:-) Nincs bent szemetesvödör, nincsenek bent csövek, se csótány, se pók. Teljesen egyedi gyártás, nem házgyár. A vízcsövek a falban, a pult fölötti magasságban mennek, ahol a csapnak kell . Polc van benn a szekrényben, ahol szemeteszsákok, mosogatószivacsok, vízkőoldó, ablakpucoló, nájlonzacskók, iyesmik vannak tárolva. A munkalap és a fal között belóg az ősrégi, görbecsövű kávéfőzőm zsinórja, kb. centis hézagot tartva, szellőztetve ezáltal a szekrény háta mögötti területet is. Ez az őskövület kávéfőző már Kandós korom óta szolgál, még mindig megbízhatóan adja a reggeli kávémat, pedig már betöltöttem a 67. évemet. Van hozzá tartalék fűtőbetétem is, de szerintem azt majd az örököseim fogják felajánlani a múzeumnak. Én még 10 kemény magyar forintért vettem jó régen.
Az a jó, ha fel is lehet mosni alatta. Ami a póknak a szekrényhátlap, a csótiknak a szekrény alatt, és persze a paradicsom, a mosogató alá berakott, csukott ajtó sötétjében,vízpárától nedves csövek melletti szemetesvödör. Azt csodálkoznak, hogy nem bírnak kidögleni...
Beépített főzőlap, azt nem mozgatod sehova. Illetve annyira mozgatható, mint a konnektor a falban... Olyan melegedés meg még alatta lévő beépített sütő esetén sincs, hogy hőálló szigetelésű vezeték kelljen. Persze biztosan van olyan ügyes szaki, aki tudja úgy vezetni, hogy mégis.
A 3 fázisú FI relében 5db. tekercs van. 4db. a 3F+N és egy nagy menetszámú amiben az asszimmetria hatására feszültség indukálódik és kioldja a reteszt.
Ha a relé fázisoldalán folyik áram és a nullán nem ugyanannyi (30mA-en túli különbözet, ez lehet plusz és minusz is) de ellenkező irányba, akkor minden esetben leold.
Ha nem kötöd be a drótot akár a nullaoldal be-vagy kimenőjén, akkor ott nem fog áram folyni, tehát le kell kapcsolnia.
"Kipróbáltam, hogy egy próbalámpát a fi relé utáni fázisra és a földelővezető közé. Azonnal lekapcsolt úgy hogy a nullát se előtte se utánna nem kötöttem be."
Nos működő fogyasztókkal a fi relé betápoldalán a nullát kihúztam.
Nem kapcsolt le, de mint írjátok igazatok van mert nem folyik rajta áram. A teszt gombot is hiába nyomkodtam, arra sem kapcsolt le.
Kipróbáltam, hogy egy próbalámpát a fi relé utáni fázisra és a földelővezető közé. Azonnal lekapcsolt úgy hogy a nullát se előtte se utánna nem kötöttem be.
Tehát nulla nélkül is működőképes a fi relé.
Nade ez a tesztpad, a valóságban a nulla nemcsak a fi reléből csúszhat ki hanem pl az oszlopon is elszakadhat. Ha az oszlopon a betápnulla elszakad akkor marad a földelőszonda vagy az se.
Ilyenkor a FI relé nulla kapcsán visszajöhet a fázis a földelővezetőre is.
Mert ezért kérdeztem mert a nullaszakadás általában így okoz balesetet hogy visszajön a védővezetőn és nem úgy hogy pont akkor fogod meg a fázisvezetőt a fi után mikor nullaszakadás van.
Ha a fi abszolút nem kap nullát ebben az esetben ha megfogom a fázisvezetőt lekapcsol a relé mint ahogy láthattuk eddigis. Nade ha a hűtőgép oldalát fogom meg ami a fi bemenő fázis és visszafele a nulla kapcsain át a föld-nulla összekötőn jön az áram a bojler testébe akkor vajon lekapcsol-e?
Kipróbáltam ezt is. Fi után egy hősugárzót kötöttem be, és a fi betápra csak egy fázist adtam. A fi betápon a nulla helyére egy 15W-os izzó egyik szálát, másik szálát a földelővezetőre.
A lámpa világított, nem kapcsolt le a relé.
Tehát a fi relé működőképességéhez nem kell fullosan működő hálózat, ha testzárlatos lesz a bojler mikor az utcában leszakította a fa a nullát akkor is meg fog tudni védeni.
Nade ha épp megy a bojlered mikor a földszondád már el van korrodálva, vagy be sincs kötve, akkor egy nullaszakadás esetén fi relé esetén is rázhat a csap, a radiátor stb és nem fog lekapcsolni.
Na erre a variációra gondoltam, de arra viszont pont nem véd a FI sem.
Erre írták valahol hogy fi nullaszakadástól is véd. Hát az utóbbitól pont nem.
Azon elmélkedtem a mennyezeti lámpa védőcsövezése kapcsán, hogy pl egy csillárkapcsoló esetén 2 védőcsövet kell tovább vinni a kapcsolótól a csillárig, mivel hogy az 2 külön áramkör? Én úgy tudom, hogy 1 védőcsőben 1 áramkör vezetékeit szabad vinni. Mi az igazság? Mehet 1 csőben az összes vezeték?
Úgy gondolom, ha olyan pici helyen megoldható lenne a teljesítmény átvitele és a teljes leoldás, akkor nem kiáltványokat írna a Schneider, hanem sorozatban gyártaná ezt a típusú áramvédőt.
" kb 30 éve nem olvastam betonkeverő általi halálos balesetről!" Egyről hallottam korábban, igaz az sem volt halálos. Az egyik illető a betonkeverőnek támaszkodva rúgta ki a szandájából a kavicsot, a kollegája azt hitte hogy rázza az áram és a lapáttal leverte a kezét.
A tápfeszültség megszűnésekor automatikusan minden átmenőt meg kell szakítania, mert máskülönben tovább már nem tudja garantálni a folyamatos életvédelmet. Ha tápfesz nélkül is átengedne magán bármit is (pl a fázist magában), akkor baleset esetén a gyártója durva összegekre lenne perelhető, márpedig a gyártó sem hülye.
Valószínűnek tartom, hogy a feszültség visszaérkezésekor újra-élesítik önmagukat.
Az érvényben lévő, Magyarországon is elfogadott FI reléket leíró szabványok[* 15] kimondják, hogy azok leoldási módozata csakis elektromechanikus lehet. A tisztán elektronikus (feszültségfüggő) megoldásokat a szakma életveszélyesnek minősítette, így alkalmazásuk nem felel meg a szabályozásnak. Az elektronika ugyanis csak akkor működőképes, ha kap tápfeszültséget és szabályos hibamentes áramkör részét képezi. Ebből kifolyólag hamis biztonságérzetet kelthet az az elképzelés, hogyha látszólag nincs áram, akkor a balesetveszély is megszűnik. Egy épület áramellátása akkor is szünetel, ha a nullavezető megszakadt, ám ilyen esetben a fázisvezető jelenléte tovább hordozza az áramütés lehetőségét, ráadásul igen kockázatos formában, hiszen az ott tartózkodók abban a tévhitben vannak, hogy az épületben nincs áram, tehát szerintük életveszély sincs"
A szigetelési vagy átütési feszültségre nem is gondoltam sem az MT, sem az MBCU esetében, hiszen az evidens, hogy magas értékűnek kell lennie mindegyiknél. (A 230-at lazán bírnia kell.)
Inkább az járt a fejemben, hogy a cementre mennyire allergiás az MT szigetelése. Valamint azoknak a kábeleknek a szigetelése, amelyeket falba teszünk.
Ez egy butaság. A FI relé csak azt figyeli, hogy az általa védett áramkörön van-e illegális áram útvonal (folyik-e olyan áram, ami nem őrajta keresztül megy). Márpedig egy nulla szakadástól sehol nem fog megjelenni egy új áram-útvonal.
A FI relék egy nagyon csekély százaléka akaratlanul megvéd a nulla szakadástól, de azok is csak attól, ami a FI relé ELŐTT van, a relé utáni (a védett áramkörben történő) szakadástól ezek a relék sem védenek meg. De az ilyen FI relé Magyarországon nagyon ritka, tehát elmondhatjuk, hogy Magyarországon a fenti állítás az esetek közel száz százalékában hülyeség.
Igen, lehetséges. Föld alatt szerettem volna bevezetni a villanyt, de azt mondták az elműnél, hogy annak a megtervezése fél évig tart.
Így aztán van egy elműs oszlop a kerítésen kívül, egy saját oszlop a kerítésen belül, a kettő között egy méter légkábel, és onnan jön tovább földkábelen.
Ezt nem kellett fél évig tervezni, pedig szerintem ez a bonyolultabb. Ráadásul így jóval rondább is.
Egyébként a próbafeszültség a 500/750-esnél 2,5 kV, alatta 2 kV. De ez 50 Hz-es effektív érték, egyennel is lehet próbálni, akkor egységesen helyett 5 kV. Így aztán az 500 V az meg sem kottyan neki egy mérés idejére.
Próbálni egyennel is lehet, de váltóval szokták az vezetékeken az átütési-szilárdságot mérni.
Azért ; De gyártanak 500/750V-ra is vezetékeket is. Csak jelentősen drágább ,s emiatt nem "kedvelt".
A megjegyzés;
A rendszer üzemi feszültsége 10%-kal tartósan meghaladhatja a rendszer névleges feszültségét. A vezeték a névleges feszültségéhez képest 10%-kal nagyobb üzemi feszültségen használható, ha a névleges feszültsége legalább egyenlő a rendszer névleges feszültségével.
Egyébként a próbafeszültség a 500/750-esnél 2,5 kV, alatta 2 kV. De ez 50 Hz-es effektív érték, egyennel is lehet próbálni, akkor egységesen helyett 5 kV. Így aztán az 500 V az meg sem kottyan neki egy mérés idejére.
kerdes: van a falvba 3 regi aluminium vezetek,2 kek, 1 piros, vezerelt aram, a masik vegehez nem ferek hozza.....a fazist ki tudom merni de ki lehet- e merni hogy melyik a fold?...mert ugye mindegyikbe egyforma aram fut...van erre valami lehetoseg?
Szerintem válaszolt az MT-re is: "...közepes mechanikai igénybevétel mellett elektromos gépek (mint pl. mosógép, hűtőgép stb.) bekötéséhez...", tehát nem falba. Ha egy hosszabbítót betennél vakolat alá, akkor ezt is teheted. Ha nem tennéd, ne tedd be ezt sem. Szerintem.
Nem tudtam, hogy gyártanak annyira gagyi MT kábelt is, amit nem szabad pl kültéren sem alkalmazni. És szerintem ezzel nem vagyok egyedül.
Én eddig mindig csak 300/500 voltos MT kábelekkel találkoztam, amelyeket nyugodtan be lehet falazni.
Ezekkel a 300/300 voltos gagyi MT kábelekkel bármikor össze lehet futni véletlenül bármelyik villanyszertelő boltban, vagy ez egyedileg megrendelhető különlegesség szuper-spórolós cégek számára?
Nem kételkedtem eddig sem ötfelezős írásában, de nem adott kimerítő választ a kérdésemre. Egyszerűen nem válaszolt arra ami engem érdekelt volna. Csak az MBCU-ra adott kimerítő választ. Az MT-re nem. Szó sincs semmiféle hiszek vagy nem hiszek-ről.
Eleknek fogalma nincs hogy a szabvany mit ismer es mit nem, mert eleteben nem olvasta. Sajat bevallasa szerint, mert fizetni kellene erte. Otfelezos meg ebbol el(t?) eleg sokaig. Elek egy pekinformatikus, otfelezos pedig villamosmernok.
Az a helyzet, hogy a Te írásodból nem derül ki, hogy az MT kábel beépíthető-e közvetlenül a vakolatba. nem akarok cinikus lenni, de ezek szerint mégis csak kevés volt rá az a 15 másodperc.
Száraz és nyirkos helyiségekben, közepes mechanikai igénybevétel mellett elektromos gépek (mint pl. mosógép, hűtőgép stb.) bekötéséhez, de fűtő készülékekhez abban az estben alkalmazható, ha nem áll fenn a veszély, hogy a vezeték forró alkatrészekhez hozzáérhet. Kültéri használatra nem alkalmas.
MBCU
Felhasználási terület
Száraz, nyirkos helyiségekben, valamint a szabadban, a vakolatra, a vakolatba és az alá, de közvetlenül a földbe nem ajánlott. Betonba helyezhető, kivéve a döngölt betonba történő közvetlen beágyazás esetén. Szabadban történő elhelyezés esetén a kiskábelt védeni kell a közvetlen napsugárzás ellen.
Hogy szabad-e azt nem tudom. Én egy lámpához menő MBCu vezetéket bevéstem, aztán rágletteltem. Ott ugyan sok amper nem megy és így nem melegszik bizonyára. Én nem látom okát, hogy ne lehessen közvetlenül. Olyan mint az MMfal vezeték csak körben van a kiosztás :)
Még a legtöbb csilláron is van valami korong-szerűség, amit a bekötés után fel lehet tolni és eltakarja azt a részt. De némelyik korong nem valami nagy, ezért csak akkor tuja eltakrni teljesen a lyukat, ha a csillár felfüggesztési pontja a doboz közepére esik, tehát a csillárhorgot ne a doboz mellé fúrd, hanem vegyél jó hosszú szárút és a doboz közepére tedd.
De léteznek olyan dobozok is, amelyeket kimondottan ilyen célra gyártottak, ezeknek a közepében van egy menetes rész, ebbe kell beletekerni a csillárhorgot (amit adnak a dobzhoz).
Nemmm nemmm. Szóval a kérdés leegyszerűsítve: ha a plafonon van egy 65-ös lik, benne egy 65-ös átmérőjű doboz, az a lámpák plafonra való rögzítésekor okoz-e eszétikai vagy szerelhetőségi problémát?
Mert eddig én csak olyat játtam, hogy csak a vezeték vagy a védőcső (és abban a vezetékek) lógtak le a plafonból. Nyílván ott (fölötte) nincs kötés.
Gyurcsók is csak tévén keresztül távgyógyított, nem levélből...
A csövezés attól függ, hogy honnan jön a kraft, hol van a kapcsoló, hol van a lámpa...
1 kapcsolónál, mint írod, van egy doboz, ahová bejön a delej, ahonnan lemegy a cső a kapcsolóhoz, és tovább is megy egy cső a lámpához.
Alternatívnál én ebből a dobozból índítanék egy csövet a másik kapcsolóhoz. Így nem kell több doboz. Kivéve, ha sok a kanyar, átfordul másik falra, stb., akkor úgyis kell.
Szóval ezt magadnak kell megcsinálni, innen mi nem látunk mindent. De azt a hülyeséget ne csinál, hogy a földön behúzod a drótokat a csőbe és úgy tákolod be a helyére. Ebből szokott lenni később a szopás. Legyen vastagabb 1 mérettel mint amennyi pillanatnyilag kell, és használj vezetékbehúzót.
Gipszkarton álmennyezethez kell ez a világítás becsövezés.
Nem tudom, hogy milyen lámpa lesz felszerelve. De süllyesztett, spot lámpa biztos nem lesz. Szóval 1 kivezetés kell.
Amelyik körön csak 1 kapcsoló van, ott elég a lámpához a védőcsövet kidugni?
Ahol meg 2 kapcsoló van a körön, ott a lámpa leágazásánál egy sorolódobozt kell rögzítenem. És benne majd a leágazást és a másik kapcsolóhoz a vezetékezést (oda-vissza) kialakítani. Ekkor viszont ott lesz egy 65-ös furat. Feltéve ha nem nagyobb doboz kell oda a problémamentes bevezetékezés végett.
Ezt a leendő lámpa takarja-e, még nem tudni.
Mondjuk 1-kapcsolós verziónál is lehet dobozba csatlakoztatni a védőcsövet.
A kéket, zöldsárgát egyenesen viszed a lámpához, a kéket a menetre kötöd, a zöldsárgát a jelölési helyére. Ha nincs, mert műanyag, akkor szigszalagozod és elteszed későbbi lámpabúra-cseréhez.
A bejövőfeketét bekötöd ahhoz a villanykapcsolóhoz, ahova írja a hátulján. A másik villanykapcsolót szintén a közös pontjából bekötöd a lámpához. Ezután már csak a fennmaradó 2-2 kapcsolóbekötést kell összekötnöd párhuzamosan a két feketével.
A lámpához behúzod a kék nullvezetéket, és rákötöd fixen a menetes részre (ha edison foglalat van). A fekete fázist bekötöd az "egyik" kapcsolóba, onnan 2 fekete vezetéken szaladgál a kapcsolók között majd a "másik" kapcsolóból a foglalat végébe kötöd.
Alternatív kapcsoláskor (egy lámpa 2 helyről történő kapcsolása), a két kapcsolót össze kell vezetékezni.
Ez megengedett úgy is, hogy egy kötődobozt kialakítok a lámpánál és amit a lámpához kell elvezetni azt arra, amit a másik kapcsolóhoz kell vezetni azt arra, majd vissza vezetem? Így kevesebb védőcsövezés is kell.
