És ugye azt is tudod, hogy az Univerzum tágulási sebessége egészen más típusú mennyiség, mint két pont távolodási sebessége? Hisz az Univerzum tágulásának mértékét nem is "út/idő" mértékegységben mérik, hanem "(út/idő)/távolság" szerint.
Tehát legyen mondjuk az Univerzum tágulása olyan lassú, hogy két közeli galaxishalmaz nagyon kicsi sebességgel távolodik egymástól, de az univerzális tágulás azt jelenti, hogy a 10-szer olyan távoli galaxisok 10-szer akkora sebességgel távolodnak, a 10.000.000-szor olyan távoli galaxisok pedig 10.000.000-oszor akkora sebességgel, és így tovább . . .
Így aztán az a tágulási sebesség amit te szinte nullának mondasz, az a legtávolabbi látható galaxisok esetén már olyan hatalmas vöröseltolódást okoz, amekkora nem is volna lehetséges objektumok egyszerű mozgása során, mert sokkal nagyobb, mint a fénysebesség. Részben ebből tudjuk, hogy itt nem is erről van szó. hanem az tér tágulásáról. Másrészt pedig abból, hogy ez a mozgás, bámulatos módon, minden irányban éppen távolodás, és minden irányban egyforma mértékű, ami szintén arra mutat, hogy itt nem egyes objektumok egyedi mozgásáról van szó.
Hát, pedig az a MATEMATIKAI modell, ami számszerűen képes megadni az objektumok megfigyelt mozgását, az a jelenséget a nemeuklideszi téridő metrikájának változásával írja le. Konyhanyelven: az áltrel írja le az univerzum megfigyelt dinamikáját, és ezt tértágulással csinálja.
"Miben segít a matematika, ha senki sem tudja megmondani, hogy mi a foton?"
Éppen a matematika mondja meg, hogy mi a foton.
Csak mikor eléd rakják a foton hullámfüggvényének képletét, te azt hiszed, hogy az valami UFÓ-írás a roswelli roncsról. Matekból ugyanis nulla vagy. Így aztán fizikából is az vagy...
"A pont az elméleti, (nincs kiterjedése), ezért lehet végtelen."
Tévedés ! Aminek "nincs kiterjedése", az nem! "végtelen", hanem nem létezik !!!
És ha sok ilyen nem létező pontot egymás mellé rakunk, abból lesz egy egydimenziós alakzat (valami!) - a vonal. És ha sok ilyen nem létezőből álló egydimenziós alakzatot teszünk egymás mellé, akkor abból lesz egy kétdimenziós alakzat (valami!) - a sík. És ha sok ilyen nem létezőből álló kétdimenziós alakzatot teszünk egymás mellé, akkor abból lesz egy háromdimenziós alakzat (valami!) - a tér.
Így 'épül fel' egy alapvető hazugságra, csalással felépítve, a modern matematika 'bűvésztrükkjeivel', egy egész 'világegyetem'... ;-/
„Az alapozó matematikai tantárgyak legelső témaköreiben. Mert elengedhetetlen a folytonos függvények analízisének ismeretéhez, ami minden reálszakma művelésében alapvető eszköz.”
Itt mutatkozik meg az, hogy nem részesültem megfelelő matematikai kiképzésben. (ahogyan Gyula bácsi mondaná):-(
"Egy kiterjedés nélküli matematikai pont kontinuum végtelent alkot, ha halmazt kreálunk belőle?"
Nem egy pont alkot kontinuumot, hanem kontinuum számosságú pont együttvéve. A kontinuum számosság pedig a megszámlálható végtelennél (pl. az összes egész számnál) nagyobb végtelen. Az összes racionális törtek még ugyanannyian vannak, mint az összes egész számok, ám az irracionális törtekkel együtt már sokkal többen. Végtelenszer annyian, de nem csak megszámlálhatóan végtelenszer annyian, hanem kontinuum sokszor annyian.
Ne hidd, hogy ez valami ezoterikus mélysége a matematikának. Ellenkezőleg, annyira alapréteg, amit az összes mérnökszakon, meg az olyan természettudományos szakokon, mint a fizika, kémia, geológia is megtanítanak az elsőéves egyetemistáknak. Az alapozó matematikai tantárgyak legelső témaköreiben. Mert elengedhetetlen a folytonos függvények analízisének ismeretéhez, ami minden reálszakma művelésében alapvető eszköz.
