Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Van a PIKO-nak hosszú síncsavarja. Az új ágyazatos sínekhez ajánlja.
Viszont tökéletes megoldás sg9 szervómotorok gyors, tartós rögzítésére. A szervómotort érdemes 1,2mm-es fúróval előfúrni. Tökéletes, és gyors, oldható kötés lesz a síncsavarral. Kb 5mm-t megy a fába a csavar. 2 db egy szervóra elegendő.
Ha nem akarod, hogy zajos legyen akkor igen, határozottan. Nyilván akkorára kell vágni a H0-ban 2-3 mm-es vastagságú parafát, hogy NE lógjon le róla a vágányzat :)
"Valamit" mindenkepp erdemes rakni, hogy ne viselkedjen az egesz terepasztal/modul hangszorokent, felerositve minden zajt.
Fontos megjegyezni, hogy a parafa csik "onmagaban" nem eleg; ha pl a leragasztott agyazat lelog rola (ra az asztalfeluletre), akkor "zajhid" jon letre: az osszes kiszurni kivant rezges direktbe atmehet az asztallapra...
Interneten mindenki masra eskuszik, hogy neki mi jon be legjobban; en mar lattam jo szeles parafacsikot, tobb reteg parafat; aztan habot, tobb reteg habot, kulonbozo habokat egymason, stb... (meg a kommenteket, hogy "hogylehet habra epiteni!!1!", hehe)
Igazabol a megoldas szerintem mindig egyedi: fugg az alaptol, rendelkezesre allo helytol, na meg a penztarcatol...
A setrack az mind polarizálatlan, a streamline-ban meg van polarizált meg nem polarizált. Azt érdemes figyelembevenni, hogy insulfrog-os kitérőknél a gyök felöl, meg kell táplálni a váltó utáni szakaszokat, különben csak akkor kapnak áramot ha a váltó arra áll.
Nekem voltak ilyenek az első TT asztalomon, ott jól működtek, igaz, ott csak kb. 1 cm-t kellett lenyomniuk rajta, de rövideb úton is üzembiztos volt. Persze a mai filigránabb szedőknek célszerű a nagyobb hossz.
Érdeklődöm H0 építési nagyságban egymást szintben keresztező vágányok esetén elegendő-e a MOROP/NEM 102 szabvány által megadott 65mm űrszelvény magasság felsővezetékes/áramszedős mozdonyokhoz?
Ez a sínkorona tetejétől a plafonig mért érték.
65-70 mm magasság megvan. Ez a szintbeli kereszteződés nem látható helyen van, de védeni szeretném a szedős mozdonyokat. Ha erre a területre teszek drótból áramszedő leterelő/lenyomó vezetőt, akkor ezzel meg tudom védeni a véletlenül felugró szedőt a töréstől? Kb 15cm hosszú lenne a drót hossza amin a 90mm állandó magasságból lenyomja erre a 65mm-re a szedőt.
(Azt néztem, hogy a felsővezeték H0-ban valahol 68-75mm között fut a sínkorona magasságától.)
Érdekes ez a pillanatnyi rövidzár nálam is előfordult nagyon ritkán, de csak az íves váltóknál és csak egy mozdonnyal. Ránézésre lehetetlennek tűnik ott zárlatot okozni a kerekekkel és mégis...
Ami nálam még problémát okozott az hogy a talpfákon szinte semmilyen makett festék nem tapadt meg rendesen, így koszolni sem tudtam sajnos.
A peco-val annyi huncutság lehet, ha insul-frog-os, azaz műanyag szíve van, hogy a kettő szívbe befutó sínszál nagyon közel esik egymáshoz. Nekem már okozott ez bosszúságot, mert ott rövidzárlat léphet fel bizonyos kerekekkel. Képesek a kerekek ott zárlatolni. Egy miniflex, vagy szigetelés megoldja a problémát.
Egyébként jók, eddig nálam semmi nem siklott ki rajta.
A reteszelést hagyd benn. Ha kiveszed kicsúsznak a sínszálak. A rugó tartja ott... Tehát olyan állítómű kell akkor, ha rugótlan, ami vissza is nyomja a sínszálakat, nem csak ide-oda cibálja őket. (érdemes benn hagyni).
Jómagam is Peco váltokat építek be, ezért érdeklődéssel figyelek minden megjegyzésre ami a Peco-val kapcsolatos.
Tőled olvasom, hogy szervós működtetés használatánál is meghagyod az eredeti rugós reteszelést.
Ez meglepett, mert eleddig minden vélemény , amit a tárgyban olvastam, hallottam a reteszelés eltávolításáról szólt, noha a elképzelésem szerint is a retesz meghagyható lenne és biztosan a helyén tartja a váltónyelvet.
Jómagam eddig nem bátorkodtam kipróbálni a retesszel együtt működő motoros hajtást.
Kérdésem, hogy van-e tapasztalatod, információd a szlovák MTB váltóállító motor és a reteszelés "együttműködéséről" ?
A Peco váltóknál nem találkoztam minőségi gonddal, siklás nem volt még miattuk. Én a rugót benne hagytam mindben annak ellenére hogy szervós az állítás, mert így van egy plusz reteszelés (kizárt hogy két állás között ragadjanak a csúcssínek).
Volt korábban itt szó por elleni védekezésről, az asztal lefedéséről. Plexi vs. polikarbonát témát veséztük ki. Eldöntöttem, hogy víztiszta/átlátszó polikarbonát lemezeket szeretnék méretre vágatni és a "dobozt" is elkészíttetni, de ilyen céget, aki el is készíti, nem találtam.
Peco 2,5mm Streamline és Peco 2,5mm Seatrack sínrendszerek vágánygeometriájáról keresnék ismertetőt. A gyártó oldalán találtam füzetet, amit meg lehet venni, de letölthetőt nem...
Szia! Teljesen kompatibilisek, minden gond nélkül lehet keverni. A váltók végállásreteszeltek, a bennük lévő kis rugóval, szóval kézzel állítva is üzembiztosan használhatóak (nálam a gázolajkútnál vannak kézi váltók).
Ha a régi járművekkel való kompatibilitás is cél, akkor jó választás, minőségben pedig jobb, mint a Piko-A.
