Mindenképpen az a kérdés hogy milyen töltésvezérlőd van. Meg milyen invertered. Írd meg a gyártót, típust, az alapján meg lehet keresni hogy pontosan mit tud.
12 v aksit tölt 45 amper de már így 90 amper lessz 2 akuval vagy több.Nem tudom mi lenne jobb eggyütt tölteni 2 aksit vagy külön,a vezérlő elbírja.2 db 50 w napelem tölt.
Helló jó napot mindenkinek.Volna eggy kérdésem aki már jobban ért napelemes rendszerekhez.Nekem csak hétvégi házban van világítás rá leddekkel és eggy lcd tv hajtana,ment is eddig de kevésnek bizonyult,már a 220 v invertert kb 5 órát bírt,igy még egy aksi és még eggy napelem lett.Csak nem tudom kössem e aksikat párhuzamosan hogy dupla amperem legyen ?Vagy inkább külön külön töltsék akkumulátorokat ,világítás az pár watt, másik tvt hajtaná 22w .Vagy egyben töltsék 2 aksit köszönöm hasznos tanácsokat!
Mail-edre elküldtem a mérő magyar nyelvű leírását. / 180-as kód= vételezett, 280-as kód= termelt energia / (ugyanezt szerelték fel nekem is június 20-án)
Egyébként bőven találsz hozzá hasonlót. Bármelyik kínai Amerisolar, Canadian Solar, ... 250 W-os megfelel 57600.- áron. Ráadásul ezek a kínaiak nem a világ 10. legnagyobb gyártója, hanem a harmadik, ötödik, ... :-)
Ezeknek a paneleknek az üzemi árama 8,39 A és rövidzárlatija pedig 9,09 A. A besugárzásra keletkező panelfeszültség mennyire kell egyezzen. Ennél adatlap szerint 29,8 V, kb az inverter is ennek megfelelő értéket ad vissza. Akkor ha jól értem tehetek fel akár canadian, yingli stb-t? Kyocera-t találtam de már csak a 265W polit. Dimenzióra egyezik az enyémmel, csak horror ára van. Br 98000/db. Esetleg tud valaki valami jó beszerzési forrást? Mert ahogy nézem, neten nemigazán tudok rendelni.... pedig jó lenne.
Bármilyen polikristályos panelt tehetsz mellé, aminek az üzemi árama ~8,1 A és a rövidzárlati árama ~8,68 A körül van. Ha éppen nem 250 W-os, az sem számít. Ha +-5%-ot eltér az árama, a termelés változása 1 % alatt marad.
Hozzáétőktől kérdeznék. Van 33db 250-es kyocera panelem. Ehhez szeretnék még feltenni kb 11 db panelt, először csak egyet és utána a fentmaradó tizet. A gond az, hogy ezen paneleket elég körülményes beszerezni és drágák is. Az érdekelne, hogy ezen panelekhez illeszthető-e más típusú is? A többinek nem fog bezavarni? Jelenlegi panelek típusa: Kyocera KD250GH-4YB2. Az inverter az adatlapja szerint elbírná a plusz paneleket. Csinált már valaki ilyet, hogy x márkájú panel mellé feltett y márkájút? Várom a hozzászólásokat.
Ezt találtam. Ebből ugyan csak az derül ki, hogy a display gomb megnyomásakor megjelenő értékek paraméterezhetők és a szolgáltatói beállítások szerint jelennek meg.
De jó esetben, ha egymás után 2 'kW h' adat jelenik meg, akkor az első a teljes vételezett energia, a második a teljes visszatáplált.
Elektronikus vagyonvédelmi rendszerszerelő ráépülős OKJ-s képzést indítunk Debrecenben, mellyel az alábbi feladatok és munkakörök tölthetők be a vizsga elvégzése után: - riasztórendszerek - beléptető rendszerek - kamerás megfigyelő rendszerek - tűzjelző rendszerek telepítése, karbantartása, szervizelése Jelentkezés feltétele: villanyszerelő, elektronikai- vagy elektromechanikai műszerész, távközlési és informatikai hálózatszerelő. A képzés ideje: 4,5 hónap A tanórák munka utáni időpontban zajlanak.
Jelentkezni nálam lehet, leírom a részleteket! Címem: nyirirobert84@freemail.hu .
Inverter nélkül hogy lesz a sok DC-ből kevés AC? :) Inverter kell mindenképpen, de nem kell neked a hálózatra is csatlakozni, ha nem akarsz, lehet sziget üzemű is...
Eredetileg azt akartam venni, de lebeszéltek róla többen is. Zsindelyre macerás a kampókat felrakni, mert nem tudni hol van szarufa. Ráadásként nekem hódfarkú zsindelyem van, ami elég keskeny levelekből áll. Az nem működik hogy felhajtom és visszaragasztom, ugyanis eltörik annyira le van tapadva. Beszéltem pár emberrel, pl paya úr és másokkal is, mindenki ezt a kis darabokból álló sínt ajánlotta zsindelyre, ezzel könnyen gyorsan lehet haladni. Mehet a deszkába a csavar 4db per sín. A széleken 6db, ahol van szarufa ott hosszabb csavar.
MA szépen haladtam, a garázs tetejét végig is síneztem 3 sorban, már csak egy sor hiányzik 12db.
Inkább az előkészítés tart sokáig házilag egyedül. Kifúrni minden sínt 4 helyen, pár tíz db-nál 6helyen(ez kb 500fúrás, 3cm-es epdm csíkokat vágni az 50m-es tekercsből összesen kb 450db-ot.
Eddig 80sínt csináltam meg készre, holnap kifúrom a maradék 30-at is.
Befejezem a garázst, meg visszamegyek a problámás helyekre, van már zsidelyragasztóm is, összesen 4 sínnél van némi utómunka mert nem fog 1-2 csavar, addig csinálom amíg tökéletes nem lesz. Túlsó végén a síneket direkt nem rakom fel, majd ha ott tartanak a panelek és látom mennyi hely van pontosan. Kicsit trapéz a garázs teteje, felül rövidebb pár cm-el, de ott majd túllóg a bádogon a szélső panel 1-2cm-t, alul, felül lesz rögzítve a széle nem oldalt mint a többi.
A ház tetőt is végigmértem megint, kényelmesen elfér az a darabszám mindenhol amit kitaláltam meg lerajzoltam. Ha fent van az összes sín akkor jönnek az optimizerek az nem tart sokáig, a kábeleket megpróbálom valahogy a sínekhez rögzíteni hogy ne lógjanak a tetőn csak úgy össze vissza. A tetőn a keskeny deszkákat érzem problémásnak, de legalább futnak végig, tehát ha egyszer deszkát érek minden csavarral akkor jó eséllyel mellette levőknél se lesz gond, ha beszalad egy csavar megnézem a padlás felől hátha közel a szarufa és akkor mehet bele a hosszabb csavar.
Aztán jön a földelés, a sínvégeket és panelsorvégeket összekötöm, csak még nem tudom pontosan milyen idom kell vagy saru vagy akármi amivel rögzítem a kábelt.
Panelek földeléséhez milyen csavar kell?
4.5-es kicsi bele, vmi 5,5 körül lehet, van külön ehhez való hatlapfejű csavar?
Ez vmi szabvány lehet mert a kínai panelen is ugyanolyan lyuk van mint a sharp-okon.
Aztán még mindig ott az inverter kérdés, garázsba vagy garázs elé kintre a tető alá ezt se döntöttem el még.
Garázs előnye, hogy védett, nem lopják el, hátránya hogy ha beállok az autóval melegben és rácsukom az ajtót akkor be tud rendesen fűteni 1-2órára, meg ha bármi van akkor nehezebben lehet kintről hozzáférni.
Kinti elhelyezés előnye hogy ha bármi történik akkor könnyen hozzáférhető minden, de a lopásveszély is nagyobb, bár nem nagyon lopnak meg van kamera is.
NEm éri eső, napfény sem, jól szellőzik, pára se nagyon van, de télen hideg az ugyanúgy van.
Gondolom ha beteszem egy nagy szekrénybe (ami jól szellőzik) az nem annyira jó egy inverternek.
A lényeg hogy tesztelem majd a legolcsóbb kínai shinetime panelt is meg a heckert is azonos tetőfelületen, mit tudnak a sharpokhoz képest.
Segítséget szeretnék kérni, hátha valaki tudja a megoldást, az inverteren beállítottam ( Fronius 3.0.1 WIFI ) a pénznemet / HUF / az elszámolási értéket / 39,270-/ az inverteren az info menüpontban meg is jelenik a megtermelt összeg, de sem a PC-n sem pedig az androidos telefonon nem látható. Használom a Fronius Solar Web Prémium és a Live változatot is, mindkettőnél a megjelenő összeg 0 Ft.
A kérdésedre beindult a hangya, hátramentem a panelokhoz és néhány mérés után kiderült, több optimalizáló nincs testen. Bár a szerelési útmutató nem utalt a földelésükre de megnyugvás miatt kicserélem a festett, gumialátétes önmettsző csavarokat galvanizált csavarokra.
Nem irigyellek, igen babra munkába vágtál bele. Szerintem sokan el se vállalták volna ezt a fajta telepítést. A sínek rögzítésénél nem foglalkoznék a deszkák réseivel, alátétlemez és átmenő csavarral oldanám meg.
Én is sokat vacakoltam, nem használtam síneket, közvetlenül a profilokhoz rögzítettem a panelokat, így a hosszabb oldaluk végig felfekszik a profilokon, nagyobb mechanikai szilárdságot érve el.
Közben megnéztem az optimalizálókat, nekem nincs ott lyuk ahová lehetne ilyen kábel lefogatót rögzíteni. Lehet ezt csak az amiknál szokták. Max a lefogatócsavarjánál tudnám valahogy rögzíteni a föld vezetéket. Eddig én is azt az infót kaptam ogy elég a sínvégeket(panelvégeket) összekötni.
Ma kifúrtam 80sínt 70-et 4 helyen a többit 6 helyen, azok mennek a szélekre. Az epdm-ből vágtam kis 3cm-es szeleteket, ez is elég munkás, eddig csak kb 35 sínre ragasztottam fel az epdm csíkokat, még több száz 3cm-es csíkot kell vágjak az 50m-es tekercsből.
Felraktam a garázs tetőre a 4 szélső sínt 6 csavarral. Amibő két sínnél az alsó kettő ami nem szarufába megy az nem fog semmit, mert pont ott a deszka köz. Padláson megnéztem a ház teteéjt belülről, elég elkeserítő, 10cm-es deszkák jó nagy hézaggal közöttük.
Veszek zsibdelyragsztót is ha nincs itthon, az ilyen lyukakat ki kell nyomni, a többi közbenső sínt meg lehet el kell tolni 1-2cm-rel, hogy ne a résbe menjenek a csavarok, majd belejövök.
Holnap folytatom, megpróbálom legalább a garázs tetőt végig sínezni, kell 56db hozzá. Megmértem megint , szerencsére nagyobb mint gondoltam, múltkor nem volt pontos a mérés, így pont felér a túloldalra is a szélső sín meg a végzáró. 13db panel megy egymás mellé 12-13mm-es hézag van köztük a keskeny leszorító ennyit foglal csak.
Megkérdeztem a kollégámat aki telepít SE rendszereket. Ő csak a síneket köti össze, de arra ügyel hogy az optimalizálók megfelelő kontaktusban legyenek a sínekkel. Én 40*40-es profilból készítettem a kerti állványt és nincsenek külön földelve.
Mivel nálad tetöre kerül, én összekötném a video szerint.
SE17k inverterrel. Holnap kezdem el felszerelni a cuccost a tetőre. Eltart majd 1 hétig legalább.
Nálam Elster AS1440 smart mérő van dec óta, gsm gprs van is benne kártya.
Júni 13 óta FF-et ír ki, volt egy áramszünet vihar miatt napközben, azóta nem látom az óraállást, csak hogy FF sok nulla a végén 200. Ez vmi fatális hiba a net szerint vmi checksum error. Mindenesetre hamár ilyen okos cuccot szereltek be ami távleolvasható meg elérhető akkor az lenne a minimum hogy értesülnek róla ha szar és kijönnek megcsinálni.
Ez marad valószínű mert programozás után tudja a visszatáplálást is.
Létezik vmi portál ahol online lehet látni az ilyen órák mérési adatait, majd ha jönnek órát cserélni vagy beállítani akkor rákérdezek, mert jó lenne ha nem kéne kimenni olvasgatni hanem online látnám én is az adatokat.
Ha visszaolvasol, mielőtt megjelentél volna újra, ez egész jól is ment. Nem lehet, hogy nem mindenki megy veled szembe az autópályán, hanem te keveredtél a rossz oldalra?
Készre jelentés után ha aláírtad a módosítottat onnantól az él. Viszont óracserekor a munkalap alapjanallitjak at a szamlazast. Halozatra kotni óracsere előtt meg tilos.
Mivel a készre jelentést követő ötödik napon hozzák az új mérőt nem érdemes játszani vele. (ELMŰ)
9.1. A hálózati engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy a felhasználási helyen vagy az erőművi telephelyen a hálózathasználati szerződés hatálybalépésétől és a mérőhely megfelelő kialakításától, valamint - a 9.2. és 9.3. pont szerinti esetben, ha a hálózati engedélyes hibát állapított meg - a hibák kijavításának elfogadásától számított 8 napon belül a fogyasztásmérő-berendezést felszereljék és zárópecséttel ellássák. Továbbá köteles gondoskodni arról, hogy a hálózathasználati szerződésben meghatározott időpontban a rendszerhasználó hálózatba történő bekapcsolása, valamint hálózathasználata megkezdődhessen.
9.2. A 2.9. pont szerint csatlakoztatni kívánt felhasználói berendezés, közvetlen vezeték, magánvezeték, összekötő berendezés, termelői vezeték tervezését és kiépítését végző személy vagy társaság a bekapcsolás előtt köteles írásban nyilatkozatot adni a hálózati engedélyesnek, hogy a csatlakoztatni kívánt vezeték, berendezés, valamint a mérőhely kialakítása az előírásoknak, valamint a hálózati engedélyes által a rendszerhasználói igénybejelentésre adott tájékoztatóban meghatározott műszaki jellemzőknek megfelelően készült el.
9.3. A hálózati engedélyes jogosult a műszaki jellemzőket a bekapcsolás előtt ellenőrizni, és ha megállapítja, hogy azok nem felelnek meg a műszaki, a műszaki biztonsági, az érintésvédelmi előírásoknak, a bekapcsolást a hiba kijavításáig - az észlelt hibák megjelölésével - írásban megtagadhatja. A hibák kijavításáról az igénybejelentő írásban értesíti a hálózati engedélyest.
A HMKE telepítése esetén a hálózathasználati szerződés módosítását (vagy új szerződést) mikor kötnek a felek?
(8) A háztartási kiserőművek csatlakoztatásával és üzemeltetésével kapcsolatos további szabályokat az ellátási szabályzatok és a hálózati engedélyesek üzletszabályzatai, a villamos energia értékesítés elszámolásával kapcsolatos további szabályokat a kereskedők üzletszabályzatai tartalmazzák.
3. A hálózati engedélyes jogosult a műszaki jellemzőket a bekapcsolás előtt ellenőrizni, és ha megállapítja, hogy azok nem felelnek meg a műszaki, a műszaki biztonsági, az érintésvédelmi előírásoknak, a bekapcsolást a hiba kijavításáig - az észlelt hibák megjelölésével - írásban megtagadhatja. A hibák kijavításáról az igénybejelentő írásban értesíti a hálózati engedélyest.
---------------
Vagyis,
1. a szolgáltatói szabályzat rendelkezik/rendelkezhet róla, hogy mikor kapcsolhatod be a HMKE-t üzemelési célból.
2. a törvényi sorrend pedig....
- terv
- engedély/jóváhagyás
- megépítés
- KÉSZRE jelentés
- szolgáltatói ellenőrzés/tudomásulvétel
- bekapcsolás üzemeltetésre
Tehát: a szolgáltató ellenőrzése/tudomásulvétele nélkül jogszerűen nem kapcsolhatod be, üzemeltetési célból.
A gyakorlatban az ellenőrzés/tudomásulvétel >> az óracsere esemény ...
Ha ez tényleg általánossá tudna válni - két munkahéten belül elindítani, engedélyeztetni, felszerelni, üzembe helyezni egy PV HMKE rendszert- ez Európai viszonylatban is példamutató lehetne! :)
A szomszédban, és a barátomnál is csak pár nappal volt hosszabb az időintervallum. Mondták ha a pályázatok (otthon melege) elindulnak, várhatóan valamikor szeptember végén, na akkor lesz dömping, (a pályázati pénz kb: 2000 rendszerre lesz elegendő országosan ) akkor majd szabad lesz várakozni.
Nálam a Froniust (primo 3.0.1) "hálózatra bírni" (Fronius solar web) kb 1,5 óra volt, (asztali gép + androidos telefon) azóta is megy hiba nélkül! A regisztráció az 5 éves (full) garancia érdekében pedig további 10 perc,
Annyira le vagyunk még maradva ebben a tekintetben, hogy ellenkező esetben ujjongtam volna: VÉGRE!
Csak egy kis adalék: én a Growatt inverteremet wifi modullal rendeltem.
A kínai Growattra lapra csatlakozni egy egész estémbe tellett. (Pedig nem vagyok egy informatikai láma)
EnHome támogatás gyakorlatilag nulla.
Tavaly július óta várok tőlük user azonosítót és jelszavat.
Azóta saját useremmel és jelszavammal töltök adatokat a server.growatt.com-ra és egy kisebb beruházással / ráfordítással a pvoutput.org-ra.
(ez egyben azt is jelenti, hogy gőzük sincs, mennyit termelek a hálózatra. Persze, meg is tudják saccolni.)
De az, hogy a saját ellátási területükön telepített napelemek termelését nem tudják megmutatni egy felületen, az minimum a BREXIT szavazás "Szarok rá" tájékoztatási szintje - ha nem alatta.
Valóban lecsökkent, nálam (E-ON terület, volt DÉDÁSZ) az első "kapavágástól" (kivitelező megbízásától a mérőcsere+ E-ON szerződéskötésig 19 nap telt el úgy, hogy hibás helyrajzi számot adtam meg, és egy hét után az E-ON visszaküldte az anyagot "hiánypótlásra"!
