Tőzsdei osztalék témában ha esetleg valaki naprakész volna...
Frankfurti tőzsdén euróban jegyzett, de brit honosságú vállalat részvényének osztaléka után jogosan vonja le a (magyar) bróker a szochót, vagy sem?
Eltérő infókat találok, már eltévedtem.... van ahol úgy írják hogy EGT-n kívüli honosságú cég esetén jogos a levonás, máshol azt írják hogy " EGT állam tőzsdéjén bevezetett részvény osztaléka szochó mentes."
Előlegmódosítást a régi önkormányzat felé mindenképp beadok. Az új székhelyre viszont bejelentkezést nem küldök (Törökbálint szerint egyablakos módon már megtettem), előleget sem vallok (szintén Törökbálint szerint Art. 41. §. (4) d pont).
A kincstár amúgy nem kér semmit, szabadon áttranszferálhatok tetszőleges ügyfélszámlára tetszőleges értékpapírt a felületén. Lehet, hogy a fogadónak ezt el is kell fogadnia, nem tudom, de kb ennyire egyszerű. Ezzel szemben nyilván állna egy közönséges banki átutalás, a kötvény ellenértékével. Meg mondjuk egy adásvélteli szerződés a két fél közt, ha ez szükséges. Vagy bármi más, ami szükséges.
Befektetési céllal történik az adás-vétel ügylet, ha jól értem. Kincstárnál a 2019.06.01. utáni papírok hozama és kamata adómentes (kivéve egyes TBSZ esetekben).A fenti papírok kamata is adómentes, én vélelmezném, hogy itt ennek nincs adóvonzata. De mivel nem a kincstártól történik a vétel, így nem ártana utánakérdezni, a magánszemélyek közötti adás-vétel esetére, a kincstár is tudja már ezt talán.
Nem hozzátartozók közötti (pl. munkatársak) államkincstári értékpapír transzfernek lehet szerintetek bármilyen adó- vagy járulékvonzata
Az értékpapír transzfer lényegtelen momentum. Annak nincs adóvonzata. Ellenben az alap ügyletnek lehet. Mi az alap ügylet, mi alapján írja át a Kincstár a tulajdonjogot? Mi történt? Adásvétel? Ajándék? Vagy maga a kötvény egy másik ügylet ellenértékének az ára?
Nem teljesen értem az értetlenséget. Nincs semmi mögöttes szál, adót sem akar elkerülni senki, szeretnénk jól csinálni.
Vannak olyan, jól kamatozó lakossági állampapírok, amiket a kincstár már nem forgalmaz, nem elérhetők.
"A" delikvensnek van ilyen, de eladná idő előtt, mert pénzre van szüksége, ezt persze a Kincstárnál is bármikor megteheti, 1% díjért.
"B" delikvensnek befektetni való pénze lenne, de nem tud már ilyen állampapírt venni a kincstártól, csak rosszabb kondíciókkal. Neki kapóra jön, hogy egy ismerőse meg pont eladná.
Régi településről változásjelentőn nem kell kijelentkeznem. A 2024. 1. félévi előleg marad, sőt a 2023-as bevallás alapján is kell előírnom magamnak további 2 félévnyi előleget, de adhatok be előlegmódosítást. Kétszer, mert a 2023-as bevallás felül fogja bírálni a most beadott előlegmódosítást.
Az új székhelyen nem vagyok köteles változásjelentőt beadni, és nem vagyok köteles előleget sem előírni magamra.
A 2024.01.22-ei hatállyal bejegyzett székhelyváltozást a régi önkormányzat már látja.
Az az átkozott prekoncepció. Kitaláltok valamit, és ahhoz akarjátok hegeszteni a valóságot. Még egyszer, immár vulgárisan: mi a tököm történt, aminek értékpapír transzfer a vége? Az, hogy a kamat esetleg adómentes, felejtsd el. A kamat egy jövedelemtípus, itt valami más történt.
Mert aki eladna, pénzhez szeretne jutni, a kincstár pedig az idő előtti eladásért 1%-ot levon, aki pedig megvenné, olyan lakossági papírhoz juthat hozzá, amit a kincstár már nem forgalmaz (8% helyett 15+% kamat). A transzfer pedig ingyenes.
Nem hozzátartozók közötti (pl. munkatársak) államkincstári értékpapír transzfernek lehet szerintetek bármilyen adó- vagy járulékvonzata, ha amúgy kamatadómentes papír mozog? Hogy lehet ezt jogilag jól lefedezni? Adásvételi szerződéssel?
A 2024-es IPA bevallás időszaka még nem határozható meg. 2023.07.15-től a szünetetetés még még nem keletkeztet soron kívüli bevallási kötelezettséget a megszűnéssel ellentétben. Ellenben a (sávos) egyszerűsített adófizetést (mivel egyébként nem is tenne bevallást) le kell zárni, praktikusan a 24HIPAK bevallási nyomtatvány változásjelentésként való beküldésével.
A Kincstár önkormányzatok felé írt útmutatója szerint a székhelyváltozás átmegy a NAV-tól. Az, hogy a változásjelentő még mindig létezik olyan, mintha nadrágszív mellett hózentrógert is hordana az ember, le ne essen a nadrágja. Hétfőn megkérdezek egy városi önkormányzatot.
A változásról a NAV-tól záró NAV2ONKOR adatszolgáltatás érkezik, melynek feldolgozásával bejegyzésre kerül az adózóhoz az AK_M | Adóköteles tevékenység megszűnés adóköteles tevékenység. Ilyen esetben az adózó nem ad be idén soron kívüli bevallást, csak a következő évben, május 31-ig, mivel vállalkozói szinten nem szűnt meg (a teljes 2022 évről készít beszámolót). A bevallás Főlapján ennek megfelelően 2022.01.01-12.31. a bevallott időszak.
Mivel az adózó nem szűnt meg, így az NY-01 lap B) blokkját nem kell kitölteni. Arra az önkormányzatra vonatkozóan, ahol a székhely évközben megszűnt, az M-KÖT lapon a B) blokkban kell megadni az önkormányzatra vonatkozó tört időszakot, ami ebben a példában 2022.01.01-01.31. Mivel a Főlapon eltérő időszak szerepel, így az M-KÖT lap C) blokkjában jelölni kell a 4 – Székhely áthelyezése az adott önkormányzat területéről okot.
