Isten ments a sitt alárakástól. vasháló/ vas beltérbe kell amúgy az estricht betonba? nemtom
ha már itt tartunk zsalukőből kell kiraknom egy 5m hosszt léc kerités alá egy sorban. most ezeket a földbe ásott zsaluköveket /11db/ rakhatom egymás mellé vagy kell kötöanyag közéjük? az estricht betont beöntve a zsalukő "lukba" a vasoszlopnak jó? megköt?
nos én vagy 20 ... nagyon sok éve egy terasz alá feltöltésnek tettem sittet/törmeléket. A terasz kb. 65 cm-re kiállt a földből. tömörítettem, de úgy 5 év után a törmelék megsüllyed kb. 5 cm -t. Így újra kellett burkolni.
Az estrich kiadósságát úgy írják, hogy 40 kg elég 1 négyzetméter esetén 2 cm-re. Ez azt jelenti, hogy egy zsákból kijön 0,02 köbméter. A 0,4 köbméterhez elegendő 20 zsák 40 kg-os esztrich beton, ami durván 20.000 Ft lesz.
Lehet, hogy sóder és cement olcsóbb lenne, de a nagyobb nyűg miatt egy társasház esetén jobban megérné az esztrich.
Kérdés. A WC-ben kb 10 cm-nyi beton kellene a szinthez. Megtehetem-e, hogy a keletkezett tégla és vakolat törmelékből képzek egy 5 cm-es szintet és erre öntöm az esztrich betont? Ad-e egendő stabilitást a betonnak?
Társasához 2. emeletét újítjuk, a víz-gáz szerelvényezést most fejezték be. Emiatt a talaj a fürdőszoba szélein fel lett vésve jó 30 cm-es szélességben és 6-10 cm-es mélységben. Illetve a WC misung talaja szintén.
A kérdésem az lenne, hogy szerintetek mi lenne a leggyorsabb és legköltséghatékonyabb módja ennek kiegyenlítésére? Durván 0,3-0,4 köbméter pótlás kellene, ha jól számoltam.
A lényeg, hogy a felvert szerelőbetont visszapótoljuk.
Sziasztok! A segítségeteket szeretném kérni az alábbiak értelmezésében. Egy hidrofobizálóbevonattal kapcsolatban érdeklődtem, hogy biztonságosan páraáteresztő-e, mire az alábbi választ kaptam:
"ÉMI-TÜV Süd vizsgálati tanúsítványa szerinti vízgőz áteresztő képesség 24 Celsius fokon 65g/m2/nap, közepes vízgőz áteresztésű."
Ez most akkor megfelelő egy ház külsejének bevonására vagy nem? (Terméskőre és téglára kerülne.) Sajnos egyáltalán nem értek ehhez, és ilyenformán nem találtam meg a neten sem.
Köszönöm, hogy foglalkozol a kérdésemmel. A fal padló csatlakozás egész biztos hőhidas. A zsaluköves lábazaton rajta van 12 cm XPS, felette a poroton falon 12 cm EPS, de itt néha meg szokott jelenni a penész kis mértékben. Itt kompenzálom most a hőhidat a fűtéscsövek fal alsó részén történő elvezetésével, ez remélem beindítja majd a légmozgást is a szekrények mögött. (A fűtéscsövek mindenhol az aljzatban mennek a fal mellett. Ahol megy fűtéscső, ott nincs egyáltalán dohszag.) Segíts légyszíves megérteni, amit írtál! Egy élhető 23C levegőhőmérsékletnél, egy egészséges 55% páratartalomnál a harmatpont 13,5C-ra adódik. Ennél a hőmérsékletnél el tudom képzelni, hogy a padló felső felületén csak 20C van, az XPS alatt a hideg oldalon pedig még kevesebb, ahol is a páratartalom emelkedése esetén (pl. szellőztetés hiánya éjjel) kicsapódhat. Viszont ha nem teszek XPS-t, akkor lefelé elvesztek ugyan egy kis hőt, de egyben csökkentem a harmatpont alá hűlés esélyét is a laminált alatt. Nem jól gondolom?
Az igazán korrekt megoldás az lenne, amit először írtál, hőszigeteléssel alulra is, de ezt kisgyerekek mellett, bent lakva, nem tudjuk megoldani. Viszont a dohos szagot pont miattuk mindenáron ki kell irtanom.
És abban az esetben, ha azt feltételezzük, hogy az alsó vízszigetelés rendben van, a felülről érkező pára nem okozhat problémát ezzel a rétegrenddel? (Amikor a normál fűtött teret, a legalsó, hőrétegződés szempontjából legkedvezőtlenebb, egyébként sem jól hőszigetelt padlótól még egy vékony hőszigetelő lemez is elválasztja?)
