nálunk 20-25 méter mélyen van a vízügyi térképek és a helyi kutak alapján is, emiatt a teknőszigetelést elhagynám. Körbe öntenénk akkor egy 15?-20? centi vastag betonfalat 6x15x15-ös hálóval, majd ezután a falak közé kiöntenék a padlót szintén vasalva, ami így meg is támasztaná.
Én is ugyan ezt mondtam. Van egy belső téglafal ami zsaluként működik és vasalt beton fal. A mélysége nem mindegy és a talaj minősége sem. Agyagnak van kohéziója, az elég hosszú ideig megáll támasz nélkül is. Homoknak csak látszólagos kohéziója van.
Nem értek ehhez annyira mint Jenő de sok aknát láttam készülni. Csináltak egy vékony lemezalapot, arra kisméretű téglát élére rakva körben kifalazták, majd megcsinálták a teknő szigetelést. Ezután, kizsaluzták, bevasalták a falakat és az aljzatot (a föld felé a szigetelést tartó fal volt a zsalu) és kibetonozták. Soha nem volt egyel sem gond. Statikailag nemigen méretezgették, de a fala és az alja is volt kb 20cm vastag.
Amikben eddig voltam aknák, azok kisméretű téglából voltak kirakva (25 centi vastag falat adtak) és kész. Az megfelelő? Ezzel milyen betonfal egyenértékű?
Az autó nem függőlegesen , hanem ferdén oldalt terheli az akna falát. A rábetenozással együtt terhelt térszin esete, a függőleges teher a talaj belső súrlódási szögéből számítható szögben terheli a falat oldalról. Meg az autó is.
Nem valószínű. A 80 cm széles alaplemezben , amit vasalni akarsz váltoó irányú hajlítás lesz aszerint, hogy van autó vagy nincs autó rajta. 1,75m magas oldalfalra igen rendes földnyomás hat ha 3-4m hosszú. A beton sem bírja a húzást, itt térbeli feszültségi állapot van, számolni kéne, hogy az önsúlyból származó nyömóerő ellensúlyozza-e a földnyomásból származó hajlítást. Az alaplemezbe érzésből alsó-fölső vasalás kellhet, az oldalfalat pedig kozolnak kell vasalni.
A következő témában kérném ki a hozzáértők segítségét / véleményét:
Szeretnék egy kültéri, de előtető alatti autószerelő aknát készíteni melynek hosszúsága 3-4 méter, belső szélessége 80 cm, mélysége 175 cm. Talajvíz 20 méter környékén van. Később ez az előtető be lesz építve.
Ahogy én ezt elképzeltem az a következő:
Kiássuk a helyét, az alja kap 10 cm kavicsot / zuzalékot, arra 10 cm betont (vasalás?). Erre a betonlemezre GV45-re felfalazzuk élére állított kisméretű téglából a belső falat, majd a külső oldalon a föld és a tégla között kibetonozzuk 10-15 centi vastagságban, majd belülről kapna egy vízzáró vakolatot.
Működőképes ez így? Az akna környéke teljesen le lesz betonozva.
Szeretném a tetőhéjazatot lecserélni a házunkon és ehhez kérnék segítséget. Jelenleg pala van felrakva, de cserépben, vagy betoncserépben szeretnék gondolkozni. A kérdésem az lenne, hogy a tető megerősítése nélkül felrakható-e cserép/betoncserép és ha igen, akkor esetleg van-e további fontos tudnivaló hozzá. Ha nem, akkor pedig mekkora nagyságú megerősítésben kellene gondolkodnom?
Infók: - emeletes ház, aminek az emelete már be van építve - nyeregtetőről van szó, ami nincs alátámasztva tetőszékkel - tető hajlásszöge 50 fok - tető hossza 13m - tető magassága egyik és másik oldalról is 5-5 m - a ház határoló főtartófalak közötti távolság 6-5m - szarufa méretei: 7x10 cm, ahol a szarufa magassága a 10cm - szarufák közötti távolság kb. 100 cm - tetőlécek távolsága 23 cm - tetőlécek méretei: 5x3 cm - vasalt betonkoszorú van
A szerekezetben annyi változást tervezek, hogy szarufák közé kőzetgyapotot fogok tenni az eresztől a fogópárokig, ami így 3mx13m hosszan fog elhelyezkedni (nyilván a fogópárok fölé és közé is kerül majd szigetelőanyag). Illetve az említett 3x13m hosszan elhelyezkedő szarufák fölé is kerülne a tetőlécek alá még szigetelés a hőhívmentesítés miatt. Első körben íg a szarufák közé 10cm és fölé 5 cm kőzetgyapot kerülne. Ezt az infót a szigetelőanyag súlya miatt írtam.
Előre is köszönöm, aki segít nekem! Sajnos a pala már rossz állapotban van és nem szívesen cserélném lemezre a héjazatot. Ha további információra van szükség, akkor természetesen leírom!
A leylandival annyi baj van, hogy rohadjon le az összes. Mellesleg erősen pollenallergiát okoz, hülye aki ülteti. Állandóan vágogatni kell a dögjét. Én is ültettem, fokozatosan szabadulok meg tőlük, helyette babérmeggy! nekem még nem tetvesedett a 8 éves b.meggyem...
Épület bontási árakat tud esetleg valaki? Pest megyében, sík telken egy 100m2-es, füldszintes családi ház (tégla) bontása, elszállítással együtt nagyságrendileg mennyibe kerül manapság?
Novita van..nem csak nekem tetvesedett, baráti körben is megjelent. Lehet, helyi sajátosság :) . Nem volt fullra tele, de azért elég sok volt rajta ahhoz, hogy lefújjam.
A tetű nem szereti . Mérgező a benne található nedv. Lehet hogy neked nem babérmeggyed van. Az általam emlitett NOVITA és ETNA van nálam és szépen el van. A metszésen kívült teljesen gondozás mentes és örökzöld sövény. Az ismerőseimnél NOVITA van és ott sincs semmilyen gond ezekkel.
A little RED robin ami gombásodásra hajlamos esős időben. Azoban ha az nyirva van szép piros hajtásai vannak.
A Leylandit lehet nyirni 3-4 hetente, nagy és erőteljes nővésű.
Ha nem nagyon szeretnél nyirni sövényt akkor ETNA babérmeggy -t érdemes ültettni. Hátránya hogy kb 8-9 év alatt éri el a 2M -s magasságot .... A NOVITA hamarabb de azt nyirni kell ...évente 1-2 x -l...örökzöld a babérmeggy, nem kell permetezni.... csak csöpögtető öntözést érdemes adni neki... száraz/ teljesen öntözés mentes helyre nem való... ritkán néhány levele lukacsos tud lenni ha nagyon esős a nyár.... de a sérült leveleket cseréli a növény...directbe a leveleket nem szabad locsolni....
Én pont most ültettem a smaragtuják helyett leylandit a szomszéd felől... :(
Azt olvasom, tapasztalom, hogy azokkal kevesebb a baj. Lehet tévedek...
A tujákat mi egy Vivaro-val szedtük ki. Kb. egy méter magasan rá lett kötve a fákra széles spanifer, egy rántással szinte kijött mindegyik. 25-ből talán 3 tört ki tövestől, azt utána kiástam. Persze beton bejárón állt a kocsi, a legtávolabbi fa olyan 25 méterre lehetett (3 spanifer összekötve).
Az elszállítást meg szerencsére megoldották helyettem, kellett tüzelni valakinek, eljött érte.
Mivel nem lehet körbejárni a másik oldalról a nyírása miatt. Meg nem hiszek én már annak, hogy nincs betegsége ennek, meg annak a növénynek. Így csak egyszer kelljen megcsinálni, valami épített kerítés lesz.