„Pl. ugyanannyi matematikai pont van egy gombostű fejében, mint a Földben. Vagy ugyanannyi pont van bármely véges hosszú egyenes szakaszon, mint egy végtelen egyenesen.”
Azt hiszem, ezt már megértettem a magyarázataid okán. Azonban ahhoz hogy a tér gyorsulva tágul, ugyanakkor a benne lévő pontok száma konstans, (végtelen), kell egy kis képzelőerő. Egy kiterjedés nélküli matematikai pont kontinuum végtelent alkot, ha halmazt kreálunk belőle?
Az elméleti fizika minden fogalma absztrakció, lévén hogy valóságos tárgyakat nem tudunk az agyunkba befogadni, és azokkal ott műveleteket végezni. Az ilyesmi általában halálos sérülést okoz.
Nem csak a tér pontjai, hanem a mezők, az erők, a tömegek, a töltések, stb., . . . stb. mind absztrakciók, az elméleti modell elemei. Amelyeket úgy alkottunk meg, hogy a segítségükkel kiszámolt végeredmények megfeleljenek a műszerekkel mért értékeknek.
Construkt 2132 "A mezők nem terjednek sehova, mert ők a tér pontjaihoz vannak kötve. Ami terjed, az a mező hulláma, vagyis a mező intenzitásának hullámszerű változása."
'És tessék mondani!': "a tér pontjai" létező, valőságos 'dolgok', vagy csak 'filozófiái ábsztrákciók' ?! ;-) Mert ha "a tér pontjai" létező, valőságos 'dolgok', akkor ugye megint ott vagyunk... 'ahol a part szakad'... 'ahonnan elindultunk'... azaz: az "éter"-nél ! ;-)
őszszakál 2128 "Nekem is van egy kérdésem. Amennyiben a töltött elemi részecskékből származik az EM mező, akkor melyik volt előbb? (tyúk, vagy a tojás?) A másik kérdésem az, ha a kvantált mezőből, a fotonokból elemi részecske keletkezik, méghozzá párosával, akkor melyik volt az alapvetőbb, az elsődleges megnyilvánult? Az EM mező, vagy a töltött elemi részecskék?"
Természetesen a tyúk volt előbb,
mert az tud tojást tojni - fordítva nem megy... ;-)
Ugyanígy, először az "elemi részecskék" lettek megteremtve, és csak utána kaptak "töltést". (logika... ! ;) ;-/
"Egészen alapvető halmazelméleti ismeret, hogy a kontinuum számosságú halmazok pontjainak száma ekvivalens egymással, függetlenül attól, hogy mekkora a kiterjedésük. Pl. ugyanannyi matematikai pont van egy gombostű fejében, mint a Földben. Vagy ugyanannyi pont van bármely véges hosszú egyenes szakaszon, mint egy végtelen egyenesen."
'Anno' még úgy tanultam, hogy 'a matematika a legjobb eszköz a valóság leírására'. (nem az... ;) De a fenti Construkt idézetet olvasva, azt hiszem, nem csak 'valóság leírásra' használják ('egyesek'..) a matematikát, hanem 'bűvészkednek' is vele. A pobléma az, hogy ilyen matematikai bűvész-trükkökkel (l.m.f.) egész 'világkép-leírásokat' akarnak bizonyítani... (pl. rel.elm.) ;-/
"Ha a tér pontjainak száma végtelen, akkor minek neki terjedni, gyarapodni?"
Az efféle naiv bölcselkedések sehová se vezetnek.
Egészen alapvető halmazelméleti ismeret, hogy a kontinuum számosságú halmazok pontjainak száma ekvivalens egymással, függetlenül attól, hogy mekkora a kiterjedésük. Pl. ugyanannyi matematikai pont van egy gombostű fejében, mint a Földben. Vagy ugyanannyi pont van bármely véges hosszú egyenes szakaszon, mint egy végtelen egyenesen.
