Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Most is előfordul néhány gyártónál, pl. Auhagen, de legalánn megadják, hogy pl. 1:100 H0/TT.
Ha a hibára a torony oldalán levő „lyukra” gondolsz, akkor azzal nincs gond. Annak alul kell lennie, hogy az épületbe helyezett világítás pl. egy izzó átvilágítson a torony részbe is, tehát fordítva raktad össze. Óvatosan szedd szét és fordítsd át 180°-kal.
Mielőtt kidobom a kukába, gondoltam, megosztom, mint intő példa. (Ebayről rendeltem kb 1 éve, a szekrényben porosodott, nem néztem meg azonnal, itt hibáztam, nem tudom visszaküldeni.)
Az egy dolog, hogy nem igazán H0 méret, de ezt valaki korábban jól láthatóan jelölte is a dobozon.
Gondoltam, nem baj, összerakom, mert tetszett a textúrája, majd eladom.
De így, gyártási hibásan nem fogom! Minden elemet felhasználtam, és nem volt hiányos semmi, minden darab mevolt a csomagban. De hogy ez ilyen...?
Értem én! De lehet, hogy a rétegeltlemezt kiraktad az esőre. :)) Csak vicc volt. De azért gyúrok, most hogy már nyugtíjas vagyok, nem szeretnék elpuhulni. Ép most amikor a nyakamba "szakadt" egy OSB- ből épített terepasztal. :-D
Ez egy nagyon szép mérés volt! Nem tudom mennyit dolgoztál rajta, de ezek a mérlegek is 1-5g pontossággal mérnek.
Az a vicc, hogy a kettő termék között nem a sűrűség a különbség, ezt rosszul tudta Jelző topiktárs.
Csak kiragadtam, néhány értéket, a tényszerűségért.
RÉTEGELT LEMEZ, (nyír) sűrűsége 720 kg/m3
OSB: 580-720 kg/m3
A kettő között a nagy különbség a szakítószilárdságban van. Mivel az osb NEM rendes rétegelt, csak irányított szálirányú nyesedékes, ragasztott, kvázi hulladékanyag, addig a rétegelt lemez igazi mestermunka. Pont ezért sokkal drágább is!
Szakítószilárdságban kb. a fele az OSB a rétegelt lemeznek, ezért az utóbbi retteneten ellenálló a nyíróerőknek.
És itt jön a művészet, a "kiemelkedő tehetség" (ezt most olvastam valahol - gratula!! :). Azaz megfelelően összeállítva, az OSB is képes ekkora vázszerkezeteket szépen együtt tartani, hiszen nem hegyeket kell elviselnie, és vonatokat megtartani... azaz mégis, csak sokkal kisebb méretben :)
Az OSB akkor lesz dögnehéz, ha ugyanazokat a paramétereket várjuk tőle, mint egy rétegelt lemeztől. Ebben az esetben mindenből kétszer annyi kell, így lesz nehéz.... de itt jön a művészet, és a kihívás, amit Te igenis szeretsz!
(amúgy nagyon sajnálom szegény modulokat, hogy kinn kellett vacogniuk a februári -10fokban. Remélem túlélik.)
Én is valahogy így érzek. A letűnt korok hangulatát idézi és csodálom a technikai fejlődés formáit. A sokszínű formagazdagság és részlet amit ebből a korból szeretek. Talán ebből is látszik, hogy nem vagyok szakmabeli.
mikor ezeket a modulokat meglátom, mindig pillangók kerülnek a hasamba... biztos bennem valami nem jó, de egy EP2től "modernebb" MÁV témájú asztal semmit nem mozdít meg bennem... ellenben ez...(L)
Csináltam még egy kísérletet. Tatarozzuk a felsőszintet a házon, így ezt a modulrendszert kiraktam néhány hónapra a teraszra, hadd barátkozzon a reggeli köddel.
Ezt a másikat meg a garázsba.
Majd tavasszal megnézzük mit bír az OSB szerkezet. :-)
Opcionális. Ha kivágod akkor viszont érdemes a szélső vágányokhoz csatlakoztatni, hogy biztos legyen az áram ellátás. Kékkel jelöltem. Ha meg így hagyod akkor is jónak kell lennie, átállás közben váltja a polaritast és zárlat elméletileg nem lehetséges.
Láttál te már digitális füstöt? :) (nem - senki sem látott.)
miben más a digitális és az analóg
alapvetően semmiben, ugyanazt a "füstolajat" (normálHexán) melegíti fel. Bővebben: a teljesítmény matekban van köztük különbség. Az úgymond digitális, az magasabb feszültségen alacsonyabb amperral megy.
Van-e különbség a 4.5-6V, 10-16V és a 16-22V
Nincs, mindegyik ugyanúgy okádja a füstöt, ha adott feszültség határon belül használod. Alatta alig füstöl, a feszültség határ felet pedig ő is elfüstöl....
Peco polarizált váltónál (SL-E95) a két ponton el kell vágni a vezetéket és a váltószívre kötött "csupasz" vezetéketet kell rákötni a dekóder szívpolarizáló (Digiservo 4HP) pontjára?
Terepasztalra, pontosabban t-trak modulra szeretnék füstgenerátort tenni. Mivel be lesz építve a modulba (nem mozdonyba) ezért a méret nem nagyon számít. Látom itt: https://vasutmodell.com/elektronika-digitalis-vezerles/fustgeneratorok-fustolajok hogy nemcsak, hogy különböző feszültségű de még analóg és digitális is van. A feszültséget még értem, de miben más a digitális és az analóg? Van valakinek tapasztalata ezekkel? Mire kell figyelni mielőtt megveszem? Van-e különbség a 4.5-6V, 10-16V és a 16-22V között abból a szempontból, hogy mennyi füstöt generálnak?
Már egy ideje foglalkoztat a Tillig Elite angolváltójának bekötése, hogy ne okozzon problémát.
A szivrész polarizációja elég triviális, viszont a többi rész nekem nem volt túl meggyőző. Bár látszólag jó a gyári megoldás, van esély zárlatra, ha nem eléggé pontosak a kerekek nyomtávjai vagy valami régi bumszlibb a kialakításuk.
A lényeg, hogy biztosabbra akartam menni, ami annyit tesz, hogy a belső részek nem polarizálva vannak, hanem "üresben", azaz bizonyos állásban nincsenek bekötve sehová, így ha hozzáérne valamelyik kerék, nem okoz zárlatot.
Ezen a képen jelöltem be, hogy melyik pozicióban milyen polaritás alatt kell lenni a különböző sínrészeknek.
Ami barna, az nincs áram alatt, azaz üres...
Ehhez viszont a gyári bekötésen vátoztatni kellet. A szív részek maradtak, de az összekötött részeket el kellett választani. Fontos, hogy a kitérő széle felé eső részen kell elvágni az érintkezőket (pirossal karikázva), hogy legyen elég fül a forrasztáshoz (kékkel karikázva).
A két szélső síneket viszont összeforrasztottam, mert azoknál mindig marad az azonos polaritás.
Nem is értem, hogy gyárilag miért nem így tervezték meg....
És akkor a hozzá való kapcsolási rajz. Kicsit talán kaotikus, de Paint-ben terveztem. Végig is szimuláltam a kapcsolásokat és működik.
A két felső kapcsoló, ami a szíveket is polarizálja, az az MTB MP1 szervó saját kapcsolója. A többit 2-2 tolókapcsolóval oldottam meg. Értelem szerűen mind kétáramkörös on/on kivitel.
Kb ez lesz a koncepció:
Egy kérdés van, hogy a szervó át tudja -e kapcsolni a váltóval együtt a két tolókapcsolót!
Jövőhéten kísérletezek vele, ha nem működik, akkor más kapcsoló után kell néznem....
Remélem hasznos lesz valakinek ez a szösszenet....
Ja, ami fontos az egészben, bár a vonatokat digitálisan vezérlem, a pályát manuálisan akarom. Első körben ezt is mechanikusan terveztem, de súl sok a váltó és igazából nincs ötletem egy megbízható váltóállító "karra", amivel átállítom és pozícióban is marad.
1:10 környékét nézd. az a valóság, nem a számítógépes grafika. a wikit pedig hagyjuk.. eleve külön kellett volna szednie a különféle OSB-k tulajdonságait, nem pedig összeollózni innen-onnan. ha holnap átírom a wikit (mert bárki megteheti), akkor meg tudlak győzni? a "réteges" építőanyag nem attól réteges, h a fanyesedék 10cm vastagságban van rászórva, hanem hogy különböző előre kész lapokat ragasztasz/sajtolsz/hegesztesz/csavarozol/szegecselsz össze.
mutass egy valós képet egy OSB lapról, ahol a nyesedékek merőlegesek egymásra. nincs ilyen. nem ilyen a technológia.
ha én 5 kanál porcukrot szórok a sütire, attól az nem 5 réteg porcukor. csak 1.
én nem írok többet az OSB-ről. mert felesleges.
terepasztalt pedig mindenből lehet építeni.. akár 3d nyomtani is. mindnek megvan az előnye/hátránya.
Pont ezt akartam írni, hogy az OSB lapra lehet építkezni (vagy bármilyen bútorlapra), de azzal számolni kell, hogy dög nehéz lesz.
A másik hátránya, a rétegelt lemezzel szemben, hogy nehéz vele dolgozni. Vágni, fúrni, csavarozni bele sokkal nehezebb. És az emelkedők/lejtők átmenetét is sokkal nehezebb megcsinálni OSB-n.
Üdv. Ez így igaz ahogy leírtad, mindig ugratjuk egymást.:-) De, Zsolt olyan nagy művész, hogy az OSB lapból is tud rétegeltlap minőségű terepasztalt építeni. Én maradnék a rétegelt lemeznél, véleményem szerint könnyebben formálható és nem olyan nehéz. De hát ezt döntse el mindenki maga. A most épülő asztalomhoz volt itthon OSB, nehéz is lett az asztal. De elkezdtem gyúrni mint Zsolt barátom.:-)
amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. én egy árva szót nem szóltam máshoz, csak a kérdezőhöz. de ha belémkötnek, akkor nyilván - közözködő stílusában - válaszolok.
Ám ha te a brudermaister vagy, akkor stílusról ne egyeztessünk kérlek :):):)
Szerintem itt a legnagyobb probléma a stilusoddal van, már az elejétől kezdve, függetlenül a kérdésről. Tudnál esetleg egy kicsit finomítani a kommunikációdon?
Esetleg még ezt nézd meg, úgy kb az 50. másodperctől a 65. másodpercig, jó látható a gyártásnál a merőleges szálirány a mégiscsak létező rétegek között.
Segítsük! Én ezt tettem. Te meg engem oktatsz, bár én nem kértem tanácsot. Ezt kötözködésnek érzem. Aki épített asztalt pontosan tudja, hogy miről beszélek, egyedül te találsz egy OSB-s megoldást és ezzel “segítesz”. Persze, lehet abból is csinálni, meg ping-pong asztalt is lehet betonból, de nem az az ideális. De ha neked más a tapasztalatod, írd meg, csak ne nekem hanem a kérdezőnek.
Nem fogok fenyőt használni. Az használt fenyőt, aki először kérdezett. Neki írtam, hogy kezelje le. Az OSB sem rétegelt, hanem nyesedékes - de ezt már az előbb precízen leírták. Bizonyára nem tudod ki az a Kisfaludy topiktárs, ezért írod, amit írtál. Ő volt ez első, aki bebizonyította, hogy ügyesen merevítve, OSB anyagból is lehet (Gödöllői kiállításon is nívós) asztalt építeni.
Ezen viccelődtek Jelzővel, hogy Kisfaludy nem épít terepasztalt, mert OSB-ből nem lehet. Sajnálom, hogy ezek a történetek feledésbe merültek, igaz már régen volt, de Te sem ma kezdted!
Pont azon ment vita, hogy az OSB nem rétegelt, és ezért jobban fog vetemedni... szerencsére az OSB nem olvasta ezt a hitvitát, mert a Topiktársunk terepasztalai a mai napig megvannak.
"Természetesen ezt is OSB-ből csinálom, mert azt mondják abból nem lehet. Szeretem a kihívásokat. :-D Na jó, azért mert lényegesen olcsóbb mint a rétegelt lap, és nálam nem vízszintes asztallapként végzi, hanem vázszerkezetként. Nincs gond vele, igaz csak 15 éve használom, mi lesz 100 év múlva még nem tudom."
OSB több(!) rétegből áll, - nem: az OSB egymásra dobált nyesedékből áll. nincs réteg, szórt anyag van!
rétegek száliránya egymásra merőleges - nem: van egy kijelölt főirány, és attól kötelezően eltérő ferde irányok, vegyesen. Merőlegesen a rétegelt-ragasztott táblák vannak.
Csakhogy az OSB több(!) rétegből áll, és a rétegek száliránya egymásra merőleges, így áll össze, és ennek célja éppen a vetemedés elkerülése/csökkentése. Az, hogy egy réteg nagyrészt(!) egyirányú szálakból áll, azt biztosítja, hogy a gyártás során a minőség viszonylag állandó legyen, ne forduljon elő az a szerencsétlen eset, hogy 2 egymásra rakott réteg is egyező szálirányú.
Ezzel együtt én is a rétegeltet tartom jobbnak, csak valaki felhozta az OSB-t mint ellenpéldát, én meg írtam, hogy az nagyon nem ellenpélda :)
De szerintem kezdünk messzire kerülni a terepasztalépítéstől.
az OSB-ben "O" az orientált- irányítottat jelenti, ezért jellemzően csak 1 irányba teherviselő (fanyesedék, ami ragasztóban úszik.). nagyon érzékeny az élein a nedvességre.
a rétegelt-ragasztott sokkal erősebb és terhelési irány-mentes építőlemez (igazi falemezekből, nyomás alatt összeragasztva)
Egy korábban elkezdett, majd később megrekedt stádiumban lévő asztalom esetén(1.7x2.8) is szomorúan konstatáltam, hogy átlóban nem lett elég merev. ha ilyen nagyot építenék legközelebb, biztosan tennék átlóban is.
Az osb-nek e szempontból pont ugyanaz a lényege mint a rétegeltnek: összevissza szálirányú. Mitől lenne ez az ellenkezője?? De te csak használj fenyőt, az neked jobb lesz.
Üdv. Tudom hogy már késő, mert a faanyag le van szabva, de okulásul a következő asztal építéséhez.:) Az ilyen kisméretű asztaloknál érdemes a merevítést andrásolni, akkor bár melyik sarkát emeled meg az asztal együtt mozog,/nem nyaklik./ De ha már így kereszt merevítést használsz, érdemes lenne összecsapolni. Nem nagy munka és sokkal stabilabb lenne a merevítés.
A képeken összevan csapolva. A beeresztés amit a kollegák írtak az OK.
A megfelelő merevítés elengedhetetlen, ez biztos. Nekem ami bevált a faszerkezet kezelésére az a lenolajkence és a háztartási lakkbenzin hígító 1:1 arányú keveréke. (A szagát ki lehet bírni, de érdemes jól szellőző helyiségben használni.) Szobahőmésékleten is gyorsan megszárad és a fafelület nem lesz ragadós. Aztán igény szerint akár át is lehet festeni.
Jó ez. Egy valami a vázzal kapcsolatban: minden fát kezelni kell, hogy a külső, változó páratartalomnak jobban ellenálljon!!! valamilyen lenolajjal, vagy xilamon favédő akármivel be kell festeni.
Szia, ez valameddig jó, szerencsés esetben akár sok évig, de a fenyő a páratartalom és hőmérséklet változása miatt csavarodni/deformálódni fog, ami magával viheti a vékonyka 6 mm-es rétegelt lemezt és vele együtt a vágányzatot.
Szerintem: A merevítést érdemes 12 mm-es nyír rétegeltből csinálni (12 mm x 150-200 mm), ugyanígy a felső lapot is, bár nem telibe fedni, csak ott ahol van pálya. A merevítést fél méterenként keresztbe/hosszába egész anyagokból, nem toldozva. Alapozni vékony lazúrral.
Ami nem tétegelt az görbül, nem jó, csak szerencse kérdése, hogy megússza-e a pálya. A rétegelt nem görbül mert a szálirányok eltérőek, kioltják egymást (még konkrét nedvesség hatására sem).
(mindez nem a nagy igazságok könyvéből való, csak “szerintem” kategória :) )
Olyan akril festéket válassz ami azért beszívódik mint pl egy vastag lazúr mert arra könnyebb lesz dolgozni utána. Bár a parafa réteg már magában is víz taszító valamennyire. Akril zománc festéket például kerülném mert arra nem jó ragasztani festeni utána.
Illetve jók a dekor boltban kapható föld színű akrilok is.
Ezen én is sokat dilemmáztam, mivel a kellően merev, de mégis könnyű megoldást kerestem.
Amit végül mi csináltunk az a 2 cm x 6 cm-es borovifenyő léc létraváz, 3 helyen megmerevítve és arra 6 mm-es nyír rétegelt lemez.
Az egész asztal 100 cm x 165 cm lett.
Kézben fogva, nem atom merev, a helyére rakva tökéletes. A végleges helyén, egy hosszú és egy rövid oldalán végig a falon lévő lécre van támasztva, középen egy láb és a nem feltámasztott sarokban egy szekrényre rakva kellően stabil. Nem csinálnám most sem máshogyan.
Csatoltam képeket, hogy könnyebb legyen elképzelni.
Szia! Szerintem a mai vízbázisú festékek megállják a helyüket mindenhol. Ha én most ott tartanék, ahol Ti, szerintem így csinálnám. De vannak itt nagyon tapasztalt építők, ők tudják a tutit!
Régen jelentkeztünk, ídőközben eljutottunk a terepasztallal az alábbi állapotba. (A fiammal építjük ;-) )
6x2 cm-es borovi létraváz alapra, 6 mm-es nyír rétegelt lemezből elkészült a terepasztal alapja.
Erre ragasztottunk 4 mm parafát zajcsillapításnak és biztonsági rétegnek, ha később lebontanánk egy-egy tereprészletet. (Csak kivágjuk a parafát és egy üressel helyettesítenénk).
A sínt rögzítés nélkül felraktuk próbaüzemre, hogy az esetleges sín és váltóhibákat még most kiszűrjük. Mivel hibamentesnek ítéltük, így folyatatódhat az építés.
Azt tervezzük, hogy a parafát víz alapú akrilfestékel alapoznánk a későbbi terepépítéshez és erre rögzítenénk a szakaszolt sín (analóg szakaszolt sínünk lesz).
Meg tudnátok erősíteni, hogy ez a víz alapú akril festék alapozás jó ötlet / irány?
A terepépítést így tervezzük: Az festékkel alapozott rétegre menne a higított faragasztó, arra homok, majd erre ismét egy ragasztóréteg után a fű.
Domborzat esetében: XPS lapból kifaragjuk az alapot, majd glettel kiképezzük a felületet. Ezt akril festékkel alapozzuk erre jön a faragasztó homok és/vagy fű.
Jól gondoljuk? Minden tanácsot, javaslatot szívesen fogadunk.
Ahogy most utánaolvastam, amikor a 80-as években több játékgyártással foglalkozó keletnémet vállalatot egyesítettek, akkor Kombinat Spielwaren Sonneberg lett a cég elnevezése és PIKO volt a gyűjtőnév.
Na ezt neveztem eddig számomra ismeretlen részletnek, mert a katalógusomon Modellbahn van, míg a mosógépemen Spielwaren. :-)
"a VEB PIKO (amúgy Spielwaren volt ám!) vállalatot,"
Vasútmodell: végignézve régi katalógusaimat, nekem nem rémlik, hogy endékás korban Spelwaren lett volna. A katalógusokon is Modellbahn van.
Ettől függetlenül lehetnek számomra ismeretlen részletek.
Az tény, hogy annak idején vasútmodellen kívül egyéb játékot is gyártottak, például a társasjátékokra és autókra Piko Speilwaren volt írva hasonló kinézettel, mint a Piko Modellbahn.
Egy picit aprólékos lesz flexiből, de több váltó miatt olcsóbb lesz flexiből megoldani egy kartonlapból kivágott sablon mellett nagyon szépen kihajtható lett. Köszönöm a segítő válaszokat!
Igen valóban nem 12 fok de az a 0.75 simán elvész a terepasztalon főleg amikor szigetelő sinpapuccsal van összerakva, ami miatt amúgy is torzul a geometria. Nekem nem okozott komolyabb törést az ívben.
Streamline-ban nincs kimondottan ellen darab csak flexi, de a settrack ugyanúgy összekapcsolható a code 100-al amiből az st-238 vagy 227 megfelelő ellendarabnak.
Van gyáruk Kínában. Akkkor alapították, amikor már nem kellett a Kínai Népköztársaságnak többségi tulajdonosnak lennie. Így aztán a minőségi gondok is nagyjából elkerülik az ott készülő PIKO termékeket.
DE!
A privatizáció keretében úgy kapták meg a VEB PIKO (amúgy Spielwaren volt ám!) vállalatot, hogy gyártásnak is kell maradnia Sonneberg-ben.
Ez egy név és tulajdonos váltás volt a két németország egyesülésekor. Addig simán PIKO volt. A minőséget sokkal inkább jellemezte a kínába elvitt gyártás. De ha jól tudom már nem ott gyártatnak.
A lila részt tudom, hogy polarizálni kell, ezért rajzoltam stilszerüen lilára (piros+kék).
Csodálom a naivságod a szabványbetartásban. Akkor az általad említett Piko sínrendszerrel sem kellene, hogy probléma legyen. Meg ugye említhetném az ACME Gigant panelját stb.
Szóval én azért annyira nem bíznék a gyártók szabványbetartásaiban.
Nem használok még - de sokkal kevesebb bajt írnak róla mint a PIKO sínanyagáról.
2,05 sínkorona magasságú a profil. Így, alábbi Soraidnak nincs értelme, mert ami elfut ezen a sínprofilon az már nem az 1970-es évek modelljei:
a zöldel bekarikázott részen nem okozhat ez olykor zárlatot?
Neked polarizálni a két lila rész kell, ha szeretnéd a folyamatos áramellátást. A lila részeket az ellenkező oldali csúcssíneket mozgató motor állítóművéhez kell a polarizálást bekötni. Vagy hagyod azt a 3 cm-t, és nem kötsz rá semmit...
Használ valaki intenzíven Tillig Elite angolváltót?
Mik a tapasztalatok, megbízhatóan működik?
Most kezdek nekiállni az építésnek és mielőtt fixre tenném, jó lenne üzembiztossá tudn. Elkezdtem vizsgálni villamos szempontból és vannak aggályaim. A képen lemodelleztem a "villamosrajzát".
A zöld nyilakkal jelölt részek fixen vannak bekötve a megfelelő polaritásra, de a zöldel bekarikázott részen nem okozhat ez olykor zárlatot? Elég kicsi a táv közöttük, egy nem "pontos" kerék (rossz nyomtáv, kerék geometria...) nem tud egyszerre mindkettőhöz hozzáérni?
Erősen gondolkodok a gyári bekötésük bontásán és ezek polarizálásán vagyis inkáb a ki/be "kapcsolhatásukon" a megfelelő irányváltásnál.
4 vagy 2 darab új piko ágyazatos sínhez való hosszú síncsavar. Ez ugyan nem fog tudni polarizációt váltani, de jól fogja rögzíteni a szervót :) A polarizációt meg oldja meg az elektronika.
Sziasztok, Tervezett már valaki servohoz 3d nyomtatott felfogatást? Esetleg olyat, amihez lehetne végállás kapcsolót is rögzíteni a szívpolarizáció miatt.
martisz, köszönöm a segítséget, sajnálom, hogy poszter, de valahol sejtettem.
Tyapa, igen, az alin én is megtaláltam ezeket. Szerettem volna az asztal egy részén mai, modern irodaházas részt, amik most nőnek ki a közép-európai nagyvárosokban, pl. Bécs Hbf környéke. Szóba jöhet még 1-2, egyedi épületkészítéssel foglalkozó csapat, de egy egyedi épület mindig jóval drágább, kevésbé pénztárca barát...
Nem tudom, melyik topicba illik, de hátha kapok segítséget. Itt a Vollmer H0 parkolóháza. A háttérben, a kép bal oldalán van egy modern irodaház, az esti képeken még világít is. Nem tudjátok, az modell, és kapni is lehet(ett)? Lehet, hogy montázs, de abból indulok ki, hogy a modellgyártók a bemutató képeken szeretik a környezetben használni a saját vagy partnereik termékét, idegen tárgyak még véletlenül sincsenek rajta. Én most ebből indulok ki. Köszi.
Elgondolkodtam a válaszodon, hogy melyik lehet a jobb: vágányrögzítésre
a, parafa csíkot használjak - könyvkötő ragasztót ajánlottak hozzá, mert az "gumis" -, vagy
b, szivacsos kétoldalas ragasztót, ami két oldala között van úgy egy-két milliméter vastag szivacsréteg (és úúúgy ragad, hogy fel nem lehetett szedni a padlóról, mikor egyszer oda ragasztottunk valamit).
Sziasztok, elérkeztem a vágányzat rögzítéséhez. Viszont van némi dilemmám. 12mm nyír rétegelt lemez az alap, 2mm-es parafa a vágányok alatt. Még csikó koromban jártam úgy, hogy parafa ragasztóval ragasztottam a parafát és emiatt kő kemény lett. Tehát mintha ott sem lett volna. Mit használjak? Gondoltam, hogy csak a parafa csík két szélét rögzítem ragasztással, és utána a vágányzatot szöggel/csavarral oldom meg.
A kédés pedig, hogy a szög/csavar nem képez fix összekötést a vágány és az asztallap között? Nem képez hidat, ami átadja a rezgést?
Eltelt az egy hét....és elmúlt a ragasztás is - pedig az elején, milyen erős volt! Sajnos a tytan ragacs nem alkalmas polifoam ragasztására! Úgy gondolom, ez így a történet vége.
(A másik, a fóliaragasztó azóta is tart, ott az egyik oldalnak nedvszívónak kell lennie.)
Viszont (mínuszolók hajrá :)! Találtam egy kontakt ragasztót, amit Jelző is ajánlott. Építőiparban is használható - azaz erős ragacsnak tűnik.
Ez elméletileg mindent ragaszt - ami itt fontos lehet. Még nem volt időm kipróbálni, de ez a polifoamot/xps-t is ragaszt. Ha lesz időm kipróbálom, beszámolok róla.
Köszi! Tudod, alapvetően türelmes ember vagyok. Elkészítek belőle egy szintet az asztalon, aztán meglátjuk évek múlva is ragadni fog-e? A tytan ügyfélszolgálat annyit írt, hogy ezekkel a felületekkel alapból gond szokott lenni, ezért simán ráírják, és nem is vizsgálják, hogy tapad-e hozzá....
Szia. Persze, így otthon hobby szinten lehet használni bármit. De azért én arra a munkára nem adnék garanciát, ahol már az elején a legkisebb probléma is felmerül. Mert hogy 1-2 év múlva hogy viselkedik az anyag, azt nem lehet tudni, talán azért nem ajánlja a gyártó sem. Egy próbát azért meg ér.:-)
Benzinnel hiba nélkül elenged :) - ezt írtam annó hibának a Fleischmann motor rögzítésénél, mert ott találkozhat olajjal a ragasztó
MesTTer, készülök, mielőtt itt elhozakodom az ötleteimmel. A benzin nem bántja a polifoamot. Vízzel pedig feljön a sínágyazat. Azaz minden réteg visszabontható.
A kérdésedre válaszolva, minden ragasztót az alkalmazási területén lehet használni
Szavaidból azt veszem ki, hogy a tytan kaucsuk-oldószeres ragasztót annyira nem ajánlod a polifoam használatához mivel az alkalmazási leirata ezt nem ajánlja? Úgy néztem a ragasztó csak a külső felületet oldja, a kettő polifoam össz magassága nem változik, nem esik össze, a rugalmassága megmarad. Nagyon erősen összeragadnak - a második, lenti ragasztós fotón is látszik, hogy csak tépni lehet őket.
