Ez a fórumot Testaccio Rabja az alábbi sorokkal indította 2002. februárjában:
Ki szereti nálam jobban Rómát? A rómaiakon kívül ki ismeri nálam jobban Rómát? És kit gyötör nálam jobban az, hogy mégsem ismerem igazán? Ki vágyik nálam jobban Rómába? Ki akarja mindenét pénzzé tenni, hogy hosszabb időre mehessen? Ki ír könyvet Rómáról Vagy ha nem ír, ki beszél magában állandóan Rómáról? Ki őrült bele Rómába nálam jobban? Ki indul mindennap hajnalban? Kinek van kedve nálam is Róma-őrültebb lenni? Ki írna ide Rómáról? (Háromnapos turisták kíméljenek, bár a jobb kérdésekre nekik is felelek.)
Szeretnék ennek szellemében itt csak történelemről, épületekről és szobrokról, kertekről és szökőkutakról mesélni, és hallgatni mások élményeit.
Természetesen egy utazásnál fontosak a gyakorlati tanácsok is, ezért indítottunk egy másik fórumot Utazási tanácsok Rómába utazóknak címmel, ahol felteheted kérdéseidet közlekedéssel, szállással, belépőjegyekkel és hasonlókkal kapcsolatban.
Segítségedre lehet ebben a kereső is, illetve a fórummal szorosan összekapcsolódó http://roma-szenvedely.eu/ oldal, ahol rengeteg infót találsz.
Tartsd tiszteletben a topiklakók kérését, és szívesen látunk mindkét fórumon:)
Sant'Agata dei Goti/Suburra, a második név a hely, az első pedig azt mutatja, hogy ezt a templomot az ariánus gótok alapították még az 5. sz-ban, az egytlen ilyen a városban. A sz végén szentelték át katolikus templommá.
Villa Aldobrandini, a kis palota a 16-17sz-bn készült, most valami jogi intézet van benne. A kert a város tulajdona, eredetileg sokkal nagyobb volt, de a Via Nazionale építésekor megcsonkították.
Chiesa dei SS Domenico e Sist, szokásos barokk templom, de a főoltár és a jobb oldali első oltár bernini tervei alapján készült, a bal oldal 3. kápolnájúnak Madonna képét pedig Benozzo Gozzolinak tulajdonítják. A templomtól jobbra levő kolostorhoz vezető lépcsőről jó rálátás van a Torre delle Milizie-re és a Villa Aldobrandinire.
Casa dei Cavalieri Rodi. keresgéltem a neten, vannak itt vezetések, csak sajnos, nem akkor, amikor én utazom.
A lovagrend( Jeruzsalemi Szt. János majd Rodoszi majd Máltai) a 12sz érkezett Rómában, itt az Augustus fórum falainak és egy templomnak és a hozzátartozó kolostornak a felhasználásával építtették a székhelyüket. A 15.sz. közepén II Pál pápa az unokaöccsét nevezte ki a lovagrend adminisztrátorává, aki reneszánsz átépítéseket valósított meg. 1566-ban a rend áttette székhelyét az Aventinusra(kulcslyuk) ide apácák költöztek. Azonban 1924-ben elkezdték az ásatási munkákat Augustus Fórumánal, ekkor lebontották a templomot és a kolostort, csak ez az épület maradt. Bent az antik és a reneszánsz elemek keverednek.
A terület legfontosabb temploma a Santa Pudenziana. Pudenzianat és Prassedet az egyház törölte a szentek sorából, történetüket kitalációnak minősítették. A ház egy Pudente nevű szenátoré volt, az ő nevét változtatták Pudenzianavá. Pudente keresztény volt, háza titulus. Ebben a házban a 2. sz-ban kialakítottak egy fürdőt, szerintem magánfürdőt. Ennek az aulájában létesítettek egy három hajós templomot a 4. sz. végén. Restaurálták a 8. majd a 11. században. Majd az 1580-as években átalakították. A homlokzat 19sz végi átalakítás eredménye. Legfontosabb látnivaló az apszis mozaik az 5.sz elejéről. Ebből a korszakból nagyon kevés mozaik maradt meg. A 16sz végi átalakításkor megcsonkították.
A bal oldali utolsó árkádnál lehet lemenni a Mária oratóriumba, ahol az ásatások során előkerült töredékek és a 11. sz-i restauráláskor készült freskómaradványok láthatók. A bal hajóból nyílik a színes márvánnyal borított Cappella Caetani, ez volt Pudente szenátor házában a keresztény összejövetelek helyszíne.
