Jaj bocsánat, nem írtam hogy a bab fajtája érdekel ha már olyan finom volt. Idén már akartam venni a biokiskerttől, de annyi Paulista vetőmagom volt, hogy nem láttam értelmét mást is vetni. Jövőre vennék valami jó fajta méterest.
Azt még nem tudom, hogy a rendelésbe be fogok-e szállni, mert maradt még 6 szem magom, az nekem biztosan elég lesz. Egy ismerősnek is nevelek palántát, még nem tudom, nekik fog-e kelleni, attól függ, rendelek-e.
Megástam a retek helyét de olyan a föld mint a szikla. Hova esett az a sok eső??? Vetés előtt még kétszer átforgatom hogy menjenek szét a göröngyök rendesen mert nem tudtam szétverni.
Hmm. Ebben az évben nagyon-nagyon bio lett a krumplim. Nemhogy vegyszert, de még kapát sem látott. Igaz, hogy ritka rossz szedni, de talán ennek is köszönhető az, hogy eddig még nem dézsmálták meg a környékbeli 'megélhetési bűnözők'.
A pozitívum az az, hogy egy tő alatt ~másfél kilónál kevesebbet nem találtam. A negatívum az az, hogy ahol a tarack ismét elszemtelenedett, ott hááát... Leginkább a vadászat jutott eszembe először. Esetleg légpuskába, vagy netán csúzliba még jó lehet. Viszont héjába megfőzve, isteni petrezselymes krumpli lett a sörétekből is.
Ezután így fogom ültetni a krumplit és kész. Lerakom a földre, húzok rá bakhátat és beterítem a sor közét fűnyesedékel vagy hasonlóval, vetek bele bürköt. Aztán ha nem kell locsolni (idén szerencsére nem kellett), akkor elfeledem a meglétét is addig, míg nem kell felszedni.
Igazad van, nekem is sokáig elállt kamrában egy festékes vödörben mikor még nem volt alagút fóliám. Még van magom, párat vetek, aztán megfontolom a továbbiakat. 3 évig is jó egy tasakkal, lehet érdemes tartani. Köszi.
Én azért szeretem a Müncheni sört, mert pincében is jól eláll és kiadós. Ha netán hideg tél lesz, és kifagy a Húsvéti rózsa, legalább tárolva legyen valami nyersen ehető. Nem szedem ki azt sem ősszel, de ha hideget jósolnak, hamar el tudom pakolni.
Nekem egyébként ízlik is. Kemény, de egyébként finom.
A Müncheni sör nem kedvenc, mert keményhúsú. Legjobban a Húsvéti rózsa vált be Ízre, állagra, eltarthatóságra egyaránt. Tőled láttam azt is hogy bent hagyod télire a földben takarás alatt, tavaly már én is nagy részét kint hagytam és bevált.
Van még japán retek magom és jégcsap is, de ha elfogynak már csak a húsvétit fogom vetni tavasszal-ősszel. Hihetetlen nagyra nő, főleg az őszi vetés. Illetve nyári, mert hamarosan vetni kell.
Ma tépősalátát vetek tálcára, palántázáshoz. Télen takarás alatt az is megmarad, tavasszal pedig olyan korán fejlődésnek indul mint semmi más.
Van leveles kel, ami télen és tavasszal is jó zöldforrás. Állítólag a sötét zöld színe miatt ebben van a legtöbb flavonoid. Bár erős rostozatú, de ha olyan vékonyra vágom mint a cérnametéltet, elmegy más levelekkel. Has telik ezzel is!😀 Megiszom zöld turmixként is. Banánt vagy édes almát teszek hozzá, 1-2 szem diót, fenséges ital.
Tavaly később vetettem a Müncheni sört, mint szoktam, megvártam, hogy elfogyjanak a bolhák. Idén július 12-én, már kétszer ritkítottam, egyszer még kelleni fog. Nem merem egyből, mert nem csak én ritkítok.
A karórépát is akkor vetettem először, alig kelt ki pár szál, régi mag volt. Később újat vetettem palántának friss magról. Még tálcán nőnek.
A japán retket és a Húsvét rózsát akkor szeretném vetni, amikor tavaly, azzal még várok, üres a hagyma helye.
Kellene már folytatni a blogot, de mindig van valami más, ami fontosabb, vagy egyszerűen csak több kedvem van hozzá. Így se tudom már behozni a lemaradást, bár mindegy, úgyis nagyjából az van, mint tavaly. Majd valahogy röviden összefoglalom, ami kimaradt.
Ma gyorsan megásom a helyét, a hagyma helyére fog kerülni. Aztán 20.-a körül mikor nem várható hőhullám és jön az eső, indul a veteményezés.
Megcsodáltam a galambbegy salátádat is. Sajnálom én is hogy azt a nagyobb levelű fajtát nem lehet nálunk kapni. A hazait próbáltam, de túl apró, és lefagyok télen mire egy maroknyit leszedek. Tudom hogy az osztrák se nagy levél, de mégis csak jobb.😀
Más írhatta, nekem még sose volt Cherrolám. Gardener's Delight volt, amit szerettem ugyan, de annyira repedt, hogy már inkább nem ültetek. Most a halványsárga, talán Snow White, ami legjobban reped, de ez annyira ízlik, hogy marad.
Nálam is sok megrepedt az esőtől, a Big Rainbow is. Befőzni nekem sincs kedvem, sok van régebbről. Tömöm magamba a paradicsomsalátát, így sok elfogy. 2-3 jó nagy paradicsom, 1 lila hagyma, tökmagolaj. Nagyon eteti magát.
A Cherrola nagyon nem. Emlékszem, mikor korábban Nóra írta,h. repedésre hajlamos, csodálkoztam is, h. nekem egyáltalán nem. Na most igen! El is gondolkodtam rajta, h. kiveszem a szórásból. Koktélnak elég lesz a Zukkerino és a Spencer.
Az ökörszív elég ronda még. Megreped a cikkeknél, de úgy látom, beszárad, nem kezd el rohadni.
Most már tényleg el kéne kezdenem a parik befőzését, de nem nagyon van kedvem. :-I (Még tavalyról is van néhány üveggel.)
Azért kérdeztem, mert nekem főként a kerti szerszámos környékén vannak, egyébként a kert többi részében elhanyagolható a jelenlétük, és ezért arra gondoltam, amit már meg is akartam itt kérdezni, hogy nem lehet az áttelelő helyük környékén vannak többségben?
Nincs, 20m -en belül. Ezek repülve is megjelennek mindenhol.
A módszerem miatt a z uborkasort direkt É-D tájolásúra csinálom, hogy a kelő nap oldalán kényelmesen lehessen begyűjteni őket reggelente. Mondjuk a csemege kukoricát és a babot is szeretik, de az uborkán lehet hatékonyan ritkítani őket.
Nálunk poloskából egy nagyságrenddel kevesebb van, néha napokig nem fogok egyet sem. Csigából viszont párszáz darab összejön eső után. Meg persze sötétedés után is összejönne, de nem vagyok hajlandó késő este fejlámpával kint szedegetni. Ha kora reggel, vagy este, de még világosban, és eső után végigmegyek a kritikus helyeken, elviselhető szinten marad a kártétel, számomra legalábbis elviselhető.
Ma reggel kb 70-80 pár! volt a kapás a kb. négyméternyi uborkalugason. El lehet képzelni, ezek szaporulata mit tud művelni... biztosan nem maradna eltennivaló csemegeubi, amit ugye min. kétnaponta kell szedni.
maaaagit, a hejarol tudjuk, hogy rugalmas. ugy elszakad a foldtol, hogy orom nezni :) mi a bandibacsival szoktuk sasolni. hm, a hejat sasolni. maaagit! hun a bandibacsi?
Trakisbandinál jól lehet látni, h. melyik terméseket kellett volna már levennie. Amik elvesztik a szép fekete fényes színűket, azok már túlétettek. Ezeket is meg lehet enni, de a magja már nagyobb, keményebb, és az ízük egy kicsit csípősebb.
Egyszer volt, nem tűnt olyan jónak, mint a Kecskeméti lila, de lehet, hogy csak a körülmények nem voltak kedvezőek. Egetverő különbség nem volt. Magot nem fogtam róla.
Tavaly a tövön maradt pár padlizsán, ott rohadt egész télen. Tavasszal összekapartam a földön heverő gyümölcsmaradványokat és lett egy csomó magom. Prímán csíráztak, szépen fejlődtek és ugyanolyan növények lettek, mint a bolti magból, a termés is ugyanolyan. Ez Kecskeméti lila fajta volt, abból érdemes eltenni magot.
Nem hiszem hogy fonnyadt volt. Olvasás alapján vizsgáltam a boltit. Azt írták hogy az érett padlizsán héja fényes, nem puha nem is kemény, enyhe nyomkodásra rugalmasnak tűnik. Majd beszámolok milyen stádiumban sikerült a sajátomat levenni.
Köszönöm. Hát akkor végképp nem tudom. Ezek mind kemények, a kicsik és a nagyobbak is egyformán. Amit a boltban szoktam venni azok rugalmasak, azt figyelem ezek mikor válnak olyanná. Eddig mind nagyon sötét. Lehet, ma leveszem a legnagyobbat. Eddig a sok cukkini mellett nem hiányzott. Még most se nagyon, de nem akarom hogy tönkre menjen.
Annyit tudok hozzászólni a padlizsán témához, h. ha már túlérik, akkor keményedik meg a termése, és akkor kezd el kifakulni is. Figyeld meg, h. a kicsiket ha megnyomod, akkor nem puhák, hanem olyan kis keményen rugalmasak. Megérve/túlérve ezt veszítik el. És a színük is a fényes nagyon sötét lilából, majdnem feketéből vált át zöldesebb, tompább lilává. Nagyon kicsi a különbség, ezért nehéz megállapítani.
Ezek most rengeteg komposztot kaptak, kevertem hozzá macskaalmot is. A föld maga vegyes, részben a tavalyi használt virágföld, részben az üvegház körüli homokos talaj. Ezek most nem kaptak a drága friss virágföldből, azokba a nagy cserepekbe luxus lett volna. Komposzt viszont maradt elég, almot meg termel a 3 macska bőven. Wuxalt csak mostanában kezdtem adagolni, eleinte nem kaptak tápot.
Én nem tudtam, hogy a rugalmasságot kell nézni, mindig a legidősebbekből szedek. A magok már nagyok bennük, de még feszesek voltak és lilák. Finomak voltak.
Egyszer azt olvastam akkor fogyasztható a padlizsán mikor óvatos nyomkodásra rugalmas a héja. Üzletben szoktam is így vizsgálni. Viszont azért kérdeztem rá, mert gyanúsan nagy, mert nálam a paradicsomon kívül semmivel nem lehet büszkélkedni nagyon, ez meg mintha abba se akarná hagyni a növekedést. Én nem tudom meddig nő. Ha nem lesz ilyen kemény, majd leveszem, de még nem rugalmas az biztos.
Cserépben csak hordtam rájuk a vizet rendületlenül, néha Wuxalt is kaptak mikor gondoltam, már kiélték a földet. Nem sikerült. Hatalamas szárat, leveleket hoztak, virágot is sokat, de mind lehullott.
Ne várd meg, hogy megpuhuljon! Nem fog, legföljebb megvénül és megfonnyad.
Tanácsot adni nem nagyon tudok, mert ez nekem is örök dilemmám, de ha már nem nő tovább, akkor biztosan levehető. Valószínűleg előbb is, megérnie nem kell.
Nálam mind cserépben van, idén nagyon jól sikerült, még soha nem termett ennyi. Ráadásul sokat is ültettem, mert jól keltek a magok és a palánták mind megmaradtak.
2 tő padlizsán van. Egyikre teljes árnyékot ad egy füge, a másik is alig kap napot. Az első termések már giga méretűek és nem tudom mikor érdemes levenni. Még nagyon kemények.