Közben készíttettem egy osb/polifoam/polifoam/sínalj ragasztást a tytan classic ragaccsal. Itt sem lehet roncsolás mentsen szétszedni őket. Nagyon hajlok az alkalmazása felé, de ha ezt egy tapasztalt szakember nem ajánlja, akkor még kétszer meggondolom, mit tegyek.
Szia. A vizesbázisu ragasztóknál feltétel, hogy mind a két felület kellő nedvszívó hatású legyen. Pl. Tapétát erősen fellehet ragasztani fára, gipszkartonra, ezt jól írtad. Ezért nem lehet üvegfelületre, sem műanyagra, mert itt az egyik feltétel nincs meg. Az oldószeres az másdolog. Az többnyire úgy működik, hogy megmarja a felületet szinte ráolvad. Ezt megfigyeltem Patex ragasztóknál. Azért ragadt le neked a Titán, mert a felületet megolvasztotta és úgy mondanám, hogy rásült. A kérdésedre válaszolva, minden ragasztót az alkalmazási területén lehet használni és ha terepasztal építés egyes szakaszához érve, csak oldószeres a jó akkor én is használnám. Jut eszembe, esetleg a két felület egymásra ragasztásához, esetleg ragasztó spray?
Elsősorban festő, és ragasztásban jártas Topikársakat szeretnék megszólítani! (Igen, Jelző-re is komolyan gondolok :)
Polifoam ragasztással kapcsolatos élményeimet szeretném bemutatni, tőlem megszokott fura megoldásokkal. A polifoam 3mm-es 1m széles tekercsben kapható 400Ft körüli áron. Ideálisan csendes, hangcsillapítást tesz lehetővé.....de a ragasztása az valami kriminális. Mivel PE, így a legtöbb ragasztó nem ragasztja.
- A "forró takony" hőpisztolyos ragasztó jól fogja, de ezzel hosszabb felületet egyenletesen ragasztani nem lehet, mert az eleje már meghűl - erről nincs is kép.
- Mester fóliaragacs. Ez kifejezetten PE/PP-hez van, de nedvszívónak kell lennie a másik felületnek.
Kék nyíllal jelöltem az OSB/PE felületet. Itt eltépődött a polifoam, azaz a ragasztás erős, de a két polifoam között nem kötött meg a ragacs. A leírás alapján működött, mivel a két felület egyike sem nedvszívó. A PE+síntalpfa rögzítés megfelelő (erről nincs kép).
-Ami meglepett, és tulajdonképpen ezért írtam: az a Tytan kaucsuk ragacs. A leírás alapján PE-t NEM ragaszt.
Zöld nyilakkal jelöltem a kettő Polifoam réteget. Piros nyíllal jelöltem a OSB/Polifoam találkozást, ahol a polifoam szakadt, azaz a ragasztás erős. Kék nyíllal jelöltem a két polifoam réteget, ahol a fölső polifoam szakad, azaz a ragasztás erős. Azaz nem nedvszívó rétegek között is jól működik a ragasztó.
Azt nem értem, ha a rá van írva, hogy nem ragasztja, akkor mégis miért ragad ennyire jól össze??? A polifoam cellát nem roncsolja a Tytan ragasztó, mert a magasság, és a rugalmasság is megmarad (az xps-t szépen elolvasztja, ahogy a leírásban is szerepel.)
Az a kérdésem, ha ennyire jók a tytan+polifoam próbaragasztási tapasztalatok, akkor lehet-e ezt alkalmazni a terepasztal építésben?
Köszönöm szépen a válaszokat. Igazából a fő vágányzat a code 100. Csak sikerült szinte semmi pénzért beszerezzek 16db code 83-as kitérőt. A tervem az, hogy az árnyék tárolót építem meg belőle. Régi modellem nincs egyáltalán. Ha meg esetleg valami felülne a talpfa imitációra, pár kerékcsere még nem a világ vége.
Kivéve ha egy mozdony nem megy el rajta. Letesztelem a járműállományom, de szerintem nagy bajom nem lesz vele.
Igaza van Csíkos Mesternek, ha régebbi holmikat is futtatsz a pályán, akkor nem igazán jó a 2,1 mm-es sínmagasság. Azt is vedd figyelembe, hogy a Peco Code 83-as sín tapfái sűrűbbek mint az európaiak, ha jól emlékszem az amerikaiakra hasonlítanak.
A Tillig standard és a Piko sínek gyakorlatilag egyforma magasak, a sínpapucsaikat is lehet használni oda-vissza.
Sokak szerint a 2,1 mm-es símagasság hajaz legjobban az igazi vasúti pályára, de szerintem nagyon jól néz ki a 2,5 mm magasság is.
A 2,1 mm-esből a Roco sínjeit, 2,5 mm-esből a Peco code 100-at ajánlom (velük van igazán tapasztalatom műszakilag), de ha akarod, akár variálhatod is kedveredre a síneket, a megfelelő sínpapucsokkal szinte minden megoldható.........
Amennyiben a holmik ára is számít, akkor az még külön szempont is lehet. (Jelentős különbség van az árban az egyes gyártók között, de a síngeometria is legtöbbször eltérő...............)
Javaslom számold ki, hogy a megtervezett pályát melyik gyártó termékeiből lenne célszerűbb, vagy akár gazdaságosabb kialakítani.
Ha variálod a sínrendszereket, akkor azért arra figyelj, hogy egy-egy egységet (pl. vasútállomás, teherpályaudvar, stb.) lehetőleg egy fajtából építsd, de a rejtett tárolópályaudvar, mivel nincs szem előtt, akár épülhet többféléből is.
A legfontosabb mindig az, hogy a pálya műszakilag alkalmas legyen arra, hogy a vonatok és vagonok rendben fussanak rajta.
Ha nagyon régi modelleket használsz, egykori NDK-s PIKO modellek (nem mind!), vagy ősi Fleischmann, akkor valóban nem ajánlott a 2,1mm (2,07mm) sínprofil magasság, mert túl nagy nyomkarima leér a talpfa imitációkig.
Ebben az esetben valóban a 2,5mm-s vágánymezőket kell alkalmazni. Tillig H0 Standard (ex. Pilz), PIKO A-Gleis, vagy a PECO ennek megfelelő változata.
Sziasztok, Peco code 83-as rendszerből szeretnék pályát építeni. Viszont a VMC-t felhívtam, mire azt a választ kaptam, hogy jobb ha elfelejtem, mert a sínkorona magasság 2.1mm és emiatt előfordulhat, hogy mozdonyok, vagonok nem tudnak elfutni a pályán. Kérdezem én, roco is 2.1mm-el dolgozik, tillig elite 2.07mm. Akkor miért lenne rossz a Peco 2.1mm?
Èrdeklődnèk, hogy saját átèpìtèsű Faller Car System teherautó esetèn, ha 2,4 voltos akku telepet használok, mekkora ellenállást èrdemes a motorra kötni.
Nekem hosszabból Roco 6- és 8-tengelyesem és egy Mechano 6-tengelyes Boeing villamosom van.
Próbálni csak a kb. 41 mm tengelytávú kéttengelyeseimet szoktam a kis sugarú mintákon. A hasonló tengelytávú Reko-Wagennél 180 mm minimális ívet ír a gyártó Halling.
Attól, mert elmegy egy szűk íven - és örülük neki, hogy áttoltam - még nem biztos, hogy "forgalomban" is jót tenne neki a szűk ív. Vagy a pályának nem tenne jót.
Köszi az infót, nekem GT6-os Rivarossikhoz kell az ív, de most nézem a gyár oldalán, "hivatalosan" R=356,5mm a legkisebb bejárható ívsugara, amit azért kötve hiszek. A Tillig Luna R=204-essel megpróbálkozok. :)
Ebben két dolog s közrejátszhat. Egyrészt lehet az adott mozdony hibája is, pl, van valahol egy sorja, ami miatt kicsit megakad a forgóváz elfordulás közben, másrészt lehet vágányfektetési hiba is, hogy pl. az a 420 mm nem annyi, hanem van benne egy kis törés valahol, és egy adott ponton emiatt kisebb az ívsugár. Mi már találkoztunk ilyennel 600 mm-esnek mondott ívnél...
Többfajta flexi egyméteres szálam is van, ha jól emlékszem, akkor mindegyikből sikerült 15-16-20 cm sugarú ívet hajtani, hogy kipróbáljam a minimális ívet egy utcasarokhoz kéttengelyes villamosok számára.
Mivel burkolni terveztem a vágányutat (kockakő, vagy egyéb), ezért nem foglalkoztam vele, hogy a talpfák egymást érik, de nem kellett kivennem belőle talpfát a legkisebb sugárhoz sem.
A következő megoldandó feladat egy hasonló kissugarú kitérő, de erre Váltógyártónak van megoldása.
Anno a Rivarossi csinált 20x20 cm-es lapokra egyenest, 90 fokos 10 cm sugarú ívet és kitérőt, ezen a saját kéttengelyesei elmentek.
Kedves Kolléga, ne sarkítsunk ennyire! Emlékszem az utóbbi jónéhány hónapban is volt hirdetés, hogy a 420-as íven nem megy el a mozdony, ezért eladó.
Azaz van olyan mozdony, ami a ráírt minimális ívsugarat sem tudja bejárni...
Nyilván ami alatt van az eleve reménytelen. Nagy mozdonyok nagy asztal, kis mozdonyok, kis asztal... (ugyanígy van ez fociban is, ahogy annó Hofi is elmondta, de sajnos modellezőtársaink csak nem akarják ezt elhinni) :)
egy kérdésem lenne: Peco Streamline R1 (R=371,5mm). Alagútban szeretném használni, mert ronda, de a kicsi sugár miatt jó lenne, de a kédés az, hogy pl: a ACME V63, vagy a "problémás mozdonyok" elfutnak-e rajta.
Villamoshálózathoz (H0) kissugarú íves síneket keresek. A Tillig LUNA családban van R=204-es sugarú. Ekkora, vagy ennél kisebb sugarú ívet senki más nem gyárt? Köszönöm!
A legalsó két terméket gyurmához (Knetmasse) ajánlják, valamint írják, hogy minden nyomóhengert teszteltek a gyurmával.
Így nem csak styrodurba nyomható vele minta, hanem gyurmába is.
Szerintem a habba nyomáshoz nagyobb erőkifejtés kell, mint gyurmához, így könnyebben félreugorhat a minta. A gyurmás jobban is javítható, akár "felülaszfaltozással", akár kivésés után friss gyurmából ismételt kirakással, vagy külön kockakő gyártással és beragasztással.
Remálem, hogy az október végi bécsi Modellbaun megint kint lesz az Austromodell, mert akkor rá lehet kérdezni a henger és a gyurma együttésésére (nem látom még a listában) és meg is lehet tapizni.
Szeretném megkérdezni, van-e valakinek tapasztalata a Viessmann Car Motion rendszerrel. Azon belül is konkrètan: mennyire alkalmazható olyan pályán ami Faller Car System -re kèszült. Pèldául nálam a vasùti átjáròknál, egy asztal alatti szervó motorra szerelt mágnes a STOP mágnes (a szervò motor karja felemelkedve az ùtfelület szintje alá emeli a mágnest ezzel megállìtja az járművet, majd leengedve a mágnest a jármű ùjra megindul).
Ez a megoldás működik-e a Viessmann rendszerrel is?
Styrodurba nem tudom van-e ilyen vékony, de depron lemez elképzelhető, bár azt is inkább 3mm-est láttam. Esetleg a zajcsökkentő padló alátétek közül van olyan, ami 2mm-es vastagságú és xps anyagú, csak mostanában simát nehezen találni és sokszor mintával vannak ellátva.
Ha találnék valakit, aki jó minőségű 3D nyomtatásban tudna készíteni ilyen hengert/nyomó lemezt, akkor még lehet kintről sem kellene rendelni.
Ehhez láttam járdanyomó hengert is, a DAS levegőre keményedő modellgyurma itthon is kapható.
Egy kiállításon élóben néztem, ahogy hengerelték, én pont a villamosos henger miatt figyeltem fel rá.
Lassan és egyenletes nyomással kell hengerelni, mert egyébként hullámos lesz. Talán használható külön zsírpapíron kis utcadarabokhoz is (mint sütés előtt a tésztanyújtás és darabolás), ha meg kiszárad beilleszthető a helyre.
Még nem vettem, de ha felveti valaki mindig újra elgondolkodom. :-)
A másik megoldás hasonló módszerrel, de habkartonba mintát nyomó szerkezet az Austromodelltől (Stempelrollen).
Ezt legutoljára Bécsben az 2023-as októberi Modellbaun (idén 10.25+26+27-én lesz) szemlélhettem meg útgyártás és járdanyomás közben.
Ennél a vékony, 1-2 mm-es styrodur lap beszerzési forását nem ismerem idehaza.
AK Texture termékekre én is gondoltam, kísérleteztem is velük ezen a gyakorló diorámán.
A: AK8015 Dry Ground
B: AK8021 Light Earth
C: AK8018 Dark Earth
D: Sima homok :)
Textura szempontjából szerintem nagyon jók, függetlenül attól, hogy nagyobb 1:32 méretarányhoz vannak kitalálva. Teljesen megfelelnek akár a H0 építési nagysághoz. A színvilág viszont nem annyira jó szerintem a vasút modellezéséhez - ezek inkább háborús diorámákhoz készülnek.
Véleményem szerint a sima homok a legjobb - és a legolcsóbb :)
A beton tekintetében attól függ mit szeretnél. Ha sima betonozott utat, mint pl az általam berakott fotón, az gipsz simára csiszolva majd egyszerűen alapozóval lefestve. Ha világosabb beton a cél, arra szerintem tökéletes az AK8014:
Jól formázható, száradás után faragható pl jól lehet töredezettséget, repedéseket imitálni és antikolható. Viszont nem csiszolható, mert akkor a texturát elveszíti. Tehát teljesen simára kell kenni felvitelkor.
vastag XPS lapon lesz. parafa a sin alatt és erre jön a töltéshez a zúzalék kő.
A vágyánok közé szeretnék valamilyen talaj féleséget ami csak itt ott lesz (statikus) füves.
Ehhez mit javasoltok? Gondoltam AK Earth texture vagy valami hasonló felkenhető cuccra. Vagy esetleg van valami jobb megoldás?
Illetve további kérdés még egy aszfaltozott udvar is lenne, itt a sínek melletti / közötti aszfalt részt mivel érdemes megcsinálni? Karton lapos / furnér lapos megoldásokat láttam.
Igen élőben a kövek kötésben vannak lerakva, én sem láttam olyat ami ne így lenne:
Ez egy kompromisszum magammal... :)
Ha ragaszkodtam volna az élethűséghez, az durván a kövek egyenkénti kifaragását jelentette volna soronként. Az 3x3mm méretben igen időigényes és a kövek letörését is okozhatta volna. Használhattam volna pl Faller, Noch vagy más gyártó termékét, viszont ott az út megsüllyedését és a töredezést nehéz imitálni. Az utóbbi a faragás természetes velejárója. Festeni természetesen lehet azokat is.
Nem nagyon emlékszem olyan kockakő burkolatra, ahol ne kötésben lennének a kövek, kicsit szokatlan nekem az összkép. (tudom, hogy sokkal munkásabb úgy megcsinálni)
Igen, megvártam amíg teljesen megszárad a csiszolás miatt. A faragás elött lehet picit nedvesíteni, hogy ne pattanjon le az apró kőmintázat.
A hengeres megoldást végül azért vetettem el, mert az a gyanúm, hogy az anyagot a mintázat élein és sarkaiban felkapja és egy fordulatot megtéve már nem fog szép kőeffektet hagyni. Képen egész jónak tűnik és lehet alaptalan a teóriám, minden esetre én bizalmatlan vagyok a reklámfotókkal.
Ha esetleg kipróbálod írd meg a tapasztalataidat egy-két fotóval!
Tetszik, de sztem ez is elég pepecselős. Illetve a hengeses megoldásban az tetszik, hogy ha helyenként jobban benyomod a még puha gipszet/gyurmaszerű anyagot, akkor huplis, süppedős is lehet az alap, ami a valóságban is így van.
Amúgy a gipszet megvártad, míg megszárad, úgy faragtad? A levegőre keményedő modellezőpaszta még gyurmázható állapotában szerintem könnyebben megmunkálható.
Én is nézegettem ezt korábban, de szerintem macerás a használata. Inkább úgy voltam vele, hogy megpróbálom magam elkészíteni a kockaköveket.
Gipszel bekentem az út nyomvonalát amit lecsiszoltam. Nem túl simára, egy kockaköves út legyen egy picit egyenletlen.
Ezután egyszerűen berajzoltam a mintázatot:
...majd fém vonalzó mellett kifaragtam a köveket:
Festésnek szürke színnel telibekentem, ez megadta főképpen az illesztések színét és némi alapot a kockaköveknek.
Ezután világos szürkével átkentem a kövek felületét, vigyázva, hogy a kövek közé ne menjen.
A végén a felületet kékesszürkével bemostam, ami megtörte a homogén egységes színt, némileg megkopott útfelületet adva.
Annyi kompromisszumot elkövettem, hogy a gyorsabb haladás érdekében a kövek nem kötésben lettek kifaragva. Nehéznek találtam 3x3mm méretben, a szemem sem a régi, úgyhogy az eredmény ilyen "háló" szerkezetű lett.
Nálam az egyik dioráma polc így készül(t). Fent a felújítás előtti Csajági-alagút (vagy mi is a pontos neve), ez volt az inspiráló, és a készítés. Persze, hogy nem profi, de kvázi elsőnek megfelel. Hiányzik a növényzet, meg az élet belőle. Méret 77x7 cm (vitrinpolc), méretarány TT.
Kicsit talán amatőr kérdés következik, egy keskeny polcasztalon szeretném nagyjából síkban felölteni a terepet a vágányok körül kb 3-4 mm magasságban, ezt milyen anyagból érdemes csinálni?
Természetesen lefekvés után állt össze a kép, hogy a hagyományos kisméretű tömör tégla (pl. a homlokzati burkoló) nagyságából adódóan (25x12x6,5 cm) nem 15, hanem csak 12 cm-rel kell számolni az ablak és a házsarok közötti számításnál.
Így a kb 4,5 tégla x 12 cm + 5x1 cm hézag = 59 cm-t ad ki a 67,5 helyett.
A többi feltételezésemmel egyetértek, a kor meghatározó modulja a 30 cm többszöröse, így az ablakoknál a 30/60/90/120/150, a csempénél a 15 cm, a konyhabútornál meg szontén a 30-45-60-90-105 sarok és 120 cm széles és 60 cm mély elemek.
A belső fotó alapján a 15x15 cm csempeméretből is a 270 cm adódik 3 ablakra, tehát az ablakonkénti 90 cm szélesség helyes.
Az ablak alatti parapetmagasság 7*15=105 cm
Az épület hosszánál a 9 db pillérközön kívül +52,5 cm téglafal (az ablakkretettől számítva 4,5 tégla, azaz 67,5 cm van a sarokig.
A szintmagasság 24*7,5 cm+150 cm ablak, tehát ablaktetőtől ablaktetőig 3,30 m. Ez tehát a földszinti padlószinttől egy belmagasság + egy födémvastagság az emeleti padló szintjéig. Jó saccra 3,0 m lehet a belmagasság és 30 cm a födémvastagság.
105 parapet + 150 ablak = 255, így a saccolt 3,0 méteres belmagassághoz kell még 45 cm az ablak felett, ami egy másik kép szerint simán megvan.
Hol van az épület? Csak a jobb minőségű fotó és részlet miatt kérdezem.
Ha megszámoljuk a téglákat, akkor széltében 15 c-rel, magasságilag 7,5 cm-rel számolva kijön a nagysága.
Egy ablak 60+90=150 cm magas, 90 cm széles. (ez akkoriban járatos ablakméret volt)
A pillérek közötti távolság 3 ablakonként szerintem 3 méter, azaz 3*90+30-as pillérméret (tengelytől-tengelyig 15+90+90+90+15)
9 db pillérköz + a szélső tömör fal az épület hossza. Homályos a kép felbontása így saccra a 9*3m fix az előzőek szerint + egy kicsi tömör fal a végén, saccra 50 cm alatt.
Én inkább a hőszigetelő habot javaslom, egy vékony réteggel is több mindent tudsz kezdeni, mint csak egy parafával. Rengeteg minden elrejthető benne, ki lehet faragni belőle árkokat, domborzati elemeket is.
Egy új asztal építésébe kezdek bele. Tanulva az első hibájából, az egész felületet vékony, finomszemcsés parafával szeretzném beburkolni. Egyrészt zajcsillapítás végett (bár leragasztóznám az egészet, de valamicskét számít), másrészt azért, hogy az utcákon lévő CarSystem (Viessmann lesz talán) szükséges elemeit könnyebben be tudjam marni az út kopórétege alá.vAnnyira finomszemcséset keresek, hogy ha lefestem az útfestéket, akkor ne maradjon rücskös.
De nem találok ilyen finomszemcsés lapot, csak a szokásosat. Esetleg beszerzési forrást tudtok ajánlani? Köszönöm!
Ha már rajzok, vágányzáró sorompóról van esetleg valahol hozzáférhető méretezett rajz? Úgy emlékeztem, hogy a Posch-modell csinál TT-ben is, de tévedtem, szóval jó eséllyel magamnak kell legyártanom
Na, csak egy hónap kellett hozzá, hogy eljussak valami rendesen használható állapotig és lehessen végre tili-tolizni. Az asztalos munkát nem ér bántani, ez csak egy kis egyszerű polc-terepasztal (tereppolc?), amin a Timesaverhez vagy az Inglenookhoz hasonló tolatós feladványokat lehet játszani. A vágányhálózat végül saját találmány bonyolultságban valahol a kettő között, de a körüljárási lehetőség/kényszer az eddigi próbák alapján tényleg sokkal érdekesebbé teszi a játékot (ezúton is köszönöm az érintett topiktársnak a sok évvel ezelőtti javaslatot). Ami már most látszik, hogy a feladat nehézségét lehet variálni azzal, hogy melyik vágányra hány kocsit rendel az ember, ehhez még játszok vele egy sort, hogy kitapasztaljam.
A környezet értelemszerűen valamilyen iparvágány különböző kis raktárakkal, rakodókkal, telepekkel, ahova az egyes kocsikat célba kell juttatni. A képzeletbeli állomáshoz a bal sarokban csatlakozik a vágány, itt majd egy vágányzáró sorompó lesz ütközőbak helyett.
A váltók alatt saját gyártású kézi állítóművek vannak, majd az asztal széléről vonórudakkal lehet őket állítani.
Hadd osszak meg veled (is) egy bevált módszert. Természetesen nem ez az egyedüli üdvözítő megoldás erre. A faanyagot be kell ereszteni lenolajkence és háztartási lakkbenzin hígító 1:1 arányú keverékével, majd ezt követően több rétegben - az egyes rétegek között annak száradása után azt finom átcsiszolva - festeni esetleg, amennyiben a fa eredeti állapotát szeretnéd megtartani, akkor lakkozni. Ehhez lehet használni fára alkalmas zománcfestéket, csónaklakkot, nitrolakkot selyemfényű, matt vagy épp fényes kivitelben ízlés szerint.
Én ezt a pályatervet 1988-ben megépítettem. Akkor még a Váci utca,a Kálvin tér, a Jószef körút, meg a Deák tér voltak a fő beszerzési források. A két játékboltnak voltak kis zugai ahol vasútmodelleket és kiegészítőket árusítottak. Megtörtént,hogy éppen akkor érkeztek Vero féle alpesi fenyők az üzletbe. Mind a 15 csomagot megvettem.Mutatós darabok voltak,nagy gyökérzettel és forgatható törzzsel.Régen volt.
Segítségeteket kérem, hogy a MÁV vasútállomásokon a térvilágítás oszlopainak mi a szabványos távolsága az űrszelvénytől illetve egymástól? Volt érdemi változás a '60-as évekhez képest?
"Aztán jött az index.fórum, elolvastam, túlgondoltam, bazibonyolult izét építettem"
De pont ezt írtam, hogy nem kötelező túlgondolni meg bazibonyolult izét építeni, az egy lehetőség. Nálam ez úgy nézett ki, hogy karácsonykor kicsomagoltam a digit kezdőkészletet és hamarosan ott körözött a vonat. Amikor (talán egy-másfél évvel később) kaptam még egy mozdonyt, csak föltettem a pályára a másik mellé és ment az is rögtön, még örültem is, hogy milyen finoman gyorsul és lassul, ha átállítgatom a CV3-4-et. Meg ugyanúgy ragasztgattam mellé Faller meg Auhagen épületeket, mint ahogy egy analóg terepasztalon csináltam volna, anyámmal még hegyet is építettünk papírmaséból, pont nem rég dobtam ki a maradványait a régi terepasztal alatt összegyűlt egyéb hulladékokkal együtt.
A fórumon persze, hogy a bonyolult, felnőtteknek szóló dolgok építése folyik, mert többnyire felnőttek írnak a fórumba (bár én éppenséggel tizenévesen is itt rontottam már a levegőt).
Összemosol dolgokat. A digitális vezérlés, amikor nem pályaszakaszt kell választani, hanem mozdonyt, sokkal egyszerűbb egy gyereknek. Ha még nem tud olvasni, lehet olyan rendszert is választani, ahol képeket választhat. A többi, amit fölsoroltál, ettől független. Nem a digitális vezérlés volt a probléma, hanem hogy nem az igényeknek megfelelő vasutat próbáltál építeni, hanem lemajmolni valaki másét, akiknek mások voltak az igényei.
A szolenoid váltóállítást senkinek ne javasold, megbízhatatlan, és rengeteg vezetékezés kell hozzá. Ha nem akarsz szervósat (ami a legmegbízhatóbb, és amúgy szintén egyszerűen kezelhető egy gyereknek a vágányábrán), akkor a legjobb egy fix végállásos váltó, pl Peco, amit simán kézzel át tud állítani.
Szerintem ez kortól függ. Nálam az egyszerű egyvonalú terepasztal építése a fiammal király volt, érdeklődött, szerette, játszott vele 8 évesen. Lányom is épített 1-2 házat.
Aztán jött az index.fórum, elolvastam, túlgondoltam, bazibonyolult izét építettem, csak a digitális az isten, csupa speciális emelkedővel, flexivel, asztal alatti váltó vezérléssel, LENZ rendszerrel, ördögtudjamifenével, és a gyereket már nem érdekelte az építés, igaz, nem is tudott mit csinálni, szervó dekóder léptetés, mozdony fékút, hagggyáááámáá. Hozzá se mert nyúlni. Ez, ami az indexen folyik, elsősorban felnőtt, mérnöki és művészi tevékenység, egy kisgyereknek sok. (és nem muciológus lett a fiam hanem mérnök-informatikus, úgyogy a készség meg volt)
Kamasz korban már más, de az érdeklődés felkeltése a legfontosabb, anélkül rá sem néz később. Barkácsolás, szegelgetés, 2 vezeték bekötés és van sikerélmény, mosoly, öröm. A többi majd jön a korral.