A Via Clementinán( amelyet 1734-ben XII. Kelemen nyittatott) található a San Lorenzo In Fonte templom, az itt levő kút vizével keresztelte meg a fogságban levő Szt. Lőrinc börtönőrét Ippolotot. A Via Panispernan a San Lorenzo in Panisperna templomot még Nagy Constantin idején alapították, azon a helyet ahol Szt. Lőrinc vértanúhalált szenvedett.
De természetesen azóta sokszor átalakították, leginkább barokk.
A Via Urbana-t VIII. Orbán létesítette(1623-44) vicus patriciusként, azzal a céllal, hogy arisztokrata paloták is épüljenek a környéken. A Via Cavour 19sz megépítéséig a Via Panispena volt a fő összekötő út a Sta Maria Maggiore és a Piazza Venezia között. Mivel átmegy mindhárom dombon kicsit hullámvasútszerű. Itt volt az egyetem fizikai kutatóintézete, ahol Enrico Fermi és Ettore Majorana dolgoztak.
Miután végignézte a könyv a két fő útvonalat, kerületenként mutatja be a várost. Rione= kerület. A birodalom fénykorában, a több, mint 1 millió lakos benépesítette a városfalakon belüli területet. A bukás és a pangás évszázadai alatt gyakorlatilag a Mars mező és a Capitolium közötti terület volt lakott. Elsősorban a vízvezetékek lerombolása után néptelenedtek el a magasabban fekvő területek. A külső területeken csak egyházi épületek maradtak. Csak a 16-17sz-ban kezdtek utakat építeni ezen egyházi központok(nagy templomok) és a belváros között.
Az első kerület, amit a könyv taglal a Monti, mint a neve is mutatja dombos terület. Magába foglalja a Quirinale, a Viminale és az Esquilino egyes részeit. Gyakorlatilag a Via Nazionale- Csaászári Fórumok-Oppio- Esquilino csúcsa(Maggiore) által határolt területről van szó. Ezt is két része osztja, a kerület főutcája a Via Cavourtól északra és délre fekvő területekre.
Ahogy végigolvastam, rájöttem, hogy én itt csak a templomokat láttam, sőt azok közül is csak néhányat. Pudenziana, Agata dei Goti, Vincoli, Prassede. Egy nagyon részletes térképen kellett megkeresnem az egyes szövegben említett épületeket.
Közvetlenül a császári fórumok mögött volt a Suburra, ahol az ókorban is a szegényebbek laktak és most is egyszerűbb környék. Néhány erőd torony is található erre, A Torre Colonna, a Torre delle Milizie, amelyet VIII. Bonifác pápa pont a Colonnák elleni harca miatt erősíttetett meg. A Torre dei Conti, amely eredetileg Vespasianus fórumának alapjaira épült és csatlakozott a környéki épületekhez, de az 1930-as évek bontásai és építkezései után teljesen különálló épületté vált.
Számos olyan kisebb templom is található ezen a környéken, amelynek én még a nevét sem hallottam. 12.sz-i alapításúnak írja a könyv a San Salvatore ai Monti-t és az ukránok nemzeti templomát a Chiesa dei SS Sergio e Bacco-t. Természetesen mindkettőt barokkosították. A 16sz végén épült Madonna dei Monti templomot viszont a reneszánsz és barokk közötti átmenet épületeként tartja fontosnak.
Nagyon sokat fejlődtem nyelvileg. Egyre könnyebben olvasok. A Trinita könyv nyelvileg még könnyebb. De ettől függetlenül úgy érzem, hogy nem tudok megszólalni, mert nagyon bezavar a spanyol. Majd meglátjuk. Biztos, hogy márciusig nem fogom befejezni, de azért utána is szeretnék napi 2-3 oldalt olvasni.
tartalmilag pedig érdkes, hogy milyen sok dolog egyszer csak összeáll. Élvezem. És valószínű, hogy megveszem a sorozatból a Firenze könyvet is.
Caonstantin Diadalíve. A legnagyobb és a legjobb állapotban megmaradt diadalív. A középkorban ez is a Frangipani család erődjének része volt, csak 1804-ben szabadították ki. A márványborításra még volt pénz, viszont a díszítő domborművek elkészítésére már nem volt mester. A 3 nyílás melletti oszlopokon és a nyílások feletti íveken levő domborművek ehhez a diadalívhez készültek Constantinnal kapcsolatos jeleneteket ábrázolnak és művészileg gyengébb színvonalon vannak. Felső részen levő reliefeket Trajanus, Hadrianus és Marcus Aurelius emlékműveiről szedték le. A hosszú és a keskeny oldalon egyaránt. Azt sajnos nem írja a könyv, hogy pontosan honnan, de mindenképpen a császárokhoz kapcsolódó emlékművekről van szó, mert olyan jeleneteket ábrázolnak, amelyek kifejezetten császárokhoz köthetők. Diadalmenet, barbárok hódoltatása stb.