Ha látom, akkor én is levadászom, de azért nem megyek ki hajnalban, hogy poloskát szedjek. Ha korán kimegyek, akkor inkább csigát szedek, abból több van és több kárt okoznak. Mindenre nem jut idő.
Megfogom őket akár délben is. Mondjuk én nem nagyon izgatom magam a poloskák miatt, ha sok van, észreveszem őket, ha meg csak egy-kettő, nem csinálnak nagy kárt akkor se, ha ott maradnak.
Nem vacakolok edénybe pofozással, simán megfogom őket kézzel, aztán eltaposom. A csoportos kicsiket a tenyerembe szoktam rázni. Nem fullasztok semmilyen állatot folyadékba.
A poloskákat a felkelő nap melegénél érdemes keresni. Reggelente kimásznakaz uborka, futóbab, csemegekukorica stb napos felére, és még nem olyan mozgékonyak. Könnyebb az edénybe pofozásuk.
Mint mondtam, Medgyesegyházán voltam fiatal. Dinnyéje szinte mindenkinek volt a kertben, plusz a Mezőkernél segítettünk pakolni, vihettünk haza dinnyét. Valóban számít a kocsány állapota, a sárga folt, de legbiztosabb jel a hangja volt ( Van) Tenyérrel megütögetjük. Az éretlen nagyon éles, csengő hangot ad. A túlérett - apadt - olyan lapos, kongó, mély hangot. A jó minőségű a kettő közt van. Ha boltban, vagy árustól veszek, mindig lapogatok, még nem nyúltam mellé. Persze én már túl vagyok több száz ütögetésen. Sajnos az előfordulhat, hogy a dinnye érett, de túl sok vizet kapott, ezért nem igazán édes. A túlöntözött, vagy nem elég napot kapott érett sárgadinnye is lehet ízetlen. Ha nagyon túlöntözött, meg is repedhet. Valóban a puhasága a legjobb jel, de meg is szoktam szagolni.
Pörkölt, sótlan földimogyorót aprítóba teszem. Kicsi olíva olajat adok hozzá. Aztán jön a türelemjáték.
Darálom a mogyorót az aprítóban. Sokszor le kell kaparni a faláról, az alját fellazítani. Egy idő után elkezd az olaj kiválni belőle, sűrű massza lesz az egész. Időnként fél órára is abbahagyom a műveletet, hogy le ne égessem az aprítót. Így jó sokáig tart, és az enyém nem is lesz annyira homogén mint a bolti, viszont töredék árba kerül, adalékmentes, egészséges és nagyon finom. Hűtőben állítólag egy évig is eláll, nálam 2 hónap alatt fogy el.
A szárral szemközti rész megpuhult már valamennyire? Mert ha nem, akkor biza az még éretlen - az esetek 95 százalékában. Az az 5% meg fent van tartva az egzotikusabb dinnyéknek, amik ropogósan kemények maradnak, s mégis mézédesek.
A görögnél a termés szára körül megbarnulnak a kacsok, a termés színe megváltozik - pontosabban elveszti a hamvasságát. A másodiknál már elég jól rá lehet érezni - az elsőt mindig korán szedem le, már egy évtizede. :/. A kopogtatással meg semmire nem megy az ember.
Úgy csinálom hogy a dinnye húsát, saját készítésű mogyorókrémet, kevés cukrot vagy mézet turmixolom össze. Kissé sűrű az itala, van hogy kevés vizet is teszek hozzá. Mennyei finom. Főleg ha mindent a hűtőből használok. A bolti gyümölcslék, jégkrémek a nyomába se érnek. Mondjuk évek óta nem is veszek ilyesmit.🙂
Idén 5 tő sárgadinnyét ültettem szabadföldbe, kettőt az üvegházba. Szabadföldön 2 olyan van amin eddig semmi sincs, 2 tövön 1-1 dinnye, egy tövön kettő. Még nem érnek. Az üvegházban dinnyedzsungel van, kettőt megettünk, finom volt. Még 4 nagyobbat látok, a kisebbek meg vagy megnőnek vagy nem.
Én úgy látom, inkább a helytől függ, hogy lesz-e rajtuk poloska, nem a fajtától.
A napos magaságyásunkban és a szintén napos kerítés mellett poloskásodnak, az almafák árnyékában nem. Persze lehet, hogy nem pont a nap, ami számít, de mindegy milyen fajta, az egyik helyen vadászni kell, a másikon nem kell a poloskákkal foglalkozni.
Egyszer nekünk is lett egy ízelne kemény. Nem tudom, milyen fajta volt, a trágyából kelt ki, és átültettem. A szomszédok ették meg a termését, ők boltihoz vannak szokva, nekik ízlett az is. Igazi pulton tartható volt.
Nekem éppen fordított a tapasztalatom. Az apró Caitlint találják meg először, meg a San Marzano-szerűt. A régi fajtámat nem nagyon látogatják. Most van egy Lugas, azt egy kipusztult helyére a piacon vettem; azon egy se volt. Ellenben megtapasztaltam vele, hogy a zember a házikertjében is tud ízetlen, kemény paradicsomot termeszteni. Olyan, mint a bolti. Nem is lesz többet.
poloska nálunk is sajnos minden évben van, többféle is. A paradicsomra mennek, főleg a nagyszeműre. Mivel mi csak a kis koktélokat esszük-szeretjük (nem főzök be, a kicsiből sokfélét ültetek, ezeket a kertben bekapkodjuk, salikba, pizzákra, tésztára is jó, és most már -talán az éghajlatváltozásnak "köszönhetően"- évről-évre tovább, a fákra felfutva akár novemberig terem).
Minden ágyásba ültetek egy nagyszeműt közéjük, ez vonzza őket, erről esténként pár perc alatt egy ecettel töltött befőttesüvegbe pöckölöm az összes ott tobzódót
Ilyen csomagolást készítettem a paradicsomok köré fátyolfóliából. Az első érő Caitlineken még volt néhány szúrás, de érhette őket a burkolás előtt is. Majd kiderül, mennyire hatékony a módszer. A csomagolás előtt jobb híján lekaratéztam a gonosztevőket. Annak csak 3 nap a várakozási ideje paradicsomra.
És ha már fotóztam, bemutatom a korábban megénekelt tökföld egy részét - az egész nem fért a látómezőbe. Déltájban már kókadoznak, szerintem a hatalmas lombfelület túlnőtte a gyökérrendszer kapacitását. A tegnapi 2 mm eső valószínűleg le se ért odáig...
Érdekesek ezek a poloskák. Az elmúlt két évben a csemegekukorica volt a fő céltáblájuk, és azon aránylag jól meg is találhatók. Idén az újzélandi spenóton, a zöldbabon, és a paradicsomon rajzanak. (Utóbbi most kezd érni, majd teszek fel képet, hogyan próbálok védekezni.) A kukoricán összesen kettő volt, és szívogatásnyomok sincsenek a szemeken. Eddig...
A bozótos növényeken viszont elég esélytelen levadászni őket. És a paradicsom állagát teljesen tönkre tudják tenni.
Szeretik a poloskák az amarántokat is, csalinövénynek is használhatók. Kárt nem okoznak nekik, a terméseket szívogatják.
Igaz, hogy amikor sok a poloska, jut máshova is belőlük, de nálunk nem szoktak katasztrofális károkat okozni, elég jól eloszlanak a kertben. A paradicsomról és a paprikáról levadászom őket, máshol nem zavarnak. Idén szerencsére nagyon kevés van.
A szár 4.5 m. feltartom két méterre, az már 6.5. Egy métert meg felfúj. De azért még a kétágú létrára is fel szoktam menni vele. így három állásból jól be tudom fújni a nagy diófát is.
A fóliában van öt tő, Egy régi, két Manó s két Lugas F1. Már lecsót is készítettünk, saját paprikával, (Zlata) és hagymával. az épp el is fogyott. Május elején tettem el a magokat, sokat vacilláltam, mert ebben az évben utoljára veteményeztem, de megvoltak a magok, végül jó későn elültettem, kivéve a Zlata paprikát, azt még Márciusban. Nagyon rossz kertiföldet vettem, de a kiültetés után erőre kaptak. Most paradicsomból van 30 tő saját régi fajtám, 20 tő Kecskeméti jubileum, 8 tő San Marzano, két tő óriás pari. A Sajátomon rengeteg zöld termés van, rengeteg virág, jóvolt az időjárás.
Paprikából van 28 tő Fehér özön, 10 tő Zlata a fóliában. Uborka: 8 tő Szatmár F1, 8 tő Joker.
Zöldbab 15 méteres soron ( az új szőlősor mellett vegyes Bodor és Maxidor, négy kiló felett adott. Fokhagyma még ősszel duggattam, 2 kiló 30 deka. Kaprot a fóliában is vetettem, két szálat hagytam meg a kovi ubihoz.
Egy sort vetettem a paradicsom mellett, és van 16 tő zellerem. Van még össze-vissza mindenféle paprika, 2-3 tő Kalifornia, Kápia, Macskapöcsű, Hosszú csili, paradicsom paprika.
Tegnap elkezdtem kihúzogatni a fóliában a Szatmár F1 uborkát, s betelepítettem az első két konténeres Csabagyöngyét. Jövőre több szabadidőm lesz, ennyi pepecsmunka már sok nekem.
Miért nem érik a paradicsomod? Én már befőzök és rengeteg lét iszok. Héjastó,. Magvastól leturmixolom. Így teszem el télire is mióta a darálóm tönkrement, és sokkal egyszerűbb. Azzal hogy benne van a héja, magasabb a likopin tartalma, és biztos a magjában is vannak vitaminok. Az élvezeti értékét nem rontja a paradicsomlének, próbáljátok ki! Nagyon egyszerű így.
Az a vörös, kerti laboda. Van zöldben is, úgy lehet fogyasztani mint a spenótot.
Nálam kifogyott a kertből, viszont poloskát e nélkül is alig látok már. Tavaly is alig láttam már, csak a málnán. A paradicsomnál egyáltalán nincs, pedig volt év, hogy teljesen lepusztította a termést nyár derekától.
Egyszer-kétszer írtam már erről növényről, amit én úgy ismerek, hogy vörös disznóparéj.
Amióta ez magától kel a veteményesben, azóta lassan elfogytak a poloskák, olyannyira, hogy idén még a hátsókertben nem találtunk (a veteményesben sem), az utcai kertrészben összesen egy példány mászkált a szomorú eperfán, még érés előtt.
Lehet, hogy semmi köze a poloskákhoz, csak képzelem, de eddig működik.
a paradicsomok között a késői parik között, előtte a kaporsor a kecskeméti jubileum között
Pedig érdekelt volna a tapasztalatod a fattyazás nélküli műveléssel.
Nálunk nagyot ment idén a kukorica. Pihent földbe került, ahol előző évben trágyarakás is volt, meg valamennyit még be is forgattam alá. A kút is bírta eddig a vízszolgáltatást. Úgyhogy némelyik száron három teljes méretű cső is nőtt.
Ugyanebbe a földbe tettem két fészek sütőtököt. Kb. 60 négyzetméternél tartanak a borítással, és még növésben vannak...
Dinnyeevéskezdésben leköröztelek, mert 1 hete ettem az elsőt, de más egyébben fényévekre maradtam le tőled. Mindig csodálom a gyönyörű terményedet.
Végre rászántam magam hogy idén vegyek folyékony káliumot, mert állítják, édesebb tőle a termés. 3x kapott eddig dinnye, paradicsom. A dinnyém íze a lehető legpocsékabb, kivéve a legelsőt, az finom volt, de pici. A vacakot se teszem a komposztálóra. A paradicsom finom, de az mindig is az volt.
Dinnyeital recept: Leturmixolom a sárgadinnyét kevés xilittel mert amúgy vacak, földimogyoró krémmet teszek hozzá (saját), és így egy mennyei hűsítő italt kapok. Szinte jégkrém.