Szerintem azért egy mozdony nem olyan izgalmas, mint kettő (vagy több) és akkor azokat érdemesebb digitálisan vezérelni, mintsem szakaszolással vesződni. Ettől még a váltókat lehet ugyanúgy nyomógombbal csattogtatni és akkor már valami értelme is lesz, egyik vonat megáll, másik mozdony elindulhat, tolathat stb. Én is így kezdtem annak idején, ráadásul nem is "vasútmodellező családból" származom, szóval a LokMaus leírásra meg a kezdőkészlethez kapott német nyelvű bevezető füzetkére támaszkodva boldogultam, ahogy tudtam :-)
zatik.hu tudsz beszerezni például nyárfa rétegelt lemezt ami a többi fajtánál lényegesen könnyebb. Általában az egész lemezt ki kell fizetni a legtöbb lapszabaszatnal így érdemes a komplett asztalt azonos anyagból építeni és a méreteket is kb ehhez igazítani. 10 mm B/BB minőség teljesen jó lehet szerintem és akkor 20 kiló alatt marad az össz súly szerintem.
Ez a mi kis panel és család barát asztalunk 2x 170x115cm
Szerintem: Ha a kisfiadnak játékra és/vagy oktatás céljából építed, akkor mindezek nem számítanak. Ezek csak felnőttes dolgok.
Neki csak egy tökmindegy mibőlvan asztal kell pár lábbal, rárakni a teljesen sík pályát, 1-2 váltót, semmi szakaszolás, egy mozdony, kocsik, analóg módban. Ha ezt leszegezi, beköti a trafót, beköti a kapcsolópultot a váltókhoz, megy a vonat előre/hátral nem síklik ki, csattognak a váltók, összerak pár faller házat, világítást rak bele, befüvezi, befázza, sorompó, ütközőbak, akkor máris megszereti, mert érti, hogy mi van, mi az áram, miért megy a vonat, miért világít vagy nem világít a lámpa, hogyan kell szegelni, csavarozni, lyukat fúrni, ragasztani, stb.
Szerintem minden más (pl digitális) olyan bonyolultságú, ami nem kezdő kisgyereknek való, elmegy a kedve.
Nekem 2db 1mx1,2m külön asztalból áll a terepaztal. A 7mm-rétegelt az lemez alap és csak a szélein van 10mm rétegelt lemez merevítés (csak azért 10mm mert ennek az élébe már gond nélkül lehet csavart behajtani. Az asztal elemek lábai lecsavarhatóak és állítható magaságuak, így szükség esetén szállítható és könnyen vízszintezhető. A rétegelt lemezre ragasztottam még 2mm parafát.
A sínrendszer Piko A ágyazatos sínekből fog állni. Az asztal mérete 1,6 m x 1 m.
Analóg szakaszolt szakaszokból fog állni.
Jelenleg még csak a földön van összeállítva a rendszer, most kezdjük az asztal építését.
Tudtok javasolni, jó forrást a terepasztal építéshez?
Alapvetően egy "létra vázban" gondolkodom lábakkal, amire mehet a terepasztal rétegelt lemez lapja.
Viszont a méretekkel és anyagvastagságokkal vagyunk bajban.
A terepasztal lapját szeretném minél könnyebben tartani, hogy később a ki és berakásnál, vezetékezésnél, szerelésnél ...stb ne nagy súlyt kelljen emelgetni, de persze legyen kellően merev.
Milyen rétegelt lemez vastagságot ajánlatok? 6 - 8 - 10 - 12mm?
A másik dilemmánk, hogy miből legyen a létra váz. Alapvetően itt is a rétegelt lemez csíkokra gondoltunk a sima lécekkel szemben, mivel ezek mérettartása és csavarodása jobb mint egy sima lécé.
Erre van javaslatotok tapasztalatotok? Milyen szerkezetben vastagságban érdemes itt gondolkodni?
Képet szerettem volna feltölteni a pályatervről, de az inda fotós regisztrálás nem sikerült. Van erre más alternatíva is?
Ez egy jó terv valóban, csak át kell dolgozni a mai sínekre!
Egy altarnatíva, amit évekkel ezelőtt csináltam, Tillig H0 Standard (ex Pilz) sínekkel, egy régi terv átdolgozása. Egy picit komplikáltabb megépíteni, az igaz:
Az OSB nehéz, mint a sár, és nagyon rossz vele dolgozni.
Zatik Faáruház, Pesten, a XVIII. kerületben, az Üllői út külső végén, az ALDI mellett kell bemenni hozzájuk. Méretre is vágják azonnal, és nem kell az egész táblát megvenni.
Egyébként sajnos tévesen írtam az előző hsz-ban, hogy az "első" terv, az első sorra gondoltam, azon belül is a 21-esre. Az a legötletesebb és legtöbb játéklehetőséget engedő megoldás ekkora méretbene. (lásd csatolmány)
Ezt a nagyobb méret révén jobban szét lehet húzni, és több vágányt, fűtőházat lehet csinálni a 9-11h (irányt értek ezalatt) felé mutató mellékvágányoknál. Főleg egy angol váltóval.
Egy olyan asztalt szeretnék építeni, aminek lenne egy 230x70cm-es része is egyben. Rétegelt lemezből készítettem eddig, ott úgy tudom, 1,5x1,5 m a legnagyobb tábla, eddig ilyennel találkoztam. Ha egy anyagban szeretném a 230 cm-eset, akkor marad az OSB, vagy van, aki rétegelt lemezt is árul ilyen nagyobb méretben?
Köszi, van Faller maróm, meg csináltam is pályát, csak átmentem Viessmannra és ott van magnetic tape, innen a gondolat, hogy akkor talán van valami festék is, csak én nem tudok róla, de a profik régen ezzel mennek :)
Én még nem láttam ilyet. De szerintem a vékony festék réteg és az alacsonyabb vastartalom (mint a vezető szál) miatt nem lesz elég
vonzási erő ami az úton tartsa stabilan a járművet. Az acélszálnál is vissza kell mindig csiszolnom alaposan az utat, hogy kellően vékony útfesték fedje,
mert másképp elveszti a nyomvonalat. Bár nálam elég kanyargós utak vannak. A másik meg, hogy a festék hamar lekopik. Car-systemen a réz
kormány kar is el szokott vékonyodni és egy idő után letörik a súrlódástól, egy festék réteg meg még hamarabb.
Bármilyen vasdrótszálat használhatsz. Nem érdemes festékkel vacakolni.
A hornyot meg egy vékony flexkoronggal könnyedén belehet vágni.
Segítséget kérek: Faller car vagy Viessmann carmotion útvonal lefektetés témában: van-e olyan fém tartalmú festék, ami helyettesíti a fém vezető szálat/mágnescsíkot? Ha igen, mi a festék neve?
Válaszolni fogok neki is,csak nem engedte egymás után írni.
A modulokat kihagyom,ez csak ideiglenes asztal lesz a panelban,hogy a gyerekek ki tudják használni A sok hangos mozdonyt és vagonokat.Szóval elég lesz ez a méret erre az évre,utánna ugyis költözünk.
Majd ott lesz a rendes terepaztal külön csak egy szobába, kb majd 5 méteres.
A vágányok nem fognak korlátozni semmiben,mert rengeteg van mindenből,sima váltók,ivesek,angol,egyenesek,flexik. Tényleg mindenből van rengeteg. Majd az új asztalt is ezekből fogom építeni.
a 200 x 120 már sokkal jobban hangzik, sokkal több lehetőséged lesz. Ebbe a méretbe azért picit több is beleférhet, mint a korábban csatolt tervek. Avant1 topiktárs javaslatát is fontold meg. Lehet akár egy kicsi vontatási telep, egyállásos mozdonyszínnel, ami egy külön hozzákapcsolható modulon van. Olyan modullal is ki lehet egészíteni akár, amin mondjuk vágányzat nincs is. Pl. egy „laposabb” háttér, amin félbevágott épületek, járda, fák stb. vannak, mögötte pedig poszter. Ezt tárolhatod valahol és a játéhoz előrehúzod az asztalt és mögé akasztod. A két méteres hosszt persze meg lehet osztani két modulra.
A már meglevő vágányanyagoddal kapcsolatban egy jó tanács. Ne ragaszkodj hozzá 100%-ban, mert úgy megint egy plusz kötöttséget ad. Ha a nagy részét fel tudod használni az már szuper, de ha szükséges, hogy mondjuk pl. egy-két kitérőt vagy valamennyi vágányzatot még venni kellene, akkor inkább áldozz rá, amire pedig nem lesz szükséged, el tudod adni.
Köszi a segítséget.Kicsit variáltam a hellyel,végül befér egy 200X120 asztal.
Átnéztem a terveket,van ami tetszik. win trackben próbálgattam őket,itt ott modosítva egy kicsit mi hogy nézne ki. Vizuális tipus vagyok és mivel a sínanyag már megvan,így majd ha megjön az asztal,akkor felrakosgatom őket a tervek alapján hogy mutat élőben,aztán majd meglátjuk melyik lesz a nyerő.
A tervek, amelyeket Tyapa küldött, nagyon jók. A legelső rajz tán a legjobb ! A régi Piko Gleisplan Buch-ból van, 1990-ben majdnem megcsináltuk (sajnos akkor nem, átmenetileg lejöttem a vonatokról - az alaplap még mindig megvan - ) de nyújtott formában, 1,2 x 2m méretben. Nagyságrenddel jobb állomás alakítható ki, több kihúzó vágánnyal és menő fűtőházi környezettel.
Amit még javasolok nagyon-nagyon megfontolni: a modulos építés. Kizárt, hogy 1,6m álljon csak rendelkezésre. Legfeljebb ennyi van fixre valahol, valami sarokban, vagy elrakásnál szekrény mögött.
Modullal meg lehet csinálni, hogy megtoldod a "nagyobbik" pályát. A lehetőségek korlátlanok. Pl 0adsz neki egy "nyelet" kvázi fejállomást, kőfejtőt stb. Keskeny, síléc-szerű táblák is jöhetnek, pl. 25-40cm szélességben. Bárhol elfér tárolásilag 0,4x2m már valami, még eggyel (akár kis téglalap alakkal) továbbvihető a pálya.
Neked is köszönöm a választ és a képeket. Magam is alkalmazom váltóknál ezt a megoldást. Sajnos a jelző helye speciális. Az asztal korábbi építési fázisában gondolnom kellett volna erre, ma már nem tudom beépíteni a szervókat sehova. Mivel egy állandó hibaforrást nem akarok az asztalba beépíteni valószínű marad a diorámán.
Drukkolok, hogy sikerüljön életre bírni. Ha mégsem az érintkezőkkel van a gond, próbáld meg néhányszor nagyon óvatosan kézzel az állítóhuzalt finoman föl-le megmozgatni.
Köszönöm a segítségedet. Még nem építettem be, az érintkezők tisztítását megkísérlem. De sajnos szervós átépítés nem lehetséges, nincs rá hely. Ha nem tudom működésre bírni nem építem be. Nem gondoltam, hogy ennyire megbízhatatlan ez az egyébként gyönyörű jelző... :-(
Ekkora területen H0-ban nagy csodát nem szabad várni, picike mellékvonal és slussz. Ezek a tervek ötletadónak lehetnek jók, mivel nem Piko A sínanyagból készültek. Nekem az utolsó tetszik a legjobban, valahogy jó lenne, ha kétszintes lehetne a pálya, hogy mégse csak egy sima dilikör legyen és alul a rejtett részen esetleg egy plusz tároló vágány is elférhetne.
Ez a kis dupla ovál eredetileg H0m-es terv különböző verziókban, kb. 1,4 x 1,1 a mérete. H0-ban talán beleférhet az 1,6-as hosszba, de a szélességének az 1,0 m kevés. Azért nézd meg, hátha megtetszik. Én megterveztem magamnak, de kevésbé spórolósan és kicsit átvariálva, 1,9 x 1,25 méretű helyre, ez a terv van az utolsó képen.
Esetleg ezzel is lehet kísérletezni, hogy mi az a minimum méret, amibe még bele lehet suvasztani, ez így 1,8 x 1,1 méretű. Vagy még egyszer végiggondolni, hogy az 1,6 x 1,0 –es méreten lehet-e esetleg akár csak egy kicsit is nyújtani, mindkét irányba akár.
Ha bármelyik megtetszik és segítség kell, keress meg privátban. Annyit tudok segíteni, hogy AnyRail-ben kiszerkesztem és el tudjuk döntetni mi fér bele. Üdv, Zsolt
Üdv! Ide is beteszem. Kérdésem lenne Viessmann alakjelző témában. Hátha valaki tud segíteni. Van egy háromfogalmú alak főjelzőm. Néhány éve szaküzletben vásároltam és eddig egy diorámát díszített. Bekötve, használva nem volt. Most be szeretném (szerettem volna) a terepasztalomba építeni. Azonban sajnos azt tapasztaltam miután leteszteltem a jelzőt, hogy az éjszakai fényeken kívül nem produkál semmit. Meg se moccannak a jelző karok. Van-e valakinek ezzel tapasztalata, tud esetleg valami gyógyírt erre problémára?
Sziasztok!Egy kis segítséget szeretnék kérni. Kaptunk ajándékba elég sok piko A sínt és sok hangos mozdonyt és vagont. Gyereknek szeretnék belőle építeni egy kis terepasztalt, a hely nem sok sajnos 1.60x100.Nyilván csak mozdony és 1 kocsis szerelvények fognak elférni,de szeretne tolatásokat is játszani.Tudnátok segíteni milyen páyatervet lehetne kihozni ennyi helyen az adott vágányokból?Előre isköszönök mimnden segítséget.
Megdörzsiztem a Mehano vágányokat. Meg is táltosodtak a mozdonykák rajta. Egyelőre a padlón raktam össze a tervezett "fejpályaudvart" (Egy jobbos kitérő irányán egymás után két balos egyenes irányban, majd kis ívekkel beállítva a negyedik párhuzamos vágány is, majd ez az egész tükrözve is). A 6-ból két váltónál gond van amikor áthalad a csúcsszíven vagy hogy is hívják. Holnap még rájuk nézek, hogy mi lehet a gond (gondolom a mozgó alkatrész nem érintkezik a fémlapkával rendesen).
Ezt leszámítva vígan futott végig minden irányba a kis BR80-as. Ami igaz az igaz, a sínösszekötők gyalázatosak. Fogóval próbáltam igazgatni rajtuk. Ami még hervasztó, hogy egy négytengelyes forgóvázas LIMA kocsi minden esetben siklott, ha nem "súlyoztam le" a kezemmel, ellenben a Roco gáztartály simán végiggurult minden irányban. Inkább a kerekek átmérőjében lehet a bibi, de ez csak tipp. Holnap még gurítok rajta néhány dolgot, hogy kiderüljön mi a jellemzőbb a siklás vagy a "rendes" működés.
Találtam pár darab angol váltót és polarizált íves váltót. Angol váltó darabja ~6000 ft az íves darabja ~4000ft Elég újnak néznek ki a képeken. Szerintetek érdemes vele foglalkozni? Összehasonlítottam a VMC képeivel és a képek alapján ezek jelenleg a legújabb típusúak.
Találtam ~6000 forintért régebbi verziót is, de ezzel nem szeretnék foglalkozni.
Egy aprócska próbapályám van egy régi Mehano készletből „épült”: egy ovál, egy pár kitérővel. Amíg a nagy készülget, ezen terápiázok néha az újabb dolgokkal. Meg a gyerekeknek is jó ujjgyakorlat kezelés szempontjából.
Nagy gond nem volt vele, tizenév után szedtem elő újra, addig a szobában állt egy szekrény mögött. Finom polírpapírral (800-as és 1200-as) át kellett húznom a futófelületet a jó áramszedésért. Utána nyilván a fémpor miatt áttöröltem. Ez volt két éve. Ezen kívül azóta semmi gond. Az MTB M44 is szépen csigázik rajta.
Akkor ezek szerint ha sűrűn tisztítom, akkor nem kell kukába dobni? Foltbenzin jó lehet ezekre is?
6db váltóm van, amikből jó lenne egy "fejpályaudvar szerű" indítómodult építeni. Ezen nem volna terep, maximum "föld imitáció" és letakarva lehetne tárolni. Akár minden játék után át lehetne finoman törölni benzines ronggyal...
Próbálok beszerezni "modern" síneket (PIKO A), de még használtan is tétel számomra 6db váltót csak úgy kidobni. A kalapsínes cuccokat/váltókat már eladtam a héten (papírtalpfás sín még van, lásd Börze :) ). Azt is fájó szívvel/pénztárcával tettem, de be kellett látni, hogy azokkal a terepasztal nem fog működni.
Az alumíniummal nem az a baj, hanem hogy puha, és ezért egyenetlen a felülete. Így minden kosz/szikra stb. könnyen rárakódik.
(((Az oxid réteg néhány pillanat alatt kialakul - mint az közismert. Ezt minden, alupalackból (citrátot is tartalmazó) oldatot fogyasztó ember tudja, ezért vár felnyitás után egy picit (2-5sec), aztán nyomja be teljesen a fedelet a lébe, és iszik belőle... ugye közismert? Nem sietünk.)))
Visszatérnék még egy kicsit a Mehano sínekre, váltókra. Itt azt írtátok, hogy a régiek alumíniumból vannak. Az alumínium - tudtommal - "önmagában" oxidálódik, nem kell hozzá víz sem. Az alumínium oxid rossz vezető tulajdonságokkal rendelkezik. Ebben az esetben akkor ezek a sínek soha nem is működtek jól? Azt olvastam, hogy hiába távolítom el az alumíniumról az oxid réteget valahogy, akár egy hét alatt visszaoxidálódik. Akkor ez megint azt jelenti, hogy ezek a sínek sosem lesznek használhatóak!?
Elképzelhető, de ez is tökéletes. A szív polaritas váltásának így is jól kell működnie a dekoder által, pont amikor a csucssinek átállnak. A szív az enyémen is így van 2 darabból összeillesztve csak kevésbé látszik.
Köszönöm szépen. Gyorsan szereztem Ricardoról polarizált váltót. Ami feltűnt, hogy a szív elött a csúcssínek felé nincs elvágva a sínszál, mint a képeken amin láttam és a Szívtől induló vágányok 2 darabból vannak a váltóra szerelve. Lehetséges, hogy ez egy régebbi darab?
Én vettem Piko A íves váltókat, pont ennek ellenőrzésére is építettem próbaszakaszokat, és mindenféle járművel próbáltam Semmi probléma. Vagy urban legend, vagy egy ritka eset extrapolálása. Talán a Stummi fórumban olvastam, hogy egyes háromtengelyes kocsiknál (amelyek könnyűek) íves átszelésnél merült fel némely embernél ilyen.
5-6 éve azt írták (itt a fórumon is), hogy a Piko egyenes váltói módosítva lettek, de sehol nem láttam infót azóta, hogy az íves váltókon is változtattak volna.
Nem elég vagy nem biztos hogy elég. Digitben a polarizált szív darabot érdemes bekötni a funkciodekoder ezen kimenetére és így lesz tuti megbízható az áramellátás azon kívül hogy szebb is. Digitools digiservo ezt kiválóan kezeli. Illetve ha a leírása szerint az átkötéseket kiszeded a váltóbol de nem polarizálod akkor teljesen megszűnik a szív áramellátása. Ha bent hagyod őket akkor pedig csak az átálló csúcssinekrol kap áramot ami nem túl megbízható főleg festett síneknél. Ha servoval oldod meg az állítást akkor a rugót is érdemes eltávolítani. Streamline code 100as használok settrackal vegyesen és a settack szigetelt íves kitérőkon néha előfordul zárlat egyes 6 tengelyes mozdonyokkal ha a középső tengely áthidalja a vékony szigetelést a szív darabban. De tényleg nagyon ritkán. Mindkettő jó de ahol lehet azt ajánlom használj polarizált kitérőt.
Én az íves váltókról hallottam rosszakat, kérdés, hogy ez ügyben történt-e manapság változás?!
Ár/érték arányban szerintem a Peco sínek jobbak, mint a Piko A, de a Peco sajátos a geometriájával szemben a Piko A geometriájé pofon egyszerű, azonnal átlátható.
Én nálam is tervben volt a Piko A gleis, de a Gold vasút lebeszélt róla. Szerintük minden jó Pikóéknál, csak az íves váltó, mint fogalmazott a siklás melegágya.
Szeretnék egy komlpett digitális terepasztalt építeni. Viszont a szakirodalom elég hiányos, vagy csak nagyon innen-onnan összeszedős. Okosítom magam a témában, de van egy dolog amiben nem vagyok biztos. Peco sínrendszert szeretnék használni de kitérőknél van szigetelt és polarizált kivitel. Értem a működési elvüket, de nem tudom melyiket használjam. Láttam képeken, videókon, hogy a szigeteltet használják többen. Nekem viszont a polarizált váltó szimpatikusabb. Elég ha annyit teszek, hogy a szívhez kapcsolódó sínszálakat a váltó végén szigetelem? Vagy ti mit tudnátok ajánlani? Válaszaitokat előre is köszönöm :)
Pont ilyen jellegű kérdésem lenne. A terepasztal és a vitrin között egy liftet képzeltem el, egy olyan vitrint, amiben 1 db vágány van, az is le-föl mozgatható. A DCC asztal vezérlőjéhez kapcsolódva, mintegy fordítókorong, csak ez egy függőleges irányú tolópad lenne.
Kb így:
Aztán megtaláltam a hozzászólásodat, archívban még él a link, és nagyon tetszik a megoldás:
Szép estét mindenkinek! Van valakinek tapasztalata arról, hogy a régi Pilz H0 sínrendszer menniyire kapcsolható a mai Piko A ágyazatnélküli sínekhez? Konkréten van pár Pilz kitérőm, meg angolváltóm, amit szívesen használnék a Piko A rendszerrel együtt. Első ránézésre és összedugásra nem látszik eltérés köztük...
Privátban is szívesen veszem az üzeneteteket. Üdv Géza
Igen a Peco is egy üzembiztos, bevált konstrukció, code 100-at használok én is settrackal keverve lényegében és eddig nagyon bevált. Igaz ez OO de lefestve szerintem nem durung. Az ívek, íves kitérők is pont passzolnak a rendelkezésre álló helyhez. Sőt, ha jól emlékszem, a Fleischmannal való csatlakozásnal a Fle-bol kellett lecsiszolni pár mm-t. Amúgy a Fleischmannal is léteztek hosszú váltók, mozgó szív darabbal a modellgleis sortimentben ha jól emlékszem.
Még tavaly elkezdtem végigpróbálni mindenféle mozdonnyal, kocsival, de egyelőre folytatni kell. A tripla váltót sikerült tavaly kitesztelni és az egyik angolváltót. Mindkettő parádésan működik, semmi sem akad el rajta, nem siklik ki, és totál megbízhatóan kapcsolnak. A legdurvább, hogy súlyosan oxidált állapotban (értsd: karamellbarna sínkorona, elment volna egy koszos nemhasznált ipari vágánynak) is tökéletesen vezette az áramot. A papuccsal nekem is ugyanez volt, oxidáció és elgyengülés egyszerre - a Peco papucsot rátéve (understatement - ráerőszakolva) azonban ismét a régi. Esztétikailag nekem elsősorban a tripla váltó és az angolváltó tetszik, van egy kemény határozott (maszkulin? :D) kiállásuk.
- Persze nagyon szép meg élethű a Tillig Elite, de baromira nem tud érdekelni, ha egy sor kedves és méltán ikonikus régi Fleischmann, Roco stb mozdony nem tud rajta elmenni a 2.1mm magasság miatt.
- A Piko A szinte ordítóan jó ár-érték arányú értelmes választás, szép a sín, de annak az angol váltójára a régebbi mozdonyok (1,15 és 1,18, 1,2mm nyomkarimával) felugranak sokszor, siklásra hajlamosak. A nagyobb nehezebb mozdonyok pedig a sima kitérő filigrán nyelvét csavargatják (kivasalják - el sem merem képzelni, a 700 grammos alu FL BR65 mit művelne vele).
- A Roco 2,5mm nekem csúnya, főleg a szív megoldás miatt (kár, mert a mechanika jó) kb ugyanez a régi Pilz-el (Tillig Standarddal).
- A Peco-t is néztem, klassz a váltó szortimentje, de a 2,5mm-es sínszál nagyon drumi, ordít róla, hogy nem 1:87-es. Érdekes, hogy ehhez képes a 40 (majdnem 50?) éves Fleischmann vágányok mennyivel jobban adják a hangulatot.
Szóval valamennyi vágányzat kompromisszum minden szempontból, nehéz döntés, egyelőre a FL meglepő módon elöl van!
Lassan 20 éve nyuzom őket eddig egész jól bírták. Először szőnyeg vasúton aztán terepasztalon, aztán fél lett szedve és most a jelenlegi asztalom rejtett tárolóján vannak. Erre nameg játékra egész jók is, rövid váltók szűk ivekkel jól használhatóak, hogy kis helyen sokmindent meg lehessen oldani, de sajnos néhány mozdony nem szereti a váltókat. Sok bennünk a műanyag főleg az angol és a 3as valtokban amin elakadtak. A kocsi lekapcsolója csak a saját kupplungal működik, a többihez gyenge sajnos, viszont egyes kengyeles kuplungok igy is beakadnak... Siklani nem szoktak. A műanyagok tartósak, eddig legalábbis nem törtek. Vaskos masszív darabok nyilván ebből fakadóan tartósak is viszont a papucsok gyengék, nem bírják a többszörös szétszedést összerakást. A behúzómagnesek is erősek üzembiztosak. Durva anyaggal viszont nem szabad tisztítani a síneket mert utána még jobban koszolódnak oxidalodnak. Esztétikailag nyilván olyanok amilyenek, ez ízlés kérdése, technikailag viszont jók, a geometria és a vágány távolságok is könnyen variálhatóak. Lerakás után próbáld le az összes járművel hogy nekik is tetszik e mielőtt véglegesíted. Ja, és a váltókkal, az áram átvezető rugók kivételével könnyen szigetelhető bármelyik vágány.
A - szerintem ! - nagyon szép geometriájú és extrém tartós kitérőiről is ismert Fleischmann ModellGleis (azaz: ágyazat nélküli sárgaréz famintás talpfával) van-e hosszú távú üzemi tapasztalat? A német fórumokon ódákat zengenek tartósságáról, és még most is eléggé keresettek a vágányok használtani is. (Ebből van már egy komolyabb szortimentem, abból készülne egy II. korszakbéli viszonylag nagyobb (2,4x1,2) vontatási telep, modulként, benne egy kis gyári iparvágány leágazással, az épületek közti rádiuszok vad "mocsarába". )
Kérdésem, forrasszam-e össze őket, tényleg - valós tapasztalat alapján - szükséges-e ez, vagy elég a jó minőségű új (pl Peco Streamline ) papucs plusz induló tisztítás. Asztalon tesztelve egyébként annyira jól vezet a sínszál, hogy ódon alakjában, barnás bronz színnel is simán kúsznak a mozdonyok analóg módban alacsony feszültségeknél. Nyilván majd átszaladok valamennyin 1200as papírral, alkohollal, de ez azért mutat valamit. 6052-es korong, fűtőház under construction.
Oldani, lemosni nem lehet sajnos. Viszont, ha pici matt lakkot ecsettel felviszel a kérdéses felületre az fedni fogja és nem vagy alig lesz látható a ragasztó. A különböző gyártók matt termékei között van különbség, némelyik kevésbé fed, némelyik agresszívabb. Ezért a felvitel előtt próbalakkozást érdemes csinálni egy fel nem használt alkatrészen vagy magán az öntőkereten.
Épületekről modellragasztó nyomait mivel lehet eltüntetni? Mi az oldószere? Faller ragasztókról van szó. pl: FALLER 170490 Super EXPERT műanyag ragasztó
Esetleg teljes kötést feloldani? Ami nem bántja az épület anyagát.
Igen jól sikerült az első Magyar Modellező Fórum ma Bátonyterenyén. Aki eljött egészen biztosan nem bánta meg. Nagy köszönet illeti a szervezőket, hogy ezt tető alá hozták, s remélhetőleg nem marad folytatás nélkül a dolog.