A gyökerek eltávolítását akadályozza egy kicsit, hogy azok között megy az áram földkábel a melléképületbe :)
Ezt majd kikötöm a pincében, mert nem hiszem, hogy megússza.
80 cm-enként van a tuja (leyland ciprus egész pontosan) ültetve. A gyökerei egymásba fonódva... hát szerintem nagyon meg lesz bolygatva a föld. Agyon döngölve is az oszlopok stabilitása kérdéses számomra.
Itt tömör betonkerítés szerepel, a javaslatban pedig csak oszlop. Sr1 által ajánlottak készítéskor nem a legolcsóbbak, de legtovább bírják viszonylag kis pénzért.
A gyökereket kiásod egy kisebb exkavátor. Aztán visszatöltöd a földet, megdöngölve.
4 méterenként készítés egy 60x60x90 alapot, abba beszúrsz az öntés után egy 130 hosszú oszlopnak megvasalt fi16-os parabolikus, fi6/15-os kengyelekkel.
Arra bezsaluzol egy 20cm széles 40cm magas mellvértet, 6xfi10 parabolikus fi6/25 kengyelekkel. Ehhez csak 15cm kell kiásni és feltölteni kaviccsal, tehát a mellvért a talajszintről indul. Kiöntöd. A beton látszó marad.
Talpas zártszelvény oszlopokat szerelsz és bármilyen készen kapható drót kerítéspanelt. Azt befuttatod egy futónövénnyel.
ha ragaszkodsz a nővény jellegű kerités kiallakításához akkor NOVITA babérmeggyet érdemes berakni kb 2.5 -3 M nő meg elég évente 1-2 nyirni. 0.6 távolságra érdemes beültettni a 80-100 kb 5EFt/db körül vannak. Várhatóan 5-6 év alatt eléri a végleges magasságot ha locsolod és a talajba van tápanyag...
A tuják gyökerét könnyű lecsapkodni és kivenni. Csak időigényes ha jó hosszú a tuja sor . A kivett tujákat össze lehet vágni ....és utána vagy elégeted otthon a kerti sütőgetőbe ... vagy konténerezed és elviteted.
A másik lehetőséged hogy beton keritést csináltatsz .... az oszlopokhoz kell alap .... ez már költségesebb megoldás...
Azt a vízmennyiséget, a kompresszor üzemi hője elvileg el kellene, hogy párologtassa.
Az egyensúly felbomlásának oka lehet a hibás ajtószigetelés, több párát " termelő ' dolgok, zöldség, nyitott edényben, melegen berakott ételek, folyékony dolgok, vagy az is, ha hideg helyiségben áll a hűtő.
A gyűjtő edénynek is jó kontaktban kell lennie a kompresszor burkolattal, de az a kép szerint rendben van.
Ha nagyon vízköves,vagy vetemedett a gyűjtő edény az is ronthatja a párologtatást.
Van egy 6 éves AEG hűtőnk, a hátulján a kis fehér műanyag tartály fogja fel a kicsurgó vizet. Kb. hetente, kéthetente megtelik és kifolyik a földre. Ez ellen mit lehet tenni? Kis injekcióstűvel szoktam kiszívni a vizet, de elég fárasztó.
Igen eltolva lenne mert van 1m-es darab is. És szerinted, hogy tud többet ? 5x10 ragasztás után 10x10. A ragasztási vonal függőleges vagy vízszintesen legyen??
4., Min. 12 cm vastag. Szokás (nagyon hasznos) 2,0-2,5 m-ként 25x25-ös erősítő oszlopot tenni. Alapozás 40 cm széles (keskenyebbet elég macerás építeni), ajánlatos fagyhatárig. Némi szerencsével 50 cm talán nem fagy föl, Lehet bele 15x15(20) cm-es vb. oszlopokat tenni, csak az oszlopokat be kell vasalni az alapba.
Belülről eddig tuják voltak 3 méteres magasságig, így teljesen takarták a belátást. Kiszedtem őket, mert egyre több gond volt velük. A belátást viszont meg kellene akadályozni, most olyan 1,6 m magas lehet a kerítés, tehát átlátni felette simán. Az oszlopok nincsenek 1 vonalba, egy egyenes vonaltól van amelyik 10-15 cmre is kilóg. Az egész kb. 8-8 méter, középen egy kiskapuval.
Erre felmerült ötletek:
1. Megmagasítani az oszlopokat és közé trapézlemez betétet csinálni. Ezzel az bajom, hogy az oszlopok távolsága nem egyforma és nem is esnek egy vonalba. Ráadásul nem tudom, a szélteher mennyire mozgatná meg az oszlopokat (feltételezve, hogy eredetileg egy vonalba estek, de elmozdultak valamikor).
2. A szomszéd javaslata: oszlopmagasítás, majd közé ytonggal felfalazni a jelenlegi betonlapra, eps-el, xps-el kiegyenesíteni ahol kell, hálózni, színezni, stb. Ez ennyira nem tetszik, a vízzel is gond lehet, még ha felülről le is védem teljesen.
3. Kicserélni ponthegesztett táblás kerítésrendszerre, belülre sövényt rakni, addig amíg megnő takarni valamivel (van direkt olyan szalag, ami befűzhető a kerítésbe). Ár/érték arányban talán ez volna a legjobb, de ez meg a feleségemnek nem tetszik. Szerinte az inkább amolyan ipari kinézetű. Van ilyen esetleg valakinek családi háznál?
4. Építek téglakerítést 2-2,3 m magasságút. Kinézetre talán ez lenne a legjobb, de ezt meg nem tudom, mibe kerülne. Mekkora alap kell? Ha oszlopok nélkül akarom felrakni, milyen téglát érdemes használni? Önerős lenne mindegyik változat, tehát munkadíjjal nem kell számolni.
Készítesz négy fa kecskét. Magasság 90cm, szélesség min. 80cm. Egyformák kell legyenek.
Kéne kb. 20 darab asztalos prés, de elég drágák. A préseket meg lehet oldani olcsóbban: 80x6-as laposvasból leszabsz 15cm hosszú darabokat, fúrsz egy 13-as lyukat kb. 2.5 cm-re a egyik végüktől. Egy méteres M12-es menetes szárakra rátekersz egy anyát, plusz egy kontrát, átfűzöd a két laposvason. Asszem elég 10 darab prés is, 5 méteren.
A kecskékre kell készíts egy munkapadot.
A kecskék tetején kell legyen egy függőleges deszkád. A végükre felütsz egy 20cm széles deszkát élére, kb. 10cm magas legyen a felfele a kilógása, utánna hézagosan ledeszkázod a kecskét tetejét és rátűzöl újságpapírt.
Veszed a 5x10-es elemeket- sorban egymás után lerakod a vezető mellé, utána bekened ragasztóval (D4-es- kell egy kisebb rolni) a következő 5x10 -es sort és kb. fél hosszal eltolva, odateszed az első sor mellé, aztán a következő sor 5x10 elemet és így tovább, max. 6-7 sort lehet feltenni a padra.
Utána jön a préselés:
készíts fa ékeket, mert ahogy kezded spannolni a préseket, az elemek fel fognak emelkedni a padról, a menetes szár alá be kell ütni az ékeket.
Elég gyorsan kell dolgozni, a ragasztó kb. 15 perc után kezd kötni, de ez 22 fokban- 7 fok alatt nagyon lassan köt.
Annyira meg kell húzni a préseket, hogy nyomja ki a ragasztót. Kb. 5 óra után ki lehet bontani a préseket.
" A vihardeszka alatt azokat a deszkákat érted ami a tűzfal helyett van ? Ha igen akkor az ki lesz cserélve plusz kap egy korcolt lemezfedést."