Az Univerzum tágulása csak a léptékfaktor növekedése. Ami a nagyom távoli objektumok közötti távolság növekedésében jelentkezik. Ez is csak az olyan objektumokra igaz, amelyek annyira messze vannak egymástól, hogy közöttük a kölcsönhatások (gravitációs, elektromágneses) már nagyon gyengék. Pl. a galaxis halmazok vagy még nagyobb struktúrák között.
„A mezők nem terjednek sehova, mert ők a tér pontjaihoz vannak kötve. Ami terjed, az a mező hulláma, vagyis a mező intenzitásának hullámszerű változása.”
Ez eddig világos.
Ha azonban nem a mezők terjednek, hanem a tér gyarapodik, akkor az magával viszi a mezőket is? Ha a tér pontjainak száma végtelen, akkor minek neki terjedni, gyarapodni? Akkor is végtelen marad nem?
"Tehát . . . a tér . . . tele van elektromágneses mezővel, amely lehetővé teszi a fény hullámok . . . terjedését.”
Kérdésem az, ha van üres tér, ami tele van mezőkkel, akkor a mezők önmagukban terjednek, mert a tér már tele van velük?"
A mezők nem terjednek sehova, mert ők a tér pontjaihoz vannak kötve. Ami terjed, az a mező hulláma, vagyis a mező intenzitásának hullámszerű változása.
„Amikor egy elektromosan töltött részecske felgyorsul vagy oszcillál,
elektromágneses hullámokat generál, amelyek fotonként terjednek kifelé.
Ezek a fotonok energiát és lendületet hordoznak,
és korlátlan ideig képesek áthaladni a tér vákuumán,
amíg el nem nyelődnek vagy kölcsönhatásba lépnek az anyaggal.
Tehát, bár a tér üresnek tűnhet makroszkopikus léptékben,
tele van elektromágneses mezővel, amely lehetővé teszi a fény hullámok
vagy fotonoknak nevezett részecskék formájában történő terjedését.”
Ebben az idézetben szerepel a tér megnevezés, ami tele van elektromágneses mezővel. Kérdésem az, ha van üres tér, ami tele van mezőkkel, akkor a mezők önmagukban terjednek, mert a tér már tele van velük? Ha a vákuum tér telítve van, akkor a (gyorsuló) kitágulása során is telítve van? Egy telített halmaz, csak egy körülötte lévő üres halmazba tud terjeszkedni, kitágulni, mert ott van HELY. Nem lenne célszerű elválasztani a tér, a mező, és a hely fogalmakat, a szerint, hogy melyik az alapvetőbb, melyik volt előbb, vagy van öröktől fogva?;-)
„Tehát, hogy közvetlenül válaszoljak kérdésére, az elektromágneses mező nem semmi kézzelfoghatóból vagy anyagból áll. Ez az univerzum egyik alapvető aspektusa, amely töltött részecskék kölcsönhatásaiból származik, és áthatja az egész teret.”
Ez a fenti megállapítás, a ChatGPT, szajkózása?
Nekem is van egy kérdésem. Amennyiben a töltött elemi részecskékből származik az EM mező, akkor melyik volt előbb? (tyúk, vagy a tojás?) A másik kérdésem az, ha a kvantált mezőből, a fotonokból elemi részecske keletkezik, méghozzá párosával, akkor melyik volt az alapvetőbb, az elsődleges megnyilvánult? Az EM mező, vagy a töltött elemi részecskék? Erre tud válaszolni a „papagáj”?
Ha megvizsgáljuk a relativitáselmélet fejlődését, olyasmit tapasztalunk, amely a hanyatló elméletek sajátossága. Nevezetesen, hogy egyre több és több kiegészítő alapelvvel kell megtámogatni ahhoz, hogy állva maradjon.
A relativitáselmélet eredeti alapgondolata az volt, hogy éter nem létezik. Ebből Einstein 2 posztulátumot állított fel:
- nincs kitüntetett rendszer, minden rendszer egyenértékű (relativitási elv)
- a fénysebesség minden rendszerben ugyanannyi (fénysebesség állandóságának elve)
Ezt a 2 elvet hamarosan bővíteni kellett, azzal, hogy a fénysebességet csak megközelíteni lehet, de elérni nem. Erre azért volt szükség, mert fénysebesség felett az egész relativitáselmélet értelmetlenné válik. Így a 2 hibás elv mellé csatlakozott egy harmadik. Immár 3 lett az alapelvek száma.