Megkérdeztem az adott címen levélben, hogy terveznek-e on-line elérést az előadásokhoz. Bevallom, kissé meglepődtem, amikor egy nagyon kedves válaszlevélben arról tájékoztattak, hogy igen, rögzíteni fogják az előadásokat, sőt, esetleg élőben is lehet majd követni FB-n.
Gondolom hozzám hasonlóan kevesen laknak Bátonyterenye közelében.
Szia. Szerintem bármelyik fa gyökere jó. Én haszáltam tuja gyökeret, nyárfagyökeret de még paprika gyökeret is.:-) Metszőolló kérdése az egész, jól körbe metszeni, vagy pótolni ahol kell, faiparival lehet beragasztani, sűriteni a lombot ha kell.
Úttörő vállalkozásba fogott a Viessmann Modellgyártó Kft., azzal hogy felvállalta a Magyar Modellező Fórum megszervezését.
A rendezvény december 2-án, szombaton, 9 órakor kezdődik Bátonyterenyén, az Ady Endre Művelődési Központban (3070 Bátonyterenye, Molnár Sándor út 1–3.). A szombati délelőtt folyamán öt előadást hallgathatnak meg az érdeklődők, majd délután ezt egy állófogadás követi a Viessmann Modellgyártó Kft. bátonyterenyei telephelyén (Bátonyterenye, Orgona út 1/C.).
Sziasztok, diorámához, terepasztalhoz milyen vastag víztiszta plexit szoktatok használni? Otthoni használatra kell, nem kiállításra, csak nagyon porosodik, ezért gondoltam ilyen védelemre. Köszi előre is a válaszokat.
sziasztok, már több helyre feltettem. Ide is felteszem, hátha tud valaki segíteni
Dioráma készítéséhez keresek használt (NEM ÚJ!) H0-ás csak EGYENES kalapsíneket (sokat) és azzal kompatibilis, használt kalapsín BALOS, ÁLLÍTÓMŰ NÉLKÜLI (alias roncs) váltókat (4-10 darab).
A sínek lehetnek régi papírtalpfásak is, azokat már úgysem használja senki sem.
Ajánlatokat ármegjelöléssel, fényképekkel az emailcímemre várom!
Az újakon kisipari gyártók által készültek vannak. Heizerdorfon 3D nyomtatott van, de nagyon törnek, így áttértem a réz öntvényre. Bergdorfon már azok vannak.
Régen volt, hogy kireszeltem rézből, ott mozgott a súlykörte és a tábla is forgott.
Nekem a kitérő jelzéskép kéne mozogjon a súlykörte nem fontos. Egyelőre nem találtam ilyet kereskedelmi forgalomban Roco H0 2.1 kitérőkhöz. A tied milyen típus? Vagy saját gyártmány?
Nem is baj, hogy nem oldottad meg, a valóságban sem mozog a nem helyszíni állítású kitérők súlykörtéje. Ha meg mégis mozogna, akkor kell hozzá egy bakter is.
Igen, akkor torzul jobban, ha szűkebb az ív és ezzel együtt szélesebb kibontás kell, mert pl. egy út megy el a viadukt alatt. Mindenesetre megnyugodtam, hogy a nagyvasúti viaduktoknál is látszik a lábak szűkülése:)
Ez a "gyári" megoldás, a külső íven nagyobb rádiuszú a boltív, a belsőn kisebb + még két rövid egyenes szakasz, hogy a magassági viszonyok kijöjjenek. Ez nem valami elegáns megoldás szerintem.
Majdnem rákérdeztem, de visszakerestem a korábbi hozzászólásaidat és megtaláltam a fotókat az építésről, hogy az íves viaduktnál hol kellett csalnod, hogy a boltívek "szépen" nézzenek ki. Néztem valamelyik gyári íves viaduktot, ott nem sokat tököltek, a lábak oldalai maradtak párhuzamosak, így a felső boltív szűkül, gyakorlatilag nem henger, hanem kúp felületű a boltív. Én is arra jutottam, hogy jobb, ha a lábak szűkülnek felülnézetben, így a boltív szabályos marad. Szerencsés esetben, mint Nálad is, az ív külső oldala felől látszik az íves viadukt, így nem érzékelhető, hogy a lábak szűkülnek, belülről már sajnos elég feltűnő lenne. Incselkedek egy ilyen pici dupla-ovál pályatervvel, csak nem H0m-ben hanem H0-ban, nyilván enyhén növelve a méreteken és kicsit izgalmasabbá téve. Ennél sajnos a hátsó íves viadukt belülről látszik.
Nagyon tudom ajánlani a pentart soft gesso alapozó pasztát. Nekem bevált. Könnyen felhordható spatulával vagy szivaccsal és jól csiszolható. Különböző akril dekor festékeik és kréta festékeik ugyancsak jól használhatók vakolt felület elérésére vagy színezéshez. Nekem az egyik kedvencem a tojashéj szín.
Terepasztalomon lèvő èpületeket szeretnèm "újra dizájnolni" , s ehhez kèrnèk kis segìtsèget. Az èpületek falazatát szeretnèm bordás/fa/tèglamintásbòl sima felülettè alakìtani. Korábban már pròbáltam ilyet, s a REVELL tubusos tömìtőpaszta bevállt; de most lènyegesen több ès nagyobb felületről lenne szò, amit már ezzel a megoldással nem lenne tùl gazdaságos megcsinálni. Nos ehhez kèrnèk segìtsèget, milyen anyagokban kellene gondolkodnom ehhez.
Illetve egy hosszabb videó (sajnos csak franciául) a feltalálóval. https://www.youtube.com/watch?v=ZiIPOLcJVbo A Miniworld Cote d'Azure kiállításon már élőben is megtekinthető Toulonban
A terepasztalt bontsd szét modulokra és elemenként építsd meg. Így kevesebb sínanyaggal is neki tudsz állni és halad a munka. A többihez majd apránként beszerzed. És ha lakásfelújítás van vagy bármi okból vinni kell az asztalt, egyszerűbb lesz szétszedve elemenként. Én még a magasabb hegycsúcsokat is leemelhetőre gyártom, még könnyebb legyen kivinni az ajtón. Lényeg hogy alpakka I profilu sínanyagnál tedd le a voksot. Piko A teljesen jó rendszer én is használom. A váltóit viszont már nem. (Oda Váltógyáttó szokta építeni a kitérőket Piko A sínszálból. ) Ott a szívdaraboknál voltak problémák, a kerék pereme néha átlógott a másik pólusra és zárlatra rakta a rendszert. Ezt a sínkorona vékonyabbra reszelgezése a kritikus pontoknál megoldotta. A másik gondom, hogy a rövid kis gőzösök lassúmenetben torpantak a szívdarabnál, mivel nem polarizálható, hanem kiszigetelt, így ott áramellátás nincs. A hosszabb mozdonyoknál nem volt gond.
Nyilván, csak nálam ez védekező reflex lett. Annyian értették félre, vagy magyaráztak bele a mondandómba olyanokat, amire álmomban sem gondoltam. BOCS!
A sínrendszerek házasítását az ún. modulok találkozásánál gondoltam, ahol egyenesek találkoznak és volna is lehetőség a sínkorona magasságok igazítására.
Maga a "terepasztal" a régi sínekből állt volna, de mostanra már eléggé elbizonytalanodtam.
Mivel szerencsére nem a "kapkodó idegbetegek sportja" ez a "játék", ezért most visszavonulok a kapott információkkal és átgondolom a lehetőségeket.
Az egyik, hogy összefércelem egy részét a pályának (minden tereptárgy, kiegészítő, lámpa stb nélkül). Csak az alap, rajta a sínekkel. Esetleg még egy "modulnak látszó tárgyat" is csatlakoztatok. Pár hónapig játszogatunk és meglátjuk mit mutat.
A másik, hogy a Börzén látni fogtok eladóként (bár az eddigiek alapján ki venné meg a régi síneket...).
A Mehano (nem ch) szürke sínek borzalmasak, nekem ilyen volt az első kezdőkészletem. A sínpapucsok a síneken lötyögnek, csak a pontozás tartja őket a helyükön, kis műanyag kapcsokat adtak hozzá, hogy ne csússzanak szét, ezeket az első talpfaközbe kellett bepattintani, a sínszálak felülete pedig állandóan oxidálódott, a későbbi sárgás színű (alpakka?) már használható.
Pilz: A régi Pilz és a mostani Tillig Standard eltérő sínszálakból van, a Pilz sínszál vaskosabb, szára, feje szélesebb, talpa magasabb is, a mostani olyan mint az Elite, csak a sínszár magasabb. Sokminden már nem kapható (7,5°-os kítérő, Y-váltó, angolváltó), ha ezek közül kéne valami, akkor teljesen esetleges, hogy mit találsz és milyen áron.
Lehet, hogy nem leszek népszerű, és Te se haragudj meg!
Ebből csak tákolás lesz, és rengeteg munkád lesz vele, kétséges eredménnyel, ami majd az üzembiztonságot jelenti.
Kevered a sínek profiláját, és a geometriáját is. Arról nem is beszélve, hogy az Általad felsorolt széles választékból az eltérő elemek elektromos összekötését, és a sínkoronák egy szintbe hozását is meg kell oldani. Az eltérő sínfej szélességeket meg már nem is említem.
Az lesz a baj, hogy tetemes munkát, időt fogsz beáldozni a pálya felépítésére, és a végén a játékból idegbaj lesz, mert akadozni/siklani fognak a vonatok, meg lépten-nyomon szétakanak majd. És ettől meg mindenkinek elmegy az életkedve, és hagyja a fenébe az egészet, elpazaroltnak érezve a sok pénzt és időt, amit a kisvasutakba ölt bele.
Ezt meg kellene előzni, mert a végén nem az lesz a drága, hogy szerzel egy egységes, új/másik sínrendszert Maghadnak, hanem az, amit az előbb leírtam.
Látom diginewl már megírta azt amit én is írtam volna a rozsdáról :) Még annyit tennék hozzá, mint saját tapasztalat, hogy nekem is voltak olyan vágánymezőim, amik végig szépek, és rozsdamentesek maradtak. Arra kell nagyon vigyázni, hogy sehol ne sérüljön a nikkelezett réteg, mert a legkisebb sérülésén szinte azonnal megindul a rozsda, és onnan nincs visszaút. A sok szétszedés-összerakást nem szeretik, mert a kis nyelvecskék ahogy becsúsznak a sínbe előszeretettel viszik magukkal a bevonatot, és akkor ott rögtön megindulnak a folyamatok, amikből nagyon hamar kontakthiba lesz. Nem lehetetlen a jókat kiválogatni, vagy vágánymezőnként biztosítani a tápellátást, de picit orosz rulett lesz mindig. Az idő meg ezek ellen a sínek ellen dolgozik még álltukban is.
Ami költséghatékony megoldás lehet, az a használt piac, akár a startszettekből bontott sínek, akár az egyéb jó minőségű, de használt vágánymezők (a Geoline-t viszont kerüld, mert törik mint a ropi).
Azért ne állítsd be úgy, hogy én konzerválni szeretném a régi rossz megoldást, most erre van lehetőségem. Megnézem az ebay-es használt beszerzési lehetőséget is, köszönöm a tippet!
Még mindig csodálkozom, hogy az akkori szükségmegoldásokat (rosszabb, mint a Trabant hasonlat) többen konzerválni szeretnék. Annó a lemezsín (papíron, vagy műanyag rácson) egy szükségmegoldás volt, hogy valamivel lehessen játszani. Olcsóbban állították elő, mint a tömör sínt, így VOLT, lehetett használni.
Gond vele:
- a csatlakozók bizonytalansága. Ezt úgy lehet áthidalni, hogy minden sínszálat forrasztani a másikhoz (ez történhet diszkréten egy-egy alsó lefogató fülre való vezeték forrasztással.
- a nikkel réteg védelme. Erős dörzsivel tilos tisztítani. Benzinnel lehet. A vonatforgalom több koszt tesz rá, mint a profilsínre, mert ez valamivel rosszabb érintkezést ad, és több lesz a miniszikra, ami gyorsabban koszolja a sínt.
(- nálam DCC-ben kb 3-4 hét után a sínanyag fele magától elrozsdásodott. Az okát nem tudom. Év tizedekig semmi nem volt vele...)
- ha a nikkel réteg lekopik ott marad a vékony fém lemez. Gyorsan rozsdásodik akár a szoba páratartalmán is.
- ha terepépítés lesz a kavicságyazat lerakása közben óhatatlanul fogja víz érni, ezzel szinte biztosan elindulnak rozsdásodások (akár az U profil belsejében is).
Ha ennyire vonz a régi világ sínrendszere, akkor mérföldekkel jobb választás a PILZ akkori rendszere. A régi acélszálas rezes galvanizátumot - sárgaréz színű sínek, is mérföldekkel stabilabb megoldást adnak. Az újabb alpaka verziók meg életfogytig kiszolgálnak. És ezek is olcsók, mert nyugati modellező barátainknak a 2,5mm magas sínkorona már snassz, így nagy mennyiségben adják el bontva is az e-bayen.
Mechano: alumínium. Puha fém, könnyebben koszolódik, többet kell pucolni. Amúgy sokáig jó lesz, mert tuti nem rozsdásodik, viszont sűrűbben kell pucolni.
A sínek minek a hatására kezdenek rozsdásodni? Némelyik már több mint tíz éve van nálam. Több évtizedes koruk ellenére még nem látok rozsdát (dobozban és szekrényben várják a beépítést). Onnan indul, hogy áram megy át rajtuk? Vagy a fizikai behatás, ami a hőtágulástól való "reszelés" az érintkezőknél?
Mechano sínekről van valakinek infoja? Made in Slovenija. Furcsa anyagból vannak, azokkal is baj lesz?
Szia! Én anno minden vágányt szétszedtem és a belsejébe vezetéket forrasztottam, a talpfát át fúrva vezettem el az asztal alá. Fentről semmi nem látszott. A koszolódáson kívül nem volt más áramellátási probléma.
Nem akarlak lebeszélni a kalandról, csak szóltam, hogy kaland lesz... Az, hogy mekkora kiderül majd. Kívánom neked, hogy sikerüljön élvezni a régi modelleket és az évtizedes gyűjtőmunka gyümölcsét.
Az én kedvencem a 36-os terv volt, az 50-es lett volna, de a gyerekszobám nem volt olyan széles. Arról az apróságról nem is beszélve, hogy akkoriban még a standard vágányok beszerzésére sem volt esélyem.
Egyébként én is a gyerekkori vágyaimat elégítem ki, csak rám már az 1987-88-ban először látott Roco katalógus hatott így. ;-)
És onnan indultunk, hogy el akartak nekem adni 3 pár elektromos váltót akkor több mint egy havi fizetésemért... ;-))
A régi Piko síneknél a gondok nem feltétlen rögtön fognak jelentkezni. Összerakás után még minden jó is lehet, aztán majd elkezd dolgozni a rozsda, elsősorban a sínek összeeresztéseinél bent (nem kell nagy páratartalom vagy nagyobb sérülés a bevonaton, hogy elinduljanak dolgok). Én építettem ilyen sínekből asztalt mert gimisként nem volt pénzem másra. 1-2 év alatt már minden is fel volt szedve majd cserélve és újra cserélve, mert folyamatosan keletkeztek a gyenge pontok. Egy idő után elkezdtem összeforrasztgatni a síneket, de akkor meg a hőtágulástól kezdtek el deformálódni. A vége az lett hogy 2006-ban felszedtem a vágányokat és viszonylag jó áron beszerzett roco 2,5-ös sínre cseréltem.
Nem lehetetlen összeválogatni jó állapotú vágánymezőket, de egy jó adag szerencse is kell hozzá. Aztán azt is érdemes figyelembe venni hogy ezeket a vágányokat nem lehet sínradírral vagy tisztítókocsival pucolni (mert az szépen leszedi a nikkelezést). Cserébe viszont nagyon tudnak koszolódni.
Mostanra mondhatjuk, hogy több mint évtizedes gyűjtögetés követően elérkezettnek láttam az időt, hogy elkezdjem tervezni a terepasztalt.
A sínek igen változatosak. Van rengeteg papírtalpfás is, műanyag talpfás régi PIKO, I profilú Mechano(?) és kéz alól PIKO A is. Vadabbnál-vadabb ötleteim vannak, de a lényeg az, hogy volna egy "hagyományos" terepasztal, amihez megvan régi sínekből minden (régi PIKO 33-as vágánytervből kiindulva). Ezt lecserélni túl húzós lenne anyagilag. Ez van, ezen nem tudok változtatni.
A Mechano (ezek mennyire használhatóak???) és a PIKO A sínekből pedig "házi szabványú" modulokat képzeltem el, amiket a terepasztal két végén lévő csonkákon keresztül szeretném majd bevonni a játékba.
Nagyon fontos, hogy játék a cél, nem a valósághűség.
Gyerekkori vágyak késői kielégítése a cél. Nem dőlök a kardomba, ha néha megáll a játék egy kis kontakthiba miatt. Persze ha ez percenként lesz, akkor át kell majd gondolni. A terv az, hogy magát a vágányokat lefektetem és elkezdek vele "játszani". Amennyiben számomra elfogadható mértékű lesz a "szarakodás", akkor mehet. Majd azt játszom, hogy egy gyenge rendelkezésre állású vasutat üzemeltetek. :)))
A kérdésre a válasz: amennyiben van pénzem, akkor veszek egy Golfot és azzal megyek Hamburgba, de ha nincs pénzem és menni szeretnék, akkor bepróbálom a Trabit. Maximum hazavontat egy IFA, vagy hazajövök stoppal. :)
A gyártása pillanatában sem volt egy nagy szám, az azóta eltelt kb. 40 év ezen csak rontott.
Arra következtetek, hogy az építendő pálya is a régi PIKO sínekből lesz.
Én a régi PIKO síneket a 90'-es évek elején kukába vágtam, mert azok több bosszúságot okoztak -annak idején is- mint örömöt.
A vágányoknak legalább van alternatívája a PIKO A vágányrendszerrel, ellentétben a Blocksignallal. Azt csak fényjelző+relé (vagy fényjelző+ kétállású, kétáramkörös kapcsoló) összeállítással tudod kiváltani.
Sokakban nosztalgikus érzéseket vált ki (bennem is) a régi (értsd:40 éves, vagy idősebb) PIKO modellvasút és ragaszkodnak hozzájuk és ebből tervezik az építendő terepasztalukat.
Én személy szerint nem javaslom ezt senkinek sem, de ez egyrészt az én magánvéleményem, másrészt a tapasztalatokat mindenkinek magának kell megszereznie.
Sokan érvelnek az új dolgok árával. Ez egyrészt mindig szubjektív kérdés, másrészt az új modelleket és tartozékokat (értsd síneket, váltókat) is be lehet szerezni kéz alól, a bolti ár alatt.
Visszatérve az autós hasonlathoz: te elindulnál egy 40 éves Trabanttal pl. Hamburgba, nem vennél inkább kéz alól egy fiatalabb és jobb minőségű autót?
Használható, semmi baja sincs, ha korából eredő kontakthibáit már megjavították. Mint minden trafóra, erre is igaz, hogy terhelés nélkül magasabb feszültséget fogsz mérni a kimenetén, mint leterhelve.
Lüktető egyenfeszültséget ad, vagyis van benne egy egyenirányító híd, ami a váltóáramból egyenáramot "gyárt", a vontatáshoz. Ez egy szűretlen, un. lüktető egyenáram. Semmi baja nem lesz tőle a motoroknak.
A mai PIKO analóg start szettekhez adott kis menetszabályzó az legfeljebb 0,4 - 0,45A leadására képes. Magyarra lefordítva a kezdőszetthez adott egy szem mozdony vezetéséhez még jó, azok beérik általában ennyivel. Másra nem, egy régebbi Gützold vagy kétmotoros PIKO modell már megoldhatatlan feladat elé állíthatja.
A régi PIKO Blocksignal-t és messzire kerülném már.
Oszlopok már állnak, a víznyelő még mindig üres. Majd oda is kitalálok valamit, addig is lehet szemlélni az alatta kanyargó vágányt. A szenelő csonkája is kapott felsővezeték oszlopot, de vezeték nem lesz rajta, nehogy a műanyag lapátos fickó áramütést kapjon. Azt az időszakot jeleníti meg, amikor már átálltak villamosított üzemre, de tolatási feladatokra még meghagyták a gőzöst. 🙃
Mindnek, már csak azért is mert így jössz ki a legolcsóbban mivel hogy a legtöbb helyen az egész tábla rétegelt lemezt ki kell fizetni. Plusz a szabászat. Aztán Tied a maradék is persze.
A legkönnyebb súlyú a nyárfa rétegelt lemez. Vastagsága elég szerintem 10mm. Minőség mondjuk BB/BB. 40-50cm-ként merevítve jo kell hogy legyen szerintem, attól függ hogy az asztal lap telibe lesz vagy csak a sínek alatt. Nem a legolcsóbb, tábla méret és vastagság függő:
Szeretnék az alapokhoz segítséget. Készítenék egy modult (nem szabványosat). A mérete 70 cm × 150 cm. A két kisebb oldalán 50 ill. 30 cm-es részben lesz a sín. A közepe az majd épület és terep.
Milyen méretű legyen a keret anyaga. Itt az anyag vastagsága és a magassága érdekelne. Milyen sűrűn kell keresztbe merevíteni? Mi a javasolt anyag. Az illesztések csapolva vagy sarokelemekkel merevítve kell, hogy legyenek? Rétegelt lemez vagy tömör deszka esetleg táblásított fa? Milyen vastag legyen a sínek alá tett lap, rétegelt lemez Természetesen erre még teszek 3-4 mm-es parafát is.
Segítséget kérnék modellvíz ügyében. Volt már aki használt ilyet? Ha igen, tippeket, tapasztalatokat kérnék, kinek milyen típus vált be, mennyire gyorsan kell vele dolgozni, stb, stb...
A Váci utcában a Tóthnál és az Alkotás útcában Beleznai úrnál nagyritkán lehetett talpfát, sínt gyakrabban kapni Pilzhez (70-es 80-as évek). A nyíltvonal nálam akkoriban ebből épült.
A hatvanas években valahogy kapható volt Magyarországon Pilz gyártmányú, méter körüli sínszál. 2 Ft volt... :-) Persze talpfarács nem volt kapható, mégis vettem egy szálat, mert annyira nagyvasúti szerű volt a keresztmetszete, hogy nagyon. Sokszor elővettem és nézegettem, hogy ha kapható lenne sokminden (meg nekem is lenne elég pénzem), milyen szép terepasztalt lehetne ebből építeni...
Terepasztalom egy része flexisínnel készült a többi része 1m sínszálból lett befűzve fix talpfába. Jóval kevesebb sínpapucsot kellett használni.Nem egy szuperúl kidolgozott asztal. A terep kidolgozásán még sokat lehet dolgozni. Egy vasútmodellezőnek az asztal soha sincs kész.
Terepasztalomon 15 éve használom a Viessmann jelzőket megfelelő karbantartás mellett jól működnek. Az újabb típusnál már nincs a csillapitó dugattyú azt egyszerübb tisztitani és szétszedni. Ha nincs sűrübben kapcsolgatva hajlamosak az érinkezők az oxidációra.
Téged is utolért az, ami mindenkit megtalál, ha elektromágneses hajtóműveket használ (váltók, jelzők). A Viessmann alakjelzők is ilyenek. A hiba az, hogy a végálláskapcsolás érintkező felületei romlanak el, így az áram nem jut a tekercsekbe, a szerkezet nem áll át. Ezt két dolog okozza:
- sok állás miatt az érintkezők réz felületei eloxidálódnak,
- az átállások közben keletkező szikrázás miatt az érintkező felületeken apró beégések keletkeznek.
Szét kell szedni a hajtóművet, és a Viessmann esetében ezeket a csúszó felületeket meg kell tisztítani. Sajnos ezek a hajtóművek eléggé nehezen szerelhetők, mindenképpen ki kell venni a jelzőt az asztalból. Érdemes mechanikusan tisztítani, a kontakt spray-kel vigyázni kell, mert nagyvonalú használat esetén a spray kimossa a szilikonzsírt a csillapító dugattyúból, és oda lesz a szép mozgás.
Sokan megelégelték ezt, és átalakították szervomotoros hajtásra az egyébként szép jelzőket.
Belekotyogva a flexi vitába. Az asztal jó részt flexi sínekből van. De mindenféle sínt felhasználok az adott sínrendszerből. Van, hogy egy darab R3 kell pl, de akkora darabba pont van egy R2 m, akkor alul helyenként kicsipkedem a talpfaösszekötőlet és olyanra alakítom ami kell. Semmi nem megy veszendőbe.
Tavaly februárban kezdtem el bővíteni a terepasztalomat be is mutatnám, hogy honnan hova jutotam ez idő alatt.
Ez volt kiindulási alap majd ilyen lett egy másik szögből már a felhős háttérrel
Tudom nem profi munka és nincsen szét antikolva illetve bolti wc kefe fák kerültek fel. De még tervezek pár figurát bokrokat kerítéseket feltenni. De ötleteket is várnék, mit hova tegyek, hogy jobb legyen a végeredmény.
Csúszó réz érinkezők működtetik a tekercsek kapcsolását ami beokszidálódik azt kell kontakt spray-vel megtisztitani.A régebbi tipusoknál van egy mozgás csillapitó henger dugattyúval az szokott megszorúlni,tisztitani kell. Ez annál a típusnál van amelyiken alul egy kis hernyócsavarral állitható kar mozgása, ha nincs használva sűrűbben akkor fenn áll ez a probléma. Időközönként karban kell tartani és akkor nincs gond vele.
Saját tapasztalatom nincs, de több helyen olvastam hasonló hibáról, illetve halottam modellezőtársaktól, a mechanika érzékenysége okozhatja. A legtöbbször, ha csak pár hét vagy 1-2 hónap szünet volt a használatban, elegendő nagyon óvatosan kézzel az állítóhuzalt finoman föl-le megmozgatni néhányszor. Ha ez nem segít, akkor sajnos van rá esély, hogy végleg tönkrement a hajtás, de a jelző nagyon drága, kidobni nem kell, a hajtás átépíthető szervósra. Német fórumokon érdemes még keresgélni, hirtelen ezeket találtam.
Amennyiben egy Viessmann alakjelző, amelyik először tökèletesen működik èveken keresztül; azonban egyszer csak, vagy reagál vagy nem a kapcsològombok jeleire; utána pedig már egyáltalán nem vált jelzèskèpet, azzal lehet mèg valamit kezdeni, vagy kuka az egèsz?
Ha valakinek volt már olyan élménye, hogy szűk ívben fogyott el a flexi és ott kellett úgy toldani, hogy az ívsugár szigorúan meglegyen (mert ha nagyobb, akkor nem fér el, ha meg kisebb, akkor siklani fognak a járművek) és meg se törjön a toldásnál, az pontosan tudja, hogy miről beszélek. :)
Érdemes ez esetben a vágányfektetést megelőzően összeilleszteni papuccsal a két flexi vágánymezőt, majd a papucsot vékonyan megfolyatni forrasztóónnal. Így tulajdonképpen folytonossá válik a sínmező, a hajlításkor nem fog szétcsúszni, nem fogja "kirúgni" magát, ezáltal törést okozva, teljesen jól kezelhető. Az áramátvitel is satbilabbá válik, és a festést követően nem fog látszani a forrasztás helye sem.
Igen. Én azt imádom ezekben a régi könyvekben, füzetekben, hogy ihletet ad, beindítja az ember agyát! Ad egy kezdő lökést, és nem feltétlenül azt várja el, hogy ezt, és így építsd meg. Sok mai kiadvány olyan szájbarágós tud lenni...