És pont most megyek Norvégiába....3-4 nap és szedhető lesz a nagyon szép csemege kukorica. Jól jár a közvetlen szomszédom ... amiért nyitják-zárják a fóliát, leszedik a termést üzemelik a csepegtetőket stb. hát két hétig nem kell piacra menniük.
Alábecsülöd a lombkoronát. Szélcsendben nem megy rá a fél kertre, s a szomszédba sem jut át (pontosabban a diónál igen, mert az a szomszédban növekedik, így onnan is megszórom).
@piro para: Értelek. Azért nem permeteztetsz, mert drága, de amúgy is alapból nem permetezel semmit sem. Most már teljesen értem, hogy nem értem.
Tintus, mindent ugy csinaltam, ahogy mondtad? az egyik tok szepen kezdett is noni, de hetek ota beragadt abban az 5cm-es meretben. napi szinten kap vizet, hetente komplex tapot.
Egyik szomszédban érik a gyümölcs, a másikban szedhető a vetemény, a harmadikban levegőztetik a kisbabát, Én meg beterítem valami random szerrel a fél utcát. Nincs az a dió, ami ezt megérné...
Egy dióültetvényben ez rendben van, ott nincs más. De ha egy házikertben egy nagy diófát ilyen nagy svunggal lepermetezel, akkor nemcsak azt a fát fújtad le, hanem a fél kertet és esetleg a szomszédét is. Miközben érik minden.
Mondjuk a mi diófánkat csak helikopterről lehetne lefújni, sokszor 7 m magas.
Az első kifogás az elfogadható. A többi az valójában csak kifogás. Pont az miatt vettem meg a mosót, mert másképpen szenvedés volt lepermetezni a terebélyes vagy magas fákat, bokrokat. Ez volt az elsődleges célja a beruházásnak. Ezen kívül persze még sok minden takarításra is használom. Kültéren ablakpucolásra (próbáltam bent is, de szépen fogalmazva nem vált be), kerékpármosás, odabent a járólapokat felmosni, ect.
Nálam a mogyoróbokor ~7 méter magas és némileg nagyobb alapterületet árnyékol le. A szilva egy köpettel magasabb, ámde jóval keskenyebb. A dió is megközelíti a mogyoró méreteit (mert ki lett vágva, de az nem adta meg magát és megbokrosodott, fele átlóg az udvarunkba - nem hagyhatom veszendőbe menni a termését). Ezeknél ~15 perc a permetezés, mert szinte minden egy rakáson van. Odacihelődök, keverek némi 'törzsoldatot', beleöntöm a mosószeradagolóba és egy-két perc alatt lefújom majd' minden irányból a három fát. Elpakolok. Ez összesen 15 perc. Ha azt is beleszámolom, hogy a lemosó permetezést és a többit a maradék fáknál (őszibarackok, cseresznye[az se nem alacsony, se nem kicsi], sárgabarackok [az egyik már terebélyesedik rendesen], ect) egy óra alatt lezongorázom mindenféle pakolgatás idejét is beleszámolva, akkor azért az mégsem kettő-három nap bohóckodás, a húszliteres permetezővel a hátamon, hatméteres szórószárral kardozva mindenfele...
A vízdíjon nem nagyon lehet észrevenni a többletfogyasztást, mert percenként 16 liter vizet fogyaszt a masina. Be kell állítani, hogy frankón porlasszon, el kell találni, hogy mennyi levet kell önteni a mosószeres tartályba, ami pont a (nagyjából) megfelelő keverési arányt adja a végén (ez utóbbi kiszámításának a módját leírhatom, ha érdekel valakit). Ez az összes bonyodalom.
Szia Tintus! Szépek a paradicsomjaid, majd ha itt lesz az ideje tudsz ezekből magot adni? Elkövettem azt a hibát hogy csak a Rugbit ültettük, azt meg a poloskák iszonyat támadják. Egyenlőre gazdaboltba nem jutottam hogy mit lehetne ellenük bevetni?
Fertőtleníteni fölösleges, a szekrényeket és a polcokat kell kipakolni és alaposan átnézni, minden zugot, belenézni a zacskókba, dobozokba. Esetleg a padláson is, ha ott is tárolnak valami ehetőt. Nekünk ott van a dió, és időnként jönnek onnan aszalványmolyok.
Valamiben ott kell, hogy legyenek. Akármi is az az állat, a forrást kell megtalálni, más megoldás nincs.
Ez a legnagyobb problémája hogy nem találja a forrást. Mindent kitakarított, fertőtlenített. Mégsem hagyhat a konyhapulton semmit, mert ott megjelennek valahonnan. Mindegy, oldja meg. Mi nem tehetünk semmit. Nagyon bosszantó lehet.
Nálam szerencsére semmi nincs, nagy ritkán hangya jelenik meg, de azt hangyaporral azonnal rendezem. Évente talán 2x, de mindig máshol.
Tulajdonképpen mindegy, bármi is, ki kell rámolni a spájzt és a szekrényeket és megkeresni, mi a forrás. Addig hiába takarít, míg azt ki nem dobja. Gondolom, abba is belenyugodna, ha nem tudja pontosan, mi a faj, csak ne legyenek ott.
Úgy volt, hogy ahol szaporították - magoncokat neveltek, minden féle virágú mocsári hibiscus nyílott. Ezeket a töveket oltották a nemessel 1 vagy 2 éves korukban, nem tudom mikor szokták, de azt igen, hogy már az első évben virágoznak a magoncok. Az oltás általában gyökér nyakba történik. Onnan jön ki a szár/szárak. Az oltás alatti rész a gyökérzet, ami nem nemes hanem mindig is az alany marad és az terjed, szaporodik, te meg azt vetted 6 felé. Tehát nem a nemest szaporítottad hanem az alanyt ami eredetileg a magonc volt, ki tudja milyen virágzattal. Kicsi, rózsaszín, vagy bármilyen. Csak az a gyökérrész fog a 6-ból ugyanolyan nagy virágot hozni, amelyiken az oltás van. Érted?
A magasnyomású mosóval elég hatékony a permetezés, ha tudsz odáig áramot és vizet vinni (vagy önfelszívós a készülék)... Akár 8 méterre is felvisz, a komolyabb masinák 10-12 métert tudnak.
Elképzelhető, hogy annak idején oltványt vettél. Így nem csoda ha a tőosztásnál mindenféle virágot fog hozni, mert az alany magról lett szaporítva, annak a magnak az anyanövény virágait össze-vissza porozták a méhek minden színű másik növényről. Ez normális.
Na erre varrjatok gombot F1 specialisták;-)! Mendel forgolódhat a sírjában.
Van egy gyönyörü óriási mocsári Hibiskusom tányérnyi sötétbordó virágokkal, akinek mindenki a csodájára jár. -Olyannyira, hogy akkora lett, hogy már nem lehetett a csodájára járni, mert a járdán nem fértek el mellette az emberek. Emiatt összel kiástuk és hatfelé ültettük. A nagyobb utódok már virágzanak: kicsi rózsaszínü virágokat.
Úgy-úgy! Vagy átporzódtak a tökök, vagy a magok lettek összekeverve, de nincs semmi hiba, szeretem a kanadait, csak abból már volt. Örülök hogy csak lett kerek is, biztos finom is lesz. Remélem még be is érik, mert elég soká jelent meg a termés. Azt olvastam, ami augusztus közepéig köt, az beérik.
A növényeidet kell védeni, és nem a kertet beáldozni, mert amíg nem lesz egy tartós nagy fagy, ezt az állományt nem fogja gyéríteni semmilyen permet, pont mint a diónál. Ott is akik tudják permetezni a fát, állítólag hatásosan védekeznek, de ez kis fák esetében működhet, viszont nekem a legfiatalabb termő dióm is elmúlt már 22 éves, és a magasságuk miatt permetezhetetlen(ek), esetleg ha hívnák egy profit, de arra meg a gatyám rámenne, hogy a 12-ről most már 4-re fogyott hatalmas fákat lepermetezze.
Elkezdődött a befőzés. Az apróbb szemű a finom koktél spencer - ja ezt nem is fotóztam.... a nagyobb a ryxandra (agroseles mag ) . A nagyobb vödörben Ruxandra szép , gömbölyű elég nagy bogyók és fürtök nincs kálcium vagy napégés probléma egyöntetüen pirosodik, könnyű feldolgozni jövőre is lesz.. A kisebb vödörben a bulgár magból a rygby ez is rendben van csak jövőre nagyobb tőtávolság kell. A rygby a csúcsos , hasonlít az ökörszívhaz csak ez folyton érő.
A rugby paradicsom épp csak kezdett szineződni és iszonyat mennyiségű poloska ellepte. Probáljuk összeszedni őket, de reménytelen küzdelemnek tűnik. A végén a szomszédoknak lesz igazuk, csak füvet nyírnak.
Én a bohócot siratgatom, mert nagyon szeretem ételbe tenni, még fagyasztom is bőven, és most nincs, mert nem kelt ki 1 szem magom se. Amikor küldöd a paradicsom magot, nem tennéd meg hogy 1-2 szem bocóc magot is adsz?
Én február elején szoktam elvetni, ha korábban vetem akkor is nyár végén kezd érni. De 1 tő nagy cserépben vagy vödörben a kamrában telel (most nincsen az se), rajta 1 hónappal mindig korábban érik mint a frissen vetetten. Elég helyigényes a kamrában, levágom már ősszel a vékonyabb ágait, tavasszal meg azt ami még elhal, de mindig kihajt néhány helyen és terem.
Én a szőröset december végén ültettem, a feketét és a bohócot január elején, de a szőrös és a bohóc nálam is csak most kezdett egy-két termést kötni, pedig egy ideje már virágoznak. Ezek máskor is későn kezdtek teremni, hiába vetettem korán. A szőrös régóta virágzik, de eldobálja, a bohóc később kezdett virágozni, egy részét az is elszórta.
A fekete viszont ha elkezd virágozni, kötni is szokott, az nálam már tele van sötétlila termésekkel.
Ezt finomítanám picit: ha a növény gyökere érintkezik a tojáshéjjal, akkor hozzájuthat a kalciumhoz, mert a gyökerek is tudnak savat termelni. De lehet eltérés a növények között, melyik mennyire él ezzel a lehetőséggel.
akkor interpretalom Tintus szoveget. nincs ertelme tojashejat hasznalni, mert azt CSAK a savas eso oldja belathato idon belul (eetleg a kola). komposztba, ide-oda beleteheted, de attol ne varjon a noveny ca utanpotlast.
Sok nyüglödés után végül fogott magokból vetettem sárgadinnyét. Már vannak rajta termések. Kíványcsian vártam, hogy hol fog megmutatkozni a hibrid növények magjainak a hátránya:
a. nem kel ki egyáltalán
b. nem virágzik
c. nem terem
Ha ezeket megugrotta, hol lehet esetleg még buktató?
Ezexerint nálunk soha sincs savas esö, mert nálam a komposztban még évek múlva is érintetlenül benne marad; nem is tesszük már bele, így is elég meszes a talaj.
Érdeklödnék, hogy ha a hagyma szára eldölt, rögtön föl kell-e szedni, vagy érdemes még várni vele, még el is szárad. Nagyon jó hagymatermésem lett, de évek óta csak ugyanazt a fajtát használom, mert elötte semmi más nem vált be. Sturonnak hívják, az Auchanban szokták árulni.
Én is tavalyi volldüngert használok, idén elég lesz. Pár hete vettem a fekete flakonos Wuxal supert. 4900 volt, szégyelltem visszaadni mikor ránéztem az árra. Idén már vettem egyszer, akkor még 3-al kezdődött.