Eleinte én is az akkutól tartottam, de már olyan töltésvezérlések vannak, hogy ami kocsikat ismerősi körben látok azok teljesen jól vannak és bírják. Mondjuk akad 1-2 kocsi, amihez külön tanulni kell és hűtés/melegedéssel foglalkozni, meg aztán némi gyári hülye tervezés is, mikor csak a menetszél hűti és azért ha autópálya után megállsz, akkor rögtön csökken az élettartam. Ezért nem olyan egyszerű az sem, hogy útközben jajj 20-30 perc a töltés, mert minden a hőmérséklet függvénye.
"Viszont azzal is számolj, hogy"
Ez nekem nem adja ki, bár mivel az összes haverom hülyéz, hogy mennyit költök a benzinesre, egy Teslával példálózni elég erős, amihez a köszönést is arany árban mérik. És az újabb autókba már visszakerült a sebváltó, meg akad ott azért pár homályzóna, amivel el lehet szállni. Főleg a töltés, inverter, csatlakozók környékén. Amperához pld. 450ezer forint egy tankolónyílás. Másik ismerősnél a hibrid akku ment el borért, az nem tudom merre tart, de egyelőre közel 1 milliós ajánlatnál tart. És itt kezdődik az érdekesség, mikor a szervízköltségeknek is nehéz utánajárni, de a teljes eljárás sem tiszta és ami a "hagyományos" vonalon már megoldott és ismert, az itt teljes homályzóna, apróbetűs. Ha megnézed egy akármilyen benyás új bekerülési költségét és egy villanyosét, akkor azért van olyan durva különbözet, amivel jó ideig elketyeg a gépezet. Vagy sokat kell menni, de arra meg a villanyos lesz alkalmatlan :-) Apróságokkal is tele lehet lenni, ami bosszantó, mert pld. vidéken vasárnap a Lidl/társai töltői is "zárva" vannak. Vagy kikuglizod, hogy az Ázsiacenterben van 22es töltő, majd kiderül, hogy nincs ekkora, csak valahol elírták és az összes oldal átvette az infót. Vagy ha forintosítani kell, akkor 100-200 kilométerenként az töltéses kavarással elvert idő lesz a megfizethetetlen. Amíg alszom, kávézom, holt idő van, addig okés, de 5 perc helyett órákat elverni szintén nem egyszerű.
Tanulmányozd már át (meg úgy mindenki, aki hibridekről szeret vitatkozni, legalább azt, amit linkeltem, hátha sikerül felemelkedni az átlagmagyar értelmi szintjéről...
Ami nehéz dolog, mert itthon imádják a hit- meg összeesküvéselméleti vitákat, ahhoz nem kell sokat gondolkodni...
Itt a baj, hogy saccolsz, mások meg lemérték, kiszámolták és nagyon más jött ki nekik.
Soha senki sem állította hogy mindenkinek megéri, mindenkinek megfelel, mindenkinek kötelező venni egyett.
Nyilván aki nagyon keveset meg annak nem éri meg, aki villanyszerelő vállalkozó annak sem felel meg, mert túl sokat megy és túl összevissza.
De a kettő között van egy nagyon jelentős réteg aki minden nap ugyanazt a rutint csinálja, nincs szüksége többre mint amit a hatótáv enged, otthon a garázsban tudja töleni, és nekik nagyon is megéri.
Ráadásul mindezt a városban teszi ahol a lehető legrosszabb helyen van a kipufogógáz, mert a bolygónak az is szar ha a szénerőmű füstöl a puszta közepén, de a gyereked nem attól kap majd tüdőrákot.
Továbbá számolsz az akku öregedésével, ami jó, csakhogy nem úgy öregszik hogy 200ezer km után hirtelen nem megy tovább és azonnnal milliós tétel a csere, hanem lassan csökken a hatótáv, és ha neked a napi rutinod rövidebb annál akkor nincs teendőd, továbbra is vidáman villanyautózhatsz.
Viszont azzal is számolj, hogy egy benzines vagy dízel ugyanakkora futásteljesítménynél, már elhasznált ki tudja 1-2 szett féktárcsát és fékbetétet, 1-2 turbót, kuplungszettet, érik a kettőstömegű lendkerék cseréjére, adagolók cseréje, hogy a motorolaj, váltóolaj, meg a szűrők cseréjének a költségét már ne is említsük.
Mindez összeadva simán lehet hogy drágább lesz mint egy új akku egy teslába, amit egyébként 10 csavar tart, és egy csápos emelőn kicserélhető a sarki szervízben.
"Persze, és majd 83 féle változatot fognak gyártani ugyanbból a típusból."
Most is vannak választható csomagok és színek, de egyes autógyártók annyiféle válaszható extrát kínálnak, hogy szinte teljesen egyedi kívánságlista alapján gyártanak autót. Tehát nem 83, hanem milllió féle változatot gyártanak. Manapság már nem lehet probléma az, hogy te dönthesd el, hogy az autódba csak egy akkumulátor-egységet építsenek be, vagy a maximálisan lehetséges mondjuk 50-et
(persze 50 aksinál már azzal van tele a csomagtartód helye is, viszont tankolás nélkül mehetsz Stuttgartba :)
"nem csereberélheted csak az akksit."
Ha minden autóban az elektromos vezérlés a maximális akku mennyiséget is képes kezelni, vagy minden aksin saját elektronika van, akkor tökmindegy, hogy hány aksit építesz bele. Az autót mozgató villanymotorok teljesítménye meg nem változik attól, hogy a hatótáv 20 kilométer vagy 1000 kilométer.
"a többszörös átalakítás miatt (mechanikus->elektromos->mechanikus), ahol szorzódnak a veszteségek."
Az elektromos->mechanikus átalakítás mindkét autótípusban bene van, tehát ezt ne akard kizárólag a soros hibridek számlájára írni. Tehát már csak egyetlen átalakítási veszteségről beszélhetünk, amit nincs mivel megszorozni :) csupán összevetni az elhagyható mechanikus sebességváltó és környéke sok százeres felárával (plusz extra karbantartás és hibalehetőségek, tehát lehetséges későbbi horror javítási költségek).
Egyébként meg egyértelmű lenne. A KRESZ előírásai értelmében kerékpár egy olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. (Lábbal lehet tologatni...)
De amiről nincs szó sehol, az a 4 kerekű elektromos rokkantkocsi. Ott nincs emberi erő, Sőt az elektromos suhanóbringásokat se láttam még soha tekerni, pont azért veszik vazze... Azokat egy kalap alá kellene venni az erollerrel.
Ez ennél sokkal-sokkal komplexebb sztori, de nem a topic témája.
Nézegesd a spritmonitort, 16-17kWh/100km egy autó bruttó fogyasztása.
A Ft/km minden egyéb költséget beleszámolva (karbantartás, olajcsere, amortizáció) még inkább az EV felé billenti a mérleg nyelvét. Cserébe nagyobb az amortizáció (már látható kb mennyi, van elég öreg EV autó), és van macera a töltögetéssel, téli üzemmóddal.
"Te nem értesz ahhoz a számoló masinához... az tuti."
Úgy saccolom, hogy 1 kWh kerékre leadott energia korszerű benzinmotorral előállítva kb 130 forintba kerül, villannyal előállítva kb 45 forint (feltéve, hogy nem lopod az áramot, hanem becsületesen megveszed 37 forintért ;). Tehát a villanyautó a benzinhez képest kb harmad annyi pénzért szállít téged.
Egy átlagos autóhasználó évente kb 500eFt-ot hagy a benzinkutaknál, ha villanyautója lenne, azzal évente 330e Ft-ot spórolna.
Ha az autóját 5 évente cseréli újra, akkor a villanyautó esetén kb 1,65 milliót spórol. Csakhogy a villanyautó nem ennyivel, hanem SOKKAL drágább a benzinmotorosnál, ezért írtam azt, hogy akinek van számológépe (és nem taxis/pizzafutár), az nem vásárol drága villanyautót.
Persze, és majd 83 féle változatot fognak gyártani ugyanbból a típusból. Ugyanis az elektromotor, vezérlés, akku és a többi EGY rendszer, nem csereberélheted csak az akksit.
"Tévedés. A létező hibrid autók nayobbik százalékában a benzinmotor a kerekeket is hajtja"
ÉS tölti az akkumulátort IS. Tehát hol a tévedés?
"Kiderült, hogy a mindig optimális munkapontban dolgozó benzinmotor többet fogyaszt, mint folyamatosan változó terhelésű?"
Nem, de nem is itt van a jelentős veszteség, hanem a többszörös átalakítás miatt (mechanikus->elektromos->mechanikus), ahol szorzódnak a veszteségek.
Amiről te beszélsz az a Range extender pl i3-ban van. Bár teljesítmény kell hogy Da, szóval nem fűnyíró a motor. Megint elkezdték feszegetni a wankel motort a kis tömeg, helyigény miatt ilyen célra.
Rollerre eddig én is azt mondtam, hogy kerékpár, de már terjed a neten valami indokolás féle, hogy az csak mechanikus áttétellel hajtott lehet vagy mi. Zűrös. Tanyán az elektromos suhanók durvábbak.
"Amitől én dührohamot kapok, azok a zöld rendszáms típusok (jellemzően a f*szhelyettesítő BMV meg merdzsó), amiben az elektromotor csak gyorsulásrásegítőnek van, tisztán elektromos hajtással csak a papír szerinti minimumot tudják menni a zöld rendszám miatt"
ja ettől nekem is hányingerem van.. pedig eccerű a dolog: hybrid, vagy tiszta e-motor technológia és 5l átlag alatti fogyasztás.. valamelyik bmw az e-motorral 11,5 literről lejön 9,5 literre és erre büszkék.
Bp-n nem megyek 8,5 felett az 1,6-s astrámmal, majdnem minden reggel, folyamatosan dugózva..
az összes Type2 aljzat rögzíti a kábelt. Aki meg olyan Type1 autót hajt, ami nem (ami 99% PHEV lesz, ampera vagy outlander) és sajnálja a pénzt egy zárra amit utólag tehet a kábelra, majd másodjára is olyan hülye, hogy nem tesz rá, az meg is érdemli.
Ezt én se értem miért nem így működik. Egy kis 4 ütemű CSENDES!!! fix fordulatú fűnyírómotor automata üzemben kapcsolgatna be, arról menne az utasfűtés, vagy egy zaporozsec stílusó kiegészítővel sőt, így állófűtés is mehetne, amivel az utasteret és az akksit is előmelegíthetné télen. Ez a motorka egy az egyben kiemelhető-cserélhető.
Ez lesz az elektronyos közelkedés befutója, de kegyetlenül meg lesz regulázva hathatóságilag, a bkv, máv is geciszemétül meg fogja sarcolni. Pedig... ezzel megoldódna minden. Nem kocsival járnának, hanem bkv-busz, vonat, hajó, majd onnan gurigára pattannak, ami teljesen kerékpárút kompatibilis. Persze a 10 centis kerekes szarokkal nem szabad foglalkozni, de meglesz ennek a befutó kerékméretű verziója. Olyan burzsuj babakocsikerékre tippelek. Tárolókat is fognak ezeknek készíteni tölthetősen.
Persze csak akkor, ha lesz egy csöpp eszük az agyatlan politikuszoknak. De nem lesz. Az árát is fel fogják .aszni, mert miért ne. Biciklista dinnyehéj is kötelező kellék lesz. A roller egyébként kerékpár, bár a kerékre szerelt oldalprizma és a pedálküllő nyomokban se fedezhető fel rajta és a világítás is mintha hibádzana elöl-hátul. A csengő sima ügy, a fék nem tudom megevan.
Úgy írtam, hogy az autódat a gyártótól kérheted BEÉPÍTETT kis aksival vagy BEÉPÍTETT marhanagy aksival is
"Hö? Mindegyik így működik."
Tévedés. A létező hibrid autók nayobbik százalékában a benzinmotor a kerekeket is hajtja. Amiről viszont én írtam, az a soros rendszer tisztán elektromos meghajtású autó, a benzinmotor kizárólag az aksit tölti, semmi mást nem csinál (na jó, a hulladékhőjével lehet fűteni az utasteret).
"a gond a rosszabb hatásfokkal van"
Kiderült, hogy a mindig optimális munkapontban dolgozó benzinmotor többet fogyaszt, mint folyamatosan változó terhelésű? Vagy az nem számít, ha egy autó árában nem kell megfizetni a sebességváltót, differenciálművet, kettős tömegű lendkereket, kuplungot, stb? Ez a két óriási előny nem képes kompenzálni az elektromos rendszer néhány százalékos veszteségét?
"Amitől én dührohamot kapok, azok a zöld rendszáms típusok (jellemzően a f*szhelyettesítő BMV meg merdzsó)"
Akik meghatározták a zöld rendszám feltételeit, azok a politikusok elsősorban saját maguknak akartak jót tenni.
Csereberélhető akksi igénytől függően? Osztán a rendszer többi elemével mi lesz? Nem lehet csak az akksit cserélgetni.
"az kérhet az autóba beépítve egy (akár 50-100 kilowattos) benzinmotoros aksitöltőt is"
Hö? Mindegyik így működik. Sőt, a soros hibrid csak így, a gond a rosszabb hatásfokkal van, ezért gyártanak már szinte kizárólag párhuzamos hibrideket.
Amitől én dührohamot kapok, azok a zöld rendszáms típusok (jellemzően a f*szhelyettesítő BMV meg merdzsó), amiben az elektromotor csak gyorsulásrásegítőnek van, tisztán elektromos hajtással csak a papír szerinti minimumot tudják menni a zöld rendszám miatt. De úgy soha nem használják őket, ezért nemhogy alacsonyabb, hanem magasabb a károsanyag kibocsájtásuk egy hagyományoshoz képest.
A mindenütt kaphatók a kicsi kerekeikkel a magyaros minőségű útfelületeken életveszélyesek. 20-30 centis kerék-átmérővel viszont már egész jól használhatók, ráadásul azok már nem csak aszfaltra jók, elmennek földúton vagy murván is.
"" Viszont az autógyárak igyekeznek az üzemanyagcella irányába mozdulni . Lehet , hogy pont nem a hidrogén lesz az elterjedt befutó , de a cella az egyik igen , szerintem . :) ""
Ezt írtam én is , hogy nem biztos , hogy a cellák hidrogénból fognak villamos energiát elöállítani , hanem más biztonságosabb anyagból .
Az utolsó bekezdésedet gondold újra ! Belegondoltál , hogy mekkora különbség helyre , súlyra a két véglet ? A beépített aksitöltö ,meg egy rossz álom :(
Azt már megbeszéltük, hogy (taxisokon és pizzafutárokon kívül) ilyen árakon új villanyautót csak sznobok és hülyék vásárolnak :)
...mert aki ért a számológéphez, az öt perc alatt ki tudja számolni, hogy egy villanyautó az élettartama alatt átlagos használat esetén soha nem fogja behozni az akkupakk horror árát.
Lentebb pontosan ezért kérdeztem , hogy nálunk lehetne - e úgy tölteni , mint Norvégiában a lakótelepen ?
Igen értem én , hogy sokkal rosszabb a hatásfok a hidrogénnál . Viszont ha biznisz lesz a hidrogénban , akkor nem fog kelleni leszabályozni az erömüveket csak azért , hogy a " zöld " energiát átvehessék . Így mindkét tábor termelhet hasznot a napelemesek és a " klasszikus " erömüvek is . Viszont a téli idöszak húzósabb lenne . Grágább töltés .:(
A hidrogénes rendszer rettentő veszélyes (a szükséges brutális nyomás miatt potenciális bomba minden autó és töltőállomás), viszont már léteznek alkohollal (metanollal) működő üzemanyagcellák is, én ezekben látom a távolabbi jövőt.
"A villanyautók nagyrésze még 40000km-t sem futott és árulják . Miért is ?"
Talán mert a gazdájuknak elege lett az örökös rettegésből: mennyi hatótáv van még / hol tudjuk tölteni.
Ha én lennék egy nagy autógyár, akkor gyorsan nekiállnék egy olyan villanyos személyautó-platform kifejlesztésének, amibe lehet tenni akkut 20 kilométerestől akár 600 kilométeresig, de aki nem akarja megszakítani a nagyon hosszú utakat, az kérhet az autóba beépítve egy (akár 50-100 kilowattos) benzinmotoros aksitöltőt is.
Azért megnézném azt a polgárt , aki még ha a cégnél töltené is ingyen a kocsiját , hogy arról táplálná be a házát . Nézz utánna , mennyibe kerül az akku és számold ki , hogy milyen a házad fogyasztása és vedd figyelembe , hogy a töltési ciklusszám a litium-ion-osnál ha jól emlékszem 1200 .