Az a baj hogy egy olyan "szagértővel" próbáltok vitatkozni aki maximum elméletben képes modellezni, gyakorlatban nem igazán, legalábbis az itteni "kinyilatkoztatásai" alapján.
Gerhard könyve a mai napig alapmű a mai napig minden pontja megállja a helyét. Sokat segítene a fizikatanárdiplomásvagyok topictársunknak is az elolvasása, talán valamit megértene a vasútmodellezésről.
Szegény Gerhard, ha tudta volna, hogy 48 év múlva a SZEMLÉLETE ilyen hullámok fog vetni egy magyar vasútmodelles fórumon. Pedig szemléletem szerint a szemlélete ma is logikusnak mondható.
Step by step, csak hogy mindenki IS megértse. Az én őskövület szemléletemmel és a saját szavaimmal megfogalmazva nekem a következő jött le a szemléletéről. A kezdő, az 1, az 5, a 20 vagy a 30 év tapasztalatával rendelkező modellezőre ugyanaz igaz. Legyen tisztában a maga lehetőségeivel, képességével, kézügyességével, tudásával, kompromisszumaival és tapasztalatával és a szerint döntsön az adott pillanatban. Amit csinál azt magának, a saját szórakoztatására csinálja, mind a terepasztal építés folyamata, mind a végeredmény saját magának kell megfeleljen, a saját kompromisszumait figyelembe véve úgy, hogy mindig törekedjen a nagyvasút lehető legpontosabb leképezésére. Aztán az évekkel ahogy majd gyűlik a tudás és a tapasztalat, fejlődik a technika, úgy lesz majd lehetőség a modellben a valóságot egyre jobban leképezni. Amit elvársz, azt magadtól várd el, ne mástól, mert nem tudod az adott pillanatban ő hol tart. Ha tudást, tapasztalatot át akarsz adni, azt tedd úgy, ahogy pl. Gerhard, türelemmel, alázattal, önzetlenül, ha így nem megy, inkább ne erőltesd.
Persze ha valaki egy 1975-ös könyvben a digitális technika kérdéseire keresi a választ, az csalódni fog, Gerhard-nak gondolom nem volt időgépe. Persze az csak szemlélet kérdése, hogy mit várok el egy 48 éve megjelent könyvtől, de szemléletem szerint a szemlélete ma sem elavult. Ha már így felmerült a kérdés, most már tényleg jó lenne választ kapni, hogy a személetével mi a gond, de félek nem fogunk.
Nagyon remélem, hogy egy 1975-ös kinyilatkoztatás 2023-ban már a legtöbbek számára nem iránymutató. Ha igen, az sok mindent megmagyaráz sajnos, amit a szememmel látok Magyarországon modellezés jogcímen.
Senki nem írt a Wikipédiáról, a dccwiki egy teljesen független site. Évek óta bújom, még nem találtam téves információt rajta, de örülök, ha te találsz, mert akkor rögtön ki is tudod javítani!
Az analóg üzemre engedélyezett, jellemzően bekapcsolási tranziensek hatására elvágtató mozdonyok jelensége jól dokumentált, és a legtöbb ilyen problémát az analóg üzem és a railcom kikapcsolása valóban megoldja. A dccwikin a helyes CV29 táblázat van, szóval az, hogy volt valahol két arc, aki hülye volt, az nem meglepő. Az már annál meglepőbb, hogy te úgy gondolod, a CV1-nek bármi értelmeset kellene mutatnia, ha amúgy a mozdonyt korábban hosszú címmel használták.
Az egyik kedvenc pálya ötletem! Egy régi MIBA-ban jelent meg.
Van egy másik kedvencem is, ez egy régi terv, a "100 Gleispläne H0/TT/N" könyvben jelent meg, a könyv 15. oldalán található. Átterveztem a régi PIKO-ról Tillig H0 Standard sínrendszerre, és így nagyobb lett, mint, ahogy a könyv szerzője azt korábban gondolta. Látványterve az csak össze lett hamarkodva. Hurokmodul az kelleni fog hozzá, de relatíve kis méretben egy játszható H0 asztal. Csak le kell mondani a modern, hosszú vonatokról. Inkább egy III. korszakos mellékvonal, az ide illő mozdonyokkal, és kocsikkal.
Azt hittem, ezt egyszer már megbeszéltük, és eredményre is jutottunk a kérdésen.
Ahogy elnézem nem!
Én is építettem már nem is egy terepasztalt, és nem használtam flexi vágánymezőket. Akkor én most parkinsonos vagyok? Ha igen, akkor vállalom! Habár jobb a sört elfelejteni kifizetni, mint kilötyögtetni...:-)
A Wikipédia DCC részét azért ne tekintsük már releváns forrásnak, ha kérhetném! Messze nem az!*
Van, aki nem vállalja, hogy a flexivel vesződjön, mert nem akar. Ne vitassuk már el tőle, hogy szereti a hobbiját, és valaki szerint nem modellvasutat épít, hanem egy játékszart... (Bocsánat az erős szóért, csak kikívánkozott.)
Olyan jó lenne azt a szemléletet felvenni mindenkinek, amivel Gerhard Trost megírta a Vasútmodellezés című könyvét. Nálunk is megjelent, 1975-ben adta ki a Műszaki Könyvkiadó.
Tudod az zavar, de nagyon, hogyha valaki egy kétségtelenül élethűbb technikát alkalmaz valamilyen téren, akkor azt, aki nem így tesz magasról lenézi, és kioktatja.
Typának van igaza, amíg nincs meg a statisztika, addig ilyen kijelentéseket nem lehet tenni.
Az, hogy ki mivel vesződik, mivel dolgozik könnyebben, fix vágánymezőkkel, vagy flexikkel, az szíve joga mindenkinek! És azért, mert a gyári fix elemeket választja, még se nem ostoba, se nem igénytelen.
Ezt kellene szem előtt tartani!
Béke van!
*: OFF
Csak lazán kapcsolódik ide, egy szintén nem releváns forrásra hivatkozva, nem vitatom, hogy jóindulattól vezérelve, de alaposan bevittek egy DCC felhasználót az erdőbe. A baj az volt, hogy egy DCC digitális modellben a dekóderben engedélyezve volt az analóg üzem, a RailCom, és hosszú címen működött (CV29=46). Állítólag azért "zavarodott meg", mert az analóg üzem is engedélyezve volt. Na ezt "letiltották", és utána viszont a modell az eredetileg beállított címen meg sem mukkant, és a CV1-t kiolvasva 3-t mutatott. Amit elszúrtak - leszámítva azt, hogy az eredeti hibának semmi köze nincs az analóg üzem engedélyezéséhez - az az volt, hogy a CV29-t 14-re állították. Az a vicc, hogy ezzel a hosszú címet iktatták ki, az analóg üzemet nem! Mert valahol hallottak valamit/olvastak valamit, és merő jóindulatból letiltották azt, amit nem kellett volna, amit meg akartak volna azt nem. Mindezt úgy, hogy a CV29 megfelelő beállításának utána lehet nézni a neten hiteles forrásokból is! Még kalkulátor is van hozzá, hogy ne kellejen a biteket fejben lefordítani decimális értékre.
X=terepasztalok száma (Magyarországon vagy ha tetszik a Tejútrendszerben)
Y=ezek közül hány esetében használt a készítője flexit
Z=”általánosan elterjedt” hány százalékot jelent
Az általánosan elterjedt esetében is valami objektív szám szükséges, nem az, hogy ki mennyinek gondolja vagy érzi, tehát az értelmező szótár vagy bánomisén mi alapján egy konkrét százalék, pl. 25%, 33,34%, 50%+1, 66,67%, 75%, 90% vagy bármennyi.
A megoldás: ha Y/X≥Z benbének van igazad, ellenkező esetben nincs, bár a fórum szempontjából ez eddig sem volt érdekes.
Amíg ez nem áll rendelkezésre, marad a 12. napja tartó, a fórum és az olvasók szempontjából értelmetlen vitatkozás.
Nem hiszem, hogy erős lett, ha egyszer ez a nemzetközi konszenzus.
"The advantage of flex track is the ability to smoothly transition into a curve using an easement, compared to section track with its immediate transition from tangent to curve, resulting in a toy–like appearance." - dccwiki.com
Az alap probléma az volt, hogy azt állította Tapicska forgalmista, hogy a flexi nem általámnosan elterjedt.
"It's been asked on nearly every forum on the intertubes: Flex or sectional? Most responses are for flex." - dccwiki.com
Elhangzott itt az, hogy hajlítani kell a flexisínt előzetesen, meg különös szakértelem kell hozzá.
"For smaller scales such as HO or N, the track can be manipulated without tools to create sweeping curves. (...) You can also easily implement more realistic layouts without any additional effort; such as creating easements going into and out of curves."
Ha amit írok erős, akkor a világ legtöbb modellezője rosszul gondolkodik és csak ti mozogtok a jó irányba. Meg túlmisztifikáltok tök egyszerű dolgokat.
"Flex track is actually easier to do than sectional track."
Én nem vagyok egy csodagyerek, de nem a századik flexisínfektetésem lett jó, hanem az első.
Valójában részenkénti sínt fektetni sokak szerint nehezebb, mint flexit.
"Sectional, more joints, every joint is a potential kink, bump, etc. But you know the radius, and it is not hard to lay. Though it is harder to lay well than you might expect." - Model Railroader forum
"Flex, fewer joints, smooth curves, easy to do easments, more "flexibility". You catch on pretty quickly."
"sectional track isn't as easy as you might think and flextrack isn't as difficult."
"if you use sectional track at transition to grade you end up with a "vertical" kink in the track that looks horrible, and can cause you derail problems."
"The only other thing to add is that there is a learning curve with flex track, but nothing Dad and an 8 year old couldn't over come with a little practice."
"Flextrack baby, You can't go wrong with it, smooth easements,no kinks, smooth curves, A better running layout my brother. I can't spell it out any clear!! F-L-E-X-T-R-A-C-K it's the the way to go!!!"
"i used flex track on my first layout, its not very hard at all and i must say easier than sectional track cause you can make the track where you want it to go rather than where the sectional track will take it"
"Flex track a must."
Több tucat hozzászólás és senki nem vitatja, hogy a flexi a király, néhányan megjegyzik, hogy van, ahol jól jön a kész mező, de specifikálják, hogy hol, és máshol totál nem.
Teljesen egyet kell értsék, ez így van. Pont tegnap néztem Csurgó állomásról Dombóvár elé ezt a jelenséget kináráskor a 8225 sz. vonattal. Tessék megnézni Google mapsen, terepasztalosoknak kötelező állomási ívelrendezés! :-)
Nem tudom, hogy sikerült egy freelance-modellezőt magasztaló hozzászólást úgy értelmezned, hogy a fantáziádat valósághű elemekre alapozva megépített terepasztaloddal ne lennél valódi modellező.
furi: hiába adja a matek, h a cosinus elvileg kényelmesebb, a 33. oldalon a mérések alapján mégis a klotoid íven van kisebb oldalgyorulása a valós kocsiknak (biztos bejátszik a túlemelés és a kocsik rugózása).
de hogy a modellvasút is valós legyen: a 34 oldal alapján a különböző korszakoknak megfelelő tervezési előírásoknak megfelelő íveket tud mindenki magának kiszerkeszteni.. aki akar
Azért ez most megint erős lett kicsit. Vagy flexit használsz, vagy kutyaütő amatőr vagy és nem is modellezés, amit csinálsz. De persze a modellezők gondolkozásától nyilván idegen a nüanszokkal való foglalkozás.
Az átmenetiívek vízszintes és függőleges komponensének geometriájában is ugyanazt a görbét alkalmazzák, tehát mindkettőnél cosinus-, vagy klotoid geometria. Én korábban tanultam, akkor még a cosinus nem játszott, csak a klotoid.
amennyire én emlékszem nem is kosárív (több különböző sugarú kör), hanem cosinus-hiperbolikus ívként kellett őket kiszerkeszteni a BME-én. Ennek az előnye, hogy akármennyiedik deriváltja is szögfüggvény még, vagyis sosem lesz "ütés" az oldalgyorsulásban, hanem kényelmesen folyamatosan változó.
de lehet, h ez a túlemelésnél volt, nem a horizontálís ívnél. már nem emlékszem pontosan
Nagy kár, de legalább most már tudom, hogy én pl. nem vagyok vasútmodellező. Ugyanis amit én csinálok, az inkább a fantáziám leképzése, mint a valóságé... ami talán nem is olyan nagy baj.... nekem biztos nem! :)
> ... valóságmániás vagyok a pályát tekintve. Az ív legy ív, ahogyan igaziból, ...
Az igazi vasúton az ív nem állandó sugarú geometriai körszelet, hanem kosárgörbe, ami nagy sugárral kezdődik, és a legkisebb a sugara az ív közepén. Ezt a modellgyári vágányok nem képezik le.
A témához csak annyit, hogy én valóságmániás vagyok a pályát tekintve. Az ív legy ív, ahogyan igaziból, a kitérők nagysugarúak stb.Bánt a keskeny talpfa, a magas sín, de a helyemhez a TT passzol megvalósíthatóság szempontjából, és hát vannak kompromisszumok, amiket le kell nyelni, vagy innen, vagy onnan. Hiába lesz két szép ívem szép sínmagassággal H0-ban, ha TT-ben 4 kijön nem annyira szép sínprofilból. Ott is vannak már nagysugarú kitérők, ami sokat szamított az visszaállásomnál, menr egyszer biza' egyszer majd minden TT-m eladtam asztalostól és cseréltem H0-ra, mire pofáraesés közben megjöttek a szép kitérők TT-ben. Nem két forint volt a csere oda, meg vissza. Tavaly vettem 400m sínprofilt, aljakat, van kb asszem 60 kitérőm és szaporítom, hogy végre el tudjam kezdeni a nagy asztalt amire vágyom. Ennek ellenére nagyon tetszik az, amiről képeket tettem be, mert amikor az pörög , akkor újra gyerek vagyok, mint az 80+ -os bácsi aki építette. Nem biztos, hogy a szép ívek tesznek modellezővé, hanem az az öröm, amit akkor érzek, amikor ilyet látok!
A freelance, sci-fi, stb. modellezők helyes esetben egy képzelt valóságot képeznek le, nem egy elképzelhetetlen valótlanságot. Múlt hónapban halt meg Allen McClelland, a Virginian&Ohio sosem létezett vasúttársaság modelljének megalkotója, a világ tíz legelismertebb vasútmodellezőinek egyike. Modellvasútjának minden eleme valósághű volt, még úgy is, hogy az előkép nem is létezett, csak ő találta ki.
Ezt kellene megérteni, hogy amiről beszélsz, az nem a "vasútmodellezés" nevű hobbi. A "modellezés" szó jelentése az, hogy a valóságnak megfelelő leképezés, és amit itt sikerül újra és újra többeknek megmutatni, az semmilyen kompromisszum szintjén nincs köszönőviszonyban sem a valósággal.
Nem, egyértelműen nem. A 2 kategória, mint azt tökéletesen egyértelműen leírtam a hozzászólásomban:
1. aki képes flexisínt megfelelően telepíteni
2. aki Parkinson-kóros.
Egy szóval sem írtam, hogy aki nem telepít flexit, az parkinsonos lenne. Nyilvánvalóan nem az, hanem ő maga dönt úgy, hogy bár képes lenne élethűen is modellezni, szándékosan élethűségtől mentesen teszi azt.
Nézzétek el neki, értem mit akart mondani, csak elnagyolta a dolgot. Pl akiről tettem be képet, tényleg parkinsonos. És van flexije is. Meg fix vágányanyag is. Na erre mit mond a tudomány? Sokszor én segítek szerelvényt a helyére rakni ha csörög a telefon.Javítani meg főleg. Ez van.
"Nyilván van egy nagyon kis számú ember, aki úgy szeretne modellezni, hogy Parkinson-kóros"
Nagyon sok ember van, aki nem görcsöl rá túlzottan a hobbira, mert szórakozásból csinálja és pont jó neki az, ha egy "dilikört" összerak. Ráadásul elég sokan modelleznek Märklin rendszerben is, hatalmas "asztalokkal", na ott meg aztán van egy kinézete a vágánynak.
Én magam Magyarországon is láttam már jónéhány, nagyon igényes elrendezést fix vágányelemekkel. Ha lefestjük, antikoljuk, nagyon nehezen vehető észre a különbség. Ha meg nem festjük le, akkor meg pont mindegy, mert ugyanolyan csúnya mindegyik.
"Nyilván van egy nagyon kis számú ember, aki úgy szeretne modellezni, hogy Parkinson-kóros, nekik tényleg nem opció a flexisín"
ezek szerint 2 kategória van szerinted:
1., vasútmodellező - aki flexisínt használ
2., Parkinson-kóros - aki nem...
saccom szerint a fórum olvasóinak egy része ezutóbbi kategóriába tartozik, velem együtt. Köszönöm Neked diagnózist, mostantól legalább tudom mivel élek együtt... viszont nagyon szeretek játszani a terepasztalomon!
Kompromisszum: elindulunk két irányból és középen találkozunk.
Az általad berakott fix vágányvég tökéletesen megtestesíti a "nem élethű" kategóriát a sínszálnál szélesebb hosszirányú műanyag darabbal. Soha nem fognám a kezembe.
Kompromisszumra természetesen szükség van. Ott vannak pl. a Tillig TT Y-kocsik MÁV-festésben, formában és színezésben sem felelnek meg a valódi kocsiknak. Ellenben ha nekilátnék a saját kézügyességemmel sztirolból, rézből, vagy 3d-nyomtatott alapból, a saját festési képességeimmel valós kocsikat építeni, azok a végén sokkal kevésbé néznének ki elfogadhatóan, mint a Tillig kocsijai. Tehát mivel béna vagyok, a Tillig kocsik meg mérsékelten pontosak, de nem is egy G kocsi van kék-fehérra festve, a kompromisszum, hogy mégis futtatom a Tillig kocsijait.
Flexi sínt fektetni viszont nem lehet összemérni egy semmiből épített modell megépítésével (B1-kategória az utóbbi, és nem versenyszám az előbbi!) Nyilván van egy nagyon kis számú ember, aki úgy szeretne modellezni, hogy Parkinson-kóros, nekik tényleg nem opció a flexisín, de amúgy mégis mi akadályoz bárkit abban, hogy flexit építsen, vagy valós geometriákat tervezzen, vagy az élethűség jegyében ne úgy építkezzen, hogy a pálya érintőnégyszöge legyen az alaplap.
>Ha valakinek volt már olyan élménye, hogy szűk ívben fogyott el a flexi és ott kellett úgy toldani, hogy az ívsugár szigorúan meglegyen (mert ha nagyobb, akkor nem fér el, ha meg kisebb, akkor siklani fognak a járművek) és meg se törjön a toldásnál, az pontosan tudja, hogy miről beszélek. :)
Ha így fogy el a flexi, akkor inkább ki kell dobni a flexi egy részét, és egyenlő részekből megépíteni az ívet.
>Egy 2 x 3 méteres asztalon viszont messze jobb a fix vágánymező, mert az, hogy a flexit hajtogatjuk, az csak bizonyos megkötésekkel igaz.
Véleményem szerint ha a helyre csak érintőkkel fér el a pályaterv, akkor az a terv nem ahhoz a helyhez való. Európában 2x3 méterre ovált terveznek, Amerikában azt mondják, hogy a te opciód az industrial shelf switching layout, csak legyen élethű.
>az egyik itt jobb, a másik meg másutt.
Egyetlen helyen jobb a fix, ahová a flexiből is ugyanazt vágnád ki, de így akkor kezettől stabil.
>Egy kis asztalon a fix a jobb, ott az élethűségnél fontosabb a megbízhatóság, a könnyű játékélmény. A flexi meg azoknak szól, akik beválallják a macerát a szebb vágányképért és ehhez megvan a helyük is.
Flexiből sem lehet durvábbat építeni, mint fixből. Ami fixből megy, az flexiből is megy. De flexiből sokszor megy jobb is, élethűbb is. A dilikörben nem véletlen van ott a "dili" szó. Flexit fektetni meg nem macera, ha normális módon tervezed a vágányt rögzíteni (tehát a ragasztott ágyazattal, minden más nem élethű), akkor semmi gáz nincs vele.
Köszönöm, hogy megosztottad velünk a fotókat, tényleg igazi játék asztal, de nagyon jó ilyet is látni, főleg ekkora méretben és bonyolultságban. A modellező bácsinak jó egészséget kívánok!
Bocsánat a minőségért, nem vagyok fotográfus. :-) Látszik a lényeg, egy igazi JÁTÉK asztal, ahol az alkotó örömét leli a játékban, abban hogy akár 6/vonat hibátlanul fut... 5 db FZ1 trafó és 1 db FZ2 , millió relé, jelzó, szakaszoló, kapcsoló. Szinte zongorázik a Tamás ahogyan mennek a vonatok. :-)
Semmi baj nincs itt, azon túl, hogy a vasútmodellezésben nélkülözhetetlen kompromisszumkészség hiányzik és mindenki szekértáborokba csoportosul. :)
Pedig a modellvágányok fektetésére - ha nem magunk építjük, hanem gyári elemekre hagyatkozunk - csak rossz és rosszabb megoldások vannak.
Ha azt mondjuk, hogy a fix vágányelemek ívei messze nem élethűek, akkor nem hazudunk nagyot, szép íveket soha nem fogunk velük összerakni. Szóval a modulépítők / FREMO-sok biztos, hogy nem fognak fix elemekkel építkezni (jó, a FREMO-sok gyáriakkal sem nagyon).
Egy 2 x 3 méteres asztalon viszont messze jobb a fix vágánymező, mert az, hogy a flexit hajtogatjuk, az csak bizonyos megkötésekkel igaz. Ha valakinek volt már olyan élménye, hogy szűk ívben fogyott el a flexi és ott kellett úgy toldani, hogy az ívsugár szigorúan meglegyen (mert ha nagyobb, akkor nem fér el, ha meg kisebb, akkor siklani fognak a járművek) és meg se törjön a toldásnál, az pontosan tudja, hogy miről beszélek. :)
Szóval a flexinek is megvan a helye meg a fix mezőknek is, az egyik itt jobb, a másik meg másutt.
Egy kis asztalon a fix a jobb, ott az élethűségnél fontosabb a megbízhatóság, a könnyű játékélmény. A flexi meg azoknak szól, akik beválallják a macerát a szebb vágányképért és ehhez megvan a helyük is.
A Roco vágányvégeken is tetten érhető, hogy másképp néz ki a fix mező vége és a flexihez adott vágányvég, a "háromtalpfa" (az előbbi könnyebben összeilleszthető, az utóbbi az élethűbb) :
Tegnap voltam a bácsinál, nem sikerült jó képeket lőnöm a fények miatt, ne meg nem vgyok fotografus (a zasszony az), de a teljesség igénye nélkül lövök be képeket amint átmentem, örült az ötletnek! Igazi játék asztal, a terep nem kidolgozott, de ami van az brutál módon működik!
Egyik képen nézte magát és megjegyezte: -Bazdmeg, milyen öregnek nézek ki! :-))))))
A pályaterv megítéléséhez sokat adott az EEP-ben megszerkesztett pálya, hangulatos részei vannak. :-)
Eddig én is csak a merevleemznek dokgoztam, a kivitelezésig még sosem jutottam el, csak a hozzávalókat gyűjtögetem.
Most affelé hajlok, hogyha tééényleg elkezdeném, akkor valami városi, inkább hosszú mint széles asztalt építenék (pl. 1m x 30-40 cm modulokból) a villamosaim és városi házaim és ipari építményeim felhasználásával.
Az a baj, hogy a német KBGG (Kleine Bahn Ganz Groß) kiállításokon túl sok inspiráció ért. :-)
Köszönöm, hogy megosztottad ezeket velünk, az ilyen leleményes és trükkös megoldások nagyon hasznosak!
A rejtett pályaudvar tényleg nagyon jó dolog ha megoldható, a feltöltött pályaterveimbe én is igyekeztem belerakni, ahol volt rá lehetőség.
Egyelőre a munka és a család mellett nem jut több időm a hobbimra, a hellyel is úgy voltam, hogy majd csak lesz egyszer és egy kicsit nagyobb asztalban gondolkodtam.
Szóval még semmi nem akar összeállni, de kitartó vagyok, a terveket tényleg csak tanulmánynak és gyakorlásnak szántam, csinálok ezekből nagyobb verziókat is majd illetve kilépve a téglalap alakú asztalból esetleg L és U-alakút is.
A Faller Car-System nagyon tetszik és láttam csodálatos városi asztalokat csak ezzel, de a vasútról nem tudnék lemondani, akkor már legyen egy tényleg kicsi vasúti terepasztal.
- nekem 3x1 méteres az asztal az oldalfal mentén. Méretarány H0. A 3 méteres fal közepén van egy ablak, nyitni, csukni kéne. Emiatt csináltam egy fekvő nyolcast, az állomás az átlón van. Emiatt ki tudtam vágni az asztalból egy nagy ferde V-t, és így hozzáférünk az ablakhoz könnyedén.
A két végén az 1 méteres szélesség elég a Roco line R3-R4-hez, ami 420/490 mm-es ívet jelent, ami elég a hosszabb gőzösökhöz is. Az emelkedők asztalhosszban 1 méteren 80 mm magasra mennek, ezt eddig minden meg tudta mászni. Az állomáshossz 5 vagon+mozdony Orientnek Express-nek is elég.
Ami hiányzik: rejtett állomás, enélkül nem tudom cserélgetni a szerelvényeket. Ma már építenék ilyet az asztal alá.
Érdemes még foglalkozni a Faller Car Systemmel, életet visz bele, kis helyen is elfér.
Ha nagyon nincs hely, akkor meg lehet fontolni a vonat nélküli Car Systemes terepasztalt, épületek ugyanúgy lehetnek rajta, és létezik már digitális verzió is, akár a Koris kiegészítőivel, ami által tolatni is tudnak.
Nézd, valahogy legyen egyértelműbb szerintem, meg kellene próbálnod akkor úgy fogalmazni, hogy ne legyen ennyire félreérthető a dolog.
Például így: "De teljesen mindegy, hogy milyen szintű kérdésnél akad el, előbb-utóbb kiköt egy műhelyben/szervizben. Van úgy, hogy ügyfél lesz, vagy csak tanácsot kér. Én több, mint 20 éve ezen a széles skálán találkozom modellezőkkel. A hozzám járó modellezők nagyon-nagyon kis százalékuk használ flexi síneket, de ez természetesen nem fedi le a teljes modellező társadalmat csak az én tapasztalatom."
A műhelyekes rész. A sajátodról nyilatkozol, ok. De ne nyilatkozz olyat hogy előbb utóbb mindenki egy műhelyben köt ki. Ez nem igaz, más műhelyek nevében meg pláne nem tudsz nyilatkozni. Az egésznek egy olyan fennhangja van. Tudod.
"És biztos vagyok benne hogy nem jár minden modellező nála, hiába érzi azt."
Persze, hogy nem mindenki jön hozzám. És nem is érzem az, hogy mindenki megtalálja a műhelyt, azt meg pláne nem, hogy ennek így is kellene lennie! Légy szíves ne állíts olyat rólam, amit nem mondtam/nem tudsz.
"Arról ne is beszéljünk hogy valószínüleg ő többségében inkább olyanokkal találkozik, akik közelebb állnak a kezdő szinthez (lévén aki kicsit jobban benne van a hobbiban, az egy idő után megoldja a szervizelést magának),..."
