Ezt én is szeretem, de a multikat nem szólítja fel senki, hogy ne csomagoljanak külön fóliába minden öt dekagramm szalámit, sem más egyebet, mert a műanyag is kőolajból készül! Gyerekkoromban egy csomagoló anyagot ismert a hentes, a zsírpapírt, mégsem volt több beteg, mint most! Fejétől bűzlik a hal mindig.
Azt azért vegyük észre, hogy a Joule és a kWh olyan viszonyban van egymással, mint a m/s és a km/óra. Annyi csak a különbség, hogy a m/s nincsen tudósról elnevezve...
Így van ez, én például kimondottan utálom amikor az energiatakarékosságra akarják idomítani a népet, meg hogy ne dobd el a rágót mert akkor aztán vége a földnek.
Fentről meg magasról tojnak az egészre, csodálkoznak ha az egyszeri ember kiviszi a mezőre a szemetet, nem értek vele egyet, de tök igaza van, a környékünkön 30km-es körzetbe nincs szemétlerakó, csak autóval tudod kivinni, ott is neked kell lapátolnod, az idősek autó nélkül meg vannak lőve.
A szelektív gyűjtés megint kamu, kirakják a szelektív gyűjtőket, a becsületes polgár szépen kiválogatja, jön a kukásautó és szépen egybeborít mindent, meg az anyátokat.
A másik, a tipikus kapcsold ki a tévét a konektornál mert hú de sokat fogyaszt, az, hogy az összes elektronikai boltban megy az összes tv stb., a postán, a gyogyszertárban, a kormányhivataloknál mindenhol ott az elektromos kijelző, meg sorszámkiadó automata, a jelzőtáblák az utakon, egyre több az elektromos, ezekkel mi van?
Mindig a kisembert hülyítik, sokan megeszik, én már nem.
A levegőt Kínának kellene megoldani mert onnan sok szemét jön és sorolhatnánk az országokat, de egy sem a kisemberen múlik.
A szomogot a fővárosban elektromos autókkal lehetne megoldani, de ugye annak is marha drágának kell lennie, pedig egyszerű mint a faék.
Hány évtizede is létezik ólomakksis targonca? Egész nap mész vele, munkát végez és még akkor sem merül le, nem kell mindgyárt szuperakksi, nagyon sokan egyedül vagy ketten járnak dolgozni, bővel elég lenne egy ólomakksis mopedautó sokaknak.
Az SI mértékegység-rendszert valószínűleg politikusok és akadémikusok alakították ki. Ezen két faj közös jellemzője, hogy halvány fogalma sincs a való életről.
1963 -ban télen egy vidéki egyetemről jöttem fel Pestre, annak is a közepébe.... a Veress Pálné utcai közgáz koliba mentünk egy osztálytársat meglátogatni. Az egy emblamitikus koli volt. A közgázé- Amig a Dimitrovtértől a Veress Pálné utcába értük, megjegyzi egyik évfolyamtárs, hogy csípi a szemét a köd, a szmog, meg a fene.
Az autók száma a mostaninak tizede, de inkább huszada, a kémények viszont füstőltek, 'jó' kénes szenet égettek el.
Kicsit túlszűkítetted nekem a lehetőségeket, nem? :) Jó, hogy nem azt kéred, hogy mutassak neked lórántffy géza tavalyi posztjaiban olyat, ahol megajoulet ír...
Mondom, mi köznép vagyunk, más forrásokat keresünk és használunk, mint a profik. Talán kérd meg a témaindító barátunk energetikus ismerőseit, hogy idézzék a forrásaikat!
De az energia az joule. Értem, hogy nem ezt használja a köznép, de attól még így van. Mint ahogyan a sebesség meg m/s, hiába km/órázunk mi... ;)
Mutass olyan anyagokat az interneten, ahol igazi, gyakorlati épület-energetikai szakember (és nem lelkes fizikatanár illetve tudálékos bölcsész) joule-ban fejezi ki egy puffertartályban, hőtárolós kályhában, épület hőtároló falaiban, stb. tárolt ENERGIÁT :)
Azért azt lássuk be, hogy az energia mértékegysége a joule.
Persze, hogy nem ezt használják, amikor nem az energiát akarják kifejezni, hanem a teljesítményt, teljesítményigényt, mint a felhozott példáid 80%-ában. (ezek mértékegységei mindenütt watt, kilowatt, kWh, W/m2, W/m2K, meg ilyenek) ;)
Ahol nem kerül elő a teljesítmény, joule a használatos. Így adják meg az energiahordozók energiatartalmát is (J/kg). (Mondjuk a szél, a nap esetében ugye nem tudunk teljesítmény nélküli energiatartalomról beszélni, mert ezek időtől függnek. Ha most nem veszed ki a szélből az energiát, az elvész... Ezek nem is energiaforrások, hanem teljesítményforrások.. :)
A kWh a köznépnek készült, hogy tudják értelmezni, mennyit fogyaszt óránként a 2kW-os olajradiátoruk. Ezért ha TE nézel körül a világban, valóban inkább látsz Wh-t, de ha a szakember néz körül, hidd el, ő más forrásokat olvas, ott el tudom képzelni, hogy joulet használnak...
Régen azt sem mondták be Budapesten, amikor felrobbant egy atomerőmű Ukrajnában, az átlgember ugyanúgy le volt szarva, mint mostanában pl Kínában. Ehhez képest ma már van egészségügyi határérték meg riasztási rendszer. Most már csak a jó levegőre kell várni egy kicsit :)
Szerintem ha mindenki gumicsizmával tüzelne, még annak a légszennyezése is elenyésző lenne a rengeteg dízel autó és az ipar PM10 por-kibocsátásához képest.
Egyszerűen az van, hogy az egész évben kibocsátott finom por most (az ország nagy részén) nem száll el a széllel, hanem lesüllyed és megül.
gyerekkoromban Bp.-en mindenki szénnel fűtött, ráadásul minden gyár 110% járt, mégsem volt szmogriadó, pedig majd megfulladtunk az utcán ködös időben a széngáztól!
Ma meg jó ha félmillió magyar él Pesten, de riogatják a népet! Vicc!
ha a hőmennyiséget közvetlenül kazánokon mérjük, akkor a régivacak kazánnal 1 kWh gáz-hő kb 17-18 Ft-ba kerül,
ilyen nedvességű tűzifából, átlagos kazánnal és ilyen tüzelési stílussal kb 1200 kWh hőre számítanék erdei köbméterenként, tehát 1 kWh tűzifa-hő szerintem kb 18 Ft-ba kerül nekik (ha 22.000 Ft-ét veszik).
Magyarán ha átkapcsolnának a gázkazánra, akkor szerintem náluk valószínűleg kb ugyanannyiba kerülne a ház gázfűtése, mint most fával. Ki kell próbálni: egy hónapra átállni gázra, előtte-utána felírni a gázóra állást (levonni belőle a főzést/melegvizet) és abból már lehet pontosabban saccolgatni.
- a fát frissen veszik, amikor elfogy, akkor vesznek újat (nem szárad nemhogy évekig, még hónapokig sem)
- a tüzet fojtják (ne legyen túl meleg/ne égjen le túl gyorsan
- a fa erdei köbméterét 21-23 ezerért veszik
Amiért kérdezem: a szüleim házáról van szó, kb. 300.000ft egy szezon. Szerintük min. 500.000 lenne gázzal. Szerintem nem. Arra gondoltam, hogy jövő télre fölajánlom, hogy fűtsenek gázzal, amennyivel az ideinél többet költenek, azt kifizetem. De Krőzus nem vagyok...
A hőszigetelős fórumban minden évben elég sokszor ki van számolva a gázzal előállított kWh ára és akinek 13 forintnál lényegesen kevesebb jött ki, arról eddig mindig kiderült, hogy
- kifelejtett valamit a számításból (pl a havi alapdíjat),
- vagy ragaszkodott egy álomvilághoz (pl tényleges és folyamatosan 110%-os kondenzációs kazán-hatásfok)
- vagy valamelyik cég/szolgáltató álcázott titkos ügynöke és megpróbált parasztvakítani bennünket ;)
És ez a kb 13 forint is egy alsó összeg, mert akinek nem kondenzációs a kazánja és azok közül is egy régebbi típus, az nemiken ússza meg 17-18 forint alatt a gázhőt.
"Körülöttem minden energetikus szakember Megajoule-ban,"
Néz körül egy picit a világban/interneten: a különböző hőszigetelő anyagok jósága, az összes építőanyag energetikai jellemzői, a házba bejövő elektromos energia mennyisége a napelemek, napkollektorok nyeresége, az akkumulátorok és egyéb tárolók tárolóképessége, az összes kazán, hőszivattyú, bojler, fűtótest, radiátor, felületfűtés, az ablakok jósága és napnyeresége, stb stb. - ezek mértékegységei mindenütt watt, kilowatt, kWh, W/m2, W/m2K, meg ilyenek (egyedül a gázszolgáltatók olyan marhák, hogy kilógnak ebből az egységes ezért könnyen áttekinthető világból).
Ráadásul az épület-energetikai szoftverek is kilowattórában kérik az adatokat és kilowattórában is köpik ki az eredményeket.
Tehát ha a környezetedben minden energetikai szakember mindent joule-ban számol, akkor azoknak vagy semmi közük az épület-energetikához, vagy nem ezen a bolygón élnek :)
Szerintem jól számolsz. Az elmúlt években többször számolgattuk/számolgatták, és ez a brikett=gáz tűnik igaznak.
Persze abban igaza van Eleknek, hogy sokan nem tudnak/akarnak "normálisan" tüzelni (öcsém is panaszkodik, hogy most vett fát, és nem akar normálisan égni - még szép hogy nem).
A legjobb buli az évekre előre megvásárolt tüzifa, nagy mennyiségben, valamilyen módon akár lényegesen a piaci ár alatt (erdészeteknél is szokott lenni ilyen akció). Hozzá pedig az a felhasználó, aki ezt otthon úgy feldolgozza, hogy nem forintosítja a munkáját, hanem azt mondja, hogy a jó levegőn szívesen mozgott/sportolt.
Igazad van, nem szakterületem az épület-energetika. Nincs ilyen irányú végzettségem. Közgazdasági végzettségem van és energetikai szektorban dolgozok. Körülöttem minden energetikus szakember Megajoule-ban, vagy méginkább Petajoule-ban beszél, ha hőmennyiségről van szó. Megawattot inkább csak akkor használnak, ha egy kazán teljesítményéről beszélgetnek.
Akkor kWh-ban a számok:
A gáz ára 3Ft/MJ (ezt írják a számlára a lelkes laikus fizikatanárok:o)), azaz 0,84Ft/kWh
A brikett ára 2,3Ft/MJ, azaz 8,2Ft/kWh
Egy átlagos gázkazánban a bevitt energia 90%-a hasznosul, tehát 0,84 Ft-ért csak 0,9kWh mennyiséget viszünk be a rendszerbe, így 1kWh-t 11,9Ft-ért viszünk be a rendszerbe.
Ha a fakazán hatásfokát 70%-ra veszem, akkor 11,7Ft-ba kerül egy kWh betáplált mennyiség. Tehát kb. egálban van a gázzal a brikett, de itt mindenki azt vallja, hogy a fa olcsóbb a brikettnél, tehát akkor a fának olcsóbbnak kell lennie a gáznál is.
Az, hogy a rendszerben utána mi van, szerintem egy összehasonlító elemzésnél csak félrevezető lehet. Ilyen hibákat általában akkor szoktak elkövetni, amikor olyan emberek szoktak pénzügyi tanácsot adni, akik lelkes amatőr gazdasági szakemberek :o)
"itt most az elméleti legnagyobb elbaszást hasonlítottad össze egy elméleti legjobb gázos rendszerrel."
Így van. De számos fórumon szinte mindenki úgy tuggya, hogy "a fatüzelés sokkal olcsóbb, mint a gáz". Ezt így általánosságban kimondani egetverő baromság, amit sajnos nagyon kevesen tudnak. Ezért ragadtam meg az alkalmat annak bemutatására, hogy a való élet milyen rohadt mesze lehet a kocsmai (és egyes internetes fórumokon hemzsegő) energetikai "szaktanácsadók" okosságaitól.
Úgy is fogalmazhattam volna, hogy fatüzeléssel valóban jócskán le lehet menni a gázfűtés ára alá, azonban a fával fűtő emberek többségének ez soha nem fog sikerülni, mert vagy vacak a fűtésrendszerének a hatásfoka, vagy nem ért a tűzifához, de legtöbb esetben mindkettő igaz :)
Az általam felvázolt házban a pincébe helyezett csövezés elviszi a fűtéshő 40-50 százalékát. Ha a háziak csak a fatüzelésű kazánt cserélik le gázosra a pincében, azzal mindössze azt érik el, hogy a borzalmas csövezés attól kezdve nem a fa, hanem a gázfűtés hatásfokát rontja le kb a felére.
"kérem szóljatok, ha valahol hibás az elméletem, vagy a számításom!"
Az egész épület-energetika kWh alapon számol (így könnyű bármit bármibe átszámolni/összehasonlítani), én is mindent abban számolok. Ezért ha kilowattórában számoltál volna, akkor egy kilométerről kiszúrnám az esetleges híbát.
A megajoule alapú számolás a lelkes laikusok és az iskolai fizikatanárok világa, arrafelé rám nem számíthatsz. :)
Ez az összevetés kicsit sarkosra sikeredett. Kotit kérdése arra vonatkozott, hogy mi lenne, ha ugyanezt a házat gázzal fűtenék, gondolom ugyanezzel a rendszerrel. Ha a gáznál egy jól megtervezett rendszerrel és modern kazánnal számolsz, akkor érdemes lenne ennek a rendszernek a bekerülési és beüzemelési költségeit is figyelembe venni, aztán - legalább jelenértéken - megtérülést számítani.
Az én összevetésem tényeken alapul, és azonos rendszert feltételez. Azonban egy dolgot elnéztem: a földgáznál figyelembe vett 2,364Ft/MJ érték nettó. Ezt elnéztem. Tehát az bruttó 3FT/MJ. Így nálam a fa a nyerő.
Még egyszer kérem szóljatok, ha valahol hibás az elméletem, vagy a számításom!
"Tehát a fenti 40/13 forintból látható, hogy ha a fatüzelésű rendszert nem profi csinálta és nem profi működteti, akkor a fatüzelés akár háromszor drágább is lehet, mint a gázfűtés. Persze az is igaz, hogy egy okosan kiépített és okosan üzemeltetett fatüzelésű rendszerrel viszont jócskán alá lehet menni a gázhő árának."
Ez pontosan így van!
Persze itt most az elméleti legnagyobb elbaszást hasonlítottad össze egy elméleti legjobb gázos rendszerrel.
Tehát ha korrektek akarnánk lenni, akkor egy átlagos pl cserépkályhás fatüzelést vetnénk össze egy kondenz kazánnal.
Sajnos ennél SOKKAL több információ kellene még egy durva saccoláshoz is.
Mondok egy példát
- szokásos hatásfokú kazán (prospektusban 80%, otthon már csak 60%)
- szokásos hülye tüzelési módszer (jól megtömjük, alulról meggyúccsuk, oszt jól lefojcsuk, hogy ritkán kejjen hozzányúni)
- a kazántest nincs rendesen hőszigetelve, tehát a felülete a pincét fűti
- az összes fűtéscső, csap, elágazás és keringetőszintén a pincét fűti (a csövezés a pincében megy végig a radiátorokig)
- a forró fűtéscső 14 helyen van átvezetve a pincefödémen, jól körbeöntve gipsszel, nehogy feljöjjön az egér (és a cső jó erősen fűthesse a hideg födémet)
- a tűzifát rendes bolti áron veszik
- a tűzifát nem száritgatják jövő évig, ősszel veszik félvizesen és még aszon a télen el is tüzelik
A fenti okosság-halmaz** eredménye: minden kolwattóra hőmennyiség kb 30-40 Ft-ba kerül fával előállítva.
Egy másik példa:
Kondenzációs gázkazán a lakótérben elhelyezve, minden radiátor-cső szintén a lakótérben vezetve és a faláttöréseknél hőszigetelve: 1 kWh hőmennyiség 13 Ft gázzal előállítva.
Tehát a fenti 40/13 forintból látható, hogy ha a fatüzelésű rendszert nem profi csinálta és nem profi működteti, akkor a fatüzelés akár háromszor drágább is lehet, mint a gázfűtés. Persze az is igaz, hogy egy okosan kiépített és okosan üzemeltetett fatüzelésű rendszerrel viszont jócskán alá lehet menni a gázhő árának.
(** Ne gondold, hogy ezt a házat csak én találtam ki és a valóságban nem létezhet ennyire szar rendszer. Családi házak (tíz)ezreiben van ennyire, vagy majdnem ennyire vacak fűtésrendszer. És a lakók teljesen biztosak abban, hogy a gázfűtés még drágább lenne :)
adott egy családi ház, a szuterénben lévő vegyestüzelésü kazánnal és radiátorokkal fűtik. Egyszerre kb. 2 erdei méter fát vesznek. Felvágják, hasogatni inkább csak gyújtósnak, eltüzelik (mit ad isten :) ) és ahogy elfogyóban van megveszik a következő adag fát. Mennyivel lenne szerintetek drágább/olcsóbb gázzal fűteni?
"Akkor egy nyomásra működő szelep nem feltétlen csak gőzt tud elengedni, hanem még akár forró vizet is?"
A túlnyomásszelep nem pont ott van beépítve, ahol a gőzbuborék keletkezik, a csőben a szelep felé táguló gőz vizet tol maga előtt, mielőtt maga a gőz odaér a vészkijárathoz. Ráadásul az első lefúvás után látszólag helyreáll a rend és újra víz kerül a szelephez, de úgy gőzbuborék keletkezhet... tehát a víz-spriccelés akár visszatérő jelenség is lehet.
Magyarul a túlnyomás szelep elvezető csövével készülj a legrosszabbra: akár néhány másodpercenként több deci (liter?) 99,9 fokos forró víz spriccelésére.
Én ezt nem a lefolyóba vezetném, mert a műanyag cső megolvadhat a forró víztől. Vas csővel kivezetném a házból vízszintesen min. 10 centire el a faltól, oszt hadd köpködjön ki a kertbe :)
Ha kinyit a nyomásra vagy hőre nyitó biztonsági, akkor ott lehet gőz, és forróvíz is, egyik se szerencsés a lakásban... ráadásul ez nyomással jön, fröcsköl, stb. ezért kell biztonságosan csővezetékben elvezetni, úgy, hogy még véletlenül se forrázhassa le magát senki, a kivezetésnél se.
"kivezetését vagy csatornába, vagy olyan helyre kell tenni ahol nem okozhat balesetet ( udvar, vagy ki a tetőre)."
Akkor egy nyomásra működő szelep nem feltétlen csak gőzt tud elengedni, hanem még akár forró vizet is? Ha csak gőz jöhetne ki rajta, akkor ennek gondolom nem kellene további elvezetés, mert végső soron a lakótér elbírja azt a gőz mennyiséget, de ha itt még forró víz is távozhat, akkor nyílván kellene plusz csövezés.
A biztonsági hűtőkör rajta van a rendszeren, szerintem enélkül nem is engednének zárt rendszert beüzemelni. Inkább csak arra vonatkozott a kérdésem, hogy ilyen rendszerekbe szoktak-e olyan nyomásra nyíló szelepeket berakni, ami akkor segíthet, hogy ha a hűtőkörrel valami gond van. Tudom, hogy ennek rettentő kicsi az esélye, de kíváncsi vagyok a gyakorlati tapasztalatokra.
Elviseli a rendszernyomást, de nem javasolnám a nyitogatását "forrás" közelében, a légtelenítő szelepek belülről műanyag elemeket is tartalmaznak, nem biztos, hogy tolerálják a gőz hőmérsékletét, ráadásul a keresztmetszete se elegendő. Az e.kamin 1,5 bar rendszernyomást engedélyez ez a szelep megfelel, https://www.gepeszbolt.hu/210-biztonsagi-szelep-futovizhez lehetőleg az előremenő vezetékre a kandallóhoz a lehető legközelebb kell tenni, de megfelel a másik kilépő csonk is, (nekem ott a termosztát szondája van) a kivezetését vagy csatornába, vagy olyan helyre kell tenni ahol nem okozhat balesetet ( udvar, vagy ki a tetőre).
Tehát akkor ez egy olyan szelep, ami elég nagy nyomást kibír, gyakorlatilag egy záró elem, de ha gőzképződés környékén manuálisan kinyitnám, akkor ki tudna rajta jönni a gőz?
Egy ilyen biztonsági szelepet a záródugóba is be lehet építeni vagy inkább az előremenő csövére kellene applikálni?
azonos kg, persze próbálgatom, hogy a napraforgós, a vegyes stb..melyik a jobb, de most ne menjünk bele számolgatásokba, pontosan nem tudom megmondani, de mivel évek óta akáccal fűtök és tudom milyen mennyiséggel, milyen hőfok érhető el a kályha oldalánál, így lehet érzékelni, hogy nyomja a hőt rendesen...
Nem tudom ki mit tapasztalt, de itt van mellettem a cserépkályha, és a full száraz hasogatott akác.
Ugyan nem éri meg jobban a brikett, de ugyanolyan mennyiség mellett jóval nagyobb hőt produkál,persze megérné, ha olcsóbb lenne valamivel, de kiegészítésnek, pótlásnak ha elfogy a fa, kiváló.
A gáz és a tűzifa ára régiónként változó. Tegnap kiszámoltam, hogy nálunk mennyibe kerül 1MJ tűzifából, illetve napraforgóhéjból. 2,3Ft ha jól emlékszem. A gáz ára mifelénk egész pontosan 2,364 Ft/MJ. Ha figyelembe vesszük, hogy ezt a bevitt mennyiséget egy gázkazán kb. 90%-os hatásfokkal hasznosítja, a kandalló pedig max. 70-80%-kal (ha vízteres), akkor valamivel olcsóbb a gáz, de nem számottevő a különbség. De ugye földgázt nem tudunk számla (ÁFA) nélkül vásárolni...
Nem biztos. A fenyőt igen, a kőrist nem. A legjobb a kg/kg összevetés. Az is módosíthat ha pl. a brikett nem fából van, hanem valami olajos hulladékból. Lehet jobb a fűtőértéke. Rosszabb is lehet, ha homok is van benne.
"tehát a brikett többnyire lényegesen jobban fűt, mint ugyanolyan súlyú tűzifa."
Akkor utoljára. A száraz fa 15% körül van, a brikett 10% körül. Mindkettő lehet ennél kevesebb, de nem sokkal. A nem száraz fa ennél több, a brikett elvileg nem nedvesedik vissza a csomagolás miatt. Ha a brikett jó minőségű, akkor fából van, nem homokból, így a fűtőértéke is annak megfelelő. Nincs a kettő között nagy különbség, azaz a lényegesen jobban fűt egyszerűen nem igaz.
"Zárt rendszernél minden esetben elegendő a biztonsági hűtőkör 95 fokra nyitó szeleppel vagy érdemes lehet valahogyan olyan szelepet is beépíteni, ami végső esetben ki tudja engedni a gőzt?"
Érdemes beépíteni, sőt az egyik rajzon szerepel is, természetesen kell egy automata rendszertöltő szelep is. Ja és mellé egy nyomásra nyitó biztonsági szelep, ha esetleg még nincs.
"Beüzemelésnél csak a bekötéseket vizsgálta meg a beüzemelő, de a hűtőkör nem lett kipróbálva sem túlfűtéssel, sem a szelepen található gomb manuális lenyomásával. Ez így jó, mert ezeket a szelepeket a gyárban rendesen tesztelik és fölösleges akár egy alkalommal is túlterhelni a rendszert vagy jó lenne, hogy ha egyszer kontrollált keret között tesztelve lenne a hűtőkör?"
A nyomógomb lenyomásával lehet ellenőrizni, hogy a szelep átjárható. Elméletileg többször is működhetnek ezek a szelepek hőre, de az is előfordulhat, hogy első működéskor megmakkan. Nekem már működött, nincs baja. Ha hőre is kiakarod próbálni, akkor ki kell venni a szondát a kandallótestből, és egy fazék forróvízbe kell tenni, és azt melegíteni, ha esetleg nem működne akkor se forralod fel a kandalló vizét.
"A neten talált bekötési rajzok szerint a 95 fokos szelepet a hűtőkör kivezető pontjára kell kötni, tehát a spirálban folyamatosan víz van. Nekem viszont a 95 fokos szelep a bemenő oldalra van kötve, tehát a spirálban lévő csőnek üresnek kell lennie, soha nem folyt még át rajta víz. Ez a bekötés így is megfelelő?"