...amíg a szolgáltató embere nem ellenőrizte az invertert, addig nem vállalhatnak érte felelősséget, hogy te mivel termelsz ki a hálózatra.
De, mivel a kivitelezési tervet ő (hálózati szolgáltató) ellenőrzi és hagyja jóvá.
Persze, lehet, hogy te nem az alapján (azzal az inverterrel, kivitelezésben, stb.) valósítod meg, de ebben az esetben a hálózatra való csatlakozást is kockáztatod.
Ki az a barom, aki végigvitte az engedélyezést és nem azt valósítja meg, ami ott le van írva?
A felek között létrejött szerződés szolgáltatásra és viszont-szolgáltatásra épül.
A szolgáltató csak a szolgáltatásért kérhet ellenszolgáltatást.
Ezt semmiféle apró műszaki bakival nem lehet igazolni és annak a lehetőségét ki is kell zárni, hogy a szolgáltató ne hitelesen mért energiamennyiséget számlázzon ki!
Sajnos nem, azt mondták nem publikus! Marad a vizuális szemlélés, ha nem akarom kivárni az automatikus "léptetést" akkor a zöld gombbal a kívánt "helyre" léptetem. (kb: 20 lehetőség)
a gyakorlatban nincs sok értelme a tiltásnak, azonban amíg a szolgáltató embere nem ellenőrizte az invertert, addig nem vállalhatnak érte felelősséget, hogy te mivel termelsz ki a hálózatra.
de akinél még szerződésmódosítás sem volt, mint lentebb, neki még a korábbi szerződése van érvényben, abban - bár nem néztem utána, de - gondolom szerepel, hogy nem termelhetek vissza semmivel a nyilvános hálózatra.
Nem szeretnék vitát generálni, de ez "alapból" WIFI-s mérő, kivezetett mágnestalpas antennával, és miután elkészültek a cserével, felhívták a központjukat, azt a választ kapták, hogy minden rendben és a rendszer látja a mérőt.
Ennek a tiltásnak nem sok értelme van, mert az inverter maga kezeli a hálózatkiesés esetén a leállást. Ilyenkor lekapcsol, tehát a feszmentes hálózatra nem termel vissza.
A tiltásnak nincsen sem műszaki, sem jogi alapja.
Maximum addig mehet a dolog, hogy szerződés és mérés hiányában nem fizet a szolgáltató a betáplált energiáért.
Sziasztok, én is csatlakozom a napelemesek klubjához, pénteken lett nálam telepítve 12db Kioto 270Wp smart panel egy Solaredge inverterrel. Sajnos a tető delelőtt 1/2 11-ig részben árnyékot vet 2-3 panelre, ezért lett a "smart" verzió. A tető tájolása nem roszz (D-DNy), de egy kicsit meredekebb az optimálisnál. Tegnap 19.7KWh-t termelt, vagyis kb. 6.1KWh/KWp-t. Kicsit többre számítottam, de nagy volt a meleg. Szerintetek ez egy elfogadható érték erre a rendszerre? A szolgáltatónál az óracsere folyamatban, nem digitális a mérőm, azaz megáll, ha túltermelek. A telepítésnél azt mondták, maradjon nyugodtan bekapcsolva, a szolgáltató jól jár, mert ingyen kapja a felesleget amíg nincs lecserélve az óra, ezért nem is reklamál emiatt. Egyébként a szolgáltató jogosultsága a mérőóráig szokott terjedni, ez meg jóval az után van bekötve.
A szerződésben sehol nem szerepel, hogy nem szabad bekapcsolni a mérőcseréig. (EnHome/ELMŰ)
A tájékoztató anyagok, a honlap ugyan többször, pirossal, nagybetűvel vastagon kiemelik, de az összes hivatalos, szerződéses kötelezettségeket érintő anyagból kimaradt.
Telepítéskor, miután kipróbálták, mértek, úgy hagyták bekapcsolva. Rákérdeztem, azt válaszolták, hogy nincs jelentősége, de ha nem akarom használni, kapcsoljam le.
Üzembe helyezéskor szinte szóról szóra ez játszódott le.
A mérőcserét végző kolléga pedig elmondta, ami itt már sokszor szerepelt:
Ennek a tiltásnak nem sok értelme van, mert az inverter maga kezeli a hálózatkiesés esetén a leállást. Ilyenkor lekapcsol, tehát a feszmentes hálózatra nem termel vissza.
A létesítés és a mérőcsere közötti időszakra két eset van: Milyen mérő van felszerelve: digitális vagy Ferraris tárcsás mechanikus:
A nem ad-vesz digitális mérők a visszatermelést is fogyasztásként rögzítik. Ezért, ha ilyen van felszerelve, minimum gazdasági öngól bekapcsolni a mérőcseréig. Arról nem is beszélve, hogyha a szolgáltató kicsit kukacosabb, még kötbér is lehet a vége a fordított áramirány regiszter mérése miatt.
A Ferraris tárcsás mérőknél a beépített mechanikus retesz megállítja a tárcsát visszaforgás esetén.
Ilyen mérővel nyugodtan be lehet kapcsolni a mérőcsere előtt is, visszatermelés esetén a számláló áll.
Bár volt itt már olyan tapasztalat, hogy bizonyos mérők akkor is forognak előre, tehát ezt azért egy szép napsütéses napon érdemes ellenőrizni. (még akkor is, ha ez ellentmond a ferraris tárcsa és a mechanikus számlálómű elvi működésének, de jobb félni... - mint ahogy ez is már elhangzott itt. Az enyém mindenesetre állt mint a cövek, ha a rendszer visszatermelt. Landys & Gyr CM100)
(A villámot meg nem nagyon érdekli, hogy be van-e kapcsolva a rendszer. Ha bele akar csapni úgy is belecsap, ha épp ki van kapcsolva. :) )
Minden bizonnyal több digitális mérő típus van E-ON területen, esetemben nem hogy megállt volna a mérő, hanem a visszatáplált (megtermelt) energiát "fogyasztás"-ként mérte, a világ legrosszabb üzlete lenne így üzemeltetni.
Hétfőn hozták az új "szaldós" csili-vili, wifis, smart, mérőt ("mindent tud ami a szem, száj ingere")ami még a szerelők számára is újnak számított, típusa:
pl. meghal egy elmüs villanyszerelő. Nem a napelemes rendszer tehet róla, de ott volt egy engedély nélküli eszköz a hálózaton. Simán ráperelhetik.
Leég a háza egy villámcsapástól. Lesz sírás, ha a biztosító nem fizet, pedig ott volt egy engedély nélküli rendszer a tetőn...
De, hogy egyszerűbb is legyen: simán megszegted a szolgáltatóval kötött szerződést. Biztos nem tetszene, ha erre válaszként levágnák a betápod az oszlopról, hiszen te szerződést szegtél.
Nyilván ezek a gyakorlatban nem jellemző esetek, de ha az a szabály, hogy nem kapcsolhatod be a rendszert a szolgáltatói átvételig, akkor tessék betartani vagy vállalni az esetleges következményeket.
Ma voltam fent a tetőn, felénk is borzasztó meleg volt, kíváncsi voltam mi történik ilyenkor a panelok körül. Kb 36 fok árnyékban, és erősen fújt a szél. Ennek hatására a panel hátuljának a hőmérséklete 55-60 fok között elég gyorsan ingadozott, a fém szerkezet sercegett, pattogott mint a hűlő kipufogó egy autón/motoron. Elég extrém körülményeket kell kibírnia a paneleknek.
Nem tudom, hogy ők hogy csinálják, ez saját telepítés volt. Szerintem senki nem kapcsolhatja be, több ponton is kiemeli az ELMŰ hogy amíg a mérőcserélő kollégáik rá nem bólintanak tilos bekapcsolni az invertert.
Ilyesmire gondolok ja. Én lassan két hete tűkön ülök, kész a rendszer de hétfőn végre hozzák az új mérőt. Nálam digitális van, ha elindítanám az invertert azonnal bebillenne a fordított áramirány regiszter és kezdhetnék magyarázkodni :)
Nem dicsekednék azzal, hogy engedély nélkül csináltattam rendszert, és még vissza is termelek. Ha szolgáltató nem tud róla, és gond lesz, akkor elvileg mindent a nyakadba varrhatnak.
"ha a ház fűtése is hőszivattyús már eleve, akkor már meg is van" - ebben nem vagyok egészen biztos, minden hőszivattyú tud még fűteni +40 fok kinti hőmérsékletnél? mert a klímák többnyire nem...
Ha egységnyi felületről a napelem csak ötöd annyi energiát tud hasznosítani, mint a kollektor (ezt az 5x adatot itt írták korábban többen is), akkor COP5 alatt még a kollektor a jobb.
De számomra COP5-nél még mindig a kollektor mellett szól, hogy nincs szükség egy drága hőszivattyúra ami még el is romolhat, helyette csak szivattyúkra van szükség.
Ha ez így van akkor csak idő kérdése hogy a 253V-os AC védelem egyike (iverternél és óránál) megszólaljon?
Az inverter mországi beállítása 250V, 252V-ot többször láttam rajta. Úgy gondolom hogy az áramszolgáltatók még nincsenek felkészülve a kiserőművek szaporodására.
A lakásban levő fogyasztók meg nem igazán szeretik ezt a magas feszültséget.
Természetesen ha így vesszük fűtöm a házat de ahol a csövek futnak nem lényeges mert a pince résznek is a padlója valamint a födőszobai fal illetve ahol a konyhába megy ott pedig a konyhabútor takar. Valamit valamiért hiszen ha ez nem lenne akkor meg a vízcsapot kellene több ideig nyitva hagyni amíg a melegvíz a pincéből az emeltre ér.
Annyira nem sok a fogyasztás:
Szolár szivattyú a Wilo-Star-ST 25/6 a legkisebb fokozatban ami max 43W de a vezérlő átlagban 50-60%-on hajtja mondjuk legyen 25 W. Motoros szelepek 5W amikor működnek. Melegvíz forgató szivattyúja Grundfos UP 15 14 B ami 8W. Összesen kb 30-40 W. Kb 10-11 órát tud menni ami kb 300-400 W naponta ( melegvíz forgató kb 13-14 óra körül szokott "vészkörként" elindulni ) ==> 14-17 Ft/nap.
Viszont a rendszer télen is legyártja a melegvizet.
Idei napok száma amikor legalább a 300 liter elkészült:
Január 15 nap
Február 11 nap
Március 22 nap
Április 23 nap
Május 26 nap
Június eddig minden nap
Valamint további 17 napon rásegített vagyis legalább 2 C-t melegített de nem érte el az 58 C-t
Ennek a rendszernek a fejlesztgetése, módosítása 3 évembe került mert semmilyen tapasztalatom nem volt előtte. A fentiek miatt nem szeretnék módosítani semmit sem mert ez így nekem tökéletes :-)
szóval kánikulában nonstop megy néhány szivattyú, mert nincs szükség a sok meleg vízre, hát fűtöd vele a házat.
szerintem legjobb lenne azzal kezdeni, hogy átalakítod azt a kollektoros rendszert, mert a szivattyúk energiafelvétele lassan több lesz, mintha villanybojlerrel csinálnád a HMV-t...
ráadásul a keringetéssel gyakorlatilag a házat fűtöd, mintha anélkül nem lenne elég meleg. Ha van klímád, ott is megjelenik egy extra fogyasztás ez miatt.
Egy fázisom van. A trafó egyik végpontján vagyok. Közeli szomszédomnál a feszültségeket mértem, 235-236-242V , az utóbbi az enyém. Késő este sem megy le 235V alá. Tavasz óta van a leállási jelenség, akkor felmegy 250V fölé.
Hétköznap amikor kevesen vannak otthon, jellemzően akkor kapcsolgat le az SE inverter. Most hogy sokan otthon vannak úgy néz ki, van elég fogyasztás és a feszültség is 242V kőrnyékén táncol. Többször tettem hibabajelentést a magas fesz miatt, ígérték hogy kivizsgálják a jelenséget. A műszaki oszály egyik mérnökével is több alkalommal beszéltem, állítása szerint kihelyeztek egy regisztrálót és a mérések alapján minden rendben van, de megígérték hogy a hónap végén 5V-al lejjebb veszik a trafó feszültségét.
Hát ez van, várom hogy egyszer lássam mennyit tud a rendszerem kihagyás nélkül.
Hány fázisod van? Ha csak 1, kérd meg a szolgáltatót, tegyenek át másik fázisra! Lehetőleg olyanra, amin több a fogyasztó, jobban terhelik.
Mekkora feszültségnél tilt le az inverter? Írogattak itt korábban olyan beállításról, amivel feljebb lehet vinni a határt. Nálam még soha nem fordult elő. Amit eddig láttam, 242 V. Egyik utcabelinél nem indult el a hasogatógép, mert a 214 V-ból indításkor 154 maradt. Persze, a hosszabbítót is cserélni kellett. :-(
Szakemberektől szeretném kérdezni, hogyan viselkedik egy trafó, ha a fogyasztói oldal egyik fázisán levő kiserőművek többet akarnak termelni mint a tényleges fogyasztás?
Hónapok óta kérlelem az eon-t, csináljon valamit, mert déli órákban rendszeresen leáll az inverter túlfeszültségre.
Sajnos nem olyan egyszerű, hogy a szivattyút kicserélem 12v-ra, mivel a rendszerem kombinálva van.
Ezek a fogyasztók vannak most a napkollektoros rendszerben:
- Vezérlő
- Solár Szivattyú
- 2 db motoros szelep ( Bypass és 1-es 2-es tartály átkapcsolás mert 2 db tartályom van )
- 3 db mini relé melyekkel bizonyos szenzorokat vezérlek ( kazán közösítés, 2. tartály fűtés stb )
- Ház melegvíz forgató szivattyú -- Ez alapesetben bizonyos időzítéssel forgatja a melegvizet és így a csapból rögtön melegvíz folyik. Nem kell várni. Ezt a szivattyút használom "hűtésre" is amikor mind a 2 tartályomban elkészült a meegvíz akkor a solar vezérlő bekapcsolja ezt a szivattyút és így elkezd hülni a 2-es tartály. Amikor lehült 55 C-ra akkor kikapcsol és a rendszer megint fűti a 2-es tartályt. A mostani napokban a "védelem" folyamatosan megy mivel kb 11 órára kész a melegvíz és onnantól kezdve szintentartás van.
Lényeg muszáj megtartani a 220 V-os rendszert már csak a motoros szelepek és a melegvíz forgató miatt is.
Szóval, ha ezt a logikát folytatjuk, a te NATI rendszered is burkolt támogatást kap az áramszolgáltatótól, mert a napelem nélküli 5000kWh fogyasztásod helyett csak mondjuk 3000-et fogyasztasz egy évben, és ennek megfelelően fizetsz RHD-t is. Miközben a szolgáltatónak ugyanaz a költsége a trafókörzeteddel. ;)
Én nem használom a hálózatot a napelemek termelésének hasznosítása közben.
A hálózatosok igen.
Amúgy nekem ezzel kapcsolatban nekem az a véleményem, hogy még jogosnak is nevezhető a szaldón keresztüli támogatás.
Egy kényszerpálya eredményeként alakult ki, mint megoldás.
A napelemek és ezek a rendszerek még igencsak drágák, korábban pedig az egekben volt az áruk.
Lényegi kérdés volt, hogy amit meg tudnak termelni, azt meg is termeljék és nyilván hasznosuljon is minden mennyiség.
Kézenfekvő az elosztóhálózat alkalmazása és kézenfekvő a pénzügyi támogatás is.
Ám ezt a termelőnek látnia kell, és ennek következményeként nem torzulhatnak azok az alapelvek, amelyek bizony alaposan eltorzultak mára.
Mire gondolok konkrétan?
Hát először is arra, hogy ezt a támogatási mechanizmust fel sem ismerik, el sem ismerik, sőt!
Másodszor, kialakul az a téves értékelés a termelő szemszögéből, hogy a hálózatban tárolhatja az energiát.
Harmadszor, kialakul az a téves képzet is benne, hogy a saját energiáját kapja vissza.
Aztán: semmilyen módon nem teszi érdekeltté abban, hogy a felhasználói szokásait legalább részben a megújuló termelési görbéjéhez igazítsa, sőt!
Ennek ebben kifejezetten ellenérdekelt közeget kínál neki.
Az, hogy hol fogy el a betáplált energia, közömbös.
Ha a szomszédod szintén erőmű, akkor nála már nem fog elhasználódni, ha a második szomszédod is az, akkor meg nála sem.
Nincsen ilyen műszaki jellemző, ami a hálózatba kiment, az a hálózatot ugyanúgy használja, mintha elviszik 3000 km-re, akkor is, ha 20 méterrel odébb "elfogy".
Egyébként szakmailag értelmetlen az energiacsomagokat ilyen módon megcímkézni, mert ilyen elkülönítésnek fogalmilag sincsen értelme.
Ez az RHD egy érdekes kérdés. Abban egyetértünk, hogy valamilyen szinten nem jogos, és burkolt támogatás, hogy a termelt mennyiség visszavételekor "ingyen" használom a szolgáltató hálózatát. De, alapvetésként elfogadhatjuk, hogy a hálózatba táplált megtermelt napáram kb elfogy a szomszédoknál, de mindenképp trafókörzeten belül. Én termelem, a szomszéd elfogyasztja, és ő egyből kifizeti rá a teljes RHD-t, kvázi az én majdani későbbi fogyasztásom helyett, amikor ténylegesen a teljes szállítórendszer terhleődik. Ergo a támogatás az, hogy ingyen használtam trafókörzeten belül a szolgáltató hálózatát. Amit viszont a felhasználók változó költségként (kWh-val arányosan) fizetnek, pedig egy fix költség. Ha 1000, ha 5000kWh-t használsz egy évben, ugyanannyi időnként kell 20/0.4-es trafót karbantartani, vezetékeket cserélni stb. Szóval, ha ezt a logikát folytatjuk, a te NATI rendszered is burkolt támogatást kap az áramszolgáltatótól, mert a napelem nélküli 5000kWh fogyasztásod helyett csak mondjuk 3000-et fogyasztasz egy évben, és ennek megfelelően fizetsz RHD-t is. Miközben a szolgáltatónak ugyanaz a költsége a trafókörzeteddel. ;)
_cipo_, lesz válasz a kérdéseimre, vagy én is trolltartóba kerültem, csak nem szóltál róla? Amennyiben most sincs válasz és blokkvázlat, részemről ejtettem a témát. (Lehet, hogy a topicnak is jobb így, végigolvastam már többször a kommentcunamit, amikor előjött újra meg újra a NATI. Csak most gondoltam adok egy új esélyt neki, elvégre új verzióval áll(ta)tok elő...)