A tojáshéjt a savas eső oldja, .... Vegyél kalcium-nitrátot kb 400 ft egy kiló . egy evőkanállal feloldasz tíz liter vizbe és öntözhetsz. Én a kalcium.nitrátot tavasszal marokkal elszórom és a többi starter műtrágyával együtt berotálom. Most a napokba hordóba csinálok vagy 100 liter anyagot és szivattyú segítségével rálocsolom a növényekre meg alájuk a tövekhez. Ezzel egész évre el lesz. Egy hétre rá meg ugyan ezt a volldüngerrel.
A csúcsrothadásra Kalciumot kel adagolni beöntözésre vagy lombtrágyázásra . Én Kalcidolt használok lombtrágyázásra. A kimondottan csúcsrothadásra hajlamos Sanmarzanó is teljesen egészséges. A keserű só az magnézium nem helyettesíti a kalciumot.
Volt egy zacskó zömök magom, és bár tudom, hogy Ő nagyon hajlamos a csúcsrothadásra, de gondoltam majd most odafigyelek, és nem lesz vele gond. Álom, álom, édes álom marad, hogy a jövőben zömök termesztésre adom a fejem, mert bár korán van, és nekem nagyon ízlik, de többet nem fogja tudtommal nálam a lábát földbe tenni, mert az első adag mind az enyészeté lett.
Mire észrevettem, hogy rohadni kezdett, már késő volt, jó adag parinak annyi. Keserű sóval alaposan beöntöztem, és most már nincs gond,
de végkép elment a kedvem tőle :(
Eddig a zömökön kívül ilyen nálam nem fordult elő, de ma elképedve láttam, hogy itthon a szabadban egy bokor rugbyn szintén megjelent az árnyékosabb oldalon a csúcsrothadás, a napos felén meg egy bokron a napégés, amit a zöld háló már délután nem tud rendesen árnyékolni.
Akkor az a két zöld háló árnyékol. Lehet, hogy sok neki. Persze a túl meleg se jó...
Én nem is teszek a fóliába paradicsomot. Most van két dugvány, talán majd azokat ősszel, ha már nem lesz bent meleg, és megnőnek annyira, hogy egyáltalán lesz értelme foglalkozni velük.
Igen, valamilyen ökörszív, de én eddig csak nagy termésűt ismertem. Amit láttam szimpatikusabb mert kisebb szemek és nagyon sok van rajta. Figyelem az érési folyamatot és rajtaütök amint ehető.
Nálam a Rugby alacsonyabb, kb 120 centi. Igaz, több szálra hagytam (el szoktam veszteni a csatát a hajtásokkal amikor júniusban nyaralni megyek). Még teljesen zöld, az ízére kíváncsi vagyok. A mérete kisebb, mint a Schott lugasé, pedig az se nagy. Most már van rajta vagy 3 fürt, sokáig csak egyet nevelgetett.
Foltosak a legszebb paradicsomjaim. Remélem csak napégés, mert mostanában van valami új kórság ami szintén foltosodással jár. Abban bízok, hogy a foltosak mind a sorok végein vannak, ahol erősebb a napkitettség.
Ki kellett venni pár éve a fügénket mert rossz helyen volt. Néhány legyökerezett hajtást kitettünk az utcára. Azon már tavaly is volt termés ha nem is sok. Ugyanakkor vettünk jó pénzért egy másik fajtát, az a kertben van. Azon eddig semmi nyoma termésnek, pedig van már fás ága is. A bokor szép, nő mint a bolond. Remélem nem vertek át vele és valami megporzást igénylő mediterrán fajta. Az eredeti még az édesapám kertjéből került vagy 40 éve egy másik kertbe. Nem valami sokat termett, nem is nagyok a fügék de legalább termett.
Ne mondd! Feltúrtam a netet érte, de hasonló fotót se találtam. Ha nekem lesz, nálam szívecske lesz a neve. Sose fogom megtudni hogy eredetileg F1-es volt-e, és változni fog-e majd. Egy a lényeg, legyen édes!
Ha megtudod a nevét, szeretném ha beírnád ide. Köszi.
Persze, a paradicsom napimádó, de a leveleken nem látni fényhiányra utaló jeleket. Az hogy így mennek föl mint a jegenye szerintem a sűrű állásból adódik.
Egy ismerős kertjében lettem figyelmes egy ismeretlen szív paradicsomra. A szemek még zöldek, tojásnyi méretűek, úgy néz ki magasra nő, és nagyon sok van rajta.
Nem tudja milyen, azt se honnan van, sokszor a magától kelt palántákat ülteti sorba. Ezt azért mert édes, a férje szereti. Azt mondja, ő semmiből nem vesz F1-es magot, ezért bízom benne hogy újra vetve is ilyen lesz, mert nagyon tetszik. Amint kapok érettet, megmutatom.
Most már talán meg lehet kóstolni nálunk is Rugbyt, már van több piros szem, csak vártam, hogy puhuljon kicsit. Kíváncsi vagyok az ízére. Neked nem ízlett, hogy befőzőnek minősíted?
A termőképessége nálunk jó. Szépen, egyenletesen kötnek a fürtök, a fölsők is, nem úgy, mint a legtöbb nagy bogyójún, hogy az alsó 3 szép, aztán a többin semmi, esetleg a nagy fürtön köt egyet a rengeteg virágból. A Rugbyn már a 6. fürtön is nőnek a bogyók, egészségesek, csúcsrothadás sincs egyiken se. Sok másik fajtámon van.
A Spencert nem ismerem, Moneymaker egyszer volt. Én jellegtelen ízűnek találtam, többet nem ültettem.
Egy félórát 11 órától kint voltam nem volt vészes a meleg viszont a kinti benti ubikról paradicsomokról leszedtem az alsó leveleket 40-50 centi magasságig. Ilyen gazdag a szőlőm még sose volt nagyon vigyázok rá. Nem csak ennivaló lesz bőven de friss mustot is fogok préselni :)))
Cseresznye-meggy barack féléket a fagy elvitte , körtéből közepes almákból bő termés ígérkezik de ezeket is muszáj védeni, ha nem akarok moniliást, lisztharmatost meg kukacost enni.
paradicsom : ez a rygby meg a ruxandra szépen terem de inkább befőzni lesz jó , formásak könnyű feldolgozni nem kell farigcsálni jó közepes nagyságuak. A spencer nem hazudik , továbbra is a legfinomabb, Van még egy a moneymaker közepes közepes szemek a fürtökbe enni ez is jó kicsit nagyobb mint a spencer. Eddig mindig fattyaztam a kukoricát persze ezzel gyengítettem a tövet a tépkedéssel.... idén hagytam és úgy látom erősebbek a tövek a fattyak maradtak jóval alacsonyabbak. Jól megszórtam pétisóval az esők előtt jót tett neki. Kicsit későn vetettem de már 2 méter magasak és kint a címer. Tövenként 3 termés lesz ahogy nézem .
speciel ez nem igényel semmit , a bokornak neveltem így 5*5 méter helyet foglal el nagyon mélyen van a gyökere, ősszel a nagy esőzések előtt 3-4 marék komplex műtrágyát szórok a csurgóra aztán a többi az eső dolga. Tavasszal meg metszés lesz. hatodik nap bújnak a zöldbabok a volt krumpli helyén késő este kimegyek a fóliába , hogy csiga ne tegyen kárt bennük eddig még nem volt.
Megértek az első darabok. Ez az "ötújjas " füge 5 db majdnem egy kiló. persze majd a második érés szeptember végén kisebb lesz. Figyelni kell mert a hangyák hamar megtámadják .
"A paradicsom alsó levelei úgy haltak el, mint a paradicsomvész szokta leszárítani azokat. Az alsó leveleket szedje le, ne szóródjanak szét, ne komposztálja. Ha az új hajtásai, levelei épek, nincs vele több gond. Nem atka volt."
Ezek szerint valószínűleg a paradicsomvész enyhébb formája lehet, amit talán még meg lehet állítani. De gondolom valamilyen felszívódó gombaölős permetezés se ártana.
Úgy kezdődött, hogy az alsó levelek görcsbe rándultak... Nem tudom jobban leírni. Mint amikor ökölbe szorítom a kezem. Bepördültek. Ekkor még zöldek voltak, aztán elszáradtak.
Black cherry dögvész, halál. Már vagy 3 hete kezdődött, de napról napra egyre rosszabb. Mi ez, paradicsomvész? Még egy szem se érett be és már haldoklik az egész...
Ha valakinek nem érik a paradicsom, egy almát tegyen a zöld paradicsomok közé, és elképesztő eredményt fog tapasztalni :)
Írtam már, hogy januárban friss pari magról ültetett 3 bokor paradicsom palántát kaptam, és bár tökéletesen fejlődtek, kiültetéskor már kis paradicsomok is voltak rajta, a sokkal később ültetett paradicsomjaim, talán előbb fognak beérni, mint az.
Elkezdtem kutakodni, banánt, és az almát ajánlották, hogy ők segítik az érést előbbre hozni.
Mivel banán nem volt itthon, így az almával tettem egy kísérletet.
Az egyik bokorhoz nem tettem semmit, a másiknak a tövéhez alma hajat, a harmadikhoz egy egész almát szúrtam egy drótra,
és tettem a két kötés paradicsom közé.
Az ahol nem volt semmi, ott most kezd színesedni az első,
ahol az alma haj volt, ott már lassan beérik egy,
és ahol az egész alma volt, már 3-4 darab érik.
Ebből okulva, télen a zöld paradicsomokra sem árt, ha almát vagy talán banánt teszünk,
meggyorsítva ezáltal az érési folyamatokat.
2 napja szórakozok, hogy fotót tegyek fel róla, de hiába állítottam át a fényképezőgép képméretét,
és próbáltam többféle böngészővel feltölteni a képet, minden esetben elutasított. Holott nagyon látványos a "kísérlet" :)
en is oromkodtem a kis dinnyeimnek egy hettel ezelottig. aztan mire hazaertunk a nyaralasbol, egy kivetelevel mindet ledobta. pedig korabban meg ritkitottam is. az egy szem paradicsompalantam _szokas szerint_ kalciumhianyos.
Itt örömködök egy ideje, mert úgy tűnt sok sütőtököm lesz. Aztán megálltak a növekedésben, már néhány olyan 10-15-20 dekás körülieket el is rúgott. Ezzel megint nem nagyon van szerencsém.
Tavaly én is sokat szenvedtem a paprikával az időjárás sem volt kedvező és a föld is gyenge volt neki.
Wuxal meg a tejes permetezés az kevés lesz neki, jó lenne tudni, hogy mik a hiány tünetek és műtrágyával pl ferticale megnyomatni gyökérről és levélről. Kaphatna a földbe bedolgozva egy kis hamut is.
Én csak ma SZEDTEM LE AZ ELSŐ rygbyt , no édesebb mint egy bolti. A paprikákat már lehet bőven szedni. Ma vetettem 9 méter arosel-es zöldbabot a krumpli helyére a fóliába de előbb berotáltam a komplex tápanyagot. rengeteg a sárga dinnye hiába van háló már nem bírom követni az elágazásokat.
Én az uborkával és a cukkinivel úgy kalkulálok, hogy nem hosszú életű. Ha tönkremegy, eszünk mást, vagy ha nagyon fontos, több turnust vetek. Atkák ellen igyekszem párásítani.
Nálam a paprika tetves. Én várok, előbb vagy utóbb le szokták enni a ragadozók. Semmiképp se húzom ki emiatt.
Uborkán még nem láttam tripszet, de más növényeken sokszor. Annál mindig láttam apró, fekete ürülékpöttyöket is, a szívogatás nyoma is másmilyen szokott lenni. Maga a tripsz nem mindig látszik, elég fürge, és a kártételhez képest kevés van belőlük.