Megfelelő így, nekem is így van, gyárilagy így volt rászerelve. A lényeg, hogy a szelep áramlási iránynak megfelelően legyen beépítve, esetleg lehet még elé szerelni egy nyomáscsökkentő szelepet.
"a közepe meg peches esetben csak öt év múlva érné utol szárazságban, csakhogy már előtte felhasogatja és eltüzeli valaki, aki azt hiszi boldogan, hogy ő most száraz fával tüzel."
Ez pontosan így van!
8%-on áll a két éve száradó tölgyem - felhasogatva - és happy voltam! Aztán amikor hasítottam rajta még egyet, ott már 15% volt.... tudom, hogy ez már légszáraz belül is, csak azért írom, hogy még jó esetben is a belseje 2x annyi vizet tartalmaz mint a külseje!
"Erdei köbméter és keményfa, szárazsága persze kérdéses."
A fa száradási sebességét durván lassítja, ha nincs felhasogatva. Ezért aki méterben veszi/tárolja a fát, az ne higgye azt, hogy gyorsan ki fog száradni. A vastag rönk külső része hamar kiszárad (ezt szokták műszerrel méregetni a fakereskedők meg az amatőr favásárlók ;) a közepe meg peches esetben csak öt év múlva érné utol szárazságban, csakhogy már előtte felhasogatja és eltüzeli valaki, aki azt hiszi boldogan, hogy ő most száraz fával tüzel.
Nálunk szinte csak akác tűzifa kapható, a hasogatott akác mázsánkénti ára 3.000Ft körül mozog, és folyamatosan emelkedik.
Idén tudtam vásárolni napraforgóhéjból készült brikettet, melynek mázsánkénti ára 4.200Ft. Mindkét ár tartalmazza az ÁFÁ-t. Azért hasogatott tűzifával számolok, mert az hasonlóan "konyhakész", mint a brikett.
Elméletben:
Az akácnál 15%-os nedvességtartalom mellett 15,8MJ/Kg fűtőértékkel számolva 1,9Ft/MJ a számított egységár.
A brikettnél a gyártó 11%-ban maximálja a nedvességtartalmat, és minimum 19MJ/Kg az energiatartalmat garantál (ami szerintem meg is van), így 2,2Ft-ba kerül egy MJ, de ha nem hiszünk neki, és 18MJ-lal számolunk, akkor 2,3Ft/MJ-t kapunk.
Gyakorlatban a legjobb kapható akác nálunk 30%-os nedvességtartalommal rendelkezik, ehhez kb. 12-13MJ/Kg fűtőérték rendelhető. Ha 12,8-cal számolunk, akkor a kapott 2,3 Ft/MJ érték pont megegyezik a brikettével. Lehet, hogy az ország túlnyomó részén gazdaságosabb a tűzifa, de azért vannak kivételek :o)
Igen, lehet azt mondani, hogy kiszárítom magamnak a tűzifát, de az már nem azt mutatja, hogy mit kapunk a pénzünkért, hanem azt, hogy mit tudunk belőle csinálni.
Kg/kg kell vizsgálni a brikett vs fa kérdést. Mert térfogatnál - azonos térfogatnál a brikett nehezebb, ergo több hőt fog adni. Egyszerű: jobban össze tudják préselni.
Tehát szemre nem tenném be - csak tapasztalat után - a kályhába! Ha 1 rúd 2 kg, akkor 2 kg akáccal kell összevetni!
Most mondom - tudom más az eladók és érdekeltek pr-je - a brikett ár/érték arányban el fog bukni a fával szemben! Magyarul jóval drágább!!
2 kalodát venni drága..... annyira nem tudsz alkudni sem, és egy normális teherkocsira 8 kaloda fér fel. Ha 2 kalodánként veszed - mindenképpen nagy kocsi kell ugyanis, hogy le tudja daruzni - akkor fuvaronként rászámolhatsz még egy 10-est! Hát így drága lesz! És száraz sem lesz.
Ennél sztem a gáz olcsóbb, főleg, hogy a vegyes kazánok hatásfoka ölég szar, ráadásul a szuterénből még vesztesége is van a csöveknek.....
Korábban egyszer próbáltam henger-brikettet, 2 éves száraz hasított akácfa hasonlítási alapom van.
Az akácot szeretem mert kevés a hamuja és jó a hőértéke, arról nem is beszélve, hogy könnyű hasítani.
Szóval így, hogy full száraz az akác, és tudom mennyit kell rakni, még így is vigyázni kellett, hogy mennyi brikettet rakok a kályhára, mert iszonyatosan nagy hőt adott, tényleg nem rossz.
A minőségi különbségekkel viszont nem vagyok tisztába.
Egyre többet tudok meg az Idro 50 zárt rendszerű vízteres kandallóm működéséről és a következő biztonsági kérdések merültek fel bennem.
Zárt rendszernél minden esetben elegendő a biztonsági hűtőkör 95 fokra nyitó szeleppel vagy érdemes lehet valahogyan olyan szelepet is beépíteni, ami végső esetben ki tudja engedni a gőzt?
Beüzemelésnél csak a bekötéseket vizsgálta meg a beüzemelő, de a hűtőkör nem lett kipróbálva sem túlfűtéssel, sem a szelepen található gomb manuális lenyomásával. Ez így jó, mert ezeket a szelepeket a gyárban rendesen tesztelik és fölösleges akár egy alkalommal is túlterhelni a rendszert vagy jó lenne, hogy ha egyszer kontrollált keret között tesztelve lenne a hűtőkör?
A neten talált bekötési rajzok szerint a 95 fokos szelepet a hűtőkör kivezető pontjára kell kötni, tehát a spirálban folyamatosan víz van. Nekem viszont a 95 fokos szelep a bemenő oldalra van kötve, tehát a spirálban lévő csőnek üresnek kell lennie, soha nem folyt még át rajta víz. Ez a bekötés így is megfelelő?
A már többször előkerült kérdést tenném föl: adott egy családi ház, a szuterénben lévő vegyestüzelésü kazánnal és radiátorokkal fűtik. Egyszerre kb. 2 erdei méter fát vesznek. Felvágják, hasogatni inkább csak gyújtósnak, eltüzelik (mit ad isten :) ) és ahogy elfogyóban van megveszik a következő adag fát. Mennyivel lenne szerintetek drágább/olcsóbb gázzal fűteni?
Szerintem azt nézd, hogy mennyi fád van még és annak arányában keverd a brikettel, hogy a fa pont elfogyjon tavaszra.
Nekem tavaly pont sikerült tavaszra eltüzelni az összes fámat, aztán talán áprilisban jött 2 hét hideg, akkor vettem brikettet (és kértem 3 hasáb fát gyújtósnak).
"A puding próbája az evés!" Ezt mondtam én is, amikor egy újdonsült kandallós ismerősöm erősködött a fabrikett mellett. Kipróbáltam! És még korántsem voltak ekkora minuszok, mint mostanában. Hát, nem pörkölte le a gatyámat, a hirtelen támadt hő! Össze se lehet hasonlítani a hasábfával! Persze "látványkandallónak" elmegy! Elvileg igaz lehet: 1kg fabrikett = 1kg hasábfa! De! Kérdés, milyen fából darálták le, és préselték össze a brikettet?
Szerintem abban is lehet turpisság! De a próba megérte: ide többet fabrikett soha! Nem nem soha!
Elek, mellébeszélsz! Már megint. Minek terelni? Kereskedő vagy? Elírtad, elírtad, nem nagy bűn az.:D Sokunknak van 15%-os, pár éven át szárított tűzifánk és a brikett sem 0%-os. Ennyi a lényeg, tehát nem feltétlen lesz meg az általad írt, hű de lényeges különbség. Talán ha lesz 10%, akkor már lehet örülni.
A 15%-ra szárított fa nem fog hipp-hopp visszanedvesedni 30%-ra. Talán soha, csak ha vízbe teszed. Főleg télen, amikor a levegő jóval szárazabb, mint nyáron. Na mindegy, hagyjuk.
"A jó száraz fa 15% körül van, a brikett 10% nedvesség tartalmú. A brikett fából van. Ideális esetben. Szerinted ebből hogyan jön ki a "lényegesen jobban fűt"?"
Úgy, hogy 15%-os száraz tűzifa leginkább csak a mesékben létezik,
10%-os fabrikett szintén.
A való életben többnyire a 20-30%-os tűzifákat nevezik száraz fának,
a fabrikett meg 14-16% között mozog
A tűzifát VALÓBAN 15%-ig kiszárítani csak nagyon-nagyon kevés embernek van esze/türelme (ehhez képest mindenki az ilyen fa fűtőértékével akar számolni :)
A klíma (légnedvesség) és a fa higroszkópos tulajdonságai miatt Magyarországon a fa fizikailag soha nem képes 14-15% alá száradni (ezer év alatt sem), ez egyes időszakokban 16-17%-ra emelkedik. Tehát aki 10%-os fát/brikettet akar eladni neked, az valószínűleg hazudik, jobbik esetben nem igazán érti, hogy mit értünk a fa nedvességtartalma alatt.
Mesterséges szárítással (pl 100 fok fölé melegítés) persze le lehet vinni a nedvességtartalmat egészen nulla százalék közelébe, de mihelyt újra kiteszed a levegőre, elkezdi újra elraktározni a vizet (higroszkóposság) és meg sem áll 14-17%-ig.
A jó száraz fa 15% körül van, a brikett 10% nedvesség tartalmú. A brikett fából van. Ideális esetben. Szerinted ebből hogyan jön ki a "lényegesen jobban fűt"? Most hagyjuk a brikett forgalmazók ámításait, akik szeretik a brikett fűtőértékét az élő fáéhoz hasonlítani. Arról nem beszélve, hogy a brikett lehet egészen másból is, lehet benne szennyező anyag is, ami nem ég olyan jól pl. homok. Nem csak direkt. A vonszolt farönkökből darált alapanyag tartalmazhat sok pluszt, ami nem előny pl. Szóval a márkára/árra/forrásra különösen oda kell figyelni.
A brikett egy esetben elfogadható. Ha nincs száraz fád és gázzal/villannyal sem tudsz fűteni. Én is használtam már, nem vagyok elfogult. Tudni kell mire való.
Nem jól tudod. Nem helyette, hanem mellette kell legyen. A zárt rendszert soha nem szabad egyetlen hőre nyitó szelepre bízni. Mindkettő kell, sőt, aki nyugodtan akar aludni tehet 2-2-t is, hátha elromlik. Aki hallott már Murphyről úgy értem.:D
A nyomásra reagáló biztonsági szelep akkor lép működésbe, amikor már megindult a forrás, szerintem ezek inkább ipari környezetbe valók. Egy lakásnál szerintem jobb a dolgot a forrás megindulása előtt (már 90-95 foknál) leállítani.
Elméletileg 1 kg porszáraz tűzifa fűtőértéke megegyezik 1 kg brikettével.
Gyakorlatilag viszont ennyire száraz tűzifa nem létezik (csak egyes profik titkos raktáraiban), tehát a brikett többnyire lényegesen jobban fűt, mint ugyanolyan súlyú tűzifa.
A brikett ráadásul könnyebb, mint a tömör fa, ami szintén becsapós lehet annak, aki súly helyett "szemre" méri a fát, tehát létezhet pl olyan kombináció is, amikor méretre ugyanakkora brikett és fa fűtőértéke megegyezik (annak ellenére, hogy a súlyuk különböző).
Nekem az a tapasztalatom, hogy ha brikett rúd/fa hasáb arányt szeretnél felállítani, akkor kb. 1/2 az arány. Tehát ha eddig hat hasáb kellett fából, akkor 3-4 rúd kell majd a brikettből. Nem látom értelmét a kevert felhasználásnak, mert nem ugyanannyi idő alatt fog elégni a kétféle tüzelőanyag. Ha mégis ragaszkodsz hozzá, akkor szerintem a két hasáb fa két rúd brikettel fog hasonló eredményt hozni, mint amit hat hasáb fával értél el eddig.
Fogytán van a fánk, arra gondoltam, veszek brikettet, és pár hasáb fát kiváltok vele begyújtásonként. Vélemény? Kicseszett velünk ez a qrva hideg tél.. Mondjuk ha 8 hasábbal gyújtok be, akkor mennyi legyen a fa-brikett arány? 6:2? Vagy 6:1, mivel elvileg valamivel nagyobb a fűtőértéke? (szárazsága miatt)
Vannak nyomásra/hőre nyitó szelepek és van automata utántöltő visszaáramlás gátlóval és nyomásszabályozóval. Ha zárt a rendszered. Ha nyitott, nagy gond nem lehet, legfeljebb fortyog picit.:D
Cserépkályhával fűtök, akácfával, semmi gondom vele, csak nem akarok idén már vásárolni, de elég necces, hogy el fog fogyni.
Korábban kipróbálás szintjén volt már hengeres fabrikettem, meg nem mondom ki gyártotta de a fűtőértéke kiváló, még vigyázni is kellett nehogy túlfűtse a kályhát.
Arra gondoltam, hogy február második fele, március környékére elég lenne a brikett, szerencsére nem nagy a ház, egy cserépkályha befűti.
Fejér vagy Veszprém megyében tudtok esetleg ajánlani megfelelő minőségű fabrikett gyártót akitől vásárolni is lehet?
" tetejére tetem egy sótéglát, hogy friss levegő legyen a gyerekeknek."
Sajnos a CO2-ot ezzel nem távolítottad el! A legfontosabb hogy a lakásban 1000 ppm alatt maradjon a CO2 szint.
A sótégla így nem több hókusz-pókusznál......
Szellőztess többet, esetleg vegyél legalább egy decent szellőztetőt..... radikálisan javítja a lakás levegőjét.
Sok mindent ki lehet pl légtisztító gépekkel vagy akár egy jobb plasma szűrős klímával is szűrni a lakás levegőjéből, pl port, pollent, szagokat, stb, de a CO2 szintet semmi más nem csökkenti, csak a szellőztetés.
"Kamino fekete belső vaskályha tetejére tetem egy sótéglát, hogy friss levegő legyen a gyerekeknek. A téglát előtte egy kicsit benedvesítettem."
Nem is tudtam, hogy a forró+nedves sótégla helyettesíti a szellőztetést. Az a sok hülye mérnök a világban meg erőlködik a kintről behozott friss levegővel.
A gyerekek később hálásak lesznek a jó levegőért, amit a fejlődésükhöz biztosítottál nekik. De az ugye nem lesz baj, ha soha nem lesz kettesnél jobb jegyük az iskolában?
Kamino fekete belső vaskályha tetejére tetem egy sótéglát, hogy friss levegő legyen a gyerekeknek. A téglát előtte egy kicsit benedvesítettem. Eredmény: a tégla mint állat elkezdett sisteregni majd habzani és szétrepedt (a kandalló előtte egész nap folyamatosan ment). Vizes ronggyal leszedtem a széttört téglát azonban a habzástól és a szétesésétől hatalmas fehér odaégett foltok maradtak a kályha tetején. Próbáltam késsel kapargatni de nem lehet, mintha teljesen odaégett volna a fehér só...
Kérdésem: utólag, mikor lehűl a kályha, eltávolítható az odaégett fehér só? Hogyan, milyen technikával?
"a nagyjából hamumentes faszenet gázlámpával gyorsan felizzítom"
Ja, ilyet én is szoktam, csak én egy szál gyufával igyekszem izzásra bírni a faszenet. Tudom, hardcore, de remek várni és nézni... Egy haveromnál láttam, ő kézben gyújtott meg egy dobókocka méretű faszéndarabot, és azzal "gyújtotta meg" a többit. Lenyűgözött.
Vannak ere való szerelvények (hőérzékelős keverőcsap vagy mi a fene). Értelmesebb fűtésszerelők jól ismerik ezeket, én nem vagyok sem fűtésszerelő, sem értelmes.
"A gázóra előtt van egy ketyere, aminek az a dolga, hogy mindig 30mbár legyen a nyomás."
Ebből a ketyeréből sokfélét gyártanak, pl olyat is, amely csak akkor garantálja a 30 mbar nyomást, ha a másik oldalán LEGALÁBB 4 bar a gáznyomás. Ha az utcai csőben a gáznyomás 4 bar alá csökken, attól a pillanatól kezdve valószínűleg a 30 mbar is csökkenni kezd.
"nem hinném hogy túl sok kályhát tudnék eladni egy millió ft körüli áron :)"
Ki tudja a jó marketing csodákra képes. És nem kell bonyolult dolgokra gondolni, ld Vámház krt 9. :-)
Ráadásul a sznobok száma is végtelen.
És ha azt vesszük, hogy mibe kerül egy korszerű kondenz kazános rendszer kazánnal, gáztervel, bekötéssel, kéménnyel mibe kerül, akkor az az 1m Ft már nem is olyan nagy összeg.
Előferdül, hogy főleg a kazánnál, és szénnél, hogy felülről begyujtva egy ideig "tököl" a melegedés, aztán ha nem kapcsolok, és zárom a levegőt, akkor az utóbbi pár évben felfortyan. Lehet, hogy a hőcserélő elvízkövesedett, vagy nem tudom. Ez gond, amit némi hideg víz rátöltéssel lehet orvosolni, de jobban félek az áramszünettől. Volt már, hogy vödörbe lapátoltam a tüzet a kandallóból, és vittem ki az udvarra, de ha éppen nem veszem észre abból gond lehetne. Erre kéne valami szükségmegoldás. Gondoltam a szünetmentesre is, de az egy nagy akksival sem hiszem, hogy túl sokáig képes kitartani.
""a "Hülye Mekkelek" típusú hőtárolós fakályhánál""
Régebben lelkesen tervezgettem különféle (magas hatásfokú, hőtárolós, passzívházba való, stb) kályhákat, de közben rájöttem, hogy túl bonyolultak (nekem meg nincs időm), túl nagyok (én meg sajnálom rá a helyet) lennének, ezért a terveimet "elraktam az irattárba". Talán majd egyszer nekiállok a gyakorlati kísérletezésnek és a gyártásnak, habár nem hinném hogy túl sok kályhát tudnék eladni egy millió ft körüli áron :)
A vízvezetékben (konyha, fürdőszoba) ugyebár hideg víz van. A legegyszerűbb vészhűtés, amikor a forráspont elérése előtt a kályha vízterébe egy kis hideg vizet engedünk, ezzel egy időben a forró vizet elfolyatjuk valahová. A legjobb, ha ez az egész automatikusan történik.
Ezek a jelenségek lehetnek nyomáscsökkenéstől, fúvóka-eltömődéstől, vagy házilagos tekergetéstől is. Pl ugyanaz a huzat a harmad akkora őrlángot könnyebben eloltja.
Ismerek valakit, aki utánanézett, hogy hol kell szabályozni az őrláng méretét és annyira visszavette, hogy folyton elalszik neki :) nem hiszi el nekem, hogy nem nyer vele semmit.
Ha évek óta rendszeresen írnád a havi gázfogyasztásokat, akkor összehasonlíthatnád a meteorológiai adatokkal (havi átlaghőmérséklet) és kiderülhetne, hogy régen még a gáz is gázabb volt :)
Nekem sem a kedvencem a tűzrakás, de a múltkor kipróbáltam valamit, és bejött.
A hamus üveg tisztítás után, az előző tüzelésből megmaradt égésterméket a rácsra összehúzom, a hamu megy le, ami meg nem, a nagyjából hamumentes faszenet gázlámpával gyorsan felizzítom, és mehet rá a fa. Alulra az kisebbek, esetleg egy marék aprófa, rá a nagyobbak. Annyi levegőt adok, amennyit csak lehet. A hamuzót is résnyire nyitom. Az izzó faszén, és a sok levegő hamar beindítja a lángot.
Jobb lenne, de állítólag le kell cserélni hozzá mindent, ami a konyhában rozsdamentes, vagy alcsi, no meg vagy megelégszik az ember a szerényebb teljesítményűvel, és szerényebb választékkal, vagy zsebébe nyúl, hogy támogassa az elmüt. Ez ugyan nonszensz, hogy ha valamiből sokat akarsz venni az mindenhol olcsóbb, csak nálunk büntetnek érte.
A gázóra előtt van egy ketyere, aminek az a dolga, hogy mindig 30mbár legyen a nyomás. Szerintem ezek az új kondis kazánok rögtön leállnának ha nem kapnák meg a kellő nyomást.
Továbbá, ha nincs meg a kellő nyomás, bőven elképzelhető, h kialakulhatnak olyan helyek, ahol már tényleg semmi sincs, amiből botrány lenne.
Nem hatékonyabb télen a gáz fűtés és nem forr fel dupla idő alatt a fazék víz. Tény hogy tovább tart, mondjuk 15 de legyen 25 % -kal több idő ráfordítással. Az még messze van a duplától.
Tehát mint ÍElek is mondta ... a csövek vannak túlterhelve, ezért azonos idő alatt kevesebb gáz jut a készülékbe.
Elek! Én is úgy gondolom, hogy a gázzal nem stimmel valami, de nem tudom mi. Két dolgot vettem észre:
1. Néha valami elfújja az őrlángot a kazánban! Régebben ilyen nem volt.
2. Régebben ugyanezen házban éltünk és nagyobb területet fűtöttünk benne, és fogyott 900-1000 m3 gáz/hó erős hónapban. Pár éve meg alig van tél, és lezártuk a fél házat, mégis 1000-1300 m3 a fogyasztás.
Tudom, hogy lehetetlen lemodellezni egyformán 2 évet, mert lehet, picit jobban feltekeri az ember néha, viszont az meg biztos, hogy a fél házat nem fűtjük és így is több fogy mint régen!
Szóval a tököm tudja mi nem stimmel a gázzal, de valami nem kóser!
Amikor mindenki fűt mint állat, akkor a gáz nyomása lecsökken az utcai főcsőben.
Amikor kisebb a gáz nyomása, akkor kisebb a tűzhely lángja is (hiába tekered a gázcsapot pont ugyanabba az állásba mint nyáron) márpedig kisebb lánggal természetes, hogy tovább tart a felforralás.
A következő kísérletet javaslom: a pálinkafőzés előtt és után írd fel a gázóra állását (a tized-köbmétereket is) amikor gyenge a gáz és ismételd meg olyankor, amikor nincs fűtés-pánik.
Úgy látom a belső fotón, hogy kevés légrés van az oldala mellett. Így kevés meleg levegő áramlik fel. Még a két oldal lapra lehetne szellőzőket rakni. Ha jól tévedek a tűztér melletti fal amin a kő burkolat van az is gipszkarton, nem padig tégla.
Akkor úgy látszik tévedtem, vagy hamis volt az információm. De akkor télen mitől olyan hatékonytalan a gáz fűtés?? Pl: egy fazék vizet minimum 2x tovább tart felforralni mint melegebb időben. Nehogy az legyen a gond, hogy odakinn hideg van.
Hiába tiszta maga a kémény, ha a tűztér és a kémény közötti útvonal vízszintes szakaszait teljesen elzárta felgyülemlett korom. Tehát ha van a füstcsőnek vízszintes szakasza, azt nézd meg. Ha a kályha hátsó kivezetésű, az is egy vízszintes szakasz.
"Az inverz égetés működésének feltétele, hogy a kémény meleg legyen."
A kis hőtároló tömegű + hőszigetelt acél szerelt kémények másodpercek alatt érik el azt a hőmérsékletet (tehát azt a huzat-erősséget) amit egy mezei téglakémény egy óra alatt (vagy talán soha az életben).
Az ember figyelme könnyen átsiklik valami felett, hiába vagy alapos, meg kell nézni újra az egészet.
Októberben én is éreztem enyhe füstszagot, és látszott is, hogy valami nem stimmel. Tükörrel a kémény tökéletes volt, és a füstcső is. Kivéve a "kanyarban" azt a pár centis szakaszt, ami majdnem teljes keresztmetszetében el volt dugulva (hülye voltam, 2 éve nem tisztitottam). Tisztítás után minden szuper lett. Hiába csak egy kis szakasz volt, ekkora galibát okozott.
Illetve sok évvel ezelőtt jártam úgy a Super 2-es kályhával, hogy zárva volt az a csappantyú,és nem értettem, hogy miért füstöl. Persze már mindent megnéztem, mire a legnyilvánvalóbbra sor került.
Egyértelmű a leirtak alapján, hogy a füstút valamiért nem tiszta nálad.
Van levegő, hiszen nem kevés füst is van, ha rányitok. Parázslásig jutok tüzelés címszó alatt ami egy bosszantó didergésre elég. Teszek egy látogatást a padláson kéményileg, utolsóremény. Pernyefelkapás, huzat az nincs, amint arra minden is utal. Alapos voltam, ha nekiállok valaminek, az vagyok. Hát, hülyén érzem magam. Elkönyvelném X-aktának, de tél van.:D
És még 1 tipp. Nem ismerem a Kaminot, de nincsen véletlenül a füstcső csatlakozásnál az a záró csappantyú (vagy hogyan hivják)? Mint a régi Super2-es kályháknál. Mert ha van, és a nagy tisztogatás közben azt zárt állásban hagytad, akkor meg is magyarázza a problémát. (teljesen nem zár, csak majdnem).