Via San Giovanni Laterano. Az utcát V. Sixtus nyittatta 1588-ban a Vatikánt és a Lateráni Bazilikát összekötő "Via Papalis" részként, de csak ez a szakasz készült el. Stradone néven is emlegették, ez egy nagyítóképző.
San Clemente. Végre összeállt a története. Még a 64-es(Nero kori) tűz előtt állt itt valami középület, a tűz után közvetlenül mellé épült egy magánház. Ennek az udvarán létesült a Mitrász szentély. A ház tulajdonosa/ lakója volt egy bizonyos Clemente, aki keresztény volt, ezért itt keresztény összejöveteleket/miséket tartottak, így lett az épület titulus. Clemente Domitianus uralma(81-96) alatt szenvedett vértanú halált. Ezt a Clemente-t azonosították (identificato) San Clemente pápával, aki 88-97 között volt pápa, a Krimbe száműzték és ott halt meg. Azt nem lehet tudni, hogy tényleg ugyanarról az emberről van-e szó. Az 1.sz.-i épület fölé emeltek a 4. sz-ban( már a kereszténység legalizálása után) egy háromhajós bazilikát. Ebben a bazilikában helyezték el a pápa San Clemente Krímből elhozott ereklyéit a 8. sz-ban és ebből a korból származnak a falfestmények is. Ez az alsó templom. Az épület súlyos károkat szenvedett a normannok 1084-es támadása idején. II. Pascal (1099-1118) megerősíttette , hogy elbírja a ráépített felső templomot. A felső templom alaprajza az alsóét követi. A 18sz elején barokkosították, szerencsére csak kicsit. Az alsó szintek feltárását elég korán 1857-60-ban kezdték és 1912-14-ben fejezték be.
Az ismert dolgokat nem említem, de a könyv szerint szép 15. sz-síremlékek találhatók mindkét oldalhajóban, én ezeket még sosem láttam. Továbbá csak ebben a könyvben olvastam, hogy a Santa Caterina kápolna munkálataiban Masaccio is részt vett. A könyv szerint már az alsó szintekről a kijárat felé menet a lépcső előtt egy rács mögött található két újonnan előkerült lelet, egy ókeresztény keresztelő medence és egy 9-10. sz-i Madonna ábrázolás. Utóbbiról nem tudom, hogy szobor vagy kép, mert a könyv a "volto" szót használja, ami mindkettő lehet.
A könyvben itt jön a Laterani Bazilika részletes leírása. Ez engem annyira nagyon nem érdekel, majd visszatérek rá.
A Colosseum elnevezést csak a középkor óta használják. Én azt hittem, hogy 80-ban, mikor átadták, már elkészült, de nem csak Domitianus ( Titus utódja és öccse) idején fejezték be. Eredetileg 40 ezer főt fogadott be, végül 50 ezret.
A birodalom bukása után többször megsérült az épület földrengésekben. Majd arisztokrata családok erődjének része lett, a könyv a Frangipani és az Annibali családokat említi. A magyar történelemben is szerepet játszott Frangepan család valószínűleg ennek a családnak a Magyarországra került ága. 1312-ben lett a város tulajdona, egyszerűen kőbányaként használták. Ennek az vetett véget, hogy hogy XIV. Benedek ( 1740-58 között volt pápa) a Passió emlékhelyévé szentelte.
Az aréna körül elhelyezték a Via Crucis 14 állomását.
A Colosseum 2000 óta részt vesz. a "Nessuno tocchi Caino" programban. Nagyjából"Senki se bántsa Káint" a fordítása. A halálbüntetés eltörlése a mozgalom célja. Amikor egy országban eltörlik a halálbüntetést vagy megkegyelmeznek egy halálraítéltnek, akkor meggyullad egy speciális fény az épületben. Én erről még sosem hallottam.
A Piazza del Colosseo és a Via dei Fori Imperiali találkozássánál jelzik azt a helyet, ahova Hadrianus átvitette Nero kolosszus szobrát. Ezt nem is értem, Neronak még az emlékét is eltörölték, törvényileg törölték el. Nem tudom, hoogy akkor Hadrianus miért hurcoltatta. Esetleg lecseréltette a saját fejére?