Engem mindenesetre kihúzhatsz emiatt a potenciáli vásárlóid listájáról, pedig be fogok napelembe ruházni...
Pedig ott voltál az elején. :DD
Milyen napelemet veszel?
Olyan szögleteset? :))
Ezzel te is kiérdemelted a trolltartót részemről, pedig érdekelt volna egy "rész-sziget vagy hibrid" üzem.Ha ilyen bicskanyitogató formán tudsz csak megnyilvánulni és el is akarod adni a portékádat, akkor szerintem alkalmazz valakit, akinek több érzéke van a kommunikációhoz és megoldja ezt helyetted.
Érdekes dolgot feszegetsz, mert biztosan akadnak olyanok, akik simán lenyelik azt, hogy hülyének nézzék őket beszélgetés helyett, pusztán azért, mert el akarnak adni valamit, aztán ezért benyelnek mindent.
Magad is egész jó példát mutatsz ebben, amikor kijelented, hogy egy műszaki berendezéstől azért fordulsz el, mert nem tetszik, ahogyan a neked szimpatikus figurákat valaki nem tartja egészen olyan szimpatikusnak, mint te.
Mindamellett honnét szoptad, hogy én ide eladni jöttem?
Dícséretes, hogy napelemekbe fogsz beruházni, költsél minél többet rá, előnyödre fog válni.
De azért azon érdemes elgondolkodni, hogy a megépülő Paks2 után, amikor a hálózat majd belefullad a rengeteg energiába, mennyire lesz kívánatos a további betáplálás.
Azért csak keresd a jó kommunikációval rendelkezőket, azok az igazi partnereid!
Ma végignéztem a tízperces jégesőt szegeden az a kereszttöltés utca egyik házának nyolcadik emeletéről.. és közben arra gondoltam hogy dejó hogy az én napelemeim kétszázkilómérterrelmodébb vannam!
Remélem senkinek nem lett kára a környéken!
Ami pedi a mai parttalan vitát illeti, engem jó érzéssel tölt el, hogy a nyári plusz termelésem elektronjai az utcát sem kell hogy elhagják és máris hasznosulnak a szomszédoknál. Nem vagyok irígy nem sajnálom tőlük ;)
Addíg sem kell pakson pár milimol atomot miattunk hasítani ....
ha van gáz vagy vezérelt áram, akkor a kollektor kb. soha meg nem térülő beruházás.
esetleg akkor lehet megtérülő, ha van egy jó nagy medencéd, amit nyáron fűteni akarsz, így feltehetsz akkora mezőt, amivel nyáron fűtöd a medencét, és még télen is közel 100%-ban ellát HMV-vel, vagy ha csak nappali árammal tudsz vizet melegíteni.
akárhogyis, anyagi oldalról nézve egyértelműen napelemet érdemes feltenni.
haggyadmár. évente kétszer előjön, aki nem unja az lejátssza vele ugyanazokat a köröket, aki ujna az meg pár napig hanyagolja a topikot. nem szokott sokáig tartani.
A fórum egy konstruktív hozzászólóját letrolloztad "trollhoz méltó" stílusban és több olyan emberbe belekötöttél, akiknek értékes hozzászólásai vannak a témában.
Ezzel te is kiérdemelted a trolltartót részemről, pedig érdekelt volna egy "rész-sziget vagy hibrid" üzem.Ha ilyen bicskanyitogató formán tudsz csak megnyilvánulni és el is akarod adni a portékádat, akkor szerintem alkalmazz valakit, akinek több érzéke van a kommunikációhoz és megoldja ezt helyetted.
Engem mindenesetre kihúzhatsz emiatt a potenciáli vásárlóid listájáról, pedig be fogok napelembe ruházni...
Ezen én is gondolkoztam. Szerintem legfeljebb addig amíg nem akasztják rá a vezetékre valahol a "földelő kampót" a munka megkezdése előtt és akkor tuti megáll az összes :)
Azt azért hozzátenném, hogy a betáplált áram után, valaki (szomszéd, környékbeli fogyasztó) ugyanúgy megfizeti a RHD-t a szolgáltatónak. Ez egészen addig igaz amíg nem lesz mindenkinek HMKE-ve, még a panel lakóknak is.
Mert a hálózat NÉLKÜL nem tudja (el)nyelni semmi a TÖBBLET termelést!
Az energiát a hálózaton lévő fogyasztók nyelik el.
Azok ott vannak, csak a trafó szekunder oldalán nem jelenik meg a primer oldali feszültség, mivel az megszűnik, vagyis a trafó ellenkező irányba kezd el dolgozni.
Pontosabban kezdene, de a fogyasztók letámadják az invertereket, vagyis éppen fordított a jelenség, az inverterek túlterhelődnek, ha nem állnának le.
De mi van akkor, ha valaki szigetüzemi átkapcsolóval telepít saját szigetüzemű betápot és az átkapcsoló épp nem működik, neagyjisten ott sincs.
Belegondolni is rossz, milyen következményei lehetnek.
Pedig ebbe elég sokan elég sokszor belegondoltak.
Pl. akkor, amikor a műszaki kockázatelemzés készült.
A legelső jelenség az, hogy a szigetüzemű, ám a hálózati jelre saját jelét már rászinkronizáló inverter azonnal tönkremegy.
Rögtön pukkan egyet és megdöglik.
Elég hatásos védelem, nem? :)
A másik eset, ha az inverter kimenetén magasabb a feszültség, akkor az inverter elvileg képes a kitáplálásra, csakhogy a hálózaton lévő összes fogyasztó nála tartja a markát az energiáért, így az azonnal túlterhelődik és levédi a saját kimenetét. Magyarul azonnal leáll.
A harmadik eset, hogy megszűnik a hálózat és elromlik az átkapcsolás is.
Ekkor a hálózati öntartó relé galvanikusan szétválasztja az egész cuccost a hálózattól.
Ezt egyébként a szolgáltató elő is írta, mint biztonsági elemet.
Ezek után elegendő volt bejelenteni a rendszer telepítését és a szolgáltató ezt már csak tudomásul veszi.
A fejlesztett megoldás során pedig a hálózatba semmilyen módon nem kerülhet az inverterről feszültség, mert annak kimenetével a hálózat nincsen kapcsolatban.
- szerinted már most kell lépni, azaz >> vegyünk egy NATI dobozt
- mások szerint, viszont majd akkor (talán) veszek egy NATI dobozt, ha a szaldó megszűnik
Nem egészen.
Egy olvtárs jelezte, hogy ilyen igénye van, arra válaszoltam.
De még a szaldó után is kétséges a NATI piacképessége, AMÍG pénzt lehet kapni a napáram többletért...
Ezt azért járd körül alaposabban!
Főleg annak fényében, hogy a szinte egyöntetű a termelők hozzáállása:
Nem kérik a többlettermelésükért járó pénzt, kizárólag a számla-értékű megtakarításuk a szempont.
Gondold végig!
Ha valaki, akinek ott van a tetőn a teljes éves fogyasztására méretezett mezője és otthon van neki a 70W-os hűtője, annak gyakorlatilag a termelésének döntő többsége szaldós elszámolású lesz.
Ha marad a kötelező átvétel, (ami megint csak egy nagy kérdőjel) ám ráverik az RHD-t mind kWh-ra (a belgák mág a hálózati jelért is pénzt kérnek) akkor hogyan fog kinézni a megtérülési ráta?
A mostani elszámolásban is 10 év fölött van a megtérülés.
Arról nem beszélve, ha kívülről le is tiltják a folyamatos üzemeket, mert pl. Paks2 miatt fullon van a hálózat és nem kell már befelé semmi, akkor a saját magáét sem tudja megtermelni a hálózatos rendszer.
De pénzt lehet kapni érte...
A mai napelemes rendszerek által előállított villamos energia fajlagos ára 18-20 forint körül mozog.
Csak akkor és csakis akkor beszélhetünk a rentabilitásról, ha a termelő ennél jóval többet kap, vagy takarít meg a használatával.
Ezt ma azzal érik el, hogy a termelő megkapja az RHD-t, vagyis fogyasztói áron tud magának termelni.
Vagy felhasználja azt, amit megtermel.
Szerinted melyik megoldás a biztos és kockázatmentes?
Az adott hálózaton lévő két inverter hálózati jelnek látja egymást, ha kimarad a hálózat?
Ott a pont: gőzöm sincs.
De miután az összes jelenleg engedélyezett inverter így működik, ezért elvben ekkor mindegyik leáll.
De mi van akkor, ha valaki szigetüzemi átkapcsolóval telepít saját szigetüzemű betápot és az átkapcsoló épp nem működik, neagyjisten ott sincs.
Belegondolni is rossz, milyen következményei lehetnek.
A hálózat tervezetlen túlterhelése még csak kezelhető valahogy: PV-től függetlenül is vannak mindenféle anomáliák, pl. a szabálytalan vételezés (ami ugyan ellentétes irányú, de attól még ugyan akkora gondot okoz)
De a vélelmezett feszmentes hálózatba táplált kontrollálatlan energiák viszont életekbe kerülhetnek!
Emellett a jelenlegi szabályozás mentén a mért hálózaton utólag bárki bármit csinál, az nem engedélyköteles.
Tehát ilyen megoldásokat bárki bármikor végrehajthat a saját telkén / mért hálózatán belül.
"A + bojler helyett lehet használni 2 fűtőszállal rendelkezőt is." és ahogy párszor már mondtam, a + bojler helyett lehet használni egy tartályos kollektort is.
én csak tiszta vizet próbálok önteni a pohárba, mert elkezdted megvezetni a közvéleményt, majd kiderült, hogy valójában te gyártod/fejleszted/árulod a rendszert, így minimum reklám díjat kellene fizetned az indexnek, hogy itt reklámozhasd.
"Annyit termelj meg,amennyit magad akkor fel is használsz." Na megint visszajutottunk a kezdőpontra: egy üresen magára hagyott családi ház fogyasztása egy nyári kora délutánon 70W.
Szóval egy átlagos családiház számára már 1 db 250W panel is túl méretezett a microwatt rendszernél.
az e.on papíron csak annyi volt, hogy aggregátor áthúzva - aztán mindenki gondoljon, amire akar :) ..
Itt korábban a 'hálózatra nem visszatáplálós, szigetüzem, stb' ügyben már sokan leírták, hogy létezik átkapcsoló, ami a napelem termelése esetén lekapcsoljja a hálózati betápot és a napelemről látja el a házat.
Az is elhangzott, hogy az áramszolgáltatók kínálatában jelenleg ilyen nem szerepel.
Ez pont azért van, mert ezek (mármint a most a kínálatukban lévő inverterek) csak akkor tudnak dolgozni, ha a HÁLÓZATRÓL kapnak feszültséget.
Így hálózati áramszünet esetén azonnal leállnak. Nem termelnek sem saját használatra, pláne nem visszatáplálásra. Ezzel küszöbölve ki, hogy a melóst megüsse a fotovoltaikusokból származó áram, miközben azt hiszi, hogy feszmentesítve van a szakasz.
Azért értékelendő a hozzáállásod - mármint, hogy lekapcsoltattad a napelemeket.
És van mit javítani az E.ON kommunikációján is. (ELMŰ egyébként ua.: nálam is volt nemrég tervezett hálózati kiesés, szétdúrtam a honlapjukat, hogy mi ilyenkor a teendő. Az értesítő sem tartalmazta. Fentieket utólag derítettem ki, egy ismerősöm segítségével.)
Egyébként aznap reggel munkába menet én is lekapcsoltam a napelemeket, délután meg vissza. :)
egyébként gázzal csak a költség harmada, a környezetbarátság hol van?
döntsük már el, hogy
- pénzügyileg keresünk jó rendszert, mert akkor nincs jobb a szaldónál
- szuperzöldek vagyunk, és mindent helyben termelt napelemmel akarunk hajtani, akkor viszont dobjuk ki azt a csúnya gáztűzhelyt akkor is, ha az asszony harmad áron főz vele, és vegyünk +2M-ért még napelemet, hogy télen is meg bírjunk hajtani mindent
így minden nap meg lesz a 120 liter meleg víz, az egész kerül mondjuk 5000 Ft-ba
Segítek, 5000 Ft-ból nem jön ki 1,2kWp napelem + egy villanybojler.
A fekete hordóval nem lesz melegvized, energetikai tévedésben vagy.
Akkor tudsz napkollektorral HMV-t készíteni, ha külön megépíted az abszorbert és külön a szigetelt tárolót.
nade neked is csak nyáron van, mert télen a 4kWh áramigényed sem fedezi a rendszered.
Telleg?
Pedig én nem azt mondtam hogy csak annyi melegvizem lesz, amennyit a napelemek megtermelnek, hanem azt, hogyha van napenergiám, akkor annyival olcsóbban lesz.
Nem gondolod, hogy van némi különbség az állításom és a te ferdítésed között?
azért nem oké a te rendszered, mert túlméretezted, aztán elpazarolod rossz hatásfokkal a túltermelést, csak azért, hogy nehogy odaadd a szomszédnak, aki hasznosabban el tudná használni, a szomszéd inkább vegyen paksról atomáramot, mert te irígy vagy.
a villanytűzhelyt és a számítógépet macerásabb kollektorral meghajtani.
Hááát igen.
A villanytűzhely melege tökéletes felhasználása az aranyárban vett napelemeknek.
A gáz éppen a harmada, de nem gond, mert az a villanytűzhely a te villanytűzhelyed, a hálózatra meg azért kell kitáplálni, mert te majd januárban is a nyári napfénnyel fogod azt hajtani.
Leszűrhetjük azt a következtetést, hogy a te rendszered nem jó, mert a villanytűzhelyet nem gázzal üzemelteted, hanem a háromszor olyan drága villamos energiával?
Az 1,2kWp* napelem +villanybojleres rendszered árát egész életemben nem fogom elkölteni gázra.
(az 1,2 kWp úgy jött ki, hogy a 4 + 6 kWh áramigényre 2kWp rendszert vettél, ebből logikus, hogy csak azért kellett a 800W napelem mellé +1,2kWp, hogy a villanybojlert legyen mivel fűteni)
igazából teljesen megértem, hogy véded a rendszered... Csináltatok egy céget egy hibás ötletre, beleöltetek egy csomó pénzt a kísérletezésbe, fejlesztésbe, elment vele az időtök, ez után nehéz elismerni, hogy hibás volt az alapötlet. Pedig hidd el jobb mielőbb elfogadni, ha tévedtünk, mert ha még 5-10 évig pazarolod rá a pénzt és az időt, akkor csak nő a veszteség.
Talán el kellene egy kicsit gondolkodnod azon, amit megosztottam veled is.
Egyelőre ezt a folyamatot még nem látom beindulni.
Ha te rossz hatásfokkal fűtőszállal elfűtöd a nyári túltermelésed az környezetbarát, de ha az én túltermelésemből a szomszédban lévő irodaház klímái hűtenek, az már rossz, csak azért mert nálam nem 5, hanem 50 méter kábelen megy át a túltermelt áram?
Ilyen következtetésekre jutottál?
Nahát, én ezt még nem is gondoltam ilyen mélységekig át. :))
úgy jön ki a haszon, hogy a télen a klímához szükséges áram ára, ami jelenleg 0Ft/kWh, az szaldó nélkül 7Ft/kWh lenne. Ha nem lenne napelem a tetőn, akkor ezt az áramot 23 Ft/kWh áron kapnám.
"6 kWh villamos energia fogy jellemzően és naponta a 120 literes bojler fűtésére.
Beszélgessünk arról, hogy a napi 2-300 liter 80 fokos vízről beszélni miért jelenti a tájékozatlanságot?"
na ez remekül rávilágít a rendszered hibájára! Ha nem napelemmel, inverteren keresztül fűtőszállal fűtenéd rossz hatásfokkal a nyári kánikulában a HMV-t, hanem egy kollektorral, akkor egységnyi beruházással sokszorosa lenne a megtermelt HMV.
Télen persze nem termelne a kollektor. Nade akkor neked sincs túltermelésed a bojler számára. Tehát a két rendszer ugyanazt tudja, csak a tied 500 ezerbe, az egyszerű kollektor meg 50ezerbe kerül.
egy kérdésre, amit már többen többször is feltettünk még nem sikerült válaszolni:
honnan van télen a HMV??
jaa, hogy ugyanolyan csúnya koszos áramból, mint az én klímás fűtésemnek?
Akkor miről beszélünk?
Ha te rossz hatásfokkal fűtőszállal elfűtöd a nyári túltermelésed az környezetbarát, de ha az én túltermelésemből a szomszédban lévő irodaház klímái hűtenek, az már rossz, csak azért mert nálam nem 5, hanem 50 méter kábelen megy át a túltermelt áram?
így van, egyelőre semmi nem utal a szaldós rendszer megszűnésére.
Miért vennénk már most egy sokkal rosszabb rendszert csak azért, hogy ha egyszer 5-10-20-100 év múlva nem lesz szaldó, akkor az is jó lesz? szerintem ki kell használni a ma rendelkezésre álló lehetőségeket, aztán ha változnak a körülmények, majd alkalmazkodunk.
Nálam pl. ha holnap megszűnne a szaldó, akkor átkötném a klímát H tarifára, nyáron felvenném a 16Ft-ot a túltermelésért, télen pedig visszavenném 23 Ft-ért a klímának fűtéshez szükséges áramot. így csak 7 Ft lenne a bukó minden kWh áramon, nyilván hosszabb lenne a megtérülés, de még mindig hasznosan működne a rendszerem.