A tűzfal (oromfal) helyén ami van az orom deszkázat.
A vihardeszka van ahol viharléc, az a szarufák belső síkjára van rögzítve átlósan az első szarufa aljától indulva az utolsó szarufa felső pontjáig tartva.
A szemben lévő tetősíkban ellentétes irányban szokták felszögelni, ill.a még jobb merevítés érdekében beereszteni.
Az átlós elrendezés az oldalirányú szél nyomással szemben ellentartást ad a fedélszéknek.
Az ács szakemberek majd pontosabban megmondják milyen elrendezésben, milyen szögben a leghatásosabb felrakni viharlécet, deszkát, vagy többet, mert az a tetőszerkezet hosszától is függhet.
Amikor építkeztünk vettem egy Tetőtér beépítési ABC c. szakkönyvet, ezt ma is meglehet szerezni.
Ebben különböző tetőszerkezetek rajzai, megoldásai is be vannak mutatva a megfelelő szakszavakkal.
Persze más irodalom, meg forrás is biztosan létezik.
Azért örültem ennek a könyvnek, mert az egyik ábrán látható pl. a mi wkerletelepi függesztőműves, székoszlopos, közép szelemenes, vápás, élszarus szerkezetű borított fafödémes tetőszerkezetünk is,
amely eredetileg lovag, vagy király fedésű hódfarkú cserép héjazatú volt ami az 1900 as évek elején élt ácsmesterek munkáját dicséri.
Az általad bemutatott tetőszerkezet van a vidéki szomszédunkban 1:1 ben, orom deszkázat, régi fajta betoncserép + szalagcserép kiegészítés is van rajta.
Az ilyen orom deszkázatot, ha anyagilag még vállalható, szerintem érdemes műemlék, vagy normál pala burkolattal lezárni, de talán még az eresz deszkázatot is.
Németországban sok helyen láttam ilyen megoldást dobozoláson, de még kéményeken is.
SK kell megold, olyan ácscsapat, aki jól dolgozik egy ekkora tetőt nem fog elvállalni.
Keress rá a nettem a torokgerendás fedélszékre, meg kell értsd, hogy milyen módon veszi át a terheléseket. Amikor lebontod a héjazatot és a léceket és felmászol a torokgerendákra, meglepődsz, hogy mennyire inog, az akkor is fog, amikor ide-oda tolja a szél. Azért kell megerősíteni a csomópontokat, legalább két ácskapocsalt, ebből van fordított is, azt kell használni a szarufa végeknél.
vihardeszka- merevíti hosszirányba a tetőszerkezetet (mivel tűzfal nincs és nincs köztes szelemen- amit át lehetne vezetni rajta): látszik két képen, belül a szarufákra, egy srégen felszerelt deszka vagy palló.
Én nagyon örülnék, ha itt lennél nem messze (én Paks mellett lakom), sőt még,ha rá is érnél meg is csinálhatnád.
1. Túl sok a szakmai szó utána nézek mik is azok:-D
2. Tűzfal van de deszkából,merevítés nincs.
3. Vasbeton koszorú nincs.
^ leereszkedett kötőgerendát^ ha arra gondosz ami össze köti a két szarufát. Az azért van mert akié volt ez a ház, lebontott két jó pincét(Présházat), hogy ezt a tetőt meg tudja csinálni. De fent hagyom és kap pluszba még. Azért is van két fajta cserép a két pince ilyen volt!
Héjazattal volt foglalkozva mert évente többször fel megyek főleg esőkor. Valami gond van mindjárt javítom. És az eresz is jó rajta mert olyan helyen dolgozok ahol ilyeneket gyártunk!!
A vihardeszka alatt azokat a deszkákat érted ami a tűzfal helyett van ? Ha igen akkor az ki lesz cserélve plusz kap egy korcolt lemezfedést.
Úgy ahogy mondod cserép le. Lécek le. Szarufák végeit megerösíttem (evvel az új csavarral amit torx kulcsal kell behajtani). Szarufákat össze kötöm 5x10 padlóval menetes szárral összehúzom(fogópár).
Amiket írtál szakszavakat útána nézek és meg is csinálom.
Megnéztem a képeket, sokkal több kép kéne, hogy szakvéleménye ezt bárki.
Meg egy alapos átnézés a helyszínen is.
Abból amit látok:
1. nyeregtető, torokgerendás fedélszék- , a tarajfogópárakat és csúcsszelement nem látom- csúcsszelemen nem feltétlenél szüksége- de jó ha van.
A torokgerendák nyomva vannak, a kötőgerendák húzva.
2. Tűzfal nincs, a hosszanti merevítést a vihardeszkák oldják meg, azok ami átlósan vannak szerelve belül a szarufára.
3. Nem látok vasbeton koszorút és az egyik képen látok egy leereszkedett kötőgerendát, de lehet optikai csalódás is.
Ezzel a változattal a következők problémák szoktak lenni.
- mivel a kötőgerendákba be van csapolva a szarufa vége és a kötőgerenda feles csapolással át van eresztve a talpszelemen alatt:
ha hosszú ideig nem volt foglalkozva a héjazattal és az eresszel, a cseréplécek rávezetik a szarufára a vizet, az lefolyik a kötőgerendára és a csapolást teszi tönkre- van amikor a szarufa vége korhad ki, van amikor a kötőgerendát és a talpszelement is sérül.
- a vihardeszka rögzítése a szarufákra idővel kilazul, ha nincs beeresztve a szarufába a vihardeszka
Szóval a héjazat és a léces bontása után ezeket a csomópontokat kell ellenőrizni, megerősíteni a csomopontokta és kiváltani a sérült elemeket.
Aztán foglalkozni a síkok kiegyenesítésével, de val. hogy az ellenléc ékelése elég lesz.
Az, hogy egy tető két szemközti síkján nincs egyforma cserép, az nincs rendbe, félő - hogy a tetőszerkezet excentrikus terhelést kap.
Üdv ! Na jók a képek !:D Én a cserépléc és a széldeszkáktól szabadulnék csak ,esetleg a meglévő "fogópár"alá 5cm padlóból menetes szárral plusz szimpla "fogópárt "építenék ,és fóliát neki ellenléccel és új bramac lécet neki átrakott cseréppel !:-)
Én csak arra lettem volna kíváncsi, hogy kell csinálni. Úgyis kell egy kicsit igazítani. Csak bele mélyedtem nagyon. De nem baj mert tanultam (tanulok)valamit!!
Na most már értem!!👍👍 Holnap meg mérek mindent pontosan. Ilyen nagy probléma nincs. Régi beton cserép van a tetőn. És nincs több cserepem. De a tető végén van inkább baj,orrom deszka hiányzik. Ezért (van két tető) a kisebbik tetőt leszedném újra cserepezem persze újj léc meg ami kell. A jó cserepet félre rakom és a nagyobb tető végét ki tudom javítani.
Ha létezik lehajlás az messziről megnézve látszik a héjazaton.
Ha a szarvazatnak nagyobb a lehajlása mind L/200, az szerkezeti problémára utal, vagyis túl nagy a terhelés.
Az oka:
Vagy megereszkedett a köztes szelemen, vagy az egész székállás geometriája megváltozott- megnyíltak a csapolások, vagy eleve kevés a magassága a szarufáknak. Tehát mindenképpen ki kell vastagítani a szarufákat, ezzel megnövelve a keresztmetszetüket.
Székállást a helyére tolni-nyomni részleges bontással lehet és le kell venni minden szarufát is, de azokat egyenesre visszaszerelni nem lehet, mindenképpen fel kell pótolni.