Én használtam mindkettőt. Előnyök, hátrányok, de leírtuk már, egyetértünk többé-kevésbé. Inverz égésűt akarok, az fix. Szerintem nagyon nehéz másképp füstmentesen tüzelni. Hajlok az építettre, mert a gyáriak dög drágák. Az inverz égetés működésének feltétele, hogy a kémény meleg legyen. Ez direkt füstúttal biztosítható (bypass). Tehát igen, az elején lesz füst, pernye, mittoménmi (pici kátrány?). Amikor a rendszer nagy lánggal tolja, a kémény meleg, akkor bypass zár, indul a gázosítás. Ekkor megy az égéstermék a járatokba/hőcserélőbe. Ez viszont már olyan tiszta, hogy max porolni fog, úgy gondolom...
Nem szeretem a folytonos pakolgatást. Valaki kell őrizze a tüzet gyakorlatilag. Ezért lenne jó, hogy bedobok 10kg fát, meggyújtom, 2 óra alatt leég, lezárom, viszlát. 8 órát tolja a meleget. Kieg. fűtésnek így jó is. 1 begyújtás / hideg este. Ha rendszerhalál van, akkor meg naponta kétszer gyújtok be, nem? Annyi már elég, hogy ne fagyjon meg senki. Talán ha magam csinálom, ki tudom hozni annyiból a nagyobb tömegűt, mint egy minőségi kis kályha ára. Talán. Meg a hibás is én leszek, ha elrontom.:D Ki is tudom javítani viszont.:DDD A mostanit 3 szezonon keresztül tökéletesítettem, mire elégedett lettem vele.:D Azóta már használom 3 szezon óta. Egy valami hiányzik és az a fordított égés. Legközelebb az jön.:D
Izé, kap a kályha levegőt? A jól szigetelő nyílászárók korában már erre is fontos figyelni. Hiába tiszta a cső és a kémény, ha nem tud bejönni levegő, akkor nem lesz huzat. Ellenőrizd! Ha a kályhacsőben/tisztítóban újságot gyújtasz felkapja a pernyét a huzat?
Sziasztok. Közös ötletelésre hívlak benneteket, segítség. Jó pár kályhás év van mögöttem, de most elakadtam. Kamino 8kW kandallókályha a páciens. Kitisztítottam, mint rendesen, kályhacső, füstterelő samott feletti rész, kapott egy nagygenerált, mivel már el volt tömődve. Azonban füstöl! Sárkányként okádja. Kémény is rendben, tükörrel megnéztem, egyszerűen nincs ötletem. A füstút végig szabad.
Legszárazabb fával is csak abszolút takarékon tudok "fűteni", függőlegesre állítva, ripityára aprítva, de még így is ereget kicsit (ideális esetben parázságyon nagykugli melegít(ett) fektetve, nulla füsttel-gonddal). Ha meleget akarok, az nincs elviselhetetlen mennyiségű füst nélkül. Egy erősen eldugult rendszer szimptómáinak mindegyikét hozza gyakorlatilag. Maga a kialakítás jó, évekig gond nélkül ment a rendszer. A történésekbe belekalkuláltam a tegnapi esővel járó alacsony légnyomást, amikoris minden füst lent marad, 1 nappal előtte tisztítottam, tehát száraz időben is csinálta.
Sőt a hőtároló tömegbe valószínűleg bevonnám még a kémény alsó (lakótéren belüli) szakaszát is (a hőszigetelés helyét kiönteném hővezető+hőtároló anyaggal)
Elek! Ne monggyá má ijeneket!!!
A samottcső a hőtágulás miatt mozog és tágul a köpenyelemben. Ráadásul legnagyobb mértékben a bekötés közelében.
Magam is dilemmázok, hogy a nagy, vagy kicsi hőtehetetlenségű kályha a jobb. Leginkább árban és használati módban van eltérés. Hatásfokban nem hiszem, hogy jelentős különbség lenne, ha a hőcserélő mérete megfelelő méretű. (Az ytonggal épített, nagy tűzterű, rövid kályhacsővel bekötött kandallók kiesnek, mert árban közelítik a nagy tömegű kályhákat, hatásfokuk viszont gyenge a nagy tűztér+kis hőcserélő kombináció miatt.)
Nagy hőtehetetlenségű kályhát még nem használtam, nem tudom milyen gyorsan szigeteli le a pernye a belső hőcserélő felületeit (A tűz első fázisában biztos nincs tökéletes égés!!!). Ellenben egy kis kandallókályhánál a füstcsövet/hőcserélőjét akármikor ki tudom takarítani.
A k.kályha legnagyobb baja, hogy 2 óránként kell bele pakolni a fát. A nagy tömegűnek meg az ára. Egy komolyabb szabályozható, külső levegős, tiszta üveg rendszerű ajtó 197eFt. Ennyiért veszek 2db profi kandallókályhát. http://www.kisskandallo.hu/index_htm_files/2016-10E-Ar-kep-meret.pdf 72. sorszámú termék
Egyébként jól is van ez így. Már olcsón is lehet nagyon jó fatüzelésű rendszert kialakítani. Drágán meg még jobbat.
Beszúrok én is egy linket: van olyan gyártó aki +7...-15C között végig névleges teljesítményen tudja üzemeltetni a hőszivattyúját.
Ok ok. Nálunk a földből jövő gáz sokféle szénhidrogént tartalmaz. Sőt extrém esetben az mást is.
A naturgáz (az ámérikaiak így hívják ) főleg metánt tartalmaz és egyéb magasabb - hosszabb láncú szénhidrogéneket, na meg néha széndioxidot és vizet. De ezeket az utóbbiakat tisztítással kiveszik a vezetékbe bocsájtandó gázból.
"Szerintetek szabad egy nagy ablakot vágni ebbe a burkolatba? Kicsit idegesít, hogy amikor kivettem a díszrácsot, kb. 10x jobban fűtött az egész. Kívülről nézve tetszik a kandalló, de szeretnék vele hatékonyan fűteni is."
Szabad hát! Ha a kupolában túl meleg van, akkor kicsi a deltaT és kevesebb hőt fog leadni. Növelni kell a konvekciós levegő tömegáramát, hogy lényegesen több levegő áramolhasson át. Az jobban fogja hűteni a tűzteret, tehát jobban fogja melegíteni a házat!
Az a baj, hogy amikor a kandallós megkérdezi, hogy főfűtésnek szánod-e ( építéskor ), és te azt mondod, hogy nem mert pl van gáz, akkor ezt ő úgy értelmezi, hogy lehet szarul megépíteni, mert párszor gyújtasz be, és csak egy kis látványt akarsz, mikor az asszonyt döngeted előtte a medve bőrön. Szóval ilyenkor teret adsz a kóklerségnek.
A tűztér alján látható pár gyári lyuk túl kevés, a tűztér két oldalán a hő-elszállító légrés vastagsága gyakorlatilag nulla, a képen nem látszik, hogy a felső rácsnak hány százaléka a lyuk és hány százaléka a "szépség".
"Kicsit idegesít, hogy amikor kivettem a díszrácsot, kb. 10x jobban fűtött az egész."
Ne csodálkozz, ugyanez igaz a körbeépített kandallók 80-90%-ára: a körbeépítők legtöbbször szép munkát végeznek, de a fizikai ismeretek nem erős oldaluk ;)
A felső lyuk keresztmetszete talán nem lenne nagyon kicsi, ha a díszács nem fojtaná le nagyon a légáramot Talán elég lenne azt a rácsot lecserélni egy marhaszellős fajtájúra.
Ha az alsó fatárolóba bedugva a fejed egy bazinagy (minimum két-három tenyérnyi) lyukon át látod a tűztér alját (és nem a hátulját!!!), akkor az alsó lyuk méretével sincs gond.
A tűztér két oldalán lévő viccesen keskeny réseket viszont az egész szétverése nélkül nem tudod megvastagítani, tehát ezt a hatásfok-rontó békát szerintem inkább le kell nyelni.
"Gázzal volt havi 40-60 e ft a fűtés hidegtől függően"
A fűtésrendszer ÖSSZES csöve és a gázkazán a fűtött lakás légterében volt?
Vagy a lakás mellett fűtötted a gázzal a pincét is, a födémeket is, a fűtetlen sufnit/garázst is, a ház hőszigeteletlen falait is, stb stb stb... mert ha a pazarlás a cél, akkor nem nehéz bazinagy gázszámlákat összehozni ;)
"De azt gondolom Ti is tudjátok, hogy főleg ilyenkor télen nitrogénnel van " dúsítva " a földgáz,"
Hát persze, hogy így van. A műtrágyát meg valószínűleg arany porral hígítják ezek a szemetek :)
Tudod-e, hogy hány forintba kerül 1 m3 nitrogén?
Tudod-e, hogy kb mennyi nitrogén kellene az ország EGYETLEN NAPI gázfogyasztásának felhígításához?
Tudod-e, hogy kb mennyi nitrogént képes előállítani az egész magyar ipar egész év alatt összesen?
Gondolom ez légfűtő kandallóbetét. Szabad-e? Inkább kötelező. Mindjárt jön Elek és benyögi, hogy igazából nyitottra kellett volna csinálni a kupola tetejét és adni neki alul is elég belépő keresztmetszetet a jó levegőáramláshoz.
Milyen az a díszrács? Nem tud rajta rendesen áramlani a levegő?
Nekem kicsik a nyílások és zárt a kupola is, de az enyém vízteres, a kupolában van a felső hőcserélő, alapvetően arra dolgozzon, de egy légfűtőnél amit nem viszel el a betéttől, az kimegy a kéménybe...
adott egy másik kandalló, valszeg ugyanazon ember / társaság munkája, lásd fotó. Sokkal jobban fűt, mint az előző, amiről írtam... de azért ez sem az igazi. A tűztér feletti függőleges díszburkolat szerintem gipszkarton, vagy valami ilyesmi.
Kivettem a tetején a szellőzőrácsot, bedugtam a fényképezőgépet, csináltam róla egy fotót, az is itt van.
Szerintetek szabad egy nagy ablakot vágni ebbe a burkolatba? Kicsit idegesít, hogy amikor kivettem a díszrácsot, kb. 10x jobban fűtött az egész. Kívülről nézve tetszik a kandalló, de szeretnék vele hatékonyan fűteni is.
Én csináltam. A tűztér teteje zárt, csak egy 14cm átmérőjű lyuk van rajta. Ott jön le egy 6/4"-os vascső és csatlakozik erre a dobozra, amin 72db 5-ös furat van. A vascsövet az ajtó bal oldalánál egy félhold alakú nyílástól egy cső látja el levegővel. A cső a tűztér szélén megy fel, majd a tető felett, így elő is melegszik a levegő benne. Nagy tűznél, elzárt primer, részben zárt szekunder levegőknél látványos a működése, de szinte mindig van valami után égetés, amikor a tűz elég erős.
A gázhígítást verd ki a fejedből, mert nem igaz. Ciki is ilyen butasággal jönni.
A szigetelés a gázos fűtést is segíti. Meg a hőszivattyút. Mindenhol megtérül hamar. Nálunk elég drága a gáz, kb. 24HUF/kWh, a fa meg 10HUF/kWh körül van szóval ezért is megéri fával fűteni, de az elsődleges szempont a látványtüzelés volt. Ezért van egy baromi nagy ablakos kandalókályhám, ami egyébként központi fűtéses, sőt a melegvizet is gyártja fűtési szezonban. Néha vacsit is készít.:D
A napelem megtérülése azért kedvezőbb ennél, 10 év körül van, de ez helyzet/fogyasztás függő erősen. Vannak erről jó topikok.
Igen, jó lenne ilyen diagram. Valahogy úgy érzem, egyelőre arra gyúrnak a gyártók, hogy el tudják mondani, bármilyen hidegben képes a gépük az elvárt min. hőteljesítmény leadására. Persze, csak az a kérdés milyen áron? Fűtőszállal én is tudok kafán fűteni, az eszköz még olcsó is, de az COP=1!
A tűznek kell huzat. A huzatot alapvetően a kémény határozza meg. Ezért kell felmelegíteni. Az ideális kémény gyorsan melegszik. Gyorsan is hűl ki, tehát itt nincs különbség hány naponta tüzelsz. Az ideális tűztér kicsi, ami szintén viszonylag gyorsan melegszik. Innentől már ideális lehet az égés.
A járatokról. Jobb a hidegebb járat, mert több energiát képes felvenni, raktárazni, amit előbb utóbb le is ad majd a lakás felé. Persze ha tökéletlen az égés, akkor a lerakódás több lesz, de tiszta égésnél nincs nagy gond.
Abból a szempontból igazad lenne, hogy a sok felmelegszik/lehűl ciklust a samott/tégla/beton talán nem szereti annyira, de 20-600 ill. 60-600 fokos lépcsőről beszélünk, nem ott lesz a nagy változás.
A nagyobb tömegű kályha hátrány, mert nem tudsz vele azonnal lőni a hidegre, de előny is, mert ha már ismert a hidegebb idő, elég délutánonként-esténként eldurrantani egy szép adagot. Gyorsan leég, majd 6-8-10 nemtom mennyi ideig adja le szép lassacskán az energiát. Pont akkor, amikor hidegebb van.
Jó gondolatok, de ez csak elmélet. Ahogy az is, hogy 108% a kondis kazánnal elérhető max. Tehát akár 20% eltérés is lehet. Mindegy, csak azért írtam, mert voltak akik panaszkodtak, nem kondizik a kazán. Pl. vannak akik gyűjtik a kondenzátumot vagy rálátnak valahogy mennyi folyik a csatornába. Ők írták, hogy lényegesen kevesebb lett hidegben a termés, ergo a hatásfok beszakadt. Ahogy írtam az is lehet, hogy épp ők voltak a rosszul szigetelt radiátoros fűtők, ahol nem is csoda, hogy magas a visszatérő és nincs kondenzálás...
Egyébként miért is kell egy fűtésrendszert -15 -20 fokra tervezni? Hány évente fordul ez elő és hány napig tart? Általában a fele is elég. Egyáltalán vissza tud-e egy ilyen rendszer szabályozni a felére? Én egyetértek azokkal, akik a várható átlagra készítenek fűtést (gáz vagy hőpszivattyú egykutya) és hidegebb időben beröffentik a "füstölőt".:D
Ezzel egyébként visszatértem az eredeti kérdéshez: ideális faalapú kieg. fűtés kerestetik...
"Ti is tudjátok, hogy főleg ilyenkor télen nitrogénnel van " dúsítva " a földgáz, ami csak az órát pörgeti de nincsen fűtő értéke. Cóval nincs kedvem így fűteni ezt nem is számolgattam sokáig. Nem okoz gondot a mindennapi begyújtás és hamuzás. Ez a hatodik éve, hogy így fűtök, napi 4-6 órát fűtöm vele.""
Ezt a tercier levegős cuccot Te alkottad, vagy gyári ? Ha saját, akkor tudnál némi leírást róla, ha nem titok. Nekem csak szekunder levegő van az égéstérben. Hátha sikerülne még egy kis hatásfok növelést elkövetnem.
"" Azt viszont nem tudnám elképzelni, hogy olyan házban lakjak huzamosabb ideig, ahol nem lehet begyújtani és nézni a lángok játékát, valamint érezni a tűzből áradó meleget.:DDD ""
Ez szép zárómondat. Szintén közel áll hozzám az égő tüzifa ropogása. Szerintem nem olcsó a gáz. Gázzal volt havi 40-60 e ft a fűtés hidegtől függően. De azt gondolom Ti is tudjátok, hogy főleg ilyenkor télen nitrogénnel van " dúsítva " a földgáz, ami csak az órát pörgeti de nincsen fűtő értéke. Cóval nincs kedvem így fűteni ezt nem is számolgattam sokáig. Nem okoz gondot a mindennapi begyújtás és hamuzás. Ez a hatodik éve, hogy így fűtök, napi 4-6 órát fűtöm vele mind a 2 szintet. 2 csövön megy fel ameleg az emeletre. Szépen forog a meleg levegő a házban. Igaz a ház szigetelve van 10 cm nikecel a falon, 14cm a padlás padlóján, fa nyílászárók, 3 réteg üveggel. 2 napi nem fűtés után van 18 fok a lakásban, napi 20 perc szellőztetés ebben a hidegben.
A felújíitáskor gondolkoztam a napelemeken, de nem volt tehetségem még másfél millát kipengetni a kiépítésért és legalább 15-20 év kell a megtérülésig. Addigra én már járókeretes terrorista leszek.
"Ha jól tudom a kondenzálás miatt a kondis kazán akkor nyerő, ha igazán hideg a visszatérője. Az meg megfelelően nagy felületfűtés és alacsony előremenő esetén áll. Ha kinn hidegebb van, az előremenőt is emelnie kell, ezzel a visszatérő is emelkedik valamennyit."
Jól látod mindezt, csak egy fontos dolgot nem veszel figyelembe :)
Vegyük sorjában:
Amikor a kazán megemeli az előremenő hőmérsékletet, olyankor valóban megemelkedik a visszatérő hőfok is, ezáltal gyengül a kondenzáció. A lakásból visszatérő fűtővíz hőmérséklete szinte soha nem hidegebb 30 foknál, a becsületesebb kazán gyártók kb erre a hőmérsékletre adják meg a csúcs hatásfokot. 60 fok felett teljesen megszűnik a kondenzáció ekkor a kazán már nem-kondenzációs, csak egy mezei (90%-os) gázkazán. Tehát a kondenzációs tartomány két vége között összesen kb 30 fokos játszóterünk van, ezen tartomány két vége között a kondenzációs kazán teljes hatásfoka mindössze kb 10%-ot változik (és nem 100 százalékot ;).
Ráadásul a hidegebb idő miatt megemelt kazánhőmérséklet a lakásból visszatérő fűtővíz hőmérsékletet valószínűleg nem 30, hanem csupán néhány fokkal fogja megemelni, tehát az elméletileg elérhető maximális 10% hatásfok csökkenésnek is csak egy része lesz tapasztalható.
Márpedig szerintem ennyire csekély hatásfok csökkenés (ami ráadásul a fűtési szezonnak csak egy kis részében van jelen) túl kevés ahhoz, hogy csak emiatt a kondenzációs kazán helyett más fűtési mód után nézzünk.
Még valami: ne feledjük, hogy a fűtésrendszer mínusz 15-20 fokra van méretezve ami rettentő ritkán fordul elő és akkor is csak nagyon rövid ideig
és be lehet úgy is programozni, hogy csak végszükség esetén kezdje emelni a vízhőmérsékletet, amikor már napi 24 óra "alacsony hőmérsékletű" fűtés sem elég a lakás kifűtéséhez. Ebben az esetben az ideális kondenzációjúnál magasabb vízhőmérséklet évente csupán néhány órára csökkenthető (szerencsésebb/enyhébb években akár nullára).
Nem jó, mert tartalék fűtésnek kell meg néha egy kis esti/délutáni begyújtásnak kedvtelésből.
Tömegkályha/cserépkályha lassan melegszik.
Van már egy jó kondis gázkazán 300 literes melegvíz tárolóval, 3 kör padlófűtéssel és egy radiátor körrel.
Decemberben 320m3 gáz fogyott (januárban több fog valószínűleg a még hidegebbnek köszönhetően) és ebből 30m3 a melegvíz.
Falra lesz még 7 centi szigetelés, mert elcseszték a ház színezését (potyog le foltokba, mert nem ágyazták be a vakolatba a hálót) és a födémre megy még 15 centi, mert ott csak 10 centi van a vasbeton födémen.
"Mindkét típus egy méter magas, amiket eddig találtam."
Talán legjobb lenne a kémény "köré" építeni egy kb asztal méretű téglakályhát, kis tűztérrel, kacskaringós füstjárattal. Sőt a hőtároló tömegbe valószínűleg bevonnám még a kémény alsó (lakótéren belüli) szakaszát is (a hőszigetelés helyét kiönteném hővezető+hőtároló anyaggal). De hát köztudott, hogy én nem vagyok normális ;)
"Azért kell(ene) naponta begyújtani a nagy tömegű kályhákba, mert az első begyújtáskor sokkal kevésbé fűt, mintha mindennapos a tüzelés benne."
Inkább azt mondanám, hogy azért, mert egy nagy tömegű kályha nemcsak tovább adja le a hőjét, de lassabban is kezdi el a hőleadást. Tehát ha egy kicsit hűvös van a lakásban, azon egy "gyors" vaskályha szinte perceken belül segíteni tud, de nagyon nagy hőtömegű kályha esetén talán csak órák múlva kezd érezhető lenni a hőmérséklet emelkedés.
(kivétel persze a "Hülye Mekkelek" típusú hőtárolós fakályhánál, mert annál a forró hőtároló tömeg el van hőszigetelve a lakástól, így nem tukmálja ránk a hőjét amikor nem kérünk belőle, viszont bármikor pont annyi hőt vehetünk ki belőle, amennyi épen abban a pillanatban szükséges ;)
Nyilván a k.kályha a nagy hőtehetetlenségű házaknál nyújt legtöbbet (pl tégla vagy mészhomoktégla falazat, monolit betonfödém), ahol lustább a hőmérsékletváltozás.
Azért kell(ene) naponta begyújtani a nagy tömegű kályhákba, mert az első begyújtáskor sokkal kevésbé fűt, mintha mindennapos a tüzelés benne. Ráadásul a hatásfoka is jobb ha nem egy 20fokos tűztérbe/járatrendszerbe gyújtasz be, hanem egy 60 fokosba.
Külső borításként a tégla a legolcsóbb, csempe a legdrágább.
Egy SCOP/külső hőmérséklet diagramra én is kíváncsi lennék. Főleg olyat, amin bejelölik, hogy X hőmérséklettől gazdaságosabb ha bekapcsolod a gázkazánt/begyújtasz a kályhába. Na jó, ezt nem gondoltam komolyan.
Sőt! Nyárra ki is lehet tolni a sufniba!:DDD Viccet félretéve, igen sok előnye van, de ezek részben a hátrányai is. Hirtelen sok meleget csinál ott, ahová teszed, aztán ha kialszik, kihűl azonnal, nem tárol semmit. Ha a ház nem könnyűszerkezetes ill. van egy hővisszanyerős szellőztető rendszered, akkor ez a két gond nem olyan veszélyes.
Az épített kályha mindkét hibát orvosolja, de drágább, sok helyet foglal. Nem hiszem, hogy nagyon elromlana. A samott vagy a külső tégla/csempe problémás szerinted? Miért kell naponta begyújtani? A jó kémény gyorsan felmelegszik a kályha meg benn van a lakásban, nincs veszteség. A KSZ házba nem is jó más. Mondjuk lassabban lesz meleg, de legalább tartja.
A hőszivattyú jó. Egyre jobbak a termékek, sajnos egyre bonyolultabbak is. Egy hőszivattyú nem fog annyit bírni, mint egy épített kályha. Megjavítani sem tudod, amikor elromlik. Ennek ellenére bevállalnám, de nem csak a -10 alatti napokra gondolok. A COP elég meredeken esik már +7 alatt is. 0fok körül már a leolvasztással kell vacakolni (szakaszos működés). A leolvasztás fűtőszállal megy vagy a raktárazott melegből veszünk vissza?
Olcsó a gáz. Egyelőre. Jó hőszigeteléssel nem nagy költség az üzemeltetés. Meg kell vizsgálni mi éri meg. Ha gáz van a telken/házban, akkor csak a felületfűtés kiépítése egy nagy költség (ez mindkettőhöz kell), valamint a két rendszer beker/üzemelését kell számolni mondjuk 20-30 évre. A gázárat nem látjuk előre, a vellanyt sem, de valszeg együtt fognak változni. A hőszivattyú mehet mindenféle trükkös tarifákról, de legjobb, ha napelemmel és visszatáplálással támogatott. A napelem egy plusz egyszeri költség, a visszatáplálásban van bizonytalanság és valamennyi karbantartási költség is 20-30 évre.