"Abból indulj ki, hogy egy köbméter víz egy fokkal történő emeléséhez 1,15 kWh energia szükséges." amit nyáron előállíthatok egy 100 Ft-ért vásárolt tescogazdaságos kerti slaggal is ha kiteszem a napra. Te meg ugyanezt aranyáron vásárolt napelemmel csinálnád. Verébre ágyúval tipikus esete.
Lehet, hogy naiv vagyok, de én azt a tábort erősítem, aki azt vallja, hogy a szaldós rendszer beszüntetésének kérdése nem reális az elkövetkező pár évben. Viszont azzal hogy eltűnne a szaldós rendszer, a napelem, inverter stb még ott marad az embernél. Feltételezhetően nem bukom az egész rendszer árát, ha sziget üzemre akarok állni és vélhetően egyre olcsóbb lesz az utóbbi is.
Áramszünet? Másfél év alatt az elsőt éltem meg 8 órán át a héten hétfőn. Bejelentett volt és igazándiból meg sem éltem, mert ma még az olasz tengerpartról írom e sorokat :) . Csak önszorgalomból kértem meg egy munkatársam, hogy kapcsolja le és fel a napelemem, mert az e.on papíron csak annyi volt, hogy aggregátor áthúzva - aztán mindenki gondoljon, amire akar :) ..
"A szaldóra épülő megtérülés várakozás pedig kifejezetten "kockázatos"."
Igen, ha egyszer megszűnik a szaldó, akkor éppen ott leszek, mint a te rendszereddel az első perctől lettem volna: a nyári felesleget el kell pazarolni valamire. Ja mégsem: a visszatápláló rendszernél legalább valamennyi pénzt is kaphatok a nyári túltermelésért, még ha ez kevesebb is lesz, mint amiért télen visszavásárolom ezt. Ezzel szemben a te rendszereddel azért vettem drágán napelemet, hogy nyáron legyen jó sok melegvizem, amire nincs is szükségem.
akkor visszajututtunk oda, hogy van egy feleslegesen drága, korlátozottan kihasználható rendszered, aminek egyetlen előnye, hogy áramszünet esetén is van valamennyi áram. Kivéve, ha az áramszünet borús, esős időben, télen, ősszel, tavasszal, vagy éjjel van. Tehát, ha nyáron, napsütésben 11-15 óra között van áramszünet, akkor te nem maradsz áram nélkül a szomszédokkal szemben :)
Már tudjuk hogy van napi 4kWh általános + 6kWh HMV energiaigényed.
mekkora mező van a háztetőn ahhoz, hogy ezt fedezni tudd?
A napi 10 kWh igényemet akkora rendszer elégíti ki, ami teljes kihasználás esetén ezt túlfutás nélkül hozza.
Kb. 2 kWp.
Nekem nincsen a tetőn egyetlen napelem sem.
Amúgy a földön voltak a tesztelés alatt.
Ha a téli borús napokra méretezed és 15kWp,
Itt az egyik lényeges pont.
Miért méretezzek a a téli borús napokra?
akkor az éves 130 ezer Ft értékű áramigényedet sikerült kiváltani egy 5-6M Ft értékű rendszerrel, megtérülési idő 50 év körül.
Igen, akkor így járok.
Ezért télen megelégszek annyival, amennyit télen megtermelek.
Ha a nyári napsütésre méretezed, akkor elég 1,5kWp napelem, de akkor a 130 ezres áramszámlának max. a felét tudod kiváltani, megtérülési idő 20 év körül.
Nem egészen jó a számítás.
Először is mindegy, hogy az áramszámlámnak mekkora hányadát tudom kiváltani.
Az a lényeg, hogy amikor van napom, akkor annyival csökkentem a hálózati fogyasztásomat.
A megtérülési időhöz azért egy kicsit több info kell.
Ha helyette feltennél egy 3-3,5kWp rendszert szaldós elszámolással, akkor nulláznád a villanyszámlád és 15 év körüli megtérülési időd lehetne.
Látod-látod.
Ahhoz, hogy ezt megtegyem, szükség van a hálózatra és a szaldós elszámolásra, valamint többletpénze is.
A hálózattól való független működés nem csak azt jelenti, hogy áramszünet esetén is működőképes vagyok.
A szaldóra épülő megtérülés várakozás pedig kifejezetten "kockázatos".
Csinálsz egy -hasra ütök- 20m3-es víztartályt méteres szigeteléssel körben - amit melegítesz a nappal és azon folyatod át zárt rendszerben a bojler vizét. Vannak ötletek, technológiák - csak épp két élet alatt nem térülnek meg jellemzően..
ezzel nyáron a vezérelt áramot tudod kiváltani, amit a mai áraknál nem annyira érdemes.
ilyen rendszertől érdemesebb lenne kevesebb napelemet venni és bekötni egy kollektort nyárra a villanybojlerbe egy csőkígyóra.
Vagy mégjobb, elé kötni sorban egy fekete hordót, amit kiteszünk a napra. Nyáron ugyanúgy nem fogyaszt majd a villanybojler, viszont ehhez nem kell sokszázezerért napelemet venni, elég egy hordót fillérekért.
A hordó legalább nem a lakásban foglalja a helyet.
Így gyakorlatilag napkollektort csináltunk a napelemes rendszer egy részéből. Csak ötödakkora hatásfokkal.
A kolléga nyilván mögéköt egy második bojlert a napelemesnek, amit mondjuk éjszakai villanyról hajt. Ez adja a komfortot. Ha sok előmelegített vizet kap, keveset kell ráfűtenie. Hálózati villanyból. Csak ugye a két bojler dupla helyet foglal, érdemes megnézni, mennyiből is épül meg négyzetméterárban a helye, amit elvesztünk. Persze ez csak feltételezés. Blokkvázlat híján.
én például sehogy nem tudnék hasznosítani nyáron extra 2-300 liter 80 fokos vizet, ezért nem látom a rendszered jogosultságát. nekem nyáron max. annyi meleg vízre van szükségem, mint télen, (inkább kicsit kevesebbre) mert mi télen is mosogatunk és zuhanyzunk, de nyáron elég a langyos víz, télen jól esik a forró.
De ha elmondod, hogy mire kell neked nyáron 3-4x annyi forró víz, mint télen, akkor lehet megértem.
-Értem. Szóval további konstans veszteség épül a rendszerbe.
-Szóval nem értesz semmit.
Mi épül be, hová?:))
Ezért kértem, hogy tegyél fel egy blokkvázlatot. Azt írtad, hogy az az újdonság, hogy nem a hálózat és az inverter között kapcsolgat az új rendszer, hanem "a hálózatot tápláljuk az inverterbe." A kérdés az, hogy hogyan? Az inverternek mindenképp lesz némi átalakítási vesztesége.
az a gond, hogy még HMV fogyasztásnál is a napelemes termeléssel fordított használatot tapasztalok:
télen jól esik forró vízben zuhanyozni, most a kánikulában meg éppencsak használok meleg vizet, hogy ne legyen jéghideg a víz.
de mondok mást: az imént kapcsoltam be a kertben egy szivattyút, olyan forró víz jött a locsolócsőből pár percig, hogy nem állta a kezem.
SZóval a HMV-re elpazarolni a napáramot nyár közepén nem túl környezetbarát dolog, mert a napelemet le kellett gyártani feleslegesen, miközben a HMV ilyenkor egy fekete hordóban is elkészülne ingyen.
és miért nem mindegy globális szinten, hogy nyáron az én zöld áramommal hűtik a közeli tescot, nem atomárammal, cserében én októberben atomárammal fogok fűteni?
írhatnál konkrétumot is. Már tudjuk hogy van napi 4kWh általános + 6kWh HMV energiaigényed.
mekkora mező van a háztetőn ahhoz, hogy ezt fedezni tudd?
Ha a téli borús napokra méretezed és 15kWp, akkor az éves 130 ezer Ft értékű áramigényedet sikerült kiváltani egy 5-6M Ft értékű rendszerrel, megtérülési idő 50 év körül. Ha a nyári napsütésre méretezed, akkor elég 1,5kWp napelem, de akkor a 130 ezres áramszámlának max. a felét tudod kiváltani, megtérülési idő 20 év körül.
Ha helyette feltennél egy 3-3,5kWp rendszert szaldós elszámolással, akkor nulláznád a villanyszámlád és 15 év körüli megtérülési időd lehetne.
Értem. Szóval további konstans veszteség épül a rendszerbe. Nem elég, hogy azt a fránya DC-t a tetőről át kell alakítani, és közben elvész valamennyi, de ha a hálózatról akarok vételezni, akkor nekem 1kWh villany a sütőben 1,1kW-ot fog pörgetni a villanyórán? Taníts, mester... :)
Én még lassaban írom: attól, hogy megújulóról hajtom, még ugyanannyi fogy. És ha nem süt a nap, a hálózati villanyt eszi a bojler.
Míg ha a villannyal hőszivattyút hajtok, harmad, negyed, ötödannyi fogy. Amit megtermelni is olcsóbb. Ez olyan, mintha NATI rendszerrel csak olajradiátorral fűthetnék, mert csak az viseli el ezt a fajta üzemmódot. Csak kb bárminél szarabb a hatásfoka.
"Akik nincsenek otthon, azok nem is tudják felhasználni a napelemeik által termelt energiát." mondjuk én fel tudom, amit most termel épp a tetőn, azzal fogok fűteni októberben ;)
Felteszel egy blokkvázlatot az új változatról, illetve leírod, hogy miben változott az elsőhöz képest? Nyilván védi szabadalom, így lemásolni úgysem fogják.
De nehogy már azért tegyek be a házba egy elavult villanybojlert nappali áramról, hogy ezt a rendszert ki tudja szolgálni... Miközben melegíthetném azt a vizet éjszakai áramról, gázzal, neadjisten hőszivattyúval is.
Plusz a hűtő se megy állandóan, TV se megy állandóan. Ami itthon biztosan megy állandóan, ha itthon vagyunk, az a hővisszanyerős szellőzés meg a router, transmission klienssel (természetesen linux disztrókat osztok :) ). Eszik 70W-ot összesen. Erre nehéz NATI rendszert alapozni.
van napi átlag 10kWh energiaigényed, ezt egy átlagos nyári napon tudja fedezni 1500W napelem, így nyáron nagyrészt ingyen van a HMV is.
Télen azonban ez nem fog csak 1kWh-t termelni, így ahelyett, hogy gázzal vagy éjszakai árammal menne a HMV, hajtod majd nappali árammal egész télen csak azért, hogy ne kelljen a sokkal egyszerűbb szaldós rendszert használni? okos...
Egyébként már az sem életszerű, hogy átlagértéket számolsz a HMV-re, mert télen hidegebb a bejövő víz, ezért több energia kell a felmelegítéséhez, sőt a hőtartáshoz is, mert esélyes, hogy nyáron jópár fokkal melegebb környezeti hőmérsékleten van a HMV tartály.
Ráadásul nyáron fillérekből megoldhatná a HMV igényt egy kollektor is, csak éppen ez sem sokat segítene télen.
Akárhogy próbálom megérteni, nem értem, miért lenne jobb bárkinek drágábban venni egy korlátozottan használhatóbb rendszert...
- a kiegyensúlyozást pedig az e célra "kijelölt" fogyasztók be/ki kapcsolásával igyekszik megoldani.
Nincsenek ilyen célrra kijelölt fogyasztók, HMV fupper van, amelyikre az ún, fölös, vagy maradék energia van irányítva.
Ennek a lényege az, hogy a pillantnyi megújuló teljesítmény és a fogyasztók teljesítménye közötti különbség kerül a kimenetre.
A szabályozás valós idejű, tehát semmiféle fogyasztót nem kell ki és bekapcsolgatni, a pillanatnyi energiamérleg függvényében szabályozódik a puffer HMV.
Mi a saját napi igényünket a következők szerint mértük:
2 kWh kellett az alacsony teljesítmény-igényű, ám huzamos ideig működő fogyasztóknak (tv, számítógép, hűtőszekrény)
2 kWh kellett a magas teljesítmény-igényű, ám alkalmanként bekapcsolt fogyasztókhoz (mikro, kévéfőző, teafőző, porszívó)
6 kWh kellett a HMV-hez.
Az utóbbi tehát kulcsfogyasztó, a legnagyobb energiaigényű és közben szbályozható az energiafelvétele.
Így 100%-os mértékben, minden nap az összes napelemekkel megtermelt energiát bevittem a háztartásba.
A többi részét helyesen értelmezted, kiváló.
Annyi különbséggel, hogy nincsen szó 2 sztringes hálózati inverterről, egyetlen szigetüzemű inverter kell a mutatványhoz.
Nagyjából így néz ki különböző gyártók adatlapjain.:
Az egyes adatokban századszázalékos eltérések vannak. Nekünk már nincs mit méregetnünk, hiszen nem sok amatőrnek van századszázalékos pontosságú mérőműszere. Akár hőfok, akár feszültség mérésére. :-(
"...következtethetünk az egyes napelemek hőmérséklet toleranciájáról."
A gyakorlatban használható napelemek ~99 %-a a szilícium dióda átmeneten alapul. Ennek van egy hőfokfüggése, ami fix. Az egyetlen dolog, ami a különböző gyártók napelemei hőfokfüggésében eltérést okozhat, a hőleadás. Pl. ha a hátlap fehér műanyag rétege helyett feketét tudnának használni, annak a sugárzása magasabb, vagy ha a műanyag bevonatra bordás alu hűtőbordát tennének, az fokozni tudná a konvekciós hőleadást.
Jobb gyártók az adatlapon grafikonon ábrázolják a feszültség hőfokfüggését vagy adnak egy értéket mV/Cfok.
"Megfelelő, ésszerű méretezéssel a 100%-os (vagy ahhoz közeli) felhasználás elérhető."
Ez most is így van a visszatermelő rendszerekkel bakker.
Az éves termelésem fedezi az éves fogyasztásomat.
Arról nem beszélve, hogy egy olyan cég nem vehető komolyan, akinek éves BEVALLOTT árbevétele még az 5 millió(!) forintot sem éri el, ellenben masszívan minuszos... Nekem ők soha a büdös életben nem fognak eladni semmit.
Tegnap volt az első felhőmentes termelési napom. A 2,55kWp rendszer (10xAmerisolar AS-6P30/255Wp) sajnos a szélmentes nagy meleg miatt "csak" 15,3kWh energiát termelt, 1,83kW csúcsteljesítménnyel. Az pont 6kWh/kWp/nap.
Ehhez képest a napi termelési rekordot május végi felhős napon volt 16,7kWh-val. Van még mit javítani a napelemek hőmérséklet toleranciája vonatkozásában.
Nálatok milyen kWh/kWp/nap eredményeket produkál a rendszeretek. Ebből talán következtethetünk az egyes napelemek hőmérséklet toleranciájáról.
Vitázgattunk annak idején a korábban említett jóemberrel. Valóban van még néhány olyan tanya, ahova nem húzták ki a drótot, vadászházak, menedékházak,... Itt valóban ez a leggazdaságosabb lehetőség. Folyamatos ellátásigénye (üzemanyag) kevesebb, mint csupán egy aggregátoré. Az aggregátornál nem nagyon lehet megtérüléssel számolni. Lehet, hogy ennek se látható a megtérülése, de kisebb lesz az üzemeltetési költsége. Az ilyen helyek egyrészt már valamilyen módon felkészültek az ellátásra vagy éppen olyan anyagi helyzetben vannak, hogy petróleumlámpával beérik. :-(
Nem az a piaci szegmens, ahol a növekvő kereslet és forgalom olcsósítja a terméket.
Családi házas környezetben, ahol pont akkor van fogyasztási völgy, mint amikor termelési csúcs, a saját bevallásotok szerint sem éri meg, ez tehát kiesett.
Kisebb cégek, ahol akkor van fogyasztás is, mint amikor termelés - itt úgy kell méretezni a rendszert, hogy a legnagyobb termelés se haladja meg a várható legkisebb fogyasztást, de: - Amíg van szaldó, a rendszeretek csomó eleme megspórolható egy sima, hálózatra tápláló rendszerrel. - Ha megszűnik a szaldó, akkor sincs semmi, hisz a rendszer úgy van méretezve, hogy sose termeljen többet, mint ami elfogy, így az oda-vissza mérő óra betáp regiszterén mindig 0 lesz, nem termelsz a hálózatba vissza. -Ha áramszünet van: Mivel a rendszer alul van méretezve a mindenkori pillanatnyi fogyasztáshoz képest minden üzemállapotában, ezért mindig lesznek lekapcsolandó fogyasztók. Mivel egy hűtőháznál pl nem nagyon engedhető meg, hogy a kompresszorok fele leálljon, ezért úgyis kell valami kiegészítő, szünetmentes áramforrás. Ami megy mondjuk egy évben fél napot. És praktikusan a teljes teljesítményre van méretezve, mert nem tudhatod, hogy épp borult-e az ég, mikor elmegy a villany.
Summa summarum, a rendszeretek egyetlen előnye, hogy ha épp áramszünet van, be tud segíteni évente fél napot a dízelgenerátornak áramszünet alatt. Cserébe bonyolult és drágább, mint egy hagyományos rendszer.
aki valami rejtélyes okból olyan rendszert akarna, aminek a megtérülési ideje lényegesen nagyobb, mint a többinek, az vehet ilyet ma is. csak éppen az emberek többsége nem a saját pénze ellensége.
" a valós időben történő egyensúly automatikus megteremtése megoldott. " addig igen, amíg egy klímával akarom hűteni a házat, amikor a legjobban süt a nap.
de ha épp este 8kor szeretnék fűteni a klímával, akkor mitől lesz automatikus? gyorsan kerül a háztetőmre még vagy 100 panel, ami este 8kor is termel 1000W-ot, majd ezt másnap reggel valaki elviszi? :)
ha kötök egy szaldós szerződést, és jövőre a szolgáltató meggondolja magát és nem szaldóban számol el évi egy leolvasással, akkor én törekedhetek arra, hogy a termeléshez hangoljam a fogyasztásom, minél inkább elhasználjam házon belül a termelést.
Azonban a te rendszereddel rengeteg olyan alkalom lesz, amikor a fogyasztásom << termelés = hálózatra tápláláskor ezért kapok majd több-kevesebb pénzt szaldó nélkül is, nálatok viszont ez mind megy a kukába, tehát a napelem megtérülési ideje nő, könnyen túlnőhet az élettartamán.