Üdv ! Már 2 szaki is írta a szalufák 2 oldalról padlóval kiegészítését, annak mi a célja feladata ,mert amivel ki lett szintezve azok felülről csavarozva lesznek nem hiszem hogy oldalra szeretne menni/elmozdulni, és erre még felülről (a kiszintező anyagot is) fogja rögzíteni az ellenléc !:-)
"Elvileg a felütött deszkák egy olyan síkot képeznek, aminek helyes a geometriája.
Innen vagy pallót vagy deszkát szerelsz csavarokkal a szarufák mind két oldalára, aminek a felső éle párhuzamos az előzőleg felütött deszka élével. "
Ezt a megoldás alkalmaztam a borított fafödémes palástér tetőtér beépítés ünknél is.
A deszkákat csavart szöggel és facsavarral rögzítettem, és ez élek tetejére bordás gumicsikokat tűztem a zaj csökkentés érdekében.
Olyan megoldást is hallottam, hogy a fa födémgerenda két oldalán egy, egy pallóval alakítják ki a sikokat, az egyik fent a padló síkj át, a másik lent a mennyezeti burkolat síkját biztosítja.
(Erre csavaroztam fel a deszka borítást egy kicsi lég réssel, hogy ne nyikorogjon, erre jöttek rá forgácslapok, polifom padló alátét, szalag parketta.)
Köszönöm! Teljesen igazat adok neked. De ha így csinálnám akkor a csavarok tartanák(oldalirányba) a tetőt. Nem? Ha rakok fóliát,ellenlécet lesz szellőzése? És hova szegelem az ellenlécet?
Ki kell szerkessz egy olyan síkot a szarufák felett, ami geometriailag helyes. Természetesen ezt minden tetősíkra meg kell csináld. Ha vannak élszarufák és vápák, az elbonyolítja a szerkesztést.
Kihúzol két zsinórt -mind a kettőt párhuzamosan a gerinccel, úgy hogy a sík két végén az utolsó szarufára felütsz (lent és fent) egy-egy 30cm hosszú cseréplécet függőlegesen, azokhoz kötöt a zsínorokat.
Készítesz egy hosszú deszkát- az egyik éle egyenes kell legyen, aminek a két végére ráütsz egy 40cm hosszú cseréplécet.
Az utolsó szarufára ráütöd a deszkát (azaz a rá rögzített léceket), úgy hogy a deszka két vége egyenlő távolságra legyen a két zsinórhoz képest. Aztán végigméred a szarufát. Ha görbe, felütsz rá egy egyenes élű deszkát, ami kijavítja a hasát. Ezt minden szarufánál megcsinálod. Elvileg a felütött deszkák egy olyan síkot képeznek, aminek helyes a geometriája.
Innen vagy pallót vagy deszkát szerelsz csavarokkal a szarufák mind két oldalára, aminek a felső éle párhuzamos az előzőleg felütött deszka élével.
Nagy tetőnél palló kell menetes szárakkal, kisebbnél elég a deszka 6mm vastag facsavarokkal. Ezekre ütöd fel a cserépléceket.
Ha a gerinc nem vízszintes, az elég nagy baj. Első lépésben össze kell vágni-toldani úgy a szarufákat, hogy a gerinc vízszintes legyen. Mi vágni szoktuk, azaz leeresztjük a gerincet vízszintesre.
Ehhez a művelethez fel kell állványozd a tetőt, vagy a fogópárokra pallókat kell fektess.
A Tiéd egy más story lehet, ami alapvetően dicsérendő a leírtak alapján, hogy beálltál a fizikai melósok közé és csináltad amit kell.
A kérdező - ha jól értettem - ott kapta fel a vizet, mikor szembesítették vele, hogy irreálisak az elvárásai és erre dobta be, hogy "itt mindenki fotelból építkezik"...
Hozzáteszem szerintem is érdekes, hogy valaki 2 héten belüli határidőre keres a mai világban komoly generálkivitelezőt, ahol még kikötései is vannak, hogy ilyen-meg-ilyen feltételeknek feleljen meg és csodálkozik rajta, hogy mindenki csak ráncolja a szemöldökét a naivitása miatt..
"Úgy látszik itt mindenki a fotelból építkezett eddig :))"
Fotelból?
Úgy speciel még nem próbáltam :))
1985 ben kezdtünk építkezni önerősen egy családi házat, amit csak lehetett saját munkavégzéssel, mert mi még akkor a csináld magad mozgalomban szocializálódtunk.
Akkor sem volt az építkezés egy diadalmenet, elhiheted.
A szakember gárda kiválasztása szintén lutri számba ment, volt úgy, hogy fizetés nélküli szabit kivéve én is beálltam segédmunkásnak a brigádba, napi 500 Ft fizetést is kaptam.
Oldalakat írhatnék azokról a daliás időkről, de inkább leteszek róla. :)
Beton cserép van a házamon nincs baja a tetőnek. Csak a végén van a lécezés plusz az orromdeszka megrohadva. Megcsinálnám a végeit csak a szél és amúgy le esett cserepet pótolni kéne. Mivel lehetne ezt a fajta cserepet pótolni??? Ami van eladó a jófogáson az mind messze van tőlem. Újjba nincs valami ami stimmelne hozzá??? Vagy valami megoldás??
Falazat : olcsó 30 -s tégla ,min. 20 cm hőszigetelés (fehér EPS vagy drágább grafitos, esetleg mégdrágább kőzetgyapot igény és pénztárca szerint )
Lábazat : min 12 XPS, padló kb 20 cm EPS-100.
Plafon ha egy szintes akkor min. 40 cm hőszigetelés.
Ahoz hogy BB legyen kell megújuló és helyben felhasznált fűtésnek lennie. Csak a BB -s házhoz adnak zöldhitelt. Figyelni kell a maximum 90kwh/év/m2 értékre is. A gáz nem megújuló fűtés azzal csak CC -t lehet elérni.
Ehez kell napelem. Érdemes szaldós rendszerbe gondolkodni amig még lehet. Min. 3 kwh -s . Ez kb a sima elektromos berendendezések fogyasztását fedezi. Érdemes elektromos /indukciós föző és sütő lapban gondolkodni.
Ha hőszivattyús lesz a fűtés akkor érdemes kb 6kw napelemben gondolkodni....
Kéményt kiépiteni, gáz-t nem érdemes bevezetni. Érdemes ezt a pénzt megsporolni a hőszivattyús gépészetre.
Hőszivattyú -t érdemes berakni a BB minősitéshez. Ami a legtöbb esetben levegős. Ár szempontjából ezek olcsóbbak. Olyanba érdemes gondolkodni ami a HMV -t is előtudja állitani . A HMV -z kell egy nagy puffer tartály amibe a vizet tárolják. Minél nagyobb a puffer tartály mérete annál költséghatékonyabban állitja elő a fűtéshez és HMV hez a melegvizet. A puffer tartályhoz meg kell egy gépszeti helység ahol a puffer tartály van elhelyezve és a csövek futnak.
A fűtőtest lehet radiátor (hőszivattyúhoz kevésbé ajánlott), padló, mennyezet, falfűtés igény és pénztárca szerint. Mindenki esküszik hogy az ő rendszere a legjobb. Egyes forumtársak szerint meg egy sima elektromos kazán és néhány büvész mutatvány eléglesz.... csak később ne lepődj meg ha nem lesz BB minősitésed. ....
Célszerű felület fütésben gondolkodni ha belefér a költségekbe. Komfortérzetbe jobb .
A gépészet az egyik legdrágább része a ház építésnek.
A házat érdemes sima kocka vagy téglalap alukúra tervezni hogy miél kevesebb hülő felület legyen....minél kevesebb kiugróval. Célszerű tartozkódni a sarok ablakoktól.... függetlenül hogy mapaság divatos. ...