Azért szánom a fát kiegészítőnek, mert bár nagy fan vagyok és jelenleg is fával fűtök a gázcirkó helyett, azért elég melós naponta többször begyújtani... Nem automatizálható, koszos, a fát szárítani kell, esetleg fel is dolgozni, cipekedni stb. Másrészt senki a családban nem képes normálisan csinálni ezt a fatüzelés dolgot rajtam kívül. Vagy én csinálom vagy hideg van.:D Esetleg bekapcsolják a cirkót.:D
Azt viszont nem tudnám elképzelni, hogy olyan házban lakjak huzamosabb ideig, ahol nem lehet begyújtani és nézni a lángok játékát, valamint érezni a tűzből áradó meleget.:DDD
Honnan szedted ezt a butaságot? Az alumínium olvadáspontja 660Co! Ami fényes és szürke nem feltétlen alumínium. Inkább saválló/hőálló/koracél anyagot szoktak oda tenni, ami egy speciális vasipari termék. Könnyen tesztelheted, nem fogja a mágnes. Jó, tudom, az alut sem.:D Nekem 2mm-es saválló anyagból van a tercier levegő injektor doboz és több, mint 3 éve működik. Nem ég az olyan könnyen szét. Nyilván segít, hogy nekem az az előmelegítő is, kapja a friss levegőt belülről. Néha pedig szokott izzani is. Itt van, eredetileg szép fényes volt:
Ha jól tudom a kondenzálás miatt a kondis kazán akkor nyerő, ha igazán hideg a visszatérője. Az meg megfelelően nagy felületfűtés és alacsony előremenő esetén áll. Ha kinn hidegebb van, az előremenőt is emelnie kell, ezzel a visszatérő is emelkedik valamennyit. Ha nagyon hideg van, átcsaphat nem annyira kondenzálós vagy teljesen hagyományos gázkazán módba. Vagy ez csak alul méretezett radiátoros rendszereknél fordul elő? Oda meg nem is való a kondis kazán. Ha jól értem ennek ellenére már csak ilyet lehet üzembe helyezni?
Mittomén. Mondjuk 5-10kW jól szabályozható teljesítmény? Egy jól szigetelt, nem túl nagy ház/lakás esetén az már elég lehet kiegészítésnek. A nagyon jól szigetelt alap. Úgy gondoltam a kiegészítést, hogy általában menne a programozott főfűtés (gáz, hőszipka), de ha kedve van a lakónak begyújtani (esténként, hétvégén), akkor rásegít ill. akkor is, ha az üzemelés körülményei a főfűtésnek nem ideálisak. Ne felejtkezzünk meg arról az eshetőségről sem, amikor nincs áram, gáz egyebek. Ha van otthon 1-2-3m3 jól kiszáradt fa vésztartaléknak, legalább nem fagy meg a család, nem?:D
"Pont a túl nagy méret (és az ára) miatt mondtam le arról, hogy építsek egy kandallót."
Megismétlem: ha nem magasabb kb 80-90 centinél, akkor lehet akár nagy térfogatú is, alig zavaró a jelenléte. Ha viszont magas, akkor egy kis köbtartalmú kályha is "pszichológia térelválasztóként" fog működni nálad szerintem.
"A subláda egyelőre csak dísz, mert nem tudom rákötni a tévére,"
Sajnos nagyon kevés TV-nek van 5+1es analóg hangkimenete,
ezeknek a Genius hangrendszereknek viszont csak szteró és 5+1-es analóg bemenetei vannak. Ha van a TV-den Euroscart vagy analóg RCA kimenet, arról egy egyszerű filléres átjátszóval sztereóban meghajthatod az erősítődet (az összes hangszóró szólni fog), de a valódi 5+1-es hang már nyűgösebb feladat.
Léteznek optikai illetve HDMI kimenetből analóg 5+1 hangot csináló átalakítók is
ez pl a jelek szerint a tv optikai kimenetéről csinál analóg 5+1 hangot (plusz távirányítós mp3 lejátszó :) mindezt röhejes áron:
Pont most írtam le a másik topicban, hogy padláson, térdmagasságban lévő tisztítónyílásnál nem tudtam 90 fok feletti füsthőt mérni.
Fogja a tököm állítgatni ezeket..
Azt tapasztaltam, hogy a tercier (na má' ezt is tudom hogy hívják) ritkán "szólal" meg, eléggé meg kell rakni ahhoz, hogy látványosan égessen fagázt. Nem szoktam annyira megrakni.
Előnye: olcsó (100e+20e füstcső), tiszta üveg, magas hatásfok (nagy hőcserélővel, tehát legalább 1,5m kályhacsővel), külső levegő, szinte rögtön fűt, ha tönkremegy ki lehet cserélni (nincs bontás stb.)
Ebben az esetben pont a kicsiny tömege az előnye, ha hőszivattyú már egyre kevésbe gazdaságos (-10...-15C), akkor egyből hadrafogható
Hátránya: 10eft/3év vermikulit csere (ha samott belsejű akkor ritkábban), 1,5-2 óránként tenni kell rá
Tégla-, cserépkályha
Előnye: szebb, egyszerre elégethető a kellő famennyiség, egyenletesebb a melege, sütni lehet a tűztérben
Hátránya: drágább az előzőnél (3-5x), ha baj van vele macerásabb a javítás
A hatásfok akkor jó, ha a teljes szezonban mindennap begyújtanak, nem érdemes hagyni kihűlni.
De minek tüzelni ha a külső hőmérséklet kedvez a hőszivattyúnak? A külső hőmérséklet hektikussága sokkal követhetőbb egy kis kandallókályhával, amibe elég begyújtani csak a leghidegebb napokon.
Természetesen feltételezem, hogy a hőszivattyú a napelemek által egész évben megtermelt áramról megy.
A kaminónak az a baja, hogy a huzat kiviszi a meleget. 2m kályhacső végén mérve 180-200 fokos gázt enged ki. Ennek az az oka, hogy szekunder, tercier nem szabályozható. A huzat - hiába 120as kályhacső - szinte korlátlanul húzza be az égési levegőt, emiatt óriási a légtömegáram.
A szekunder lyukai közül (az ajtó alatt) én bedugóznék néhányat alufólia galacsinnal. A tercier meg röhejes. Öt furat van hátul az öntvényen, azonban a hátoldali "szabályzó lemezen csak kettő. De ezt sem lehet tüzelés közben szabályozni, mint ahogy a szekundert sem.
Kicsit drágábban - 100eFt - már kaphatók külső levegős kandallókályhák, melyeken a pr, sz+t teljes mértékben szabályozható. Ezeknél 2m kályhacső végén akár 90-100C fokra lehűthető a füstgáz. Kvázi a hatásfoka sokkal jobb.
Mindenhol lemez! Általában a jobbaknál fényes alu vagy acéllemez egybeépítve a felette lévő vermikulit lappal...... így visszaveri és szigeteli is a hőt... magasabb lesz a tűztérhőmérséklet....
És tudnál olyan gyárót/típust mondani ahol ez a lángterelő nem lemez? Gondolom ez a lángterelő nem cserélhető, vagy igen? Mi van ha kiég, átég? Javítható?
A Mullit Uranus, amit kinéztem 104 centi magas és nem lóg ki a kanapénál. Pont a túl nagy méret (és az ára) miatt mondtam le arról, hogy építsek egy kandallót.
A subláda egyelőre csak dísz, mert nem tudom rákötni a tévére, de nem rossz ötlet a másik oldalra költöztetés. :-)
Simán át tudom rakni, mert konnektor is van ott és az fenti hangszóróhoz a tévé közepénél véstem be egy függőleges csövet (a HDMI kábelek is abban mennek a tévéig).
Én arról beszéltem, hogy a falól való távolság nem baj, de csak addig, amíg a magassága egy bizonyos (pszichológiai) szint alatt van. Én megpróbálnám a kéménytől kijjebb sehol nem túllépni a 80-90 centis magasságot.
Hidd el, hogy ha túl sokat elvesz a látóteredből (nagyon betüremkedik a látóteredbe), akkor erős lesz a hatás: a szoba mögötte lévő (utána következő) része kevésbé lesz belakva (az a kb 3 négyzetméter kikerül az aktív élettérből, pedig sok pénzt fizettél minden négyzetméterért). Ezt onnan fogod észrevenni, hogy szinte soha nem ül oda senki, mert nem érzi jól magát (résben kívül kerül a társaságon).
Jól kitolt veled ott az a kémény. Az egész alkotmány el fog foglalni egy rakás helyet a lakótérből, ráadásul a terved annyira betüremkedik a térbe, hogy kis híján "kettévágja" a nappalidat.
Talán megoldható a kémény szétszedése és újjáépítése a fal külső oldalán.
Vagy keresni egy hátsó füstgáz-kivezetésű tűzteret: ha a tűztér nem túl magas (távolról is jól át lehet látni felette), akkor pszichológiailag nem annyira tolakszik bele a térbe.
"Akkor ez a kandalló tkp minden tekintetben el van rontva."
Nem MINDEN tekintetbe, csak abban a tekintetben, hogy fűtésre így nem igazán jó. Ha csak a hangulat kedvéért kell, akkor nincs vele semmi baj.
"Fűtés tekintetében akkor a legjobb, ha oda van rakva a vaskandalló a szoba közepére, oszt kész :)"
Ez pontosan így van. A szoba közepére tett csupasz tűztér hőleadási hatásfokán
bármiféle burkolattal csak rontani lehet. Javítani is csak egy nagy ventilátorral lehet, ami a mennyezetnél szétterülő forró levegőt lekeveri az emberek szintjére.
A kondenzációs kazán szerintem is elég komplex fűtést képes előállítani. Csak a gázszámla, ugye !! A kandallót ( légfűtős 9 Kw) én is kiegészítő fűtésnek szántam, de egyed uralkodó lett belőle. A kondenzációsat nem is használom.
"A kondis kazán nagy hidegben már nem olyan hatékony,"
Ezt a mondatot nem értem... a kondenzációs kazán miért lenne kevésbé hatékony, amikor odakint hideg az idő?
"nem fő fűtésnek kellene"
Jó lenne tudni a kályhától elvárt kilowattot. Nem mindegy, hogy elég, ha nem fagy a nappaliban, vagy az egész 200 m2-es ház legyen tőle folyamatosan 20 fokos még farkasordító hidegben is.
Láttam az utóbbi napokban témáztatok az ideális fűtési rendszeren. Mi lenne egy jó választás mondjuk gázos/kondis vagy hőszivattyús felületfűtés mellé? A kondis kazán nagy hidegben már nem olyan hatékony, a hőszivattyú lehet nem is működik. Mivel lenne jó rásegíteni? Egy kis kályha, épített téglakályha vagy cserép? +1x: nem fő fűtésnek kellene.
Nem drága. Nekem egy dolog nem tecc: A cca 300 fokos kilépő füsthő. Túl sok. A Xeoos Twinfire és a Walltherm is 180 körül van (a direkt felfűtés után, az inverz gázosítási szakaszban), persze 3500 ill 4500 EUR:(((
Kis csinos kályhák. Csak 1 észrevétel. A metszeten látszik, hogy fémlapból van az első lángterelője, ami 5. szezon körül kezd elégni. Lehetne vermikulit vagy samott lapból. Saját tapasztalatból merítek.
Lenne egy észrevételem a fotón és a rajzon is. A terven a bútorok nagyon közel vannak a sugárzó hő miatt, de ez elrendezés kérdése. Ha meg elpakolod a garnitúrát akkor elfér a kémény előtt egy trapéz alakú beépíthető égéstér, hődobbal. A másik. A laminált parkettát a kandalló alatt kiváltanám, max járólapra. A szerkezet súlya és az esetleges szikra, parázs miatt. Nálam keményfa parkettát is kivágtam és kemény kültéri járólapot betonoztam le, mivel 500-600 kg lett a " bútor darabom "
38 pth a falam, 20 centi grafittal. Kicsi a ház. Ha főzünk, aznap nem kell fűteni átlagos nulla fok környékén, mert 23 fok van :-)....ha sütünk is vasárnap, már szellőztetni kell mert megdöglünk.... jó ez persze lehűlne, de nincs szuflánk kivárni. Amúgy ha vendégek vannak, akkor tényleg melegebb van a házban..... de mivel többet is kell szellőztetni, ezt kitoljuk...
Elgondolkoztattál, nekem is 2kw a hőigényem, de ilyen feltételek mellett többet hűl a ház.
Neked 2-3kW, legyen átlag 2.5kW. Egy nap alatt ez 60kWh. Az 60*3.6=216MJ
Remek hőtároló tömeged van, vagyis nehéz a házad, csak így lehet, hogy csak 1fokot hűl. Legyen mondjuk beton. Annak a fajhője 850J/kgK.
Ebből kijön, hogy neked 216000000/850=254tonna a házad. Ez kb 100m3-nyi beton. 100m3?!? Te barlangban laksz, vagy hova raksz el ennyi falat/aljzatot/födémet?!? Fogarasi Árpád betonbunkere sincs ekkora, pedig azt atomtámadás ellen tervezte!
Vagy csak az átlag 0°C-os télre írtad az egy fokos hűlést, amikor amúgy is átjönnek a haverok bulizni, és a sütővel együtt befűtik neked a házat?
A folytonégésnek alacsony energiás házba van értelme, ahol a fojtással tovább nyújtható és csökkenthető a hőleadás.
Sok háznak van - az enyémnek is - 2-3 Kw hőszükséglete óránként - ez maximális hőszükséglet - és egy 10-12 kw-os kandallótól ha annak az égése nem szabályozható, meg lehet pusztulni.
De azóta úgy érzem hogy egy kisebb kályha jobb mint egy nagynak nyújtogatni az égését.
A ház napi szinten hűl 1 fokot. Este begyújtok 5-6 kg fával és másnap este még 24 fok van, tehát alig hűl valamit. Szinte csak szellőzési veszteséget érzékelek....
"Azért jó lenne tudni, hogy akkor ez a folytonégő NFD 35376 szabvány most akkor csak marketing , vagy van valós alapja?"
A szabvány csak arról szól, hogy X óra elmúltával még van benne annyi parázs, amitől meggyullad az újabb rakat fa (ekkor még VALAMENNYI hőt is ad le, ami lehet a maximumnak csupán egy-két százaléka is)
Senki sem állítja, hogy egy "folytonégő" tűztér valóban folyton ég, de még azt sem, hogy egy megrakással EGYENLETES erővel fűt majd X órán keresztül, mindezt csak a laikusok álmaiban létezik, a fizika ezt sajnos nem teszi lehetővé.
A melegedő fa 120-150 fok felett elkezd éghető gázt kibocsátani magából, kb 250 fok felett ez a gázkibocsátás felerősödik, 500 fok környékére felmelegedve az összes fűtő-teljesítményének nagyobb részét a fa már kiadta magából.
Egy olyan tűztérben, amelyben 6-900 fokkal ég a tűz, naivság azt remélni, hogy a tűztér másik pontján lévő fa nemhogy nem gyullad meg még órákig, de mindvégig 250 fok alatt marad :)))
Nagyjából elmondhatjuk, hogy hagyományos módon, alulról meggyújtva a tűztérbe berakott szokásos vastagságú fa minden köbcentije kb fél-egy óra alatt eléri az 500 fokot, tehát kiadja magából az éghető gáz túlnyomó részét. Ez az időszak némi okossággal (felülről begyújtás és/vagy jóvastag fák és/vagy okos levegő-ellátású tűztér) valamennyire elnyújtható. Aki ezen időszak alatt nem ad annyi levegőt a fagáz mellé, hogy az eléghessen, az a pénzét pazarolja, mert elégetlen fagázt ereget ki a kéményen (peches esetben még kátrányt is gyárt a pazarlás mellett).
A gáztermelő időszak után jön amikor már szinte csak a (fa)szén ég, ekkortól lehet lefojtani a levegő-ellátást, (ebben igazán nagyon jók a folytonégő tűzterek) a szén égész/parázslási időszakot akár órákra is elnyújtva.
Tehát a jó levegő-kezelésű folytonégő tűzterekkel
- egyrészt viszonylag kevés veszteséggel (de veszteséggel!!) el lehet nyújtani a gáztermelő-gázégető időszakot,
- akár órákra is el lehet nyújtani a "csendben parázsló" időszakot.
Nálam annyi a trükk, hogy nem hamuzom ki, emiatt lassabban hűl ki a parázs, és reggelre marad elég. régebben fojtottam esténként, de vagy 5-6 éve nem nyúlok levegőhöz, maxot kapja mindig, így is elég a parázs reggelente.
Szabályozni az égést/hőt a betett fa mennyiségével szoktam, meg hát 100nm-t fűtök van hova mennie. 0 fok felett nem szoktam begyújtani.
Ezért mondtam, hogy érdemes megnézni egy ilyet működés közben. Itt nem az a lényeg, hogy 10-12 órát ég, és újragyújtható, hanem az egész működés. A lángterelő, a nagyon jól szabályozható égés, ahogyan szépen lassan, fokozatosan ég a fa, közben a hő nagy részét nyomja ki az üvegen (teljesen más a lángkép is stb.).
Elvileg szerintem attól, hogy alulról kevés hideg oxigén jön, ami csak kicsit fűti a fát, termeli a kevés gázt, ami a fent érkező meleg levegővel elég. Elvileg ez a fent elégő gáz nem kellene, hogy túlfűtse alul a fát, ezzel több gázképződést okozva.
Így igen, lent fojtott égés van, de a füst fent mégis elég, tehát nem kormol (annyira).
Nem?
Amúgy meg értem én az anekdotát, hogy te nemfolytonégővel is parázsról gyújtasz, de ha ez annyira jellemző lenne, gondolom a gyártó is rá merné mondani. Mivel nem meri, gyanítom csak valami spéci erővonalak felett épült a házad. ;)
NEm tudom, nézz utána. Ezt írják róla: "Ez azt jelenti, hogy képes egyetlen megrakással 10 órán keresztül üzemelni úgy, hogy ez idő elteltével a parázsról a tűz még újragyújtható."
Ezt az én kályhám is tudja 4-ből 3X.
Érdemes megvizsgálni, hogy a te esetedben nem kevés-e a 10 óra.
Aláírom hogy nem láttam még zsiráfot, de akkor lszi te is tedd meg hogy leírod, hogy az általam felvázolt problémákat hogy oldja meg.
12 óra kell mondjuk 15kg fa, (ez kb 3-4kW teljesítmény) mitől nem gyullad be az egész?
Gyulladna, de nem kap levegőt. De minden hozzáértő helyen le van írva, hogy az éghető fagáz keletkezése hőmérséklettől függő dolog, tehát keletkezik az, csak nem ég el, hanem távozik a kéményen keresztül, ahol kondenzálódik, marja a kéményt.
"Úgy érted a fém kandalló meg a kőlapok közti távolság túl kicsi?"
Igen.
Ha a kandalló nem csak dísznek van, hanem fűteni is szeretnél vele, akkor legyen biztosítva a tűztér felületéről a hőt elszállító szobalevegő kitűnő áramlása.
Tehát:
- tűztér alatt jónagy levegő beszívó nyílás (mondjuk kilowattonként legalább 100-150 cm2)
- tűztér körül jóvastag és az összes forró felületet érintő hő-elszállít levegő áramlat (legalább 8-10 cm mindenütt)
- tűztér felett jónagy meleglevegő-kieresztő nyílás (szerintem kilowattonként legalább 150 cm2)
Ha ezt a három feltételt biztosítod, akkor a díszburkolat lehet akármilyen anyagú és stílusú. Én mondjuk még arra is odafigyelnék, hogy a burkolat belseje jó hőtároló legyen (pl tégla).
Köszi az ötleteket. Minimal design nem illeszkedik a házba sajnos. Most a prizmás betéteket néztem, amivel lehetne csökkenteni a kandalló tömb szerű kinézetét.
Valami ilyesmit esetleg eltudsz képzelni, oldalról lenne egy tároló, vagy polcrendszer, a kandalló akár lehetne 3 oldalról üvegezett, talán abban az esetben nem lenne annyira zavaró, hogy távol van a faltól.
A fő bajom, hogy a kéményt a nappaliba a fal elé építették:
A tervrajzon így tervezték meg a kandallót:
A legtöbb kandallós képen ennél kisebb kandallók vannak, leginkább a faltól való kiállásuk. Attól tartok, hogy brutál nagy lenne így. Van esetleg ötletetek ennek a megoldására esztétikusan?
Ne árt tisztában lenni azzal, hogy a "folytonégés" levegő elvétellel valósítható meg,
ami a hatásfok-rontás (tűzifa pazarlás) egyik módja.
Tehát csak az ragaszkodjon a folytonégéshez, aki ezt mondhatja magáról: "inkább veszek minden évben 10-20%-kal több tűzifát, csak minél ritkábban kelljen begyújtani"
adott egy kandallo a nappaliban, korbe van epitve kolapokkal. A kandallo acel resze es a kolapok kozt van egy kezbedugasnyi hely. Igy vettem a hazat.
Ha begyujtom, valahogy nem erzem azt az atuto meleget, amit mindig emlegetnek, hogy a kandallo ad. Nem ertek a dologhoz. Ez nem csak vmi latvanyra epitett kandallo? Lehet, hogy szukseges lesz atepittetnem?
Fatüzelésnél alapvető, hogy elegendő levegő legyen az égéshez. Kevés fával nem lehet tüzelni, ergó huzamosabb ideig 4-5kW alá nem lehet menni a teljesítménnyel. Ha 12 órára betárolsz az állítólag folytonégő kandallóba fát akkor legalább fél mázsa jön ki. A kandalló hogy akadályozza meg hogy ne lobbanjon be az egész? Fojtja? Azt meg nem lehet! Kormol, füstöl, minden baja van. A teljesítményt csak a betett fa menyniségével lehet szabályozni. Tartok tőle, hogy a folytonégő csak egy marketing maszlag.
A másik oldalról egy 8kW-os SWT kályhával meg tudom csinálni, hogy reggel parázsról gyújtok.
Szerintem ezeket nézd meg élőben is. A burkoltaknak nézz alá is.
Nem emlékszem pontosan, de ha ezt fő fűtésként tervezed akkor más irányt kellene keresned.
Pl. az elsőben kb. a "design" szócska az árnak kb. a 100ezres részét teszi ki, de lehet, hogy többet.
Ha a fő fűtés a cél akkor ennyi pénzért inkább egy öntöttvas betét és egy egyszerű burkolat építése.
200alatt lehet venni elfogadható betétet, a burkolat pedig a Te fantáziád/pénztárcád függvénye.
Egy sima tömörtéglás (ytong felejtős) vakolt "doboz" okosan megépítve frankón építhető akár hirtelen hőleadásra akár hőntartásra. Díszítés lehet a vakolattól az aranyozott cizellálig bármi.
Nálunk megjelentek a nyestek..... egér, patkány úgy tűnt el mintha sosem lett volna..... cserébe hallgatjuk fél éjszaka ahogy tombolnak a padláson.... mindenesetre minket nem zavar, szeretjük őket...
Viszont bejáratott útvonaluk van onnan pl a spájzig, ahol folyamatosan terített asztal várja őket ;)
Valószínűleg sejted (vagy pontosan tudod), hogy hova jár enni a padlásról, csak éppen nem tudod elképzelni, hogy milyen útvonalon közlekedhet (ha lenne elképzelésed, akkor elzárnád az útvonalát).
Egy kis egérpszichológia: az egér félős állat, egy bizonyos vállalt rizikó felett inkább elköltözik. Ha pl az egér étkező helye és legközelebbi biztonságos hálóhelye közötti útvonal pár percesnél hosszabb (egér számára úton, mozgásban lenni veszélyes), akkor inkább elköltözik máshova. Tehát nem is muszáj tökéletesen lezárni pl a spájzot, szerencsés esetben már az is elég, ha a jelenlegi rövid útvonalat megszünteted, így az étkezni indulókat hatalmas (=túl veszélyes) kerülő útra kényszeríted.
Egy vízteres kandalló akkor fog felrobbanni, ha a kedves hozzánemértő "szerelő" semmilyen biztonsági elemet se szerel be, plusz ezt tetézi azzal, hogy zárt rendszerbe köti be. Na ebben az esetben tényleg xarral meszeltek.
Ha a megfelelő biztonsági elemek be vannak téve, akkor csak annyi kellemetlenséged lesz, hogy elfolyik x liter / m3 vized ( amíg működik a vészhűtőkör) persze fűteni az egész házat ekkor nem tudod.
A szünetmentes táp jó kiegészítés, de semmiképp se biztonsági elem, legfeljebb a biztonságérzetedet növeli.
Ja.... nekünk a padlás tök üres, de egér az van... lehet, hogy nem beszéltek még Elekkel az egerek és nem tudják, hogy nekik nem lenne szabad ott lenni :-):-) :-)
Értem én, hogy drainback, csak még nem hallottam róla. Mindjárt rákeresek , hogy ez , hogyan működik.
Bár egy üreges test (ami arra van méretezve, hogy hőt vegyen fel és adjon át az áramló közegnek) nem tudom, hogy bírná-e tartósan a hőt repedés és deformálódás nélkül, áramló közeg hiányában.
30 w/m3 x 8m x 8m x 2,6m = 5992 kW. A házon 5 cm szigetelés és műanyagablakok. A 8 m x 8 m alapterület az bruttó, a ház külső mérete. Elvileg egy 6-8 kW-os kandalló megfelelne.