Arról, hogy ki milyen szinten gyakorolja a vasútmodellezést a műhelyben megfordulók közül, arról az itt dolgozóknak lehet sejtése, de biztos tudása, csak pár esetben. A skála két végpontja (neeem, nem az "alja", meg a "teteje") eléggé messze van egymástól: az egyik vége, akiknél az a hagyomány, hogy minden karácsonykor a fa alatt fut a modellvasút. Nem azt a szót használják, hogy "kisvasút", vagy villanyvasút". Nekik is fontos, de ezen a szinten nem lépnek túl. A skála másik végén meg olyanok vannak, akiknek a tudása előtt meghajolok, például paksinuti kolléga. Ahogyan én is, ő is messze van attól, hogy "mindent is" tudjon. A nagy többség e között a két végpont között van valahol. Nagyon régen megtanultam már, hogy nem vonok le következtetéseket arról, hogy, aki hozzám fordul, az "mennyire" vasútmodellező.
"... de ő sem gondolhatja komolyan hogy mindenki nála köt ki."
Nem is gondolom! Ugyanis ezt írtam:
"De teljesen mindegy, hogy milyen szintű kérdésnél akad el, előbb-utóbb kiköt egy műhelyben/szervizben."
Tetszik érteni? Az itt szereplő "egy" szócska ebben az esetben egy határozatlan névelő, vagyis nem az én szervizemre utal, hanem általánosságban egy ilyesmivel foglalkozó modellezőre/haverra/vállalkozásra. Vannak olyan gondok, meghibásodások, amiket nem tud megoldani, mert arra már nincs felkészülve. Pl. dekóder javítás, hogy csak egyet emeljek ki. Nem a CV-k visszarángatása gyári értékekre, javítása.
benbe kolléga a legutóbbi hozzászólásának záró mondata ez:
"Szóval: aki kezdő, nem kell használjon flexit, elég, ha tud róla! A többiek meg flexire és valósághűségre föl!"
Csak eljutottunk a végén idáig! Pontosan erre akartam kilyukadni!
Ugyanis az eredeti felvetés azt engedte sejtetni, hogy ma már - sarkítani fogok! - "mindenki lüke, aki nem flexit használ, mert ma már ez az általános". Pontosabban lehetett így is érteni benbe mondandóját. Biztos én is túlzásba estem, de, ha benbe eleve arra gondolt, amit idéztem tőle, akkor megkövetem, és bocsánatot kérek mindenkitől, hogy elindítottam, ezt a lavinát! Mentségemre legyen mondva, hogy szívügyemnek tekintem a kezdő/újra kezdő modellezők ügyét. Igen, azért is, mert, ha egy kezdő örömét leli a vasútmodellezésben, és megmarad nála ez a hobbi, az bővíti a piacot. Nem csak az enyémet, hanem az egészet.
Na béke van, zárjuk le ezt a témát!
Térjünk vissza Typa kolléga pályaterveihez például!
Pont az ilyen gúnyos mentalitás miatt jutott oda a fórum ahol van. Senki nem mondott ilyet. Sőt. Pont azt mondta még benbe is, hogy kezdőknek ideális a vágánymezős építkezés.
A vasútmodellezők nem egyformák, ezt egy percig sem vitattam. Azt sem vitattam, hogy egy bizonyos gyakorlat megszerzéséig ne lenne jogos a fix mezők használata. Egyetlen dolgot vitattam: Tapicska forgalmista azon mondatát, hogy a "felxisínek használata nem általánosan elterjedt", ugyanis de, nagyon is az. Hiszen rengeteg modellvasúton használják és rengetegen propagálják a használatát, egyáltalán nem egy egzotikus, zárt közösség hobbija ez 2-3 hívővel, a modellboltok raktárkészletei is ezt támasztják alá. Amúgy meg nem egy kvantummechanika belőle építkezni, számtalan nagyobb feladat áll egy-egy modellező előtt egy működő modellvasút megépítésében, mint a flexi megfelelő rögzítése vagy méretre vágása. Még szerszámok se nagyon kellenek hozzá, bár én is manhattani dremeles megoldását szeretem, ha épp nem volt kéznél, megoldottam csípőfogóval és különböző finomságú reszelőkkel, ezek ugyanis mindig kellenek vágányos munkák során, mindig kéznél vannak.
Sokan azt hiszik, és ezek szerint itt a fórumon is jópáran propagálják, hogy a flexi nehéz, ezért inkább csak vészhelyzeti problémamegoldásként használatos (főleg a kiegyenlítősínes vágánygeometriáknál szokott előjönni a kőműveslexikon összes szava, amikor nincs otthon elég kiegyenlítősín). Pedig érdemes úgy nekiindulni a modellvasút építésének, hogy ami csak lehetséges, flexi legyen, egyrészt, mert a szabad geometria valósághűbb nyomvonalakat fog eredményezni, a járművek is élvezni fogják az átmeneti íveket, és nem utolsó sorban olcsóbb is. Van, ahol muszáj fix mezőt használnom például azért, hogy maximális merevséget adjak a pályának még a végleges rögzítés előtt, és Tillig Modellgleisből az 1 cm-es bizony majdnem annyiba kerül, mint a leghosszabb fix mező - hiszen az anyagköltség a fix mezőknél jóval kisebb, mint az összeszerelés és külön csomagolás költsége.
Használok a maximális ívsugárból feles hosszú szakaszokat is fixen, mert sok helyre pont tökéletesen illik, és nyilván fölösleges olyan helyre is flexit hajtogatni, ahová pont tuti egy fix elem. Ilyeneket rakok az íves váltóim csúcs felőli végére is, mert a Tillig ívesek annyi nyűggel rendelkeznek (a modellgyártók meg annyira nem tervezik hozzá a modelljeiket, és itt jön be, hogy a múlt héten STModell videóját leteremtettétek, amiben mini-Wegberg-Wildenrathot játszott az asztalán, pedig igenis jó tudni, hogy min ment el a lom, és min nem). Így ha garanciális fölszólamlásom van valamelyik gyártó felé, hogy siklik vagy zárlatot okoz a lomja a Tillig ívesen (helló, rendre MTB ABbmot és MTB M41!), akkor nem tudja azzal lesöpörni, hogy biztos én hajtogattam sarkosra a flexit, hiszen a szabványos vágányzaton sem megy el a lom.
Ha volt raktáron kit, akkor azt vettem, lévén olcsóbb, én meg tanár vagyok, de ha csak kész, nekem az is jó. A MÁV-nál nagyon ritka az ívesített kitérő (tehát amikor amúgy egyszerű kitérőhöz való alkatrészekből művészkedett a PFT össze egy unortodox geometriát), ahol kevés helyen ilyenre volt szükség, inkább gyárilag íves csoport kitérőket építettek be. Előbbire több izgalmas példát is találni a 11-es vonalon, befelé és kifelé ívesített is akad, de másutt azért a rekonstrukciók már elvitték ezeket. Gyárilag ívesre közismert példa Badacsonytomaj végponti első bejárati váltója. Emiatt gyárileg íves kitérőket használok, nem flexi kiteket, mert ez a prototipikus.
Szóval: aki kezdő, nem kell használjon flexit, elég, ha tud róla! A többiek meg flexire és valósághűségre föl!
Még egy ötlet a kis hellyel küszködőknek, egy vasútmodelles könyvben találtam. Lehajtható és kerekeken gurítható asztal.
Abban az esetben lehet jó, ha van elég helyed a használatra, de nem maradhat ott folyamatosan, máshol kell tárolni. Pl. a párod nem szeretné, ha mindig szem előtt lenne, vagy ablak, ajtó elé esik és el kell tolni (néha muszáj ablakot pucolni) vagy a használat egy helyiségben lehetséges, de máshol kell tárolni, így lehajtható és eltolható.
A forgáspontot (zsanérokat) értelemszerűen a súlyvonalba kell tenni, így nagyon kis erővel lehet billenteni. Az alsó részt akár tárolónak, vitrinnek is be lehet rendezni, az asztal látható alsó részére posztert is lehet tenni, így párodnak sem kell a vezetékekben és a favázban gyönyörködnie.
A tereptárgyak rögzítése és a szerkezet merevsége viszont nagyon lényeges és egy szépen kivitelezett ilyen szerkezet nem olcsó.
Nyílt vagy zárt vonalvezetés, nagyon ismerős a dilemma:)
Mindkettőnek megvan az előnye és milyen jó lenne valahogy ötvözni, akár kis helyen is. Ezért is tartom az egyik legjobb pályatervnek a sorban a negyediket. Ez a terv volt a kiindulási alap, csak az adott méretek szerint át kellett tervezni illetve a fejállomásnál én elhagytam a hátra menő iparvágányt és alul egy tárolóvágányt.
Itt van két link is, ha valaki EEP-ben gondolkodna:
A felső szinten van egy fejállomás, relatíve hosszú vágányokkal, a nyílt vonal lemegy az alsó szintre és egy hurokban rögtön visszaindul. Viszont ki lehet menni róla az alsó szinten levő dilikörre és a dilikörről irányváltás nélkül is vissza lehet menni a hurok részre és így a felső szintre. Vannak tárolóvágányok, van egy kis iparvágány, ami ha „soknak” tűnik elhagyható. Aránylag jól berendezhető a terepviszonyokat és a települést figyelembe véve. Ha kicsit nagyobb lenne a hely és hossz és keresztirányban is lehetne növelni, az alsó dilikörnél lehetne egy kisebb állomás vagy legalább egy megálló, ami még változatosabbá tenné a vonatforgalmat.
U profilból, csak úgy „tét”, konkrét méretek és elvárások nélkül szerintem nem lenne sok értelme nekiállni tervezgetni, de szívesen megosztom bárkivel a kicsi felgyülemlett tervezési tapasztalatomat vagy a tervezésben is szívesen segítek, csak legyenek meg a kiindulási paraméterek, méretek, jelleg, elvárások, vágányanyag stb.
Az U profilból a legújabb fuggerth gyártás is lassan több, mint 15 éves, a PIKO meg 30. Nem csúcsmodellezőknek sem ajánlanám hogy ebből bármilyen pályát építsenek (sőt pont kezdőknek szerintem jobb választás mondjuk egy Peco Setrack). Komoly kompromisszum ebből építkezni, és a rendszeres elakadások, kontakthibák, rozsdásodás nem teszi hosszútávon majd örömtelivé az üzemet (főleg olyan helyen, ahol nagyobb a páratartalom/hőingás). Nem lehetetlen belőle építkezni, de nagyon körülményes. Persze olcsó, de ennek bizony ára van.
nekem nagyon tetszik mind, igaz valamiért nekem kell a "dilikör", tehát a fejállomásos pályák MÉG nem tetszenek, illetve, nem választanék ilyet. Tudom, lerágott csont, de ha az program ismeri, biztosan sokmindenkinek segítene, ha U profilból is terveznél hasonlókat. Sok mindenkinél van még ilyen vágányanyag, nem mindenki akar élvonalbeli csúcsmodellező lenni, csupán játszani szeretne.
Korábban már tettem fel néhány pályatervet, most kiegészítem az összes azóta elkészülttel.
Nem valószínű, hogy bármelyik megvalósításra kerül, a cél csak a gyakorlás volt, tehát nem kell túl sokat mögé látni.
Mi fér el egy adott kicsi helyen (1250 x 2350 mm), adott vágányzatból (Roco-Line)? Német motívum, ep. III, mellékvonal, kicsi állomással, gőz és dízel üzem. Célom volt egy kicsi vontatási telep besuvasztása is, ez csak egy egyállásos mozdonyszín, szénrakodóval, vízdaruval. Mivel nagyon szeretem a szép épületeket és kiegészítőket, az állomás környéki kisebb településből is szerettem volna minél többet valahogyan megmutatni. Készültek olyan tervek is, amikről előre sejtettem, hogy nem lehetnek nyerők, de tényleg kíváncsi voltam mit lehet kihozni az ötletből az adott feltételek mellett. Így lettek túl bonyolult és túl egyszerű vonalvezetésű tervek is, hogy aztán ezeket egymás mellé téve össze lehessen hasonlítani melyik miben jó, mi az előnye, hátránya, mit kellene még finomítani. Szóval ennyi és nem több, nem a 25 m2-es U vagy E- alakú vagy falon körbefutó monumentális terepasztalokkal kell ezeket összevetni. Ha van kedved mondhatsz véleményt, vagy ha ötletadónak valamelyik megtetszik, szívesen elküldöm AnyRail formátumban. A felső képen a látható, az alsó képen a takart pályarész van mindegyik tervnél. Néhány tervnél beraktam pár épületet, utat, de ez végképp nem végleges, csak a méretek érzékeltetése miatt. Ja, és bőséggel van bennük flexi vágány is.
Egy ötlet még a végére. A rendelkezésre álló hely kicsi, de egyébként használat közben van annyi hely, hogy a pl. kereken guruló asztalt kicsit előbbre lehet húzni a faltól. Ha az állomás hátul vagy középen átlósan van és mögé terveztük a települést, hátra lehet tenni egy polc-szerű, 3D-s hátteret. Azaz keskeny és hosszú diorámának építhetjük meg, akár félbevágott épületekkel és mögé háttér poszterrel. Ezzel a teret jelentősen meg lehet növelni, ezt a kiegészítő hátteret polcként lehet kezelni, akár hosszában két részre is lehet osztani, hogy könnyebb legyen kezelni. Használaton kívüli tárolása lehet ugyanazon a falon csak feljebb. Használat előtt az asztalt előbbre kell húzni és a hátteret mögé tenni a megfelelő magasságba, a falon elég lehet 2-2 kampó polconként. Vagy a használat közben lehet akár az asztal hátoldalára is rögzíteni. Arról már nem is beszélve, hogy akár fregoliként is meg lehet oldani a mozgatását.
Próbáltam én is felfogni, vajon mi a jelentősége itt a fórum szempontjából, hogy a terepasztal építők körében milyen mértékben van a flexi elterjedve? Kinek mit adhat pluszban, ha megtudja, hogy mondjuk pontosan 83,94%-ban? Pedig olyan jól is tud működni egy ilyen fórum.
Nem rád gondoltam az utolsó mondatban hanem rá. Valahogy meg kellene próbálnia úgy kommunikálni hogy ne az jöjjön le hogy minden modellező a műhelyben köt ki. Lehet sokan járnak oda de ő sem gondolhatja komolyan hogy mindenki nála köt ki. Ezt kellene egyértelműbben megfogalmazni legközelebb. Pl. valahogy így: “Csak az ügyfélköröm alapján tudok nyilatkozni, ez alapján úgy látom hogy xyz”.
Nem vagyunk puszipajtások benbével, de itt szerintem elég jól meglátta a lényeget.
Nem reprezentatív. Magyarul csak szubjektív tud bármit is mondani, azt, hogy ő mit lát abból, akik hozzá mennek. És biztos vagyok benne hogy nem jár minden modellező nála, hiába érzi azt. Eleve a sokan járnak nálam egy megfoghatatlan dolog onnantól kezdve hogy ismeretlen a hazai vasútmodellezők pontos száma.
Arról ne is beszéljünk hogy valószínüleg ő többségében inkább olyanokkal találkozik, akik közelebb állnak a kezdő szinthez (lévén aki kicsit jobban benne van a hobbiban, az egy idő után megoldja a szervizelést magának), gy téves következtetést vonhat le a látottak alapján (nem jó a mintavételezés).
Kicsit lehet érdemes lenne árnyaltabban fogalmazni legközelebb.
Én azt gondolom, hogy csíkos- nagyságrendekkel több modellezővel találkozik, mint például Te, tehát igenis releváns és mérvadó a tapasztalata, véleménye. Annak viszont nem túl jó az optikája, hogy alkalomadtán előfordul, belekötsz csíkos- mondandójába. Valami miatt úgy tűnik, nem szívlelitek egymást, ami nem örömteli, mert az Ő szervizes tapasztalata és a Te videós munkásságod mindannyiunk épülésére szolgál.
Ez is egy féligazság. Ha pl. egy mellékvonal vagy pl. Ep.III vagy Ep.IV fővonal a cél, akkor igen lehet a talpfás vágányelemekből is terepasztalt csinálni és viszonylag modellhűen építkezni, ha viszont valami modernebb, akkor viszont nem jó a kizárólag talpfás sínből való építkezés. Az ágyazatos betonaljasokkal sem lehet szép eredményt elérni, azok szőnyegvasútra, játszós asztalra valóak (egyedül a fleischmann volt terepasztalra való, de azt megszünteették).
Az, hogy ki megy hozzád a műhelybe nem reprezentatív, maximum annyit szűrhetsz le belőle, hogy a te műhelyedbe látogatók közül milyen arányban használnak felxit, de ez nem fogja tükrözni a teljes képet, merthogy nem tudhatod mennyien nem járnak soha nálad vagy másik szervizekben. Ne gondolj többet ebbe, és ne akard ezt kivetíteni mindenkire.
Az ilyen „értő olvasásos” megjegyzésekkel csínján kell bánni, mert visszanyalhat.
Felmerült-e esetleg benned a kétely, hogy mi van, ha te értelmezed rosszul? Mi értelme lenne az eredeti témát (mi kompatibilis a Piko A-val) figyelembe véve arról diskurálni, hogy a flexi mennyire elterjedt általánosságban a terepasztal építők körében? Miért értetlenkedtek többen a hozzászólásodon? Mi van, ha a "nem egy általánosan szokásos módja"-n a hozzászóló azt értette, hogy egy adott terepasztal készítése során (és nem a terepasztal építők körében általában), tehát ahol lehet gyári sín legyen, ahol muszáj ott flexi? Mintha minden a helyére került volna, nem? Ennek fényében szerinted mennyire tűnik értelmetlennek a hozzászólásod?
"...mert a kész vágánymezőkből csak játékterepasztal épül, nem modellvasút"
Na itt van a baj! De nagy...:-(
Magam részéről nem is kívánok tovább ezzel foglalkozni. Nagyon rossz a hozzáállásod, ha tanárként is így viszonyulsz a diákjaidhoz, akkor nem lennék a hallgatóid között.
Akinek a gravitációs gyorsulást kezdjük el magyarázni, mert most hall róla először, akkor neki teljesen felesleges még felhozni azt, hogy az Apolló xx űrhajó hogyan, és miért olyan pályán jutott el a Holdig és vissza. Mert csak összezavarja, és azt az érzetet kelti benne, hogy ő ezt soha nem fogja megtanulni, vagy megérteni.
Tudom, hogy a költőt idézzem: "A mindenséghez mérd magad!", de tartsuk be a fokozatokat, hogy lépésről - lépésre haladunk!
"Évtizedek óta olvasom több ország vasútmodellező sajtóját, jó ideje követek YouTube-csatornákat, rengeteg modellező honlapját és rengeteg remek modellvasutat megnéztem már. Persze nyilván az én merítésem kicsit a fölső szintek felé van eltolódva, de az átlag műhelylátogató meg nyilván kissé az alsóbb szintekből kerül ki, tehát kb. mindkettőnk nézőpontja ugyanannyira van távol a reprezentativitástól."
A vasútmodellezők nem egyformák. Van, aki nagyon sok minden problémáját meg tudja oldani, van, aki a legegyszerűbb kérdésnél is elakad. De teljesen mindegy, hogy milyen szintű kérdésnél akad el, előbb-utóbb kiköt egy műhelyben/szervizben. Van úgy, hogy ügyfél lesz, vagy csak tanácsot kér. Én több, mint 20 éve ezen a széles skálán találkozom modellezőkkel. Nagyon-nagyon kis százalékuk használ flexi síneket.
Te meg nézed, követed a - nem találok rá jobb kifejezést - a "high society-t". Csakhogy ez nem egyenlő a teljes vasútmodellező társadalommal.
A flexi sínek használata gyakorlatot, tudást, rutint követel, és elméleti felkészültséget! A korábban említett Reptár egyik asztalán hiába vannak stabilan lefektetve a PIKO A Gleis flexik, ha a szimpla ovál két ívében is törés van, mert "úgy jött ki a lépés". Arról nem is beszélve, hogy az egyenes/ív átmenet kb úgy van kiképezve, mintha kész gyári vágánymezőket tettünk volna egymás mögé. Ha már flexivel dolgoztak, és hely is volt, akkor sokkal szebben - és nem mellékesen üzembiztosabban - lehetett volna megcsinálni.
Typa kolléga is leírta, amiket Te nézel, követsz, azok már a több éves gyakorlat, rutin, a nem publikált keserű tapasztalatok, elcseszések utáni remekművek.
(Csak halkan: Nálad ugye a pálya minden eleme flexiből van, ugye? És a váltókat sem készen vetted, hanem Tillig flexi építőkészletek!)
Első hozzászólásomban egyetlen szóval sem vontam kétségbe, hogy egy kezdőnek ne lehetne javasolni a szegmensekből való építkezést. Azt vontam kétségbe, hogy a flexisín használata ne lenne általánosan elterjedt.
A legutóbbi hozzászólásomban pontosan ugyanúgy érveltem, ahogy te, tehát hogy nyugodtan mondjuk azt egy kezdőnek, hogy használjon kész vágánymezőket ("egy kezdőnek, hogy neki jó ötlet kész vágánymezőkkel építkezni.") De azt is mondjuk meg neki rögtön, hogy amint lehet, flexiben (is) gondolkodjon, mert a kész vágánymezőkből csak játékterepasztal épül, nem modellvasút.
Csupa igazságot írtál, mégis úgy érzem, ki van forgatva az egész. A szaklapok gondolom azért is vannak, hogy kedvet (vásárlókedvet is) gerjesszenek. A youtube videókban sem nagyrészt azokat töltik fel, hogy mennyit szenvedtek és balfácánkodtak, amíg sikerült egy bonyolultabb problémát megoldani. Az meg kit érdekelne, hogy valaki gyári vágányelemeket dugdos össze? A szaklapokba meg főleg, hogy csak nívós, szépen sikerült, jól átgondolt megoldások, pályák, asztalok kerülnek be. Én meg úgy gondolom, hogy ezek általában inkább mutatnak egy idealizáltabb képet. Te ezek alapján mondasz véleményt, csíkos-háTTú meg a napi tapasztalatai alapján. Elég végignézni bármelyik magyar, német stb. fórumon az elkészült asztalokat, mint végeredményt. Azt is figyelembe kell venni, hogy az egyéni adottságok, kézügyesség, türelem, szabadidő, kitartás, tapasztalat, adott lehetőségek, rendelkezésre álló infók és eszközök nagyon eltérőek. Van, akinek elsőre sikerül, van akinek meg soha és van aki neki se áll, inkább megcsináltatja olyannal aki ebben profibb. Nem lehet azzal lezárni, hogy akinek nincs türelme, ügyessége az menjen a francba és ne foglalkozzon vasútmodellezéssel, attól még szerethetne egy asztalt, csak pont „ebben” nem elég jó.
A fórum jellegét tekintve nem azonos egy profi bemutató videóval vagy egy szakember által megírt és szaklapban megjelent cikkel. Kérdés, rövidebb válasz, aztán tapogatódzás, további oda-vissza kérdések, aztán mások is becsatlakoznak és aztán talán eljutunk odáig, hogy kiderül mi az igazi kérdés és az is kiderül, hogy többféle válasz is lehetséges. Ráadásul különbözőek vagyunk, van aki inkább azt szeretné / várná, hogy megtanítsd valamire és maga szeretné megoldani, de van aki inkább nem akarja feltétlenül megérteni mi hogyan "működik" és adott esetben bőven elég neki, ha valaki konkrétan megmondja a választ vagy a megoldást:)
Ha visszamentél volna, hogy miből indult ki az egész, egy topiktárs rákérdezett, milyen más vágányzattal kompatibilis a Piko A rendszer. Aztán még pontosítani kellett a feltételeket. A kérdésből az látszott, hogy kezdő. Szépen leírták neki, hogy végül is elvileg bármi keverhető bármivel, de gyakorlatilag nem mindegy milyen áron. Ha csak egyféle rendszerből dolgozol és szép és élethű pályát szeretnél, akkor is szükséged lehet flexi vágányokra is. De lényegesen kevesebbre, mintha többféle geometriájú kitérőkből és íves vágányokból dolgozol, főleg ha még a profil magasságokat is variálnád ezzel párhuzamosan, ezért javasolták, hogy "lehetőleg" egyféle rendszert használjon és logikusan ettől csak ott térjen el ahol muszáj. Minél többféle rendszerből építkezel, annál nagyobb a valószínűsége, hogy még az egyeneseket is vagdosnod kell, mert nem lesznek megfelelő méretű kiegyenlítő vágányok sem. Nem mindegy, hogy egy adott pályatervnél N vagy 5-10-20N esetben kell nem gyári elemeket használni, főleg egy nagyobb asztalnál. A többféle rendszer keverésnek akkor van értelme, ha valami nyomós oka van. Pl. a rejtett pályaudvar készülhet kicsit olcsóbb, nem annyira esztétikus (geometriailag), de egyébként megbízhatóan működő elemekből vagy pl. a kiválasztott rendszerhez a gyártó nem gyárt egy kívánt jellegű és geometriájú kitérőt, keresztezést. Egyébként meg úgyis mindenki a tervezés közben fog rájönni, hogy mit lehet és mit nem lehet a gyári elemekből megcsinálni és csak remélni lehet, hogy az első verziót nem fogja azonnal megvalósítani.
Szóval az eredeti kérdésre jöttek hasznos gyakorlati tanácsok is, de 2023-ban egy vasútmodelles fórumon csak annyit írni, hogy a flexi sín használata sokkal természetesebb, valósághűbb pálya építését teszi lehetővé, hát ezzel senki nem fog vagy akar vitatkozni. Nem kell reprezentatív felmérést végezni arról, hogy a többség (~100%) ezzel egyetért, de egy ilyen hozzászólás újdonság / információ értéke vagy más szóval a gyakorlati haszna nem túl sok, még egy kezdő számára sem.
Senki nem tagadta le a flexi vágány létjogosultságát, valamit félreértettél.
Annyit tennék még hozzá, hogy az illető bácsi, Pintér Tamás 80 felett van, mai napig sportol, bárkit leúszik, engem is a fürdőben és rengeteget kerékpározik, aktívan modellezik. Hatalmas TT-s asztala van, olyan saját építésű elektronikával amitől leül az ember ha látja, nekem mai napig csoda! 5-6 szerelvény megy egyidőben, térközös pályán.Kb 200 mozdony és ki tudja mennyi kocsi teljesít szolgálatot nála, elképesztő... Tegnap is meglátogattam. :-)
Véletlenül ez ma került a kezem közé. Hátha valaki hasznát veszi. TT méretarány, könnyen átszámolható más méretre. Ha jól rémlik egy helyi modellvasutas cimbora rajzolta ezt évtizedekkel ezelőtt.Úgy min. 40 éve.
Nem gondolom, hogy burokban élnék. Évtizedek óta olvasom több ország vasútmodellező sajtóját, jó ideje követek YouTube-csatornákat, rengeteg modellező honlapját és rengeteg remek modellvasutat megnéztem már. Persze nyilván az én merítésem kicsit a fölső szintek felé van eltolódva, de az átlag műhelylátogató meg nyilván kissé az alsóbb szintekből kerül ki, tehát kb. mindkettőnk nézőpontja ugyanannyira van távol a reprezentativitástól.
Amiért az én nézőpontomat mégis lényegesebbnek gondolom, az az, hogy a bemutatásra kerülő (tehát a szakma által is jónak értékelt) modellvasutak, illetve a szakma által készített vágánytervek mind tele vannak olyan megoldásokkal, amik totál természetesek, de kész vágánymezőkből nem rakod össze. Most végignéztem a MIBA, MIBA Spezial, MRH, RMC, MR akutális számait, és egy fotó erejéig sem jelenik meg bennük semmi, ami nem flexisín. De abszolút házi modellezők blogjain is mindenhol flexit látok, nem véletlenül, mert az, és csak az a valósághű, a geometria, a kevesebb sínpapucs szempontjából is, és abból a szempontból is, hogy a modellvasút úgy néz ki a legjobban, ha minél kevesebb vágány párhuzamos a felület szélével.