Ha van pénz a rekuperátoros hőcserélős rendszerre akkor az kényelmi szolgáltatás. Ha nincs akkor max csövezni érdemes.... és később berakni a gépet ha lesz rá keret ....
Tetőnél a legegyszerűbb a legjobb.... azt több ács is megtudja építeni és ott nincs akkora felár ....minél kevesebb speciális kiállás legyen ...
Köszönöm, igazából kivitelezőre vártam és nem jókívánságokra.
Lehet nem voltam egyértelmű :)
Úgy látszik itt mindenki a fotelból építkezett eddig :))
Ezeket olvasva az nem világos számomra, hogy nem vagy tudatában annak, hogy mennyire esélytelen amit akarsz?
A mai helyzetben a "normális" kivitelezők minimum fél évre be vannak táblázva.
Kétfélét tudsz találni ilyen rövid határidővel:
- kimondottan gagyit, amit kijelentetted, hogy nem akarsz (az enyhén gagyi kivitelezők is foglaltak hónapokra előre, úgyhogy ne áltassuk magunkat, olyat sem találsz azonnalra)
- profi megbízható kivitelezőt, amit Te szeretnél, de azt csak olyan áron kaphatsz, aki plusz pénzért hajlandó visszamondani 1-2 már felvállalt megbízását, figyelembe véve (és az áradba beleszámolva) az esetleges kötbérét emiatt, az esetleges referencia és jóhírnév csorbulását is forintálisan rád terhelve, mert más különben nem dob vissza melót. Ez minimum másfeles szorzó az amúgy is magas árára.
Választhatsz a kettő közül! És nem a fórumtársak gonoszak és rosszat akarnának Neked, hanem ez a mai építőipari valóság!
Üdv mindenkinek. Jövő évi kezdéssel keresünk kivitelezőt, helyileg Budapestre. Pék, szakács és tegnap alakult brigád vagy egyszemélyes vállalkozás random összeszedett szakikkal nem érdekel.
A villanyvezetéket is le kell vinni valahol, esetleg pár vízcsövet is.
A betonra első körben be kell szerelni minden más vezetéket, műanyag bilincsekkel lefúrva, utánna le kell burkolni 30-as xps polisztirollal (vagy 200-as EPS-el), de úgy, hogy a lefektetett vezetékeket nyomvonalát kivágni a lapokból. Utánna jöhet a fűtőszállas fólia. Amit célszerű lefogatni az xps polisztirolba is, erre léteznek tartozékok, négyzetméterenként 4-5 rögzítés.
Aztán le kell fektetni egy réteg esztrich üvegszövet hálót 40 x 40 mm szemekkel és a falaknál és az ajtók alatt 2cm vastag polifom csíkokkal kell dilatálni.
Így az finisz szintjét úgy kell számolni, hogy legalább 10cm-rel a beton szintje felett legyen, tehát az aljzatbeton rétegrendje 8 cm vastag kell legyen.
Ezt általában elszámolják. Vizes padlófűtésnél is hasonló a helyzet, ha rendszerlemezt használnak.
A szomszédban 45 nm-es nappaliban lerakták, utána a mekkmesterek felöntötték aljzatkiegyenlítővel, hullámosra, a már berakott alu nyílászárók küszöbszintjétől magasabbra. Ráadásul a fűtőszál- háló felúszott itt-ott az aljzatkiegyenlítő tetejére.
Csiszolni a fűtőszálak megsértése nélkül nem lehetett (volna), ment a kukába a fűtőszál, aljzatkiegyenlítő, plusz bontás.
Fűtőszálakat láttam különféle készülékekben, rendeltetésszerű használat mellett, rövid idő alatt tönkremenni.
Vezetékeket is láttam már előre nem kiszámítható módon megszakadni. MM falvezeték, transzformátor tekercs, táp bekötőkábel, stb, stb.
Ritka esetek ezek, de ha épp veled történik meg, hogy fel kell vésni a 40m2-es nappali márványburkolatát és betonját miközben bent laktok, akkor nagyon ideges leszel szerintem.
A "gyakorlat ezt bizonyítja" az pontosan mit jelent? Te láttál ilyen rendszereket amik tönkrementek, mert a beépített fűtőszál egyszer csak magától elszakadt?
Igen, de ez nagyban függ attól, hogy mit nevezünk elekrtomos alkatrésznek. Ebben a rendszerben a legkomplexebb kütyü a szobatermosztát, aminek a cseréje kb. 8 perc és 20e ft bruttó költség. A padlószenzor (opcionális) egy védőcsőben fut, ha elromlik kihúzod, bedugsz egy újat, kész. Kisker ára: 2e ft.
Maga a bebetonozott fűtőszál, ha nem sérül meg beépításkor, akkor nem hiszem, hogy utána magától elszakad, akkor aligha mernének rá 25 év garit adni. De akinek van vele tapasztalata írja meg!
Üdv ! A vastag betűst tudod értelmezni ? Mért nem írsz a saját porta sepregetéséről ?
-"Több fejlett "fejlett nyugati" országban felhívták a lakosság figyelmét, hogy készüljenek fel áram/gáz/fűtés kimaradás esetére valamilyen módon" Minket ez elkerül? Idéző jel ("fejlett nyugati")kell ? Foglalkozzunk saját országunkkal van mit átseperni !:-)
Üdv ! Ezért lettem "gusztustalan",mert nincs nekünk saját portánok mit sepregetni ,hanem nekünk a hanyatló nyugattal kell foglalkozni :"Több fejlett "fejlett nyugati" országban felhívták a lakosság figyelmét, hogy készüljenek fel áram/gáz/fűtés kimaradás esetére valamilyen módon." Viccc emberek írnak ilyet ,és írjátok ki mikor ez megvalósul ,hogy itt minden Ok ,sőt exportálunk olyat amink NINCS is !:-)
Az egyik Jaslovské Bohunice a másik Mochovce . Ha végre a Mochovceit befejezik , akkor megtermeljük azt a mennyiséget elektromos energiából , ami nekünk kell . A V4-ek képesek lennének megtermelni a saját használatra szükséges mennyiséget .
Milyen partvonalról ? Szlovákia az védett állat , vagy mi ?
A múltkori magasfeszültségü távvezeték átadása M.o. és Szlovákia között is pont azt szolgálja , hogy észak-dél irányban is biztonságosan tudjuk az energiát oda-vissza küldeni . Elvégre nálunk is lassan befejezödik az új atomerömüvi blokk építése , amivel a V4-en belül megtermeljük azt a mennyiséget , amivel gond nélkül élhetünk , dolgozhatunk .
Üdv ! Nem az erőművekből kijövő dolgokkal lesz a baj ,ha kevés ,ha sok, ha pont jó, hanem a terítéssel ,oda meg szolgáltatók kellenek ! Enged el, látom csőlátás van ,nem csak villanyról beszéltem ,tudod mit szoktam írni ,Okos hülyéskedik v a Hülye okoskodik, ráadásul a partvonalról osztod az észt ,de Mi benne vagyunk nyakig !:-)
Franciáknál nem , mert ök , a csehek és a lengyelek segítik ki sokszor a németeket , ha nem fúj a szél és a Nap sem süt . A németeknél lehetnek " gyertyafényes esték " , míg M.o.-on , Lengyelországban , Szlovákián csak " pillanatnyi " üzemzavar , míg a black-out után felállunk " szigetüzemben " . Sajnos nem vicc az , hogy gondok lehetnek a villamos energia ellátással . A szolgáltatók csak azt tudják irányítani , amit az erömüvek és az országos energiaelosztó tud nyújtani . Melyik szolgáltató rendelkezik saját erömüvel ?