Ez biz'a atka fertőzés. Én VertimecProt használtam, és tettem bele Thiovit Jet-et is. (gomba ellen. Valamint ebben az időszakban kap hetente 2-3 alkalommal tejes-szódabikarbónás permetezést is. (gombamegelőzés miatt)
Alulról felfelé le kell szedni az összes érintett levelet, majd olyan atkaölővel lepermetezni ami a hasznos rovarokat nem bántja.
Én csak szedem a leveleket, nem szoktam permetezni mert így is elég nekem az uborka. Szoktam gondolni arra hogy naponta lepermetezem vízzel a levelek fonákját, de aztán elhagy a lelkesedés és nem csinálom pedig hasznos lenne. A levélszedés a gyorsabb növekedésre is készteti az uborkát.
Azért nem javul mert lehet hogy nem gombabetegség hanem Tripszek szívogatják a leveleket . Nagyítóval nézd meg a levelek fonákját és ha találsz rajta apró rovarokat akkor azok okozzák a tüneteket. kb 20x nagyító a legjobb.
Tavaly tettem el először fermentált uborkát, mert előtte csak filóztam rajta hogy kéne megoldani hogy hőkezelés és tartósítószer mentes legyen. Ez előtt is hőkezelés nélkül tettem el az ubit, de volt benne ecet, cukor és borkén. A mostani módszer pedig csak sót kíván, és a legegészségesebb, legfinomabb.
Idén nálam is így kezdődött szabadföldön. Nőtt magasra, hozta a sok ubit, fél centinél megálltak a növekedésben. De beindult, folymatosan eszem, és már télire is tettem el fermentálva.
Nekem Jóker ubim van a fóliában. Két tő. Már magasabb volt nálam, amikor elkezdte növelni azokat a kis ubikat, amik addig várakoztak. (Most már túltermelési válságban szenvedek.) Úgyhogy talán neki is kell még egy kis idő.
Én az uborkát nem értem. Virágzott sokat, tele van 1,5 cm-es kezdeményekkel, de még nem láttam, hogy bármelyik is növekedésnek indult volna. A régebbiek sem.
Vagy csak egyszerűen nem tud annyi termést felnevelni a növény. Tököknél gyakran már a virágon látom, hogy termős ugyan, de nem kell komolyan venni, hiába porozzák be, nem lesz abból semmi.
Mivel a cukkininek semmi íze, szerintem a panír adja az ízét, no meg a fokhagymás-kefíres majonéz, amibe mártogatjuk. Igaz ugyan, hogy forró olajba nem egészséges sütni semmit. A panírba szoktam tenni szezámmagot, darált diót, ricát stb. Sőt, a zsemlemorzsát akár teljesen ki is lehet hagyni.
Talán pont azért, mert a cukkini teljesen íztelen/semleges ízű, így nem nyomja el a málna ízét. Az alma hiába jobb ízű a cukkininél, a málna ízét kicsit elnyomja/megváltoztatja.
Ha már cukkini, mi okozza azt, amikor a kis, 5-10 centis termések megsárgulnak és lehullanak? Naponta locsolom a töveket, tán túl gyakori?
A másik meg a sóska. Van egy tipikus betegsége vagy kártevője, amikor barnás-szürkés foltok jelennek meg a leveleken. Mi ez és hogy lehet védekezni ellene? Hiába vetem mindig más helyre, ez a károsodás mindig gyorsan (szinte azonnal) megjelenik.
Én is karikákra vágom a cukkinit, pici olíván mepirítom. A serpenyőben picit sózom.
Sok cukkinis receptem van, de így a legegyszerűbben készítve szeretem legjobban. Azért nem forgatom semmilyen bundába mert az elveszi az ízét, attól több zsiradékot felvesz, és mivel a panír nem növeli az élvezeti értékét felesleges zsír és szénhidrát bevitelnek tartom.
Főzeléket is készítek cukkinből. Mióta ismerem, nem vetek tököt csak zöld színű cukkinit. A héját mindig elfogyasztom.
Készítek tócsnit is, cukkini-sárgarépa-krumpli kombóval. Benne só, bors, fokhagyma, kapor, ha nincs, akkor petrezselyem.
Édes kevert tésztába reszelve is jó, finom szaftos lesz a süti.
Lekvárokhoz is föl lehet használni, a fekete berkenye-málna-cukkini lekvár nagyon finom. A cukkini növeli a tömegét, és nem érződnek benne annyira a magok, mintha nem tennénk bele. Jobb ízű, mint ugyanez cukkini helyett almával.
mi a cukkinit es a patiszont is csak magaban, sozva szoktuk piritani es nem bundazzuk. az elnyomja az izet. gyakorlatilag meggrillezzuk egy serpenyoben. ha meg egeszen nagyra noveszted a cukkinit, akkor mint egy tokot, lehet tolteni.
A fiatal cukkinit leginkább tésztabundában kisütve szeretjük. Sűrű, kissé sós palacsintatészta. De elég sokféleképpen ehető: felkockázva hagymákkal, fűszerekkel köretnek - érdemes csak annyira megpárolni, hogy üveges legyen, ne löttyedt. Lehet sokféle salátát szaporítani vele, mert semleges ízű. Lehet tócsniszerűen reszelve, liszttel lepénykéket sütni belőle. Ha hagyjuk nagyra nőni és beérni, kicsit karakteresebb lesz az íze, de olyankor küzdelem a hámozása. A blogon van egy-két említés róla:
Talinum paniculatum növényem volt, erre írja az első találat az Opár gyöngye nevet.
Dísznek tartottam, pár évig mindig kikelt magától (elég későn), aztán eltűnt, valószínűleg a csigák miatt.
Én nem teleltettem át, de elvileg át lehet, húsos gyökere van.
Rózsaszín virága volt és fényes, narancssárga, törékeny kis termése, az tényleg gyöngyszerű. Nem bogyó, pici tok, apró, sötétbarna magokkal.
Nem nőtt meg akkorára, hogy érdemes legyen zöldségként számolni vele, de szép kis növény volt, sárgászöld levelekkel. Valahol van még egy kevés magom, de már több éves, nem tudom, kikelne-e még.
Továbbra is elégedett vagyok az Agrosel tökféléivel. Ma készítettem el az elsőt a Cerna főzni való tökről; a növény erős, egészséges, a tök a méretéhez képest vastag húsú volt, és harmatzsenge.
A Summer Ace cukkini is szép. Arról már kétszer ettünk, de várakozik a harmadik adag is feldolgozásra.
Hozzáteszem, hogy még tart a tavaly vett trágyából, és a tökök azért hálásak szoktak lenni.
köszi. akartam csinálni képeket tegnap, de nem látszott semmi. főleg mert nagyon közel ültettem a töveket, mert nem volt szívem kidobni a palántákat. eléggé szűz a föld, évtizedek óta csak fű volt azon a helyen, és amikor felástam ültetés előtt, akkor jól bekomposztoztam, szóval tápanyagban talán nem lesz hiány még ilyen sűrű ültetésnél sem. árnyékolni fogják egymást, de napos, dög meleg a hely, szóval még így is kapnak elég fényt. gombás betegségek a sűrű ültetés miatt: eddig semmi, most meg jön az aszály, szóval.
Még annyi -ez később jutott eszembe- hogy mindkét növekedési típusnak meg vannak az előnyei a nagyüzemben.
Folytonnövőst pl. a nagy üvegházi paradicsomgyárakba ideális nevelni. Ott egy szezon jól ki van tolva, folyamatosan januártól-decemberig nőhet. Ahogy nő, úgy engedik vissza a szárát és tartják elérhető magasságban a termőfelületet.
Van ilyenről sok videó, mikor akár föld nélküli termesztésben ott vannak karikára gyűjtve a lelevelezett szárak karikákban a növény tövénél.
Maximálisan kihasználva az üvegházban a helyet és a termő időszakot.
A determinált meg pont jó szántóföldi, konzervgyári termesztésre, mert tud egyszerre érni, és gépesítve lehet betakarítani.
Aztán vannak azért köztes növekedési formájúak is.
Házikertben igazából mindegy. Csak a kezelésük miatt szükséges tudni, hogy melyik milyen. Folytonnövőshöz magas karó, vagy zsinórozás. Szálvezetés. rendszeres kacsolás.
Determinált meg alacsonyabb karó, bokorritkítás, ha szükséges.
sziasztok, kezdő vagyok paradicsomban, (ingyenes) öntözési lehetőség híján nem nagyon mélyedtem el eddig a konyhakertben, de a múltkor nem tudtam ellenállni, és egy közeli közösségi komposztdombról kibányásztam 10-15 tő magról kelt paradicsom palántát, amik meglepően szépen fejlődnek nálam. már kikaróztam őket, a többségük egyenes, de van pár, ami már akkor meg volt görbülve, amikor elhoztam őket. próbáltam őket úgy kikötni, hogy kiegyenesedjenek, de úgy látom, hogy inkább úgy reagálnak erre, hogy újabb központi hajtást alakítanak ki, így egy csomó palántán erős v-elágazás lett. aztán van olyan is, ami annyira el volt dőlve L alakban, hogy nem is erőltettem a kiegyenesítést, a függőleges részt kikaróztam. ez meg azt csinálja, hogy a vízszintes részből hozott még egy erős hajtást, így olyan, mintha két palánta lenne egy tövön. egy hirtelen ötlettől vezérelve a vízszintes, felszínt épp csak nem érintő részre szórtam egy kis földet, hátha gyökeret ereszt ott is, így nagyobb felületen tudja felszívni a vizet és a tápanyagot. szóval az lenne a kérdésem, hogy kell-e "metszeni" ezeket a palántákat, kell-e velük csinálnom valamit.
Én is irányítgatom. Amerre jár, kedvező helyen legyökerez és ott is szed fel nedvességet, tápanyagot.
Szerintem inkább ezért érdemes hagyni, had fusson, illetve kell neki a terület (végülis rengeteg anyag kell a hatalmas termések kineveléséhez) A késői terméseket, amik már nem fognak beérni, leszedem inkább mint félérett maradjon amikor jön a deres idő.
Eddig minden évben a csemege kukoricát állandóan fattyaztam, most nem teszem nem érdekel meglátom mi történik. Nagyüzemi termelésbe se hiszem hogy fogadott fattyazók járják a sorokat. A hátunk mögött mezőgazdasági föld van amikor kukorica van rajta egy tövön se látok fattyat....levettem az első paradicsomot persze, hogy a spencer koktél alaposan beelőz minden más fajtát. sok teniszlabda nagyságú termés van a sárgadinnyén nem győzöm a szárakat igazgatni. Kifogyott a krumpli a fóliából, előkészítem a földet a zöldbabnak meg a céklának. öntözni is kellene mert az átvonuló szemerkélő esők gyengék voltak. Kirakom az egyik esőztető permetezőt....
Én sehogy, mert azt olvastam nem szabad. A terméstől vonja el a tápoldatot hogy pótolhassa a levágott részt. Ha nem tetszik amerre terjeszkedik, vissza kell fordítani. Én is irányítom.
Az én régi fajtám szokott olyat is csinálni, hogy két, nagyjából egyforma kaliberű szárra ágazik. Az aztán dilemma! Persze, az egyik gyakran kedvezőbb irányba nő.
Én a különböző fajta paradicsomokat nem is egyformán kacsolom. A nagy bogyójúak most szigorúan egy száron vannak, és úgy látom, a legtöbbnél így lehet a legtöbb termést adott területen kihozni. Sűrűbben vannak, mint mikor két szárat hagyok, és azon az egy száron úgy látom, több van, mintha kettő lenne.
A koktélokat nem érdemes egy száron nevelni (az én fajtáimat legalábbis nem), mert a Mexikói méz és Botkerti kivételével egyik se hoz 6-8 szemnél többet egy fürtben, akárhogy kényeztetem, a szemek se lesznek nagyobbak, így egy száron egyértelműen kevesebbet teremnek, mint többön. Ezeket csak ritkítani szoktam, hogy tudjanak szellőzni, a legalsó ágakat mindig kitöröm. Az első, amit meghagyok, az első fürt alatti villás elágazás, és később is csak a fürt alatti ágakból hagyok meg valamennyit. A többit kitöröm (elvileg), ezek mindig gyengébbek.