A helyzet az, hogy vizszigetelés nélküli, párásodásra hajlamos aljzatra nem szabadna laminált padlót fektetni, mert be fog penészedni alatta.
Ha raksz alá fóliát, akkor az alatt csapódik ki a pára, penész.
A megoldás igazából egy bitumenes aljzatszigetelés lenne, csak ez meg annyira hepehupás, hogy laminált padlót fektetni nem lehet rá, tehát kellene még egy aljzatbeton (a kettő közé meg mehet hőszig)
Sziasztok! A lenti problémámmal kapcsolatban nem érkezett válasz, közben felszedtem mindent és nem olyan vészes azért a helyzet, de nem volt indokolatlan. Most folyik a szélek kiszárítása, aztán párapróbát csinálok, letakarom az aljzatot egy nagyobb területen pár napig és figyelem van-e eltérés a takart és nem takart rész közt. Közben próbálok egy nedvességmérőt szerezni. Van viszont valami amit nem értek a laminált padló fektetésével kapcsolatban. A gyártó szerint a helyes rétegrend párafékező fólia, majd kiegyenlítő és lépéshanggátló XPS lap a laminált alatt. Szigeteletlen, párás aljzatra nem fektetnék laminált padlót, akkor mit fékez a párafékező fólia? Alapesetben belülről nem hőszigetelünk, akkor van ott helye egy 5 mm-es XPS lapnak? Nem fokozza ez a rétegrend a páralecsapódással kapcsolatos problémákat hideg padlófűtés nélküli aljzatra fektetéskor?
Régebben aktív (leginkább olvasó) voltam ezen a fórumon, és mindíg csípte a szemem, ha valaki csak annyit kérdezett, hogy "Szerintetek mennyibe fog kerülni ez vagy az?". De most úgy néz ki én is ebbe a csapdába kerültem. Ugyanis lenne egy elég nyomott árú ház amit kinéztünk, de a tető az egy az egybe kuka. Még a '80-as években építették rá a régebbi házra a tetőteret, és nagyon úgy néz ki, hogy az eredeti fanyagot rakták vissza. Van ahol kézzel tudom mozsolni a szarufát, van ahol purhabbal van kinyomva a cserepek közti hézag. Szóval adott a kérdés, hogy kb. mibe fájna egy 9x13 m alapterületű új tető, faanyag és mundíjilag egy baranyai kisvárosban? Csak szigorúan az ácsmunka érdekelne bontás és cserepezés nélkül. Valószínűleg az 1. képen látható "kutyaól" nem lenne vissza építve. Köszi a válaszokat! ArnoldJ
Okés, végigrakom 10-es vassal vízszintesen ill. van függőleges felálló az alapból (igaz csak minden másodiknál, mert méterenként raktam), ahhoz meg hozzákötözöm.
Lesz szélterhelés különben rendesen, majdnem tömör lesz a kerítés, csak egy boltív van benne középen. És az uralkodó szélirány szinte pont oldalról kapja telibe...
Apósoméknál van egy külső, nem fedett beton lépcső, ami évekkel ezelőtt megrepedt és lassan beszivárgott a víz és a lépcső aljáról elkezdett lehullani a vakolat + színezés. 3 éve lassan de biztosan hullik... A repedés egyszer már be volt kenve valami anyaggal 10 évvel ezelőtt, hogy ne szivárogjon annyira a víz, de eddig tartott.
Valami olyan megoldás kellene, ami nem bontás és újraépítés jellegű, hanem valami költségtakarékosabb megoldás. Lekenni a lépcső tetejét, vagy a repedést kivágni egy gyémántkoronggal és kiönteni valamivel... Milyen ötleteitek vannak? Cél, hogy mondjuk 10 évet bírjon ki a dolog.
"Hőszigetelés. Minél több réteg van egy lemezben, annál jobb lesz a hőszigetelése, igaz, nagy valószínűség szerint a felső réteg annál vékonyabb, így annál kisebb a jégverés állóság. Amennyiben komoly hőszigetelési igényről beszélünk, akkor min. 16mm vastag üregkamrás polikarbonát lemezt javaslunk. De kínálatunkban létezik pl. 50mm-es polikarbonát is, aminek a k értéke 0.8."
Köszi mindenkinek a segítséget, C16-ot rendelek akkor, árban nincs olyan nagy különbség. Az alap betonba raktam 10-12-es betonvasakat, rakjak hosszában is betonvasat az egy sor zsalukőbe?
Ha ennek alapján változtatom a hajlitást, akkor változik a nyirási, kihajlási teherbirás is. Azok csökkennek, ha a magasságot növelem a szélesség rovására. Ne kisértsd az Istent! Nem véletlen, hogy az aláirási jog a mérnökök közül a statikában van a leghosszabb gyakorlati időhöz kötve.
