Össze van az fésülve. - Ha nemzeti üzemmódban játszol, akkor a balíz nem számít. - Ha ETCS üzemmódban, akkor a sínjel plussz infó, helyzettől függő reakciót vált ki a rendszerben. (Nem tudom, hogy pl, egy balizon felvett következő jelzőnél Megállj!-t felold-e majd a 75Hz-ről felvett 1-es ütemről 4-es ütemre váltás, de minden ilyen eset le van szabályozva.)
Na és ilyenkor kérdezem én, hogy akkor mi a fészkes fenének kell telepíteni balízokat, ha nélkülük is megy?
Nélkülük nem megy! Az ETCS a balizokból kapja a jeleket -mivel ezen a vonalon csak 1-es szintü. Térközmegállj azért az EVM-en keresztül jön, mert az folyamatos. Ha 2-es szintü ETCS lenne -a GSM-R rádión keresztül folyamatosan kapja a jeleket, a balizokat csak helymeghatározásra használja- akkor a térközmegállj az ETCS-en keresztül jönne.
Hát csak nem mindegy, hogy hogyan! Az EVM nem valósítja meg egy normális vonatbefolyásoló kritériumait. Nincs célra fékezés, úgy mész el a vörös jelző mellett, ahogy akarsz. Csak hál' istennek a mozdonyvezetők többsége nem akar. :)
Az ETCS pontszerűsége ellenére megvalósítja a teljes felügyeletet, és a célra fékezést is. Miért baj az, ha ezt egyszerűbb eszközökkel valósítja meg?
(Arról meg csak a MÁV tehet, hogy nem a folyamatos kommunikációt biztosító rádiós szintet építtette ki. De ez már nem Railjet. OFF.)
Na és ilyenkor kérdezem én, hogy akkor mi a fészkes fenének kell telepíteni balízokat, ha nélkülük is megy?
Ráadásul ha nemzetiben van, akkor folyamatos jelfeladásom van amit a modul folymatosnak is fog érzékelni, míg az ETCS jelfeladás pontszerű (legalábbis ezen a telepített szinten).
Na majd januárban előszedek valami szakirodalmat. Az a 130 oldal ami van, az is tele van ujdonsággal.
Én ezért furcsállnám, ha az ETCS-sel felszerelt gépekre az osztrák külön EVM-et,...
Így igazad van.
Csak a helyzet most más. Amin van ETCS, az nem railjet-es. Gondolom a sógor az új terméke bevezetését nem egy teszt címszó alatt futó VB rendszer csetlés-botlásai közepette akarja bevezetni. Elég lesz neki megbirkózni a pályaállapottal.
"Hegyestől Kelenföldig ETCS üzemmódban haladsz (Az STM-HU modul figyeli a 75Hz-et és plussz infót ad a rendszernek->térköz megállj). Keleföldön az ETCS átvált nemzeti üzemmódba és onnantól az STM-HU modulvégzi a vonatbefolyásolást mintha EVM-ed lenne, de gyakorlatilag az is az ETCS lesz."
Na és ilyenkor kérdezem én, hogy akkor mi a fészkes fenének kell telepíteni balízokat, ha nélkülük is megy?
"Tehát akkor az ETCS-nek vannak nemzeti alfajai is? "
Nem. Az ETCS tartalmazhat pluszban modulokat, amelyek alkalmasak a nemzeti vonabefolyásolásra is. Ezt pont azért tallták ki, hogy ne legyen akadálya az ETCS bevezetésének az ETCS-re félig kiépített vonal.
Pl.: A jármű ETCS-t tartalmaz STM-HU ("EVM") modullal. Hegyestől Kelenföldig ETCS üzemmódban haladsz (Az STM-HU modul figyeli a 75Hz-et és plussz infót ad a rendszernek->térköz megállj). Keleföldön az ETCS átvált nemzeti üzemmódba és onnantól az STM-HU modulvégzi a vonatbefolyásolást mintha EVM-ed lenne, de gyakorlatilag az is az ETCS lesz. Nem kell kapcsolgatni, nem kell külön doboz, egyszerűen üzemmód váltás lesz az ETCS-en belül.