Ahol nincs hálózat, ott viszont kell az akku, különben ha beborul az ég/lemegy a nap, nem lesz áram sem.
Az akku jelenleg drága, szintén soha nem térül meg, persze még mindig olcsóbb lehet, mint odavezetni az áramot egy tanyára.
Erről mindig az a történet jut az eszembe, hogy anno az '50-es években megkérdezték az orosz belkereskedelmi minisztert, hogy miért nincsen borjúhús a boltokban.
Hát igen, csak a szaldós elszámoláshoz két dolog kell:
1. hálózat
2. szaldós elszámolás
:))
Egyébként az állandóan változó termelés és állandóan változó felhasználás között semmiféle felhasználói összehangolás nem szükséges, a valós időben történő egyensúly automatikus megteremtése megoldott.
igen, lehet találni olyan speciális alkalmazási területeket, ahol jellemzően a fogyasztási csúcs egybeesik a napelem termelési csúcsával, pl. egy hűtőház.
azt viszont nem értem, hogy ezeknek a fogyasztóknak mi a hátrányuk abból, ha szaldós szerződést kötnek, attól ők még elklímázhatják délben a csúcstermelést helyben, de ha valamiért épp több a termelés néha, az sem megy veszendőbe, hanem felhasználja a szomszéd.
ha akarat van rá, akkor a szaldós elszámolás mellett simán megoldható a lehető legjobb pillanatnyi hasznosítás, csak éppen nincs gond az állandóan változó termelés és állandóan változó fogyasztás összehangolásával.
Mikor termel a legtöbbet a napelem? 11-14 óra között.
Ilyenkor egy átlag család a munkahelyén/iskolában van.
Akkor ott fogyasztják az energiát. :))
Egyébként jól látod, a dolog lényege, hogy ahol lehetőség van a helyben történő maradéktalan hasznosításra, ott ezt az alapelvet meg lehet valósítani a gyakorlatban is.
Ahol nem tudják felhasználni, ami azért alapvetően méretezési kérdés, ott a hálózatra táplálás a megoldás, de nem a szaldós elszámolásban.
Szóval érdemes körülnézni, mert szép számmal léteznek olyan objektumok, ahol az energiafelhasználás biztosított.
Munkahelyek. öregek otthona, szállodaipar....több generációs családi házak, gyerekkel...stb.
A lényeg:
Megfelelő, ésszerű méretezéssel a 100%-os (vagy ahhoz közeli) felhasználás elérhető.
Ahol nem tartózkodnak az emberek, oda már az elosztóhálózat szükséges a hasznosításhoz.
Ha megnézed a villanyszámládon az RHD értékét, egyből világos lesz, hogy miért jó az, ha nem szükséges a hasznosításhoz a hálózat.
Az ne tévesszen meg, hogy per pillanat ezt a HMKE termelőjének nem kell kifizetnie.
"olyan megoldás, amelyet még mások nem építettek meg és nem mutattak be."
Mióta itt lógok a neten, már tucatnyi hasonló megoldással találkoztam. Ezzel analóg rendszereket javítottam már akkor, amikor bár tudtuk, hogy létezik Internet, de még nem volt a cégemnél sem (SZÜV). 2-5-10 kW-os online szünetmentesek, amik az akkumulátorból bármikor korrigálták a bejövő hálózati feszültség eltéréseit ('93-95 között). Innentől kezdve már csak elhatározás kérdése, hogy az akku helyére napelemet kötünk és azt jelöljük meg elsődleges energiaforrásnak.
Néhány éve egy kaposvári cég harangozott be kettős hasznosítású invertereket, verték a mellüket, hogy lesz hálózati engedélye, aztán csönd lett. :-( Ezt a NATI-t évekkel ezelőtt már reklámozta a Zöldtech-en egy azóta elhunyt jóember.
"Az az alapelv, hogy ott és akkor hasznosítsuk a megújulókat, amikor azok a rendelkezésre állnak.
Továbbá annyit termeljünk meg, amennyit fel is tudunk használni."
Ez szép alapelv, csak a gyakorlatban nehezen/nem megvalósítható...
Mikor termel a legtöbbet a napelem? 11-14 óra között.
Ilyenkor egy átlag család a munkahelyén/iskolában van.
Este 6-kor hazaérnek, és bekapcsolják a fogyasztókat, a napelem meg épp leszálló ágban van, sőt télen már nullát termel.
Ha olyan kicsi napelemet veszek, ami csak az üres ház fogyasztását fedezi, akkor gyakorlatilag az egész nap standby-ban lévő készülékek fogyasztására kell méretezni, de akkor már jobban járok, ha ezeket áramtalanítom.
Ha pedig akkora napelemet veszek, ami mondjuk az este 6 körüli fogyasztásom képes ellátni, akkor déltájban hatalmas veszteségem lesz.
Persze ezt-azt lehet időzíteni, pl. mosó/mosogatógép mehet délben, de mikor reggel elmegyek otthonról még nem mindig tudom, hogy délben sütni fog a nap vagy borús lesz az idő :)
Nem tudom mennyire számít az én rendszerem "Szeged környékinek", légvonalban 80 km-re vagyok Kecskeméten. Január 16-i telepítés óracseréig, villanyszerelésekkor 2-3 kisebb időtartamú lekapcsolással ma reggeli adat szerint 3110 kwh 6 kw-os rendszeren. Ez így mennyi a másik adatokhoz képest? Ja Fronius symo inverter, samsung 250w-os panelek.
- veszek 1-2M Ft-ért egy hálózatra visszatápláló napelemes rendszert
- veszek 1M-ért egy tesla powerwallt
- veszek néhányszázezerért egy sziget üzemű invertert, amire átkapcsolom a napelemet, így az akku mondjuk nem 6 órán át képes ellátni a házat, hanem napsütésés esetén akár 12-18 órán át is, de télen lehet, hogy csak 7-8 órára növeli az áthidalható időt.
Szóval egyik sem :))
Az az alapelv, hogy ott és akkor hasznosítsuk a megújulókat, amikor azok a rendelkezésre állnak.
Továbbá annyit termeljünk meg, amennyit fel is tudunk használni.
az áramszolgáltatók által jelenleg engedélyezett inverterek áramszünet esetén lekapcsolnak, így ha nincs külső áramforrás, akkor nálad is áramszünet van, a napelem csak dísznek van.
Nekem nincsen áramszolgáltató által engedélyezett inverterem, mert nem táplálok a hálózatra.
Ha megszűnik a hálózati feszültség, akkor nálam a napelemek termelése hasznosítható továbbra is.
Sőt, ahhoz hogy kizárólag a napelemekről használjam az eszközeimet, nem kell a hálózatnak kimaradnia, elegendő, ha van megújuló termelésem.
Egyetlen inverterem van, de az nem képes a hálózatra táplálni.
akku nélkül nem sok értelmét látom, nálam pl. volt olyan, hogy a 3kW rendszer hasított 2500W-on, jött egy nyári zápor, 10 perc alatt olyan sötét lett, hogy lekapcsolt az inverter. Ok, ez ritka, de az mindennapos, hogy 500 és 2000 W között mozog a termelés ahogy a felhők jönnek-mennek.
Ezt a mértékű ingadozást nemigen kedvelné a legtöbb fogyasztó.
Szóval persze, minden megoldható, csak éppen:
- veszek 1-2M Ft-ért egy hálózatra visszatápláló napelemes rendszert
- veszek 1M-ért egy tesla powerwallt
- veszek néhányszázezerért egy sziget üzemű invertert, amire átkapcsolom a napelemet, így az akku mondjuk nem 6 órán át képes ellátni a házat, hanem napsütésés esetén akár 12-18 órán át is, de télen lehet, hogy csak 7-8 órára növeli az áthidalható időt.
Nálunk viszonylag sok az áramszünet, mégsem költenék el erre az évi 4-5 napra további 1-2M Ftot...
az áramszolgáltatók által jelenleg engedélyezett inverterek áramszünet esetén lekapcsolnak, így ha nincs külső áramforrás, akkor nálad is áramszünet van, a napelem csak dísznek van.
Ha van egy külön sziget üzemű rendszered, másik, sziget üzemű inverterrel, és lehetőleg párszázezer, 1M Ft értékű akkuval, akkor kézzel átkapcsolhatod áramszünet esetén a sziget inverterre ugyanazt a napelem mezőt.
Az akku szerintem elkerülhetetlen, mert a napelem pillanatnyi termelés napsütéstől függően 0W és a névleges teljesítmény között akár pár perc alatt is változhat, ezt a fogyasztóid aligha kedvelnék.
Anyagilag nem igazán éri meg a dolog, az eleve min. 1-2M napelemes rendszerhez további 1-2M Ft-ért kialakítani egy teljes házat ellátó szünetmentes megoldást.
Itt is egy extra hálózat beépítése lehet az olcsóbb megoldás, ahogy az irodaházakban van: van egy "piros" szünetmentes konnektor és egy fehér, hagyományos. A "pirosat" általában 5-10 percig akkuk látják el, ez a pár perc elég arra, hogy beinduljon a dízel generátor.
Nálad a dízel generátort helyettesítheti a napelem a sziget üzemű inverterrel.
De ha az UPS hálózatodra csak a legszükségesebb dolgokat kötöd rá (pl. világítás, keringető szivattyúk), akkor elég lehet ha az akku olyankor töltődik, amikor van hálózati áram, mert így csak félmilliót kell elköltened 1-2M helyett.
A kollektor szivattyúját persze meghajthatod napelemről, szerintem érdemes 12V szolár szivattyúra cserélni és ehhez venni megfelelő mennyiségű napelemet és MPPT vezérlőt.
Ez így egy sziget üzemű 12V-os rendszer lenne. Nagyon vezérelni sem kell szerintem, ha süt a nap, termel a napelem, megy a szivattyú, ha beborul, akkor nem megy a szivattyú, de akkor úgysem termelne a kollektor sem.
Ez így tippre mondjuk 200ezer forintos beruházás lenne.
Szerintem olcsóbb szerintem drain-back rendszerre alakítani a kollektort, akkor nem forr fel, vagy rátenni max. 50ezerért egy UPS-t a meglévő szivattyúra...
Szünetmentesem van már 3 db különböző PC-khez, ezt nem szeretnék. Az elgondolásom az, hogy a napelem és a napkollektor is akkor működik ha van elég fény vagy sugárzás a napból. Tehát leegyszerűsítve ha süt a nap akkor megy mind a kettő ha mondjuk borús esős az idő akkor a napkollektor nem megy ( napelemről nem tudok nyilatkozni ).
1, napos idő
Ebben az esetben a napelem rásegít a rendszerre vagy csak a megfelelő fogyasztókat táplálja. Áramszünet esetén csak a megfelelő fogyasztókat táplálja.
2, Esős idő
Napkollektor nem termel semmit, napelem talán termel ( ezt nem tudom ) de nincs jelentősége hiszen a napkollektor inaktív.
Magyarul egy olyan áram termelési rendszert szeretnék ami a napkollektor működésével van szinkronban és nem kell hozzá akkumlátor. Ezért gondolkodtam a napelemben mint rásegítő rendszer és mint áramszünet idején tápellátás bizonyos fogyasztóknak.
A kis teljesítménye miatt ha vissza is termel a hálózatba az sem baj de sem villanyórát sem mást nem szeretnék az elektromos művek felé változtatni. Például pont tegnap volt Elektromos művek karbantartás a lakóhelyemen 8 órán keresztül és szabadságot kellett kivennem, valamint agregátort béreltem és ezzel ment a kollektor, máskülönben szétforrt volna. Mivel ez egy bejelentett karbantartás volt tudtam rá készülni de ha csak úgy "spontán" nincs áram akkor bajban vagyok a kollektorral.
Más kérdés:
Az hogyan működik egy napelemes rendszerben, hogy pl egy 1,6 KW-os rendszernél áramszünet idején mely fogyasztókat tudom táplálni ha pl 2 KW lenne az igény ? Milyen módon tudom szelektálni automatikusan ( nyilván "kézi" üzemmódban lekapcsolom a megfelelő biztosítékot ) ?
olyan átkapcsolásról beszélek, ami áramszünet esetén a napelemek DC vezetékét lekapcsolja a visszatápláló inverterről, és elkezdi tölteni helyette az akkut vagy ellátni a szünetmentes hálózatot.
ez egy rendszeresen felmerülő probléma, mindig bedob valaki 1-2 linket, tudom én is, hogy létezik ilyen, a gond az, hogy a magyar áramszolgáltatók listáján egyik sem szerepel, így hivatalosan jelenleg nem oldható meg.
de amíg nincs automatikus átkapcsolás az alapban visszatermelő napelemről akkutöltésre, ha pedig folyamatosn az akkut tölti a napelem, akkor nincs értelme egy ilyen rendszert napelemmel bonyolítani, mivel az év 365 napjából 363 napon a napelem nincs kihasználva, így sosem hozza vissza az árát, tehát a legegyszerűbb, ha van az embernek két egymástól független rendszere: egy szünetmentes fűtés keringető és igény esetén egy hálózatra visszatermelő napelemes rendszer.
ha jön az apokalipszis és napokig tartó áramszünet lesz, akkor max. kézzel átkötöd a napelemet akkutöltésre.
napelemet is felszerelni, hogy áramszünet idején is legyen pár fogyasztó ( napkollektor rendszer, kazán+szivattyúk, riasztó ) mely napközben is kap áramot.
Nem szeretnék oda-vissza mérős órát, csak annyit, hogy napközben a már említett fogyasztókat a napelem lássa el árammal.
Jelenleg napkollektorral rendelkezem és szeretnék pár darab ( 3-4 ) napelemet is felszerelni, hogy áramszünet idején is legyen pár fogyasztó ( napkollektor rendszer, kazán+szivattyúk, riasztó ) mely napközben is kap áramot.
Van-e realitása, hogy ezt jóval gazdaságosabban lehet kivitelezni mintha egy céget bíznék meg ? Sajnos nem tudok millió felett beruházni nagyobb rendszerre és e kisebb rendszerek árai fajlagosan jóval nagyobbak.
Tudnátok ötleteket adni mit és hol érdemes megvenni ahhoz amire nekem kellene ?
Nem szeretnék oda-vissza mérős órát, csak annyit, hogy napközben a már említett fogyasztókat a napelem lássa el árammal.
" délkeleti oldalnál is még 1000felettit" -ezek szerint a délnyugatinál mutat többet?
én azt várnám, hogy a délkeleti jobb, egyrészt mert az csak 30 fokot, a másik viszont 60 fokot tér el nálad déltől, másrészt ha ugyanannyi lenne az eltérés, akkor is indokolná a keleti jobb teljesítményét, hogy délelőtt általában hűvösebb van, mint délután, így egy D-45foknak szerintem többet kéne tudni, mint egy D+45foknak...
1200eur a 17kw-s inverter 46eur egy db p600 , 24-et vettem ami 1100 összesen 2300-ba kerül, ez 12,5kw 48db panelhez, egy sima fronius ami 17kw-s 2200-2300-ba kerül, van többféle modell de az ára ennyi körül van, a többi más márkáknál is ennyi.
Legközelebb már ha feltolom 23kw-ig a mezőt akkor kell még 20db optimizer ami remélhetőleg addig még olcsóbb lesz mondjuk 40eur egy p600,összesen 800eur. Ez 4-5db panel ára ha innen nézzük.
Megnéztem azt az oldalt meg a tetőmet is gugli maps alapján kinyomtattam és szögmérővel megmértem. A mostani dél -30fok, a köv dél + 60fok, ezeknél jó termelést mutat a délkeleti oldalnál is még 1000felettit. A többi két tetőn 800kwh /kwp/év , ezt azért meg kell gondolni. Bár ide már nem sok fér, max 6-8kwp mező összesen ha mindenhová tennék panelt.
Az lesz hogy most telibe kapja a dél-30fokost és kettő később még kettő panel kerül a dél keleti oldalra is, így fogom látni már a termelés különbséget. Később ha már az is tele akkor a másik két tetőre is rakok 2-2panelt amivel tudom figyelni mennyit termel a többihez képest.
"de aki gondolkodik SE-ben, az nem gondolkodik olyan olcsó inverterben," -szerintem még ez sem biztos, nálam épp a két véglet játszott: egységnyi pénz volt rá, minél több olcsó panelt vegyek, így nyilván az inverteren is igyekszem spórolni, vagy a minőség legyen a szempont, de akkor kevesebb panelem lesz...
> ha az SE inverter ára = egy másik jó minőségű inverterével, akkor csak az optimizerekért kell fizetni pluszban.
de ez nem így van
mivel az SE inverterben nincs MPPT (hiszen az átköltözött az optimizerbe), ezért az SE inverterek mindig olcsóbbak valamivel, mint a versenytársai.
(kivételt biztos lehet hozni az árra is, de aki gondolkodik SE-ben, az nem gondolkodik olyan olcsó inverterben, ezért ez irreleváns...)
Amit ki kell számolni: hogy az optimizerekkel együtt a teljes beker ár hogyan alakul.
(illetve van a tényleg tuti drága út is: amikor egy MPPT-s inverter (nem SE) dolgozik, és az elé rak valaki SE-s kiegészítő vezérlődobozt és optimizereket.)
azon az ábrán "csak" az látszik, hogy a legszarabb (DE MÁR SE-VEL JAVÍTOTT) és a legjobb (szintén SEvel javított) hozamban mekkora eltérések vannak.
Arról fingunk sincs, hogy SE nélkül az egyes panelek mennyit tudnának hozni.
Ezért minden "dehát mennyi plusz az" számolás hamis, értelmetlen.
Hiszen lehet, hogy SE nélkül a legjobb is csak fele lenne a legszarabb SEhez képest, és az egész mező hozott volna reggel 300Wh-t, a ~700-hoz képest.
Amire utalni akartam, az az, hogy egy elvileg azonos panelekből álló mezőnél mekkora különbségek lehetnek az elvileg elérhető maximumban. (mert az SE optimalizált számok tulajdonképpen ezt adják meg).