Meglévő házhoz csatlakozik 3m*3m fedett zárt terasz. A ház hőszigetelésre kerül, a terasz is. ( ablakcsere+ alul XPS, felül EPS.
A tető bitumenes lemez, elég gyenge állapotú és nincs hőszigetelése sem. Létezik-e valamilyen módszer arra, hogy az új tető fényáteresztő és ezzel együtt hőszigetelt is legyen, mert sötét is . Nem találtam adatot a polikarbonát lemezek hőszigetelésére.
Tudom hogy segítőkész vagy, tisztellek is ezért. De én nem kértem semmilyen födémgerendára, vagy bármi másra adatokat, csak két faanyag keresztmetszeti, és terhelési arányváltozásaira voltam kíváncsi.
A házunk fala, födéme kitűnően hőszigetelt, nyílászárói jól záróak. A felújításkor a padló nem lett megbontva, ott feltételezhetően egy gyengébb hőszigetelés van csak.
Helyenként a betonra helyezett laminált padló alól dohos szag érződik. Többnyire a szélek azon részein, ahol nem megy fűtéscső (radiátoros fűtéshez), illetve az egyik szobában szinte teljesen.
Jelenleg az a terv, hogy felbontjuk a padlóburkolatot, fertőtlenítünk, kiszárítunk mindent, majd életmód váltással, a harmatpont táblázat szentségének alávetve magunkat :) infrahőmérővel és páraérzékelővel felszerelkezve, páramentesítő géppel elkerüljük a további problémákat.
De mégis, hogyan tudnék megbizonyosodni arról, hogy a problémát csak a felülről érkező páralecsapódás okozta a hőrétegződés folytán legalacsonyabb hőmérsékletű és egyben legggyengébben is szigetelt padlón, és a talajpárával nincs összefüggésben, ami egy hiányos alsó vízszigetelésre utalna?
Nem olyan titok, hanem SZAKMA, mégpedig kurva nagy felelősséggel.
Nekem van 16 évnyi rutinom épitészként, szinte napi kapcsolatban vagyok statikusokkal, és láttam már egy csomó dolgot, de még mindig bőven akad olyan, amihez számoltatnom kell a statikussal, mert egyszerűen nem teszem a nyakamat hurokba csak amiatt, hogy valakinek olcsóbb legyen a faanyag 10e Ft-al.
Volt megkeresésem innen a fórumból egy pergola megtervezéséhez. Mivel nagy fesztávról és kevés letámasztásról volt szó, bevontuk a statikusomat is, aki számolt, adott lehajlási ábrákat, stb. Pénzbe került, mert elment neki egy csomó ideje, és kiadott egy olyan papirt, ami alapján ő később is felelősségre vonható.
Akik itt a fórumban SZAKemberek, ingyen segitenek. Bennem van annyi felelősségérzet, hogy amit leirok, azt később is számon lehet kérni (szerintem a többiekben is).
Nem fog senki saccolgatni a födémgerenda esetében, hogy mi lehet az a méret, ami megáll önmagában, komolyabb lehajlás nélkül.
Ha terveztem volna már ilyen (nagy fesztávra, függesztés nélküli) fafödémet, leirnám ott mi volt az előirt méret. De mivel HÜLYESÉG, igy evidens, hogy eszembe se jutott még ez.
Sziasztok! Óriási segitsegre lenne szüksegem!! Egy nagyon ügyes es jo kőműves szakember epített nekünk egy kemencet es a dongát regi fajta nagy meretű teglaból epitette fel es a problema itt kovetkezik!! Maltert rakott a teglak közzé (homok,cement,mesz). Kerek mindenkit,h aki ehhez ért irjon es mondja el,h ennek mi a kovetkezmenye?! vagy le bontsuk es epitsük ujra agyagból???
Ez a táblázat CSAK kéttámaszú gerendára (konzol nélkül) érvényes és CSAK megoszló teherre. Nem titok, csak messze nem annyira egyszerű mint amilyennek első ránézésre tűnik. Nem szivesen mond az ember töredék igazságokat, mert könnyen félreérthetőek és baja lehet belőle mindkét félnek.
Nem akarok tetőt tervezni, csak kíváncsi vagyok mennyivel nő egyszál deszka hajlítószilárdsága, ha növeljük a keresztmetszetet, vastagságot stb. Ez olyan nagy titok mint aranycsinálás receptje?
