Az érvényben lévő, Magyarországon is elfogadott FI reléket leíró szabványok[* 15] kimondják, hogy azok leoldási módozata csakis elektromechanikus lehet. A tisztán elektronikus (feszültségfüggő) megoldásokat a szakma életveszélyesnek minősítette, így alkalmazásuk nem felel meg a szabályozásnak. Az elektronika ugyanis csak akkor működőképes, ha kap tápfeszültséget és szabályos hibamentes áramkör részét képezi. Ebből kifolyólag hamis biztonságérzetet kelthet az az elképzelés, hogyha látszólag nincs áram, akkor a balesetveszély is megszűnik. Egy épület áramellátása akkor is szünetel, ha a nullavezető megszakadt, ám ilyen esetben a fázisvezető jelenléte tovább hordozza az áramütés lehetőségét, ráadásul igen kockázatos formában, hiszen az ott tartózkodók abban a tévhitben vannak, hogy az épületben nincs áram, tehát szerintük életveszély sincs"
A szigetelési vagy átütési feszültségre nem is gondoltam sem az MT, sem az MBCU esetében, hiszen az evidens, hogy magas értékűnek kell lennie mindegyiknél. (A 230-at lazán bírnia kell.)
Inkább az járt a fejemben, hogy a cementre mennyire allergiás az MT szigetelése. Valamint azoknak a kábeleknek a szigetelése, amelyeket falba teszünk.
Ez egy butaság. A FI relé csak azt figyeli, hogy az általa védett áramkörön van-e illegális áram útvonal (folyik-e olyan áram, ami nem őrajta keresztül megy). Márpedig egy nulla szakadástól sehol nem fog megjelenni egy új áram-útvonal.
A FI relék egy nagyon csekély százaléka akaratlanul megvéd a nulla szakadástól, de azok is csak attól, ami a FI relé ELŐTT van, a relé utáni (a védett áramkörben történő) szakadástól ezek a relék sem védenek meg. De az ilyen FI relé Magyarországon nagyon ritka, tehát elmondhatjuk, hogy Magyarországon a fenti állítás az esetek közel száz százalékában hülyeség.
Igen, lehetséges. Föld alatt szerettem volna bevezetni a villanyt, de azt mondták az elműnél, hogy annak a megtervezése fél évig tart.
Így aztán van egy elműs oszlop a kerítésen kívül, egy saját oszlop a kerítésen belül, a kettő között egy méter légkábel, és onnan jön tovább földkábelen.
Ezt nem kellett fél évig tervezni, pedig szerintem ez a bonyolultabb. Ráadásul így jóval rondább is.
Egyébként a próbafeszültség a 500/750-esnél 2,5 kV, alatta 2 kV. De ez 50 Hz-es effektív érték, egyennel is lehet próbálni, akkor egységesen helyett 5 kV. Így aztán az 500 V az meg sem kottyan neki egy mérés idejére.
Próbálni egyennel is lehet, de váltóval szokták az vezetékeken az átütési-szilárdságot mérni.
Azért ; De gyártanak 500/750V-ra is vezetékeket is. Csak jelentősen drágább ,s emiatt nem "kedvelt".
A megjegyzés;
A rendszer üzemi feszültsége 10%-kal tartósan meghaladhatja a rendszer névleges feszültségét. A vezeték a névleges feszültségéhez képest 10%-kal nagyobb üzemi feszültségen használható, ha a névleges feszültsége legalább egyenlő a rendszer névleges feszültségével.
Egyébként a próbafeszültség a 500/750-esnél 2,5 kV, alatta 2 kV. De ez 50 Hz-es effektív érték, egyennel is lehet próbálni, akkor egységesen helyett 5 kV. Így aztán az 500 V az meg sem kottyan neki egy mérés idejére.
kerdes: van a falvba 3 regi aluminium vezetek,2 kek, 1 piros, vezerelt aram, a masik vegehez nem ferek hozza.....a fazist ki tudom merni de ki lehet- e merni hogy melyik a fold?...mert ugye mindegyikbe egyforma aram fut...van erre valami lehetoseg?
Szerintem válaszolt az MT-re is: "...közepes mechanikai igénybevétel mellett elektromos gépek (mint pl. mosógép, hűtőgép stb.) bekötéséhez...", tehát nem falba. Ha egy hosszabbítót betennél vakolat alá, akkor ezt is teheted. Ha nem tennéd, ne tedd be ezt sem. Szerintem.
Nem tudtam, hogy gyártanak annyira gagyi MT kábelt is, amit nem szabad pl kültéren sem alkalmazni. És szerintem ezzel nem vagyok egyedül.
Én eddig mindig csak 300/500 voltos MT kábelekkel találkoztam, amelyeket nyugodtan be lehet falazni.
Ezekkel a 300/300 voltos gagyi MT kábelekkel bármikor össze lehet futni véletlenül bármelyik villanyszertelő boltban, vagy ez egyedileg megrendelhető különlegesség szuper-spórolós cégek számára?