Azt sajnos nem tudom megoldani, hogy a meleg fentre is menjen, így fent marad a cirkó. Egyébként ahogy nézem a földszint cirkós fűtése azért gyenge, mert lentre egy ág megy ami viszi a padlófűtést + 2 db. 1400-as radiátort. Fent egy ág max egy 1200-as radiátort visz max. Plusz a lenti radiátorokban nem fordul meg a víz...Nem levegős, már nézték...Egyszerűen a cirkó szivattyúja kevés hozzá.
Nem. Egyszerűen áram nélkül felrobbannak.... mint a gőzgép....
Lehet olyan szerencsés áramszünet, hogy épp leégett a fa benne, akkor semmi gond. De ha épp bömböl a tűz a 20 kg fával és elmegy az áram, akkor nagy gond lesz. Egy szünetmentes táp, ami a keringtetőt elviszi legalább 1 órát, az megoldás lehet.....
Függetlenül a te helyzetedtől.. az áramkimaradás tényleg ekkora gond a víztereseknél? Nem lehet, hogy amikor nincs szivattyú, leeresztődik a kandalló víztere (drainback)?
Kezdődnek a kandalló és kályha akciók, és szívesen beruháznék egyre.
Rengeteg féle van, de szeretnék olyat ami megfelel a folytonégő szabványnak és a levegőellátása külsős. Kémény még nincs, így ez nem korlátoz.
Alsó szinten lenne (50m2) és nem vízteres (ha nem lenne áram akkor ugye nem tudnám használni a vízterest). A házban jelenleg kombi cirkó fűt, de az alsó szinten elég gyatrán.
Akinek van jó tapasztalata és/vagy hallott egy jó akciót, az ne tartsa vissza!
átlagos, olyan gyors, érezhetően... Hát, HA a szakemberek (gyártók) lefedni javasolják a rétegrend-javaslatukban, én azért csak lefedném.. az egér lába ne akadjon el, ne fújja a szél a gyapotszálakat, befújt porhó ne a gyapoton olvadjon, holnap kezdődő tetőázással is számolni kell... Jobb az úgy, olcsó az a páraáteresztő. :)
A jól szellőző (páramentes) padlástér nagyon fontos, de egy átlagos padláson soha, még viharos időben sincs olyan gyors vízszintes légáramlat, ami érezhetően rontaná a födémre leterített hőszigetelés felső rétegének jóságát.
De ha a te padlásod annyira "lyukas", hogy szeles időben szinte lobog a hajad, még akkor is jobb befektetésnek tartom páraáteresztő fóliia helyett (árából) inkább még 5 centi gyapotot tenni a 20 centi tetejére, mer ez a plusz 5 centi szeles időben az alatta lévő 20 centit védi a széltől, szélmentes napokon viszont javítja/vastagítja a hőszigetelést, tehát pénzt keres.
Ha nem lenne nagyon nagy megterhelés elküldenéd az elérhetőséget emailben? Nagyon megköszönném. Nem kell porszáraz, mert tárolom, szárítom, de több beszerzési forrás csak jó lehet.
2 kaloda porszáraz (tehát azonnal tüzelhető) tűzifát konyhakészre hasogatva és kalodázva, Pestlőrincről házhoz szállítva (valószínűleg Tökölre is) 76e Ftért, tudtam (38e ft/kaloda). Mondjuk ezt kb egy hónapja halottam és akkor azt mondták, hogy az ennyire jó fa csak korlátozott mennyiségben van, tehát lehet, hogy már karácsonyra mind elfogyott.
A fa árából sokan kifelejtik a szállítási költségeket, sokszor a drágább fa az olcsóbb, mert közel van.
Egy kupac térfogatát nem egyszerű számolni. Ha tökéletes (egyenes oldalú) gúla formájú lenne, akkor a gúlát körbefogó hasáb/henger térfogata osztva hárommal.
Ha megvan a farakás térfogata, akkor (hasábfa esetén) a tényleges famenyiség a farakás térfogatának kb a fele, tehát pl egy 3 köbméteres farakás nagyjából 1,5 m3 fát és 1,5 m3 levegőt tartalmaz.
Hozzánemértő kezekben és gyenge hatásfokú tüzelőberendezésben a fatüzelés meglehetősen környezetszennyező. Márpedig a fával tüzelők 99 százaléka ilyen.
Mondjuk pl a dízel autók tízszer környezetszenezőbbek és tízszer annyi is van belőlük, tehát azon a területen egy icipici előrelépés az emberiség számára sokkal több haszonnal járna, mint az összes fatüzelés beszüntetése.
Ezért mondtam, hogy meg kell találni a jó helyet. Én minden évben ugyanonnan veszem ömlesztve, és mindig meg is van a mennyiség (persze lennének más lehetőségek, látszólag olcsóbban, na az ilyenekből lesz az olyasmi, amit irtál).
Nincs bajom a kalodás fával, de nekem sokkal drágábbra jönne ki.
>...én nem kalodást vennék, hanem ömlesztett formában. A kalodás mindenképpen drágább lesz...
Kalodás fát seperc alatt le lehet ellenőrizni: Ha 25 cm -es a hossz, akkor abból 4 sor kell, és nem 3 ! Ha 33 cm -es, akkor 3 sor. Azt szokták trükközni, hogy 4 sor helyett 3 -ba rakják, és a tetején 1-2 sorban 33 cm -es fákat raknak. Oldalról benézve viszont ellenőrizhető...
Ömlesztett fával tudnak a legjobban becsapni. A kisteherautó platójának a méretére hivatkoznak, hogy ez 5 m3!
Mikor lepakolják, és megméred, kiderül, hogy még 3m3 sincs! Nekem keményfa bútorgyári hulladékfát hoztak 5 m3 -ben, lepakolás után pillanat alatt elfüstöltek. Szerencsére megvolt a főnökük telefonszáma, és amikor megemlítettem, hogy számla sincs, rámtámadt, hogy nem kértem. Mondtam, számlát nem kérni szoktak, hanem adni! Szerencsére két szomszédom is jelen volt a lepakolásnál, fényképet is csináltunk a rakásról, és le is mértük. Mikor ezt előadtam, azonnal mondta, hogy visszaküldi az embereket, és felpakolják. Kisvártatva meg is érkeztek az emberek, azonnal nekem estek, hogy "játszok velük?" Mondtam nem, de kihívom a fogyasztóvédelmet, azzal veszekedjenek. Erre azonnal abbahagyták a keménykedést, és szó nélkül felpakolták a cuccot. A végén még egy "csavart" azért megpróbáltak: a pénzt akkor adják vissza, ha majd a telephelyen leellenőrzik, hogy megvan -e a mennyiség, amit kihoztak! Erre én azonnal bezártam a kaput, (szomszédok is ott voltak) mondtam, innen addig nem mennek ki, amíg a pénzem meg nem kapom. Közben telefonon hívtam a fogyasztóvédelmet! Abban a pillanatban hiánytalanul megkaptam a pénzemet! Ömlesztett fánál mindig van vitalehetőség, én többet olyat nem veszek!
Nálunk egy Unimog-al hozza az eladó, 2x2 m a plató egy méter magas az oldalfal. De manapság már nem hozatnak a szomszédok, rájött mindenki, hogy a gáz olcsóbb/kényelmesebb!
Más: Tálcás-salakos a padlásfödémem, milyen szigetelést tegyek rá ami megfizethető, és megfelelő? ! 45 m2
És még annyi, hogy a kalodást mindenképpen le kell meózni a vásárlás előtt. Hogyan van rakva, milyen vastag fák stb. Mert aztán érheti kellemetlen meglepetés az embert, amikor kihozzák, és szembesül a dolgokkal...
Akkor viszont én nem kalodást vennék, hanem ömlesztett formában. A kalodás mindenképpen drágább lesz (és olyan is van, hogy nem tudják egyben lerakni a kalodát, akkor meg főleg nem vagy előrébb).
A látott árkülönbségek meg főként azért vannak, mert van olyan telep, ahol akár 1-2 éve kalodázott száraz fát is tudsz venni, ennek viszont meg is kérik az árát.
Sőt megdöbbentő tud lenni a felismerés (már akiben befogadásra talál), hogy a HIFIből szóló LagziLajcsi CD is pont minden hanghullámával 100%-ban a szobát fűti. :))
"Lehet, hogy pont nem voltam ott az órán mikor az infrafűtésről tanultunk."
Az általános és középiskolában buta embereket gyártanak, ezért ilyen ismeret nincs a tananyagban.
A tantervek nagyeszű összeállítói úgy gondolják, hogy az integrált polinomok deriválása a valóban fontos tudás és nem pl az, hogy az ember észrevegye, amikor egy csaló éppen át akarja verni.
"A cserépkályháról konkrétan tudjuk,hogy praktikus egy jol szigetelt házban,"
Én inkább azt a fűtést nevezném praktikusnak, ami egyenletes hőmérsékletet biztosít és amivel évente egyetlen másodpercet sem kell foglalkozni ;)
"Ugy gondoloom hogy egy olajradiátor talán kevésbé zabálja az áramot mint egy qvarc hősugárzó."
Egyszerű fizika: a berendezésbe bemenő energia nem tűnhet el, csak átalakulhat másfajta energiává. Az elektromos energia bemegy az olajradiátorba/hősugárzóba. Ennek az elektromos energiának egyetlen része sem fog sem fénnyé, sem mozgássá, sem pl rádióhullámmá átalakulni, tehát az elektromos fűtőtestbe bemenő energia minden cseppje hővé alakul.
Azok, amelyek magas hőmérsékleten üzemelnek (pl vörösen izzó hősugárzók), azok a felvett energia egy icipici részét valóban fény formájában adják le, de ez a veszteség mindössze 0,1 százalék körül van, tehát a hősugárzót is nyugodtan lehet 100%-os hatásfokúnak tekinteni.
"vagy a fűtőklíma kevésbé eszi az áramot"
A fűtőklíma egészen más elven működik: ő a felvett energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem gáz-kompresszort és ventilátorokat működtet vele, eközben a kinti levegőből hőenergiát lop és azt benn a lakásban leadja neked. Mivel sokkal több hőenergiát tud lopni, mint amennyi elektromos energiát felhasznál, ezért a fűtési hatásfoka elérheti akár a 300-400 százalékot is.
"Ilyesmi energetikai osztályozásra gondolok, pontosan ugy mint a villanyégőknél, a legtakarekosabb a led, kompakt, halogén...igy sorban. "
Tessék:
- az elektromos fűtőkészülékek 100%-os hatásfokúak
- a fűtőklímák és hőszivattyúk hatásfokát az úgynevezett COP érték adja meg: pl 3,5-ös COP érték egyenlő 350%-os hatásfokkal
Ezen két pont alapján hatékonyság szerint szépen sorba tudod tenni az összes olajradiátort, fűtőpanelt, hősugárzót, fűtőklímát, hőszivattyút, stb.
Aki veled elhitette, hogy a 80.000 forintos elektromos szuper fűtőpanel magasabb hatásfokú, mit a négy ezer forintos kínai hősugárzó, az csúnyán becsapott téged.
Pont az lenne a lényege az oktatásnak, hogy védjen minket a marketing blöfftől.
Minden villamos fűtés üzemeltetése 100%-os hatásfokú (marketing: 100% hatásfok, vegye-vigye, hol tud ilyet a gázkazán!??!) Még az ősöreg hőtárolós villanykályháé is csak az nem 37 forintos villannyal megy hanem 24 forintossal.
Kivéve a hőszivattyú elven működő villamos fűtésé, mert az 250-500%-os hatásfokú. Ezt bezzeg nem hiszik el sokan...
Lehet, hogy pont nem voltam ott az órán mikor az infrafűtésről tanultunk....
az utobbi evekben sok fejlesztés volt a fűtesrendszerek terén is, lövésem sincs a mikrohullám meg infratechnikákról, de ha kérsz egy jó paprikáskrumpli receptet, szívesen elküldöm :-)
Ujdonságnak számit a nobo radiátor, fujja a meleget, de azt is mondják, hogy zabálja az áramot...hogy legyen én így okos?
A cserépkályháról konkrétan tudjuk,hogy praktikus egy jol szigetelt házban, hiába régi találmány.
Általános (!) iskolában adják ezt a tudást. Az összes villanyfűtés amiben nincs forgó alkatrész (klímakompresszor) ugyanúgy drágán fűt 37 Ft/kWh. Érzetre van minimális különbség, infrát jónak mondják.
Klíma/hőszivattyú esetén van esély lemenni 8-10 Ft/kWh-ra
Ugy gondoloom hogy egy olajradiátor talán kevésbé zabálja az áramot mint egy qvarc hősugárzó...vagy a fűtőklíma kevésbé eszi az áramot mint ezek a norvég lapradiátorok,
Ilyesmi energetikai osztályozásra gondolok, pontosan ugy mint a villanyégőknél, a legtakarekosabb a led, kompakt, halogén...igy sorban.
Az összes elektromos fűtőkészülék hatékonysága pont 100%-os, nincs értelme ABC energiahatékonysági osztályokba sorolni őket.
Én a helyedben inkább azt nézném, hogy
- mely fűtőberendezés képes 100%-osnál magasabb hatékonyságra (ilyen a fűtő klíma = hőszivattyú)
- mely fűtőberendezés tud olcsó (éjszakai vagy kedvezményes) áramtarifáról dolgozni
- esetleg van-e olyan fűtőberendezés is, amely nemcsak 100%-nál magasabb hatásfokú, de ráadásul kedvezményes áramtarifa is igényelhető hozzá (léteznek ilyen hőszivattyúk / fűtő klímák:)
A külónböző fűtőberendezeseknek van valami energiahatékonysági besorolása? Mert az eladó lakásoknál kótelező az energiatanúsitvány, pl.a villanyégőknél, tv-knél, hűtőszekrényeknél van, de infrafűtés, hősugárzók, olajradiátor, nobo radiátor, inverteres klíma, stb.,stb. készülékeknél hol találom? Kiegészitő fútésben gondolkozom, ezért kellene
Az oldalfali hőszigetelés menjen fel jó magasra, kb 20 centivel a födém pereme fölé. Ennek tolod neki teljes vastagságban a födém tetejére lerakott hőszigetelést: minimum 2x 10 centi üveggyapot átfedésben, ne legyen sehol egy ujjnyi lyuk sem. Az nem baj, ha hullámos (pl kerülgeti a gerendákat) az viszont baj, ha nem összefüggő. Tulajdonképen a feladatod: az oldalfali hőszigetelések által alkotott négyzet tökéletesen összefüggő kitöltése 20 centi vastag üveggyapottal.
Alá NE tegyél párazáró fóliát. A tetejére tehetsz páraÁTERESZTŐ fóliát, de én csak akkor költenék erre, ha a padláson belül víz csepeg olykor.
További hőszigetelős kérdéseket inkább EBBEN a fórumban.
A ház egyik része a régi fafödémes, a többi része meg betongerendás. A padlástér nincs leszigetelve, még az akkoriban népszerű manzárdtetővel készült. Ilyen házaknál akkor hogy lehet megoldani mennyezet/padlástér szigetelését? Új tető csak pár év múlva lenne cserélve.
"Akkor azt mondod, hogy felesleges az álmennyezet és a födém közé gyapotot rakni?"
Nemcsak felesleges, de akár életveszélyes is lehet: az éveken át vizesedő fagerendás födém akár annyira elkorhadhat, hogy egyszer a fejedre szakad..
A hőszigetelés külső (hideg) oldalából kilépő párának akadálytalanul távoznia kell a külvilágba. Ezt pl úgy lehet megoldani, hogy a hőszigetelő anyag hideg oldalán folyamatosan cserélődik a külvilág friss levegője. Ha a hőszigetelő anyag felett ott van egy zárt mennyezet, akkor ez nincs megoldva, ha a hőszigetelő felett a jól átszellőző padlástér van, az egy tökéletes megoldás.
Nem kerül az ötszörösébe, Br 65-80e/névleges kW, japán. Legolcsóbb japán oldalfali 50e/kW
Ha valami nagyobbacska szükséges, akkor kivált 2-3 oldalfali szerelést és kalorikus kötést, aminek ugye tudjuk, hogy darabja 50e-től indul.
És ezeknél lehet hajtani a beltérit (hogy legyen teljesítmény) mert a jó csövezés miatt semmit se hallasz belőle. Az oldalfalinál meg akkor hajtod, amikor nem vagy otthon, mert ha igen akkor leveszed a beltéri fordulatot de akkor teljesítmény sincs.
Rétegződés ellen is jó (okosan csövezve), amit ugye az oldalfalinál csak az alacsonyra szereléssel lehet megoldani..
Akkor lesz qrva drága, ha valaki szobánkénti precíz, tized fokos hőmérséklet beállítást akar. motoros szelepek..
Akkor azt mondod, hogy felesleges az álmennyezet és a födém közé gyapotot rakni? Inkább a padlásra lenne érdemes? Vagy ha lehet is rakni a födém és az álmennyezet közé akkor mi a helyes rétegrend? Illetve ha padlásra kell akkor mennyi az a minimum vastagság ahonnan érdemes már belekezdeni?
Födémre mindössze 15 centi gyapot egy vicc. Lassan már 20 centi is komolytalannak tekinthető.
Ha ráadásul ez a gyapot az álmennyezet ls a födém közé van tervezve, akkor AZONNAL rúgd ki azt a nagyeszűt, aki ezt így kitalálta neked, mert a párakezeléshez nem ért és tönkre fogja tenni a házadat.
Kivétel, ha ő az egyike annak a kb három magyarországi szakembernek, aki képes VALÓBAN megbízható (légmentes) párazáró réteget csinálni a gyapot alá.
"Ha meg zavarja mégis, akkor lehet légcsatornás klíma is. Olcsóbb kiépíteni,"
Én úgy lgondolom, hogy a légcsatornázható klíma beltérik gyártása kb fele annyiból kijön, mint a falra szerelhetők (látványos műanyag burkolat+kijelző+elektronika+távirányító helyett egyszerű lemezmunka), valami miatt mégis ötször annyiba kerülnek. Szóval a gyártóik elmehetnek a francba.
Egy "76"-ban épített családi házról lenne szó, 38as téglafalazattal, ami teljes felújításon, átalakításon megy keresztül. 12cm Grafit, 2,5m belmagasság álmennyezettel +15centi gyapot, és az összes nyílászáró ki lenne cserélve, háromrétegű üvegezéssel, alacsony ug, uf értékűek. Ha ezek kész lesznek egyszer nem tudom mennyire számít "jól szigetelt" háznak.
Kéményt úgy is újat kell csinálni, mert a jelenlegi falazott és a padláson eltolt, na meg amúgy sem szabályos már :)
Ezeket a hozzászólásokat olvasva eléggé elbizonytalanodtam, hogy melyik fajta fűtés legyen, egy biztos kandallót szeretnénk meg padlófűtést.
Ha a ház (valóban) jól hőszigetelt, akkor olcsó és vagy hatékony fűtésrendszerek hatalmas választékból válogathatsz. Ha viszont a házad nem jól hőszigetelt, akkor csak marhadrága és drága közül választhatsz.
Szerintem a legalacsonyabb beruházási összeg a NEM kondenzációs gázkazán + normál radiátorok. A következő fokozat a kondenzációs kazán + jócskán túlméretezett radiátorok. ez felett van a kondenzációs kazán + padlófűtés, ennél valamivel hatékonyabb ugyanez mennyezetfűtéssel.
De ha nem zavar egy halk ventilátor alvás közben, akkor ennyiből már fűtő klíma is kijöhet, ami kedvezményes áramtarifáról működtetve annyira olcsón fűt, hogy annak már csak lopott tűzifával lehet alámenni.
Egy normális fatüzelésű rendszer áll jó hatásfokú kazán+kéményből, valamint egy akkora pufferből ami a ház egész napi fűtését képes kiszolgálni még az év hidegebb napjain is. Itt jön elő a hőszigetelés fontossága, mert egy valóban jól hőszigetelt házba bőven elég lehet egy mindössze 200 literes puffer, egy szarul hőszigeteltbe meg akár még két köbméter puffer is túl kevés lehet.
És a kicsi és a két köbméteres puffer költségének különbsége lehet annyi, amennyi egy röhejes és egy nagyonprofi hőszigetelés árkülönbsége. És a hőszigetelés minden évben hozza a pénzt, a puffer meg nem ;)
Ha új építésű és -ha jól emlékszem- bőven akarod szigetelni akkor szerintem az üzemelési költségekkel nem nagyon érdemes foglalkoznod.
Egész más kérdéseket kell feltenned magadnak mellé téve a számokat.
Kezdve onnan, hogy akarsz-e gázt, kéményt?
Szóval a bekerülési költségek fognak számítani, nem a gázszámla.
Minden számolható, de a legjobban az saccolható, hogy az, hogy 10000Ft-os fűtésszámla helyett bármi mással 8ezerre szorítod a havit, pont megmondja, hogy a büdös életben nem spórolsz rajta annyit, hogy megérje.
Javaslom, olvass vissza pár topicok -tényleg- pár évre visszamenőleg. pl. hőszivattyú, klíma légkondi, víz, gáz, fűtés.
Jelen esetben nálam egy teljesen nulláról épített rendszerről lenne szó. Nekem az a fontos, hogy minél kevesebb legyen a fűtés költsége. Az meg, hogy kondis kazánt vagy vegyestüzelésű kazánt veszek az nekem nem számít, csak minél kevesebb legyen :) persze tudom a hőszivattyú meg társai jobb lenne, de a fűtésre is van egy képzeletbeli keretem, amit nem szeretnék túllépni.
Sajnos nekem is ugyanúgy meg kell venni a fát, szóval az ingyen fából nem jut nekem :)
A fűtésszerelőnek igaza volt, ahhoz, hogy napi (vagy akár több napi) egy begyújtással/ fűtési periódussal megúszd a dolgot köbméteres nagyságrendben kell gondolkodni.
A gáz még így is kényelmesebb persze.
Amit Mekk Elek írt javarészt igaz, persze saját termelésű, vagy vágású nem lopott fa is "ingyenessé" teheti, vagy olcsóbbíthatja a tüzelés, de a saját munkáról nem szabad elfelejtkezni itt sem....
Akinek túl drága a gázfűtés, azoknál legtöbbször az szokott kiderülni, hogy évente több tízezer forintot költenek a pince/garázs/sufni fűtésére. És aki rászán egy kevéske pénzt arra, hogy az összes fűtéscső és a gázkazán bekerüljön a fűtött lakásba, azok meglepődve veszik észre, hogy ugyanaz a régiszar gázkazán és ugyanazok a negyven éves radiátorok kb harmadával kevesebb gázzal is ugyanúgy kifűtik a házat, tehát a fatüzelésre átállásra kár lett volna egy rakás pénzt kidobni.
Az átlagos fával tüzelő ember a
- bolti áron vásárolt
- félig vizes fával,
- vacak hatásfokú tüzelőberendezésében
- hülyén tüzel,
- ráadásul utálja az egészet,
eközben fogalma sincs arról, hogy egy jó gázkazán ugyanennyi hőt kb feleennyi forintból is elő tud állítani.A fatüzelés azoknak való igazán, akikre a fenti öt pontból minél kevesebb vonatkozik,
a többiek (tehát a fával tüzelők kb 99 százaléka) jobban járnának gázzal vagy hőszivattyúval.
"lehet, hogy jobban megéri kondis kazánt a padlófűtéssel összekombinálni, mint vegyessel?"
Lopott tűzifánál nincs ami jobban megéri. Ha viszont nem lopod, akkor további információk és számolgatás nélkül nem lehet rávágni, hogy melyik éri meg jobban. Egy jó gázkazán+padlófűtés kombinációval 13 Ft körül lehet kihozni egy kWh hőt, fatüzeléssel meg 8 Ft és 30 Ft között bármennyi lehet (sőt, lopott fával akár nulla forint is :)
Én is hasonló fűtésen gondolkodom. Viszont én annyit módosítva a dolgon, hogy nálam a kályha mögötti fal és a kályha mögött most meglévő 15cm távolságot "dobozolnám" le. Azt itt megrekedő meleget a következő képpen engedném a fal mögötti szobába:
Alul a falba 3-4 nagyméretű kör alakú lyukat vágok, majd fent is ugyanezt teszem.
Reménykedem a következőbe: Alul beszívja a leghidegebb levegőt, majd felül forró levegőként távozik,
100m2 és új építés. Sajnos a gázt még nem kötötték be. Fürdőbe fütőbetét plusszba. Egy éjszakát nem bír ki, de mivel jól szigetelt, nem hűl vissza nagyon a ház. Palackról tudom temperáltatni most a fűtést, de az nem nagyon megy.
légcsatornás klíma okosan csövezve megoldás lehet. Esetleg olcsóbb választás lehet egy oldalfali klíma olyan helyre szerelve ahol nem zavar ha éjszaka üzemel, bár a ház nem nagy, lehet, h nincs ilyen hely.Teljes kakaóval mehetne napközben amikor nem vagytok otthon. Ezt valószínűleg ki kellene egészíteni ilyen hidegekben egy olcsó kandallókályhával, de csak ilyen hidegekben lennél rákényszerülve a használatára meg hétvégén, amikor jobban esik a tűz látványa.. Nálam hasonló rendszer van.