C16/20-16/KK vagy esetleg C16/20-24/KK jó bele. A C16/20-16/KK jobb, mert kissebbek benne a szemcsék és jobban bedolgozható abba a kis helyre ami a zsalukőben van. Azért megkérdezem, hogy szélnyomásra megfelel-e (áttört keritésnél is van!), mert egy nap után a két beton nem fog összekötni.
En mivel volt mind 2, eloszor ragasztottam ra az 5 cm-es 'ragasztosbol', majd mikor 'gletteltem', meg ment ra/bele az a 'hagymanyos' fajta hezagerosito is...biztos ami biztos.. :-)
Ja, de! Egyszerre viszem a kerti faház alapozás projektet ill. a kerítés alapot és kezdek szétcsúszni. :) A kerítés alapnál is rutinosan volt itthon 1-2 m3 sóder + cement, így hozzá tudtunk keverni. Mondjuk elég lett volna a mixerbeton is, de a mixeres 20 perc alatt kinyomta az egészet, nem volt nagyon időnk tört beton szórni, szerintem a tervezett fele se ment bele.
A zsalukőbe milyen beton kell? C12 elég vagy oda már inkább C16 legyen? (Az alapba C12-est kértem, alig volt drágább, mint a C10).
Köszi, én is így gondoltam, hogy ez a jobbik. még emlékszem a tanácsodra, hogy 6 cm alatt kültéri beton ne legyen! :) Illetve nehogy megint kevés legyen a beton: a 40-es zsalukőnél számolhatok úgy, hogy 0,4x0,5x0,23 a térfogata, nekem 47 db kell és ezeket összeszorzom? Vagyis 0,4 x 0,5 x 0,23 x 47 = 2,16 m3 beton fog kelleni?
Kibetonoztuk a kerítés alapot, viszont elszámoltam magam, a rendelt 5m3 kevés lett, így a tervezett szint alatt vagyunk most 5 cm-el. 1 sor 40-es zsalukövet terveztem. Hogy jöjjek feljebb 5 cm-t? Két lehetőséget látok:
1. Most kizsaluzom és megöntök 5 cm betont, majd arra a zsalukő.
2. Lerakom a zsaluköveket, majd kizsaluzom deszkákkal 5 centivel magasabbra és egyben van kiöntve.
Nekem a második megoldás a szimpatikusabb, zsaluzni is sokkal könnyebb lenne ill. egyben kötne meg a beton.
"Felfüggesztés nélkül nőni fog idővel a gerenda lehajlása. 6 méterre nem igazán való a fagerenda középső mestergerenda vagy felfüggesztés nélkül."
Bocsánat, de megadtam a megoldást a problémára, a lehető leganyagtakarékosabban.
Nem fogom leirni, hogy 10x20-as fagerendát rakjál be, mert az elég már függesztés nélkül is, szerintem még ott is van lehajlás, a ragasztott tartó meg eszetlenség.
A csatolt táblázat szerint a 6m hosszú 10x14cm keresztmetszetű gerenda teherbírása megoszló terhelés esetén 52kg/m.
Ez azt jelenti, hogy a 6m hosszú egyetlen gerenda több, mint 300kg-mal terhelhető. (persze itt megoszló terhelésről van szó)
Tehát, akkor a 10x14-es gerenda is jó lenne nekem, ha csak párszáz kg menne fel az egész padlásra az osb lap burkoláson és az alsó gipszkart mennyezeten felül?
Vagy rosszul okoskodom?
A lehajlás, ami kb. 2-3cm lenne középen az idővel nőni fog nagyon? Erre van tapasztalat?
A 10x15ös gerendánál mennyivel jobb teherbírás és lehajlás szempontjából a 15x15-ös.
Ettől függetlenül a kétoldali 5x15-ös a szimpatikus, csak érdekel a vélemény.
Üdv valaki meg tudná mondani milyen minőségű, fajtájú flexibilis ragasztót válasszak a kerítés oszlopokra üvegszövet beágyazására, ha mini gránit lábazati vakolatot raknék rá?
A tetőre merőleges irányú terhelésnél nincs ezzel a mérettel baj, mert a 17 cm okés, de ha a szélterheket nézzük, ami oldalirányba is nyomja a tetőt, arra az 5 cm nagyon-nagyon karcsú. Pláne hogy csak 90-100 cm-ként van.
De ha áll rendesen 89 óta, és nem rágják a bogarak, nincs oldalirányba hajlása (banán alakú, ha szemből nézed), akkor nem lesz vele gond.