Na de mekkora farm? Előbb írtam, hogy az alap töltővel nekem kb. 14 óra alatt töltene fel. Farm az jó ötlet, de koncentráltan ki kellene menni érte a pusztába, ami hatótáv + idő. Odahaza az 5-10 kilós töltő meg napközben töltene, mikor sokszor kell az autó és 90-200 kilométer hatótávot 10-15 nap alatt tenne bele? Mármint most nyáron. Télen még hosszabb az időtartam. Teljesen jó lenne a francia atomenergia :-P
És akkor jön a gazdaság, mert aki a farmra beruház, az majd meg is szeretné kapni kamatostól, ezért emlegettem vidéket, ahol már 90-100 forint körül mozog a töltési kilowatt.
Más meghajtású autókat is árulnak 40000 km alatt . Lehet az ok egy személyes tapasztalatszerzés , csalódás a kocsiban , akár családi probléma , pénzügyi , stb .
Viszont szerintem a tehetösebbek megvették , kipróbálták és eladják .
Így voltam én is 10 éve a klímával , amikor megvettem a házat füteni . Ha beválik hagyom , ha nem , hát repül ( nem volt drága ) . Mivel bevált így már 10 éve füti a házamat . Ebben az évben vettem mellé egy másikat , ami hüteni is tud , mert meleg volt a nyár . :)
Az autódat a napelemfarm melletti töltőnél megtankolod kilowattonként 18 forintért, aztán hazamész és amíg az autó a garázsban áll, addig arról megy a házad a 37 forintos utcai villany helyett.
Én lusta lenél ezt csinálni, de ismerek embereket, akik két forintért az anyjukat is...
Viszont ha 20 év alatt menne bele, akkor érdemes elgondolkozni, hogy egy új benzines és egy használt villanyos közti 2 millió forint különbség mire lenne jó.
"A villanyautók nagyrésze még 40000km-t sem futott és árulják . Miért is ? "
Nyilván kevesebbet futnak mint a dízelek, ugyanis nem ugyanarra valók.
Nálam pl. 20 év alatt menne bele ennyi.
Hahun 40000km futás alatt 13 ezer eladó nem elektromos autó van azokat miért adják el? Azért mert mind szar?
Az elektromos autózás és egyáltalán minden elektromos hajtásnak két rákfenéje van: az elektromos áram előállításának olcsónak és egyszerűnek nem nevezhető jelenlegi módjai, de még nagyobb probléma annak a tárolása. Amíg nem következik be valódi technológiai áttörés, addig igazából nem lesz életképes tömegcikk semmilyen elektromos hajtás, addig csak mellékes dolgokról vitáztok.
Egyébként sok okos ember szerint a valódi megoldás az üzemanyagcella lenne, csak itt megint a hidrogén tárolása a benzintankhoz hasonlóan a problémás, itt kellene áttörés. Mert jelenleg ez is gyerekcipő, nincs biztonságos megoldás.
Gőzerővel folynak a kutatások, de a "pénz az isten" világunkban ez kissé lassan halad. Ezért nincsenek olcsó elektromos autók sem, egyszerűen nem éri meg. És most nem 50%-os profitéhségről beszélek, hanem gyakorlatilag nullszaldóról.
De ahogy nézem, előbb következik be a legnagyobb világméretű környezeti-ökológiai/szociális/társadalmi katasztrófa az emberiség történelmében, mint egy valódi áttörés. Mit számít, hogy szétesik a világ, nekem most legyen jó.
És azután már senkit sem fog érdekelni, hogy mikor lesz olcsó elektromos autó...
Megnövelni biztosan nem fogom, mert egyrészt eddig bőven elég volt, másrészt már 1x32A.
De az egyik szomszédunk (bár már nem itt lakik, de szokott járni ide) villanyszerelő, ő ajánlotta annó ezt a céget, neki is elmeséltem a dolgot és azt mondta, hogy ennek utána néz, mert neki sem rémlik, hogy 10-esre kellene kicserélni.
Azonban...Hát igen.
A távolság is van 30 méter (oda-vissza az már 60m, ugye) az órától a lakáselosztóig. Mindegy is, mennyi, a lényeg az, hogy ha már van teljesítménymérő, hát most megnéztem, mi történik 26,7A-es terhelésnél. Azért ennyinél, mert ennyit tudok most viszonlyag egyszerűen bekapcsolni :) Az, hogy a jelenlegi 233V lemegy 228V-ra, ami barátok között is 2% feszültségesés. Persze nem egy hitelesített mérő, de a változás akkor is sok. Melegedést még nem néztem, de majd megmérem azt is.
Mesélhetnék arról, miért van/maradt a 6-os, le is írtam itt már szanszét, de igazából lényegtelen. Nem jó, oszt kész.
Hamar törsz pálcát az üzemanyagcella fölött . Viszont a hidrogénra is vannak müködö autók . Párhuzamosan történik a fejlesztés az összes lehetöségre . Majd a vásárlók eldöntik , mi lesz a befutó . Nézd meg a használtautó hirdetéseket nálunk a legnagyobb használtautókereskedésnél például ! https://www.aaaauto.sk/ojazdene-vozidla/elektromotor.html Az árakat ,évjáratot és a kilométert biztosan érted :) A villanyautók nagyrésze még 40000km-t sem futott és árulják . Miért is ? Németeknél megkérdeztek tulajdonosokat és a többség azt mondta , hogy mégegyszer biztosan nem vennének elektromos autót .
Az üzemanyagcellásra is azt írják plusznak , hogy bármikor rásegíthet a hállózatra , akár áramszünet esetére is megoldás . Tudod mindenki a saját lovát dícséri . Pár év múlva meglátjuk . Én már igyekszem ezt az utolsó évet még a kis Polo-val kihúzni nyugdíjig , aztán csinálnak amit akarnak !
Az EV autó nem jó mindenkinek, nem is fog 100% teret hódítani.
Mint ahogyan a dízel se jó sok város rövid távra, stb.
Viszont sok embernek pont jó lenne, lemondással sem járna (pl anyu második autó helyett, stb).
Én nyáron motorozok, télen mopedautózok, csak akkor ülök be a nagy autóba ha szükségem van rá. Az esetek 90%-ban nincs is. De ettől még nem helyettesíti a mopedautó, motor a rendes autót, csak kiegészíti.
Ha van a családban egy EV és egy ICE akkor nagy valószínűséggel az esetek 99%-ban el lehet úgy osztani hogy mindenki elérje a célját.
130al eleve nem érdemes menni a pályán, annyival többet zabál. Tesla meg nem a mi szintünk, meg aztán előbb látni kellene, mert sokszor csak a szája volt nagy a csávónak.
Pár látványpékség terméken kívül nem nagyon látom azt az igyekezetet. Meg aztán mi lesz? Vagy elautózod egy nap alatt, vagy jövő hétre elpárolog a tankból. Én követtem sok más fejlesztést, legviccesebb talán a metános volt, ami egy szénerőmű hulladékából állított elő metánt, persze jó sok energiával. Miközben a szénerőművet lassan be kellene zárni :-) Olcsó hobbi projekt lehetett az összerakása, csak a gyakorlati jelentőségét nem értettem. Meg nálam okosabbak sem :-)
Viszont az autógyárak igyekeznek az üzemanyagcella irányába mozdulni . Lehet , hogy pont nem a hidrogén lesz az elterjedt befutó , de a cella az egyik igen , szerintem . :) Számukra a lét a tét és rövid az idö itt Európában . Rövidesen meglátjuk , hogy Debrecenben mi lesz a gyártott autó , sima elektromos , vagy valami más .
nem leragadtam hanem az volt a kérdés. "most el kell indulni stuttgartba és 10 óra alatt kiérni"
Amúgy Tesla Bjorn épp olyan teszteket futtat, hogy 1000km-t milyen autóval mennyi megtenni. Etron és Model X 10óra pár perc, ioniq 11 óra. Leaf és új Ioniq már gáz.
Ezek töltési időveszteséggel mért idők pályán, 130-al
De amikor nekem eszembe jutott, hogy holnap ugorjunk ki bécsbe, akkor reggel beültünk a konába, és mentünk, és haza is értünk, 2x20 perc töltéssel, egyik alatt mekiztünk, másik alatt pálya matricát vettünk, ami nem volt egyszerű a hülye omv miatt. Igaz ez csak 610km volt, és maradt még benne bőven töltés
Max annyira lennék zavart ha stuttgartba kellene menni, hogy miképp kerüljem el a smatrics töltőket, mert marha drága cégesnek, de ennyi.
Tessék, elvileg 10:30 alatt 16€ töltési költséggel kint vagyok. Egyébként mennyi is lenne? :)
De azt is nézhetjük, hogy van egy NV200as Nissanom. Ezer év alatt nem lett rá kötve annyi, ami az elektromos társának a bekerülési költsége lett volna. Igaz némi parkolást kell fizetni, de nem vagyok a pénzem ellensége, főleg ha azt ki lehetett gazdálkodni, az elektromos 10+ milliós ára már meredekebb volt. Másodiknak ide-oda möhözni jó lehet, de ahhoz még csöppet drága. És így a kocsmárosom is jobban jár, mert ha nem muszáj akkor tömegközzel vagyok és felé parkolási díjat eliszom :-)
Villanyászban itthonról nincs tapasztalatom, szomszéd irodába lengyelek jártak, akármi is lehet. Ja de, én lengyelekhez. Kollégák telefonos cuccokat támogattak kb. 600+ kilométeres körzetben, de szerver/hálózat nyomkodás sem túl ritka. Hazai MS központ is fel Európát látja el. De elég csak a kölyköt hordani karateversenyre. Vagy jéghoki. Vagy balett. Vagy bármi. De ezért sem azt emlegettem, hogy én meg Amsterdamba csináltam ugyanezt, hanem pár valós hazai körítést írtam, csak leragadtál Stuttgartnál.
Mondj még egy marhát Mekkeleken kívül, aki nem tartana erre a célra egy helyi szakembert :)
Persze, majd a kis villanyszerelő nekiindul 12 órán belül Stuttgartba.
Maradjunk a realitás talaján, mert mindjárt jön a kőműves akinek azonnal betonoznia kell és ki kell vinni futóval a betonkeverőt, és egy villanyautó se nagyon vontathat (model X igen)
Amúgy meg ilyen célra van ügyeleti díj, ami havonta ketyeg...
Nem olyan régen írtam ide a problémát, de úgy tűnik már elfelejtődött.
Az órától csak 6-os vezetékek jönnek. Az a 20 meg 80ezer, ebben az árban két picsa kis doboz (egy-egy kismegszakítónak) felkúrása van az óraszekrény mellé, ebbe mennének a 10-es vezetékek, onnan mennének tovább egyrészt a már meglévő 6-os vezetékeken, illetve 2 új szálat kell kihúzni a padlásra a vezéreltnek a már ott kévő kötődobozba.
Erre mondott 80ezret annak a cégnek a tulaja, akik 2014-ben csinálták a komplett óraszekrényt és vezetékezést.
Ami szerintem pofátlan ár, ha a lehető leglassabban csinálják, akkor is max. 1 órás munka...
Igen, ez a probléma. Írtam ide korábban, hogy a gond az, hogy az órától csak 6-os vezetékeket húztak 2014-ben, most már tizes kell. A többi Elekhez írt válaszomban lesz...
Lehet, én mondjuk többször voltam olaszoknál és franciáknál is, mert autóval értelmesebben, olcsóbban jött ki a dolog és akkor országon belül is tudtunk kerülni. Stuttgart viszont melóról szólt, oda pont nem megy repülő és mondj még egy marhát rajtam kívül innen a csoportból, aki repülőn vitte a komplett felszerelését létrástól mindenestől. A sem egyszerű logisztika. Egy nagyobb szerver csaksak, az kis híján kézi poggyász :-)
Én mondjuk Amsterdamba jártam dolgozni, de mégsem ezzel példálózok. Éves szinten nem sok a futás, de Bp-Szeged szinte állandó volt, most Bp-keszthely, Szombathely, de ne már egy 5 milliós autó meg abban is korlátozzon, hogy értelmesen el se tudjak vele menni nyaralni. Ami néha csak Bp-zebegény táv, mert gyorstöltő az út túloldalán és én mondjuk ritkán látogatom a család egyik felét, de ott sem tudom tölteni, másik felénél sem. Sorban vannak a vidéki melók, de csak Bp és környékén elmegy simán a hatótáv feletti kilométer. Menjünk le Velencére, nézzük meg új sógort egy ebédre (ott mondjuk van áram bőven), ésatöbbi. Azért ez a megfizethető árú 100-200 kilométeres hatótáv nem egyszerű és most speciel odahaza 13 órát mond a töltésre. Nyáron ez több lenne, mert melegebb az akku. És akkor a mellékesek, hogy vidéken sok töltő vasárnap nem üzemel, de komplett térképpel, több szett kábellel és mindenféle alkalmazással, feltöltő kártyával kell nyakig lenned.
"az első dobozra a villanyóra szekrény után van valamilyen előírás, hogy hol kell lennie?"
Az a doboz lehet akárhol, feltéve, hogy a doboz szabványos és a vezeték odavezetése/burkolása is szabványos.
"két kis dobozt, amiben egy-egy megszakító lenne csak"
Ha a továbbmenő vezeték keresztmetszete is megfelel a villanyóránál lévő biztosítéknak, akkor abba a dobozba nem kötelező kismegszakító, elég a dobozban csak egy csokival toldani. Így nem kell minden zárlatnál a lecsapódott kismegszakító miatt felmászni a padlásra :)
De én inkább rászánnám azt a kb húsz ezer forintot egy regisztrált szerelőre, aki hosszabbra cserélné a villanyórából kijövő vezetéket. Ha minden összeszámolsz, akkor belátod, hogy ez nem kerülne sokkal többe, viszont a végeredmény sokkal megbízhatóbb.
Nincs köze hozzá a szolgáltatónak már. Megteheted amit akarsz a VONATKOZÓ előírások a >> szabványos-biztonságos szerelés betartásával.
Csak az ADDIG (az első dobozig) tartó és abba ÉRKEZŐ vezetékre (minimum vastagság) van elvárása. De a nyomvonla és hossza nem érdekli. Ami rákerül ott az sem....
Erről jut eszembe: arra az első dobozra a villanyóra szekrény után van valamilyen előírás, hogy hol kell lennie? Vagy milyennek kell lennie? Mert egyszerűen meg tudnám oldani a problémámat, ha a padlásra a most meglévő toldáshoz beraknék két kis dobozt, amiben egy-egy megszakító lenne csak. Egy a normál, egy meg a leendő vezérelt áramhoz.
A mérőórából jövő vezeték kicserélésÉhez regisztrált szerelő kell, ami nem olcsó sport.
----
Viszont: a mérőórából KIjövő vezetéket már bárhová áthelyezheted és bárhol el is vághatod...
Ezért szerintem ésszerűbb meghagyni azt az ALU vezetéket a mérőóra és a leendő elosztó közötti szakaszon. .... és csak elvinni oda-rarfelé ahová rakod majd a saját elosztódat.
Ezt így bármelyik villanyszerlő megcsinálhatja és magát az új elosztó dobozt is felteheti ahová kéred. Az új elosztóban pedig szépen beköti a fogadó sínre a meghagyott ALU vezetéket ami a mérőtől érkezik.
Osztjóvanaz úgy az elosztótól a mérőig a meglévő ALU-ból is.
Az elosztóba pedig bekerül amit akarsz és onnan tovább már tetszésed szerint vezetékelhető tovább a ház.
Elég, ha csak öt évente egyszer esik meg, vagy már az is elég, ha csak benne van a szerződésedben, hogy ha az ügyfél telefonál, hogy baj van, akkor pl 12 órán belül ott vagy nála teljes felszereléssel, a hibajavítás kapcsán felmerülhető összes anyaggal, pótalkatrésszel (nekem volt hasonló munkám).
Ilyenkor vagy nem vállalsz ügyfelet Stuttgart-ban, vagy nem elektromos autót alkalmazol.
Az órától az első dobozig regisztrált szerelő cserélheti ki a vezetéket, a szolgáltatóval egyeztetve, hogy ki, mikor szedi le, és teszi vissza a plombát.
Vele kell megbeszélned mit hova hogyan kérsz, és hogy mennyibe fog kerülni. (sokba)
"Ha csak elektromos autók lennének, akkor milyen típusú villanyautót vásárolnál ha bármikor előfordulhat, hogy mondjuk kb 10 órán belül Stuttgartban kell lenned? (BP-Stuttgart 920 km) Vagy ha időnként olyan helyekre jársz pl nyaralni, ahol a villanyautózás még gyerekcipőben jár?"
kb 120 éve létezik polgári légiközlekedés. 1:40 repülővel. Googlizz rá, megtalálod a megoldást
Ahola villanyautókról beszélünk , mindíg azt kifogásolom , hogy miért kell közép és felsöbb kategóriás autókat villamositani , vagy mondjuk egy srortkocsit a Porsche-t ? Városba rövid utakra kis kocsi akkupakkos , hosszú útra meg üzemanyagcella , CNG , metán , LPG , hidrogén .
Ebben egyetértünk.
Mondjuk egy polo méretű kocsi, 50-100km akkus hatótáv, 50le elektromos motorból, meg egy 500 köbcentis vagy még kisebb range extender.
Nyilván nem húzná fel az alpokba a yactomat, de nincs is rá igényem.
