Az ív : R = 20 cm , vagy az átmérő 40 cm. Egy fél kör lenne csak. De legalább tudom, hogy kétféle olló letezik a bádog vágásnál. Nekem is van 2 féle . Egy kissebb és egy nagyobb. Vágni tudok vele - csak szépen nem.
Csináld sk. A neheze, a feltárás már megvan. Azért a vállalkozók ingyen nem fognak dolgozni. Nálam egy hasonló munkánál 40 volt anyaggal és feltárással.
Ja hogy már jelezted az sk munkát.
Mivel csak esővízről van szó egy kis mellécsurgás nem tesz semmit.
Azért ide írtam mert ezt a topicot találtam meg,illetve az ereszcsatorna bekötéséről van szó. :)
Azóta találtam egy-két infót,pl megtaláltam azokat a bizonyos gumiharangokat,gumimandzsettákat,hát igen drága ha azt nézzük mert 1db 110-es 5000ft,szerintem nem is kell csak 1db,csakhogy nekem kb 70 ezret mondtak a komplett szerelésre,mert,hogy az a gumi nagyon drága amivel össze lehet kötni a régi csövet az újjal,és ez kiverte nálam a biztosítékot. Kell még kb 1 méter cső és egy idom ami pár száz ft,nehogy már ennek az összeszerelése 65 ezerbe kerüljön. :)
Szóval azt hiszem nekiugrok saját magam megcsinálni.
Nem tudom olvassa-e még valaki ezt a topicot,de feltennék egy kérdést.
Adott egy családi ház,esővíz a földbe van elvezetve a csatornába,sajna oly régi ez a rendszer,/a földbe lévő/hogy ez még ethernit csöves megoldás. Van egy idom,amit fogalmam sincs minek hívnak,de ez az idom kilyukadt és a földbe szivárog az esővíz. Ennek az idomnak a cseréje után érdeklődnék. Vagyis a helyettesítő idom cseréje után. Egy szaki olyan összeget mondott rá, nem akarom elhinni,hogy nincs olcsóbb megoldás. Valami gumi illesztéseket vagy gumi gyűrűket emlegetett,hogy csak azzal lehet megcsinálni és az nagyon drága. Fényképet mellékelek,a fotón látható "gombócos idom" lyukadt ki hátul. Köszönöm a válaszokat előre is.
Nagyon köszönöm. Bocsánat, lefolyócsőre gondoltam, akkor erre nem lehet epokit ragasztót használni? Annyira nem értek hozzá, de szerintem inkább horganyzott acélból lehet a csatorna és nem alumíniumból.
Jó ötlet a hab. Milyen habbal kellene kibélelni a könyököt, ami tartós, nem szűkíti nagyon a befelé hajló könyök keresztmetszetét és amit nem mos ki a lefolyó csapadék?
A lánc is jó lenne. Csak attól tartanék, hogy nagyobb eső során hozzáverné a lefolyó csapadék a csatorna oldalához belülről, ami hangos lenne esetleg.
Aláteszel valami habot, hogy arra csöpögjön. Vagy ahol kijön a víz a kondenz csőből , oda kötsz valami láncoskát és akkor azon folyik le szép lassan a víz, nem cseppekben, hanem folyamatosan.
Az előző hozzászóláshoz kapcsolódó kérdés, hogy a kondenzvíz ereszcsatornabeli kopogásának csillapítására van-e valamilyen tartós, "spéci" módszer?
A klímánk hagyományos, bádog ereszcsatornába van kötve. A bekötés alatt kb. 3 m-rel az ereszcsatorna a homlokzat kialakítása miatt beugrik, ezért ott 2 ponton is meghajlik könyökben. Valamiért erős kopogó hangot hallat a kondenzvíz ezen a könyökön (a felsőn), ami korábban nem volt ennyire. A bádogkönyökök nem élesen, hanem finomabban, ívesen fordulnak.
Esetleg valamivel belülről lehetne-e szigetelni vagy kezelni a könyököt, vagy a bádog könyököt más anyagúra (pl. műanyagra) cserélni?
A klímakészülékek terjedésével lehet, hogy már találkoztak néhányan ezekkel a problémákkal.
Az alábbiakban kérnénk segítséget. A klímáink kondenzvízcsövei a bádog ereszcsatornában, annak függőlegesen a falon futó szakaszába van vezetve. Mivel valószínűleg át kell alakítanunk a rendszert, ezért lehet, hogy ki kellene venni a kondenzvízcsöveket a bádogereszből és többé már nem oda vezetni a kondenzvizet.
A kérdésünk, hogy a két kis lyukat (kb. 2,5-2,5 cm átmérő) benne lehet-e hagyni az ereszcsatornában, vagy nem? Az ereszben elég sok víz szokott lezúdulni, nem vagyok biztos benne, hogy valamennyi nem folyna ki a lyukakon, ha kivesszük. A sok lezúduló víz további oka, hogy a társasház másik oldalán valamiért el van dugulva az ottani függőleges ereszcsatorna. Így esőben az ottani víztömeg jó része is a mi oldalunkon lévő ereszcsatornában zúdul le.