A 3,8kW tényleg állandóan üzemel? Nem kapcsolgat? Kicsit soknak tűnik. Figyeld meg jól a működését, fontos lehet egy későbbi méretezéshez.
Azt vettük észre, hogy évről évre rosszabb a gáz minősége. (ez volt 8 évvel ezelőtt) Már nem érte meg gázzal fűteni, így beterveztünk a nappali közepébe egy vízteres kandallót + radiátorokat. Azóta fával fűtünk és én személy szerint nem tartom nyűgnek a fával való "foglalkozást" mivel vidéki vagyok :)
A vízteres kandalló ötlete is megfordult a fejemben, de nem láttam értelmét két vízteres készüléknek már csak azért sem, mert mind a kettő ugyanolyan lassan melegítené fel a vizet a nulláról, talán a légfűtés gyorsabb.
Nekem a fűtésszerelő javasolta a vegyestüzelést + egy 1000 literes puffertartályt, de mondott 2000 litert is, nekem is kerekedett a szemem, mikor ezt mondta, de olyan magabiztosan megmagyarázta, hogy miért kell ennyi, hogy elhittem neki :) Így azt mondta, hogy egy jól megtervezett fűtéssel nem kell állandóan rohangálni dobni a tűzre.
Most olvasgattam a kondenzációs gázkazánokról, lehet, hogy jobban megéri kondis kazánt a padlófűtéssel összekombinálni, mint vegyessel?
Lefekvés előtt megbuggyantod szép nagy akác tuskókkal, az kevés levegővel szépen nyugodtan elszütyörög hajnalig. Reggel még arról gyújthatsz rá, ha nagyon akarod. Csak túlzottan elfojtani, vagy túl sokáig fojtottan tüzelni nem jó, mert lekormolhatja a kéményt. Egyébként meg, ha jól tévedek, a faelgázosítók tudnak olyat, hogy egy töltéssel fél napig égnek, de elég drágák, és csak a csontszáraz fával hozzák azt a pluszt. Kazánban létezik, nem t'om, kályhában van-e?
Nem érzem a 37cm széles fal hogy kevés lenne, tartja a hőt.
Péntekig mig a pellet kályhánk le nem füstölt, 7kw-al alapjáraton napi 16-18 óra üzemmel 23 fokot tudtam csinálni. Ha feljebb vettem a teljesítményt, 28-ig lehetett zavarni. Szerintem a két cserépkályha erős lenne. Jelenleg sajna két olajradiátorral fűtünk (valamivel muszály péntek óta) összesen a kettő 3,8kw, a szobákban 23 fok van, elöl 20.
Mielőtt a mostani elkészült sokat nézelődtem, kályha vagy kandalló...
Olcsóbb lehet egy egyszerű kályha, de ha kicsit jobb minőségűt vagy csempézett borításút nézel, akkor több szár eft is lehet. pl a Haas+Sohn is (ezek tetszettek jobban a feleségemnek)
Én azért választottam a kandalló betétet, mert arra még tetettem hődobot, hogy jobb legyen a hatásfoka, mert a kémény pont mellette van. És ezt pedig olyanra csinálták, amilyet a feleségem szeretett volna.
Palási kollégának:
2 cserépkályha nem sok 55m2-re?
De abban nagyon igazad van, hogy régen a köré építettek, hogy minél hatékonyabb legyen.
6 éve főfűtésre egy sima levegős pellet kályhát használtam, besokalltam tőle (illetve a szerviztől) és úgy döntöttem hogy kivágom.
Fa tüzelésben gondolkodom, de fő fűtésre kell. A ház nem nagy, 55m2, 30as tégla falak, 5cm nikecel szigetelés, műanyag nyílászárók. A kéményem a ház közép pontjába van, a belseje kicsi, 13x20-at mértem. A kémény mellett van egy 60cm széles, 170cm magas boltív, ahol a jelenlegi pellet kályha is van. Vízteres szükségtelen, mivel a kandalló/boltív mögött van az egyik szoba amiből nyílik a másik. Előtte a nappali egyben az étkezővel. Nem tudom, hogy mivel járok jobban. Ha egy sima 7-8kw-os kályhát veszek, vagy a boltívbe építtessek be egy kandalló betétet. Ami fontos lenne, hogy ne kelljen állandóan pakolni fával, és 24 órás üzemben tudjon működni. A külső levegő megoldott, a pelletesnek is egy 60as csővel a padlás térről hoztuk le. Pénztárcám nem korlátlan, de azért csodát sem akarok. Várom az ötleteket. Köszi!
Azért írtam alsó határra 3-4kW-ot. Ez az alsó határa a normális égésnek (ok, legalábbis a kis ablakos kandallókályhákkal van tapasztalatom). Egy 8kW-os SWT-vel fűtök 100nm-t 9 éve, a kéményseprő még csak fél vödör szürke pernyét tudott kotorni a kéményből egy-egy szezon után. Igaz, csak nagyobb hidegekben megy.
Tapasztalatlan vagyok ezen a téren, ezért kérdezlek titeket.
Erre egyébként én is rájöttem, meg arra is, hogy az Ytong+gipszkaton nem igazán jó egy igazi kandallóhoz.
A lényeg elsősorban az lenne, hogy egy modern design-os nagy üvegfelületű elsősorban látvány kandallót építsek, ha lehet oldalüveges kivitelben, mert sarokban lenne elhelyezve.
Gondolkodok Biokandallón is, ez ugyebár olcsóbb, de látványos.
köszi kb ezek a számok kellettek nekem , kályha adott lemez adott, igazából amit kitaláltam az csak egy vetibe kerül, amim szintén van csak nem tudom mit tud, ez a sztenderd 12*12cm-es, mindenképp a hideg levegőt szeretném mozgatni, ahol a hődobba belépő lenne, ott max 60fokot mértem. az a baj hogy azért 2 db 50es csövet gondoltam, érzetre én is kicsillem, mert azt tudnám egyszerűen összehozni a hődobbal, amúgy nem a teljes előszoba fűtés lenne a cél, hanem csak az hogy a konyhában ne 28 fok legyen, hanem pl csak 25, az előszobában pedig ne 23, hanem 25. Tudom nehéz a alaprajz vagy fotók nélkül elképzelni a ház kialakítását.
Hőszigetelés távlati terv, 20cm lépésálló közet megy majd fel a födémre, de bármilyen is a hőszigetelsé a hő eloszlása nem tud egyenletes lenni a 2 daikin-el, csak egy kicsit kiegyensúlyozni szeretném
Kicsi tűznél lesz 40%-os hatásfoka és/vagy kátránygyára.
Egy ekkora méretű szobába a sima kisméretű üveges kályha is akkora atomvillanást csinál, hogy lepereg a falról a festék. Ez meg egy nagy 2oldali üveges nagy hőátadóbordás dromedár. Szóval okádni fogja a burkolat a meleglevegőt, plusz a dupla üvegfelületen maga a nap költözik a szobába olyat fog sugározni.
Ezért is van a tartályod tetején forró víz, az alján meg majdnem hideg.
Ha a víz jó hővezető lenne, akkor nagyjából egyenletes lenne a hőmérséklet.
Próbáld meg pl egy tömör réz vagy alumínium rúddal: a felső végét tartsd tűzbe, és közben szorítsd az alsó végét: ebből majd megtanulod, hogy mi az, hogy jó hővezetés ;)
"Arra gondoltam, hogy a 40-50-es csövek talán túl vékonyak volnának és könnyen illetve gyorsan eltömődhetnek"
Ha száraz fával és elég levegővel tüzelsz, akkor csak minimális korom képződik, ráadásul olyan fajta, ami nem vastagodik a végtelenségig, hanem olykor magától lepotyog (erre a potyogásra rá is lehet segíteni Konix és társaival). Tehát ha a koromnak bőven van hova lepotyognia, akkor sokáig (vagy talán sohase) nem kell pucolni a csövek belsejét.
"nagyon meglepódtem, hogy milyen "lomhán" melegszik fel a víz"
Ha szarabb hőtároló anyagot választottál volna, akkor hamarabb felmelegedne :)
"pedig e két anyag az egyik legjobb hővezető"
A víz nagyon jó hőtároló
és nagyon jó hőszállító, amikor éppen mozgásban van,
Nagy kályhába is lehet kis tüzet rakni (>3-4kW-tól kisebbet nehéz, folyamatos üzemben), nem a ráírt kW-tól lesz meleg, hanem a betett fa mennyiségétől. :-)
Ilyen marhaerős kéménybe kellene neked egy automatikus huzatszabályozó (ami fals levegőt enged a kéménybe) de legalább egy olyan kályha, aminek az összes levegő-bevezetését szinte tökéletesen el tudod zárni.
"a kandalló mögött lévő szobába erről vezetnék át hőt, gravitálva,"
Ha a meleg hőforrás nem alul van, akkor főleg a plafont fogja fűteni.
És ha a födémed nincs jól hőszigetelve, akkor a jéghideg födém fel is fogja szívni a felszálló hő nagy részét, aminek csak a padláson vacogó galambok fognak örülni.
A fatüzelésű kályha és a csoda-légfűtés árát költsd inkább hőszigetelésre
és attól kedve talán elég lesz a 2 db fűtő klíma is a ház kifűtéséhez.
"akkor sem hajlandó a meleg kifáradni az előszobába"
A kályha melege felszáll a mennyezetre, ott szétterül, majd a meleg levegőréteg szép lassan lefelé vastagodva kezdi kitölteni a teret (tedd fel a kezed, érezni fogod, székre állva még jobban). Egy bizonyos vastagságnál ez a meleg levegő-rétegfelülről eléri az ajtó felső szélét, ott egy kis meleg-patak átcsordogál a másik helyiségbe, fel a mennyezetre, ott szétterül... a többit már tudod. Ha a két helyiség légtere a mennyezetnél is össze lenne kötve egy jó nagy lyukkal, akkor nagyjából egyszerre melegednének.
"egy ventilátort az aljára,a tetején 2db 50mm-es kivezetés a falra fúrnék 2db 50mmes lyukat"
Egy köbméter levegő fokonként mindössze 0,000335 kWh hőt képes tárolni/szállítani, ezért a szomszédos helyiség fűtéséhez óránként 500-1500 m3 levegő folyamatos forgatása szükséges. Ennyi levegőt mindössze 5 centis csövön átpréselni komolytalan próbálkozás (ehhez nagy teljestményű+áramfogyasztású és üvöltő ventilátor kéne). Vagy elviselhető zaj mellett 12-15 centis cső, vagy 400-600 cm2-es lyuk a mennyezet alatt, az talán ventilátor nélkül is elég.
Ideiglenes megoldás: egy nagy (30-40 centi átmérőjű) asztali ventilátort tegyél fel a konyhaszekrény tetejére (minél közelebb a plafonhoz) és a ventilátor légáramával célozd meg a konyhaajtó felső felének közepét. Ez sok meleg levegőt fog ellopni a konyha mennyezetéről és áttolja a szomszéd helyiségbe.
Vagy szoba lesz kicsi, vagy a betét nagy. Nálunk kb 35m2-re van egy 8kW-os betét légfütéssel, illetve egy csövön rásegít az emeletre is, és elég. Másodlagos fűtés, de kb 0°C-ig majdnem az egész házat kifűti.
Másodszor, meglévő nappalimba (16m2) légfűtéses kandallót szeretnék építeni sk.
Azt hallottam, hogy alapnak ill oldalfalnak nem jó az Ytong+flexibilis csemperagasztó, felső füstcső köré meg a tűzálló gipszkarton, mert ezek az anyagok egy idő után a hőtől elporladnak.- Igaz ez??
A padlófűtés sztem egy kondenz kazánnal tökéletes. Egyenletesen melegen, és nem túl melegen tartja a padlót. Kényelmes, észrevétlenül teszi a dolgát. Üzemeltetése olcsó.
Hátránya, hogy a létesítése drága, így ha nincs bevezetve a gáz, a vegyes tüzelés valóban komoly anyagi előnnyel indul.
Viszont a vegyestüzelés, padlófűtéssel szvsz kicsit olyan még nem jó, még nem jó, már nem jó. Mivel idő, amíg felmelegszik sokáig sugározza a hideget, aztán mikor felmelegszik, akkor meg nem lehet megmaradni. Nehéz belőni, hogy hogyan tüzeljen az ember. A vízteres kandalló mondjuk egy fokkal jobb ebből a szempontból.
Viszont van, amit nem értek. Ha mindenképpen vegyessel akarsz tüzelni, és kandallót is szeretnél, akkor miért akarsz két készüléket megvenni, amiből az egyikkel a kazánházat fűtöd a szoba helyett? Miért nem veszel egy vízteres kandallót? Amire talán lehet mondani, hogy egy vegyestüzelésű kazán, egy szép nagy üvegajtóval. Ha csak tűzifával, akarsz tüzelni, szénnel, vagy valami huncut tüzelőanyaggal nem, akkor teljesen fölösleges a tüzelő berendezést duplázni.
A másik, hogy minek a puffertartály, ha csak padlófűtés van? Bár konkrétumot nem tudunk, de mondjuk 50nm 10 centis betonnal az 5 m3, ami úgy 6,5 t. Akkor minek az a pár száz kiló víz a puffertartályba? Hol fog az ezen számottevően melegíteni? Még akkor is, ha a puffertartályban jóval melegebb a víz. A puffertartálynak szvsz akkor lenne értelme, ha lennének mondjuk radiátorok is.
De minderről lehet, hogy érdemesebb megkérdezni egy szakembert. :-)
A fűtési rendszeremen található egy gázkazán, illetve egy vízteres kandalló, ami radiátorra és padlófűtésre van kötve egy körön.
A padlófűtés előtt van egy ESBE VTA-322-es keverőszelep, ami a rajta lévő címke szerint 20-43 fok közötti vizet enged át. Az egyik bemenő oldala a kazán felőli melegvíz, a másik pedig a padlófűtés visszatérő ága. Én eddig abban a hitben voltam, hogy a keverőszelep maximum 43 fokos vizet enged át a padlófűtés előremenőjeként, tehát ha a kazán felől jövő víz jóval melegebb ennél, akkor gyakorlatilag majdnem elzárja az útját.
Viszont múltkor véletlenül megfogtam a már lekevert víz csövét és iszonyúan forró volt. Ma csináltam egy mérést, ahol 60 fokos vizet kapott a kazántól és egészen 55 fokig ment el a már lekevert víz, ami gondolom nagyon nem tesz jót a padlófűtésnek.
Mértem a visszatérő ágat is, amiből keverhetné a vizet, de az olyan 35 fok körül volt, tehát még az sincs, hogy annyira meleg volt a visszatérő, hogy nem lett volna mivel lekeverni.
Mi a véleményetek erről, miért nem tudja a szelep a ráírt maximumot tartani és mi lehet erre a megoldás?
+1: nemcsak lomhán melegszik fel hanem lomhán is hűl le. A kb. 50-60 fokos 200 liter víz úgy szigetetlenül 8-10 óra múlva is még bőven langyos volt pedig a helység egyébkén 20 fokról kb. 4-5 óra alatt visszahűl 12 fokra (akkor még a padlószigetelés nem volt, 50 nm betonpadló szívta el a levegő hőjét).
még azt akartam írni a kérdésedre, hogy a tapasztalatom az, hogy ha a kandalló teljes 10 KW-on üzemel, akkor szinte csak az üvegen átsugárzó hő is elég, hogy nagyon rövid időn belül felfűtse a helységet (a helység belülről van szigetelve), szóval a betét többi teljes hősugárzó részét is fordíthatóm a tartály felmelegítésére, vagy a hő fürdőszobába való átszivattyúzására a helység (ami egy légterű) csak az üvegen keresztül is nagyon gyorsan felmelegedne. Majd még lövök fel fotót a további "fejlesztésekről" úgy jobban érthető lesz.
Légzáró módon leragasztottam a bejárati ajtót, habfóliával, ami egyben a vas hidegsugárzását is mérsékli nem kicsit, továbbá a konyhai ablak légbevezőjét kívülről szintén egy csík habfóliával tömítettem légzáróan(vagy szinte légzáróan :D ). Az eredmény, 1-1.5 fokkal magasabb hőmérséklet ezekben a komoly mínuszokban is. A kályha is mintha tovább lenne meleg. Így lent 19-20, fent ilyenkor már 21 fok van, ebben már nem kell megfagyni azért :) Tegnap este pl -9 volt..
A tisztíthatóságra, valamint a könnyű és gyors szét és összeszerelésre mindig tervezek, ez alap nálam. Arra gondoltam, hogy a 40-50-es csövek talán túl vékonyak volnának és könnyen illetve gyorsan eltömődhetnek, úgyhogy ezen az ötleten majd még finomítok. Egyelőre azon vagyok, hogy a forró levegőt a tartály alá, illetve köré vezessem és beszigeteljem. Hogy a kettő együtt működjön légréssel fogom szigetelni a tartályt, hogy felfűtésnél az alulról beirányított forró levegő körül tudja "ölelni" a tartályt, majd hőtárolásnál meg tömítem a levegő be- illetve kivezetést, így akkor a légrés pedig szigetelni fog. Ezen a héten tudok hozzálátni ezekhez a feladatokhoz.
Olyan gyorsan nem fog felmelegedni a víz, hogy egyből felforrjon (bárcsak úgy lenne), nagyon meglepódtem, hogy milyen "lomhán" melegszik fel a víz és a vastartály is pedig e két anyag az egyik legjobb hővezető.
De lesz amúgy kerülőútja is, mert a konveniós részt úgy alakítom ki, hogy a fürdőszobába is át tudjam vezetni gyorsan a meleget ha megjövők vagy megjövőnk és azonnal fürdeni szeretnénk (a betét mögött fúrtam két 120 mm-es lyukat a betonfalba át a fürdő részbe) és két 120 mm-es ventillátor szívja majd át a meleg levegőt a fürdő részbe ez sokkal gyorsabb mintha a légmozgással áramolna be.
eddig egyszer tüzeltem úgy, hogy kb. 6-7 óra alatt melegedett fel 12-ről kb. 50-60 fokra 8-10 kg fával, de ezt a famennyiséget 1-2 kg-os csomagokba raktam a kandallóba. úgy érzem eleve nagy a kémény huzatom és az U csőbe is gyorsan áramlik át a füstgáz, nincs elég ideje a hőt leadni mert a kivezető szakasz is majdnem ugyan olyan meleg mint a bevezető. Majd venni fogok egy érintős hőmérőt és megmérem a ki és bevezető csövek hőmérsékletét. Mivel nem lehet számítani, hogy a kandalló milyen teljesítményen üzemel éppen, innentől kezdve semmit sem lehet számolni, ezért tapasztalati úton tudok majd csak következtetni arra, hogy mennyi hőmennyiség és teljesítmény esik a füstgázra illetve az U cső hőátadó képességére.
Egyébként az az érdekes, hogy csak az első alkalommal keletkezett kb. 4 dl víz ami kifolyót az U cső kifolyójából, ekkor 4-6 fokos lehetett a kintről beleöntött víz. Aztán a második begyújtástól amikor a víz 10 fok alá nemigen hűl (ennyi volt a lezárt pincehelységben a hőmérséklet az elmúlt hetek alatt), egyáltalán semmi nem folyt ki. Attól féltem, hogy az első nagyon hideg begyújtásnál annyi füsttől és kátrány rakódhatott a cső aljába ami eldugaszolta a kifolyót. Ezért egy M6-os menetes szárral ellenőriztem, nem volt semmi eltömődés és csont száraznak tűnt belülről a cső és azóta se folyik ki a begyújtások során víz belőle. Szóval ez egyelőre elég nagy talány jelenleg számomra, hogy először miért ömlött szinte a csőből a víz és utána viszont sose.
Sztem jobban járnál és olcsóbb is ha nem a forró levegőt mozgatnád, hanem a hideget! Veszel egy csövet, bele egy csőventit, és leteszed a padlóra a sarokba jó hosszan. Az egyik vége legyen ott ahonnan el akarsz szívni levegőt, a másik vége meg a konyhában ahol a kályha van. Hamar megindul a légkeveredés és jobb így, mert a hideg levegő mozgatásánál nem lépnek fel olyan problémák mint a forró levegőnél... de viheted a plafon alatt is, a lényeg, hogy ne a kályha közeléből, így nem olvad meg!
ez kapna egy lemez palástot és így a kandalló mögött lévő szobába erről vezetnék át hőt, gravitálva, szerintem a 2 megoldással eloszlana a termelt hő, tudom kicsit macerásnak tűnnek ezek a dolgok, de igazán jó hatásfokú kályhák elég nagyok és nem férnek be, pici ez a ház, meg a vágy egy épített csempekályha lenne de ahhoz sincs hely.
Nyáron vettem egy házat, nyaralónak újították fel ezért nincs fűtés, ezt én 2 db daikin klímával oldottam meg, és szereztem még egy leggagyibb obis kandallónak csúfolt lemez kályhát is, amin még huzat állítási lehetőség sincs, amit átmenetileg a hamus fiók ritka ürítésével szabályzunk :D
mivel minden a válás utáni üres zsebes project, próbálom kihozni amit ki lehet, és igazából csak a hő jobb eloszlása lenne a cél.
Mivel ez a kandalló egy pici konyhában van, ott k_rva meleg van, és hiába nincs ajtó de még ajtó tok sem, akkor sem hajlandó a meleg kifáradni az előszobába, és mivel a kandalló, mindössze 1 méterre van beleértve az 50cm-es falvastagságot is az előszobától, arra gondoltam, hegesztenék egy konvektorlemezt azaz egy dobozt a kandalló hátfalára, ami átlag 200-250fokos, és tennék rá egy ventilátort az aljára,a tetején 2db 50mm-es kivezetés a falra fúrnék 2db 50mmes lyukat, bele egy fémcső, és így át fújna szépen az előszobába.
Amiért itt vagyok hogy nem tudom mekkora venti lenne ideális, maga a "dobozt" 47cm*47cm*5cm-esre tervezem 2db 50mm-es kilépővel a tetején és kb 1 métert lenne elvezetve. Remélem nem lesz túl forró az átfújt levegő, a venti egyenlőre kapcsolós lesz, később kapillárcsöves csőtermosztáttal gondolom vezérelni.
Néztem ventiket, de annyiféle van nem tudom melyik lenne ideális, valakinek ötlet javaslat?
az álló rész (keret) és a kályha többi része közé pedig hőálló tömítő pasztát (az 1000 fok feletti sötétszürke és kemény). A hőálló rugalmas szilikonok 200-300 fok felett már nem bírják.
"a fő fűtőberendezés egy kazán lenne + puffertartály padlófűtéssel. Ezt is meg lehet úgy termosztáttal valósítani?"
A jó megoldáshoz két termosztát kell:
- az egyik termosztát a lakás hőmérsékletét figyelve automatikusan kapcsolgatja a puffertartály és a radiátorok közötti keringető szivattyút
- a másik termosztát pedig a puffertartály hűlését figyelve megszólaltat egy riasztócsengőt a nappaliban, hogy húzás le a pincébe, mert be kell gyújtani a kazánba (fel kell fűteni a puffertartályt).
"Gázt semmiképpen nem szeretnék a házba, abból elég volt egy életre."
Ha a házba be van vezetve a gáz, akkor szerintem nagy butaság nem gázzal fűteni,
ha nincs pénzed egy jó levegős hőszivattyúra.
Kivéve persze, ha olyan ember vagy, aki kimondottan szereti a fával való bíbelődést: a marhaolcsó beszerzést, pakolást, szárítgatást, okos tüzelést, stb.
Akkor akkora tüzet raksz a kandallóban, amekkoránál éppen kellemesen érzed magad. Semmivel sem nagyobbat, vagy kisebbet.
:-D
Bocs! Ezt nem tudtam kihagyni. :-)
Szóval, a kandalló jó dolog, ha pl szereted a tűz látványát, vagy tartalékfűtésnek, vagy ha tudsz nagyon jó áron tüzelőt. Tény, hogy nagyon hamar befűti a nappalit, vagy legalábbis meleg érzetet ad.
A te problémádra mégis inkább egy jó termosztát lenne a megoldás. Ha minden nap ugyanakkor érsz haza, akkor egy programozható, hogy akkor kezdjen fűteni, mikorra hazaérsz meleg legyen. Ha meg mindig máskor érsz haza, akkor pedig létezik telefonon, interneten vezérelhető termosztát, amivel szintén időben kezdhetsz fűteni.