A Fori Imperiali utolsó szakaszánál át kellett vágni a Velia-t ami egy magaslat volt a Palatinus és az Esqulinus között.
Massenzio templomnál van 4 márvány tábla amely a birodalom kiterjedését mutatja a kezdetektől Trajanus koráig.
A Via dei Fori Imperialit eredetileg Via del Impero-nak nevezték. A Colosseum és a Circo Massimo közötti szakaszt 1933 őszén adták át , és Via dei Triunfi-nak nevezték. 1945 után egyik név sem volt aktuális, az előbbi Fori Imperiali az utóbbi a Via San Gregorio nevet kapta.
A két út okozott egy olyan problémát is, melyre 1993-ban még nem gondolhattak. Az antik maradványok állagromlását, az autóforgalom miatt. A Colosseum és a Constantin diadalív közötti szakaszt 1981-ben gyalogos zónává alakították. A műemlékvédők szeretnék a Colosseum környékéről teljesen kitiltani az autókat.
Piazza del Colosseo
Az közismert, hogy ezen a helyen korábban egy mesterséges tó volt, amely Nero palotájához tartozott. De az újabb leletek szerint még korábban lakónegyed volt itt, a köztársasági korszak végén.
A császári fórumoknak egyforma volt az alaprajza. Egy oszlopos előcsarnok és mögötte egy templom.
Ceasar fóruma. Ez volt a legkisebb, 1932-ben kb. a negyedét ásták ki, a templomát Vénusznak szentelték. Ceasar családja Vénusztól származtatta magát.
Augustus Fóruma. Az előző mintájára, egy fal zárta el a mögötte levő Suburra szegény negyedtől, ahol gyakran voltak tüzek. A templomát Marsnak szentelték.
Trajanus fóruma. Ez volt a legnagyobb, öthajós, 4 oszlop soros oszlopcsarnokkal, Trajanus óriási lovas szobrával. A talapzat maradványai lapján 12-15m magas lehetett. Az oszlop egyébként színes volt.
Nerva fóruma. Egy ksekeny hosszúkás terület, amely merőleges volt a mai Fori Imperialira, csak nagyon kis részét sikerült feltárni a többi az utca szintje alatt van.
Vespasianus fóruma, másik nevén a Béke temploma/Tempio della Pace. 192-ben leégett és Septimus Severus állíttatta helyre.
San Lorenzo in Miranda templom. Keresztény templom a Largo Romolo e Remo-nál, Antonius és Faustina templomának előcsarnokánál. Nem értettem, hogy a könyv ezt miért nem a Forum Romanum leírásánál szerepelteti. Valószínűleg azért, mert templomként kívülről is megközelíthető, hogy a hívőknek ne kelljen esetleg kifizetni a Forum belépőjegyét. A könyv szerint a templom előtt állva nagyon jó a rálátás a Forum és a Palatinus egészére. A templom belseje 17. sz-i.
Basilica dei SS Cosma e Damiano. Ez a kis templom bazilika. Két antik épület maradványinak felhasználásával. Vespasianus Forumának könyvtárából és a az Isteni Romulus templomának/Tempio del Divo Romolo egy aulájából alakították ki. Teodorik gót király az 520-as években ajándékozta az épületet IV. Félix pápának. Bejáratnál egy kis 17. sz-i kerengő. Ekkor érte utol a templomot a barokkosítás, megemelték a padlószintet 7m-rel az akkor Campo Vaccino szintjére. Ez volt a marhalegelő a Fórumon. Ettől kicsit furcsa a belső tér. Az oltárok nagyrészt ebből a korból származnak, sőt egy részük a 19. sz-i retaurálás idejéből. A fő látnivaló az apszis mozaik a 6. sz-ból származik. Egyidős ravennai mozaikokkal, de sajnos a 17. sz-ban megcsonkították, sőt a szélső figurák már ekkor készültek. A főoltáron 4 antik oszlop, 13. sz- i Mária kép, cosmata kandeláber. Bejáratnál jobbra 13. sz-i Feszület amelyen Krisztus fel van öltözve. A kis kerengőből nyílik egy ajtó, ahol le lehet menni a 6. sz-i templom padlószintjére, látható a korábbi padlózat márványborításának maradványa.
Én eddig nem láttam át, hogy ilyen nagy változások voltak, hogy ilyen sok mindent bontottak le. Az egyes helyszíneken külön-külön igen, de valahogy nem adódott össze.
