Rendben van, hiszek neked, mert biztos jobban értesz hozzá, mint én.
Egyébként amikor az épületet átadta az ÁÉV '88-ban, egyik lakásban sem volt víznyomás mérő óra a tágulási tartály előtt. A feltöltés AS szabvány szerint történt. :-((( Nem tudom hogy gondolták. Én röviddel ezután beépítettem a miénkbe is, meg egy-két ismerősébe is túlnyomás kibocsájtó szeleppel együtt.
Mérd meg egyszer az életben a légnyomást leeresztett víznél, majd mérd meg amikor fel van töltve. (A víz oldali nyomást jegyezd meg.) Innentől tudni fogod a különbséget...
Ezután már rutinból tudni fogod, hogy feltöltött rendszernél mennyi a légnyomásod...
De ez már fingreszelésnek minősül. Persze, ha az MTA-nak be akarod küldeni az adatokat, akkor csináld úgy, ahogyan te gondolod.
A gyakorlatban -mint korábban írtam- a víznyomás ingadozásából tudni fogod, ha rá kell töltened a levegő oldalra.
Na, ezt most nem értem. Mert ha a fűtési rendszer fel van töltve 1,7 Bar-ra, hiába teszem a tágulási tartályra a légnyomásmérőt, nem a valós értéket mutatja.
Nem gondoltam, hogy hetente mérnéd, de mint írtam, ha lemegy a nyomás, annak jele van! Tehát fölösleges még 3 évente is megmérned! (persze, ha szereted, akkor mérd nyugodtan továbbra is...) :)
Amikor azt írom, hogy időnként, ne arra gondolj, hogy hetente! A C12-esen minden évben elvégzem a szükséges karbantartást, a tágulási tartályban lévő nyomást meg kb. 3 évente.
Nem eregetem le lépten-nyomon a vizet azért, hogy megmérjem.
Ugyanarról beszélünk, csak más megközelítésben. :-)))
Ahogy már céloztam rá, a gyerekeim fűtési körében zárt tágulási tartály van, aminek a nyomását időnként ellenőrzöm. Mint ahogy a keringetett víz nyomását is. Az eddig alkalmazott módszerem bevált. :-)))
Igaz, én lufinak hívtam azt az alkatrészt, amit nagy ritkán utána kell pumpálnom. Természetesen a víz leeresztésével, különben nem lehet normálisan beállítani a szükséges nyomást. :-))
Azt hittem a gázégő működéséhez kell benyomott levegő, de így már szinkronban vagyunk. :-)))
Bakker, azért kell, mert a víz amikor melegszik, akkor tágul is, ami a tágulási tartályba tágul bele. Vele szemben -a tágulási tartályban- van közel ugyanannyi levegő nyomás. A két oldalt egy gumimembrán zárja el egymástól. Levegővel feltölteni a levegős oldalt csak akkor tudod, ha a másik oldalban nincs víz, azaz le van engedve a rendszer! Ilyen a zárt rendszer!
Te egészen más levegőről beszélsz, de nem arról van szó!!
Azt nem értem miért kell egy kazánnak levegő nyomás. Az égéshez szükséges levegőt nyomással kell bejuttatni az égéstérbe? Nem az 1Bar-os légköri nyomásból gyűjt be magának annyit, amennyi a tökéletes égéshez szükséges?
Nekem egy ZCK12-es zárt égésterű kombim van, de az égési levegő csak simán, egy csövön jön be igény szerint. Az égésterméket viszont már egy ventilátor nyomja ki a szabadba.
Lehet ez kell neki: Ez az átmosás azonban csak megfelelő technológiával: nagynyomá-sú vegyszerszivattyúval folyamatosan áramoltatott, anyagminőségnek megfelelő savas közeggel eredményes. Ilyen vállalkozó van Pesten szerintetek?
Befejezem a kérdezősködést, mert azt sem tudom, hogy a D-ÉG gyártmányon belül milyen típusú kazánról beszélünk, (van egy-kettő) másrészt csípőből nem értem milyen levegőoldali nyomás kell egy kazánnak.
Az előbbi irományom valamiért lemaradt, de azt írtam le, hogy már kértem a moderátorokat, hogy szüntessék meg ezt a + - lehetőséget, de állítólag az Index nem megy bele. Láttam már egy baráti névnapi köszöntőt is megmínuszolva. :-((((
No de miután a szakma is érdekel, azt mondd meg lécci, hogy most a víznyomásról beszéltek?
Azért kérdezem, mert a gyerekeim C12-esénél be van állítva a víznyomás 1,7 Bar-ra, és az mindig annyi akár megy a fűtés, akár nem. Volt már, hogy változott, de akkor nekiestem a tágulási tartálynak, és vissza punapáltam a lufit 1 Bar-ra.
Egy 10 év körüli D-ÉG kazánunk van. Újabban állandóan (napi 5x) leesik a nyomás, és leáll a kazán. Csopogesnek, szivárgásnak nincs lathato nyoma. Nagyon nehéz volt kazanszerelot talalni hozza, mert mar senki nem ert hozza. Vegre penteken kijott egy, aki karbantartást vegzett. Azt mondta, jo a kazán. Ma azonban leállt, pedig most a nyomás meg jo is. Teljesen tanácstalanok vagyunk. Letezik komplex kazán-futesszerelo, aki az egesz fűtési rendszerhez ert?
Lehet, hogy marhaság, nem vitatkozom, mert sem gázszerelő, sem vegyész nem vagyok.
Félreértettél! Nem azt mondtam, hogy az új gáztűzhelyen (is) azonos beállításnál kisebb a láng, hanem azt, hogy sárgán ég, ezért kormol és lassabban forr fel a víz!!! Ha kisebb a nyomás besárgul? Mitől?
Egyébként a rezsicsökkentés előtti időszakban is lehetett ezt a jelenséget tapasztalni.
Nyilván nem helyénvaló a földgázt és a PB-t összehasonlítani, de pl. a saját magam által gyártott PB gázégőn - amivel bográcsozok - akármekkorára állítom a lángot, mindig szép kéken ég. Nem úgy, mint pl. a C12-es égőtálcája. A nap bármely szakában.
Viszont az is tény hogy az Alföldön vannak/voltak olyan földgáz mezők, ahonnan a kitermelt gáz nagyon sok CO2-t tartalmazott. Állítólag ezt az orosházi üveggyárban égették el közvetlenül.
A kitermelt földgázt egyébként tisztítják sok minden leválasztanak belőle .. így a propánt - butánt és egyéb magasabb szénláncú-szénhidrogéneket, a nedveséget majd megy a csövekbe, keverve a ruszki gázzal.
Én ezt a marhaságot, hogy keverik a gázt mindenféle más anyaggal jó 25 éve bedobtam. Tudtam hogy úgy baromság ahogy van, de haraptak rá főleg az öregasszonyok.
Láttam ahogy éjjelente hatalmas kompresszorokkal töltötték a vezetéket.
Az hogy néha néhol alacsonyabb a láng, kisebbnek tűnik a fűtőérték - csak tűnik - tény hogy lassabban forr fel a víz, egyszerű a magyarázat. Túlterhelt a vezeték kisebb a nyomás.
Hogy jártam! Vaillant gázkazánunkban kicseréltem a kazántestet s sztm mivel gyorsabban áramlott ki a füstgáz, a régi füstcső megolvadt. Szerencse nagyobb baj nem lett, sikerült alu csövet vegyek, az eredeti műanyag volt. Hogy ki volt az a barom, aki azzal szerelte nem tudom, de csoda, hogy eleddig működött s nem olvadt el.