Ha le kell zárni a lyukakat, akkor ezt hogyan lehet hosszabb távon is tartós és biztos módon megtenni? Műanyag kis dugószerűség ami nem mélyed nagyon a csatornába elég lenne-e, jól rátéve, vagy bádogból kell-e/lehet-e tartósan kör alakú “fedést” ráforrasztani? Az egész érintett bádogszelvény újra cserélését például a csatorna megbontása és a költségek miatt (3 m-es szakaszt kellene így teljesen kicserélni) lehetőleg kerülnénk.
Esetleg még az is felmerülhet megoldásként, hogy nem szedjük ki a lyukakat, hanem vízszintesen átvezetjük az ereszcsatornán a kondenzvízcsöveket, a csatorna másik oldalán fúrva szimmetrikus lyukakat, amelyeken továbbvezetjük a kondenzvízcsöveket. De ebben sem vagyok biztos, hogy jó megoldás. Gondolom, a nagy tömegben lezúduló víz berezonáltatná és hosszabb távon kikezdené a kondenzvízcsöveket, később a csatornát is. Erről mit gondoltok?
A lyukak a legközelebbi ereszcsatorna fali rögzítéstől kb. 20 és 80 cm-rel vannak magasabban.
valami vicces dolog az a horgany, az a szurke az mintha egy masik allapota lenne. pl a multkor horganyoztattam 3ödb vasdarabot. fenylettek mint a salamon toke. kettot mintanak bevittem a muhelybe, fogdostam, rakosgattam, masnapra szep egyenletesen szurkek lettek. tehat ott is, ahol hozza sem ertem.
valami kis darabon probald ki. szerintem jo hig ecet is eleg lesz, lehet hogy szodaval lespriccelned az is eleg lenne.
- Popszegeccsel rögzíteném a két szélén 2db, de itt valami 3 szögbent olvatsam amit nem értek, mert elvileg csak a szélén lenne szabad a szakirodalom szerint.
- lent nem tudom az egészet összerakni, így belülről is kell szegecselnem, az nem gond? csúnya lesz de a tető felé néz. a front oldalát kivülről lőném.
- szilóval alá is kell menni, vagy csak a széleket?
Olyat tud valaki, hogy mi a kapacitasa egy 70mm szogletes csatornanak? Passzolna a terasz pereme ala, viszont bele kellene vezessem nem csak a teraszrol lecsorgo vizet, hanem egy 50m2-es tetorol lejovot is.
A szigetelés felett van a páraáteresztő fólia, amin a pára ki tud jutni. Ez a pára reggel kicsapódhat a tetőfedő anyag belső oldalára, ahonnan vissza tud csepegni, de nem a szigetelésbe, mert ott van a páraáteresztő fólia. Ezen a fólián nem csak ez a víz folyhat, hanem viharban, havazáskor (porhó + szél) a csapadék is bejuthat a kiselemes tetőfedések (cserép, pala, stb…) esetén. Ilyenkor ezt a vizet a fólia vezeti le. Ez nem fog páraként kiszellőzni. A légrés szerepe, a nedvesség kiszellőztetése (nem a folyó víz, hanem a lécek szárítása, hogy ne rohadjanak szét). A másik, de ugyan olyan fontos szerepe a légrésnek a tető hűtése. Nyáron a tetőfedő anyag és a fólia közötti légrés felmelegszik, és megfelelő kialakítás mellett (alsó beszellőző rés – felső kiszellőző rés) a kéményhatás megindul (meleg levegő felfelé száll, ha alulról be tud jutni a friss levegő).
'1. Lehet a csatornába is, de Magyarországon esztétikailag nem annyira elfogadott. Mindenhol magyarázni kellene, hogy miért van a csatorna annyira lent."
Gondolom itt a lecsapódott párára gondol, amit a 2. pontban meg is magyaráz azzal hogy az nem komoly mennyiségű. Hát ha az a pára lecsapódik akkor először a szigetelést áztatja + a csatornába is folyik valamennyi víz(kivéve itt, mert itt lecsepeg a szarufák között). Tehát a szellőző csatornák feladata a pára elvezetése, ill a már lecsapódott víz újból, pára formájában való elvezetése.
Úgy hívják a jelenséget hogy szárítás. Az áramló levegő szárit.
"de a párát a tetőből miért nem a csatornába vezetik?"
hát a csatorna az esővíz elvezetésére szolgál és a víz az mindig lefelé folyik, viszont az a fránya pára pedig mindig felfelé száll.
Ezért alakítanak ki a fedés alatt szellőző csatornákat, azok felfelé mennek és a végükön ( mind a két végükön ) nyitottak és így a pára a szellőző levegővel eltávozik. Ott fent !!