Amire pedig kíváncsi lennék: ki tudja megmondani, hogy SE nélkül hogyan alakulna ennek a mezőnek a hozama?
(Abban a helyzetben amikor 2 panel közt akár 100%-os eltérés is lehet(ne)).
egyszerűsítve a kérdést:
Belemenve az adatokba (reggel) azt láttam, hogy volt olyan panel amin a "Current" ~6,5A volt, és volt olyan amelyiken csak 4A.
Érdekelne, hogy SE nélkül, mennyi lett volna a két panel (ugyanazon string) árama?
A 16Wh szerintem inkább 50 fillér mint 5 Ft, hisz 1000Wh = 37,5 Ft, akkor 16 Wh ennek nem a hatodrésze, inkább hatvanad :)
Ha havi 2-3 kWh extra termelést jelent 1 panelen az SE, az mondjuk havi 80 Ft, ha az SE inverter ára = egy másik jó minőségű inverterével, akkor csak az optimizerekért kell fizetni pluszban.
Nincs kedvem guglizni, de 15-20 ezres árra emlékszem, számoljunk az olcsóbbal, legyen 15000 Ft egy optimizer, akkor a havi 80 Ft extra termeléssel 187 hónap, azaz kb. 15 év alatt jön vissza az optimizer felára. Úgy tudom 25 év rá a garancia, szóval akár meg is érheti, ha panelenként hoz havonta 2-3kWh extrát.
Szerintem viszont jó tájolásnál tuti nem hoz ennyit, esetleg akkor, ha árnyékos vagy többfelé irányított panelekről van szó.
És számomra hátránya, hogy telepakoljuk aktív eszközökkel a tetőt, amit sokkal munkaigényesebb cserélni, ha tönkremegy, ráadásul ott fent a panel és a tető közötti néhány centis résben szélcsendben, napsütésben simán lehet neki nyáron vagy 60 fok, ami nem éppen ideális körülmény...
Azt ugye nem látjuk, hogy adott mezőn miért vannak ekkora különbségek, lehet, hogy változó árnyék van felette. Egy normális gyártó paneljei között nincs ekkora szórás, 0+3-5% közötti mind, minimum hozza a névleges teljesítményét.
Szerintem nem üldözi senki a SE-et, speciális esetekben megvan a létjogosultsága, de a többségnek, jó déli tájolású tetőn tök felesleges és évekkel kitolja a megtérülést a felára. Plusz hibalehetőség ráadásul, az optimizerekre mennyi gari van? Kapásból itt olvastam több döglöttről... szerintem azok hypeolják túl akiket megetettek vele, hittek a marketingnek.
a SE hozott neki 16Wh nyereséget? az egész mezőre az mennyi? 5 forint?
átváltasz havi nézetre, és látszik hogy átlag 2kWh különbség van panelenként. tehát a kb 32 panelre egy hónapban behozhatott akár 32kWh pluszt is. az havi 1500 forint nyereség. (jó, töredékhónap, de nincs kedvem rendesen számolni). legyen havi 3000 forint haszon. Mennyibe kerülhet az SE 32 panelre?
és akkor is feltűnt, hogy elég nagy eltérések vannak a panelonkénti teljesítményben.
Most amikor ezt írom, van olyan panel, ami 0-t termelt ma, tehát alighanem valami baja van, de ha ettől eltekintünk, akkor is van, ami 16Wh-t mutat, és van ami majdnem 32-t. Ez nem a pillanatnyi teljesítménye, hanem _ma_ ennyit termelt meg összesen.
Ha átváltasz "Logical layout"-ra, akkor az is látszik, hogy 2 stringen vannak a panelok bekötve.
Optimizerek nélkül szerinted mennyi lenne a termelés?
Éppen fordítva gondolkoznék. Ha már van nagyobb teljesítményű, azt tenném a gyengébb helyre. Így közel azonos arányban termelnének. Nem fogná vissza egyik a másikat. Bár mint egyszer korábban kiszámoltam, az optimizer nem tudná kibalanszírozni azt a tizedszázaléknyi különbséget. :-( A 250 W-osat összeházasítva a 235 W-ossal is csupán annyira minimális az eltérés, hogy ...edge legyen a talpán, ami +nyereséget hoz ki!
Ha már van hozzá ilyen mérési jegyzőkönyv, akkor semmiből sem tart összeválogatni a paneleket.
A fő tetőre rakom a 264-265 közöttieket ott nagyobb a dőlésszög, ideálisabb mint a garázs teteje és összesen 14db lefedi majdnem az egészet, legfölül lesz még a két kínai shinetime panel, a középső sorban a 4sharp mellett meg a két heckert panel, az alsó sorban meg 10sharp.
A garázson meg a felső sor 13db 262-263-as, az alső sorból meg 6db még ilyen, a maradék 7db meg 260-261-es, ahol majd találkoznak ott megpróbálom a legkisebb különbségü panelt egymás mellé rakni. Előre meg megy még 2-2darab a gyengébből.
Északkeleti meg északnyugati oldalak kb mennyivel termelnek kevesebbet éves szinten kwp-nként?
Ha néha olvasgattad volna a fórumot, sokkal kisebb a kihatása, ha nem válogatja össze a paneleket, mint amennyit nyerhet az optimizálón. Vegyes panelek használata esetén a veszteség tized %-ban mérhető. Persze ez csak akkor igaz, ha az üzemi áram közel esik egymáshoz. Mivel azonos sorozatú panelekről van szó, szerintem az optimizereken több lesz a veszteség, mint a nyereség.
100% hogy nem választ le galvanikusan, mert akkor drágább és rosszabb hatásfokú lenne a trafó miatt. Sima step up van benne, azzal oldja meg az mppt-t.
A földelést nem hagyhatod el, érintésvédemi okok miatt. Kikerülhet akármekkora feszkó a keretre ellenkező esetben, akár AC is ha az inverter beszarik, mivel az sem trafós.
Továbbra sem értem hogy egy több milliós beruházásnál miért nem biztok meg szakembert a tervezéssel. Ha jól emlékszem 40 vagy 60 ezer ft-ba került az otthoni rendszerem komplett tervezése, dokumentálása, démász ügyintézése a villámhárítóval együtt.
Van amúgy villámvédelmes topic, érdemes belesni az alapvető trükkökért.
"Ha nem válogatod össze a panelokat, később meg fogod bánni!"
Miért is? Solaredge optimizerekre lesz kötve minden panel. Egyedül arra kell figyelnie, hogy párosával válogassa össze őket jól, mert az optimizer, amit vett, két panelt kezel egyszerre. Ha kisebb optimizer lenne, még erre se kellene figyelnie.
Ha nem válogatod össze a panelokat, később meg fogod bánni!
Én az antenna árbócát használnám villámhárítónak, amit amúgy is illene szabályosan földpotenciálra kötni, ha fém az esőcsatorna, azzal együtt. A panelek fém kereteinek földelését elhagynám és a DC túlfeszvédelmet, ami egyben villámáram levezető, legközelebb a panelekhez, kűlön levezető szondára kötném. Úgy gondolom a keretek földelése esetén a valószínüsége sokkal nagyobb annak hogy a villám a paneleket válassza. A garázsban is lenne DC védelem.
Ha egy kis drótdarabbal kötök össze minden egyes napelemet az mennyivel jobb mint a leszorító ami jóval nagyobb felületen érintkezik mint a vezeték saruja?
A kérdés jogos, és a fene tudja. Az a gond hogy a leszorítós kontaktus nem a legbiztosabb, idővel oxidálódik, másrészt így a napelem keretét akarod kihasználni arra hogy továbbvidd az egyik napelemről a másikra a földet.
Gondolj bele a sorban a 20. napelemnél már a 40. kontaktus amin át kell mennie a villámáramnak.
Ha egyben sín lenne alatta akkor pedig csak a sínen menne végig, az adott napelem leszorítő 2 kontaktusa játszana párhuzamosan.
Sok variálási lehetőség már nincs, ebből kell a legjobbat kihozni.
Nálam extra könnyű a helyzet, mivel alulemez tetőre vanak rögzítve az 5m-es solarflat sínek, minden sín sorbakötve, és a végei lepárhuzamosítva.
A fémtetőszerkezet 4 sarka leföldelve, szívócsúcsok nem is kellettek végül mert nem áll ki annyival a tetősíkból (a villámtervezők gömbfelületet illesztenek és ott nézik hogy beleesik-e valami fém.
Ha egy kis drótdarabbal kötök össze minden egyes napelemet az mennyivel jobb mint a leszorító ami jóval nagyobb felületen érintkezik mint a vezeték saruja?
1,2cm-re lesznek egymástól a panelek amik egy sorban vannak, össze lehetne kötni a paneleket alul a föld pontoknál pl egy kis alu lemez darabbal. Ehhez hozzáférni utólag is miután fel lett szerelve, mert csak 10cm-re van a szélétől és van alatta kicsivel több mint 6cm hely, egy hatlapfejű csavart simán be lehet tekerni egy racsnis kulccsal.
Jelenleg nem került +pénzbe a solar edge egy hagyományos inverterhez képest.
Most néztem meg egy ugyanakkora fronius inverterhez képest a SE + a P600-ak összesen 50eur-al volt drágább.
Még olcsóbb lett azóta 2eur-al egy p600, abban bízom hogy legközelebbi pakknál még olcsóbb lesz, akár lemegy 40eur-ig egy darab ára így már csak 20Eur/panel a felár ami nem olyan sok.
Megjöttek a sharp-ok is. 8nappal a fizetés után.
A mérési papír szerint, van 11db ami 260-261w-os, 19db 262-263w-os, és 14db 264-265w-os, átlagosan 262,84w.
Ezeket érdemes összeválogatni hogy 1-1helyen egyformák legyenek vagy nincs jelentősége?
Néztem a leírást a rögzítési, leszorítási pontokról de nincs pontos hely megadva csak annyi hogy 0-43cm tartományban a hosszú oldalon. Próbálom majd tartani a 30cm környékét a szélétől, de a zsindely nem mindenhol adja jól ki a sínek rögzítését.
Jó lenne látni a panel felületét, de a szélsők befelé vannak forgatva, nem lenne jó ha felborulnának, majd valahogy óvatosan kibontom és egy spaniferrel újra megkötöm miután elvágtam a szallagot ami összefogja őket.
2kínai panel még nem jött meg, az inverterrel együtt jön pár nap múlva.
2heckert meg pár hét múlva.
Legközelebb lehet kipróbálom a sharp új RJ 260-as panelt ami csak 18kg és 40mm-es kerettel szerelt.
Napelemeken látom a földelési pontot az alján a szélétől 10cm-re mind a 4 sarkában van egy kis vékony lyuk amibe gondolom vmi fémmenetes önfúró csavar megy rajta saruval.
Napelemsor végeket terveztem egy vastag 10 vagy 16-os vezetékkel bekötni a szondába mindkét végén. A napelemek körül nem lakkozott anodizált alu keret van amit T alakú tehát egyenes tetejű keskeny szintén aluminium közbenső leszorító fog összekötni két ponton. Nem tudom van e értelme még egy plussz földvezetéket rákötni minden egyes panelre. Úgy vezetékerdő lenne a tetőn a sok föld vezeték miatt.
Kémény nincs egyáltalán, az antenna rudat is lejjebb vágom 1m-rel, meg leszerelek róla minden antennát a parabolát kivéve.
Az a baj ott még hogy nem folytonos a sín, így vagy rak egy izmos sínt amire ráföldeli az összes napelemet, vagy izmos dróttal köti napelemről-napelemre. Annó többek között ezért nem volt szimpi ez a feldarabolt sínrendszer.
Ekkora méretnél (nem a teljesítmény, hanem a kiterjedés) nem árt a két földszonda. Lehet kapni kész "szuronyt" hozzá. Horganyzott rúd (cső) csúccsal a végén, kötési ponttal.
A napelemeken ki van alakítva földelési pont. Jelölik az adatlapon. Közösítő sínre 1-1 előírt vastagságú vezeték.
Akármennyire sok a pénzed, sajnálom bele azokat az optimizereket. Azért az 1-2 %-ért? Ha egyáltalán összejön annyi. :-)
Ma kezdtek szerelni egy rendszert a közelemben. 3 részre szabdalt tető. Ahogy összeszámoltam a felrakott sínek alapján, 23 panel (még nem végleges). Oda kell optimizer! De ha 3 MPPT-s invertert raknak fel, már semmi értelme. Az meg összesen nem kerül annyiba, mint 23 ...edge. :-(
Mivel agarázs mellett amúgy sem látszik és közel van a kerítés ezért lehet akár a két végén 1-1 szonda jó mélyre leütve(amennyire le lehet) akár vmi vastagabb pl laposvassal is fel tudnám vinni a tető magasságába és onnan mehetne a a vezeték a panelsorok végéhez mondjuk 10-es vagy 16-os.
Ha a paneleket is össze szeretném kötni földkábellel (amit nem szoktak) akkor azt hogyan?
Kis darab vezeték két saruval minden panel között?
A garázsban vagy előtte a falon az invertert nem kötném be a házi elosztóba hanem onnan közvetlenül menne a kábel(5x6-os + egy 10-es a földnek) a villanyóraszekrényhez ami a telekhatáron van tizenpár méterre az invertertől.
Ma írt a tervező hogy jóváhagyták a csatlakozást, készre is jelentette egyből, mert szerinte 3hét mire kijön a módosított szerződés. Addig meg úgyis készen lesz.
A napokban megjön minden hozzá, ha lesz felhős idő akkor lekezdem felszerelni a síneket(darabokat), amin itt van a solar edge cucc (az még pár nap) akkor mehetnek fel az optimizerek és a napelemek is miután minden kábel a helyén. Ha az is kész akkor jöhet paya úr megcsinálni az AC részt meg a védelmeket, meg átnézni az egészet.
Nekem a dc mellett a tetőtérben megy a panelek földje, direktben a lakaselosztoba.
az alabb irtak alapjan végiggondolva, hamatosan megszüntrtem ezt..
A ket panelsor közös földje a tetőről gyakorlatilag az óraszekrény és így a földelődzonda felrtt van a ház sarkán. Így simán a tetőtérből visszahúzvs, a házon kívül fogom levinni a földet oda.
Egyébként én is ezt írtam. Az egykori szerelés idején nem volt kötelező a földelés. A napelemek felszerelésekor levertem egy szondát a levezetés közelében. Arra közvetlenül rávittem az DC és az AC dobozok védővezetékét, valamint a napelem mezők földelését és az AC doboztól vittem egy szálat az EPH-ra is. Bármi bejön, először a földet keresi, ami marad, az mehet tovább.
Én azt hiszem, hogy ez inkább ügyintéző/szerelő függő.
E.ON-nál most inkább az 'ügyfélközpontúság' és a 'megújulók' támogatása számít.(Ez most a 'divat')
Összességében mostanság mindenki igyekszik minél gyorsabban intézni a papírmunkát, miután ennyi kritika éri őket mindenhonnan a nehézkes ügyintézés kapcsán.
Nem vagyok egy villanyász szaki, de azt látom, hogy a panelek földelése direktben a ház földjére van kötve, ami egyébként egy földszondában végződik a szivattyúházban. Ami egyébként egy méretes X szelvény, úgy fél méterre leverve a földbe.
Sziasztok! Történt valami az EON-nál mostanában? Ismerősöm napelemes rendszerét nagyon nehezen vették át és cserélték le a villanyóráját, pedig ugyanúgy lett a rendszer felszerelve mint nekem. Igaz nekem több mint egy éve megy már, és akkor az óracserekor egyáltalán nem szőröztek. Lefényképezték akkor a rendszert, még csak a papírokat sem nézték meg - pedig minden előírás szerint meg is volt - kicserélték az órát, aztán el is mentek.
Szigorítottak talán a rendszerek átvételénél mostanában, vagy az elmúlt évben változtak a szabályok?
"2. A villámáram levezető bekötő vezetéke a fővezeték leágazási pontjától az EPH csomópontjáig mérve ne haladja meg az 1m-t. 3. A villámáram levezető EPH csomópontba való bekötése min. 16mm2 Cu vezetővel történjen."
Bár a 2-es pont nem teljesen egyértelmű és nem mindig teljesíthető. Igyekszek az inverter melletti AC fogadótól a legrövidebb vezetékkel rákötni a földelésre. Az invertertől megy egy szál az EPH felé is. Ez már nem mindig 16-os, hanem az épület eredeti szerelése. Volt, ahol 4*1,5-ös kábelt kellett cserélnem. 3*16A, 4 kW-os terménydaráló, hűtőkamra, mérőtől ~80 m. :-(
2 éven át ragaszkodott a napelem a 3283 wattos csúcshoz. Tegnap kisebb borulás, szél után 3154-ig tornászta fel magát. Néhány perce a zivatar után elérte a 3290 W-ot. Eszerint a 2,5 év alatt még semmit nem csökkent a teljesítőképessége. :-)
Azért kellenek, mert össze akarom hasonlítani a "túl kicsi" ezért nem feldolgozott csomagjaimmal. Mivel nekem csak pár adatot küld ki, meg a hibakódot miszerint nincs AC, ezért a szkript túl rövidnek találja a csomagot és félreteszi.
Jó hogy írod. Éppen gondolkodom a palatetőt mire kéner lecserélni? Egy lehetőség a horganyzott/szinterezett lemez. Az csupa fém. Akkor arra nagyon kell villámvédelem??
Most ezt a témát én is jól megnéztem magamnál, mi is a helyzet.
Kicsit meg is nyugodtam (kicsit) mert a szomszéd ház antenna árbóca jó két méterrel magasabban van az én antenna árbócomtól és szerelt kéményemtől (kóracél és alumínium) és a napelemektől (még magasabban).
Ettől függetlenül az antennát árbócostul jövő hétvégén bizony le fogom szerelni.
Amíg nem raksz fel földelt fém cuccot a tetőre addig kicsi a kockázat, de persze attól van.
Amint felraksz ilyet (szerelt kémény, antenna, napelem) máris megsokszoroztad a kockázatot.
Mit csinál a napelem telepítők 90%-a?
Összeköti 6mm2 ződsárga kábellel a napelemeket, és levezeti a tetőről a DC vezetékekkel együtt. (mondjuk van aki még ezt sem teszi meg.)