Esetedben a kandallóval is az a baj, hogy ha "be van készítve a tűz" akkor mondjuk 15-20 perc alatt jó időt csinál, de ha még akkor kell nekiállni kitakarítani, üveget pucolni, tüzet rakni, fát behozni, akkor ez simán a duplája. Márpedig nem jellemző, hogy ezt valaki munka előtt csinálja meg. Ráadásul a gáz valszeg olcsóbb, és kevésbé koszos.
"Van kis nappali, ahol lehetetlen a kandallótól két méternél távolabb leülni, de léteznek szép nagy nappalik is, ahol a legközelebbi fotel kandallótól öt méterre van."
Nálunk a kandallótól a kanapé körülbelül 2,5-3 méterre lenne.
"Lehetne nagyobb a hőátadó felület, akár a kétszeres is, ha minden kötél szakad hegesztetek 40-50-es vascsövekből egy összességében legalább akkora keresztmetszetű de legalább 2-3-szoros csőrendszert (hőcserélőt"
Gondolj a tisztíthatóságra (kormolás és esetleg kátránymentesítés).
Nem biztos, hogy sokat nyernél, mérni kellene hogy a jelenlegi rendszer mennyit tud hűteni a füstgázon. Lehet, hogy eleve nem sok százaléknyi hő jut el a tartályig.
"Ezért azt fogom cisnálni, hogy konvekciós lemezekkel a betét tetején létrejövő hőt a puffer alá vezetem."
Gondolj egy olyan eshetőségre is, hogy éppen rádobtál a tűzre három nagy hasábot, amikor észreveszed, hogy a víz a tartályban már 99 fokos. Tehát a forró levegőnek legyen egy "menekülő útja" is arra az estre, ha nem akarod vele a vizet melegíteni. Ez akkor is jól jöhet, amikor éppen hazaértél a két hetes síelésből a jéghideg lakásba és nem a tartályt szeretnéd órákig melegíteni, hanem a szobát, de rohadt gyorsan ;)
További gond, hogy ha a tartályt nem hőszigeteled, akkor lőttek a hosszú távú hőtárolásnak.
"A felfűtési időt legalábbis kb. 60 fokig minél gyorsabban kell elérni"
200 liter víz fokonként kb 0,2 kWh hőt tartalmaz.
Ha 40 fokkal szeretnéd felmelegíteni, ahhoz 8 kWh hőmennyiséget kell beletolni.
Ha a rendszered olyan, hogy az össz hőmennyiségnek pl 20 százalékát képes átadni a víznek, akkor 40 kWh hőt kel termelni a kályhádban ahhoz, hogy ebből 8 kWh a vízbe kerüljön.
40 kWh hőmennyiség legyártásához a te rendszeredben kb 16-20 kiló fát kell elégetned, ami sajnos időbe tellik.
"abból mennyi igaz, hogy minél nagyobb a kandalló üvegfelülete annál jobban "okádja" ki a meleget a nappaliba. Valaki azt mondja, hogy nem bírjuk majd a nappaliban, valaki meg azt hogy teljes hülyeség."
- Van kis tűz és van amikor az egész tűztér meg van tömve fával és lángol/izzik az egész.
- Van kis nappali, ahol lehetetlen a kandallótól két méternél távolabb leülni, de léteznek szép nagy nappalik is, ahol a legközelebbi fotel kandallótól öt méterre van.
- Van olyan család, ahol az emberek télen felöltözve tartózkodnak (csak a kézfej és a fej van szabadon), de van olyan család is, ahol télen is rövidnadrág/póló az öltözet (sok a szabad bőrfelület)
- Van jól hőszigetelt ház, amelyben az ember még tűz nélkül sem kíván semmi extra hőt, de van szarul hőszigetelt ház hideg falakkal, amelyben a lakók hálásak minden csepp hőért, bárhonnan is érkezik.
Ez eddig 16 féle lehetséges kombináció. Amikor feltetted a kérdésedet, akkor melyikre gondoltál a 16 közül?
Mivel megszoktuk már, hogy mind a kettőből volt, ahol laktunk, így ez már szinte természetes, marad is :)
Egyébként abból mennyi igaz, hogy minél nagyobb a kandalló üvegfelülete annál jobban "okádja" ki a meleget a nappaliba. Valaki azt mondja, hogy nem bírjuk majd a nappaliban, valaki meg azt hogy teljes hülyeség.
probléma még amivel nem számoltam, hogy hiába tettem a csövet a tartály aljára 3 cm-re a tartály vizének teteje sokkal melegebb. Bár ez azért is lehet, mert kb. 2/3-áid van most a tartály és a tartályban lévő forró levegő jobban fűti a vízfelszínt.
Egy ackhilles sarkát már mindenképpen látom a konstrukciónak. A felfűtési időt legalábbis kb. 60 fokig minél gyorsabban kell elérni, mert addig páralecsapódás, kátrányképződés léphet fel az U csőben. Szóval ezt az időt minél rövidebbre kell csökkenteni, az 1-es 2-es megoldássokkal a jelenleg tapasztalható felfűtési időt remélhetőleg le lehet felezni és akkor már jók lehetünk.
no ma megvolt az első két próbaüzem. Vegyesek a tapasztalatok. Amikor először begyújtottam tegnap este kb. 7 kb fával akkor alig akart éppen langyos lenni, viszont a füstcsőkifolyón kijött kb. 4 dl kormos víz., amikor jobban égett akkor 2 csepp/mp volt a vízhozam. A ma reggeli begyújtás/felmelegítés 8 órától és még tart. Kb. 8 kg fánál tartok és kb 50 fokos a kb. 200 L víz. Viszont itt alig volt eddig víz, lehet hogy azért mert már nem 8 fokról keztem el a felfűtés mint tegnap este, hanem 11 fokról, vagy az is lehet a korom esetleg eltömítette a kifolyót ennek mindjárt utánajárok. Konzekvenciák: 1. Lehetne nagyobb a hőátadó felület, akár a kétszeres is, ha minden kötél szakad hegesztetek 40-50-es vascsövekből egy összességében legalább akkora keresztmetszetű de legalább 2-3-szoros csőrendszert (hőcserélőt), csak ez könnyen eldugulhat. 2. Mostmár bizonyossá vált, hogy a kandalló hőjének szerintem 60-70%-át a betéten adja le így a megtermelt hő csak nagyon kis része melegíti a vizet. Ezért azt fogom cisnálni, hogy konvekciós lemezekkel a betét tetején létrejövő hőt a puffer alá vezetem. Ez szerintem duplájára is emelheti a felmelegítést. 3. A puffer még nincs beszigetelve (egyenlőre a tömítettséget és az elvi működhetőséget vizsgálom), tehát ez is lassítja a felmelegedését, hiszen folyamatosan adja le a szoba levegőjének a hőt 2,5 nm-en.
Szóval azt fogom csinálni, hogy először megcsinálom a konvekciós részt, amivel remélhetőleg duplájára nőhet puffer és a víz felmelegedése. 2. beszigetelem a tartályt 3. ha még így sem melegszik fel 2-3 óra alatt a puffer akkor elgondolkodom az "U füstcső" helyett valami nagyobb felületű megoldásba. Gondoltam arra is hogy egy hődobbal helyettesítem, vagy hegesztetek vascsövekből hőcserélőt. De ez az utolsó remélhetőleg azért e nélkül is használható lesz a rendszer az 1-es 2-es megoldásokkal.
Meglepődve vettem észre, hogy a héra égő magától is bekapcsol, ha nem tekerem vissza nulláig, vagyis a kattamásig. Csak a szelep ugye ilyenkor teljesen zárt,tehát ezt nem szabadna. Viszont mikor kapcsol ki magától, az még nem derült ki....ez is manuális? Kár hogy nincs jobban automatizálva.
Nem lehet magára hagyni a kályhát, tehát ha nem vagyunk itthon karácsonykor másfél napot, lehűl a lakás. :-(
A kandalló tényleg jó megoldás, ha gyorsan akarsz melege, a vízteres pedig arra, ha nem csak egy szobát akarsz kifűteni. Van mindkettőnek előnye, hátránya.
De nem lenne jobb, és olcsóbb megoldás a problémádra egy jó termosztát?
A begyújtás után, amikor már stabilan ég a tűz, akkor az alsó és a felső ajtót teljesen csukd be, de a felső ajtón lévő kis levegő szabályozó ablakot tartsd teljesen kinyitva. Hidegebb időjárás esetén az alsó ajtón lévő kisablakon is nyithatsz valamennyit.
Amikor már csak parázs van (eltűnt az utolsó lángocska is) akkor teljesen zárd el a felső ajtón lévő kisablakot és az alsó kisablakot állítsd az időjárásnak megfelelő állásba.
NEm tudom még mennyi lesz. Én átlagosan 3/4 kalodával számolok egyébként havonta, de nagymértékben függ az időjárástól. Próbálok spórolni is egyébként, megrakhatnánk jobban, lehetne talán 1-2 fokkal melegebb, csak értelmét nem látom, amíg az utcát fűtjük. Ha nincsenek tartós mínuszok, akkor elfogadható a hőfok bent. Tartós vagy komoly mínuszoknál már rosszabb a helyzet :) Akkor talán 16-17 fok az átlag bent. De csomó helyen olvastam hogy a konyhában, fürdőben, hálóban ennyi is elég annyi is elég(18-20), ezeket szinte tudja a ház :) Az emeleti nagyobb, még leszigeteletlen(gyapot) szobában 9-10 fok van tartósan. Persze azt nem is fűtjük, csukva van az ajtaja, csak amennyi beszivárog. A másik már leszigetelt szoba 16 fok alá nem hűlt eddig. Csukott ajtóval sem. Nyilván ha napokig nem fűtenénk, lemenne az is persze. Átlagosan 2 fokot hűl az este, amit a falak számlájára írok. Ja csukott ajtóval alszunk, tehát nem jön be közvetlen a meleg levegő este már. Tehát effektíve fűtetlen a szoba :) Lefekvés előtt van nyitva. Egy kicsi olajradi szvsz simán kifűtené. De elég ez. Azt mondják elég a 18 fok alváshoz :)
Netto 30 m2, 2 szint, tehát akkor 60 körül :) Október-november 1 kaloda fogyott(erdei m3), decemberben úgy néz ki elmegy megint 1 kaloda, de ugye szinte végig mínuszok éjjel-nappal. Tavalyi télen havi 1 kaloda fogyott jan-febr(dec végén költöztünk), pedig ugye nem volt vészesen hideg. Azóta ablakcsere történt, és a tető felét leszigeteltem gyapottal. ferde síkon 15 centi, padlásfödém 20 centi. A fenti szoba aránylag jól is tartja a hőfokot. A bejárati ajtó még ami gyenge pont, ennek szigetelése is folyamatban :) Meg ugye a falak.. Rendesen hűtik a házat. B30, felül a tűzfal viszont futóra rakott tömör tégle, kb 17 centi falvastagság. Terv szerint 12 centi grafitos EPS megy majd a házra jövőre. +befejezem a tető szigetelését, reményeim szerint akkor sokat javul majd a helyzet.
Egyszer egy régi hsz-ben írta vki(asszem japofan), hogy milyen ház mennyit fogyaszt gázt meg fát, nos ahogy számolgattam az enyém is kb annyit fogyaszt amennyit ő leírt a szigeteletlen házakra :)
sajnos az ünnep félbeszakítja a tesztelést, ill. még hozzá se tudtam kezdeni, pedig ez a legizgalmasabb része az egésznek, majd meg is esz az ideg, de ki kell bírnom ezt a pár napot :)
A cucc a műhely pincéjében van. A füstcső a kivezetéstől 1 métert megy vízszintesen, majd 8 métert kb. 60 fokkal felfele a műhelyben és ezen a szakaszon szépen be van szigetelve - majd kanyarodik ki a falon a kémény szerelődobozához és onnan még a kémény (ami szerelt, de szerintem nem szigetelt) függőlegesen felfele még 4-5 métert. Mindössze ennyi a füstcső útja :). És túl nagy a huzatom. Szerintem az U ágon keresztül is simán indulna a begyújtás, majd ezt is kipróbálom.
Jaja egy ilyen kilincsműre én is gondoltam, mert nemcsak kényelmi, de biztonsági szempontból sem elhanyagolható,hiszen nem fordulhatna elő olyan, hogy minden szelep zárva van. Annál is inkább, mivel a pillangó szelepeket gyártattam - vittem a füstcsövetket úgy gyártattam rá minden egyes csőre - mindössze 1-2 mm a hézag, hogy minél jobban zárjanak amikor kell a jobb hatásfok elérése és visszahűlés elkerülése érdekében
igen, erre a problémára végül azt csináltam, hogy az "U" füstcső egyik végére hegesztettem egy kifolyót, ez át van vezetve a tartályon, itt tud majd a kondenzvíz kifolyni (a képen a középső vízzáras kifolyó - azért olyan csúnya mert használt könyököket használtam- ide jó). Kezdetbe kupakot tettem rá, mert amíg a vízzárban nem gyűlik össze víz addig falslevegő megy be a füstcsőbe, illetve a lakótérből szív be levegőt a kémény. Az "U" füstcső is kicsit dől 2-3%-ot a lefolyó irányába, nem teljesen vízszintesen helyezkedik el a tartályban. Az első tesztüzem alakalmával semmi kondenzvíz nem folyt ki, egyáltalán semmi, mondjuk csak épphogy az alján volt 50 liter víz a tartályban, a tömítések a vízszivárgásának tesztelésére és a füstcső csak éppen hogy beleért a vízbe.
ma sajnos csak a rendszer tömítettségét tudtam tesztelni amivel egyelőre szerencsére nincs gond, két ünnep között tudok üzemi tesztetek folytatni vele, de írni fogom
A samott a kályháknak azon részébe kerül, ami olyan magas hőmérsékletnek van kitéve, amit a nem-samott nem tudna elviselni.
Nem vagyok kályhás, de talán nem lesz semmi baj, ha nem fűtöd fel magas hőmérsékletűre a kályha belsejének védtelenné vált részeit: kis tűz, tehát egyszerre csak kevés fa legyen benn (sajnos gyakran kell rátenni).
Ha itt nem válaszol hozzáértő, akkor kérdezd meg ugyanezt a tömegkályhás topicban is. Még az is lehet, hogy akad ott valaki, aki visszaragasztja neked hamar.
A kivezetéstől a kémény még hány métert megy felfelé? A külső rész rendesen hőszigetelve van?
A három tengelyt összekötném valami okos szerkezettel, akkor egy mozdulattal át lehetne állítani a három csappantyút (az átváltást később automatizálni is lehetne)
Valahogyan figyeld, hogy nem-e gyűlik-e a kondenzvíz az alján.
Lehet, hogy csak a felfűtési időszakokban (50-60 fokos vízhőmérséklet alatt) gyűlik majd később mind elpárolog, delehet, hogy annyi összejön, hogy nem tud mind elpárologni, tehát folyton gyarapszik.
Ami víz kicsapódik a füstgázból, majd (elvezetés híján) újra elpárolog, az párolgás közben hőt von el, magyarul annak a forráshője rontja a fűtőrendszered hatásfokát.
Cserépkályhámról belül két samott tégla zuhant a tüztérbe hajnalba úgy meg riadtam hogy csak na!!!
Már rég leégett a fa,csak a hamu volt a samott téglák,kettö esett ki!Most mit csináljak?Ma csak alig fütöttem be 20 fokra!
Szakértöt hivtam azt mondta nincs gond jövöre átrakja!Nem robban fel?Vagy kiég a kályhacsempe?Tükörrel próbáltam keresni hol esett ki belül de csak egy találtam az oldalán esett ki!A Másikat nem tudom?Tetején talán, belül még jól átvilágitottam de nem találtam!Most mit csináljak?Ki akartam hivni a Kataszrófavédelmet!!!De a kályhás lebeszélt róla!Nem ég ki a kályhacsempe az oldalán!Talán nem lesz gondom vele!Márciusig szoktam használni!Kibirja addig?
Azért gondoltam légfűtéses kandallóra, mert mindenféleképpen szeretnék egy kandallót a nappaliba. Mivel a padlófűtés lassabban melegszik fel, a légfűtéses gyorsabb lenne ezért gondoltam egy ilyen kombinációra. Volt vízteres kandallóról is szó, de az is lassabban melegítené fel a házat. Tudom ha van egy jó rendszerem akkor fölösleges a kandalló bármely formája, de a munkám miatt nem tudok mindig otthon lenni és "szinten" tartani a meleget.
Egyébként kandallók közül a Kratki Mila 16, Kratki Blanka 910 és a Kratki Lucy 16-ot nézegettem.
Közbe nézem a 2016 jan hőmérséklet adatokat, és nem volt ilyen fos idő h 2 hétig szinte végig mínusz éjjel-nappal. Tehát az előrelépés tagadhatatlan :))
A házat nem kell sajnálni mert csutka száraz a tetőszerkezet ha minden igaz, azt meg a gomba nem szereti. Ha beviszi a házban, megint oda lesz a nyirkos, nedves környezet tehát megint annyi lesz a gombának. Egyetlen egy a kérdés. Mostanság nőnek rajta a gombák? Mert ha igen akkor valamennyi nedvesség van a fában. Vagy esetleg még régebben volt gombás, ami azóta kiszáradt, azt lazán tüzelném el fele.
Én is visszaolvastam magam, és láttam, van minimális fejlődés a házban hő terén :)) Azt írtam év elején mínuszokban 3x gyújtunk be 12-14 hasáb fával, és fent is csak 16-17 fok volt a kezdő hőfok(ami aztán hajnalra 13-14 lett..), most napi 2x gyújtunk be kb ugyanannyi fával, és fent 19-20 fokról indulunk, reggelre 17-18. Tavalyi tél óta ablakcsere volt, és a tető felén kicseréltem a kb 10 centi nádad 15 centi gyapotra.
Szvsz ha kész lesz a hőszigetelés(tető, fal), akkor jó lesz, ki tudjuk fűteni. Ja meg még a bejárati ajtó is xar, ott is jön be rendesen a hideg.
én a helyedbe egészségügyi okokból aggódnék és nem azért hogy nehogy átterjedjen a ház gerendáira a gomba... Gombatelepet bevinni és tárolni a lakásba (ergo tenyészteni) hogy is mondjam finoman nem a legokosabb dolog. Arról nem is beszélve, hogy ha gombás a fa akkor az azt jelenti hogy csuron vizes, facsarni lehetne belőle a vizet... Iyen fával szeretnél tüzelni?
A kémény egy elszívó ventilátor, ha az helyesen van megcsinálva, akkor sem a kályhából, sem a füstjáratól kifelé (tehát a lakás felé) semmi nem jöhet, minden apró résen és repedésen folyamatos beszívás történik.
Ezért nem hal meg minden télen szénmonoxid mérgezésben az a több száz ezer ember, aki sajnálja a levegőt a tűztől (lefojtva tüzel),
tehát szénmonoxid (és kátrány) gyártó üzemet üzemeltet.
Az ideális átmérőjű tűzifát töb szempontból lehet nézni:
- ha a legjobb tüzelési hatásfok a lényeg, akkor az 1 centis fa a legjobb, hiszen valószínűleg nagyon száraz (nem kell évekig szárítgatni)
- ha a jó hosszú égésidő a legfontosabb, akkor a 30 centis átmérőjű tuskó az ideális tűzifa, ezekkel az qa baj, hogy 5-10 év mire annyira kiszárad, mint az 1 centis két hónap alatt
A legtöbb ember valahol az 1 centis és a 30 centis közötti fákkal tüzel, többnyire a hosszú égésidő a lényeg, a szárazság meg le van szarva, ha nem alszik el a tűz magától, akkor őszerinte már elég száraz a fa ;)
A szokásos karvastagságú hasábokat a gyakorlat alakította ki: ez az a méret, amellyel
- néhány órán át melegítő tüzet lehet csinálni (levegő-fojtogatással, tehát ha nem érdekel a hőtermelés/hatásfok)
- és néhány hónap alatt ki tud száradni (ha nem érdekel a hatásfok, tehát a valóban száraz tűzifa) persze nem szárazra, csak annyira, hogy már nem idegesítő tüzelni vele.
Tehát aki
- nem törődik a tűz hőtermelésével/hatásfokával
- de szeretne minél ritkábban a tűzzel foglalkozni
- és nincs türelme/esze/helye sok évig szárítgatni,
azok számára csak a karvastagságú tűzifa az ideális.
Aki igazán profi ezen a téren annak teljesen mindegy, hogy milyen vastag fája van, mert
- akármilyen vastag a tűzifája, az biztosan porszáraz
- olyan tüzelőberendezése van, ami az egy perces "atom"láng összes hőjét is képes benn tartani a lakásban, tehát akár ceruzavékony tűzifával is tüzelhet.
Lenne egy hülye kérdésem: veszélyt jelent a házra az, ha gombás tüzifát viszek be? Mert van pár ami korhadt, meg ilyen sárgás elszíneződése van. Nyilván a fa dolgokra gondolok, akár a tetőre is.
Lehet sajnos velünk van a baj, vagy a házzal. kb 2-3C fok van a fejmagasság és a padló szintje között. Ezért gond a 23C fok alatti hőmérséklet. Lábnál fázik az ember 20C fok alatt... pláne 17-18C -ban. Legalábbis mi fázunk!
Most reggel (fejnél!!!) 24,2C fok van a tegnap esti 20C fok után. Tehát valóban hozta a napi 1- 1,5 fokos "kihűlést" a ház. Tegnapelőtt kb 21-22fok lehetett, előtt 23-25 még korábban 27
Most gyújtottam be egy kb 12l "pupos" habarcsos vödörnyi fával remélve, hogy este valamelyest melegebb lesz, vagy legalább ennyi így el tudom érni az általatok javasolt 2. begyújtással az esti 28-30 fokot. Aztán lehet csak 2-3 naponta kell egy-egy reggeli gyújtás, hogy 24 órás ciklusban sem menjen le 24C fok alá... max 23C (fejnél)
légtérfűtéses kandallót keresek, aminek a füstcsonkja 120, max 130 mm, illetve a kialakítása olyan, hogy "tartozik" mellé beépített ülő alkalmatosság is, hogy oda lehessen kuporodni a meleg tűztér mellé.
Tudom net, de kerestem már rengeteg oldalon, viszont ilyen füstcsonk átmérőben nem találtam. Létezik ekkora méretben ilyen, vagy ez túl "kicsik" ehhez a kialakításhoz? Amiket találtam azok mind minimum 150-es füstcsonkkal rendelkeztek, nekem viszont az már a kéményemhez nagy.
Hát igen a 30 fok ami fejmagasságban van lábnál mondjuk 28 fok. Ez a csúcs.
E fölé ha megy akkor már tényleg meleg van.
Tételezzük fel, hogy a gyújtás utáni 28-30 fok reggelre 26 szokott lenni. Estére 24. Ekkor begyújtok. Felmegy 28-30 és ismétlődik... de a lábnál ez a 24 már csak 22! Én meg 20 foknál már fázom.
Ezért vagyok kénytelen 28-30 fokot megcélozni este.
De mondom a napokban szépen lassan egyre hidegebb lett. Most az előbb gyújtottam be és most este - fejnél- már csak 20 fok volt.Gondolom ez lábnál 18 lehet... ez már tényleg kellemetlen- szerintem hideg!
1-2 naponta gyújtok be, amint 22 alá esik a hőmérséklet. a kályha 24ig fűt fel, ha jobban megrakom, akkor 25re. effölé nem fűtök. ez 5-6 30cm-es félhasábot jelent nagyjából tölgyből. megfigyelésem szerint a fa fajtája, szárazsága igen, a mérete nem számít annyira. hátra rakom a nagyobbakat, előre a kisebbeket és a gyújtóst,ennyi. 35nm-es nappalit fűtök vele így.
Most, hogy szintezni lehet a kinti hőmérsékletet azaz nappal -2-3 éjjel -3 van már egy hete kezd hűvös lenni...
Gondoltam itt vannak nagyon precíz emberek és esetleg nézegettétek már, hogy mi a legjobb legideálisabb átmérőjű tűzifa.
Ez érdekelne és az, hogy vajon mennyire befolyásolja a lakásban maradó hőt.
Erre szeretnék valami instrukciót. Kinek mik a tapasztalati?
Most kb 10cm-14cm átmérővel próbálkoztam egy cserépkályha esetén. Napi egyszeri begyújtással az esti 30fokból 4 nap alatt kb. 26 fokra visszaesett a hőmérséklet. Egyébként a reggeli hőmérséklet is a 4 nap alatt szépen napi 1-1 fokkal visszaesett. Tehát ez így kevés. Vagy több tűzelő, vagy más méret, vagy más begyújtási módszer (most felülről gyújtok lefelé) , vagy esetleg napi 2 begyújtás fog kelleni...