Érdekes amit írsz, mert szerintem semmi hasonlóság nincs a metszéssel. Hiszen itt egyetlen szempont van: egyetlen(esetleg kettő) feltörekvő szár megtartása, és az összes többi eltávolítása.
Mindnél volt egy kis spekula, nem ugrottam neki egyből. Aztán hogy szőlő-gyümcsfa metszésben több évtizedes gyakorlatból próbáltam elgondolásokat átvinni, úgy éreztem talán van némi hasonlóság.
Igen, tudom. Sajnálja is az ember, ráadásul már esetleg virág, sőt kis termés is lehet rajta, így még inkább. Én ezért szoktam azt a taktikát követni, h. mindjárt a kicsi hajtást elcsípem, eltávolítom.Max két ágon engedem fel. Ha eleve párban keltek, és nem szedtem szét, akkor egyetlen elágazást sem hagyok. Ha egyedüli a palánta, akkr esetleg egynek megkegyelmezek.
Gondolom itt már az első kacsoknak is voltak hajtásai, még azt sem lehetett könnyű eldönteni, h. melyik az eredeti szár, és jó nagy oldalhajtásokat kellett eltávolítanod.
Elértem magam, habár ez így nem igaz, csak a sors megálljt parancsolt, és kínomba eszembe jutott, hogy fotózzak párat.
Habár a kertet a fű eszi meg (nem pont fotogén oldalát virítja), de hiába volt ma is tökéletes idő a kertészkedésre,
többet voltam vízszintben, mint talpon.
Ugyanis a nagy melegben való kannás öntözés nem éppen derék-csípőbarát,
és ennek hetek óta porckoronguraság folyamatosan véleményét nyilvánítja.
Még életemben nem volt ilyen gazos a kertem, igaz ha azt nézem, hogy ez nem is volt itt közel 20 éve művelve, ahhoz képest
aránylag elviselhető a földből kinövő gaz mennyisége, pláne, hogy rotálták az egyik területet, és a tarackot vitte a kapa rendesen.
Jobban csak a cukkini bokrok alatt van, de úgy vagyok vele, hogy ha nő, hát nőjön, majd ha a cukkini kikerült, kap gyomirtót,
mivel ott jövőre nem tervezek kertügyileg, valamilyen tároló épület kellene oda a későbbiekben.
Sárga, és zöld cukkinik vannak a hátsó kertben. Végre beindult a termés, de a zöldről nem sikerült a fotó, viszont a krumpli ágyás bal sarkában picit látható. Imád a diófa alatt lenni, már-már mondható, hogy tökéletes helye van! A krumplin nem volt bogár eddig, a képen 2 fajta van, és van még egy kis darab a jobb sarokban a paradicsomok mögött, az elég későn lett ültetve. A futó bab az egyik fejtős, a másik méteres, nem nagyon akar teremni, sőt a méteres nőni sem, talán 2 hete hiányoltam, és lassan utoléri az első ültetést. Az első fotón egy januárban a szomszéd által friss bolti paradicsomból ültetett növény látható, amit lehet sokkoltam azzal, hogy megszedtem a leveleit, mert kb 1 hónapja nem akar érni a paradicsom, már a rugby is utoléri, sőt lehet előbb fog teremni, holott amikor a rugbyt kiültettem, még virág sem volt talán rajta, ezen meg már kis paradicsom volt. A 4. képen a rugbym van, amit nem rég szedtem meg, holott tudom, hogy nem szabadna, de nincs időm folyamatosan szedegetni, figyelni rá.
Lehet ezzel is rosszat tettem, mert nem 2 levelet vettem le róla egyszerre, de majd kiderül hogyan terem, hogy viselte meg a drasztikus levél, kacs leszedés.
És végül a Nóra féle tavalyi (teleltetett), balkonos fekete chili. Kora tavasszal az elágazás felett kb 2 centire visszavágtam, úgy nézett ki mint egy mini fa.
Tavasszal az ablakba volt egy hónapig, majd amikor már jó idő kezdett lenni a folyosóra került, és a meleg beálltával úgy döntöttem, hogy irány a szabad,
nem szenvedek balkonládába, mert már felélte a gyökérzete a földet.
6 növény volt, 4 van kiültetve, mert az egyik balkon valamiért megsárgult, és helyhiány miatt (ezek is a virágos kertbe kerültek), az a kettő ment a komposztra. És a fotó szélén van még sütőtök, ami szintén szépen beindult.
Van itt valaki aki agroszövetet tesz a sütőtök alá? Arra gondoltam, hogy van egy 10X1 méteres darabom, ezt behúzom a sütőtök alá, hogy ne lepje el a fű, de mivel fekete, nem tudom miként viselkedne rajta a növény, nem melegedne nagyon fel?
Folytonnövő paradicsom bolgár fajta, korai, hibrid, hosszúkás rögbi alakú termésekkel és 180-220 gr. Sötét rózsaszínes szine összetévezthetetlen ízemiatt számos országba kedvenc. Fólia és szabad termesztésre is kiváló. Fuzárium, verticillium és paradicsom mozaik vírus ellenálló."
Mivel folytonnövő, nem árt kacsolni, és magasabb támrendszert kreálni mellé. Én is beleestem abba a hibába, hogy a szabadost meghagytam simán, de már azt is megszedtem, és ott is két száron megy, pont mint a fóliáson.
Nálam olyan paradicsomnál tűnt így, aminek a magját nemesítettből szedtem. De már óriási és vastag száraik vannak, elég szépen mutatkozik termés is. Már csak az íze érdekel.😀
Az miért van hogy akár honnan veszek szamóca palántát mindig van közte olyan tő, ami nem hoz termést csak hatalmas leveleket növeszt meg rengeteg indát?
Mellesleg tetszik is a hunyor, és a veteményes és a díszkert itt-ott keveredik.
Én se olvastam semmi ilyesmit a hunyorról, csak gondoltam, erősen mérgező, amit nyilván tud is a pocok, és talán másfele fog menni.
Én se bízom egyébként semmiféle riasztásban, a nagy sárfüvet simán körbetúrják.
Császárkoronánk sok van, mert szép. A tavasz érkezését jelzi, mikor messziről bűzlik, így aránylag szívesen szagolom. Nem riaszt, de nem eszik meg, és az is valami. A tulipánok nem olyan hosszú életűek.
Nálunk elég vegyes a veteményes, ha kinő egy nekem tetsző növény, gyakran meghagyom, akkor is, ha nem ehető. Néha megbánom, máskor nem. De az fontos, hogy a veteményes is színes legyen, és sokféle rovarnak adjon otthont és táplálékot. Kis veszteséget is el tudok viselni, ha marad annyi, amennyi kettőnknek elég. Szokott maradni.
A hunyorról mindenesetre nem adott ki a kereső riasztó hatást. Más növényekről terjednek ilyen legendák, én próbálkoztam bíbor labodával, sárfűvel, császárkoronával. Utóbbi rám riasztó hatású, pedig nincs táplálékkeresésre szakosodott szaglószervem. De előfordult, hogy a császárkorona közelében is találtam járatot. Messzebb meg végképp hatástalanok az efféle riasztónövények. A kertet pedig inkább ehetőkkel ültetném tele...
Nálunk is megjelenik időnként, a mieinknek a petrezselyemgyökér volt a kedvence, ősszel az egész sort le lehetett gereblyézni, nem volt gyökere. Evett persze sárgarépát, krumplit, tulipánt és sajnos facsemete gyökeret is.
Időnként van, aztán magától eltűnik. Mostanában - el ne kiabáljam - nincs, vagy nem veszem észre. Rengeteg hunyort ültettem, az talán számukra is mérgező, de persze egyáltalán nem biztos, hogy ez számít.
Az én körteecetem is természetes úton erjedt, annak is olyan íze volt, mint a savanykás szörpnek.
Ittam is, és sokáig nem jöttem rá, mitől viszket mindenem, már mindenféle betegséget beképzeltem magamnak. Aztán ahogy abbahagytam az ecetszörp ivást, elmúlt.
Rossz hírem van. Ami a sárgarépát lehúzza, valószínűleg kósza pocok. Évtizedeken át hadakoztam vele eredménytelenül. A kiöntés esélytelen, mert több száz m-es járatrendszere van. A macska megfogná, de nem fér hozzá, mert a föld alatt halad. Talán a menyét utánamegy a lyukba, csak hát olyat nem árulnak, és irányítani sem lehet. Bálint gazda az Arvalin nevű pocokirtószert ajánlgatta, de azt meg nem eszi meg. Neki a nedvdús gyökerek ízlenek, pl. a mi gyökérzöldségeink. Egy régi Brehm könyv azt javasolta, hogy zellert kell foszforos péppel megtölteni, mert az a kedvence. De manapság foszfor-mérget nem lehet venni. Más méregről meg nem tudom, melyik elég íztelen-szagtalan, hogy el ne riassza. Végső elkeseredésben már gyilkos galócát is tettem a lyukába, de nem láttam, hogy belerágott volna.
Valamelyik lyukba illeszthető vakondfogó csapda talán jó lehet, de ilyennel nem próbálkoztam.
Az Én ecetem gyenge, illetve a házi almaecet, mert természetes úton cukorral, vagy mézzel készül, és nem vegyileg mint a nagyüzemi! Amikor még friss, pár hónapos, olyan íze van mint egy savanykás szörpnek. 1 dl vízbe 1 kávéskanál ebből az ecetből, és két héten belül szaladni tudok, úgy kimossa az ízületeimből a lerakódásokat.
A neten találtam pár leírást mire lehet használni a kertben, de már kétkedve fogadom, ezért kérdeztem meg itt, hátha van olyan aki gyakorlatban használja.
Mindenre jó, de növények kapcsán még nem hallottam emlegetni. Gyomirtásra szoktak ecetet ajánlgatni, hogy arra elég tömény-e, azt nem tudom, egyszerűbb a kapa vagy a metszőolló.
Hisztamin érzékenyeknek a házi almaecet a lehető legrosszabb, talán meséltem már erről a körteecet kapcsán, ami körtepálinkának indult.
Ha esetleg nem zár légmentesen a csomagolás, összeállhat tömbbé.
De attól még nyugodtan sóznék vele.
A Salvus vizet is meginnám, bár én a kibontott ásványvízen egy idő után flakonízt érzek. Legalábbis így voltam vele, míg vettünk, már elég régóta inkább csapvizet fogyasztunk. Gondolom, attól még iható, le se járt, de nem szeretem. A Salvus saját íze ezt biztosan elnyomja, el is tart hosszú ideig, mire elfogy.
Ezek szerint a régebbi, bevált fajtáim mind nagyon erős növekedésűek és dús lombúak, mert nálam nem lóg ki a Rugby a többi közül. Sőt, van még ennél erőteljesebb is, pl. a Szilva, az Ausztrál vagy a Batyus, alig tudom a vaskos szárukat a zsinór köré tekerni. Az Ausztrál és a Batyus többet is terem, finomak is.
Kíváncsi vagyok, milyen íze lesz majd. Az Ausztrál is rózsás színű, de a belseje sötét és nagyon finom íze van.
Rosszul tudod, a sónak és a cukornak is van lejárati ideje és a NÉBIH szerint ezek a lejárat után még 9 hónapig fogyaszthatók. Igen, a kétszázmillió éves sónak lejár a fogyaszthatósága...