Üdv ! Ezért írtam olvtársnak ,hogy ne csak a "fejlett nyugatozást" nyomja(mantra viccc emberektől),mert mindenhol lehet "szinkronizálási"probléma ,és előtte azért írtam arról hogy erős szolgáltatók kellenek (víz,vill.,gáz,hull.tv,telefon,stb),mert az tudja esetleg a legkisebb üzemzavarral üzemeltetni a saját szektorát !:-) Na pont ez van nálunk(szolgáltatók) a végtelenségig lebutítva(karbantartások ,fejlesztések elmaradása),na így könnyen ránkborulhat a bili tartalma IS,és persze ez IS előbb fordulhat nálunk elő ,mint a "fejlett nyugaton",de perszer ez csak szerintem és NE legyen igazam !:-)
lehet, mi csináltunk többször, csak az a rendesen szigetelt ház kérdéses. Ki kell használni a déli fekvést, úgy kell tervezni a házat, hogy ne legyen hőhidak... ez rendkívül komplex feladat, a hővisszanyerős ventilációt is be kell építeni. Mi egy holland rendszert használunk, amit a vízszerelők is be tudnak építeni, de nem olcsó.
Üdv ! Látom Téged már felültettek az "összeeskűvés"elmélet és a "fejlett Nyugat" agymosásos vonatára ,bezzeg itt MINDIG lesz minden, viszont AGYUNK amivel gondolkodni kéne az már rég nincs!:-)
Ui:
-Csak a nagyon egyszerű emberek gondolják úgy, hogy nálunk lesz minden és tőlünk nyugatra meg gyertyafénynél üldögélnek és várják ,hogy a 3. autójukat IS feltudják tölteni powerral !:-) Ezeket az embereket Én csak VICCC embereknek hívom ,mert lehetséges hogy lesz valami baj ,de az akkor nem áll meg a határoknál ,mert globális az ENERGIA szektor az Eu-n belül !:-)
Meghibásodás ezeknél nem igazán jellemző, mivel semmi mozgó alkatrész nincs. A fűtőszál bekerül az ajzatba és kész. Elszakadni akkor tud ha kettétörik a ház. Garancia 10, és 25 év között van gyártótól függően.
Jól működő szolgáltatók kénének ,nem akupakokban/generátorokba/vastagcsőves gravitációs vegyestüzelésű rendszerekben szeretnék gondolkodni a 21 századba !:-)
Tapasztalatom nincs, de kérdések felmerülnek bennem.
Mi történik, ha megszakad a fűtőszál? Hogy javítható? Hány év garancia van rá?
Ha padló vagy/és radiátoros fűtés van, az üzemeltethető gázról, villanyról, vegyes kazánról, hőszivattyúról. Ez meg csak villanyról, ami áram szünet idején nincs.
Üdv ! Télen mikor kéne a rengeteg megtermelt "zöld energia",akkor pont nem termelődik az időjárársból fakadóan ! :-) Szerintem ,mert ha működne örök világ a szaldó rendszer még lehetne elméleti sansza az egésznek ,de persze nem lesz ÖRÖKÉ szaldó és bukik a projekt !:-)
Elektromos padlófűtéssel (Heatcom, BVF) van valakinek tapasztalata? Új építésű, rendesen szigetelt házban lehet ez fő fűtési megoldás? Hívogató a gondolat, hogy nem kell bevezetni a gázt, nem kell kémény, csövek, szelepek, szivattyú stb. Sőt a több milliós hőszivattyú is kiváltható lenne. Napelemmel megtermelni az áram jó részét. Betenni ezt a padlóba, meg egy elektromos bojler, és kész. De nem tudom, hogy a jól hangzó elmélet mellett ez tényleg egy bevált megoldás, vagy inkább csak kiegészítő fűtés megoldására jó, hogy növelje a komfortérzetet.
Szia! Köszönöm az időd, és a hasznos hozzászólásod! Mégsem akkora a baj amekkorának tűnt. Az általam küldött metszeten ugye a talpszelemennél megáll a szarufa, ez a statika terv. Az építész tervre ez nem lett átvezetve, ott a tető a hagyományos szarufa túllógással lett ábrázolva (nem értem, hogy nem tűnt fel se nekem se egyik szakági tervezőnek sem). Az ács kollega látta, hogy a 10cm szelemen magasság ehhez nem elég hisz a szarufa belemetszene a koszorú élébe 40 fokos dőlésszögnél (követve az építész tervet, mert a statikát persze nem látta...), ezért magasítani akar a szelemenen. Az alá polcolàs nem volt véglegesnek szánva, teljes terjedelmében akarják magasítani a talpszelement, egyszerűen alá kerül egy 5cm-es anyag vagy csere lesz 15x15-re. Megnéztük tüzetesen és a koszorú vízszintes, egyedül ahol már vasbeton gerenda lesz a koszorúból ott van benne fél méteren valamennyi lemarni való. Ez leginkább a kommunikáció hiánya, és a tervek össze nem fésűléséből fakadt félreértés, persze a vasbeton se tökéletes de nem orvosolhatatlan. Levonjuk a tanulságot! Mégegyszer köszönöm!
A videóban látszik, hogy egy tartozéka a plusz két oszlop a kocsibeállónak, azaz a két oszlopos megoldás úgy van méretezve, hogy a hótehert val. nem bírja.
Köszi. Igen, kicsit csaltam az ajánlásodhoz képest...Úgy voltam vele hogy eh, mérnökök ..úgyis x2 gondolkoznak :-).
Amúgy a fél ár csábított el, még így is jó drága volt. A szomszéd falu vasboltosa rendelte vkinek ezt a szálat aki végül nem vitte el és már nagyon meg akart szabadulni tőle.
Az ellensúly is jó ötlet, a drótköteles kihorgonyzás is működhet sztem.Arra hely is van, három horgony, még pár zsák beton meg 10 méter drótkötél nem is drága...
Vagy " extra winter" láb, mint a videóban...áh nem, makacs vagyok valahogy csak 2 lábú lesz a végén.
Én egy ellensúlyba gondolkoznék, hogy kisebb legyen a nyomaték az oszlopon az alapnál, meghosszabbítanál a rácsos tartót a másik irányba is, legalább ki lehet pakolni a kocsiból fedél alatt, vagy bármire másra lehet használni, pl. bicajoknak, fűnyírónak. A polk. 6 méter hosszú.
Nem is annyira a konzolok anyaga, hanem ami még rá kell kerüljön.. azt gondoltam súlynak. Ugye 5 méter hosszú, a két oszlop közti fesztáv 3.4 méter.
Oda menne két 5 méteres átkötő amire 80x60x3 volt a javaslat.
Métere kb. 8 kg, tehát az 80 kg, rá még 15 méter 50x100 palló, meg a polikarbonát... Talán csak 150 kg nem is 200. Ha alumíniumot használnék még könnyebb lehetne de azt nem tudom hegeszteni, meg drága is talán.
Nem volna szép ha lekonyulna... a végén csak kell tennem a másik oldalra is valami támaszt.
A 10-es lemezt mindéképpen CNC-vel kellett volna kivágasd.
Az oszlop szélessége 60mm.
10-es lemez helyet használhatnál a 80x20x2-es zárt szelvényt, azt ha bevagdosod meg is lehet hajlítani és hegesztéssel megerősíteni.
Ha ebből készítesz két (azaz négy) egyformát és közéjük behegesztesz a 60x20x2-est, így a rácsos tartónak a szélessége pont 60mm lesz.
Akkor meg tudod oldani az oszlop és a rácsos tartó illesztését, két 160x5-es laposvassal. 40mm a rácsos tartóra hegesztve, 120mm a felcsavarozva az oszlopra.