Akinek cserépkályhája van hányszor gyújt most naponta?
Valójában a 30 centis téglafalon kívül már a párakezelésének sincs túlzott jelentősége a lakókra nézve.
Ha mondjuk faváz közé rakott szalma a falazat, akkor jobban érvényesül a páradiffúzió által nyújtott előnye, de homlokzati hőszigetelésként tényleg eléggé szűk lehet az a kör, ahol ez az ideális megoldás.
"Nekem a 20 centi grafittal volt a ház 1,6 millió!"
Grafitos hőszigetelést bárki fel tud tenni, erre olcsó szakembert is lehet találni ezret.
De egy szalmából egy előtétfalat felhúzni, az ablakok környékét jól megcsinálni majd az egésznek szép felületet csinálni - na ilen szakember ezerből csak tíz akad, akik szépen meg is kérik az árát, mert különleges feladatért különleges pénz jár.
Arról nem is beszélve, hogy ebből a tízből nyolcan csak olyan szalmabála előtétfalat tudnak csinálni, aelynél az első nagyobb szélvihar szélszívása szépen szétválasztja egymástól a ház falát és a szalma-falat...
"Lófaxt! Géppel - szellőztetővel! Az egy nejlon-szatyor! "
Kicsit jobban olvass utána több helyen is ennek a lakáspára-dolognak, mert a jelek szerint az ismereteid csak egy helyről származnak, ahol egyetlen igazi szakember sincs, sőt mindenki fel van mentve fizikából :)
Egy jól szellőző ház falazatának kb semmi köze nincs a lakás páratartalmához.
Nekem a 20 centi grafittal volt a ház 1,6 millió! Azt meg tudom, hogy ezt egyrészt házilag is meg lehet csinálni, másrészt hozzáértővel is kevesebből jön ki mint a fele!
A bálát 45 centiben értem, + a 30-as tégla=75 cm falazat!
"A passzívház falaknak is "korrekt" a páraháztartása."
Lófaxt! Géppel - szellőztetővel! Az egy nejlon-szatyor!
A szalmabálás falazat meg egy "élő" cirkulációt NEM blokkoló dolog!
"30-as tégla + kisbálás szalma élére állítva - ez 45 cm - túlteljesíti a passzív falazat kritériumait"
Gondolom ezt a 45 cm-t nem úgy értetted, hogy 30 centi tégla+15 cm szalma.
Ha csak a szalma 45 cm, akkor el is hiszem, hogy ez a 75 centi vastag fal hasonló hőszigetelésű lehet egy 40-50 centis passzívház falazathoz képest.
Túlteljesítésről azért ne beszéljünk.
"plusz korrekt marad a páraháztartása"
A passzívház falaknak is "korrekt" a páraháztartása.
"olcsó"
A szalmabála-előfalazat ott olcsó,
- ahol bőven van haveri alapon megvásárolható szalmabála
- ahol van olyan munkaerő, aki jól ért a szalmabálákkal történő hőszigeteléshez
- és ez a munkaerő ingyen dolgozik ;)
Ha egy laikus pesti építtető feladna egy hirdetést, hogy ő szalmabálával szeretné hőszigetelni a házát és az ehhez jól értő jelentkezőnek kell hoznia a szalmabálákat is, szerencsésnek mondhatná magát, ha a dolgot megúszná két millió alatt. Ennyit az olcsóságról.
Így van! Én csak megelőlegeztem ennyi "előnyt" a brikettnek, miközben azt tapasztalom, hogy betéve a kályhába kg-kg -ban nézve semmivel nem érzek sem több hőt, sem jobb parazsat. Kipróbáltam, hogy ha 20 fok van a házban és beteszek 10 kg brikettet vagy 10 kg csontszáraz tölgyet, akkor mindkét adag pontosan 24 fokot csinál mire leég, és a tölgy még lassabban is ég le.... illetve jobb a parazsa. Ha este tölgyból teszek be 10 kg-ot reggelre még parázs van, ha brikettből, akkor csak hajnali 3-ig....
Namost ezen tapasztalataim birtokában én brikettet csak akkor vennék ha száraz fám nem lenne. 3x-os pénzért kéne a halálnak!
POnt ezért kérdezem, mert jól tárolva a keményfák könnyen levihetők 10% körülre és onnan egy -egy nyirkosabb napon/héten is nehezen veszik fel a párát, míg a brikett (a darálása miatt) szerintem szinte azonnal felveszi a környezeti párát.
Ezzel csak arra akartam jutni, hogy valójában az a nedvességtartalomból adódó többlet fűtőérték nem is annyira biztos. Alapból pedig nem nehéz rájönni, hogy csak úgy nincs benne több hiszen ugyanabból a fából van, mint a darálatlan/préseletlen.
Ez a "számolom vagy nem a saját munkámat" kérdés érdekes. Ha nem számolom a munkámat, a saját feldolgozás olcsó vagy ingyenes fánál egyértelműen nyerő. Akkor is ha van fuvar, olaj-benzin-élezés stb. Kb. 3x annyiba kerülne nekem venni tölgyet, mint dolgozni a nyárral/fenyővel. Ha számolok óradíjat és nem is igazán nyomom meg a cerkát, akkor viszont már 2x annyi a költségem, mintha rendelném készen.
Ami kifejezetten nem éri meg (nekem), az venni drágán a szálfát ÉS feldolgozni. Sok idő és pénz is.
Ami szétesik, nem azért esik szét, mert puhafa/fenyő van benne. Egyszerűen vacak. Több oka is lehet a gyenge minőségnek. Vagy szennyezett, ahogy írod is (a homoktól szétesik az tuti) vagy a gyártási eljárás nem tökéletes pl. nincs kiszárítva az alapanyag, nem melegszik fel eléggé a présben stb. Brikett és pellet is készül fenyőből meg minden másból is. 3-4 gyártó termékét próbáltam, egy kivételével fenyő volt mind, tökéletes volt. Mármint drága meg minden, de akkor, arra nekem megfelelt.
A puhafa semmivel nem rosszabb a keménynél, így a belőle készült brikett/pellet sem. Sőt! Míg a keményfa fűtőértéke 4,1-4,2kWh/kg, a fenyőfélék 4,3-4,4-et is tudnak. A gyanta miatt. Térfogatra persze már nem ilyen szép a dolog, de van akit nem zavar, ha több helyet foglal. Pl. engem nem zavar, azért tüzelek most fenyővel meg nyárral. Olcsó volt, szinte ingyen. Ha a melót nem számolom. A brikettálás/pellet gyártás során ez a /m3 különbség javarészt elvész, mert a porított és száraz alapanyagot a prés ugyanolyan jól préseli össze ha puha, ha kemény...
Én többször találkoztam már tisztán fenyőből készült "brikettel". Hiába a magas gyantatartalom, nem áll össze rendesen, könnyen széthullik elemeire. Rengetegféle keményfa brikettel találkoztam már, de egyiket sem "hígították" lágyszárúval, puhafával, vagy gyengébb minőségű fával. Tapasztalataim szerint a leggyakoribb szennyezőanyag a homok. Jó súlya van, és szemcsemérete miatt nem rontja jelentősen a brikettállhatóságát a fának.
Abból nem is érdemes, mert az asztalosok jó áron el tudják adni a keletkező hulladékot, mivel ők csontszáraz fával dolgoznak, bárki szívesen megveszi tőlük.
Nem egészen. Minden fafajból csinálnak brikettet. Fenyőből is. Valamint minden fafaj alkalmas tüzelésre. A lényeg, hogy száraz legyen, és az, hogy mennyiért jutsz hozzá, nem az hogy minek hívják. Eddig fűtöttem már gyertyánnal, tölggyel, akáccal, dióval, nyárral és fenyővel. Mindegyik kiváló tüzelő és mindegyiknek van előnye/hátránya.
Az akác Magyarországon túl van tolva marketingileg, ennek megfelelően túl is van árazva. Nem azért drágább, mert jobb, hanem mert drágábban is el lehet adni az átlagos akáchívőknek.:D
Pontosan ezt mondták lejjebb is... a brikett fából van, a jobb fajta is, amit megvesznek az erdészetnél és rápakolják a költségeiket. Pr-t tesznek alá és mehet....
A szlogen, hogy asztalos üzemektől veszik, netto hazugság. A asztalosüzemek 95%-a lucból dolgozik esetleg boroviból. Mindkettő alkalmatlan brikettnek, maximum hígítani jók.
Jártam többször Erdélyben magasabb régiókban, ahol fenyőerők voltak. Az ott élők lentről hozatták a bükköt tüzelni. Kérdeztem miért?
Azt mondták, hogy a fenyő nem jó. Szűkszavúan: nem jó. Ennyi....
Némi adalék a brikett kontra tüzifa vitára.Vonattal szoktunk átutazni Nyíradony állomáson,- itt van egy hatalmas vasuti rakodó.
Az Alföld legnagyobb összefüggő erdősége azon a környéken van.Az erdőt tarnak vágják,láncos kotróval kihúzzák a tönkőt,összetolják kazlakba,felpakolják teherautóra,beviszik a rakodóra-ott hatalmas darálókkal ledarálják és magas kúpokba tárolják.
Na,ebből lesz a brikett.Szerintetek ? %-a nyár tönkő a daráléknak ?Szerintem legalább a fele...
Pont így gondolom én is! Eleve aki fatüzelésű eszközzel szeretne fűteni, azt nem zavarja a fa és a vele való bíbelődés!
Számomra elképesztő öröm! Igaz, hogy jó házam van, évente 2 kaloda tölgy-bükk fogy, tehát az azért nem ugyanaz a munka mint szar házban eltüzelni évente 200 mázsát! Azzal pont 10x-res munka van. Ha szar házam lenne, én se biztos, hogy a fával szarakodnék, mert megrokkannék benne. De jól szigetelt házban, jó készülékkel egy álom!!
2-3 óránként teszek 1 hasábot, esetleg 2 hasábot rá..... mivel itthon dolgozom, ez megoldható..... viszont cserébe valami elképesztő feelingben élek!
Néha kimegyek 1 kosár fáért, a jó kis fiskars baltámmal vágok némi kis gyujtóst, beviszem, és este még van belőle, másnap reggelre a rárakáshoz marad még 1-2 vékonyabb darab..... szóval k..va jó!
" Idén ősztől vízteres kandallónk van. Napközben jobb a napraforgóhéj brikett, mert kevesebbet kell belőle betárolni a kandalló mellé. Éjszakára megmaradt az akác a lassú égése és a jó parázstartása miatt. Így reggel csak rárakni kell, nem kell újragyújtani. "
Nagyon máshogy kell tüzelni a vízteressel! Ne fojtogassad éjszakára, mert kátrányos lesz a kéményed!
Azt a pár MJ különbséget nem könnyű észrevenni. Az abból áll elő, hogy a brikett szárazabb mint a tüzifa. A légszáraz tüzifa kb 15% vizet tartalmaz, a brikett meg 6-8%-ot pusztán. A plusz víz elpárologtatása hőt von el, ezért a fának alacsonyabb picivel a MJ-ja kilogrammonként.
Az akác tényleg jó, viszont számunkra - fatűzelők számára - van egy hátránya: vizesen is ég! Ezért könnyebb átbaszni vele az ecceri embert, mert nem jön rá könnyen hogy sok sok vizet eladtak neki. Ég, és azt hiszi minden okés, pedig dehogy!
Tehát ha ezt tudjuk és szárítjuk az akácot, akkor tényleg a legjobb...
Értem, köszönöm. Nem gondoltam, hogy ennyire szétfurkáltad a gyári betétet.:DDD A lényeg, hogy jó lett.:D Én is úgy látom, hogy kedvező tervezés esetén nem érdemes ezeket állítgatni, bár én elzárok mindent, ha leégett, ne hűljön a kályha.
A víztáska alatt van egy nyílás, méretére nem emlékszem pontosan(kb 30x15mm)
Itt jut be a levegő a légrésbe, majd a 7 db furaton az égőtérbe. Ezt szabályozni nem lehet.
Az utánégetőbe a levegő a két függőleges 20x40-es z.szelvényen keresztül jut. A beömlője az alsó lemezen van vágva, köze nincs a szekunderhez, és van szabályzási lehetőség. Viszont mindig nyitva van mindkettő mert nem látom értelmét lezárni. Többször előfordult hogy lezártam amikor nem láttam után égetést, de a következő begyújtáskor elfelejtettem kinyitni.
Pluszban a fabrikett az csak fabrikett és nem tüzifa.
Nem tudom, nekem úgy kerek az egész fával való tüzelés, hogy megveszem, ha kell összevágom, tárolom, gyújtóst vágok, behordom, koszolok. Ez így a hangulat, a fahasábokkal a kandalló/cserépkályha mellett, a vele járó melóval.
Akinek ez derogál, vagy zavarja a kosz, az eleve ne is gondolkozzon fatüzelésben, lehet tekerni a termosztátot és kész.
Amúgy nekem is hasonló a tapasztalatom, próbáltam kiváncsiságból a brikettet, de nem vettem észre, hogy akármivel is többet vagy legalább annyit tudna, mint egy bükk/kőris/gyertyán (az akácot én mondjuk nem szeretem, de ez most mindegy is). Az meg teljesen lehangoló, hogy az embernek egy ilyen előre csomagolt dobozból (vagy miből) kell előszedni a brikettet. Alkoholmentes fröccs, guminő, koffeinmentes kávé kategória. Az áráról nem is beszélve...
Évek óta akáccal vagy bükkel-tölggyel fűtöttem a hordozható csempekandallóban. Idén ősztől vízteres kandallónk van. Napközben jobb a napraforgóhéj brikett, mert kevesebbet kell belőle betárolni a kandalló mellé. Éjszakára megmaradt az akác a lassú égése és a jó parázstartása miatt. Így reggel csak rárakni kell, nem kell újragyújtani. Nekem/nekünk ez a tapasztalatunk.
Nagymamámnál van egy cserépkályha aminek agyaggal van lefedve a teteje, viszont ez az agyag már kirepedezett és le kellene cserélni. A kérdésem az lenne, hogy ehhez elegendő tisztán az agyag vagy keverni kell hozzá valamit?
Nekem az ablakcsere+majd a külső hőszig (+tető, amit magam kókányolok :) ) kb 1 milla lesz. 1-1.1. Az ablakcsere volt 420.
Ez mennyi idő alatt térül meg? :) Én 10-15 év körül számolgattam. Most havi kb 1 kaloda fa elmegy ha végig mínuszok vannak. Az 30-35e ft. Okt-nov elég volt 1 kaloda a 2 hónapra. Tavalyi télen vas ablakokkal is 1 kaloda volt/hó, de nem voltak ilyen hidegek mint most. Csak pár napig. És hidegebb volt bent persze, mint most.
Bizony bizony éppen most van egy panasz sorozat egy Mikás lakásról. Éppen a határon van, de nem a legkisebb teljesítménnyel.
Ezek a mikás szerelők ... telepítők/üzembe helyezők, ha van mondjuk egy szivárgásprobléma , lejjebb veszik a lángot / azaz a teljesítményt, aztán a tulaj néz, hogy nem fűti ki a lakását.
>A brikett hivatalosan tud 17-18 MJ/kg, a tölgy pedig légszáraz állapotban ( 15-20% vízzel) 14-15 MJ/kg.
Csak egyvalamit nem értek: ha a fabrikett MJ/kg értéke magasabb, mint a tölgynek, ezt miért nem érzem???
Azt mondják, a puding próbája az evés! Én próbára vettem 5 q fabrikettet, hát nem rohadt ránk a gatya!
Míg bükkből, tölgyből ha berakok 2 rönköt, annak bizony "szaga van"! Nem beszélve az akácról, amely ha beízzik, kétszer annyi ideig tartja a parazsat, mint az egyéb fák! Cserépkályhás házba születtem bele, felmenőim sokadíziglenig cserépkályhával fűtöttek, tehát volt tapasztalat. Mindig azt hallottam: akácfa! És én is ezt mondom! Vannak akik még soha nem jutottak el az akácig, azok ezt kétségbe vonják. Pedig egyszer érdemes lenne azt is kipróbálni, úgy mint én a fabrikettet! Irredenta leszek: Nem-Nem-Soha!
30-as tégla + kisbálás szalma élére állítva - ez 45 cm - túlteljesíti a passzív falazat kritériumait, plusz korrekt marad a páraháztartása, olcsó, és környezetbarát.
"Komoly emberek állítják, hogy a modern elvek szerint épített VÁLYOG vagy SZALMABÁLA ház"
Egy 25 centi vastag passzívház eps hőszigetelés jóságát kb 1,5-3 méter vastag vályogfal tudná megközelíteni. Ennyit az általad említett "komoly" emberekről.
Szalmából elég lenne mindössze másfélszeres vastagság, azzal inkább dolgozni nagyon szar.
"Cserépkályha helyett egy Mika kazán radikkal mondjuk jó választás lehet."
Úgy érted, hogy felejtse el a gázfűtéses cserépkályháját, helyette inkább építsen ki egy radiátoros központi fűtést az egész lakásra mondjuk 500 ezerért, béleltessen ki kéményt 200 ezerért és vegyen egy gázkazánt 140 ezerért?
És a szóba jöhető olcsó gátkazánok közül miért pont a Mika gyártmányút ajánlod? Van vagy öt-hat féle kazán hasonló árban, ráadásul mindegyik sokkal erősebb, mint a Mika. A leghidegeb téli napokon egy Mika kazán valószínűleg nem is lenne képes kifűteni egy hőszigeteletlen, felső emeleti lakást, te mégis a Mikát erőlteted. Jutalékot kapsz a Mika gyártójától ? ;)
"Huzat akkor lehet ha tömítetlen a kályha. Kályhaajtó jól tömít?"
Nézz képeket a Héra égőről. Tele van lyukkal és nem szokás naponta többször pár órára kiszerelni a kályhából, hogy addig rendesen le lehessen zárni az ajtót ;)
Komoly emberek állítják, hogy a modern elvek szerint épített VÁLYOG vagy SZALMABÁLA ház könnyen teljesíti a "passzív" ház normáit. Ezen is érdemes lenne elgondolkozni.
A jó kémény (amíg meleg) egy elszívó ventilátorként működik. Kikapcsolni nem tudod, maximum fékezheted/akadályozhatod, hogy kiszívja a kályhában tárolt meleget. Vagy a lakás nyílászáróit tömíted, vagy a kályha belsejében történő légáramlást zárod el, amikor éppen nem fűtesz. A kettő közül a első az a módszer, ami feledékeny ember esetén sem életveszélyes.
"akkor szerencse hogy nem passzívházam van, mert még fingani sem mernék benne, nehogy túlfűtődjön, egy sólet party után"
A passzívházak átlagos szellőztetése naponta kb tízszer cseréli le az egész ház levegőjét. Szóval inkább a mostani lakásodba nem kéne sólet partit szervezni ;)
"és legjobb esetben is 15 év alatt hozná vissza az árát egy passzívház."
Ha nem magad barkácsolsz minden extrát, akkor passzívháznál a 15 év még szerencsésen kevés megtérülési időnek számít.
Aki az összes munkát (tervezéstől a festésig) kimondottan passzíház-specialsta szakemberekkel csináltatja, azoknál úgy elszaladhatnak a költségek, hogy 30-40 év megtérülés is előfordul. De volt olyan ember is a passzívházas topicban, aki azt mondta, hogy ő az utókor (a gyerek) számára építkezik.
Én úgy vagyok ezzel, hogy 5 éves megtérülés simán belefér, de 10 év körül már csak nagyon ritkán érdekel. Valószínűleg nem is lesz soha igazi passzívházam :)
Ja tényleg, ez gázos :) Ugyan nem értek hozzá, de ezt nem úgy kell üzemeltetni mintegy fatüzelésűt? Tehát ha elég meleg a kályha, elzárod a gázt és becsukod az ajtót.
Lehet hogy ráférne egy frissebb fugázás, a kályhaajtó egy kis kerek, forgatható szelep, akkor van teljesen nyitva ha megy a ráfűtés. Teljesen nem merem lezárni, mert félő hogy esetleg kialszik a láng
akkor szerencse hogy nem passzívházam van, mert még fingani sem mernék benne, nehogy túlfűtődjön, egy sólet party után pedig már egyenesen félő volna hogy kigyullad a ház :DDDD
komolyra fordítva a szót én ennek tényleg utánaszámoltam már és legjobb esetben is 15 év alatt hozná vissza az árát egy passzívház. Én ilyen futamidőre nem fektetek be/kötök le ma semmit itt Mo-n (sajnos).
8-10 ezer körül van a fűtésszámla (legalábbis tavaly ennyi volt) a cserépkályha belsejében érzékeljüka huzatféleséget, ezért gondolttuk, hogy a kémény felől jöhet. Ilyen minuszos hidegekben 21 fok körül vagyunk, sajnos. De a 0 körüli kinti hőmérsékletnél van hogy 1-2 napig nem is kell rákapcsolni. A ház sajnos szigeteletlen, ez is probléma.
A többi lakás csak oldalról hűl, a tied ráadásul még felülről is, ezért valószínűleg kb háromszor annyi a fűtésköltsége a többi lakáshoz képest. Valószínűleg a magas fűtésszámlák miatt sikerült fél áron megvenni a lakást.
Én a helyedben legalább a födémet hőszigetelném felülről, villámgyorsan.
"azt vesszük észre hogy erősen fúj be a szél mert nagy a huzat,"
Ha tudod, hogy hol fúj BE a szél a lakásba, akkor azt a rést tömítsd le valami jó minőségű tömítőcsíkkal. Ha nem tudod, hogy pontosan hol is fúj be, akkor az összes ablakot (és a bejárati ajtót) tömítsd le.
Valószínűleg nincs a kályháddal semmi baj, a kályha-probléma csak jelzi neked, hogy valahol baj van.
Tanácsot szeretnék kérni. Tavaly egy héra gázos cserépkályhás lakást vettünk, igazán sok tapasztalatunk még nincs. De szeretjük, viszont amiota ilyen durva hidegek vannak, feltünt hogy akárhogy fűtjük fel este, reggelre bizony alaposan leenged...a kéménybe oldalt van bekötve (legfelső emeleti a lakás) és azt vesszük észre hogy erősen fúj be a szél mert nagy a huzat, ez a szelepen is érzékeljük és hallható is. Valószínű, hogy emiatt a külső behatás miatt hűl le gyorsabban a kályha. Nem tudjuk mikor volt átrakva, mert az idős tulaj meghalt.
Mi igen. Te? Magyarul sem mértékegysége a súlynak a kg és a mázsa. Inkább a N (Newton). Szerinted nem így van? Hadd segítsek! Általános iskola 7. osztály (fizika tárgy). Csak ezt bátorkodtam jelezni és voltak ott mosolygósok is, nem kell egyből támadásnak venni. Korrektebb lett volna annyi, hogy, "ja, igaz is, eltévesztettem". Másik kedvencem, amikor valaki a kWh-t és kW-ot keveri. Nagyon nem mindegy, de oké, lépjünk túl rajta!
Tudom, nem ez volt a mondandód lényege, amivel egyébként nagyjából egyet is értek, de ezt már írtam korábban is. Akinek nincs száraz fája, inkább fűtsön gázzal vagy brikettel. Neki megéri. Amúgy a brikett nem lényegesen jobb a száraz fánál csak drágább. A lényegesen ebben az esetben pont azokat a szubjektív szempontokat jelenti, amiket Szalev és Gabes is írt. Pár éve volt, hogy 2 hetet töltöttünk egy cserépkályhás lakásban pont karácsony-szilveszter időszakban. Honnan vettem volna száraz fát? Elmentem a barkácsáruházba és vettem pár zsugornyi brikettet. Tárolás, szárítás? Ugyan.
Kösz! Akkor nem változtatok, nekem 5-ös furatok vannak, 72db.:
Levegő belépési pontok:
Néha kicsit nehezen szipókázza az utánégető levegőt. Persze valahol érthető, mert a primer és szekunder nyílások nagyobbak, ha ott nyitva van, elsősorban onnan lép be a levegő. Tegnap megszaladt picit, le kellett zárnom a szekundert is. Brutál utánégetés volt, viszont az ablak bekormolódott. Na nem kátrány, reggel egy kis seprűvel portalanítottam.:D
Lenne még kérdésem, ha nem baj.:D Akkor ha jól értem a hátsó falhoz vezetsz be levegőt külön. Honnan? Azt gondoltam a hamuzótól, oda meg a primertől megy, tehát együtt mozognak, de ezek szerint nem. Az is kérdés, a felső utánégető honnan kapja a levegőt, hogyan szabályozod ezeket?
Én gyufa helyett használok egy (piezós gyújtású) forrasztólámpát,