Majd az így kapott földet (amire levezetnek a túlfesz levezetők) beköti az EPH-ba (ha van), vagy egyszerűen ráköti az órától jövő 3x4mm2 kábelre.
Lássuk mi lesz itt:
Becsap a villám, a 6mm2-es dróton lejön a tetőről, majd átszalad az óráig a 4mm2 zöldsárga dróton.
Mi lesz ebből?
Tűz.
Mi az ok?
Persze, a napelem. Nem a hülye telepítő.
Mit tehetsz ellene?
- Minél vastagabb (10-16mm2) dróttal lejössz a tetőről, a síneket összekötve.
Itt jön a szopás az óccsó K2 sínekkel, azok fel vannak szabdalva. Öngól 1.
- A DC elosztó alatt (amely az inverter közelében van) csinálsz egy új EPH pontot, komoly földelőszondával. Ebbe kötsz be mindent.
Mi fog történni?
- a legtöbb esetben elbírja a szonda és a kábel , és max a napelemek közül meg tönkre az amelyik közvetlen kapott.
Mit tudsz tenni hogy ne a napelembe csapjon bele a villám?
- terveztetsz egy villámhárítót, és oda fog csapni a villám. A gyakorlatban nálunk a napelemek körül 50cm-es felfelé álló tüskéket jelentett, összekötve sodronnyal, a tető ellentétes sarkain lejőve, földelőszoldákban nyeletve el.
A védőtávolság fontos a villámhárító és a napelem sín között, hogy ne húzzon át a villám oda.
Egy nagyobb rendszernél (mint a kolléga nagy SE rendszere lesz) ez már elenyésző költség, és nyugodtabb álom. Szerintem.
Én azt a kis pénzt rászánnám, pikk-pakk szoftverrel megtervezték nekünk is.
No, végre kiküzdöttem. Itt van három viszonylag új eredmény a processed könyvtárból.
Nem tudom, melyiket tudod majd használni a teszteléshez, csak sejtem - mint macska az esőt - hogy a .cap.split végűeket. (A preproc.ok végűek szerintem már logbejegyzéseket is tartalmaznak)
Mivel ide csak képeket lehet feltölteni, kiraktam őket a drive-ra.
Igen, csak kicsit macerás, mert a PI immár be van építve a helyére (villanyóra szekrény) és már csak SSH-val érem el. (Tudom, van Putty is, de az nincs a windowsos gépen.) A linuxos masinám meg most széjjel van szedve takarítás céljából.
Én Synology NAS-ra adaptáltam azt a szkriptet, úgy tűnik működik is, csak még nem tudom kipróbálni teljes értékű csomagokkal mert még offline van a rendszer.
Tudsz küldeni nekem egy teljes értékű capture file-t?
Szerintem HMKE esetében az inverterek maximális teljesítményével számolnak a szolgáltatóknál, nem tudják mennyi panelteljesítmény van rajta. Így a kWp itt nem értelmezhető.
Ez jó hír, nekem dél-délnyugat felé néz ahová most telepíteni fogom az első adagot, de felteszek 2-4db panelt a dél keleti oldalra is, így látom majd a termelés különbséget a másik oldalhoz képest.
Később majd rakok fel párat a másik két tetőre is, kíváncsi vagyok ott mennyivel kevesebb a termelés. Napközben ugyanúgy süti a nap az északkeleti meg északnyugati tetőket is.
Tegnap június 15.-én teljesítette a rendszerem az általam elvárt éves fele energia mennyiséget. A 2500W-os napelem park 1250KW-ot termelt meg, sajnos keleti állású eléggé ezért nem is vártam többet. Megelégszem éves 2500KW al is, de várható lesz így több is.
"A sínek mindegy hogy nincsenek összekötve mert a panelek a közebenső leszorítóval össze vannak kötve..."
Nagyon nem mindegy, hogy egy mágneses impulzus keltette áramot innen-onnan egy egyenes sín viszi el a levezetőig, vagy U illetve UU alakú szerkezetek viszik át, némely napelemnél lakkozott alu felületeken keresztül. Ha elolvasgatsz néhány ezzel foglalkozó tájékoztatót, szerintük még az sem mindegy, hova kötöd a levezetőt és hogyan fűzögeted a panelek összekötéseit, hogy a tartószerkezetben kialakuló impulzusáram minél kisebb feszültséget keltsen a napelemek DC vezetékezésében.
A sínek mindegy hogy nincsenek összekötve mert a panelek a közebenső leszorítóval össze vannak kötve, a sínhez se ér jobban hozzá.
Zsindely tetőre lesz szerelve és mivel a szarufák helye ismeretlen ezért elvetettem a sín+ ászokcsavar megoldást, a tetőkampónak meg végképp nincs értelme ilyen tetőnél.
Panelsorokat szokták összekötni és levinni a védővezetéket.
Inverteren még gondolkozom, igazából jó lenne neki kint, csak kicsit félek azért hogy egyszer csak ellopják, bár utcáról nagyon nem látszik a tető alatt a garázs falán, meg van kamerarendszer is, de azért ebben az országban bármi megtörténhet.
A garázs mellett a jobb védelem szól. Ellene mag ha baj van mondjuk kigyullad valamíért akkor megéghet vagy leéghet könnyebben a bent tárolt autó vagy autók ami elég fájó lenne.
Azért küldöm a pvoutput.org-ra (is) mert jobb a felülete. Látványosabb, és egy csomó egyéb más infot is megjelenít/meg tud jeleníteni.
Egy holland srác írt Raspberry PI-re egy scriptet, ami a routeren elkapja a Growatt wifi modul által a Growatt szerverre küldött csomagokat és az értékeit feldolgozva küldi a pvoutput.org-ra.
A raspberry előnye, hogy keveset fogyaszt (1W alatt) és olcsó. Emellett megbízható.
(Néhány havonta van vele kis macera a frissítés miatt, de az a néhány perc belefér)
Windowsos felhasználóknak kicsi hátrány, hogy Linuxos.
De szerintem senkinek nem árt egy kis kiegészítő tudás a Unix világból. :)
És egyébként gyorsan elsajátítható egy kis utánolvasással (sokkal érthetőbben van dokumentálva a hálón mint a Windows, viszont teljeskörűen.)
Igyekeztem figyelni. Nincs a panelek alatt végigmenő síned. Nem túl jó ötlet. Valahol végig kellene húznod egy összekötő vezetéket. Mondjuk 25-ös alu sodronyt. Erre elvben rá kellene kötnöd egyesével minden panelt. Na ezután már lenne mire kötni a védővezetéket.
Nálam két mező van. Azon kívül, hogy összekötöttem őket lapos alu sínnel, mindkettőre külön 16-os réz levezetőt vittem, végén ónozott sajtolt saruval.
A panelek adatlapján a méret mellett ott szokott lenni a tűrés is. +- 1mm?
Sharp panelra 990mm van megadva szélességnek, a garász tetőm 13m és 4centi széles pont orombádogtól a másik oldali bádogig 13panelt szeretnék(fogok is) elhelyezni egy sorban.
Már megvettem a K2 keskeny közbenső leszorítóját ami 12,5mm széles a panelek között 13mm-rel számoltam 12köz van 15,6cm meg a 13panel x99cm ami 12,87m összesen 13méter és 2.5cm elvileg befér. Végleszorító nem baj ha nem fér be az egyik oldalon, majd rögzítem máshogy.
Szokott lenni méretpontatlanság a megadott mrethez képest?
A héten megjön a hiányzó tetőcsavar amivel a síneket rögzítem a tetőhöz, és elvileg minden meglesz hogy elkezdjem felrakni a rögzítést. Panelek jövő hét közepén érkeznek.
Még a földelés a nyitott kérdés, mivel rögzítem a föld kábelt a sínvégekhez vagy a szélső panelekhez?
A másik az inverter, még mindig nem tudtam eldönteni hogy berakjam e a garázsba a falra vagy a garázs külső falára kintre legyen felszerelve ahol se nap nem éri se víz, pára se nagyon van, de azért télen hideg van.
Igazad van, most látom, hogy ezt benéztem. Én ugyanis 5 MW-t olvastam a cikkben, azért követtem el a hozzászólásomat. Közben még az idézet beillesztésekor és az elküldés előtti átolvasáskor se vettem észre, hogy 5kW áll ott. :-(
Vitatkoznék veled kicsit, (Nem feltétlenül a firkászt védve, mert azért én is elmosolyodtam a cikk olvasása közben néhányszor)
HMKE = Háztartási MÉRETŰ kiserőmű < 50 kWp a hivatalos definíció szerint.
Ez a méretet jelzi nem pedig a kizárólag háztartási célú hasznosítást. (bár elismerem, a megnevezés valóban félrevezető kissé)
Ezek inkább a saját felhasználásra, mint a megtermelt energia értékesítésére létesült erőművek.
Ebbe a KKV és az intézményi szektor is beleférhet a 10-50 kWp szegmensben.
Ők is elsősorban a saját felhasználás megtámogatására telepítenek <50 kWp méretűeket.
Szerintem az 5 kWp alatti - háztartási - és a 10 fölötti - KKV és intézményi - kategóriát is jól lőtte be. (Még ha hiányzik is az 5 - 10 közötti rész, de az egyre inkább háztartásinak számít, mivel sokan átállnak villamos fűtésre és HMV-re. De én ezt 'belegondoltam' a cikkbe. :) )
Magyarország 2014-es áramfelhasználása ~43000 GWh. Biztos akad ennél pontosabb is, grafikonról olvastam le. Vagy nagyon titkolják, vagy ügyetlen vagyok a keresésben. :-(
A cikkben említett HMKE-k teljesítőképessége 128863 kW. Ez még becslés kiinduló adatának is hiányos, mert nem tudjuk, ez kW vagy kWp. Ha kWp, akkor, mivel ~100%-ban napelemekről van szó, 1100-zal szorozva az éves termelt energiamennyiség ~141,75 GWh. Ez a 2014-es fogyasztásnak ~0,33 %-a.
0,33%.
"két éven belül a háztáji napenergiatermelés elérheti egy paksi blokk teljesítményét."
Ezért fontos különbséget tenni teljesítmény és megtermelt energia között. Ugyanis bár a telepített napelemek csúcsteljesítménye elérheti egy paksi blokk termelését, de a várható évi össztermelése kb. nyolcada lesz.
Nem érted, mi értelme van az összesítésnek. Akkor legalább meglátnád, milyen jelentéktelen a "hatalmas" napenergiás kapacitás tényleges termelése az összes villamosenergia fogyasztásunkhoz képest. Nem beszélve a Ft.-/MWh költségről. :-(
Összesitésnek ez esetben nem sok értelme van, a napenergia hullámzó, a szélé megint máshogy, így csak időnként tud felesleg keletkezni. És szerintem mindig fog kelleni egy-két más energiaforrásból termelés: bió, viz, szénalapú, atom, azok meg mindig "sokba" kerülnek, már a készültség miatti kapacitás tartása miatt is.
"A napkorszak demokratizálja és nagyon olcsóvá teszi az energiát ...idővel."
Sajnos nagyon nincs így. A napenergia hasznosításhoz ingatlan kell. Az ingatlan tulajdon pedig egyre inkább koncentrálódik. Egyáltalán nem hozzáférhető mindenkinek.
" Eszerint a legtöbb háztartási méretű kiserőmű 5 kW alatti kategóriában található, az intézményi és a céges szegmensre jellemző 10-50 kW méretkategóriában már csak feleannyi erőművet regisztrált a hatóság."
Az újságírói képzettségre jellemző, hogy itt is felcserélte a két adatot. HMKE <50 kW.
Az újságíró hibáit egyik hozzászóló se vette észre. Ez meg a hozzászólókat minősíti. :-(
Hiányos adat. A teljesítőképesség nem minden. A cikkben ugyan leírja, hogy a jobb érthetőség kedvéért számoljunk kWh-ban, de a HMKE-k termelési adatait senki sem tudja számon tartani. Az igazi megdöbbentő kép az lett volna, ha az éves összfogyasztást hasonlítja össze a HMKE-k termelésével.
Köszönöm mindenkinek a válaszokat, hogy fedezi-e a teljes villamos energia igényem az majd "menet közben" fog kiderülni, (remélem igen) addig pedig a "kapcsolt mérőt" lekapcsolom.
Nekem is így van, de sajnos csak egy órára vonatkozik az elszámolás. Ha jól tudom, akkor elvileg az éjszakaira is lehet kérni az oda-visszamérős órát - csak épp jellemzően hülyeség az olcsóbbik áramra kérni (mármint, hogy az egyetlen telep egyetlen óráját).
Viszont szerintem teljesen kiiktatni a vezérelt áramot csak akkor van értelme, ha a napelem teleped minden fogyasztásod fedezi, mert ha így is úgy is rá kell fizetned, akkor nyilván jobban jársz , ha minél több nappalit fedez és a fent maradó fogyasztásból minél többet az olcsóbb vezérelt tarifával fizetsz a nappali helyett.
Kérdezném a hozzá értőktől, ha van 1db 3 fázisú mérőm valamint 1db 1 fázisú mérőm ("éjszakai"), hogy történik az elszámolás az E-ON részéről? Összevonja a két mérőn felhasznált (vételezett) energia mennyiséget, és ezt veti össze a HKME által termelt mennyiséggel, vagy csak a 3 fázisú mérő ad-vesz értékét veszi figyelembe, és az éjszakait ki kell fizetni? (ez esetben az "éjszakait" ki fogom kapcsolni)
A sharp 1 hete lett olcsóbb kint. Ezért ilyen kicsi a különbség.
Egy német teszt szerint a az első helyen a Renesola VirtusII panel van, a sharp a sokadik csak, de az eltérés csak pár % a legtöbb panel között.
Szívesen tesztelnék még vmi más márkát is, de mindenképp kíváncsi vagyok hogy az itt elérhető legolcsóbb kínai panel mit tud a sharp-hoz képest. Mert egyáltalán nem biztos hogy rosszabb, a leírás szerint közel 20kg-os és csak 40mm-es kerete van, 12év termékgari van rá, a szokásos 25éves teljesítménygarival. Minden egyéb adata megegyezik kb a többi panellal.
Heckert-et fogok még kipróbálni abból is 2db-ot, az árban kb azonos a sharp-al.
Rövid keresés, és a Sharp260 kontra Canadian solar260-as között ~8750.-Ft a különbség. Trinasolar260 is csak - 8250.-. 19 Euro csupán ~5900.-. Ami még zavart okozhat, hogy mi mindent ÁFÁ-val számolunk (Mehrwertsteuer). Az itt irkálók ~99%-ának nincs lehetősége ÁFA nélkül vásárolni. :-(
Múlt évben is ilyen, finoman fogalmazva "érdekes" időjárás volt? Míg nem volt napelemem nem nagyon figyeltem. Most viszont úgy látom, mintha az időjárás a napelemesek és a kültéri medencések ellen dolgozna, felhő felhő hátán hatalmas záporokkal, hideg idővel.
Múlt év végén össze eszkábáltam egyet. Egy Sonnenkraft síkkolit (jófogás.hu) bontott és guberállt anyagokkal 2db meglévő HMV tartályaimhoz illesztettem. Szerintem nagyon jól működik, igaz van még mit finomítani a vezérlésen. Tartályok nélkül 100e.Ft alatt lett a vége.
Néhány szó róla: villanyt 2 db 12V 50 W-os napelem szolgáltatja, 12V szivattyú, arduino vezérlés+ wi-fi, akku, váltószelep.
Alapból a 300 literes tartály alsó részét fűti. Ha a kollektor kilépője tartósan 50 cfok felett van, és a 120 literes 45 cfok alatti, 50 fokig fűti fel.
Elnézést a kései válaszért, de hol vagyok, hol nem, a májusi fogyasztási adatokat sem közöltem még veletek, bár papíron már megvan.
Szóval "okosbojlerre" kérdeztél:
Ugye nálunk saját döntés szerint minden nappali áramra lett kötve (ad-vesz mérőre): fűtés (villanykazán, klíma), általános dolgok, indukciós főzőlap+sütő, na meg a meleg víz előállítás. Helyem van még plusz mérőnek (H vagy éjszakai), de egyenlőre nem láttam értelmét, gondoltam várok 1-2 évet meglátom mennyit nem ad ki a napelem és változtatni tudok bármin, mert a vezetékek be lettek húzva.
Szóval így esett a választásunk az ariston velis bojlerre. Ezt is lehet éjszakaira (vezéreltre) is kötni, csak akkor a lényegi funkciója vész el. Ha kicsit utána olvasol látod, hogy milyen elven működik (ez most itt hosszú lenne), nincs benne semmi csoda, ugyanúgy cekásszal megy, csak nem fűt fel fölöslegesen és tárolgatja nagy energia veszteséggel.
A számok: Mi 3-an vagyunk (szeptembertől 4-en), kislányom augusztusban lesz 3 éves. Minden nap ő kádban fürdik, kb fél kád víz, mi általában zuhanyzunk, + mosogatás. Jelen pillanatban a ház napi fogyasztása 7-10 kwh között mozog (nálunk minden villany nincs semmi más), így hozzávetőleg szerintem a bojler napi fogyasztása 3-6 kh között mozoghat. Sajnos nem kötöttem rá külön mérőt. Havi fogyasztás így 150 kwh körül lehet.
Szerintem ez nem vészes, viszont így mindig van meleg víz, annyi és akkor mikor én akarom!
nVan ilye pedkg. Minden ebben kijonnek egy listaval ahol 100-200 db van osszehasonlitva es riportaljak. Regen nezegettem oket. Talan a Franhoufer intezet oldalan mar nem emlekszem.
Ma megvettem a síneket itt Bp-n. Nagyon jó áron megkaptam a 40cm-es sín darabokat ami zsindelyhez(trapézlemezhez jó, vettem rozsdamentes 8-as csavart is, meg golyós csúszóanyát is.
A leszorítóból megveszem a k2-t mert abból van keskeny 0,29eur/db, a végleszorító is hasonló árban van. EPDM tekercset is kintről veszek ott kb 1e ft egy 10m-es tekercs. Az egész volt kb 110e ft és többet vettem mindenből. Az epdm tömítéses facsavar csak jövő péntekre lesz itt de az is egy tizesen belül lesz 600db. Cakk pakk kb 150-ből megáll komplett az egész mező rögzítéséhez szükséges cuccok.