Ha nincs nemzeti modul beépítve, akkor az ETCS másik, alacsonyabb biztonsági fokozatú üzemmódba vált át. (Van egy tucat üzemmód a szerint, hogy milyen információt kap a rendszer a külvilágból.) Tehát egy tehervonat attól még elbattyoghat Kelenföldtől Fradiig, hogy elfogyott alóla Kelenföldnél az ETCS balíz.
Én ezért furcsállnám, ha az ETCS-sel felszerelt gépekre az osztrák külön EVM-et, INDUSI-t, ZUB-ot rakna, amikor ezt 1-1 STM modul felszerelésével, külön kijelzők felszerelése nélkül megoldhatná.
Azért mert nincs 100%-ban kiépítve az 1-es vinal, csak kelenföldig.
Akkor ahol ki van építve az ETCS (ha Kelenföldig, akkor addig -de nem mindegy?) minek lenne aktív a nemzeti VB? Értelmetlen! Az ETCS értelmét írja felül.
Kelenföldtől automatikusan át áll a rendszer a nemzeti vonatbefolyásolóra.
Miért? PZB-ről hogyan áll át ETCS-re valahol Bécs után?
Az átállás mindenhol automatikus, ETCS<--->PZB (erről van kezelési útmutatóm is), ETCS<--->EVM (na ezt meg sem említik a 2006-os leírásban sehol)
Ezt most nem értem. Ha van a járművön ETCS, de nem működik,....
Bocs, én még nem tartok annyira előre, hogy az ETCS tisztán engedélyezett. Én még csak ott tartok, hogy próba üzem, oszt ha ETCS krepa, akkor vezérkém átkapcsol EVM-re, aztán megy úgy.
(Nem tudom, mi van a kezelési leírásban, ez engedélyezett-e egyáltalán.)
Tudtommal még nincs végleges engedély az ETCS-re.
Tudtommal a MÁV kérte. Pl.: a téköz Megállj! jelzés észlelésére.
Tehát akkor az ETCS-nek vannak nemzeti alfajai is? Ez hihetetlen! A cél, hogy legyen egy egységes vonatbefolyásolás, erre "telepakolják" kivételekkel!
Érdekes az osztrák is...
Amíg csak tesztüzem van, minek fecceljen bele pénz?
December 14-ig, tehát a decemberi menetrendváltásig még mikor fog futni a Railjet? Illetve akkor Dec. 14-től akkor négy Railjet szerelvény fog járni ugye? Mert az Indóház azt írt: EC40,41,62,63 Előre is köszi!
Ha most az ICE-T és ICE-TD vonatokról beszéltek, akkor a következőt szeretném mondani: az, hogy a vonat oldalán feliratozva van a 230-as szám, az nem azt jelenti, hogy Ausztriában 230-cal fog menni. A vonat oldalán a 230 azt jelenti, hogy a jármű engedélyezett legnagyobb sebessége futás- és féktechnikai okok miatt 230 km/h. Egy "200-as pályán" a "230-as vonat" is csak 200-zal mehet. És ez így van a DB-nél is. Akár billenőszekrényes, akár nem. Ne legyünk fogalomzavarban. Olvassátok el a DB forgalmi utasításában azt, hogy mik a billenőszekrényes vonat engedélyezett sebességével kapcsolatos előírások.
A másik dolog: 200-as szakaszon, ha arra a bizonyos St.Pölten és Linz közti szakaszra gondoltok, akkor azt mondom, nézzétek meg, hogy milyen ívek vannak ott. Kell-e ott 200-nál billennie. Szinte semekkora ívek nincsenek. A ti szavatokkal élve, ha 230-cal haladna azon a szakaszon, még akkor sem kéne billennie, főleg nem 200-nál. Azért építették ott a legtőbb alagutat sok pénzért, hogy amennyire lehet kiegyenesítsék a pályát.
Ha szekrénybillenést akartok látni, ajánlom figyelmetekbe Németországban Nürnberg és Lipcse közti szakaszt, valamint a dízel esetében München és Lindau köztit.