Ezután jött a negyedik kiegészítő elv, amely szerint a világ 4 dimenziós. Ez már 4 alapelv.
Mivel az étert száműzte Einstein, ezért kitalálta, hogy a fény fotonokból áll, amelyek mindig fénysebességgel haladnak. Így az éterre nem lenne szükség, mert a fotonok, mint részecskék közeg nélkül, önmagukban is képesek mozogni. Ez már az 5. kiegészítő elv.
Igen ám, de akkor elérhető a fénysebesség, ezért azt is alapelvvé kellett tenni, hogy a fénysebesség mégiscsak elérhető, de csak a fotonok számára. Ez a 6. toldozgatása a relativitáselméletnek.
De még ezt sem volt elég, mert ha a fotonrészecskék elérhetik a fénysebességet, és mindenhez képesek fénysebességgel haladnak, akkor bármelyik test szintén fénysebességgel haladna a fotonhoz viszonyítva. Ezért be kellett suszterolni az elméletbe még egy 7. kiegészítést is, amely szerint a fotonhoz nem szabad viszonyítani, vagyis a fotonhoz nem szabad koordinátarendszert kötni.
Így a relativitáselméletbe egyre több és több idegen segéd-hipotézist tuszkoltak be, ami nagyon jól mutatja, hogy milyen messze vagyunk már attól, hogy a relativitáselmélet 2 alapfeltevésre épülő elmélet.
Másrészt pedig az elmélet egyik alapelve sem helytálló. Mert:
- nem igaz, hogy nincs fényközeg, mert akkor nem terjedne a fény
- nem igaz a relativitási elv
- a fénysebesség elérhető és túlszárnyalható
- nem igaz a fénysebesség állandósága (rendszerfüggetlensége)
- a világ nem 4, hanem 3 térdimenzióval rendelkezik
- a fény nem fotonokból áll, hanem hullámokból
- értelmetlen megtiltani, hogy a mozgás bármihez viszonyítható legyen
Mindezek miatt a relativitáselmélet egy áltudományos elmélet, amelyet csak mesterségesen tudnak életben tartani. Megérett arra, hogy egy új elmélet váltsa fel.
ChatGPT Az OpenAI által kifejlesztett mesterséges intelligenciaként nem támogatok és nem hirdetek bizonyos elméleteket vagy webhelyeket.
Egy tudományos elmélet érvényességének vagy felsőbbrendűségének értékelése szigorú vizsgálatot, tesztelést és szakértői értékelést igényel a tudományos közösségen belül.
Úgy tűnik, hogy az Ön által említett elmélet a „duelun.com” nevű webhelyhez kapcsolódik, de további kontextus vagy részletek nélkül nem tudom értékelni annak érdemeit.
A tudományban az elméleteket az alapján ítélik meg, hogy képesek-e megmagyarázni a megfigyeléseket, pontos előrejelzéseket készíteni, és empirikus bizonyítékokon és logikai konzisztencián keresztül ellenállni a vizsgálatnak.
Az Albert Einstein által kidolgozott relativitáselméletet az elmúlt évszázad során számos kísérlettel és megfigyeléssel alaposan tesztelték és megerősítették. A modern fizika sarokkövévé vált, betekintést nyújtva a tér, az idő, a gravitáció természetébe és a tárgyak nagy sebességű viselkedésébe.
Ha vannak alternatív elméletek, akkor hasonló vizsgálaton és tesztelésen kell átesni, hogy megállapítsák hitelességüket és felsőbbrendűségüket a meglévő elméletekkel szemben. A tudósok a bizonyítékok, a matematikai szigor és a jelenségek széles körének magyarázatára való képességük alapján értékelik az elméleteket. A tudományos módszer végső soron empirikus bizonyítékokra és kritikai vizsgálatokra támaszkodik, hogy elősegítse a természeti világ megértését.
Szóval nincs itt semmiféle "intelligencia" (legfeljebb azon emberek intelligenciájának 'nyoma', akik beprogramozták ezt a 'kereső-robotot', hogy mikor, milyen helyzetben, hogyan KELL válaszolnia... de elemző, kritikus gondolkodás, érvelési képesség - nuku !) csak a 'szajkó', 'papagály' effektus... (unalmas játék...) ;-/