Ezeknek a vékonyfalu szelvényeknek a súlya elég alacsony: 80x20x2 2.93 kiló/fm, a 60x20x2 2.31 kiló/fm, és már elég vastagok, hogy hegeszteni lehessen (nem a sima villanyossal).
Próbáltam utánaszámolni, bár sok méretet csak becsültem. Nekem sokkal kisebbre jött ki így a teherbírás a szükségesnél akkor is ha nem számolok biztonsági tényezővel, 2 oszlopnál. Ha a szelet leveszem a felére akkor is aggályos..
a képen látható tető elég lapos, léteznek programok tető tervezésre, kiszámítják a csomópontokat is, ezeket ilyenekkel tervezik és rendbe is vannak.
Logikus lenne, hogy készítsenek egy feles csapot a födémgerendák és a talpszelemen illesztésére, persze ezzel egy kicsivel nagyon magaságú gerendákat kéne használni, akkor nem tudna kifordulni a talpszelemen.
Mivel ez nem történt meg, mert nem így van tervezve, a kötőelemek veszik át a csomopontok terheléseit.
A tervező meg kell határozza, hogy pontosan mivel és hogyan kell lekötni a födémgerendákat és arra a talpszelemet, stb.
Ezek a kötőelemek olyan gyártótól kell legyenek beszerezve, akinek van egy katalógusa, ahol a pontos szerelési útmutató is megtalálható (pl. milyen osztályú facsavart igényel a rögzítés), valamint a kötőelem terhelhetősége is.
Csakhogy, ezek a szerelvények rettentő drágák és ha megveszik a nagyon hasonló utángyártottat (ami pl. valamivel vékonyabb lemezből készült), akkor az szerkezet nem teljesíti a tervezett terheléseket.
Ez egy olyan részlet, amiről a megrendelő nem is tudhat, csak ha van egy olyan műszaki ellenőre, aki jártas az ilyen jellegű ácsolásokba.
Pl. egy sima tüzépnél, ilyen drága kötőelemeket nem is lehet kapni...
220 centi magasak az oszlopok, de nekem 180 centi szabad magasság elég ha marad. Szóval nagyjából 1 méteres 120x60x6 mm zártszelvény van beleöntve 100x60x80 centi betonba és 20 centi kilóg belőle.
Ebbe megy bele ugyanilyen anyagú oszlop.
Anyagából , hegesztve ki lett alakítva 20 cm rész ami egymásba csúszik.
Aztán vagy csavarozva vagy hegesztve volna...
Lehet tényleg jobb ha csinálok fotót is.
Hétvégén lesz olyan, hogy világosban leszek itthon.
120*60*6 mm anyagot sikerült venni. Ebből van fogadó láb is csinálva. Ez 80-90 centi mélyen van lebetonozva 100 x 60 centi lyukba. Alsó részére hegesztve vannak vasak, meg még onnan ferdén lefelé fúrt 100-as lyukakba (még vagy plusz 50-60 centi mélyre) szintén belebetonozott 20-as betonvas féle anyag is van hegesztve a lábak aljához.
Jó múltkor érdeklődtem az alábbi formátumú kocsibeállóval kapcsolatban. Rudolf javasolt is megfelelő technológiát. Időközben az oszlopfogadókat és az oszlopokat megcsináltam, de a konzolokhoz szükséges 10 mm lemezkivágás nemigen fog összejönni.
Gondolkozni kell sk. kivitelezhető megoldáson. Kérdés, hogy az alábbi formátumú rácsos tartók vajh milyen teherbírásra lehetnek képesek ? Mondjuk 60x80x2 és 40x20x2 zártszelvényből fabrikálva. A rájuk kerülő tető legegyszerűbb változatban sacc-per kábé 200+ kilót nyomna magában.
Ebből a képből nehéz megmondani de mintha fagerendás födém lenne ahol a gerenda felveszi azt az erőt amivel a tető igyekszik szétnyomni a koszorút. Szerintem nehéz úgy lefogatni azt a vízszintes gerendát, hogy ne tudja kiforgatni a tető.
A statikusod egy atipikus megoldást talált ki a fa födém gerendázatára és a szarufa lekötésére a talplemezhez, nem állítom, hogy nem számolt utána, csak ehhez a megoldások elég jó ácsok kellenek.
A födémgerenda egy fogópár, ami be van eresztve a szarufába, vagy úgy hogy a födémgerenda van vállazva, vagy fordítva. Ez a felülnézetből kell látszódjon.
Én a fogópárák vállaznám, mert abból kettő van és a közös keresztmetszetük nagyobb mind a szarufának.
Így ilyen csomópont részben a menetes szárra van bízva és két hatás lép fel:
- a szarufa, a tető súlyától (plusz szélnyomás és hóteher kombinációja) kifele lesz nyomva- a tangenciális komponens miatt, a vállazáson csak a súrlódás áll ellen, a menetes szár csak biztosít.
- a födém gerenda húzva van, arról is a menetes szár kell gondoskodjon.
Hacsak:
Nincs egy függesztőmű megrajzolva a csúcsszelemen alatt, a felső fogópárnál. Mert csak akkor adódott a számolásból a 10x20-as szarufa keresztmetszet.
Ha beteszed a metszet közepét is, akkor ezt látnom kéne.
Ha van függesztőmű, akkor a tartófal nagyon kicsi nyomatékot kap és nem kell ráönteni a koszorúra. Annyit azért meg kell csinálni, hogy az talpszelem és az aláducolásokat, minnél közelebb a szarufához, le kell kötni a koszorúhoz egy jó minőségű 10-es fém dübell (legalább 6cm fogjon a betonba) és egy jó nagy alátétet is szerelni az anya alá.
Csak azt nem értem, hogyha a kengyel 20x20-as a koszorúba, akkor hogy voltak képesek a kőművesek 5cm hibával önteni. Ha a falazás ennyire pontatlan, fel kell emelni a szintre a megkötött koszorúvasalást a zsaluba.
Ez a tervezett megoldás. Sajnos van olyan rész ahol a koszorúból szabadon vezetett vasbeton gerenda lesz, amit zsalutégla oszlop illetve 35x35cm-es vasbeton oszlop tart, kérdés, hogy a megnövelt koszorú/gerenda magassággal járó megnövekedett tömeget ezek bírják-e. A teljes kivitelező (generál), tervező (statikus, építész) csapattal egyeztetünk a napokban, hogy mit lehetne csinálni. Banális, hanyag kőműves munka, azért sem értem, mert minden más szinte tökéletes, az aljzat aminek nem is kellene miliméter pontosnak lennie tökéletes lett, a nyílások, függőlegesek, vízszintesek, minden, kivéve ezt. Köszönöm az eddigieket!
tegyél be egy metszetrajzot a födémről és a tetőről, de szerintem ezt a koszorút újra kell önteni, nézzétek meg, ha a legmagasabb pontjára rá lehet önteni még 5-6 cm betont, két réteg 8-as vashaló betüskézésével. Max. egy nap munka, öntéssel együtt.
A tőcsavarok talán nem lesznek elég hosszúak... akkor be kell ragasztani új tőcsavarokat.
Dilisek voltak azok az ácsok????? Nem látták, hogy ha 10x20-as a szarufa, akkor nem lehet az a tető kicsi? Miért nem szóltak, hogy nem tudják felszerelni a talpszelement?
Miért 15x10-es a talpszelemen, hogy készítenek rá horgolást a 10x20-as szarufának?
Én is erre gyanakodtam, de nekem fában sokkal kisebb a gyakorlatom. Biztos ami biztos, megkérdeztem. Gondolkoztam a javíthatóságán, de vonórúdon kívül más nem jutott az eszembe, az meg nem tűnt tökéletesnek. Meg persze aláönteni.