Semmi baj, nem is akartam elvetni, mondtam hogy mást nem kérek csak a muskotály magját. Mindenem van, csak helyem nincs. Tényleg azt hittem meg akartál viccelni. Én azt se tudtam hogy egér ette ki a magokat, azt gondoltam valami bogár. E miatt tettem rögtön az említett "biztos helyre" a sütőtök magot, hátha az is fertőzött. Nem akartam a kamrába tenni, így kivittem fiam műhelyébe. Ezért alig találtam meg, későn lett elvetve, eléggé lemaradt a sajátomtól, de van remény, lesz rajta valami.😀
Bocsi. Én úgy emlékszem, hogy neked is küldtem muskotályos magot. Ha jól emlékszem, több csomagban ill. csomagot is küldtem. Ha véletlenül a tiédbe nem került volna, (kétlem) akkor még egyszer elnézést. Ha kimaradt volna, akkor mélységesen sajnálom. Nem szándékos volt. 😒😥
Nem vagyok tanult ember, de amire ráírnak egy szavatossági időt annak biztos oka van.
A cukorra, sóra nem írják rá, de a vizekre igen.
A föld alatt nem érintkezik levegővel, fénnyel, stb, de a föld felett már,
+ a töltés során bármi kerülhet bele ami szavatosságkötelesé teszi,
hiszen a víz "idővel" romlik.
A palackon feltüntetett dátum 22. 03. Mivel Én nem ittam még ilyet, így felbontás után összehasonlítási alapom nincs. Ezért kérdeztem rá, mert ha az összetételét nézem akkor eléggé sokrétű,
csak mint laikus nem tudom ezek az anyagok a növényekre locsolva (hígítatlanul) nem okozhatnak- e kárt,
Egy kicsit megcsúsztam idén a fólia csere miatt de az első paprikák beértek különösen mint minden évben a VENOM csípős jár az élen és már van erős alma is. Pirosodik a spencer paradicsom is . Összességében látom a trágya hiányát mert már két vagy három év kimaradt. Ősszel nem hanyagolhatom el. Ez a rygby paradicsom nagyon erős bokor talán a levelei 50 centi hosszúságúak is, és nincs megnyúlva a törzs jó tömzsi pedig ez nem előny a szellőzés véget . Az emeletek között egy-egy levelet ki kellene iktatni sűrű mint az őserdő.
Idén próbálok másik parikat is : Agrosel-től a ruxandra illetve a moneymaker ( állítólag féldeterminált de most még síma folytonérőnek mutatja magát. Hát igen a vett karalábé palánták óriásiak lettek nem a hagyományos folyamatosan szedem ki őket, esténként rágcsáljuk - mert mennek a helyükre a fóliába a maradék sárgadinnyék. Kivételesen eddig Bárdudvarnokot elkerülte a jég remélem így lesz továbbra is, előtte 2-3 évben mindig megtalált bennünket.
Még sose volt ilyen szép a szőlőm, van vele munka....két méter felettieket már tetejezni kellett.
Muskotály sütőtök tökmagot ígért, helyette küldte küldte a hosszúkás - még nem derült ki milyen sütőtököt, és ezt a szétrágott főzőtököt. Szerintem is viccnek szánta. 😀
Mikor a melléképületben tárolt tököket kirágta az egér, pont így néztek ki a magok. Érdekes volt, a húsát nem ette, csak rágott egy lyukat, hogy hozzáférjen a magokhoz. Úgy szóródtak ki a nyíláson a szétrágott magok, mintha elhányta volna magát a tök.
Kivéve a házat és a kerítést... Az új divat szerinti sötétszürke-fehér nyomasztó színösszeállítás. Vagy csak a válság miatt nehéz színes festéket kapni? A környéken szinte az összes új vagy most felújított ház ilyen.
Sajnos nem. Csak 1 fajta sütőtököt küldtél. Mindegy most már milyen lesz, nekem is kanadai van, de más színű a levele mint a tied, így lehet hogy nem lesznek egyformák. Majd jövőre szerzek valahonnan muskotályost, azt is megkóstolnám.🙂
Amit küldtél nekem sütőtök magot, kezdi hozni az oldalhajtást. Jobban szemügyre vettem, és van a hegyén picike tök. De meglepetésemre nem kerek, hanem hosszú. Mi a véleményed erről?😀
Azok a lombot rágják, nem a gyökeret. Ha vannak is, ezt a pusztulást nem ők okozták és nem a talajból ugrálnak elő, a kihúzott káposztán nem tűnnének föl.
Nekem az ugróvillások jutottak eszembe, de ők valószínűleg eltűntek volna, mire a gyökér az asztalra kerül.
Én is felszedtem két bokrot, már csak kíváncsiságból is. Elég sok volt alatta, de kicsik még. Ha nem kapunk most ebből a beígért esőből, akkor beindítjuk a csöpögtetőt. Idén még nem vettük elő, de lehet, most má muszáj lesz. Egyébként én nagyon mulcspárti vagyok, csak persze nincs elegendő, pedig már a munkahelyemről is hoztam levágott füvet.
Még az enyémek is kicsik. A legnagyobb is alig hüvelykujj méretű. És még nem is láttam olyan sokat. Korábban írtam, május elején kiültettem, mert már kezdtek az alsó levelek sárgulni, és majd egy hónapig nem történt változás.
Sok komposztot tettem az ültető gödrébe, és eddig ktszer locsoltam, de szerintem már nem fogom. Elég nagyok a növények, már biztos jó mélyen van a gyökerük.
Mindig sok terem. A rekord eddig 13 db volt egy tövön. Az pl. pont magától kelt, és milvel nem volt útban, ezért meghagyam. Tavaly talán 60 db is volt, de legalább 8 tövön.
Más. Megint kiment egy karfiolom. Most megpróbáltam a gyökeréről jobb fotókat készíteni. Bár alig van gyökere. Amikor kivettem, rögzön utána a hangyákon kívül láttam rajta egészen kicsi, gyorsan mozgó valamiket is. A hangyákhoz képest sokkal kisebbeket. Mi lehet ez? Fújjam meg őket Mospilánnal? Szerintem ez már a 6. volt, ami így végezte. Van valami ötletetek?
Ott tartok, hogy mulcs vagy nem mulcs? Eddig az utóbbira szavazok. Amúgy tökig ér a halidéj meg a gaz, így nehéz megállapítani valamit is. De köll a koszt, így szedtem fel egy kevéske újgrumblit. Négy tő, 1,61 dekagramm. Lerakva a földre, feltöltve, fűkaszálékkal feltöltve a sorköz. Ennyi volt eddig vele a munka. De egypár alapos öntözés még nem árt neki, ha csak a szivattyút is el nem lopják...
Nálam sokkal picibbek a tökök, de minden oldalhajtás végén van. csak ledobja. 2-3 marad meg. Az hogy sok van a tieden azt jelenti hogy sok megmarad? Öntözöd, trágyázod, mit kap?
Most 2 félét vetettem, el szeretném érni hogy legyen végre bőségesen. Az egyik magját kaptam, biztos helyre tettem olyannyira hogy soká találtam meg, az még el se kezdett futni. Augusztus előtt lehet még kötés rajta?
Nem tudom pontosan a fajtáját, de vagy noha, vagy valami ilyesmi, amit nem kell permetezni. Én nagyon szeretem ezt a fajta szőlőt. Labruska íznek mondják. Néhány (15) tővet ültettünk. Amit látsz, idén fog előszőr teremni.
Hát cserépben max 2 ág , ha megfogant 3 dinnye a többi virágot csipd ki , levélzet még maradjon, Az látszik, hogy melege van , túlöntözni nem szabad !! a levelekre ne jusson víz mert nagyítóként működik a vízcsepp és a gomba betegség . peronoszpóra elérheti.
Az én egyik Rugbi-m. Ő már nem fért be a pari sorba.
A paradicsom sorában ők a legkisebbek, az utolsó 3 tő.
Viszont, most vettem észre. :)
Az előbb szó volt a sütőtökről. Nálam minden évben nagyon sok van rajta. Nem is gondoltam, h. ez fajta kérdése. Jövő tavasszal szívesen küldök a magjából. Korábban írtam, a hideg miatt majd egy hónapig csak kornyadoztak a tövek. Na most aztán beindultak. Hát meleg az van. Le is fotóztam az első termést, ha már kint jártam a telefonommal.
Amikor fotóztam, én is azt hittem előszőr, h. nyüveket látok, így jobban megnéztem, és tényleg csak egy kis gyökérdarab az a világos. Még a nagyítót is elővettem. Sajnos, tényleg bemozdult a kép, de már csak most vettem észre, amikor feltöltöttem.
nekem pl beköltöztek több cserepes növényembe, bollyá alakítva a gyökérzónát.
a növény elvan, sőt, azt vettem észre, még valahogy vizet is visznek be, (hangyaszorgalommal...:))) ) mert klimatizálni kell a lakást.
ellenben, ha van valami gyökérkárosító, akkor ott megjelenhetnek. most ezt a lárvát nem ismerem, de gyökér(nyaki) levéltetűnél is előfordul hangyainvázió.
biztos azt , annak a váladékát, vagy a növény által termelt folyadékot szeretik.
A bekarikázott fehér izé gyanús, de persze valószínűleg láttad volna, ha tényleg vannak rajta kukacok, esetleg a közelében a talajban barna színű bábok. Lehet, hogy csak egy fehér oldalgyökér.
Nálam még semmit nem ettek meg a hangyák, pedig sok van, a fóliában egy elég nagy boly is. Nem mondom, hogy lehetetlen, lehet, hogy csak szerencsés vagyok, de ezek itt nem esznek gyökeret.
Kiment egy újabb karfiolom. Bevittem a konyhába, h. fotót készítsek róla, A pulton legalább 8 hangya iszkolt. Lehet, h. tényleg ők a ludasok a karfiolok kipusztulásában.
Engem a hangya csak fügeéréskor zavar. Ez előtt egérragasztót kentem a törzsre, mostantól kétoldalas ragasztószalagot használok. Találtam egy darabot fiam lomosában, innen jött az ötlet.😀
Én is kint hagyom a sütőtököt ameddig csak lehet. Van amikor zöld kicsit az alja, de a ház mellett a napon besárgul. Most nagyon várom a termést, mert ingyen van, nagyon egészséges és finom is.
Régebben nehéz volt megtalálni a sütés időpontját, csak akkor lehetett ha fiam nem jött hozzám mert neki nagyon rossz még a szaga is.
Csigák ellen olvastam a kávézaccot, a fóliában kipróbáltam. Csigák így is jöttek, de ahová sok zacc jutott, ványadt lett a retek. Azóta megy a komposztra a zacc.
Én a fagyokig hagyom a tököt, ha még nem ment tönkre, minek szaggatnám fel. Jobb, ha a szárán érik a tök, nem a kamrában. Persze ha már fagyveszély van, az más, akkor leszedem. A sonkatöknek nem tesz jót, ha megcsípi a dér, a Hokkaido töknek se kell, nagy meg nincs.
A fagyok előtt én is leszedem az éretleneket is, tényleg föl lehet azokat is használni.
Nem bántom. És ha pont azt veszem le amit megtartana? 2-3db akkor is lesz 1 tövön ha nem piszkálom. Azt majd lecsípem amit augusztusban köt. Azt úgysem érleli be.
3-4 virágot hagyhatsz rajta. Annyit ha jó a talaj (tápanyagdos) kinevel. Az utána lévő virágokat csipd le. Oldalhajtást ne bántsd! Csak a virágokat csipdesd le.
Én is csak ritkán használok műtrágyát, azért elég egy zacskóval egy életre.
Van Ferticare 24-8-16. Azt írja növekedést serkentő és kötődést javító, főleg uborkához, paprikához, salátához javasolja egész nyárra. A tök ugye majdnem uborka. 😀
Mit gondolsz amíg picik a tökök, nem-e érdemesebb lenne ezzel megöntözni vagy kétszer, és később mikor már az érlelés időszaka van, akkor a tiszta káliummal? vagy elszúrom?
Na ezzel öntöztem meg a paradicsom palántákat kiültetés után, hatalmas erős szárakat neveltek, a termés szerintem elmarad a szokásától, sőt az első fürtről néhánynál a termés is leesett.