A magyarázatot az igénybevételi ábrák megértésével kell kezdeni. (N,T,M stb ábrák) utána jöhetnek a hatásábrák, majd a maximál ábrák is. Aztán a tartrók statikai váza. Egyébként a teherbirási modulus (régen Kx és Ky, ma Wy és Wz) a terheléstől független, mindig ugyanaz ugyanolyan keresztmetszetnél. Csak az igénybevételt kell hozzá meghatározni. Szigma=M/W, (hajlitásra), húzásra, nyomásra (kihajlás nélkül!) szigma=P/F (vagy F/A), nyirásra tau=T/(b*z) vasbetonnál, tau=T/(b*Sx) nem vasbetonnál. Kihajlás valamivel komplikáltabb.
Kaptam egy tervet átnézésre, a statikus kolléga az aljzatbetonon kivül betervezett még 49 cm betont a földszinti padlóba (lemezalap, szerelőbeton, stb) egy sima kétszintes lakóépületnél, kőkemény sziklás talajra.
A szintén nagyeszű épitész erre rárakott 2 cm lépéshanggátló EPS-t (holott alatta talaj van), és fölé a padlófűtést. Végül is biztos jól fog fűteni a padlófűtés, ha 57 cm betont fűt át.
Szerintem ezek együtt itták végig valahol az egyetemet, mert hogy hiányoztak az órákról, az tuti :D
Nem a hajlitó szilárdsága nagyobb, hanem a keresztmetszeti modulusa. A szilárdság (nyomó, húzó, hajlitó, nyiró) a fa anyagétól és terhelés irányától függ. Kihajlás a rúd hosszától, anyagától, keresztmetszeti méretétől és alakjától és a megtámasztásaitól függ.
A hajlitást, nyirást, csavarást nem lehet egymástól függetlenül vizsgálni, ideértve a kihajlást és a ferde hajlitást is. Amellett az sem mindegy, hogy a fát milyen irányból éri a terhelés, mert irányfüggő a szilárdsága. Nem véletlenül tanitják ezeket a dolgokat öt évig az egyetemen.
Csak egyszerű dolgokra gondoltam, nem egy komplett tető tervezésére.
Nagyon leegyszerűsített példaként ha csinálok egy kis színt, vagy fáskamrát, akkor 10X10-es vízszintes gerenda helyett jobb ha 20x5-öst teszek, mert annak kétszer nagyobb a hajlító szilárdsága? (csavarás meg nyírás és egyéb nyalánkságok nélkül)
Jobban jársz, ha a 15x15 helyett kétoldali 5x15-öt raksz be.
Felül kell egy 15x15-ös taréjszelemen, ami végigfut a gerincélnél a szarufáknál. Ezt kétoldalról fogópárok tartják a helyén.
E közé a mini-fogópárok közé és a lenti "gerenda"-fogópárok közé beraksz egy 7.5x15-ös függesztőt a tetőgerinc alatt, és tökéletesen megtartja az egészet.
Ez igy már terhelhető is, más kérdés, hogy a függesztő miatt nem nagyon lehet közlekedni, csak bujkálva.
A szarufaméret jó lesz még betoncseréphez is. Lakóépületnél már nem engedi a szabvány, de csak a szabvány szigorodott, a körülmények nem.
Nekem 15x20-as van 5m fesztávval és nem hajlik be. A túllógás az egyik oldalon 1m a terasz fölé, így a 6m teljes hosszú gerendán picit segít a túlnyúlás végére terhelő szarufa, mert visszaemeli a gerenda közepét. ( Elmondani nehéz de rajzold fel a nyomatékábráját és látni fogod.
Mi a véleményed arról, hogy 15x15-ös gerendákat teszek és középen felhúzom egy kicsit őket a szarufáknál lévő fogópárokhoz.
Ezt meg szabad csinálni?
Terhelni amúgy csak annyival akarom, hogy esetleg üres műanyag ládák, dobozok lesznek fent.
A régi tetőről lekerülő régi tatai cserepet szeretném visszarakni (persze csak a hibátlanokat). Ezeket lehet 30-35fokos tetőre tenni, ha alatta tetőfólia van?
"A födémnél ha pakolóst akarsz, akkor 15x15-ös gerenda kell 80 cm-ként, de a 6 méteres falköznél már viszonylag nagy lesz a lehajlás, jobb lenne téglalap keresztmetszetű."
Na ebből a mondatból aztán nem derült ki, hogy az önsúlytól is nagy lesz már a lehajlás. Úgy kezdted, hogy ha pakolóst akarsz. Ezért gondoltam, hogy terhelve lehet nagy a lehajlás.
90 cm-nél nem lehet semmiképpen nagyobb az osztás (szarufaköztől szarufaközig), ennek az az oka, hogy a tetőléc meghajlik a terhek alatt nagyobb köznél.
Elbirni el fogja a 7.5x15-ös, az EUROCODE miatt most már mondjuk 10x15 az alapméret.