De ilyen valószinűleg sose lesz, ezen nincs elég vastag haszonkulcs.
"Sokkal jobban eladható lesz az üzemanyagcellás kocsi mint az akkupakkos elektromos ."
baromság. Az üzemanyag cellás autó egy akkumlátoros elektromos autó, csak kisebb az akku, és beletesznek egy extra hidrogén tartályt, megy egy bazi drága töltőrendszert, és egy irgalmatlan drága üzemanyag cellát, amiről tölti az akkut.
Sokkal drágább, kisebb hatásfokú, de jó a benzinkutaknak, mert tankolni fognak hidrogént.
Vettem egy régi házat, amiben három fázisú hálózat van+ külön mért éjszakai.
Biztosítékok csak a villanyórában vannak, mind leplombálva. A házban elég kacifántos a vezetékelés, kapcsolóknál, dugaljaknál a szivárvány minden árnyalata előfordul, ráadásul van ahol réz+alu kábel van összesodorva.
Szeretném biztonságossá tenni a hálózatot. Első lépésként kellene egy házon belüli biztosítékokkal ellátott elosztószekrény, hogy megfelelően szét legyen osztva a három fázis.
Úgy tudom, hogy a villanyórától bejövő első doboznál már hozzányúlhatok a hálózathoz. Oda szeretném rakni az elosztószekrényt. Csak az a problémám, hogy ez a doboz a majdani hálószobában található. Mivel alu vezeték van behúzva az órától, ezért szeretném kicseréltetni réz vezetékre.
Az lenne a kérdésem, hogy ezt a cserét (mármint a villanyórától az első dobozig) a szolgáltató végzi el? Kérhetem tőlük azt, hogy esetleg máshol húzzák be a vezetéket, mondjuk ha az előtérbe kérném, mert oda szeretném szereltetni az elosztószekrényt, akkor behúzzák nekem odáig?
Válaszokat köszönöm!
Ha fogalmazásomnak köszönhetően valami nem érthető, akkor arra is válaszolok. (ha tudok) :)
Ha csak elektromos autók lennének, akkor milyen típusú villanyautót vásárolnál ha bármikor előfordulhat, hogy mondjuk kb 10 órán belül Stuttgartban kell lenned? (BP-Stuttgart 920 km) Vagy ha időnként olyan helyekre jársz pl nyaralni, ahol a villanyautózás még gyerekcipőben jár?
Amikor elterjedtek a benzines/gázolajos járművek, egy csomó civilizált helyen nem volt benzinkút. Elképesztő szívások voltak és a nagyobb nyaralások tiszta expediciós felkészülést igényeltek, mert egy benzinkút felépítése nem olyan egyszerű ám...
másrészt ha az autószalonokban majd kizárólag hibridek lesznek kaphatók (mert csak ezek képesek megfelelni az új sötétzöld EU normáknak), akkor hiába mondod az eladónak, hogy mutasson olcsóbb autót, mert te nem szeretnéd kifizetni a plug-in hibrid hajtás felárát (pl nincs hol tölteni), sajnos vagy hibridet veszel jódrágán, vagy nem veszel új autót, inkább jársz tovább a régivel :)
Nos, az (új) autó nem jár alanyi jogon, ha nem futja olyanra hogy ne pusztuljon el tőle az unokád, a régi kocsid meg már kitiltották
Másrészt mire ott tartunk hogy nem lesz belsőégésű a kínálatban már olcsóbb lesz.
Harmadrészt ez nem történik meg a te életedben, emiatt ne sírd tele este a párnád.
milyen típusú villanyautót vásárolnál ha bármikor előfordulhat, hogy mondjuk kb 10 órán belül Stuttgartban kell lenned? Jaja velem is hetente megesik hogy egy napon belül oda kell érnem moszkvából párizsba, másnap meg tovább fokvárosba, és mindezt természetesen csak saját villanyautóval tudom megtenni.
Ilyenkor hozza utánam az egyik helikopterem a dízelgenerátort, a másik meg a gázolajat hozzá.
Pont , hogy szerintem az elektromos autók nagyszámban akkor fognak fogyni , ha városi autó méretben fogják gyártani és olyan áron eladni . Mint már írtam , a kínaiak által irányított Volvo leányvállalata akarja behozni Kínából a kis városi villanyautókat elfogadható áron . Ahola villanyautókról beszélünk , mindíg azt kifogásolom , hogy miért kell közép és felsöbb kategóriás autókat villamositani , vagy mondjuk egy srortkocsit a Porsche-t ? Városba rövid utakra kis kocsi akkupakkos , hosszú útra meg üzemanyagcella , CNG , metán , LPG , hidrogén . Az EU határozat alapján ugye minden lakótömb ami most épül , köteles lesz a saját költségére 10 parkolóhely felett kialakítani töltöpontokat a saját pénzéböl .
Az üzemanyagcella és a fentebb említett üzemanyagok rákényszerítik a gyártókat a gyors váltásra , mert 2022 nagyon közeledik . Az emberek megbízható , gyorsan tankolható és hosszú hatótávú autót akarnak , mint a benzín és gázolaj meghajtásúak . Ezért gondolom én , hogy a napelemes túltermelést a jövöben a hidrogén elöállítására fogják kihasználni . Így jól járnak a napelemparkok gazdái és a klasszikus erömüveké is . Töltöállomást meg gyorsan lehet telepíteni , csak pénz és biztonság kell hozzá , hogy megtérül és hasznot is hoz . Villany töltöállomások sokkal nagyobb hálózatfejlesztést igényelnek és lomhábban jönnének létre . Fö kérdés viszont az , hogy ki lát benne bizniszt ?
"Már ma sem eladható a legyártott elektromos autó nagy része"
Egyrészt készakarva nem említettem elektromos autót, amibe sok millió forintos óriási akkumulátor kell, ami ezért az esetek nagy részében a megvásárlását gazdaságtalanná teszi (pénzpazarlás), mert sokkal drágább az aksi, mint amennyi üzemanyagot megspórol,
másrészt ha az autószalonokban majd kizárólag hibridek lesznek kaphatók (mert csak ezek képesek megfelelni az új sötétzöld EU normáknak), akkor hiába mondod az eladónak, hogy mutasson olcsóbb autót, mert te nem szeretnéd kifizetni a plug-in hibrid hajtás felárát (pl nincs hol tölteni), sajnos vagy hibridet veszel jódrágán, vagy nem veszel új autót, inkább jársz tovább a régivel :)
"A hibridek csak ideig - óráig lesznek megtürve . A második szigorítás után azok is beadják a kulcsot"
Ha csak elektromos autók lennének, akkor milyen típusú villanyautót vásárolnál ha bármikor előfordulhat, hogy mondjuk kb 10 órán belül Stuttgartban kell lenned? (BP-Stuttgart 920 km) Vagy ha időnként olyan helyekre jársz pl nyaralni, ahol a villanyautózás még gyerekcipőben jár?
Előbb legyen az egész EU-ban 20 kilométerenként egy-gy hatalmas 50-100 állásos autótöltő-parkoló-autósmozi, wc-vel és büfével, ingyenes helyi buiszjárqattal és ez UTÁN lehet elkezdeni arról beszélgetni, hogy lehetne-e nem hibrid, hanem tisztán elektromos az autók 95 százaléka (100 százalék valószínűleg soha nem lesz, mert egyeseknek nincs idejük még fél órás "gyors" villanytankolásra sem).
Szerintem is, sokszor számolhattam már hogy egy 50-100km-t tudó plugin hibrid esetén nálunk egy héten ha egyszer indulna be a benzinmotor. Sok város, rövidtáv van, oda sokkal jobb lenne mint a jelenlegi.
Majd 5-10 év múlva ha autócsere lesz akkor valószínűleg ilyet fogok venni, addigra lesz gondolom bőven belőle használtan.
"A kismegszakítót lekapcsoltuk, a hűtő hosszabbítóra lett téve, ez a része rendben. Holnap reggel hívok szerelőt, de akkor ezek szerint - a lakás kb. 15 éve lett felújítva, a vezetékek dobozban futnak, a lámpa kb. 5-6 méterre van a villanyórától és biztosíték táblától - azért nagy szétverés nem várható."
Ha szerencséd van, akkor lehet, hogy egy kis vezeték után húzással a lámpatest, ill. foglalat bekotesnel megszüntethető a hiba.
A halogén izzó nagy hotermelo is, ezért maga a foglalat és a bekötés, melegszik, kontakthiba miatt a vezeték szigetelése a bekotesnel megolvadhat, zárlatot okozhat.
Amúgy a 15 évvel ezelőtti felújításnal jobban at lehetett volna a hálózatot gondolni, pl. a hűtőnek jobb lett volna külön áramkört kialakítani és a világítást is az erőátviteltől elválasztani.
"egutóbbi izzócsere alkalmával nem tudtam belevalót venni, csak olyat, ami a lámpán jelzettnél nagyobb teljesítményű"
Valószínűleg a túl nagy teljesítményű izzzó végleg tönkretette a lámpádat. Utólag már hiába cseréled az izzót jó teljesítményűre, ha már valahol szét van égve a lámpa belseje, a tönkrement alkatrész bármikor újra zárlatot csinálhat (peches esetben akár tüzet is okozhat).
Vegyél egy másik lámpát (az új lámpa kiválasztásánál NE az legsen a fő szempont, hogy a régihez milyen izzók vannak már megvéve!)
Akkor mesélj légyszíves ! Mit nem tudok az autó akkumulátorokról .
Csak úgy zárójelben : Hirtelen miért jelennek meg a hidrogén üzemanyagcellás európai kocsik is az autószalonokban ? Mert lábon akarnak maradni a gyárak . A fejlesztö cégek ígérgették az áttörést akkumulátorok terén , de csak ígéret maradt . :( Így 2022 után ha nem akarnak csödöt mondani a nagy gyárak , kénytelenek lépni . Sokkal jobban eladható lesz az üzemanyagcellás kocsi mint az akkupakkos elektromos .
- a hálózat szabályzás rohadtul nem működik és nagyon sok pénz ráköltés nélkül nem is fog
- akku még Musk akarása ellenére sem akar áttörő siker lenni, pedig rengeteget fejlődtek a régi állott vízhez képest
- az éjszakai áramot mégsem lehet korlátozni, mert a villany autósok, a nagy kapacitású akksikat pont akkor fogják tölteni, pedig nappal jobbat tennének a hálózat terhelésnek is mobil pufferként
- a vezetékeket meg összeköthetjük, de a lengyeleknél lenulláznak még pár alállomást a németek és onnantól mindenki országon belül fogja kergetni a marha sok áramát.
De, gond a szabályzás. Máshol ráadásul jobban szopnak vele. Amúgy országon belül mit kellene összekapcsolni? Össze van minden mindennel is. Akkut meg hagyjuk, nem lehet vele gigawattokkal tervezni, értelme nincs. Főleg mig nappal nincs mivel olcsón tölteni, hogy aztán este kivegyük belőle a harmadát, bazi nagy hőterheléssel.
Nem gond hálózat szabályozása!!! az simán megy múszaki szempontból.
A gond a pénzügyi következmény
A "nade ki és hogyan fizesse a készenléti/tartalék kapacitásokat" kérdése.
Ezért terjesztik az akku pakkokat, ami megoldja ezt is. Nomeg kapcsolják össze a hálózatokat ahol csak lehet. Mert a nagyobb egybefüggő hálózat jobban kiátlagolja a terhelésket-termeléseket.
----
Az e-autó akku témában frissítened kéne az információid...
Viszont ez csak a kezdet . Amíg a napelemmezök is csak kezdetben voltak , semmi gondot nem okoztak . A gond akkor kezdödött , amikor átlépték a piros vonalat . Akkortól jelent néha gondot a hálózat életbentartása . Villanyautónál is amíg pár darab van , addíg nem gond . Ha sok lesz , akkor fog probléma lenni a töltés . Nem csak hely, hanem energia oldalról is . Elég a Norvégokat megnézni. Gondolod , hogy nálunk a lakótelepi lakásokból hosszabbítón keresztül sokan akarják tölteni az autót ? Ha akarnák is a rendszer elbírja ? Németek 1 millió elektromos autóval számoltak 2020-ra . Már kitolták a dátumot 2022-re . Stutgarti intézettesztelt elektromos autókat és arra a következtetésre jutottak , hogy nyáron még úgy elmegy a dolog , de télen a hidegebb idöben bizony az akkumulátorok kapacitásának csak töredéke megy a meghajtásra , a többi az akkupakk és a személyek komfortjára . Így a hatótáv radikálisan lecsökken . Az akkupakkok kapacitása is radikálisan csökken . Évente 15000km-errel számoltak . A harmadik évben már csak 70% környéke jött ki . Kérdezem én , Te veszel egy kocsit , amire 427km-ert deklarálnak . Közben télen meg rájössz , hogy hát a felét , ha kiadja . Pár év után meg beadod a használt autók hirdetésekbe , mert már bánod , hogy megvetted :(
Köszi, pontosat nem is vártam el, csak elég hülye vagyok az elektromossághoz, és szeretném egy picit látni, hogy mi lehet a helyzet, mennyire nagy a baj.
A kismegszakítót lekapcsoltuk, a hűtő hosszabbítóra lett téve, ez a része rendben. Holnap reggel hívok szerelőt, de akkor ezek szerint - a lakás kb. 15 éve lett felújítva, a vezetékek dobozban futnak, a lámpa kb. 5-6 méterre van a villanyórától és biztosíték táblától - azért nagy szétverés nem várható.
Elméletileg nem folyhatna áram a lámpában lekapcsolt kapcsolónál, DE sajnos van, hogy nem ez a helyzet.
Mivel azt írtad, lekapcsolva is sercegett, folyhat akkor is áram, magától a vezeték nem szokott "unalmában sercegni" úgy ,hogy közben nincs benne áram.
Pontosat tudni viszont itt sem fog senki, nem vagyunk távolbalátók.
Ezeket a helyszinen egy villanyszerelővel meg kell nézetni. Mielőbb.
A kérdéseid nagy részének megválaszolásához roppant kevés az információ, pl a "mennyire kell a lakást szétverni" teljesen attól függ, mi a baj, mekkora, hol keletkezett, és hogyan van a villamos hálózat szerelve. Panel, régi építés, modernebb épület, stb.
Ha dobozok és csövek vannak (nagy találmány) a szétverés általában 99.9%-ban elmarad.(nincs, nem szükséges)
Ha a falba fixen vannak a vezetékek bevakolva, esetleg bebetonozva(sajnos), akkor néha még a szétverés sem opció.
Ennek ellenére azért egy-egy hibát külső vezetékezéssel, legalább átmenetileg meg lehet oldani.
Nem túl esztétikus egy ordas kábelcsatorna a szoba falon, de legalább nem ég le a lakás.
A tűzveszély, ameddig elektomos hiba, annak nyilvánvaló jelei vannak mindig fennáll, ez nem azt jelenti, hogy tűz is lesz, de _lehet_.
Erre utal a veszély szó, fennáll a veszélye, a tűz lehetősége.
Én a helyedben lehet inkább automatát lekapcsolnék, hűtőt hosszabbítóznám, átdugnám, és a szakember kiérkezéséig nem sütnék. Biztos ami biztos.
Túl lehet élni sütés nélkül 1-2 napot, leégett lakással már nehezebb a dolog.
Ezt azért másképp látom. V. kerület és környéke egyre jobban elektromosodik. Megspórolja a parkoláson. Eddig havonta 1-2 elektromosat láttam, most iszonyat mód szaporodnak, napi 100at biztos látok a legkülönfélébb márkákból is. Tavaly alig láttam pár Teslát, most szinte naponta.
Nekem ez pont itt van az egyik előző vitából, szoktam nézegetni. 10 kilowattos rendszer, aznap 26-ot termelt. Szóval mintha 2.5 órát sütött volna a nap:
Már ma sem eladható a legyártott elektromos autó nagy része , mert nincs rá igény és pénz . Nézd meg milyen áron jutsz egy Leafhoz, vagy egy E-up-hoz . Ha ettöl nagyobbat akarsz , akkor azért elég mélyre kell nyúlni a zsebbe egy átlagpolgárnak . Az autógyárak nem jótékonysági társulat , így nem fognak olcsón adni egy új tervezésü kocsit csak azért ,hogy a politikusoknak az álma teljesüljön .
A hibridek csak ideig - óráig lesznek megtürve . A második szigorítás után azok is beadják a kulcsot .
Bocsánat, egy rendkívül hozzá nem értő hozzászólás következik.