Szóval azt az állítást, hogy a flexisínes építkezés nem általános elterjedt, semennyire sem tudom elfogadni (és itt nem a százalékok vitájába akarok belemenni: az általánosan elterjedt ellentettje az lenne, hogy csak néhány vakon rajongó szerzetes használja, de távolról sem ez a helyzet).
Természetesen megértem, ha valaki azt akarja kommunikálni egy kezdőnek, hogy neki jó ötlet kész vágánymezőkkel építkezni. Én a mechanikai problémáktól kevésbé tartok, de például egy Kato UNITRACK vagy Roco Line vágányzat elektromosan is biztosabb, az meg egy kezdő felé tényleg erős elvárás, hogy buszrendszert meg mezőnkénti betáplálást építsen hónapok munkájával az első vonat leközlekedése előtt. De azt túlzásnak érzem, hogy szinte letagadjuk a flexisín létjogosultságát a vágányépítésből, mivel gyakorlatilag csak annak van amúgy hosszú távon létjogosultsága.
Olyannyira, hogy egy derék brit csatornája a kezdőknek szóló videóiban is igazán az elején már flexisín-építést tanít: https://youtu.be/GQ-xTBTWkQU?t=153
Nem szőrszálhasogatás, csak megjegyzés, a szép illesztéshez: egy ici-pici rést hagyj a két sínszál találkozása között, ha csak nem nyáron építed 30 fokban. A hőtágulás nagyon csúnya dolgokat tud csinálni.
"Arra hívnám fel inkább a figyelmet, hogy ne ez legyen az elsődlegesen választandó megoldás, egy kezdéshez. A kiegyenlítésekhez ideális kezdőknek, lesz nagy öröm :)" - ez egy nagyon jó meglátás. Szerintem is első asztalt nem flexivel kell kezdeni, arra tökéletesen jó a sima fix vágánymezős megoldás. Aztán idővel az emberben úgyis felmerül ez-az, és akkor már némi gyakorlattal bele lehet vágni a flexi sínes építkezésbe.
Én pl. azt csináltam, hogy a végeinél picit előhajlítottam a felxiket (nem pont ívre, csak annyit, hogy ne rúgja ki magát egyenesbe), ez bőven elég volt, középen meg tartja a betonaljrács.
A flexinél szerintem az egyik legfontosabb, hogy az ívek végéinél nem maradjon un. feszültség, azaz ne akarjon a sínszál feszülni
Nem a flexi ellen vagyok, hiszen magam is szinte csak ebből építkezem. Arra hívnám fel inkább a figyelmet, hogy ne ez legyen az elsődlegesen választandó megoldás, egy kezdéshez. A kiegyenlítésekhez ideális kezdőknek, lesz nagy öröm :) Valamint hosszú nagyívű pályáknál kötelezően gazdaságos megoldás.
H0-ban készítettem R385-ös ívet is tillig flexiből - elmegy rajta minden. Jók az előzményekben belinkelt traksetta cuccok. Nekem is van R425, és 386mm-es 45fokos cnc mart sablonom. Azt mondom ezzel királyság a munka, és ellenőrizhető vele a túlhajlítás is. De ezt is le kellett gyártatni, mert az előzményben említett tracksetta a peco geometriáját adja.
A flexi-sínek előkezelése (hajlítása) mindenhol kulcsfontosságú, főleg a végén nehéz megcsinálni a feszülésmentes csatlakozást, de ezt kötelező! Nálam pl. nincsenek sínpapucsok, így nem gond a Peco/piko/tillig2,5/fleischmann/roco2,5/lima sín/váltó találkozása. Igen, ezek mind vannak a pályán. :))
Tetszőlegesen, akár az általad említett műanyagívek segítségével. Az általam feltett képen látható eszköz (gleisklammern - remélem jól írtam) csak a meghajlított flexi állapotának rögzítésére szolgált, azaz a sínszálakat fogja meg az adott állásban, így megtartható a
beállított ív, nem mozdul el. Könnyebb lefektetni vele a síneket.
A flexinél szerintem az egyik legfontosabb, hogy az ívek végéinél nem maradjon un. feszültség, azaz ne akarjon a sínszál feszülni, elmozdulni, elhajlani , mert akkor a sínpapucsokat sem lehet megfelelően elhelyezni. (Nem lesz szép a csatlakozás.)
A forrasztás segíthet ugyan a sínpapucsoknál, de az nem megoldás, hogy mindent forrasztunk... Kell egykis mozgás a síneknek, főleg, ha olyan helyen tároljuk az asztalunkat, ahol nagyobb hőtágulásnak van kitéve.
A sima vágánymezőkkel viszont az a gond hogy a sok papucs mind mind hibaforrás lehet, ezért jóval gyakrabban kell betáplálni. Arról nem is beszélve hogy mind talpfás, betonaljas csak flexiből van.
Kezdésnek jó a fix elemes de hamar eléri az ember a korlátait. Egy kis gyakorlással hamar megtanulható szépen hajlítani. Nekem az előző asztalnál mindenfajta trükk és segédeszköz nélkül sikerült egyenletesen r421-re hajlítani, és az volt a második próbálkozásom flexi fektetésben.
De, ez egy igencsak szokásos módja a vágányépítésnek
Nem az. NAGYON nem az! A felxi nagyon-nagyon hívogató megoldásnak, de! (H0-ban beszélek) Piszok nehéz vele pl. R420mm körüli ívet csinálni úgy, hogy sehol ne hajlítsd túl, és a végén úgy vidd át egyenesbe, hogy ne legyen egy 5-10cm-es rész ahol r420-ból egyenesbe megy át. Egy 385mm-es ívről ne is beszéljünk. Nagyon könnyű túlhajlítani! Nagyobb íveket könnyű vele megcsinálni az tény, de valljuk be, nem sok asztalon nem adódik R500 feletti ív. Ott szép, és könnyű is vele dolgozni.
Ahhoz hogy egyenletes legyen a sínszál íve, ki kell húzni a rácsból, kell egy előhajlító eszköz, vissza a sínszálat a helyére. Vagy trükkös leszorítókkal dolgozni...
Legszívesebben kis asztalokon kiegyenlítőnek ajánlanám maximum, ha nem lehet kihozni szépen a geometriát. Inkább a gyári ívet vagdossuk el, de ezekkel a flexikkel nagyon vigyázni kell, mert a mozdony nem gumiból/flexiből van :)
Elhasználódtak. De van sajnos sínillesztési hiba is, meg egy "szögben meghajított" flexi is. Fel kell szedni, javítani.
Működőképessé kell tenni a váltókat (le vannak a csúcssínek forrasztva, sic!), meg beszerelni fékező elektronikákat, mert a menetirány váltása, amíg működött, menetből kapcsolta át a polarítást, így pár gőzös tönkre is ment az történelmi diorámán.
Magyarul "takarítani" kell, ki kell cserélni az elhasználódott elemeket, és a kiirtani a "jóvanazúgy" megoldásokat.
A műhelyben megforduló, terepasztalt/pályát építő modellezők talán 5-6%-a használja általánosan a flexi síneket. Számtalan előnyük mellett, megfelelő tapasztalat, rutin hiányában nagyon el lehet vele szúrni! Most éppen zárva van, és elvileg ebben a hónapban neki is látunk a Reptár modellvasúti diorámáinak a rendbeszedéséhez, hát, vannak ott most "szép" dolgok elkövetve PIKO A flexikből...
Ha pontosan figyelnél arra, amit írtam, akkor feltűnne a "nem egy általánosan szokásos módja" fordulat a szövegben. A flexi sínes, vágókorongos vágányépítés haladó szinten jellemző, haladó szinten szokásosan nem kérdeznek olyat, mint az eredeti kérdező tette...
Ha kérhetem, ne kezdjünk bele annak a fejtegetésébe, hogy jogilag mit takar a szokásos, szokásosan fordulat!
>Az hogy vágókoronggal vagdossuk a flexi-síneket, hogy kijöjjön a vágánygeometria, nem egy általánosan szokásos módja a vágányépítésnek.
De, ez egy igencsak szokásos módja a vágányépítésnek, és sokkal természetesebb, valósághűbb pálya építését teszi lehetővé, mint a mereven a 15°-hoz idomított gyári geometriák.
Kb. ez ugyanazt jelenti, amit írtam, ha különböző rendszereket keverünk, akkor bonyolultabbá válik a vágányhálózat megépítése, de nem feltétlenül megoldhatatlan. Az hogy vágókoronggal vagdossuk a flexi-síneket, hogy kijöjjön a vágánygeometria, nem egy általánosan szokásos módja a vágányépítésnek. Ezekre a nehézségekre gondoltam felhívni a modellező társ figyelmét. Innen már csak egy lépés, ha a kitérőket is saját magunk építjük (lásd Váltógyártó).
Magam Roco és Peko kitérőket kevertem a terepasztalomon, a közöket félflex vágánydarabokkal hidaltam át, sehol sem ütköztem gondba. A vágányokat Dremel tárcsával vágtam, aztán kicsit reszeltem.
4 m 20 centi széles terepasztalhoz 300 dpi-s nyomtatáshoz nem elég a Canon 350D-m képének a felbontása, de 150 dpi-hez elég, megpróbálom az egészet így, aztán meglátom.
Azért ennyire nem egyszerű. Nem elég csak a sínmagasságot összehozni megfelelő sínpapuccsal, nagyon nem mindegy, hogy milyen az adott vágányrendszer geometriája, különösen a kitérőkből, átszelésekből összeállítható vágánygeometria. Ezért nem célszerű a különböző gyártmányokat cserélgetni, mert sokkal nehezebb a különböző gyártmányokból értelmes, a nagyvasúti megoldásokhoz hasonló geometriát kialakítani.
Tanulmányozd az egyes gyártók sínrendszereit és rájössz, hogy nem olyan egyszerű kevergetni a különböző gyártmányokat.
Azzal bármivel összerakható, nekem az előző asztalomon roco 2.1-es beronaljas flexik voltak piko-a váltókkal. Más kérdés hogy jó szívvel nem ajánlanám az ilyen keverést. Ami működik az azonos magasságú rendszerek keverése (pl. Peco code 100, piko-a). De a legbiztosabb ha egy gyártó mellett teszi le az ember a voksát szerintem.
Magam a 4 m 20 cm széles terepasztalomhoz tervezem éppen a posztert. Canon 350D-vel készítettem képet hozzá a Velencei tóról. Ennek a képnek elég nagy a felbontása, de nem elegendő a posztert 300 dpi-vel nyomtatni.
A te posztered milyen felbontással nyomtatták? Az Emlékmentő (fütty) vállal 1 m széles plakát nyomtatást. Olyan felbontás kellene, hogy a terepasztal másik széléről, 1 m 80 centiről a kép jónak látszódjon. A tied milyen felbontású?
Lehet, hogy kicsit OFF. A "fészbukon" találtam, de esetleg nagyobb méretaránynál lehet valaki tudná használni a lenti linken található terméket egy az egyben, pl. 1-es méretnél panelház építéséhez.
(Kisebb méretaránynál természetesen lehet kicsinyíteni is. :)
Nekem sajnos nincs magyar nyelvű szakirodalom. Általában a makettezéshez, antikoláshoz, dioráma építéshez (nem modellvasúti) van pár angol és német nyelvű könyv és folyóirat, ami azért használható modellépületekhez is, ezekből tudok küldeni, ha érdekes lehet. A YT-on is érdemes bogarászni, rengeteg nagyon jó videó van, de javarészt azok is angol és német nyelvűek.
A humbrolt nézegettem eddig is. Akril, elég nagy a választék és van a "tégelyesből" csepegtethető változat is. Ez szimpatikus. A Noch patina szettjét ismerem, kisérletezgettem már vele.
Én is éppen egy asztal építésében vagyok benne és kezdőként nagyon hasznos lesz. Azt had kérdezzem meg, hogy te milyen festéket használsz? Én mindenképpen akrilt szeretnék. Melyiket ajánlod? Mivel van tapasztalatod?
Azt nem írtad, hogy milyen anyagú épületmakettekről van/lesz szó, de talán ez a leírás is hasznos lehet. Kartonból készült épületmakettek összeállításához (Nem én vagyok az elkövető, csupán használtam anno. :-)):
egy kedves modellezőtársamnak most lett terepasztala, még építés alatt van és a szükséges épületeket most fogja csak megvenni és összeállítani. Ehhez kért iránymutatást, mert régen makettezett és az alapfogásokat tudja, de szerette volna felfrissíteni. Írtam egy pár oldalas leírást a legjobb tudásom szerint, aztán ezt most még ki is egészítettem néhány témával, ami a vasúti modell épületeket szorosabban vagy lazábban, de érintheti. Jó sok fotóval kiegészítve végül is 24 oldal lett. Akit érdekel és úgy gondolja segítség lehet, vagy még csak most ismerkedik a témával, innen letöltheti (ha valamiért nem megy a letöltés, küldöm e-mailben):
Másodsorban az a titkolt szándékom, hogy kedved csináljak a többieknek is, ha bármi téma van, amit szívesen leírnál a saját szempontjaid szerint, vagy sikerült kigyűjtened hasznos leírásokat és szívesen megosztanád velünk, most itt a remek alkalom.
Kedves pkristof65 es minden kedves "N-es modellezo"! Nem is johetett volna nekem jobbkor a lenti hozzaszolas ugyanis pont az elmult hetekben kezdtem nagyon komolyan gondolkodni es utanajarni az N meretaranyban valo modellezesben. Hoszu ideje H0-ban modellezek / epitek igy ahhoz vagyok szokva de egyre kevesbe tudok ellenallni annak, hogy kirpobaljam az N meretaranyt. Kisebb helyem van az epitkezesre es terveim szerint egy 120x40-es "modult" szeretnek epiteni. Nem kiallitasra csak otthonra keszulne igy nem kell megfelelnie a pontos szabvanyoknak. Eloszor egy H0-as inkabb diorama jellegu mintsem szignifikansabb muveletekhez hasznalhato tolato (switching / shunting) terepasztalt terveztem de egy ido utan teljesen elurlakodott rajtam az N hivogato szava es egyre kozelebb allok hozza, hogy belevessem magam de elotte szeretnek szakertokhoz fordulni. :)
1: Amitol a legjobban tartok a H0 utan az a reszletek szignifikans elveszitese. "Sajnos" en Britt videokon es irasokon nevelkedtem javareszt es a Magyarorszagon is elerheto N modellek elso ranezesre (kepeken lattam meg csak oket) nekem kisse ugy tunik elmaradnak a Brittek N gepeitol. Mintha ott elorebb jarnanak az N modellek kidolgozottsagaban mint a Nemet gyartok? A legtobb Britt N model kozel all a H0 "nagytestverhez" es nem annyira szembetuno a kulonbseg. Nektek mi a velemenyetek errol? Oszinten szolva en az a lehetetlen ember vagyok aki reszletesseget is szeretnek es kis meretet is. :) A sajat epitesu targyaknal ez csak az en kezugyessegemen mulik de a gorduloallomanyra nincs rahatasom es epiteni sem szeretnek.
Esetleg tud barki egy megbizhato helyet ajanlani ahonnan lehetseges akar az Egyesult Kiralysagban arusitott modelleket is berendelni? En nagyon szivesen modelleznek UK regiot is de ha a beszerzes nagyon nehezkes akkor nincs ertelme harcolnom vele. Velemenyem szerint a UK vasut es kornyezete (epuletek leginkabb) nagyon egyedi es ha barmi massal keverik az nagyon feltuno tud lenni.
2: Szamomra is a legszimpatikusabb sin anyag a Peco (H0-ban is). N-ben ha jol olvasom akkor a Code 55 (ujabb mint a Code 80) az ajanlott minden szempontbol. Bizom benne, hogy az ismertebb Magyar beszerzok nem adjak fel a Peco arusitasat a Brexit miatt (erre ma ra is kerdeztem remelem kapok valaszt hamarosan). Peco is Britt gyartmany.
3: Amit tobb helyen olvastam / hallottam, hogy az N mozdonyok kenyesebbek a sin tisztasagara. Ez egy szignifikans problema vagy el van kisse tulozva? Valahol alapvetonek gondolnam, hogy a sinkoronat tisztan kell tartani a problema mentes mukodeshez de ha ez az N-nel valami oriasi erofeszitest igenyel mert a mozdony minden kis apro egyenetlensegen, porszemen megakad az mar mas kerdes.
4: Nemileg az elozo kerdeshez tartozik es legfokeppen mivel "tolato modult" szeretnek epiteni, mennyire igaz az hogy az N meretarany nem igazan alkalmas a lassu menetu, suru tolatasokhoz?
Mivel jó pár hozzászólással korábban meg lettem szólítva mint N-es modellező, hogy mi a véleményem a vágányanyagokat illetően, most megpróbálom röviden összefoglalni.
Számomra az ex Roco vagy másképp Fleischmann Code 80 -as sínek komoly kiábrándulást hoztak. A sínkorona nagyon magas és széles. Olyan mint a budapesti Gyermekvasút sínje. Az egésznek kisvasút jellege van. A hozzávaló kitérők borzasztóak és nem csak az ívük, hanem a mechanikai kialakításuk miatt. Kontakthibásak lesznek az évek során és a műanyag szív miatt még rondák is. Az állítómű is ott van az asztalon, nem lehet betenni az asztal alá, csak némi rombolás és ügyeskedő forrasztás árán. A toldó papucsokat nehéz vagy nem lehet eltüntetni. A Trix és Kato vágányzatot nem ismerem, de mivel azok is Code 80 -as anyagból vannak, nálam nem játszanak.
Nekem a Peco Code 55 -ös anyag jött be. Ennél a gyártónál a H0 -áshoz hasonlóan eddig kitérők voltak és csak flexi sínek, de most látom a netes kínálatban vannak már fix sínek is. A sínkorona majdnem teljesen megközelíti az igazi méretarányokat, gond nélkül elmegy rajta minden modell, kivéve az NDK Piko -t. A toldó papucsok egyáltalán nem látszanak az ágyazat szórása után. A gyári ágyazatot nem szeretem, mert szerintem messze van a valóságtól. A kitérőkből van 10 fokos is, tehát valósághű pályát lehet belőle építeni. A kitérők bármilyen pálya alatti állítóművel mozgathatók és polarizáltak. A talpak kiosztása is nagyjából megfelel a legtöbb európai vasútnál használttal.
Személy szerint a modulépítést támogatom, mert azokból valós méretarányú állomások építhetőek, még akkor is, ha otthon nem tudja az ember az egészet összerakni hely hiányában. Szerintem sem kell félni a flexi síntől, mert nem nehezebb vele dolgozni, mint a fix anyaggal, ráadásul így még olcsóbb is.
Nem vagyok tag egyik klubban sem, de tudtommal aki valamilyen szinten próbál igazodni a Fremo szabványhoz, az vagy ilyet vagy ennél jobbat használ. Ez utóbbi ebben a méretarányban már nehézkes, mert tudtommal hazai beszerzésből Code 40 -es anyag nincs, pedig ez lenne az arányos megoldás, ráadásul ehhez a legtöbb gyártó kerekeinek nyomkarimáját hozzá kell esztergálni a vágányzathoz.
Amit jelenleg építek, pontosabban szeretnék, mert biztató kezdés után az elmúlt másfél-két évben sajnos nem volt időm rá, az Diósjenő állomás valósághű mása. Az eddig elkészült képeket egyszer már megosztottam itt:
Hogy ne legyen csalódás az első építési ötletek után, szerintem arra kell figyelni hogy eldöntsük, pontosan mit akarunk? Mire van lehetőségünk? Valós pályát akarunk modellezni, vagy valamilyen fantázia vonalvezetést? Nem érdemes mindent belezsúfolni egy terepasztalba, ha nincs más lehetőség akkor is inkább egy kisebb részletet érdemes modellezni akár dioráma formájában, vagy ha játszani szeretnénk, akkor gyakorlatilag elég az állomásra koncentrálni hiszen úgyis itt történik minden, és a nyílt pályából keveset vagy semmit sem mutatni. A szerelvényeket egy kulissza mögött meg körbe lehet járatni vagy meg lehet fordítani. Ilyenkor jön jól a modulterepasztal, mert abból egy állomás otthon is elférhet. Ja, és a hordozhatóság szempontjából verhetetlen a modul, mert az egyforma méretű modulokat jól össze lehet „csomagolni” és ilyen módon a portól és egyéb hatásoktól megvédeni. Ha valakit érdekel én hogy tettem ezt, szívesen megosztom.
Nagyon jópofák ezek a régi, fix vágányzathoz készült pályatervek, de én inkább csak ötletadónak használnám. Sajnos a vonalvezetésen nagyon rajta van a különböző fix ívek korlátoltsága. Én szívesebben engedném szabadjára a fantáziámat, ha ilyenbe vágnék.
Szerintem érdemes digitális asztalt építeni, bár ez az építés szempontjából nem jelent sok változást az analóghoz képest. Gyakorlatilag csak abban van különbség, hogy nem kell szanaszét szakaszolni a pályát.
Szerettem volna képeket is küldeni, de úgy látszik újabban csak az indafotón keresztül lehet, az meg nem jött most össze, pedig csak ezért regisztráltam. :(
Küldöm hamarosan. Sajnos ez csak egy cikk volt egy régi, talán Eisenbahn Magazinban, amit kb. 20 éve kaptam kölcsön és kiszkenneltem ezt a cikket. Jpg formátumban van meg.
Meg szabadna kapni ezt a kiadványt? (elore6 kukac gémél pont kom) Nagyon érdekesnek tűnik.
Még perspektívában, színekben keresek valamilyen könyvet, mit rakjunk közel, mit messze, van aki a távolabbi H0 asztalrészekre TT épületeket rak (ahol nincs vonat), ezzel is növelve a térérzékelést, vagy egyes esetekben életszerűbb TT sínkövet használni H0 asztalon. Talán van ezen kívül is sok jó ötlet, ha tudsz ilyen könyvet megköszönném.
Ez lemaradt, az első tervhez több al-verziót csináltam, plusz hurokkal és anélkül, az állomási vágányok variálásával és igaz, meg kellene próbálni kisebb ívekkel és kicsit hosszabb állomási vágányokkal.
ahogy írtam, ezek így elsőre inkább csak begyakorló feladatok voltak. Az első terven lehetne még módosítani amiket írtál. Takart helyeken lehetne akár R2 is az ív és lehetne még minimálisan helyet nyerni. A flexik nélkül is bizonyára meg lehet oldani, de ezt is ki akartam próbálni. Ha lesz majd egy végleges terv kezdemény, át kell programozni az agyam előtte. Most még az van benne, hogy a rendelkezésre álló vágányanyagból dolgozzak, de ez hülyeség. Inkább eladom ami feleslegben van és nem kell, és megveszem ami hiányzik és kell pl. a kitérőkből.
A második terv közepe szerintem is fura, ha a pálya 180°-al el lenne forgatva, és kicsit hosszabbra lennének hagyva a látható részek, az a része optikailag jobban mutatna, de akkor az állomás hátulról látszana, mert arra alig van esély, hogy kívül legyen hely a felvételi épületnek. Ezzel a helyzettel meg még barátkoznom kellene.
A fejállomásos és hurokban végződő pályatervre már van ötletem, talán az lesz a következő.
Egy nagyon régi vasútmodelles újságban találtam ezeket a tanácsokat, javaslatokat és optikai trükköket:
Most, amikor nekiálltam pályát tervezni, igyekszem ezekből minél többet figyelembe venni, amit a lehetőségek megengednek. A pálya kialakítása csak egy dolog, nyilván ennél kell a legtöbbünknek a legtöbb kompromisszumot meghozni. A többi része viszont tényleg csak utánajárást és rengeteg kész terepasztal tanulmányozását igényelné, tehát “csak” időt, energiát és türelmet, mielőtt nekiállunk. A terep, közutak, hidak, alagutak, viaduktok, növényzet, fák, épületek, utcai lámpák stb. száma, jellege és elhelyezése már csak rajtunk múlik, úgy képzelem el, ezeknél ugyanúgy jó sok verziót végig kell futtatni. A fenti példákból látszik, hogy sokszor ugyanannyi idő alatt, ugyanannyi pénzből, ugyanakkora helyen mennyivel jobb és életszerűbb kialakításokat lehet elérni, csak nem szabad az első verziót "kőbe vésni". Ez is egy nagyon jó példa szerintem:
Igen, szeretnék valami hasonlót is kipróbálni, de ennél a verziónál nekem “sok” a nyílt vonalból látható rész, az átmenő állomás melletti egyenes szakaszt el kellene rejteni.
Hasonló jellegűek ezek is, a másodiknál nekem nem kellene akkora meredekség, nálam nem lenne fogaskerekű vasút.
Lenne egy olyan verzió is, ahol a fejállomás lenne a "hangsúlyosabb", és ahol az alsó szinten csatlakozik a zárt vonalba, csak kisebb állomás / megállóhely lenne vagy akár még ennyi sem, mert egy takart részen csatlakozna be. A hely (hiány) miatt talán erre van jobb lehetőség. Ehhez is találtam egy tervet, ki kell próbálnom, mert érzésre ez is csak cipőkanállal fog menni, de ez a szépsége a tervezésnek. Méricskélek otthon megint egyet, mert hiába csak pár centin múlna valamelyik irány, a feleségem komfortzónájába (szerintem) az már nem férne bele, hogy pl. az ajtóból kihasítsak egy darabot. Pedig ez NEKÜNK milyen kézenfekvő és természetes lenne, nem? :)
Ez egy okos, cuki pálya. Az alsó állomást érdemes mozgalmasabbá tenni még, és a hosszú, asztal széle menti egyeneseket kicsit bolondítani, hogy feloldható legyen az ovál jelleg, legalábbis minél jobban.
Csak ötlet. Mit szólnál valami ilyesmihez? PIKO pályatervfüzetből van. Elvileg 2,4x1,4m, de ha jól néztem lent egyvágányos felállásban kicsit átszerkesztve pont beleférhet a méretbe. Lent van egy sima kör, és abból kiágazik felfele egy kis fejállomásban végződő vonal.
Az első tervedet megpróbáltan én is megtervezni az általad adott paraméterekkel. Alapvetően többlet spirál nélkül és flexi vágány nélkül, de mégis elegáns ívekkel megoldható az N-es asztal leképezése, de csak az említett 4%-os emelkedőkkel. Viszont azt tudni kell, hogy az N-es asztalon lévő állomás sem vízszintes, csak úgy oldható meg a függőleges vonalvezetés, ha emelkedőbe kerül. Ami nagyon feltűnő, hogy a jobb alsó sarokban a hídra vezető vágány és a legalsó szinten lévő vágány közel van egymáshoz, de függőlegesen óriási az eltérés, meredek sziklafalat húz oda a tervező progi, ami elég valószínűtlen. Az N-es terv ezt jól oldja meg, töltéssel és támfallal.
Amit nem értek, hogy ha ilyen kis helyed van, miért kell minimum R3? Gondolom nem soktengelyes gőzös fog rajta menni hosszú négytengelyes kocsikkal, hanem rövid, kevés kéttengelyes kocsikból álló vonatok. Eleve hosszabb állomást lehetne építeni, mert ez a mostani majdhogynem a semmire sem elég.
Ebből a pályatervből nagyon hiányzik a bal oldali alagútból egy kétvágányos állomás, amivel sokkal változatosabbá lehetne tenni a forgalmat.
A második terv nekem H0-ból ismerős, próbáltam én is tervezni vele, de kevésbé fogott meg. A felső részen a felszíni vágányok inkább spagetti hatást keltenek, nekem nem igazán a kedvencem. A jobb alsó sarokban lévő rövid felszíni vágányszakasz szintén eléggé művinek látszik. Ha egy ementáli sajtból építenéd a terepet, teljesen érthető lenne :)
A rendelkezésedre álló helyedre inkább egy fejállomást tudnék elképzelni, ahol a vonal egy hurokban végződik és a vonatokat csonkákban tudod eltárolni.