(nekem betoncserép van 6 méteres ilyen szarufákon, letámasztás nélkül, csak fogópárral)
A födémnél ha pakolóst akarsz, akkor 15x15-ös gerenda kell 80 cm-ként, de a 6 méteres falköznél már viszonylag nagy lesz a lehajlás, jobb lenne téglalap keresztmetszetű.
Ha nem akarod a födémet használni, akkor a legjobb az, ha a födémgerendák helyett a szarufák két oldalára 5x15-ös fogópár kerül, ez adja a födémgerendázást, és ez középen fel van függesztve a szarufákhoz.
Ha már itt tartunk, akkor megragadom az alkalmat és kérdezek szarufa ügyben.
7,5x15cm keresztmetszetű szarufa elegendő a kerámia cserép alá, ha a szarufák kb. 5m hosszúak és 30-35fok a tetőhajlásszög?
Milyen szarufaközzel kell rakni őket?
Melléképület födémre milyen gerendát kell tenni, ha a falköz 6m és a padlást nem akarom terhelni? Csak a gipszkarton menne rá alulról és felülről üvegygapot?
Inkább szokatlan méret. Arányaiban a teherbirása 17*17*5/6=250 cm3, 7,5x15x15/6=280cm3, tehát csak kb 10%-al gyangébb a szokásosnál hajlitásra. Nyirásra már rosszabb egy kicsit (saccra)
Lemerem majd megint, de 5x17-esre emlekszem. Ezt a padlasterben mertem, gondolom a beepitett reszen is igy van. Ezek vannak 90-100 cm-es szarufakozokkel. Bramac betoncserep van a teton.
Amugy mi a baj ezzel a merettel? Csak furcsa vagy statikailag problemas? Mondjuk '89 ota all.
A képek alapján volt valaha salakterités a födémen, de amikor leszedték, akkor az elég nagy deszkahézagok között bepotyogott a gerendák közé, az látszódik.
Lehet ráér még a téma... felmentem a kinézett ház padlására, hát rendesen befstam... írtam is Kömkelnek gyorsan egy levelet, miféle rémség ez...
De bedobom ide is, hátha valaki tudja - kép nélkül -, milyen padlás az, ahol deszkaborítás alatt porladozó beton van? Attól félek, valami fagerendás, alulól épphogy bepucolt valami lehet... egyetlen pozitívum, hogy nem rohadnak szét a gerendák... látszólag :D
Csúsztatás: én pl. megemelem. :) Fogtam egy nagy tábla kartonpapírt, és ráragasztottam 2x12cm epst. Ez fekszik fel a padlásfeljáró keretének felső síkjára. Olyan, mint egy kupak. A feljáró felső síkjáig ér a padláson a gyapot is, így összeér a kettő és folytonos szigetelést alkot. Így lehet bármilyen gagyi padlásajtód, persze ha lefelé nyílik. Ha felfelé, akkor lehet agyalni valami variáción.
Hőszigetelés topikban keresgélj, ott találsz rajzokat is...
Alapot nem nagyon szoktak zsaluzni, a föld a zsaluzata. Betont 28 napos koráig szükséges locsolni, kivitelezők szerint elég 3-4 napig. A földön fölfekvő (mindenütt alátámasztott) lemez oldalsó zsaluzatát egy-két nap után le lehet venni, ha nincs csorbulás veszélyének kitéve. oszlop minimum két hét, gerenda három hét. Vannak gyorsan kötő betonok, ezeknél hamarabb, de ezeket jobban kell locsolni a kötési idő végéig.
Üdv valaki meg tudná mondani milyen minőségű, fajtájú flexibilis ragasztót válasszak a kerítés oszlopokra üvegszövet beágyazására, ha mini gránit lábazati vakolatot raknék rá??,
A hőszigetelésen nyugvó aljzatbetonba is tegyél vashálót. A szigetelés , tapasztalatom szerint tömörödik/zsugorodik az első években, ahol nagyobb a terhelés ott jobban, a vas segít, hogy ne repedjen össze a betonod.
Szuterenben van egy garazs, ami nem igazan hasznalhato, igy meg szeretnem szuntetni a garazs funkciojat. A lejaro a garazshoz rogton az utcai keritesnel kezdodik. Szerintetek tervezo es engedelykoteles-e a garazsajto befalazasa es a lejaro feltoltese?
A kettő közül minimum az egyikbe kell. Attól függ. hogy hol mennek a víz, gáz stb. csövek. Igazából ez dönti el a helyes ráteg sorrendet. A vasbeton lemez legalább 15 cm vtg. legyen. ilyen kis területen nem kell sok beton, úgyhogy inkább 20 cm a jó, de mind a kettő alsó-fölső vasalással ha rendeset akarsz. Egysoros vasalás nem sokat ér, mert nagyon kicsi a belső erők karja.