2,5cm-től 5cm-ig vannak aládúcolások, a szelemen szélességével megegyező szélességű faanyaggal, szarufa osztásnak megfelelően, a leendő szarufák alatt kb 30-40cm szélességben. A szarufák 20x10esek lesznek. A födém fafödém lesz, ezt lehagytam. A talpszelemen 15x10-es.
Meg akarjuk oldani, ha kell újra csináltatom a koszorút.
Jenő, ki van ékelve fenyőfa bájlogókkal a talpszelemen, hiszen az ácsok készítették, max. 10-15 cm szélesek, ha volt eszük.
Azok meg fognak idővel száradni, így semmit se érnek. Mindegy milyen vastagok, a talpszelemen tartó tőcsavarok veszik át az egész nyomatékot a szarufákról- nyíródni fognak, ez így nincs rendben.
Nem írta, hogy miből készült a födém. Fa födém esetén, ha a talpszelembe be vannak csapolva a födémgerendák, akkor még rendbe lenne, de másképp egy fémkonfekcióval kell megerősíteni az illesztést, ha van elég hely belül a koszorún.
Én még nem is láttam ilyen hanyag kőművesmunkát. A külső zsalut meg szokták csapni a csapózsinórral belül és a csapásra szegeket ütnek, az lesz a színt az öntésnél, max. milliméterek lehet a hibák a koszorú tetején.
Épülő házunk koszorújának a felső síkját elrontotta a kivitelező. A ház hosszúkás, kb. 25 méter hosszú, ácsolt nyereg tető kerül rá. A talpszelemenek emiatt 90%ban sűrűn alá lettek dúcolva, jelenleg csak a talpszelemenek vannak felhelyezve. Én ezt nagyon gány megoldásnak tartom, de nem tudom mi más megoldás merülhet fel ilyenkor? A koszorú sajnos már ilyen. Mennyire tipikus hiba ez?
Aki nálam szerelt nagyon szabadkozott, hogy előleget kér (csak egy 100-ast), mondta, hogy szégyelli is, sose kér, de hasonló, ritka típus egyszer a nyakán maradt.
Ez nem így szokás. Egy klíma nem egy méretre egyedileg gyártott bútor ahol jogos lehet anyagra az előleg, hanem egy olyan készülék amit beszerelés és beüzemelés után szokás kifizetni.
Sziasztok, szeretnék klímát, és hívtam egy céget felmérni, jó árajánlatot kaptam, de előre kérnek 750 ezret számla ellenében a készülékekre, ami érthető persze, de nem merek ennyi pénzt elutalni egy idegennek, akinek csak weboldala van (bolttal rendelkezőknek szoktam:). Ezt így szokás, vagy hogy? Köszi, ha válaszol valaki.
fel kell tárni az alapokat, legalább a négy sarokban.
Kell késziteni egy talajmechanikai tanulmányt. Ki kell számoltatni az alaptalp terhelését a jelenlegi állapotban. Aztán megtervezteti egy megoldást a manzárdolásra. Lehet, hogy egy fa födémet még elbír (mert a monolit, de még a gerendás is nagyon nehéz), de az is lehet, hogy mindenképpen alá kell falazni, a belső főfalakat is. Ahhoz képest, hogy egy ilyen átalakítás mennyibe kerül, az aláfalazás műveletének költsége elenyésző, és akik ilyesmivel foglalkoznak, azok elég gyorsan megoldják. Kell készíteni egy munkasíkot és onnan szakaszosan dolgozni, max. 3 hét szorgalmas embereknek egy kisebb ház. Az 30 -as téglánál az alaptalp szélessége max. 50cm, azt aláfalazni nem nagy munka, ilyen esetben 20-30 cm szélesebb aláfalazást kell késziteni. Azzal lehet gond, ha a jó alapozási talaj nagyon mélyen van, akkor csak a mikrocölöpös megoldás játszik, az drága.
De vedd figyelembe, hogy a lépcső beépítése rettentően bonyolult lesz. Azt szokták elrontani az utólagos manárdolásoknál, a legjobb ha egy magas térdfalat építesz, akkor általába befér egy normális lépcső.
HT Medical Center. Szép képek vannak róla. Az eredeti épület úgy 40 éve épült a sziciálizmusz fénykorában , mint szolgáltató ház, majd kb. 20 éve rátettek még 2 emeletet. Sőt az alapterületeket is alaposan megnövelték, kb. 1.2 m kiugrás körben.
Úgy általában pont a fordítottja történt. A vas és beton országában nem spóroltak a betonnal. Sőt nagyjából a 80 -as évektől kezdődött az alapra is tett koszorú. Hogy mennyit bír az rejtély, de egy odafigyelő szakember pontos válasz adhat.
Addig is, ha rossz az alap akkor sem kell mellé újabb fal
Elegendők a vb. pillérek. Ezek függetlenek a meglévő falaktól, de pontosan mellette vannak. A pilléreket felül összekötik szintén vb. gerendákkal és erre mehet egy vagy kettő emelet is.
Csak a XVII.ker 2 ilyen megoldást is lehet tanulmányozni. Az egyi a volt szolgáltató hát , ami most megfejelve / kb. 15 éve un. egészség centrumként működik. Pesti út az elágazástól kifelé.
A másik szintén a kerületben... Gózon ÍGyula utca felső téászén egy mellék utcai sarkon. A googlmaps -on meg lehet mustrálni.
medikál centrum konkurenciája a kerületi sztk rendelőnek.
Ha kiássák a meglévő alap MELLŐL a földet akkor az a meglévő alapnál TEHERBÍRÁS CSÖKKENÉST okoz. Otthon ki lehet próbálni, ha asszony tésztát gyúr. Ha egy kőműves építette magának akkor az alap teherbírása legföljebb a minimum. Tartalék majdnem biztos, hogy nincs benne. Először is föl kéne tárni a házat, megmérni az alapozás mélységét, szélességét, teherhordó és válaszfalak helyét, méretét. Aztán el kéne dönteni, hogy pontosan mi a cél. Aztán keríteni valakit (NEM ÉPÍTÉSZT) aki megmondja, hogy lehet, vagy nem lehet, vagy mit lehet.
Sziasztok! Olvasom, hogy a 80-as évek elején B30-as téglából épült házak 99%-a legfeljebb tetőtér-beépítésre alkalmas, emeletek ráépítésére már kevésbé, mivel az alapokat alulméretezték. Valóban így van?
Egyelőre csak annyit tudtam megállapítani, hogy a teherhordó falak 35 cm-esek (vakolat nélkül, gondolom, 30), és még azt tudom, hogy anno egy kőműves építette magának a házat, tehát valószínűleg odafigyelt az építésre.
Két emeletet akkor biztosan nem bír el egy ilyen betonalap + falazat? Húzzak mellé (szakaszokban létesitve) új alapot, új falakat? A földszinten legalább meg lenne oldva a hőszigetelés. Utóbbi esetben viszont az eltérő süllyedés miatt az alsó falazatot 15-20 cm-rel magasabbra húznám fel, és a meglévő födémhez nem nyúlnék, térköz maradna a két falazat és a két födém között. Járható út?
Talán annyit tanácsolnék - iszonyat nehéz betartani :-) - hogy ne engedj az anyag minőségből. Pláne manapság, amikor a munkadíj szinte biztosan több.
Könnyű elcsábulni az olcsóbb műanyag ablak, laminált parketta, hidegburkolat, stb felé.
Amennyire csak tudsz mindig a minőséget vedd. Drága volt a fa ablak, drága volt a tömör bambusz padló, drága volt az öntött " márvány" fürdőkád.. de minden nap kedvtelve nyúlok hozzájuk, nézek rájuk...hozzá tesznek a hangulatomhoz.