Nappalinkban van egy mennyezeti lámpa, ceruza halogén izzó van benne, és fényerőszabályozós kapcsolója (is) van. A lámpa nem zárt, tehát tud szellőzni (nem tudom, van-e ennek jelentősége, inkább leírom). A lámpa tizenéve megvan, sosem volt vele gond. Kb. két hete történt, hogy minden feltűnő előzmény nélkül nagyot villant és pukkant, természetesen lecsapta a biztosítékot, méghozzá nemcsak a "kicsit", amiből sok van, hanem a villanyóra alatt lévő háromból a megfelelőt. Első gondolatom az volt, hogy kiégett az izzó, de felkapcsoltam a lámpát és égett, igaz, néha volt egy kis sercegés, és ezzel párhuzamos pislákolt is a lámpa fénye. Második az volt, hogy a legutóbbi izzócsere alkalmával nem tudtam belevalót venni, csak olyat, ami a lámpán jelzettnél nagyobb teljesítményű, ezért talán az idők folyamán elolvadt egy szigetelés, és zárlat keletkezett. Lecsapva a villanyórát izzót cseréltem (ez már belevaló wattszámú) - ez nagyon nem volt egyszerű dolog, mert rendkívül macerás feladat addig szétszedni a lámpát, hogy hozzáférhetővé váljon az égő - de laikus szemmel nem láttam semmi rendellenességet. Utána jó volt minden, semmi sercegés. Ma azonban megint pukkanás-villanás, biztosíték lecsap. Visszacsapva megint működött a lámpa, de sercegett, ezért lekapcsoltuk, majd így (lekapcsolt állapotban) is volt egy pukkanás - biztosíték lecsapás, azóta semmi. A pontos leíráshoz hozzátartozik, hogy ez a lámpa ugyan nem volt felkapcsolva, de ehhez a biztosítékhoz tartozó másik viszont igen. Természetesen azóta a lámpát nem kapcsoljuk fel, viszont azt nem tudom megtenni, hogy az a kisbiztosíték, amire a lámpa be van kötve, lecsapva legyen, mert azon van a hűtő és a villanysütő is. A hűtőt még csak tudom üzemeltetni másik konnektorról hosszabbítóval, a sütőt azonban nem.
Az lenne a kérdésem, - ha a leírásból egyáltalán megállapítható - hogy valószínűsíthetően hol lehet a hiba: a lámpánál, avagy a biztosító tábla és a lámpa közt valahol a falban, és a megjavításához mennyire kell szétverni a lakást, szóval mire számítsak?
"Nyomhatod az árakat ahová csak akarod , de nem ez a döntö hanem az , hogy nincs mérnök , aki tudna olyan benzín , vagy dízel motort tervezni , ami megfelelne a 2022-es majd a késöbbi elvárásnak"
Az általam említett 30-60 százalékos áremelkedés nem a csoda-hatásfokú robbanómotorok magasabb ára miatt lesz :),
hanem a q drága elektromos fogyasztáscsökkentő trükkök miatt. Az első CO2 szigorítási lépcső valószínűleg még tartható lesz fékezési energiatárolással (KERS minden új autóba), de a következő CO2 lépcső után gyakorlatilag nem lesz olyan új autó, ami nem "plug-in hibrid" valamennyire (tehát legalább 20-40 km-re elegendő, kívülről tölthető akkumulátor lesz minden új autóban), ezzel (és némi számbűvészkedéssel) az autógyártók képesek lesznek tartani a még szigorúbb co2 előírásokat.
És ezután azok, akik pontosan tudják, hogy soha az életben nem fogják tudni konnektorral tölteni dugni az autójukat, azok is kénytelenek lesznek kifizetni a plugin hibrid hajtás durván magas extra felárát, hiszen másmilyen autót nem lehet majd kani a piacon (pl mint most a turbó: ha kel, ha nem, nem kapsz másmilyet). Vagy majd nem vesz új (drága) autót, hanem jár a régi ronccsal amíg mozog és közben dicséri az EU szakértők bölcsességét.
...és tegyük hozzá, hogy a benzinmotoros személygépkocsik valószínűleg kb 0,0000001 százalékkal járulnak hozzá az EU össz széndioxid kibocsátásához, na ezen akarnak most javítani egy icipicit, ezért van ez az egész hatalmas szarkeverés. Olyan ez, mint amikor egy család évente 400 ezret költ autóra, 200 ezret költ fűtésre, 3 ezret világításra és a nagyeszű családfő állandóan azon töri a fejét, hogy hogyan lehetne takarékoskodni a világítással :)
Nyomhatod az árakat ahová csak akarod , de nem ez a döntö hanem az , hogy nincs mérnök , aki tudna olyan benzín , vagy dízel motort tervezni , ami megfelelne a 2022-es majd a késöbbi elvárásnak :( Mint már írtam , üzemanyagcella - villanymotor csak tehetöseknek , már ma is kapható. Metán , földgáz a jobban keresö átlagembernek . A direkt villanyautókat nem írom , mert míg a kínaiak a Volvo neve alatt nem hozzák be a saját városi miniautóikat 8-10 000 euróért árulva , addíg az EU-ban gyártott villanyautók révén nem fog elterjedni . Viszont az elterjedése újabb gondok megoldása elé állít minket . Honnan vegyünk annyi töltöállomást és föleg elektromos energiát ?
Ez a hülyeséget meg ki mondta hogy éjjel kevesebbet fogyasztunk?
Lassan már nincs értelme a kapcsolt azaz éjszaki áramnak annyira kiegyenlítődött a fogyasztás.
Hahó!
2019-et írunk és had fogyasszak már akkor amikor én akarok.
Egyébként több évig a paks fórumban hadakoztam az atomagyúakkal a zöld energia mellett és most alkalmazom az ott tanultakat.
Az atom alaperőmű es akkor működik a leghatékonyabban ha megy teljes gőzzel. Mivel a paks a jelenlegi fogyasztásunk úgy 60% adja folyamatosan importra szorulunk amit sem nappal sem éjjel nem tudunk semmivel kiváltani.
Ami tendencia látszik hogy a jelenlegi meg 0% hálózatba visszatáplálási díj sem lesz annyi 1-2 éven belül mert az nonszensz hogy a hálózatüzemeltető ingyen bocsássa közkézre a transzportot. Ez már nyugaton elindult régen.
Szerintem itt sem kért senki a reklámozásból, bunkózásból, nyérvogásból, sértődött hisztizésből. Mégis fosod ide. De mivel leszarod a többieket úgyis csinálod tovább, gratula hozzá. Ja, és lehet az utolsó szó a tiéd, lehetőleg bold betűvel.
Csak azt nem értem miért kell feszegetni azokat a határokat, pont mint a kisgyerekek és a kiskutyák.
Nagyfiú vagy már, tudod hogy kellene intelligens felnőtt ember módjára viselkedni és ha úgy tennél sokkal kevesebben kötözködnének veled.
Mert amit csinálsz (és büszke is vagy rá) az reklám, nem túl korrekt módon.
A hülye autós széndioxid szabályok miatt a személygépkocsik hosszú távú megbízhatósága, élettartama, szervizköltsége már most is jelentősen rosszabb lett pár év alatt (pl a turbó beépítése gyakorlatilag kötelező, ha tartani akarják az értékeket az autógyártók, ma már gyakorlatilag nem lehet kapni turbótlan autót). Az EU leszarja, hogy egy turbós autó teljes élete során milyen rohadtsok forinttal kerülhet többe a gazdájának, ha cserébe 10 grammal kevesebb széndioxidot bocsát ki. Mintha 80-as IQ felett bárki egy másodpercig is elhinné, hogy a világ széndioxid szintjének emelkedéséért a személygépkocsik lennének a felelősek.
A 2022-es és a későbbi szigorítások pedig az új autók árát fogják felnyomni nagyon durván (átlagosan 30-60 százalékos áremelkedést saccolok), tehát az alacsonyabb átlagbérű oszágokban az emberek többség nem vásárol új autót majd X évente, hanem inkább az ősrégi roncsokkal fognak tovább közlekedni. Köszönjük EU!
Sokkal egetrázóbb lesz az EU-s emissziós normák bevezetése 2022-ben az autógyárakra , majd 3 évire az újabb szigorítás . Mindjárt nem lesz akkora szükség sem a villamos energiára , sem az emberekre :(
Nem kell túlokoskodni ... Mivel mostanában már páran feldobtak puszta szívjóságból, kiderültek a határok.
Nem minősül reklámnak és kész. Mert attól még nem reklám, hogy megjelenik egy fórumon, hogy mivel foglalkozik valaki. Ahhoz kell a kifejezett hirdetési cél is.
Nem is kell a világrendeket tárgyalnunk, korlátozás nemcsak azért volt, mert a háború után a vesztes Magyarországon se szén, se vezeték, se transzformátor, majd később a szokásos laza hozzáállásunk, meg az olajválság, a korlátozást az amerikaiak is ismerik(olajban is).
Pont Amerikában van olyan is, hogy a tarifa változik, ha baj van, az is korlátozás.
A fogyasztásra alapuló rendet épp most szúrja amúgy tökön a fejlett világ, bár egyelőre csak a műanyag szívószálak meg fülpiszkálók tekintetében.
A fogyasztás korlátozása bármilyen területen a kapitalista világrend belső logikáját kezdi ki, de ebbe már nem mennék bele, ez villanyszerelő és nem társadalomfilozófiai topik.
Még talán annyit, a mai nyugati jólétpolgár nem ott szennyez áttételesen a legjobban, mikor nézi a tévét vagy bekapcsolja az elektormos hősugárzót, az egy jól szabályozható, kézbentartható, számítható, tervezhető kibocsájátás.
Hanem amikor kidob évente 50pár gyerkecipőt, majd veszi az újat, amikor lecseréli minden szezonra a ruhatárát, amikor észrevétlenül, naponta ezrével fogyasztja azokat a szándékosan eldobható minőségű javakat, amiket a fél világon áthoznak, szennyező eljárásokkal legyártanak, alapanyagtól kezdve a késztermékig, ehhez a létező legszennyezőbb fosszilis energiát használva, stb.
A napelem egy zöld alernatíva, kiváltó, melléküzemág, stb!
Annyira nem melléküzemág, mert amire a németek sem gondoltak, a hálózatot rohadtul fejleszteni kell, mert amikor süt a nap marha sok kis elektron elkezd mozogni és jelenleg nem tudjuk az energiát tárolni, így valahova tenni kell őket. Na, a németek megoldották, túlterhelték a lengyel hálózatot, hogy nekik is szar legyen. Pedig a németeknél adott lenne, hogy délen napelem, északon tengeri és szél erőművek, csak az ezekkel megtermelt energiát tudni kell kergetni körbe-körbe, na az nem lesz egyszerű feladat, még egy magyar rántotthús alakú és méretű országban sem...
Jóval kevesebb kell, de azt akkor mivel állítanád elő? Vagy most nappal van, mennyit termelnek a napelemes cuccok? Amire rálátok, az nem sokat. És jön az ősz.
Tegyük fel, megépült a CSODA, és magyarorzság fele ellátása napelem. Nézz ki az ablakon. MOST, ma, ebben a kora délelőtti percben, amikor felpörgött a közlekedés, a munkahelyek, az ipar, az iskolák, a stb, MIBŐL váltod ki a 0 közeli napelemeidet, ha nincs mellette mégegyszer annyi?
Teljesen jót írt az olvtárs.
A napelem egy zöld alernatíva, kiváltó, melléküzemág, stb!
Ha nem süt, (és most magyarországon a követező félévre drasztikusan, tödékére, tizedére fog visszaesni) kell valahonnan ugyanannyi kiváltó. Kész pasz, ez tény, evvel nincs mit kezdeni.
Erre te lemarhaságoztad, majd elkeztél az éjszakáról a gázerőműről, az atomról, mindenről félrebeszélni.
Meg arról, ki mit kapcsoljon le. Senki nem fog lekapcsolni semmit, az energiaipar jelenleg igény alapú, mindig annyit veszel ki amit csak akarsz, (szerződött korlátaidon belül) és ők kiszolgálják. Ha nem, azt ellátási zavarnak, áramszünetnek, blackoutnak, stb,stb nevezzük.
El lehet filózni egy orveli csodatársadalmon,ahol mindenki parancsszóra aludni tér, meg stb, de ezek nem a realitás talaján a jelen problémáit oldják meg, fantazmagóriák.
"A szétszedett napelemekből kiválogatják a jó cellákat és" Ezért lesz látványpékség, mert nyilván az a cella már nem fog 10-20 évet lehúzni és már sok mással is szívnak, hogy elméletben újrahasznosítható, gyakorlatban drágább, mint az új termék mert komolya manuális meló van vele. Pld. a szélkerekek lapátjait nem lehet újrahasznosítani, de a törzse és minden más is szopolás.
Aham, a használt gumiabroncsból is játszótéri gumilap lesz, de arányaiban mennyi ez az össze évi termeléshez képest? Az hogy jó pár helyen elkezdték az újrahasznosítást próbálgatni, a műanyagot elégetni, a savas-ólmos módszereket finomítani, de erről van/lesz valami hivatalos, hogy ez pl. idén mekkora volumen?
Egy standard 500 kW-os azaz 600 kWp méretű napelemfarm termel úgy 700-720000 kWh/év napáramot.
Az éves működési költsége (biztosítás, őrzés-védelem, terület gondozás, kisebb karbantartások, takarítás, fűvágás, adminisztráció): kb. 3 500 000 Ft/év
Azaz úgy 5 Ft/kWh körül alakul... a nettó ~32 Ft/kWh árbevétellel szemben, ami >> ~15%
----
Az otthoni HMKE pedig kb. sehol nem igényel folyamatos törődést.
Mert jön az eső és lemossa. A tetőn nem nő a fű sem.
Elromlani pedig nem szokott egyelőre.
Aki köt rá biztosítást annak az belekerül cirka 5-6 eFt/millióFt éves díjba. Ami ~2 Ft/kWh költségszint... ami szintén 15% körüli része az önköltségi árnak.
Aztán meglátjuk, egyelőre beruházás / szükséges négyzetméter és az évi napsütéses órák száma elég halovány. Idehaza is próbáltam nézni, hogy miképpen van a karbantartás, de csak marketinges cikkek voltak, hogy ezzel semmit nem kell csinálni, csak van és termel. Akkor viszont ha első év után sem pótolják le, az szívás.
Igen, csak ez nem a realitás. A realitás Amerika, ahol a biznisz számít. Ami megfizethető, az úgy néz ki, mint náluk. Lehet mondani, hogy madzag nélkül szép a táj, de kábelbe rakva pont olyan irreális, mint a stadionépítés a focisták nélküli országban.
Állítólag M.o.-on 2000MW teljesítmény megépítésére van kiadva engedély , 2030-ig meg 4000MW-ra bövül . Azért erre jól fel kell készülni , hogy biztonságosan lehessen a rendszert kezelni . A szén erömüvek leállnak . Így marad az atom . Nyáron szuper , lesz áram vastagon , csak gyözzük jól vezérelni a rendszert . Atomot alapgázra véve , a gyorsreagálásúakat meg járatva , ha jön a felhö , ne essen össze a rendszer . Télen meg majd csúcsrajáratjuk az atomot . Aztán eljön az idö mint most a németeknél lassan , hogy mi legyen az elöregedett napelemekkel ?
Szerintem egy kicsit átgondoltabban kellene ezt csinálni .
De látod, mennyi ott a carbon intensity? 244 g Ez mikor volt, mikor a nap sütött, délben? És e pillanatban (19:14-kor) Magyarországnak meg mennyi? 256 g. Akinek igazán kevés, az Franciaország, Svédország, Norvégia, mert a megújulót a nukleárissal kombinálják. 30-50 g.
Az MFB 20 éves kamat és költségmentes pénzéből nem is kell sok tőkét lekötni a napemelemhez! Cirka 300 eFt-ból birtokba vehető egy 4-5 kW-os >> 4500-5500 kWh/év képességű rendszer.
Azért M.o. is keményen belehúzott a napelemes rendszerek telepítésébe . Lesz gond azzal is , ha nem épül meg idöre a Paks 2 erömü . Szerintem az oroszok kivárnak , hogy mi lesz az EU-val a közeljövöben . Felesleges megépíteni akkora kapacitásúra , lehet a kisebb is , ha az ipar zsugorodni fog , mint annak elöjelei már észlelhetök .
Valamint a politikai helyzet is labilis . Bevándorlópárti és a másik tábor képes lesz hajbakapni .:(
Jövöben M.o. mezögazdasági termelést fogja vastagon nyomni , mert élelem és víz lesz az adu a kézben .
Ha 1990-ben iyarérett voltál, akkor emlékszel, hogy hordák szét az országot. Csak, hogy érzékeltessem jól érthetően. Tudatosan szétbarmolták a cukoripart (szdsz) és volt időszak, amikor 400Ft volt egy kg cukor, amit úgy hoztak be külföldről (ez kb. 10-15 éve volt)
Talán ami közelebb volt. Emlékszel, amikor a böszme (csótány) kommunistái a Szerencsejáték Zrt.-ét akarták eladni? Egy abszolút nyereséges céget?
Eladtak mindent, kiszolgáltatták az országot teljesen.
Az egész napelemes megoldást mindenestül az elmü vállalta. Az elmű szóvívőjével beszéltek a TV-ben, aki eléggé ismert alak, sokszor láttam már nyilatkozni.
A napelemeket nem a tulajdonos rakta fel, hanem az elmü (kínjában, hogy valami legyen, ha jó emlékszem, már 3 éve fent van).