A sávalapom 100 cm mély, +50 cm sóderágyon. Így aztán 30 cm mélyre közvetlenül az alap mellett is le mernék ásni ásni. Viszont a drénezésnek csak rendszerben látom értelmét.
Hőszigetelés topik olvasgatása javasolt szigetelés ügyében, majd minden kérdésedre választ találsz.
1. Ablak beépítéséről mostanában többször is volt szó, jó kis ábrákkal. Ha nem akarod, hogy kilógjon a redőny a szigetelés síkjából, akkor abból kell visszaszámolnod az ablak helyét, ha nem elég vastag az eps. Talán 14cm a legvékonyabb redőnytok, amit láttam. Vagy lehet vakolható, ha elfér. Lehet az ablak köré plusz szigetelést tenni amolyan díszként, ami segíthet.
2. Lábazati szigetelést elvileg a padlószint alá 50-60cm-el érdemes levinni. Aszfaltjárdát is fel lehet vágni, még könnyebb, mint a betont. :) Konvektor után maradt lyukat meg egyszerűen befalazod, mi mást lehetne vele tenni?
4. Szerintem nem olyan nagy gond a feljáró szigetelése. Többen is úgy csináltuk, hogy a meglévő ajtó fölé egy elcsúsztatható szigetelést tettünk, ami persze össze van hozva a padlás szigeteléssel, ennél olcsóbb megoldás szerintem nincs.
"4, padlásfeljáró. Olvastam, hogy valakinek komoly gondja volt a feljáró okozta hőhíddal. Ha kamrában van, ahol alapból nincs fűtés, és hűvösebb, akkor is gond lehet?"
Attól függ, hány fok van a kamrában, mekkora a relatív páratartalom, és ehhez képest hány fokos az a felület, amelynél nem biztosított a folyamatos légmozgás, szellőzés.
Ezzel a táblázattal könnyen megállapítható, hogy van-e esélye a páralecsapodásnak.
A piros vonallal jelzett példában: 20 fokos hőmérséklet és 60%-os relatív páratartalom mellett egy 12 fokos felületen már lecsapódik a pára. Ha ez a kritikus hőmérséklet-különbség napokig vagy tovább fennáll, vagy ha a felület nem tud kiszellőzni, akkor ott megtelepszik a penész.
De ha szinte a talajszintről indítod a fal melett a lejtést, és mondjuk 80 centiig a faltól lemész 30cm mélyre, és ott lesz a dréncső, abból mi baja lehet az alapnak? Ez nem leásás, ráadásul nem is az alap melett.
Köszi! Igen, dréncső alkalmazásával nekem is könnyebb lenne a dolgom. De azt javasolták, hogy a háztól legalább 1 méterre ássak, tehát közvetlenül az alap mellé nem tudnám elhelyezni a dréncsövet. A másik probléma, hogy a sávalapon nincs felületszivárgó, sem egyéb vízszigetelés, ráadásul utólag nehéz is lenne szigetelni, mivel egyenetlen a felülete.
Szeretek alaposan utánajárni mindennek, ami néha persze már engem is idegesít. :-) Ha lenne egy egységes követendő irányvonal, akkor egyszerűbb lenne a dolgom, így azonban... Nálunk elég hitvány jellegű a talaj. Főleg igaz ez akkor, ha ritkább a növényzet, vagy túl rövidre van vágva a fű: egy nagyobb, intenzívebb esőzés során ilyenkor a felső 5-10 centiméteren "fogkrém-szerűvé" áll össze a föld. és szó szerint beleragad, elsüllyed az ember cipője. Az utcán lévő járda egyszerű 40x40-es járdalapokból áll, ami közvetlenül a tömörített földre lett terítve. Június-júliusban a hirtelen nagy mennyiségű csapadék következtében a járdalapok alatt teljesen átázott a föld. Ha rááltam, a lapok ide-oda billegtek. Aztán amikor a rá következő napokban újra jött a napsütéses kánikula, a füvesített talaj gyorsan kiszáradt, viszont a járdalapok alatt továbbra is nedves maradt a föld. Emiatt gondolom, hogy van némi valóságtartalma annak, amit egyesek a talaj szellőzéséről állítanak. Okosabbak ezért azt javasolták, hogy ha járdát készítek, akkor nagyszemű kavicsot terítsek alá. Alapvetően én is a járdalapban gondolkodom, ha szükségessé válik a járdaszakasz kiépítése. Mégpedig pont azért, amit Te is írtál róla (utólagos szigetelés vagy javítási munkák során könnyebb felszedni). Amúgy valószínűleg soha nem járnék rajta, mint ahogy eddig sem közvetlenül a ház mellett járkáltam.