"Ami a Piko A-ból nagyon hiányzik, az a meglévő R9 nagysugarú ívvel koncentrikus másik ív, hogy elegáns kétvágányú pályát is ki lehessen alakítani." - Pontosan.
Ami még nagyon hiányzik szerintem, a többféle kitérő, főleg az asszimetrikus hármas váltó, felezett szögű, vagy hasonló hosszú kitérő. Ezek a Pilz/Tillig-ből ugyan vannak, de bizonytalanabb, hogy meddig léteznek még hozzá, mivel tudtommal leállt a gyártás - legalábbis újban.
A Roco N geometriájába sajnos nem illeszkedik egyik átszelése sem és az íves váltója is elég érdekes, ha minden igaz R1 ívsugarú, így aki hosszú négytengelyes kocsikat akar futtatni, eleve nem építi be, én sem raktam bele egyik tervembe sem. A 24 fokos kitérők ugyanilyen kis sugarúak. A hózentrógerhez való sínt egy 104,2-es síndarab méretre vágásával simán meg lehet oldani, szerintem nem kell idegenkedni a profilsínek darabolásától, ha már a flexi vágányt is darabolni kell.
A Roco N problémája még, hogy nincs eleve a váltók méretére szabott vágánymező, de a meglévőkkel ki lehet számítani, hogy miből, hova mennyi kell (nem feltétlenül úgy, ahogy te az excelben csináltad, mert az nem veszi figyelembe a váltó geometriákat), vagy a hiányzó elemet le is lehet szabni. Ha szeretnél egy adott vágányképet, skicceld le ide és megpróbálom neked megalkotni, de a ragaszkodást a másfél- és kétszeres vágánytávolságokhoz viszont el kell felejteni, mert egzaktul sohasem fog kijönni. A Piko A ebből a szempontból sokkal letisztultabb, szinte nincs olyan bonyolult helyzet, amit 2-2mm tűrésen belül ki ne lehetne rakni belőle, az íves váltói is legalább R2-esek és kialakíthatók velük R3-as és R4-es ívsugarak közötti vágánykapcsolatok is, így a hosszabb mozdonyok és négytengelyes vagonok is simán elfutnak rajta. Ami a Piko A-ból nagyon hiányzik, az a meglévő R9 nagysugarú ívvel koncentrikus másik ív, hogy elegáns kétvágányú pályát is ki lehessen alakítani.
III. korszak gőzvontatási telep (építészetileg német-bajor területen) valami ilyesmit tervezek.
Elnézést, hogy a környezet nincs kialakítva, de tán fogható.
2,4mx1,05m kettőbe szedhető vontatási telep, egy nagyobb rendszer részeként.
6-beállós fűtőházzal,
a jobbról balra felvezető vágányok közt tölcsérrel, tiszítóberendezéssel, homokolóval, vízdarukkal.
Az angolváltótól balra lévő vágányra érkeznek a szénszállító kocsik, mellette balra a v-alakú részben szénmedence, daruval.
A korong bal oldalán 6-os fűtőház.
A bal alsó sarokban kocsijavító, alul az ahhoz érkező alkatrészes kocsik mellékvágányai.
A jobb felső (ÉK) két mellékvágány sima postai / parkoló rakodó a szenes vágány közelében
Az egész telep körbejárható, az É-i részen egy kocsitároló és előzővágánnyal (delta kapcsolás, analógnál) így más modullal megfordítást is lehet alkalmazni.
Van egy merész, ÉK irányba kimenő vágány, amely egyedi kereszteződés építéseket igényelne. Ez opció, modul folytatáshoz.
Sikerült úgy kihozni, hogy 500 körüli vagy a feletti ívek vannak mindenhol, egyedüli kivétel a bal szélső íves váltó, amely Piko R2-es belső ívű (422mm) azon - ha duzzogva is - a legtöbb öttengelyes gőzös képes azért elhaladni. Valamit még kezdek vele tán, de a kocsijavító vágányt nem szeretném kigyomlálni.
A kitérők hibridek: külső megkerülőn Tillig St és Piko A, belül a réz Fleischmann Modell Gleis.
30-40cm x 1,5m-es darabokat bárhová el lehet rekkenteni, és fejállomási, modulos összerakható asztal kialakítható szinte bárhol. Viszont az elterjedt, klubos "kőnehéz" megoldásokat el kell felejteni, szerintem az a múlt! Könnyű, erős, kompozit táblára érdemes építkezni.
Érdemes lenne modulokban gondolkozni. Eleve nem indokolt és célszerű, hogy állandóan szem előtt legyen (és elkoszolódjon, sőt, vizuálisan is megunható szerintem).
Ha esetleg nem ismert, koncepcionális tervező oldal és adatbázis:
Tűpontosan felvázoltad az én gondolataimat is, még kb. a méreteket is jól belőtted.
Még nem publikáltam sehol, de pont ez alapján mentem előre, megspékelve azokkal a gondolatokkal, hogy hogyan tudom a korábbi diorámáknál felmerült problémákat csökkenteni.
Por, sérülés, útban van takarításnál, rá pakolsz néha, (hordozhatóság) ilyesmi.
A téma nagyjából számomra már régóta adott volt, mivel nekem nem a játék volt fontos, hanem épülő járművek kipróbálása, fűtőházi kiegészítő elemek és egyéb jópofaságok megfelelő környezetbe helyezése, ezzel megteremtve a fotózás, videózás lehetőségét. A végén összeállt hogyan lehetne 2m hosszú, jól védett és fotózható pályát összehozni, (a megfelelő kompromisszumokkal) még pedig 1000x300x200mm térfogatban:
Igen, ha lesz a projektből valami, akkor digitális asztal lesz, de automatizálni nem szeretném. Mivel kicsi és a vágányzat szempontjából nem túl bonyolult (ez a vonalvezetésre nem biztos, hogy igaz) asztal lenne, amit lehet, szeretnék magam irányítani. A keskeny, polc rendszerű asztalokból is láttam fantasztikusan jókat, de inkább nem erre lenne igényem. A helyszűke nagyúr, egy kicsi szobába, ahol ablak és ajtó is van és sok minden másnak is be kellene férni, komolyabb dolgokra csak nagy kompromisszum árán lenne lehetőség. Még nem zártam ki egy U-alakú elrendezést sem, de ehhez egyrészről nagyon sok mindenről le kellene mondanom, másrészről egy szobafestés vagy ablakpucolás komoly logisztikai problémával is járna, ezt még emésztgetem. Mindenesetre további pályaterveket is készítek még, gyakorlásnak illetve tapasztalatszerzésnek sem rossz és tényleg jó lenne, ha nem kellene lemondanom a nagy gőzösökről sem. Az R3 (R419,6) határeset, azért vannak olyan nagyobb gépek, amik elmennek, de nem szép a látvány, mint ahogy a hosszabb vagonoknál sem.
Nagyon érdekes terv! Egyébként azt vettem észre, hogy a digitális világban már nem szükségszerű a körbemenős ív a vonatfordításhoz, ami nagy előny ha helyhiányunk van. Elég egy 30-40 cm széles 2-3 méter hosszú asztal, amin állomási, teherállomási forgalmat lehet csinálni, digitálisan vezérelve, automatikus ingajáratokkal, kocsikapcsolásokkal. Ezt azért írom, mert R3-on a nagyobb gőzösök kisíklanak.
korábban soha nem terveztem pályát szoftverrel, ezért kipróbáltam az Anyrail-t. Tényleg minden előképzettség és utánajárás nélkül nekiestem, mint süket az ólajtónak, úgy gondoltam a gyakorlatban szeretném kitapasztalni. Mivel Rocoline ágyazat nélküli sínanyagom van, ezt választottam.
Hogy azért valamennyire tétre is menjen, mivel talán lesz egy 1200 x 2350 mm-es helyem „valamikor”, ehhez próbáltam ötleteket keresni. Ez H0-ban nagyon kicsi, ezért csak valamilyen mellékvonali jellegű téma jöhet szóba. Egyelőre csak önmagába visszatérő pályával kísérleteztem, de szeretnék valami olyat is találni, ahol egy kisebb fejállomás lenne, ahonnan a pálya egy zárt, másik körbe csatlakozik vagy esetleg egy rejtett hurokkal visszatér, ez egyelőre komoly kihívásnak tűnik ekkora területen.
A téma DB epoche III lenne. Mániáim a szép épületek, ezért az állomás környékén a közeli település kis részét szeretném majd megmutatni, a szokásos állomás közeli épületekkel, pl. fogadó, söröző, kisebb épületek, amiknek az aljában valamilyen üzlet vagy bolt van, esetleg kisebb benzinkút vagy tűzoltó állomás, építőanyag kereskedés vagy kisebb műhely stb. Illetve ha lenne elég hely, egy kis óvárosi részt is megjelenítenék szeparáltan, régi favázas épületekkel, templommal, pici dísztérrel, kicsi szökőkúttal vagy szoborral, régi kandeláberekkel és gázlámpákkal. Az állomáshoz csak néhány vasúti kiszolgáló épület tartozna, a felvételi épületen kívül egy raktár, egy egyállásos mozdonyszín, kis szenelővel, vízdaruval és egy váltóállítómű.
Egyelőre két zárt pályatervet csináltam csuklógyakorlatként, ezeket lehet még finomítani, egyszerűsíteni akár, a lényeg, kíváncsi voltam ekkora helyen mit lehet kihozni, az emelkedők hogyan jönnek ki, szükséges-e flexi vágányokat használni (igen, szükséges) és lesz-e elég hely a kívánalmaimnak a település épületeit illetően. A max. ív R3-as, ahol lehetett nagyobbak is használtam. A max. emelkedő 4%-os, ahol „szerencsém” volt, ennél jóval kisebb.
Minkét terv alapja N-es asztal, ezek a leírások szerint minimalista céllal készültek, de alapnak szerintem jók és ötletesek. A szememnek nem tetszenek a túl hosszú egyenesek, a derékszögek, a nagyon elvágólag tervezett pályák, ezért is van szükség helyenként a flexi sínekre is, illetve igyekeztem a szokásos pályatervezési tanácsokat is betartani, hogy optikailag mi a szebb a szemnek (és az agynak). Szóval tudom, ezek kicsit „meseszerű” tervek, a valóságban közel sem lehetnek ilyenek, de mégis ötletesek és nem olyan szokványosak, talán. Elég hosszú meneteket tesznek lehetővé és a rövid szerelvények többször előbukkannak az alagutakból, majd kisebb hídon vagy viadukton át haladva újra eltűnnek.
Az első terv, a fotókon az eredeti N-es pályaterv és fotók az asztalról, majd az én átdolgozott tervem és a 3D látványterv, na ez elég „darabos”, de én már látom benne a fantáziát. Az állomási vágányzat kicsit bonyolultabb lett és jobb oldalon kapott egy plusz spirált a magasságok miatt. Az épületek csak úgy be vannak szórva.
A második terv (a terepasztal két verzióban is), hasonló leosztásban a fotók. Ennél még lenne hely alul egy rejtett pályaudvarra is, ezt még nem rajzoltam bele.
Végül egy H0-ás asztal óvárosi részéről pár fotó, hasonló jellegűt szeretnék, nyilván sokkal kisebbet, de ez nekem nagyon tetszik.
Szeretnék jó sok tervet kidolgozni, több al-verzióval, hogy aztán a végén legyen miből választani, meg egyébként is a nagy terepasztal készítők szerint, mire eljutunk a véglegeshez, jó ha előtte 50 terven végigbukdácsolunk.
"Nem kell félni a flexi használatától, meg attól sem, hogy esetleg a sztenderd síneket kell megvágni itt-ott."
Igen, pont erre jutottam én is elég gyorsan. Nagyon jó dolgokat lehet előadni ilyen módon.
Tegnap a nálam lévő régi és használt sárgaréz flexi Fleischmann síneket lemostam és 1200-as papírral megtoltam (kihúzva a sínszálakat, majd vissza) hát, nehéz egy újtól megkülönböztetni, megdöbbentő, hogy milyen tartós a műanyag és a fém egyaránt, másrészt azt is, hogy sima háztartási tiszítószerek lehozták a rárakódott por mellett az "öregítési" célú festést is. Mint megtudtam, legalább 40 évesek lehetnek, sőt talán még annál is több. Együtt vettem ősöreg váltókkal: a nyitott talpfás és fémházas elektromágneses FL váltókat 1974-ben cserélték le a kisebb, csinosabb és lepattintható megoldásra. Vagyis a kezemben lévő váltók kb. 50-55 évesek lehetnek, a háromból egynél van akadás, de az is meg lesz oldva. Alapvetően szervósítva lennének majd, nem látszik majd a régi meghajtás, s a rövid váltó 15 fokon pedig pont illik majd a vontatási telepre. Az "élethűbb" és némileg helyzabáló szép mai váltók pedig majd a fővonalra, állomásra kerülnek (Piko A).
Nem kell félni a felxi használatától, meg attól sem, hogy esetleg a sztenderd síneket kell megvágni itt-ott. A vágánytengely távolságok a legtöbb rendszernél nem a hazai szabványra vannak kitalálva, de rengeteg hazai állomás sem szabvány szerint van megépítve. A minimum távolság természetesen figyelembe van véve, de az hogy melyik peron milyen széles, és mekkora a vágánytávolság még az újabb átépítéseknél is néha elég vegyes (alkalmazkodik a helyi sajátosságokhoz).
Itt a 11,25 fokos íves váltót szabtam hozzá az állomás 12 fokos geometriájához. A betonaljas sínt úgy csináltam, hogy egy nagy 45 fokos ívesről letördeltem a talpfákat, aláhúztam a flexi betonaljas rácsát, és végül méretrevágtam, hogy passzoljon a korábban kimért váltó helyére, az ívsugár is picit változott, olyan 450mm-re.
A párhuzamosság meg könnyen tartható egy hosszabb vízmérték segítségével
Az íveknél meg kicsit lehet szabadon garázdálkodni, hogy szép legyen:
Ja, és én lusta voltam számolgatni. A váltókörzetek voltak fixek a többit meg rugalmasan kezeltem, ügyelve az űrszelvényre és a minimális vágánytengely távolságra.
Ebben teljesen igazad van, de azért az is macera, ha a flexi sínt méretaránytól függően 2-3, 5-8 centis darabokra kell vagdosni egy váltókörzetnél, és beszélgethetsz folyamatosan sinus és cosinus bácsikkal (ahogy azt lejjebb írta Zsóti kolléga) :) , meg mindenhol figyelni kell trükkös sablonokkal a választott vágánytávolságra, hogy egyenletes legyen az asztalon.
Ezt a szemléletet a Peco csinálja, vannak váltói, a többit meg rakd ki felxiből. Mondjuk (ezen kívül) nincs is hátránya ennek a geometriának, már ha ezt lehet geometriának hívni. :)
Persze az is igaz, hogy a valóságban a nagyvasútat sem előregyártott különböző méretű elemekből fektetik, sőt még a kitérőket is egyedileg építik. (És mondjuk van aki a modellben is ezt csinálja, mert ezt találja érdekesnek, szépnek, valósághűnek stb.) Én sajnos úgy vagyok összerakva, hogy legalább a váltókörzeteket a szabványos sínekből szeretem megépíteni.
Nem kell mereven ragaszkodni a fix vágánymezőkhöz (kivéve szőnyegvasúton), az izgalmak és a jó dolgok ott kezdődnek, amikor előkerül a flexi sín, meg elkezded megvágni a fix vágánymezőket :)
Hát pont ez az. Hiába ismerem sinus és cosinus bácsikat :) , és próbáltam velük kiszámítani mi kell egy adott helyre, ha a kijött értékhez nem tartozik éppen olyan méretű sín, és még a meglévők kombinációjával sem találtam meg, vagy csak sokszori próbálkozással. (lásd a táblázat) Itt van két-két vágánykapcsolat, amit Piko-ban pikk-pakk össze lehet rakni, a fleischmann-ban órákba telt, és össze sem jött.
A 30 fokos kereszthez a fleschmann-nál 96 mm-es sín kellene, de azt nem tudsz összerakni semmiből, csak flex-ből. Ráadásul a kapott eredmény még csak nem is 1,5 szeres vagy kétszeres vágánytávolság, hanem valami a kettő között. Az állomás bejáratnál pedig az angol váltó borítja meg úgy a geometriát, hogy hosszas próbálkozások után feladtam. De mondom, lehet, hogy én nem voltam elég kitartó, és ez csak a 15 fokos kitérőknél ilyen probléma, a 24-esekkel nem játszottam.
A Piko A-nak egészen jó geometriája van, nagyon sok mindent meg lehet vele csinálni, mint ahogy a Fleischmann ágyazat nélküli (korábban Roco) N-nel is (még ha elsőre borzalmasnak is ítéled). Persze csak ha ismered szinusz és koszinusz bácsikat és a vágányelemek jellemző méreteit :) Ha nem ismered, de érdekel hogyan számíthatsz velük geometriát, csak jelezd, e-mailben megkereslek. Onnantól nem kell semmilyen gyári prospektus a vágánykapcsolásokhoz.
Én azt tapasztaltam, hogy egy síngeometrián belül alapvetően a váltók különfélesége és számossága határozza meg az egyenesek és a váltókiegyenlítő ívek méretét, darabszámát. Pl. a RocoLine-nak vannak 10 és 15 fokos váltói, ehhez más és más egyenes és váltókiegyenlítő sínek kellenek. Arról meg ne is beszéljünk, hogy egyszeres, másfélszeres vagy kétszeres perontávolságra való átmenetnél mennyire egyszerű azt kirakni a rövid egyenes sínekből. Keveset foglalkoztam RocoLine-nal, de egy bonyolultabb állomást sikerült összerakni, és a sokféle sín láttán, meg a síngeometriát bemutató prospektus alapján, talán ki lehet rakni belőle szinte mindent. Viszont egy bonyolultabb váltókörzetnél, ahol angol- és egyenes váltok kapcsolódnak egymásba, véleményem szerint kínszenvedés kisakkozni a 2-4-5-8-12 mm-es toldókból épp mi kell az áhított kombináció és perontávolság elérése érdekében. Aztán ha még variáljuk ezt a 15 és 10 fokos váltókkal (szerencsés, akinek ennyi helye van), akkor fel kell kötni a gatyát. Viszont 3 féle ívű íves váltója, és 5 féle alapíve is van, ami szerintem nincs más márkánál (Még ha csalnak is a rádiusszal, mert az ő R2-esük mindenki másnál R1).
Nekem H0-ban a Piko-A jött be, ahogy Avant1 kolléga írta is, az egyszerűsége, és a 2,5 mm-nek köszönhető "minden elmegy rajta" tulajdonsága miatt. Ezen kívül annyira logikusak a rövid sínjei, hála a csak 15 fokos kitérőknek, hogy adja magát, mikor, hova, mit kell rakni. Amit a RocoLine a 2-4-5-8-12 toldóival old meg a különböző váltók összekapcsolásához, azt nemes egyszerűséggel 2 különböző hosszú teljes egyenes sínnel oldja meg, és hamar rá lehet érezni az alkalmazásuk logikájára. Viszont az ő váltóit nem lehet polarizálni, így akadhatnak problémák vele bizonyos mozdonyoknál lassú menetben. A RocoLine-hoz hasonlóan itt is elég jó a geometria dokumentációja, bár például az egyszeres távolságról 1,5 szeresre való átmenetet nem mutatja be. Sok idő volt, mire rájöttem, hogy ívből milyen frappánsan lehet ezt megoldani, de egyenesből szerintem nem megy.
Eddig H0-ról volt szó, de tegnap szórakoztam kicsit N-es sínekkel is, hát egyelőre még csak az az érzésem, hogy borzalom. Pl Fleischmann N ágyazat nélküliben ha 24 fokos egyenes kitérővel dolgozik valaki, akkor valószínűleg nincs probléma, sok minden kirakható belőle, de mondjuk ha már kisebb a helyigénye az N-nek, akkor lehet nagyobb helyigényű váltókat is használni, de a 15 fokosakkal már küzdeni kell. Pl. a fellelhető dokumentáció nem is mutat be 1.5x, 2x perontávolságra példákat sem 24, sem 15 fokos váltók esetén. Aztán az is megmagyarázhatatlan, miért nem egyforma a 15 fokos angol váltó hossza a 15 fokos egyenes váltóéval, és hogy egyikhez sincs megfelelő méretű egyenes sín, ami kiadná ezt a hosszt, csak a 24 fokoshoz. A váltókiegyenlítő ív is egy ív meg egy rövid sín, és a vele szembeni egyenest is 2 darabból kell összerakni. Amitől aztán végképp eldobtam az agyam, hogy ugyanennél a gyártónál az ágyazatos sínnek tök más a geometriája. Nehogy tudjad kombinálni, vagy átállni egyikről a másikra, mert megszokásból nem tudsz tervezni a másikban. A Minitrix ránézésre hasonlít a Fleischmannhoz, így meg sem kíséreltem kirakni belőle semmit. Ott van az N méret előnye a kis helyigénnyel, de a legelterjedtebb sínek olyan káoszos geometriával rendelkeznek, hogy csak na, és az ismertetőjük sem a legjobb. Lehet, nekem nem volt elég türelmem hozzá, de most semmi sem tudna meggyőzni egy H0-ról N-re való váltásról. N-ezők! Nektek mi a tapasztalatotok?
Alpvetően én a Roco Line-t és a Peco-t szoktam ajánlani. Az utóbbi jobb ár/érték arányú és a hazánkban kapható vágányok nem 1:72 hanem 1:87 méretarányúak, európai sínleerősítésekkel (a gyártónak külön van O0 termékvonala). Én ezt használom, a 12 fokos geometria így néz ki beépítve:
Amit nem javasolnék az a különböző rendszerek (pl. 2,07-es Tillig és 2,5-ös Piko) keverése. Én anno próbáltam, nem szép az eredmény és a magasságkülönbséget nem lehet nyom nélkül eltüntetni.
A FL váltók kézi változatánál nagyon cuki vízszintesen mozgó karocska van, amelyre gyakorlatilag 1:1-ben felmegy a repülőmodell-szervók csillagkarja. Így az asztal alá sem kell szervókat rakni, nincs bújkálás, nem kell semmi tolórúd, meg mechanika és egyéb buherálás, így holtjáték is nulla. Rugót sem kell belőle kivenni, mert intelligensebb a belső mechanikája, mint a látott mai váltónak (pl felvágható, de nem enged a 48-ból, az erőhatás után visszatér a helyes állásába. Szervóval viszont simán átállítható és a rugó még tehermentesíti is a szervót). Van még bennük olyan opció, hogy mellékvágány áramkörét váltóállítással lehet ráadni (analóg asztalon) ez ki is iktatható.
én visszatérőként vágtam bele - nem versenyzek, nem kiállítok és nincs digitális modellem (még?) és a szép, stílusos 80-90-es évekbeli mozdonyokat kedvelem. Alapvetően a 2,5mm sínkorona magasság az, amin minden vonat, mozdony elfut. Ezt a Peco, PIKO A szortimentből lehet aktuális gyártásból megszerezni. Esetleg még újban a Pilz (Tillig standard manapság, nem az "Elite) készletekből lehet meríteni. A régi Roco is ide tartozik, de már nem gyártják, illetve a Fleischmann 2,5mm-es "Profigleis", de az ágyazatos.
Én azt látom, hogy ha valaki régebbi technikát sokoldalúan akar használni, akkor kreatívkodni érdemes és ötvözni több rendszert is akár. Pl. a régi Fleischmann réz sínek ugyan 2,7mm magasak, de nagyon jó minőségűek, szépek, jó rájuk nézni. 0,2mm-t pedig gyerekjáték letolni a toldások zónájában 3-4cm hosszono. Különösen vonzó, hogy "magas" síneknél szinte csak ott van asszimetrikus tripla váltó, de az angolváltója is szebben megcsinált, mint a korabeli (és későbbi) 2,5mm-es Roco.
A jelek szerint rendkívül tartósak a váltóik, semmi kotyogás, lógás, pontos váltások 30-40 éves korban is. A "rettegett" réz sín, amely állítólag oxidálódik, a mese kategória. Minap jött egy csomag ősöreg sín, visszabontásból, sötétbarna volt a teteje. A mozdony lépésben tudott kúszni rajta, ennyire rosszul érintkezett. :) Egyébként 1200-as papíron áttolva úgy ragyog, mint az új, és beszámolók szerint 8 évig megtartja ezt. (Nyilván nem nedves pincébe való, de más technika sem.)
A régi Fleischmann előnye, hogy pl. 1900-1950 közti terepasztal lemodellezéséhez kevésbé sterilen vezetett, játékosabb vágánykapcsolatokat lehet vele létrehozni, és van benne valami életteli kuszaság, ami a korszak jellemzője volt (főleg állomásokon). A mai rendszerekkel ezt nehéznek tűnik visszaadni, valahogy más a hangulatuk. A már nem gyártott vágányanyagot az online piactereken még vagy 10- de akár 20 évig is lehet még tán venni. A jelek szerint hatalmas mennyiségek forognak, s vannak visszabontások is. Kiemelem még, hogy lényegében csak a FL gyárt elérhető, igazán jó és tartós fordítókorongot (amelyben a 2,7-es vagy 2,5mm-es vágányzat van) és a fűtőházi makettek is a FL szög kiosztást követik ebben.
- A mai szortimentből a Piko A 2,5mm magas anyag tűnik a legjobb ár-érték arányúnak és tartós, szép, de viszonylag kevés féle kitérővel. Remek flexi sínanyaga van, és a fix sínrendszere is eléggé átgondolt szerintem.
- A Tillig Elite a legélethűbb, de a legkényesebb is, állítólag néha hiánycikk. 2,07mm-es, tehát kicsi nyomkarima (1,2mm de inkább csak 1,05) fér el rendesen, modern vonatoknak.
- A Peco Code 100 (2,5mm) robusztus vágányzat sokféle váltóval, a PIKO A alternatívája...de nekem zavaró a drumi jellege (1:72-es !). Előnye, hogy a flexi anyagával nagyon könnyű dolgozni (szorosan jár). Viszont a brit vám miatt legdrágább talán.
- régi Roco 2,5mm vágányanyaggal nem volt dolgom, de kedvezőek a beszámolók.
Szerintetek melyik a legjobb sínrendszer, síngeometria? Vagy mivel ez szubjektív dolog, kinek melyik jön be a különböző méretarányokban, és miért szereti? (És itt nem a méretarányok előnyeire vagyok kíváncsi, az másik kérdéskör.) Mik az adott rendszer előnyei, hátrányai? Melyik az, ami esetleg zsákutca, és már a gyártója sincs meg, vagy ugyan még kapható boltban, de a gyártó már átpártolt egy másik geometriára, és azt nyomja inkább? Arra gondoltam, hogy ha ez itt meg lenne egy hozzászólás folyamban, akkor egy kezdő könnyebben el tudna indulni. És nem az lenne, hogy vesz egy valamilyen startszettet, annak sínjeit kezdi bővítgetni, és aztán belekényszerül valamibe, aminek elkezdi aztán látni a hátrányait, és vagy beletörődik és használja, vagy aztán vált, és bukik rajta anyagilag, legrosszabb esetben elmegy a kedve és felhagy a vasútmodellezéssel.
Teljesen egyetértek, ha most állnék neki, már így csinálnám, de többe kerülne a leves, mint a hús. Életem első asztala, sok mindent máshogy fogok csinálni a következőnél. :)
Én ezt használtam. 
A trükk végére kijön szépen a szabványos 61,88-as egyszeres vágány távolság.
.jpg){kind=link}