Szerintem kezdd most, az időközt nem tudom, én nem használok a kertben műtrágyát, a Wuxalt csak a cserepesek kapják. Valószínűleg van valami a csomagolásra írva.
Ja, hát akkor lehet, hogy számít. A tökök nagyon tápanyag igényesek.
Az enyémek macskaalmot kaptak. Úgy tapasztalom, hogy a használt (szilárd adalék nélküli) macskaalom csodát tesz a növényekkel. Összességében persze nem olcsóbb, mint a rendes trágya, de legalább valami hasznuk is van ezeknek a luxusállatoknak.
Ez fajtától is függ. Én nem bánnám, ha a Hokkaido tökök kicsit még nagyobbak lennének, a sonkatök is nőhet nagyra. Az igazán nagyok nálunk be sem érnek.
De lehet, hogy tényleg így van, ezért gondolom, hogy a kálium túlsúlyos talán jobb lenne, nem a nitrogént kellene nyomni. Aztán vagy számít, vagy nem.
Nálam a Rugby akkora, mint a nagy termésű fajtáim közül a közepes termetűek. Abban az ágyásban van, ahová a nem túl magasra növőket ültettem, és úgy látom, jó helyen van ott. Nekem a szára is átlagosan vastagnak tűnik a többi fajtámhoz képet. A tavalyi Armiránál viszont sokkal erősebb, az elég gyenge volt.
A termésmennyiség nem tűnik rekord közelinek, a legtöbb fajtám fürtönként több termést hoz. Most a 3. fürt virágzik, kettőn már nőnek a bogyók.
Az a napi két levél nagyon sok, pár nap, és kopasz a növény, majd el is fogy.
Amit kacsolok, azt folyamatosan vizslatom, és ahogy lecsíphető az oldalhajtás, már szedem is le. Levelet csak akkor szedek le, ha leér a földre, sárgul, vagy betegséget látok rajta. Kivéve persze a fitoftórát, ha az megjelenik, mindent érintett levelet és hajtást egyszerre le kell szedni.
Talán plusz egy tök összejöhet. Nagyságrendekkel több nem valószínű.
Olvastam, hogy lett egy Wuxal Super balkon változat nagyobb kálium tartalommal. A cserepeseimhez lehet, hogy majd kipróbálom, talán segíti a jobb terméskötést. A szőrös paprika folyamatosan szórja le a virágait. Nagyon nem izgatom magam rajta, mert így szokta, aztán végül mégis lesz rajta több, mint amennyit megeszünk, de szebb lenne több terméssel. Ha Wuxal, akkor most szerintem ez, ha lehet kapni.
Nem bántom. Olvastam hogy a sütőtököt nem metszegetjük. Ha túl messze fut akkor se szabad visszavágni, vissza kell fordítani. A paradicsom teljesen más.
Épp a napokban olvastam egy sütőtökről egy leírást, fajtajellemzőként írták le, hogy tövenként 2 tököt terem. Akkor valószínűleg semmit nem lehet csinálni, a növény ennyit tud beérlelni.
Most nem tudom mennyibe kerül, de megéri. Nekem kettő van rajta, egy nagy, ami a fólia aljáig ér, és arra tettem egy kisebbet, mert még mindig nagyon meleg volt bent, és nekem is kicsi az ajtó. Nyáron volt már 40 fok is benne.
Értem. Erről olvastam cikket. Én akkor szedem jobban a leveleket ha már kezd színesedni a pari, és ha kezdenek a levelek betegedni. Lehet egy picit korán kezdtél bele.
Idén még nem volt olyan meleg, hogy ez akár fóliában gondot okozhatott volna, inkább a sok tápanyag, valószínűleg nitrogén túlsúly lehet az oka.
A mi fóliánk ajtaja kisebb, mint Tintusé és csak az egyik oldal van nyitva. Egész nyáron szépen terem bent a paprika, pedig biztos, hogy sokszor fölmegy a hőmérséklet bőven 32 °C fölé. Igaz, hogy nem egész napra, időnként délről árnyékolja a diófa, de amíg süti a nap, döglesztő meleg van odabent.
Paradicsomot viszont nem ültetek oda, annak tényleg túl meleg lenne, nem kötne.
32 fok felett a paprika nem köt. A kicsi ajtó miatt nem tud szellőzni . A hagymára szórj valamilyen réz tartalmú szert + NONIT -ot keverj hozzá, hogy ragadjon is a hagyma levelekre. Ha nem tudod megváltoztatni a fólia klímáját akkor inkább uborkát tegyél bele a paprikákat meg kívülre. szerintem.
Az "erő" a zöld növényi részekben (elsősorban a levelekben) van. Ott történik meg a "csoda", szervetlen anyagokból szervesek képződnek a fény hatására. Ez táplálja nemcsak a növény egyéb részeit, hanem ez az alapja a földi táplálékláncnak.
Pár paradicsom egy-egy levele elkezdett rozsdásodni. Ti mit csináltok vele ilyen esetben? Úgy általában is mivel kezelitek? Rezoxiklorid-ra gondoltam, esetleg wuxal erősítésként.
A paradicsomnak nem korai ennyire leszedni a levelét? Én még csak azokat szedtem le, amik elérték a földet. De olyan is van amelyiket csak visszacsíptem.
Egy hosszabb tetőlécre becsavarsz megfelelő távolságra ( paprika elágazás +felső drót +40-50 centi ) és a zsineg gombolyagot e két csavar köré tekered az egyik végén elvágod és már meg is van a szükséges zsinór hossz. Nem kel egyenként darabolgatni.
Ha nem éri egész nap a napsütés, és csak akkor van lekókadva, mikor éppen rásüt a nap, akkor ne izgasd magad, szoktak így viselkedni a növények. Nálam a félárnyékban lévő paradicsomok csinálják ezt már évek óta, de azért teremnek a fagyokig. Teljes napon jobb lenne, többet is teremének, de olyan hely nem jut mindnek.
nevelgetek egy to sargadinnyet az erkelyen, amolyan micsurin modra :) mostanra kisse lekonyultak a levelei. tul melege lehet? napot csak delelott kb 11-ig kap. csopogteto ontozest csinaltam, kb naponta elfogy masfel liter viz. eddig egy oldalhajtast hozott, azt most csiptem vissza az utolso virag utan. vannak rajta termo bimbok, tapozzam? eddig is kapott idonkent a vizebe valami voldur+magnezium kutyulekot.
A burgonyát 65-70 cm. sortávra vetem mert mikor betölteni kell akkor pont elfér az elektromos kapa a sorok között egyrészt fellazítja a földet másrészt gyomtalanít harmadrészt félig be is takarja a sorokat és könnyebb a sorokat kézi kapával betölteni.
Káposzta félét semmit se ültetek mert nem szeretem nézni a hernyókat.... már pedig előbb-utóbb lennének. Korai karaláb az volt. Ma is abból volt leves de már két hernyót találtam a leveleken ezért kiszedtem fiatalon mind, ment a levesbe meg a fagyasztóba lekockázva.
A fóliába 9 méternyiből a fele fogyott el , nem mértem mennyi lett betakarítva, nem is lenne értelme hiszen nyílván azért szedem korán, hogy ne kelljen a boltba megvenni kilóját ezerért viszont amit korán kiszedek azok nem is lehetnek túl nagyok.. A szabadföldön 27 méternyi van most teljes virágzásban.
Többen panaszkodtok a zöldbab rossz kelésére majd meglátom nálam mi történik.
Ugyan azt az uborkafajtát ültettem a fóliába is no a fóliás már háromszor akkora , a szára és a levelei is. Azért ezt a fürtös ubit enni reggelihez sokkal finomabb mint a bolti kígyóubi.
Szerintem még bab és a cékla is jó lehet. A bab nem tudom mennyire bírja a forróságot, mert gondolom a következő 2 hónapban melegebb lesz bent mint a szabadban. Azt olvastam, lehet 50 fok is. De mint tudjuk vészmadarak is vannak.
Sok mindentől függ a dolog. A növények vízigénye eltérő. Egyik mélyebbre gyökerezik, a másik nem képes erre. A karalábét pl. ajánlatos gyakran öntözni, mert sekélyen gyökerezik, és ha szárazság van, fás lesz. Egy mélyre nyúlásra is képes növénynél viszont érdemes szüneteket tartani, hogy tényleg lefele terjeszkedjen, így strapabíróbb lesz.
A hűvös-esős időt túlélő dinnye palántákból 3 magmaradt. Van rajtuk pici dinnye is. A pótlásnak vetettek nagyon kicsik. Nem sok reményt fűzök hozzájuk.
Nekem már van annyi cukkinim hogy másnak is jut, bizony ám! És van uborkám és paradicsomom a cserepeseken. A kertiekkel jól kitoltam azzal, hogy megöntöztem őket Ferticaréval. Hatalmas erős száruk van, de alig látok rajtuk paradicsomot. A későn vetett Kecskeméti nem tudom hanyas pedig virágzik, van amelyik már 2 csokor virágot is mutat. Sokat kiültettem látva a többi nyomorát, nagyon remélem finom lesz, mert befőzni szánom és sok kell. Nagyon rákaptam a paradicsom lére de csak az édeset szeretem, a savasat nem.
Nálam eddig mindig úgy volt, hogy mire a levele elszáradt, eltűnt a burok is gerezdekről. Akkor szoktam fölszedni, mikor már szárad, de még van egy-két zöld levele is.
Amúgy a nagykönyv szerint mikor kell felszedni a fokhagymát? Azt tudom, hogy az őszi korábban lesz szedésérett, de még csak június közepe van és már a fele a földön fekszik. Kezdő koromban jártam úgy hogy addig vártam hogy elszáradjon a szára hogy az összes fej szétesett.
Kezd elfeküdni az őszi fokhagymám. Kicsit korainak tartom. Tavaly hagytam magot érlelni pár fejet, aztán ősszel sűrűn elszórtam egy sorba azzal a gondolattal hogy idén ősszel majd ezeket a gerezd nélküli fokhagymákat használom vetésre. Ahogy én elképzeltem. Ezek már nagyon elfeküdtek, száradtak, ma kiszedtem. Alig van benne gerezd nélküli. Mostmár sajnálom, hogy idén nem hagytam virágozni.
Én a rosszul kelt petrezselymet, sárgarépát, céklát, stb. is az egyeléskor kiemelt sarjakkal pótolom. Ügyesen kell csinálni, hogy mindegyiken maradjon valami kis föld, úgy jobb arányban fogja meg. És persze rögtön belocsolni!
De kár! Nagyon szeretnék, ami volt nem bírta ki a telet, aztán most olvastam hogy 5 fok feletti hőmérsékletre van szüksége a túléléshez. Ha sikerülne szereznem, bent teleltetném ki.
Más. A lányom kertjét elöntötte a víz, belvizes terület. 3 napi szivattyúzással mostmár szárad, de nem sok minden bírta ki. Nálam van sok magról kelt paradicsom, a nagyobbak már arasznál nagyobbak. Nem értem rá kigyomlálni, mind a sorokban van, a sorözökben kapáltam, mulcsolok. Ha ezeket elülteti és megmaradnak lesz rajtuk idén termés?
És pont most megyek Norvégiába....3-4 nap és szedhető lesz a nagyon szép csemege kukorica. Jól jár a közvetlen szomszédom ... amiért nyitják-zárják a fóliát, leszedik a termést üzemelik a csepegtetőket stb. hát két hétig nem kell piacra menniük. 
A rygby a csúcsos , hasonlít az ökörszívhaz csak ez folyton érő.
Megértek az első darabok. Ez az "ötújjas " füge 5 db majdnem egy kiló. persze majd a második érés szeptember végén kisebb lesz. Figyelni kell mert a hangyák hamar megtámadják .
🤣