A szerződésben kötbértől kezdve mindenben megállapodtak. Az elmü nem tud megállapodni a BKV-vel. Van a ház mellett oszlop, arra meg nem köthet rá az elmü, mert a földkábeles megoldást kell megvalósítania.
A tulajdonosnál minden áramról megy, havi 75000Ft a számlája és csak egy szobát meg talán konyhát működtet.
Azért érdekelne , hogy mondjuk 10-böl 5 ember helyettesíthetö robottal , akkor honnan vesznek 5 embert mondjuk a németek , franciák , stb . Föleg villamos energiát . A belgák már márig sírnak , hogy nem tudják mi lesz velük a télen . Az atomot leállítják . A franciákkal van szerzödésük , de nagyobb hidegben gondolom azok is a saját embereiknek adnak villamos energiát , nem a belgáknak .
Anélkül, hogy MEGLENNE a szolgáltatótól az MGT ("engedély" és Műszaki Gazdasági Tájékoztató) hozzá.
Pláne, ha kell még betáp bővítés is hozzá.
Az meg is érdemli a szívást, mert tojt az eljárási szabályokra és a józan észre.
------
Mondjuk az út alatti átfúrás azért esetleg megoldható lehetne megálló áthelyezés nélkül is, alighanem. pl. akár a megálló előtt/után ha máshol nem és némi plusz oda-vissza kábelezés árán (csak gondolom senki nem akarja fizetni révészt)
Probléma inkább az szerintem hogy nincs saját innováció. Nincs olyan termék amit mi találunk ki és itt történne a fejlesztés, gyártás, így itt csapódna le minden haszon.
Az is nagy baj lesz hogy barmi ami robotizálható az költözik vissza az anyaországba mert partiban lesz a szállítási költség a munkaerő költségével.
Valahol Bp-en egy család megrendelte a szolgáltatótól a napelemes rendszer kiépítését. El is fogadta és kb. 150 napos határidővel vállalta a kivitelezést minden engedéllyel együtt.
A hálózatot bővíteni kell, de csak úgy lehet, ha egy villamosmegálló alatt lenne átvíve a kábel. Ehhez a BKV-nak legalább egy napra át kellene helyeznie a megálló helyét, amit nem tesz meg. Van légkábeles csatlakozási hely is, de arra meg a szolgáltató nem köt rá, mert csak a földkábeles megoldást engedélyezik. Már 700 napja nincs megoldás, a napelemek vannak csak felszerelve a házra.
Áramszünet megszűnésekor a lámpa mindig fel kapcsolódik . Mivel gyakran előfordul az áram szünet eléggé zavaró,lehet-e valamit tenni ,hogy ne kapcsoljon fel?
Minden normális település esetén benne van a HÉSZ-ben (évek óta), hogy
- bármilyen új utcai kábelt (villany, internet, telefon) csak földkábelként lehet telepíteni
- felújításkor a földalá kell levinni a cserélt kábelrendszert
Más kérdés, hogy mennyire követelik meg az engedélyezéskor (korrupció és okos ötletek) különösen a felújításkor ami ugye eléggé gumiszabály.
De itt előttünk pl. azzal az indokkal nem lett földkábel pedig azzal indult a terv. Aztán valami okosember fellelte a kiskaput.... és lett a szabadvezetékes szörny.
Merthátugye nem az "utca"-ban vezetik, hanem a zöldsávban a növények által takartan.
A szolgáltatók magántulajdonban vannak. Amikor 1994 után a kommunisták meghirdették a villamosenergia-szektort, nem jelentkezett rá senki, nem hitték el, hogy van olyan idióta ország, amelyik eladja. Végül sikerült eladni.
Az egyik kikötés az volt, hogy a befektetett eszközök min. 8%-ának kell lenni a profitnak. Jó mi?
Gondold el, ha minden kijáró karbantartó Rolls-Royce-on ment volna ki, annak a 8%-a is befektetett eszköz. Ha nem tudták kitermelni a 8% nyereséget, akkor az államnak kellett kiegészíteni. Kötnél ilyen üzletet? Én is.
Szerinted, mennyi profitot vittek ezen idő alatt a németek meg a franciák?
Talán egy picike hányadából jól meg lehetne fizetni a dolgozókat.
Ha hiszed, ha nem, az első kötegelt szigetelt szabadvezetékes hálózatoknak egyikét, bemutató hálózatként, erdőben, élő fákra szerelték, mondván, hogy ezt az igénybevételt is kibírja.
Viszont 99,9%, hogy nem megszakadni fog, hanem meglazulni. A lakáselosztónál utánhúztam, de a drót másik végével mi van??? Szarik rá mindenki villanyóracserekor is. Külön regszerelőt kéne hívni... :)
Sziasztok, adott néhány led tápegység, amin a vetilátorokat szeretném terhelésnek megfelelően irányítani, akár ha nincs terhelés, le is kapcsolnám őket teljesen. van erre valami bevált készen kapható, vagy akár csináldmagad megoldás?
Na fotóztam most egy ilyen klasszikus esetet. Nem tudom hogy a madár szarta oda a diót vagy remek ötlet volt a vezetés alá diófát ültetni de ott van most is es ugy néz ki.
Tulaj részéről nincs semmi probléma hisz utcán van, jön az eon és ha úgy érzi kaszabol.
Egyébként meg az lenne a rugalmas megoldás ezekre a töténetekre hogy a területileg illetékes eonos tanyagazda bedob egy papírt az olyan tulajoknak akiknek telekhatáron belül van a fája hogy ad neki mondjuk 2 hetet hogy igazítsa meg, beígérve hogy nem Bálint gazda iránymutatásai alapján fogják ők megtenni ezért meg azért.
Visszamennek 2-3 hét múlva és aki nem csinálta meg azoknak megcsináljak.
Ha a fa telekhatáron kívül van azt meg nagyon nem is kell jelezni hanem esnek neki.
Ha elszakad a PEN vezető, akkor nem csak a tiltott nullázáson át kerül a feszültség az összes védővezetős készülék testére - hanem a "hivatalos összekötésen át is. Hát pont azért nem kedveljük a PEN szakadásának lehetőségét, mert nem kell ahhoz tiltott összekötés, hogy meglepetés érjen. Elszakad a PEN, a fázisfeszültség a fogyasztókészüléken át (azt is jegyezzük meg, ehhez legalább egy bekapcsolt készülék is kell) kijön a nullavezetőn, elmegy az összekötési pontig, és visszamegy a védővezetőn a testekre. Persze, ezért van a csatlakozási pont földelés, hogy ne legyen fázisfeszültség - de ezt most tegyük félre, ő is félretette.
A tiltott, de mondjuk inkább akkor precízebben, "tiltott további" nullázás plusz veszélyt akkor jelent, ha a tiltott összekötési pont előtt szakad meg - de mi? Mert ott meg lehetne éppen PEN vezetőnek hívni a két párhuzamosan kötött madzagot, de szerintem mégse. :) Több joggal lehetne még mindig (összekötött) nullavezetőnek és védővezetőnek hívni. Tehát, ha mindkettő megszakadna, akkor lenne az, hogy a két szakadás utána összekötési ponton túli készülékek testén bárminek a bekapcsolásakor megjelenne a delej.
(Ezzel el is jutottunk amúgy a régebbi vitához, a szabványalkotók véleménye szerint ugye, mivel itt vékony vezetékekről van szó, elszakadhat előbb egyik, majd a másik, és az első szakadását nem vesszük észre, a második szakadás után meg jön a közvetlen életveszély bárminek a működtetési szándékánál. Míg, ha nincs összekötve, akkor is elszakadhat mindkettő, de akkor még mindig kell az, hogy a készülék meg is hibásodjon, az életveszélyhez - és mivel működni meg már nem tud, alighanem előbb kerül a jelenség vizsgálat alá.)
- az érkező kéket a PEN sínre köti és végét zöldsárga szalaggal megjelöli (mivel a kék ott még PEN valójában a TN-C rendszer okán) - beköti a földelőszondáról érkező zöldsárgát is a PEN sínre
- aztán a PEN sínről szétköti >> különválasztja a PE és N sínre >> kialakítja a TN-S rendszert
Van sokféle beidegződés. Egyszer ez rendeletben is volt:
180/2002. (VIII.23.) Korm. rendelet 84. §
(3) Ha az engedélyes a VET 72.§-ának d) pontja szerinti jogosultságával élve fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit távolítja el és azokra az ingatlan tulajdonosa nem tart igényt, az engedélyes köteles saját költségén az ingatlanról eltávolítani.
De ma már nincs (kaptam egy gyűjtést a sráctól ezekről a dolgokról, akkor valami miatt érdekelt).
Normálisabb önkormányzattal meg lehet beszélni, hogy ha már nem csináljátok, legalább vigyétek el a szemetet.
A humor az, hogy igazából a magyar szabványok időszakában meglett volna minden alapja a szolgáltatónak, hogy a villamosítás előmunkálataként kigyakja az összes növényt, ami bármikor később veszélyes lehet, csak ezt senki soha nem csinálta meg, oszt most a dühös polgár meg hibáztathatja, amiért üzemzavar lesz a fából kifolyólag, meg még idegesíthetik a gallyazással. Fő üzemzavari okká lépett elő a fa, mert nincsenek már rossz vezetékek, rossz oszlopok, rossz szigetelők, rossz készülékek, marad a kamion, a villám és a fa.
Amikor a kiszervezésnek divatja lett, az ELMŰnél a gallyazás is áldozatul esett, de így legalább elvileg annyira javulhatott a kép, hogy kertészeti vállalkozókat, erdészetet, stb alkalmaznak erre a célra, hogy így a szépség és a jóság találkozzon, illetve, ha mást nem, de a kezeit szétteheti, hogy hát mondják meg, kiről hittem volna, hogy jobban ért hozzá? Mert ezek is csináltak katlant.
Haverom (aki akkor a szolgáltatónál épp szerette volna ezt tisztába rakni) mesélte, hogy egyszer írt a neten fellelhető természetvédőknek, hogy legyen olyan kampány, hogy a szolgáltató kikapcsol, ők meg biztosítsanak szakembert, aki az ingatlantulajdonosoknak tanácsot ad, hogy nyessék meg a fákat. No de a természetvédők sem szeretnek más csinálni, csak ugatozni. :D Így akar a szolgáltató ember egyre kevésbé jófiút játszani. :D Az elektromos képzettségű embert meg egy érdekli, egyhamar ne kelljen visszajönnie, pláne ne éjszaka, viharban, javítani.
Okés, veszem a rosszindulatot és az értetlenséget. Neked biztosan azt is hiába magyaráznám, hogy a mentőszolgálatot nem arra találták ki évszázadokkal ezelőtt, hogy a sérült vagy akut beteg polgárok pénztárcáját lenyúlják.
Az EOn azért csinálja, mert akinek kellene, az nem csinálja, és ha az, akinek kellene nem csinálja, akkor viszont neki kell csinálnia, mivel arra a célra kapott koncessziót, hogy üzemeltesse a vezetéket, ne tétlenül nézze, ahogy mások nem teljesítik kötelemeiket, a védelem meg kikapcsolja a madzagokat. Azért az EON ezer helyen közli, hogy a gallyazás a tulajdonos dolga, de mondjuk tán elég három link:
Benne: A biztonsági övezetben lévő növényzetet az Ingatlantulajdonosnak - mint egyben a növényzet tulajdonosának - kell rendszeresen gondoznia.
Az alapja a szolgáltató viselkedésének a 2007 évi LXXXVI. törvény és a 2/2013. (I. 22) NGM rendelet - keresd ki benne.
A koktélcseresznye ez volt a tejszínhab tetején :-D
Látom, nem értetted, de akkor még egyszer: Bármikor be is perelhetné azt, aki a munkáját akadályozza, de nem teszi. Elnyeli, így, ha én EON fogyasztó lennék, én is fizetném, hogy te nem gallyazol. :D
Lehet hogy vannak ilyen települések de egy olyan teleülésen ahol lakon ~5000 a lakosok száma itt nincs ilyen.
Szerintem ilyen méretben sehol nincs hacsaknem valami világörökség része a település.
Itt azt sem nézik ha átalakítod az ingatlanodat annyira hogy nyílászárókat szüntetsz meg vagy nyitsz újat, tetőt átalakítasz.
Na de a gallyazással kapcsolatban.
Az utca túloldalán megy a kisfeszültség, az én oldalamon pedig a közép beton oszlopokon. Időnként megjelenik az EON kocsival es a villany alatti magasabb fákat megnyesi. Az eredményt otthagyja, a kertekbe nem kell benyúlnia mert annyira messze van az oszlopsor hogy lehetetlen kiérni a kertből a fának.
Anyámnál a fákat mi ültettük az utcára cseresznye körte, meggy.
Na a cseresznye emberes lett és komplett katlant vágtak bele mert annyira belenőtt a 0,4 kV szigeteletlen vezetékei közé.
Szóval lehet hogy hollóházán sok szabálynak kell megfelelni akár az épületekkel kapcsolatban is, de jellemzően egy átlagos kertvárosi környezetben majdnem mindent szabad.
Aham, akkor egész sokáig a szolgáltató, illetve a megbízott üzemeltető jófejségből nyírta a fákat. Ahogy az erdőnkbe is másfél hektáron a szolgalmi jog azért van bejegyezve és azért jönnek két évente nyírni a növényzetet, mert kedvesek és kímélni akarnak bennünket.
Annyira jófejek ezek a szolgáltatók.
Igazából a szolgáltató nem akar ezen túl sokat veszekedni,
A koktélcseresznye ez volt a tejszínhab tetején :-D
Azt a részét beidéznéd ahol azt írják, hogy nekem kell nyírni a belogó növényzetet, mert jövő tavasszal pont ezt kell rendberaknom.
85 éve lépett életbe az első villamosenergiatörvény Magyarországon, ez változatlanul van bennük, akár Horthy, akár Rákosi, gallyazni a növény tulajdonosának kell, de ha nem csinálja meg, akkor a szolgáltató lenyesheti.
Hát ez a téma rémes összevisszaság a fejekben, onnan kezdve, mikor a kerttulajdonos a neten tör ki, hogy az utcán a vezetékbe belelógó ágakat levágták, de nem vitték el a levágott ágakat. :D És akkor jon a még marhább, és azt mondja, nekem jó fényképezőgépem van (hát ez 2000 körül volt), majd dokumentáljuk, hogy felléphessél a szolgáltató ellen. :D
De az csak az elég szomorú kategória, hogy a telektulajdonos nem tud semmit, a siralmas az, mikor a jegyző melléáll, és elkezd leveleket írkálni.
Persze, az ellenkezője is megvan, anyósomat felszólította pont az emlegetett EON, hogy előttük az utcán gallyazzon (ráadásul a 20 kV-ba bele :D ).
Igazából a szolgáltató nem akar ezen túl sokat veszekedni, de egyszer egy jogászukat kifaggattam, és ő azt mondta, maguktól nem akadékoskodnak, de ha valaki megkérdezné, ki volt a felelőse az üzemzavarnak, akkor elárulnák - ha van olyan. Gallyazás elmulasztásánál nyilván van. Na, akkor, ha egy gyár egy órai termelési értékét kell megfizetni a telektulajdonosnak, legközelebb biztosan nyírja a fát. :D
Hát, ez egy nehéz eset, mert pár éve bejegyezték a vezetékjogot nálunk:
A leggyakoribb vezetékjogot a villamoshálózat üzemeltetője szokta kérni (aki egyébként nem azonos a konkrét szolgáltatóval, az ő feladata kizárólag a hálózat üzemeltetése). Amennyiben a bejegyzés megtörténik, az üzemeltető jogosulttá válik föld alatti és feletti vezeték építéséhez a más tulajdonában lévő ingatlanon, az ehhez szükséges tartószerkezetet, átalakító és kapcsoló berendezést működtethet, és a hálózat működését veszélyeztető növényzetet is jogosult eltávolítani.
Idén már olyan hírek voltak, hogy a tulajdonosnak kell gondoskodnia a vezetékbe nyúló növényzet megnyírásáról, mert ha nem, akkor bünti és úgy jönnek ki darabolni. Ennek még nem volt időm utánamenni.
És pár éve még elég sok mindent megtehettek a szolgáltatók ha veszélybe kerülhetett a szolgáltatás biztonsága...
Ugye milyen geci amikor a saját hülyeségét ráégetik az emberre ?
Na mindegy latom az értelmező olvasás nem erősséged. Bálint gazdát meg lehet szidni de mégiscsak egy egyetemi tanár volt nem lepusztult 3 szakmunkással villanyszerelő.
Megkerestem a szakszövet azaz a nyilatkozatot. Ez alapján teljesen jogos a dolog. De az élet azért sok dolgot felülír.
Még véletlenül se tolj tálcán semmit senkinek mert az én sem szeretem. Igazából az "bőszít fel" néha egy kicsit hogy pár ember kompetenciáiból kilépve csak hogy ő is mondhasson olyan dolgot amiben úgy gondolja biza neki megmásíthatatlan igaza van az orrod alá dörgöli és nehezen viseli ha megkérdőjelezhetetlen tényekkel válaszolsz neki.