Nem csak azt nem lehet tudni, hogy az egyes forumok maradványaból mi van az utca alatt, hanem azt sem, hogy egymással milyen kapcsolatban voltak.Voltak-e átfedések, összekötő folyosók stb. Alapjaiban egyforma alaprajzuk volt: egy oszlopokkal körülvett tér és hátul egy templom.
1998-2006 között ásatásokat végeztek ott, ahol lehetett. Ehhez kapcsolódóan nyitották meg 2006-ban a Mercati Traiani-ban a Császári Fórumok múzeumát, ahol fórumonkénti bontásban állítják ki a leleteket. A legérdekesebb egy Constantint ábrázoló fej, amit Trajanus fórumán találtak. Ez eredetileg egy másik császár feje volt, amit egyszerűen átfaragtak Constantin fejének. Akkor már ez az újrahasznosítás volt jellemző. Nem lehet megállapítani, hogy eredetileg kit ábrázolt.
Most úgy vélik, hogy a Mercati valójában nem csak piac volt, nem csak üzletek voltak itt, hanem a Trajabus fórumához kapcsolódó számos adminisztrációs helyiség is. A nagy félkörívű épület modernnek hat, fel leet menni a felső szintekre is. Legfelül különböző 9. és 13. sz.közötti épületek maradványai is találhatók, arisztokrata családok erődként használták ezeket a falakat. A félkörívű épület előtti falak pedig egy 10-11. sz,-i templomhoz tartózhattak
Folytatom a leírást, de a császári fórumok nem egyszerű. A szöveg sem, sok építészeti szakkifejezéssel, de főleg az a gondom, hogy nem igazán "látom" amiről szó van. A császári fórumokhoz nagy képzelőerő és térlátás is kell. Szóval még nem állt össze a dolog. De dolgozom rajta.
Elhatároztam, hogy ezt a könyvet végigolvasom, azt é részt is ami nyelvileg neház és azt is ami tartalmilag. Vagy esetleg nem igazán érdekel. Nem tudom miért, de pl. a Lateráni Bazilika (a kerengő kivételével) kifejezetten taszít.
A könyv szerint a világ egyik legfontosabb régészeti területe, amelynek nagyobb része az utca felszíne alatt van. A fasiszta korszak legvitatottabb városrendezési projektje. 1870 után állandóan felmerült a környék közlekedési rendezése, de csak 1925-ben döntöttek úgy, hogy mindent lebontanak, ami a Piazza Venezia és a Colosseum között található. A munkát 1931 augusztusában kezdték és 1933. 04.21. fejezték be. Ekkor volt a Marcia su Roma 10. évfordulója. Ezt az időpontot feltétlenül tartani kellett. Nem került sor fenti épületek lebontásakor előkerült antik maradványok minimális állagmegóvására, védelmére sem. Sőt, még csak nem is dokumentálták, hogy mit találtak. Nem készültek fényképek( pedig akkor már lehetett volna) leírások, rajzok. Semmi. Fogalmuk sincs, hogy mi lehet odalent.
Amikor a köztársaság kori Forum már nem volt elegendő, a császárok mellé építették a saját Forumukat. Természetesen a saját dicsőségük hirdetésére.
Öt császári fórum épült. Ceasar ( aki hivatalosan persze nem is volt császár), Augustus, Vespasianus, Nerva és Trajanus fóruma.(Nerva a legkevésbé ismert, pedig az 1. sz. végén vele kezdődött az aranykor, az örökbefogadott császárok korszaka. A császárok lemondtak arról, hogy vér szerinti leszármazottaikat tegyék meg örökösüknek, hanem arra érdemes, tehetséges és tapasztált felnőtt férfiakat fogadtak örökbe és azokra hagyták a császári trónt. Nerva fogadta örökbe Trajanust)
Palazzo Doria Pampilj. A könyv szerint a Corso legfontosabb épülete. A legnagyobb, építészetileg a legérdekesebb, az egyetlen palota, amelyik még most is az eredeti tulajdonosé, és ahol nem szóródott szét a gyűjtemény. Különösen a Corsora nyíló homlokzatot tartja innovatívnak. A fő gyűjteményt mindenki ismeri, de vannak magánlakosztályok. Gazdag díszítéssel, bútorzattal és számos jó festménnyel. Főleg 17.sz., de a legfontosabb művek id. Brueghel 2 festménye. Vezetéssel lehet megtekinteni, én most írtam nekik, hogy mikor van vezetés, de még nem válaszoltak.