Most a napelem + inverter jön, holnap azt is véglegesítem.
Megint vívódok hogy melyik legyen, lehet mégiscsak a sharp mellett döntök a 260w-os verzió.
Arra gondoltam hogy veszek 2db heckert panelt ugyanúgy 260w-ost meg 2db a legolcsóbb EURENER 260w-os panelt is és felteszem őket azonos tetőre, így lehetne figyelni a termelésüket hogy van e különbség. MEg így tudnék tesztelni más márkájú paneleket is kettesével mivel az optimizerek két panelonként vannak. Jövőre esedékes bővítésnél esetleg mást vennék sharp helyett, bár nincs nagy árkülönbség a legolcsóbb 4e ft-al olcsóbb csak mint a sharp.
Nem tudtok olyan oldalakat ahol napelemek összehasonlító tesztje van? Alig találok ilyet, persze heckert panel egyik tesztben sincs.
Okés, nem volt teljesen világos mi micsoda. Most már értem.
És milyen rendszerben van kiépítve a medencefűtés? DB? A medencekör le van választva hőcserélővel a db körröl? Mekkora hőcserélő van benne? Vagy direktben kapják a kollektorok a medence vizet?
Nekem 4db 30 csöves kollektor van a tetőre szerelve.
A 30 csöves kollektor 2,5m hosszú és 2m magas, azaz 5m2 hely szükséges elhelyezéséhez, de a vákuumcsövek közötti hézagok miatt a valós napkollektor felület csak 3,86m2.
A medence felületem 3x5=15m2, napkollektor felület: 4x3,86=15,44m2, pont ideálisan van méretezve.
Sziasztok! Olvasgattam a fórumot, de bevallom kb semmit nem értek, teljesen vakon vagyok. Nemsokára kezdünk építkezni, elektromos fűtést tervezünk, ezért a napelem is tervben van. Jövő hétre megvannak az energiai számítások, addigra fogom tudni, hogy milyen méretre lesz szükségünk. Hogy kezdjek neki? Miről ismerem fel, hogy melyik a jó minőség, melyik a jó gyártó stb stb. Kinek mi vált be? Köszi előre is
Rendben, kicsit szélsőségesen fogalmaztam. Rossz kialakításnál lehet az a rendszer, aminél van pukk. Nem zárnám ki. A rossz kivitelezés/átgondolatlanság csodákra képes. :)
Nyilván nem a Ti rendszeretekről van szó.
Nálam 60 csővel, tesztfázisban volt olyan, hogy ráindításkor remegett a csillár bent a lakásban egy pillanatig, és kint mintha dörgött volna az ég... :) és az sem minden esetben volt. :) De megoldottuk gyorsan...
Az én db rendszeremben ráindításnál tetszőleges hőmérsékletű víz lehet a tartályban...
Simán rá lehet indítani, kicsit pattogott, de nem lesz belőle semmi csitt csatt.
Nem lesz akkora nyomásnövekedés a rendszerben ha jól van tervezve, mivel alaphelyzetben légköri nyomáson van a rendszer, és ott van sok liter üresség db tartályban (persze nálam is van biztonsági szelep, ha bármi volna, de még sose nyitott -tudtommal). Én is párszor már ráindítottam, mert szerelni kellett és felment 180 fok magasságáig a hőmérséklet.
Egy hátulütője azért lehet: ha te egy ilyen 180 fokos cuccra ráengeded a vizet ami legyen 40-60 fokos, akkor az azért komoly hősokk az anyagnak, és szerkezetileg nem tudjuk mit okozhat. Főleg egyeseknél vannak vékony bevonatok is rajta, és ez ilyen esetben elképzelhető hogy sérül. De ha az emiatt keletkező minimális gőz miatt túlnyomás alakul ki, akkor nincs túl jól tervezve a rendszer.
Hú ezt nem értem teljesen...... nekem db vákuumcsöves rendszerem van 6 éve, és teljesen jl működik. Egyszer volt szivattyúcsere az elején, meg egy db tartály csere, mert spórolósra vettem a figurát mindkét alkatrésznél, az eredménye is meglett - aztán betettünk egy rozsdamentest meg normális szivattyút, de azóta tuti minden.
Rá lehet indítani drainbackre, de vagy "szellőző"-csonknak kell lennie magasponton, vagy 1,5bar, max.2,5bar lefuvató biztonsági szelepnek, hogy a hirtelen kialakuló gőz távozni tudjon, egyébként nem kis pukk lehet. Kíméletesség, állagmegóvás érdekében, célszerű úgy vezérelni a kollektort, hogy ne nagyon menjen 80 fok fölé kollektorhőmérséklete. Ez medencefűtéssel nem probléma.
A vákuumkollektor hőgyűjtő csöveinek kialakítása miatt jobban tudja hasznosítani a nap sugárzását, a beesési szög hosszú ideig tud merőleges lenni.
Én úgy tudom a síkkollektor előnye abban mutatkozik meg, hogy leállítható, nem okoz problémát nála a magas hőmérséklet. A vákuumcsöves rendszer elemei viszont a nagy hőhatás miatt a fagyálló savasodása miatt tönkremegy. A vákuumkollektoromat, mikor javítás idejére leállítottuk 166 fokra ment fel a gyűjtőben a fagyálló hőmérséklete, mely akkor már gőz halmazállapotú volt. Ilyenkor a keringető szivattyút sem lehet bekapcsolni mert a vezérlő blokkolja azt, megvédve a szivattyút. Mert a gázhalmazállapotú közeget bajosan tudná forgatni.
Eleve ma már el kell felejteni a sík kollektort! (teljesítménye szélsőséges határok között mozog, sok a befolyásoló tényező, napszak, dőlésszög, tájolás, stb)
Ha váqum csöves kollektorban gondolkodsz, egyszerűbb helyzetben vagy, mivel teljesítménye nagyjából konstans, (amíg a nap sugárzása éri ) heat-pipe-onként gyengébb esetben 70 Wh-val míg jobb esetben 80-85 Wh-val számolhatsz.
Tehát ha ismered a víz mennyiségét, az elérni kívánt hőmérsékletet, valamint a hővesztességet, ki tudod számolni mekkora "mezőre" is van szükség. Véleményem szerint a 30 csöves napkollektor jó esetben egy "gyerek pancsikáló" ( pár köbméter) hőntartásához elegendő, bár ez is függ a hőelvonástól!
Két ilyen ami ebből a tipusból a legnagyobb az jó lehet. Jobb a cop mint 3. 6.6 és 5.6 a cop hőmérséklettől függően, általában a jobb az érvényes mert meleg van nyáron a víz is meleg.
150nm kollektort nem tudsz hova rakni az nagyon sok, mondjuk 3x50m-es terület kell neki.
Persze a kertben elférne bőven a közel 3e nm-en de nem áldoznék be emiatt egy nagy területet ahol fű vagy növőnyek vannak.
A ház fűtését is levegő víz hőszivattyúval szeretném megoldani pár éven belül de az utolsó lesz.
Annyi napelem kell hogy fedezze az egészet és ne kelljen fizetni egy buznyákot se nekik, hamár csinálom.
HA a nyári fogyasztást felveszi a medence akkor télen meg ott lesz a ház fűtése.
- kollektorból kellene 100-150 m2, ami a nálam hozzáértőbbek szerint termel átlagosan 250-375kWh energiát naponta, tehát a tavasztól őszig tartó medence szezon alatt olyan 30-40000 kWh energiát
- napelemből lesz neked 11kWp, ami termel min. 12000 kWh-t, így 3-as COP körül elég hozni a hőszivattyúnak, ettől tavasztól őszig nyilván többet tud majd...
A hőszivattyú mindig tud menni, éjjel nappal ha kell. Felfűtés pár nap alatt, utána szintentartani már sokkal kevesebb üzemmel jár.
A majdani kezdő kb 11,5-12kwp napelemmezőm termel annyit éves szinten hogy fedezi a ház teljes fogyasztását és a medence keringetését. Utána jön a köv ütem a medence fűtése még további kb 11 kwp mező ez termel további 12e kwh-t ami vagy elég lesz vagy nem arra a pár hónapra, ha nem akkor lesz még további napelem a többi tetőfelületen.
Sajnos gőzöm sincs mennyit fogyasztanak ezek a hőszivattyúk, meg mennyit kell menniük ahhoz hogy fenntartsák egész nyáron a 30fokos vízhőfokot.
A medencék hőveszteségét elsősorban a párolgás okozza, ami a vízfelülettel arányos.
Ezért a szükséges napkollektor felületet a vízfelület nagyságához viszonyítva célszerű megadni. Megfelelő vízhőmérséklet akkor érhető el, haa napkollektorok felülete
- legalább a medence vízfelületének a felével, vagy
- még inkább a teljes vízfelülettel egyezik meg.
----
Nyáron cirka 2,5 kWh hőenergia hasznosítható 1 m2 napkollektorral, átlagosan.
A kiváltásához kell (nyáron átlagosan 6 kWh/kWp alapon) úgy 0,42 kWp napelem.
A szokvány 250 Wp napelemekből ehhez ~1,68 panel (~1,6 m2/panel alapon), ami ~2,7 m2 felületű.
Vagyis: nyáron 1 m2 napkollektor nagyjából 2,7 m2 napelemmel váltható ki, szerintem.
Azt olvastam hogy kültéri medencénél a medence felületének 60-80%-a terület napkollektor szükséges, ami nálam elég sok lenne. Nem akarok 100-150nm -en kollektort telepíteni. Nincs is hova tenni.
Nekünk fedés van a medencén. Nem az a picike, hanem embermagasságú....tegnap du. 35 fokos volt a víz. 5x2.5x1.5-ös a medence. Sima üvegházhatás...a fedés alatt 50+ fok van ilyenkor.
Ökölszabályként úgy számolható, hogy medence 1m3-éhez 1m2 napelem a megfelelő. Nálam 16,5m3 medencéhez 4x 30 cső, azaz 4x 2,5x2m=20m2 felületű vákuumcsöves napkollektorom van. A medence nyáron kora délutántól már részlegesen árnyékban van.
nem értek a kollektorhoz, de ha 30 cső, ami kb. 2 tábla napelem mérete, tényleg lehoz 15kWh-át egy napsütéses napon, akkor alapvetően 5x hatékonyabban fűtenéd ezzel a medencét, mert 15kWh-hoz kell 10 panel.
Amikor nem süt a nap, azt vélhetően 250m3 tehetetlensége áthidalná.
Másrészről nyáron a levegő-víz hőszivattyú esélyesen tud COP5-öt, akkor meg ugyanott vagy, bár a kollektor előnye, hogy a kollektor vezérlés és a keringető szivattyú kevésbé karbantartásigényes és hosszabb élettartamú, mint egy hőszivattyú.
Ha drain-back rendszerű a kollektor akkor le tudod állítani, ha túl sok a meleg.
Igaz ilyenkor a napelem meg visszatermel a hálózatba, amit majd télen kiveszel, amíg szaldózni lehet...
Nehéz kérdés, hogy medence fűtésre melyiket választanám, mindkettőnek van előnye-hátránya...
Nagy víztömeghez több kollektor kéne, nincs hova rakni, meg drága is és van nem napsütéses nap is.
250m3 -t nem lehet ilyenekkel felfűteni. Kisebb medencéknél tényleg jó, főleg fedett vagy beltérinél, sőt néha túl is fűti mivel leállítani nem lehet ha jól tudom.
Azt nem számolgattad, hogy ha medencefűtésre napelem+hőszivattyú kombó helyett, napkollektort választassz, nyersz e valamit. Csak azért kérdezem, mert napkollektort leginkább fűtésrásegítésre+medencefűtésre lehet kihasználni hatékonyan, ahol nem 4-6 a COP, hanem jóval magasabb. Egy napsűtéses napon medencefűtésre napi kb.15kWh/30cső napi termeléssel szerintem lehet számolni.
Szerintem medencefűtésre a napikolinál nincs hatékonyabb per pill. Napelemes kombo is jó lehet de ugyanaz a teljesítmény napelemből nagyobb tetőfelületet igényel, viszont az is igaz hogy rugalmasabban elhasználhatod a termelt vellanyt.
Ez sem játszik sajnos, eleve a legtöbb ilyen fedő fólia max 6m széles nálam 12m a max szélesség, de nem szabályos téglalap hanem a két vége kerek az egyik hosszú oldal egyenes, de a másik két ívből áll, és hátul van egy sziget híddal tetővel. Tehát nem lehet sehogy az egészet letakarni.
Mondjuk ha létezne 9-10m széles bubi fólia hozzá feltekerővel akkor azért a nagy részét le lehetne takarni az is érne valamit.
On:
Most nézem megint a panelokat, most venném meg őket.
A heckert alapból vmi tyco vagy milyen csatival van, nem mc4, bár lehet rendelni mc4-el is de közben a sharp olcsóbb lett.
Egy árban vannak a 260w-os heckert és sharp panelek.
MEgint hajlok a sharp felé. MEg a 270w-osról is letettem, mert nem biztos hogy a valóságban is annyival többet termel.
Közben találtam sínt, a necron-nál van mini sín árban meg fogunk egyezni 100db-ra hogy ne legyen drága.
Uhh. Offolunk rendesen, de ajánlom a szolár (kék bubis) fedést, nekem azóta gyakorlatilag alig párolog el víz, töredék mennyiségű vegyszer kell és nyilván melegebb is a víz.
Én nem teszek bele semmi téliesítőt, ezt le kell engedni minden tavasszal. Letakarni sem lehet és befedni sem(max 10-20M-ból). Télen leengedek belőle skimmer alá kb 30-40cm-rel ahogy írod, ill. a befúvók alá pont, azokat ledugózom, fagytestek bele(olyan mint a tied a nagy része) hálós rácsos alakzatban. Tavaszig nincs vele tennivaló. Tavasszal leengedés, ipari sósavval kipucolni, utána domestos-al is át szoktuk pucolni, új víz, indításnak 6kg ph minusz, 5kg gyors klór, adagolókba 22db(4,4kg) multi klór tabletta és nincs gond vele innentől(80kg fogy egy nyár alatt), csak kb hetente max 9-10naponta megint bele a 4,4kg tablettát a ph se szokott elmászni a tabeltta azt is tartja, pedig kell bőven rátölteni nyáron többszáz köbmétert általában heti 16 megy bele a párolgás miatt ha nincs eső. Egy kis medencét szinte észre se venni költségben, apámnak is volt régen ilyen műanyag medence beltérben(fedett fűtött télikert), alig került pénzbe.
Nekem is elég lenne egy max fele ekkora, de hát itt ez van.
Nekem is polipropilén van, igaz fedéssel. Semmi okosságot nem csináltam, vizet is hagytam, hanem időzítve minden órában negyed órát járattam a forgatást...nem fagyott be.
nekem is visszautalták arra a hitelkártya-számlára, ahonnan csoportos beszedéssel beszedték. Szóval végülis nem rossz, kapok rá 1% visszatérítést, ha 2 hónap alatt visszautalják, az 6% éves kamatnak felel meg :D
Ha nincs forróság akkor, mint most, szolár takaróval fedem a medencét, csak akkor veszem le, ha használjuk. Nyáron mikor kánikula van, akkor a szolár takarót nem használom. Múlt évben szolár takaró nélkül max. 32 fokos lett a víz, köszönhetően az éjszakai hűvösebb időnek + párolgási hőveszteség.
A kollektort nem kapcsolom le, a túlhevülés nem tesz jót neki.
Ha majd aktuális lesz Nálad a dolog nyugodtan kereshetsz, akár privátban is. Így legalább viszonozni tudom a segítséged, melyet a napelemes rendszerrel kapcsolatban nyújtottál.
köszi, nem is offolok tovább, ha az építkezés mellett döntök majd informálódok, akár nálad is jelentkezem :) de az még min. 2 év, mert építőipari beruházást csakis LTP-ből finanszírozok :)
A polipropilén épített medencét úgy kell téliesíteni, hogy csak a szkimmer alá 30cm-re kell leengedni a medence vízét. A medencébe fagytesteket kell helyezni, ami felfogja a befagyott víz tágulását. Pluszban fél liter téliesítőszert (1.900/liter) kell adagolni a medence vizébe. És gondosan le kell takarni, nehogy béka, macska stb belemásszon.
A fedés eltávolítás után így nézett ki a medence víze:
Ez követően a vízbe klórsokk kell 150g gyorsklór (1.850/kg) és egy kis pelyhesítő és porszívózás és a PH-nak megfelelő mennyiségű sósav. + 1 db multitabletta az úszóadagolóba.
Én is az előző tulajtól örököltem, a napkollektor azért lett telepítve, hogy fűtött, teljes fürdőszezonban használható medence legyen, ne csak dísz mint sok fűtetlen medence.
Az üzembentartási költsége egy medencének mérettel erősen nő.
Csak a sajátomról tudok nyilatkozni, amit múlt évben helyeztem üzembe, nem vészesek a költségek én többre számítottam.
16,5m3 (3x5x1,1m) medence, 5,2m3/h szivattyúval. A ház villamos energia fogyasztása 600kWh-val ugrott meg/év.
Múlt évben június 7- és szeptember 19 volt a fürdőszezon. Ebben az évben már május 22-én indult.
A szivattyú elég sokat megy, mert mihelyst a kollektor (120 vákuumcső) a 120 literes HMV 80fokra felfűti a teljes termelt hőmennyiség a medencébe vízét hivatott melegíteni. Tegnap 28 fokos volt a víz.
Egyéb vegyszerek multitabi 10 db 3.400, 7 liter sósav 2.200, pelyhesítő 1 liter 1.100.
A vízszámla:
- első feltöltés 0-ról múlt évben 16,5m3 x700
- ebben az évben csak 4m3 kellett beletöltenem.
A mérleg másik oldalán ott vannak a 6 éves ikersrácaim és én, akik imádnak csobizni.
A másfél hónapos 2,55kWp napelemes rendszerem, ha a becslés 5%-ot téved lefelé, akkor is a ház és medence villamos energia fogyasztását fedezni tudja majd.