Ő a legvérmesebb műszaki ellen őrünk és hidd el tisztában van a dolgokkal.
Mi sem jegyeztetünk be sok esetben szolgalmi jogokat csak akkor ha elosztódoboz is van az oszlopon, kvázi kell néha oda járni méregetni. Ilyen esetben be kell jutni azaz kell a jog a bejutáshoz. De ha útban van az ügyfélnek egy oszlop és nincs rajta már senki és jelzi hogy vigyük el onnan vagy építkezés van és elviszi ő csak engedjük meg akkor megadják az engedélyt neki és sebtiben el fogja takarítani maga.
Értem hogy vannak törvények de a szolgáltatók az ügyfél-központúság és a békesség kedvéért mindent megtesznek amit megtehetnek. Persze ez nem mindig vonatkozik egy betonarcú eonosra mert ő úgy gondolja hogy minek mert úgy is igénybe kell vennie a szolgáltatásomat és nem szükséges jófiúnak lennem az ügyfelekkel. Ekkor látod azt hogy napi 4-5 munkát végez el pedig 10-et is megtudna csinalni, de inkább faszként ugy a gps-es kocsijában meg 45 percet mint a házam előtt anno mert lusta dolgozni.
Mert az NEEEEEEM magán fa!!!!!!!!!!!!!!!! Ezért aztán egész más szabályok érvényesek rá. A gondozására, metszésére, kivágására is.
De pl. arra is, hogy bárki leszedheti a termését, ha az önkori nem szedi le.
A magánfáét viszont ugye nem szedheti le bárki.
stb. stb.
Falusi, kertvárosi környezetben "majdnem az". Én ültetem én permetezem, én metszem. Ha jön az EON mert terebélyes és láncfűrésszel belőle akkor elfogadom. Ha úgy akarom akkor én vágom ki.
Tudtommal a kerítéstől minden irányban 4 méterre ültethetsz fát mert semelyik szomszédba sem lóghatnak át az ágai.
Ugyanez vonatkozik az utcafrontra is. Ha meg a házad elé ültetsz egy diófát vagy fűzfát a keritéseden kívülre a villanyvezeték alá akkor tudomásul veszed hogy jön az eon évente es maggallyalja - jellemzően gusztustalan módon- ha zavarhatja a közüzemet.
"Ahelyett, hogy egy megfelelő emelős-kosaras jármű segítségével"
Ha egy emelőkosaras jármű kosarát tolod be Józsi bácsi kertjébe az engedélye nélkül, az jogilag ugyanaz, mintha a kapun/kerítésen át mentél volna be oda. A fanyűvők legtöbbször nem is érintik Józsi bácsi kertjének talaját, csak a telek "légterét" használják átmenetileg, A szolgalmi sáv is sok esetben csak emiatt kellhet, gondolom egyesek jogtiprást kiáltottak, mikor az áramszolgáltató emelőkosara tíz centire belendült a kerítésük fölé.
A szopás, ha már erre a szakszövegre térsz rá, nálad van.
Idéztem egy mondatot, gondoltam, aki utána aki nézni, abból elindulhat. Nem kell nekem mindent tálcán tolni ide. Illetve nem ide, hanem akit megkérdeztél. ha neki ez ne mvolt elégmankónak, akkor ne köszönj többet neki. :D
Segítek, nemcsak a villamosenergiatörvényben, hanem az EON elosztói Üzletszabályzatban is benne van. :D
Erre én felhívtam az EON-t és rákérdeztem mi a pálya ilyen esetben és azt mondták ne izguljunk lehet megoldást találni.
Hát nem veszed észre, hogy nem arról beszéltünk, hogy nem oldható meg??? :D :D :D Arról beszéltünk, hogy vezetékjog hiányában törvénytelen-e a dolog. Már megint ködösítesz.
Csak azért írom le, hogy tudd: a fogyasztók közötti közvetlen elosztó hálózatokat kisfeszültségű elosztóhálózatnak nevezik, a te hivatalos megfogalmazásod helyett.
Szóval, még véletlenül sem találod, csak a szokásos módon hablatyolsz. Ebben az a pláne, nem érdeklődött senki sem a feszültségszíntek után.
ezekre szolgalmi jogot jegeznek be, mondjuk 5 méter széles sávra az utcai front mentén
Ahelyett, hogy egy megfelelő emelős-kosaras jármű segítségével az áramszolgáltató emberei az utcáról vágták volna le gallyakat azokról a fákról, amelyek ugyan magánterületen vannak, de a fák ágai erősen kinyúlnak az utcán lévő vezetékekhez.
"a telek fölötti légkábel az simán felismerhető ezért a másik félnek említenie sem kell. A felsimerés/említés után viszont illik kideríteni a státuszát, védősávját, stb."
A 0,4 kV-bál magasabb feszültségű vezetékek (rácsos vas oszlopos hálózat) működését meg tudja zavarni egy túl közeli nagy faág. Ezek a veszélyes faágak olykor magánterületről nőnek oda a vezeték közelébe, a magánterületek gazdái viszont olykor nem voltak túl segítőkészek az áramszolgáltató faág-levágó embereinek odaengedésével (magyarul nem engedték be őket a telekre, hogy ott rövidebbre vághassák a telekről kinyúló veszélyes áfaágat). Ezért az ilyen "nagyfeszültségű" (hivatalos megfogalmazásban: középfeszültség) vezetékek két oldalán X méter széles sávban mindenütt szolgalmi jogot jegyeznek be a magánterületekre, hogy ne lehessen akadályozni az áramszolgáltató embereit a munkában.
Tehát például:
- egy faluban van mondjuk ezer telek, ezek közül mondjuk száz telek utcafrontja mentén húzódik ilyen "nagyfeszültségű" vezeték, ezekre szolgalmi jogot jegeznek be, mondjuk 5 méter széles sávra az utcai front mentén
- a fenti tényt a kocsmai jólértesültek a következőképpen terjesztik: "a szemét áramszolgáltató szolgalmi jogot jegyzett be a falu ÖSSZES telkének TELJES területére"és mivel ez rossz hír, természetesen minden alkoholista egyből el is hiszi (sőt: terjeszti), bármiféle ellenőrzés vagy utánajárás nélkül :)))
Nem azt erezzük, hogy behozhatatlan előnye lenne a jog előtt a szolgáltatóknak. Gondolj bele ha veszel egy telket mint az enyém hogy ház, kiskapu, nagykapu széles es kötelez az onkormi hogy balra vagy jobbra igazodva vagy kénytelen építkezni utcafronton de a másik oldalt ott áll a villanyoszlop akkor nem vagy kénytelen elviselni életed végéig hogy nm tudsz autóval bejutni a telkedre mert az EON ugy gondolta hogy az oszlopát a nagykapud közepére teszi.
Szerintem nem az ilyen egyéni vezetékes hanem a pusztában a nagy oszlopokra hegyezték ki ezeket a szolgalmi jogos dolgokat. Oda igenis kell a bejegyzés márcsak a ajavitások alatt okozott zöldkár megtérítése miatt is. Azok a szolgáltatok akik konkurenciával élnek együtt nem nyekeregnek ilyen dolgokon mert többet veszitnek a balhéval, mintha csendben áttennék a cuccaikat.
Nem rég furtak le nálunk vagy 600-700 oszlopot GPON-nak. Ha otthon volt a tulaj es szolt hogy ne tegyék már oda mert az neki piszok szar helyen van hanem lehetne-e ide akkor oda tették és egy utolsó tervmódosítást csinaltak a faluban. Normális világban igy csinaljak ezt.
Attól még LÉTEZNEK a TÉNYEK, hogy valamiért nem kerültek fel a tulajdoni lapra!!!!
-----
A fel nem kerülésből esetleg adódó dolgok csak akkor kezdenek érdekesek lenni HA!
A szokásosan-elvárható gondosággal nem voltak felismerhetők és az illetékes fél ELHALLGATTA őket.
(a felelőtlen embereket nem védi a jog önmaguk butaságától, szabad hülyének lenniük, csak viselniük kell a velejárókat)
De pl. a telek fölötti légkábel az simán felismerhető ezért a másik félnek említenie sem kell.
A felsimerés/említés után viszont illik kideríteni a státuszát, védősávját, stb.
Körberöhög a bíró, ha azzal akarsz utólag perelni... hogy nem vetted észre.
Más eset pl. a földben lévű kábel, gáz/vízcső, csatorna, olajvezeték, elásott törmelék, alap,akna, stb. Azt illik említeni a másik félnek, ha nincs a tulajdoni lapon.
Persze csak ha tud róla, mert az is lehet, hogy ő sem tud róla....
Csakhát van az a kibaszott PTK és a kacsolódó törvény direkt a szolgáltatók javára is a világon, nomeg a sokezer éves jogi alapok és ezek mást mondanak.
Most jut eszembe, hogy a másik telket amit néztünk anno, azon rajta volt a tulajdoni lapon az EON földhasználati joga, itt meg nem volt ilyen bekezdés.
A lényeg, hogy beszélek a szomszéddal, és kiokoskodunk valamit. ;)
Mindenkinek köszönöm a segítséget, majd beszámolok a fejleményekről ;)
Szerintem meg a tulajdoni lap a lényeg. Hogy egy szolgáltató legyen az bárki milyen sajtfecnit irat alá és kivel a tulajdoni laphoz képest lényegtelen dolog.
Ha valaki bejegyeztet bármit akár erőből az értékcsökkenést okoz és ezt a kárt meg kell terítenie a tulajdonosnak.
Jobb a békesség ilyen esetben. Jellemzően kimegy a szolgáltató es felméri mit tud csinálni. Ha segédoszlop kell azt terveztetni szükséges, az megint idő ha kültérre ha szívességből valamelyik tulajdonos kertsarkába teszik is le akkor is.
Sok év alatt sokminden változik a közműtérképen es nincs köbe vésve semmi. Ha nem lesz más megoldás akkor felépítik a kecót majd szolnak a szolgáltatónak hogy a drót rálóg a tetőre sórolja azaz szabálytalan. Kezdjen vele valamit.
Igen, gondoltam arra is hogy a helyére betétel előtt befűzöm a vezetékeket.
Arra is gondoltam, hogy ami padlóban megy védőcső, azzal csinálnám. Az simafalú és nem tud kis sugárban kanyarodni. Abban biztos nem akadna el a vezeték.
De még nem tudom, melyik megoldás legyen :)
Másik kérdés ehhez kapcsolódóan:
A mennyezeti lámpához való kivezetést milyen cuccal kell megoldani. Ugyebár jön a cső fölülről, kéne neki egy merev rögzítő alkalmatosság, ami a helyén tartja a csövet. A vezeték lakótérbe való belógatásához a párazáró fóliát is ki kell lukasztani. Na nem hiszem, hogy sok pára ott elvándorol. De ha megoldható a párazárás, akkor az mégjobb.
Hanem az, hogy az nem jelent semmit, hogy nincs rájegyezve tulajdoni lapra.
Attől még létezik a szolgalom az ingatlan nyilvántartáson kívűli TÉNY-ként és ezért bármikor simán be is jegyezhető kérésre. (tulajdonosi akadékoskodás esetén egy rövidke per után lesz bejegyezve)
Ez így logikus is, nem lehet csakúgy meghülyülni és megvonni valamit, ami "szerzett jog" lett az idők során.
Szóval az informátorod félrebeszélt, nem lehet csakúgy ukmukkfukk leszedetni a drótjukat...
Nem fog menni, ha nem akarják.
Az okafogyott szolgalom ugyan fel is mondható. De ha a jogosultnak nem tetszik, akkor pert is kell nyerni.
-----
Aki úgy vesz meg építési telket, hogy nem foglalkozik a telken átmenő vezeték kérdésével. Miközben alá/közelébe akar építeni. Az azért elégé vakmerő, kockázat kedvelő ... avagy naiv.
Ja, volt vagy 3000 Ft, femspiral behuzo. A legfrankobb uvegszalas, visszatekerodo behuzok is megvannak par tizezerbol, szoval ez aztan tenyleg irgalmatlan osszeg.
Mehet simán végig gégecsőben, bele fogod tudni húzni a vezetékeket.
A behúzó simán végigmegy rajta, azért gömbölyű a vége.
Egy bálamadzagot bármikor bele tudsz porszívóval húzni, azzal is be tudod húzni őket.
De ha nagyon tartasz tőle húzd bele előre a vezetékeket és rakd úgy a helyére.
Hidd el, feleslegesen agyalsz rajta csak rakj elég nagy csövet. Egy pár km-t behúztam már életemben, sose volt gond, a porszívós megoldás mindig működik.
Annak kerek a vége, görbölgetős rugó az eleje, direkt ide találták ki. Műanyagból van, irgalmatlan egy ára van. VAGY fogsz egy spárgát, átszívatod porszívóval, végére kötöd a drótod/behúzót és azzal húzod be ízlés szerint.
Per mielőtt arcoskodtam egy kicsit utánaolvastam a dolognak. Volt ilyen akciója az eonnak hogy a hiányzó szolgalmi jogokat(!) pótolták egyoldalúan de ez mind szolgalmi jog amiről kap ertresítést az érintett.
Felhivtam az EON-t ét tömény baromság amit irsz. :)
A dolog teljes mértékben megoldható.
Ez most megint olyan, mint amikor azzal jöttél, hogy megkérdezted a tanítót, hogy mi a véleménye arról, amit mondtam, oszt jöttél, hogy elkezdett nevetni. Nekem megfelelő elégtétel volt, hogy később a téma napirendre került a MEE Érintésvédelmi Munkabizottságának ülésén, és ot szinte szó szerint azt mondták, amit én.
Most akkor higgyek neked, hogy akkor amikor megkérdeztem azt, te meg vagy megjegyezted vagy nem, majd amikor elmentél valahova és hatoltál valamit és úgy gondolod hogy az egybeesett azzal amiről azt gondoltad hogy az nem ugy van ahogy azt en mondtam akkor szerinted neked van igazad ? :)
Mondd neki, hogy válasszon másik szakmát, ahol nem kell tudni a törvényeket.
Ez most megint olyan, mint amikor azzal jöttél, hogy megkérdezted a tanítót, hogy mi a véleménye arról, amit mondtam, oszt jöttél, hogy elkezdett nevetni. Nekem megfelelő elégtétel volt, hogy később a téma napirendre került a MEE Érintésvédelmi Munkabizottságának ülésén, és ot szinte szó szerint azt mondták, amit én.
Egy sima hozzájárulást barmikor vissza lehet vonni.
Nem lehet. :) Ezt nem lehet. A törvény írja. Itt, la:
Gipszkarton állmennyezet fölött (kb 25cm magasságú térben) mivel kell/érdemes a szoba közepig menő villanyvezetékezés védőcsövét megcsinálni a villanykapcsolótól?
A gégecső nyeklik nyaklik, azaz jóval kisebb sugárban meghajtható, mint ahogy az MCU kanyarodik, ha tolják. Attól tartok, hogy nem fogom tudni befűzni az MCu vezetéket. Ezt még valahogy ki tudnám küszöbölni, ha az íveknél MÜII 90 fokos ívbe bújtatnám a gégecsövet.
De ezek után még ott van kockázatként a gégecső bordázottsága, ami okán el is akad(hat) az MCu vezeték.
Dehogy szabálytalanul. A csatlakozóvezeték telekkeresztezéshez még most is elég a keresztezett telek tulajdonosának hozzájárulása.
Az egy más kérdés, hogy ha a vezeték 25 éves, akkor nem tudják előásni a szomszéd bekötési dokumentációját, de nem mernék fogadni, hogy nem tudják előásni.
Ott fog élni, lakni, szomszédolni... Nem szeretne örök balhét. Kérdés... eredetileg miért kellett 3km légkábellel behúzni mikor lehetett volna 10 méter is?
Nálunk az amperbővítés és a háromfázisra való áttérés kapcsán újra kötötték a vezetéket, a tételes számlán az új bekötésért csak 8600 Ft-ot számítottak fel. Az is igaz, hogy a teljesítménybővítés címén meg felszámítottak 108 ezer Ft-ot, szóval összességében így is a pénzüknél voltak (mert azon kívül, hogy több vezetékkel kötötték be az új mérőhelyet, más fejlesztést nem kellett végrehajtaniuk a hálózatukon).
A telekre még szolgalmi jog sincs tudtommal bejegyezve. Most beszéltem az Eonnal, 45.000 Forint hogy átkösség a vezetéket, és a szomszédnak kell kérvényeznie az átkötést. Ma beszélek a szomszéddal, és intézzük amit lehet, nem egy vészes összeg, belemegyek abba is hogy felesbe megoldjuk, csak ne legyen a vezetéke a telkemen :)
A faluban, ahol építkezünk, minden egyes telekre be van jegyezve az EON szolgalmi joga, pedig a telkek 90 %-ánál a telek sarkánál az utcán lévő villanyoszlopról van bekötve az áram.
Nem kevés pénzt és energiát áldoznak erre a szolgalmi jog bejegyzésre.
Akkor már csak a helyi áramszolgáltatóval kell beszélnem, hogy hogy lehet azt onnan levarázsolni, és átkötni a velük szemben lévő, és közelebbi villanyoszlopra.
Fene akarja hasonlítani csak értelmetlen szájtépésnek érzem olyan dolgokat fikázni amiért a nagyérdemű meg pár évvel ezelőtt maximálisan kiált. Gondolom még az idősebbje lelkesen tekergette a kuporfixet most meg bottal sem piszkálná meg.
Erre irtam én tanulságot a saját életemből hogy nem olyan szar dolog az hogy ha forrasztgat az ember. Nyilvánvaló hogy a wago gyorsabb rugalmasabb megvalósítást teszt lehetővé de holnap jön egy masik technológia es mindenki birka módon azt fogja isteníteni es a wagó lesz a fekete seggű.
Nemtudom, hogy jó helyen járok-e, azért megpróbálok segítséget kérni!
Építkezés közepén vagyunk, amikor is eljutottunk arra a szintre, hogy a födém elkészülte után jön a tető készítése. Na mármost a mellékelt képeken látszik, hogy a ház elejénél, a garázs felett húzódik a szomszédunk villanyvezetéke. A telkemen nincsen az EON-nak vezetékhasználat joga, ergo szerintem jogtalanul megy a telkemen az ő vezetéke, úgy, hogy van hozzá közelebbi villanyoszlop is, amihez ha csatlakozik, nincs útban senkinek sem.
A kérdésem a következő lenne, hogy nekem vagy neki kell jelezni az EON-nak, hogyha szeretnénk átköttetni a vezetéket?
Előre is köszönöm a segítséget, és elnézést ha rossz topikban járok!
Meséljétek mar el hogy mi köze a hegesztőnek és/vagy a távközlési hálózatoknak az épületvillamossághoz ?
A hegesztőnek nem sok. Ellenben nem működik a kettő egymás nélkül. Villany kell a berendezéseknek, villany kell az épületnek, villany kell a klimatizálásnak, az épületfelügyeletnek,
Azt is gyanítom hogy az 1600 ampert nem egy pár negyzetmilis alu vezetéken kuldtek at, mert az benne lett volna a hirekben.
Természetesen nem minthogy azon sem minhogy azon sem erdemes vitatkozni hogy azért jobb a wagó a forraztásnál mert jobban birja a tartós 100 ampert.
Azt sem artana latni hogy honnan indultunk, mert itt a tanult kollegak majdnem levezettek hirtelen, hogy megiscsak jobb a forrasztas mint wago, mert akar meg 1800W is lesz azon a koron (uristen, az majdnem 8 amper!!!). A lenyeg az volt hogy 230V-on, normal lakoepuletben, _kotodobozban_, HUTES nelkul, a wago teljesen franko megoldas es szinte biztosan jobb mint a laikus altal osszesodrott majd jol/rosszul megforrasztott kotes.
Nem olyan nagy tudomány ez az épületvillamosság hogy ennyit vetyengjen/vitatkozzon rajta az ember. Valsz' 30 évet elmegy minden forrasztva vagy wagozva. Eddig kókány munkát csak szakembertől láttam eddig. A lelkiismeretes laikus veszi a fáradságot és utánanéz mindennek, és időt szán mindenre főleg ha magának csinálja a dolgot.
Talan nem arra kellene koncentralni hogy ki latott mar tobb ampert olyan halozatban ami arra volt tervezve, mert baromira nem ez volt a lenyeg.
Ezt csak azert irtam hogy komolyabb áramok esetén is működik a csatlakozós forrasztás. Még véletlenül sem akarok belemenni olyan parttalan vitába amit magam is haszontalannak érzek.
Nem vitaindítóként írtam hanem mint tényt. Sima egyszerű tényközlésként vagy információátadásként.
Lefotózni nem fogom csak ha nagyon szükséges de minek is. Szerintem olyan 1 colos átmérőjű most műanyag de a teszt alatt gumi szigetelésű kábel kettő/kettő pólusonként. Erre rápréselve a csatlakozó majd savazva és rezsón melegített gyanta nélküli ónba mártva. Lassan 30 éve és meg bírja.
Az MSZT szerint nincs olyan, hogy félrefordítás. :D Én már 15 éve felhívtam a figyelmüket, hogy valamit csúnyán félrefordítottak, aztán azt kaptam, hogy drága dolog egy szabványt módosítani. :D Igaz, hogy azóta már három (!) újabb kiadás megjelent, a fordítási hiba változatlanul benne. :D
Mire vagy kíváncsi, mert elég sok szabványról esett szó. Az újat nem fordíthatták félre, mert, mint írtam, nincs magyar. A 97-es magyar szövegnek az eredetijéért meg el kéne menni az olvasóterembe, bár kérdés, vannak-e még 93-as kiadású IEC szabványok ott. Ami kimondottan a védővezetőre vonatkozó 54-es kötetet illeti, annál meg az az érdekes helyzet van, hogy korábbi szabvány angol forrása fenn van a szabványkönyvtárban, az újabbé, amiben a tiltás van, meg nincs. :) De még egyszer, az idejárók által idézett szövegek nagy része a vezetékkötéses 52-es kötet korábbi kiadásaiból (ami nem HD 52-es kötet, hanem MSZ és 520-as) van, a most érvényesnek csak angol nyelvű szövege van, az meg így szól:
The use of soldered connections should be avoided, except in communication circuits. If used, the connections should be designed to take account of...
Meseljetek mar el hogy mi koze a hegesztonek es/vagy a tavkozlesi halozatoknak az epuletvillamossaghoz ?
Azt is gyanitom hogy az 1600 ampert nem egy par negyzetmilis alu vezeteken kuldtek at, mert az benne lett volna a hirekben.
Azt sem artana latni hogy honnan indultunk, mert itt a tanult kollegak majdnem levezettek hirtelen, hogy megiscsak jobb a forrasztas mint wago, mert akar meg 1800W is lesz azon a koron (uristen, az majdnem 8 amper!!!). A lenyeg az volt hogy 230V-on, normal lakoepuletben, _kotodobozban_, HUTES nelkul, a wago teljesen franko megoldas es szinte biztosan jobb mint a laikus altal osszesodrott majd jol/rosszul megforrasztott kotes.
Talan nem arra kellene koncentralni hogy ki latott mar tobb ampert olyan halozatban ami arra volt tervezve, mert baromira nem ez volt a lenyeg.
Nálunk amikor átadták az áram ellátást akkor 54 volton 1600 amperrel küldték meg a rendszert 12 órán keresztül. Klimpelt és folyékony ónba mártott csatlakozókkal.
" forrasztott kotessel mi tortent volna 120 ampernel, cirka ~400 fokos vezetek mellett. "
400 fok? Bármilyen kötést megnéznék ekkora hőmérséklet mellett.
AWI hegesztőkábel is forrasztva van a csatlakozó hollandernél akár 2-300A mellett 16mm2 keresztmetszettel. Igaz vízköpenyben. Az átfolyó áram nagyságától (ha jó a forrasztás, megoldott a hőelvezetés) nem fog leolvadni a forraszanyag.
Két vezetéket még csak csak összeforraszthatunk de 3-5 vezeték sodratnál ki garantálja a teljes bevonatot? Inkább ezért tilthatja a szabvány hiszen a megfelelő forrasztás kialakítása sok tényezőtől függ.
És valóban vannak megfelelő kötőelemek a forrasztás helyett. Ajánljuk azokat!
Illetve ezt pontosítanom kell (mert ha én nem teszem meg, akkor legalább öten megteszik :-)), a kismegszakítókat nem az áramszolgáltató szereli fel, hanem az áramszolgáltató által jóváhagyott terv alapján a szabványos mérőhely kialakítását végző engedélyes villanyszerelő.
(Nálunk csakis B karakterisztikájú kismegszakítót engedett az áramszolgáltató felszerelni.)
120 amper egy családi háznál csak tizedmásodpercekre tud kialakulni, mert ennyi idő kell ahhoz, hogy leoldjon az áramszolgáltató által felszerelt kismegszakítóban lévő zárlati kioldó.
Ennyi idő alatt nem tudom, hogy mennyire tud felmelegedni a forrasztott kötés...
Létezik olyan vezeték nélküli csengő ami süllyesztett vezetékes csengő helyére be lehet tenni a 65ös dobozba és méretileg kb passzol is egy vezetékes csengő méretével?
A rajzodon jól látszik a zöld/sárga vezetéken a kék "szigszalag", ahogy a villanyszaklapos is írja.
Amivel összefutottam azt is írja a villszaklap... a hibaszekcióban. A 10-es zöld/sárga jön be, de a kék plusz megjelölés nélkül, ráadásul a nullasínre kötve, onnan át a védővezetőkre. Szóról szóra ahogy leírták. A védővezetők és a nullvezetékek már nincsenek pókhálóban. Létezhet, hogy 30-40 évvel ezelőtt ez volt az "így szoktuk"?
A csengőt valaki utólag babrálta bele, sajnált még 10 centi vezetéket egy üres csavarfejhez.
> A WAGO sem csodaszer, rácsattintja valaki az ezer éves, oxidos ősrégi vezetékekre, aztán tele szájjal szidja a gyártót, mert melegszik és megég a WAGO.
Hulyeseg ellen ugye nincs orvossag, mondja az osi indian bolcsesseg.
Írták páran, hogy találkoztak összeégett WAGOval...
A WAGO sem csodaszer, rácsattintja valaki az ezer éves, oxidos ősrégi vezetékekre, aztán tele szájjal szidja a gyártót, mert melegszik és megég a WAGO.
Mégis mit kéne tennie?
Olyan ez, mint amikor rángatott az 1200-es Lada, mert a tulaja sosem cserélt gyújtókábelt és az elöregedett. Vett bele elektronikus gyújtást hatalmas szikrával és csodálkozott, hogy még rosszabb lett a helyzet, mint volt. Nyilván még jobban testre húzott az ív :)
Ebből leszűrte a tanulságot, hogy az elektronikus gyújtás egy nagy szar!
Nincs kategorikusan leírva, angol nyelvű szabvány van, a should segédigével, amit azelőtt, mikor volt magyar nyelvű előd, az ajánlatos szóval fordítottak. Ebben az előd magyar nyelvű szabványban a figyelembe veendőknél a a "figyelembe kell venni" kifejezés szerepelt, de a mostani angol nyelvűben ez is should.
Szóval, bármikor megvédheted a forrasztást, ha tudod, abból a kezdő állásból, hogy csak éppen a fejlett európai szakmai világ egyöntetű véleménye az, hogy ajánlatos elkerülni azt.
(ha állsz az országút közepén, oszt hátad mögött feltűnik egy őrült kamionos által vezetett nagy gép, végül is akkor sem kötelező a should-al kifejezett "félre kéne állnod" tanács megfogadása :D )
Most lett idezve a szabvany, nem tilos csak nem ajanlott. Ergo ha gebasz van akkor nem mondhatod hogy szabvanyos volt a bekotes, mert kimondottan ellenjavallt a dolog. Nem tilos csak pl lakastuz utan a biztosito nem fizet.
Én úgy emlékszem, hogy a T. Társaság akkor is abban maradt, hogy feltételekkel alkalmazható, kitétel, hogy csökkenti a vezető terhelhetőségét.
Egészen pontosan valami ilyesmi, de javítsatok ha már ez sem hatályos:
543.3.1. A védővezetőket megfelelő módon védeni kell a mechanikai sérüléssel, vegyi vagy elektrokémiai károsodással, valamint az elektrodinamikus és termodinamikus erőkkel szemben. A védővezetők közötti vagy a védővezető és más szerkezetek közötti összes csatlakozás (pi. csavaros csatlakozás, bilincses csatlakozás) biztosítson tartós villamos folytonosságot és megfelelő mechanikai szilárdságot, valamint védelmet. A kötéseket nem szabad forrasztással készíteni.”
Aztán volt egy ilyen is:
"A nem hegesztett vezetékkötéseket továbbra is csak szerelvénnyel szabad megoldani, a csupán vezetékek összecsavarásával készített kötések alkalmazása nem megengedettek. A lágyforrasztások mechanikai igénybevételnek (nem csak húzásnak és hajlításnak, de nyomásnak sem!) nem ellenállóak, ezért alkalmazásuk kizárólag mechanikai tehermentesítésük mellett megengedett. A lágyforrasztás ezen túlmenõen (mechanikai tehermentesítés esetén is) csökkenti a vezetékek terhelhetõségét és fõként a zárlati áramokkal áramokkal szembeni ellenálló képességét is!"
És most van egy ilyen is:
MSZ 2364-520:1997 526. Villamos kötések 526.2. "Megjegyzés: Az erõsáramú kábel- és vezetékrendszerekben ajánlatos elkerülni a forrasztott kötéseket. Használatuk esetén a kötések megvalósításánál figyelembe kell venni a tartós folyáshatárt, a mechanikai igénybevételt (lásd a 522.6., az 522.7. és az 522.8. szakaszokat) és a hõmérséklet növekedését zárlat esetén."
Nekem továbbra sem tűnik egészen szabványosnak ez a forrasztás dolog...
Csak kérdez. De ha megint omegázik nem fogok válaszolni, meghagyom Elek barátunknak. Pár hsz-emből lejjebb világosan látszik, én sem vagyok villanyszerelő.
Egyről beszélünk. A lakáselosztó az a doboz, ami a lakásban van. A belsejében van egy szerelősín amire fel vannak dobálva a kismegszakítók. Van még két különálló sok csavaros hosszú dolog benne, egyik zöld, másik kék színű szokott lenni. Ez az alapfelállás, de ettől bonyibb a dolog, mert a kedvenc FI relénk is bekavar.
Ne babrálj bele semmibe, le se bontsd, ne tapogasd. Nagyot lehet repülni a létráról.
ezt értem, de vannak azok az elosztótáblák ahol van az omegasín, meg két másik, egyik nulla, másik föld, meg ezexerint van az, ahol a két nem omegasín össze van kötve egy földszínű vezetékkel.
"Ez utóbbi védővezetős érintésvédelmi mód tovább osztályozható, vegyük elsőként a TN-C rendszert! A "C" jelölés azt jelenti, hogy közösen van vezetve a nulla és a nullázóvezető - ennek feltétele, hogy a PEN-vezető keresztmetszete legalább 10 mm2 legyen, azaz a PEN-vezető mind üzemi, mind pedig hibaáramok vezetésére szolgál. Ott azonban, ahol a keresztmetszet nem éri el a 10 mm2-t, külön kell vezetni a nulla- és a nullázóvezetőt. A PEN-vezető bekötése először mindig a PE- (védővezető) sínre kell, hogy történjen, és onnan kell továbbvezetni a nulla-sínre. Tesszük ezt azért, hogy amennyiben a PE és az N között a kapcsolat valamely körülmény folytán csorbát szenved, akkor az ne az érintésvédelem rovására történjen. Ha a fent említett összekötő-vezetői kapcsolat meghibásodik, nem fognak működni a villamos szerkezetek, de az érintésvédelem megmarad.
Gyakori hibaforrások Miként e lap oldalain már többször hangsúlyozásra került, sajnos a védővezetős érintésvédelmi módokkal kapcsolatban a mai napig számos szerelési hiba tapasztalható az ellenőrzések során. Emeljünk ki néhány példát!
Elsőként feltétlenül ki kell emelni azt, hogy társasházaknál, ahol nagy gyakorisággal TN-C rendszer kerül kialakításra, azaz négyvezetős gerinc van kiépítve, erre csatlakoznak a fogyasztásmérők, valamint a fogyasztói elosztók. Tipikus hiba, hogy a PEN-vezetőt "FKA" elosztótábláknál nem a PE-sínre, hanem az N-sínre kötik, abban a tévhitben, hogy a kék vezető jön be, és akkor ez a nulla. Való igaz ugyan, hogy a szabvány szerint a PEN-vezető színe lehet kék, illetve lehet zöld/sárga: azt is tudni kell azonban, hogy amennyiben kék színű, úgy zöld/sárgával, amennyiben pedig zöld/sárga színű, úgy kékkel kell jelölni a vezető végeit. Ezzel válik egyértelművé a szakember számára, hogy adott esetben PEN-vezetőről van szó!
Szintén társasházi hálózatok felújításánál fordul elő, hogy az itt alkalmazandó "FKA" elosztótáblát előszerelt kivitelben vásárolják meg úgy, hogy ez tartalmazza a nulla- és a nullázósíneket összekötő vezetőt. Számos esetben előfordul, hogy a villanyszerelő előkészíti az ötvezetős (illetve három- vezetős) rendszert, elvégzi a bekötést, majd az előbb említett összekötést az elosztóban hagyja. Még szerencse, hogy az érintésvédelmi felülvizsgáló vizsgálata során ellenőrzi a védővezető folytonosságát, esetleges felcserélését, illetve tiltott összekötését. Ezek az ún. tiltott nullázások eredményezik, hogy amennyiben a PEN-vezető valahol megszakad, ezen a tiltott összekötésen az összes nullázott villamos szerkezet testére a fázisfeszültség kerülhet."