Sok a szabadidőm, olvasgatok :D így lenne pá kérdésem is, úgy össze-vissza kategória, hogy is mennek a dolgok.
1, ablak. Oké, kitesszük a falsíkra. Mi lesz a redőnnyel? Mert ugye a legtöbb ember szeretne redőnyt is... a fal szigetelését a redőny keretére húzzuk rá? Tehát akkor ne is a fal síkjában legyen az ablak? Hogy működik a szakszerű beépítés? Vannak vékonyított redőnytokok, hogy annyit ne lógjon ki? Gondolom ha van, drágább, mint a hagyományos :D párkány alá és fölé kell valami, vagy mehet rá az ablak, és alá a tégla+ragasztó?
2, lábazat szigetelés. A padlószint alá vigyük le? Mi történik, ha nincs előkert, és a ház fala rögtön egy aszfaltjárdával találkozik? Ha szerencsénk van, és magasan van a padlószint, tegyük rá a szigetelést a járdára? Konvektor kivezetőjével mit csináljunk? Szimplán próbáljuk befalazni, vagy hogy megy a feleslegessé vált lyuk eltüntetése?
3, pince szigetelése. Alulról, máshogy nem megy. És oldalról? Ha netán beázik, áshatunk jó mélyre? Ha a belmagasságok szeretnénk hobbit szintről emberire növelni, leásunk az alapig, eddig tiszta. És ha még lejjebb kéne ásni? Lehetséges? Alulról víz ellen szokás ilyenkor szigetelni?
4, padlásfeljáró. Olvastam, hogy valakinek komoly gondja volt a feljáró okozta hőhíddal. Ha kamrában van, ahol alapból nincs fűtés, és hűvösebb, akkor is gond lehet?
Én kavicságyat szerettem volna, így a következőt csináltam:
80cm szélességben kiástam a fal mellett, ennyire került a szegélykő, de nem betonoztam, csak sóderágyra állítottam. Ennek a fal felőli oldalára tettem be a dréncsövet, kicsit méllyebbre. A fal és a szegélykő között lejtőt képeztem, erre teljes szélességben drénlemez került, majd erre a kavicsos feltöltés. A lábazat előtt van egy előtétfal élére állított kisméretű téglából, tavaly óta (mióta megcsináltam ezt a drénezést) nem látok rajta igazán nedvesedést, csak ha odaver az eső, de azzal nincs mit tenni, azt majd a lábazati vakolat levezeti.
Egyesek szerint elengedhetetlen a legalább 60-70 centis járdaszélesség,
Ez ok, DE jarnal arra egyaltalan napi rendszeressegel ?
mások szerint viszont így nem tud kiszellőzni a talaj,
Oszt annak minek 'szelloznie' ? A haz alatt milyen lehet szegeny talaj .... ?
En a nem jaros oldalon az autobejaro oldalan , leraktam sima 40x40-es betonlappal a fal mellett. /a faltol 70 cm-re ott a betonsav a kocsi kierekenek/
Ez ot eve volt...gondoltam atmenetileg , meg utban is volt a jardalap, meg betonozni se volt kedvem...
DE ez jost pont jol jon , mert nemsoka fel kell szedni, mert a meglavo labazati.fali hoszigre rajon meg1 reteg...utanna visszarakom....atmenetileg a kovetkezo 10 evre ! :-)
Én ezt így tudnám elképzelni: a lábazatnál vízzáró habarccsal holker kialakítása, a sávalap mellett K szegélykő, a kacskaringós széleket pedig réskitöltő habarccsal lehetne eltüntetni.
A kivitelezéssel ilyen formában nem is lenne gond, a kérdés viszont továbbra is nyitott: kell-e a járda, vagy elég ez a keskeny, 20-25 centis sáv, mellette pedig a füvesített talaj?
Egyesek szerint elengedhetetlen a legalább 60-70 centis járdaszélesség, mások szerint viszont így nem tud kiszellőzni a talaj, és ha a sávlap oldalán nincs felületszivárgó lemez, akkor nincs sok értelme. Mi ebből az igaz?
Igen, a kérdés lehetne az is, hogy mindenképp szükséges-e a járda, vagy szóba jöhet a megfelelően tömörített talaj, sűrűn füvesítve?
Illetve ha beton, térkő, vagy egyéb járdaszakasz épülne, akkor hogyan lehetne esztétikusan megoldani a kacskaringós sávalappal történő vízzáró csatlakozást?
Ha jól értem. akkor a kérdés az, hogy kell-e járda. Beton járdát úgy kell megcsinálni, hogy kis szakaszokra bontva kell dilatáltatni és akkor nem kell sokat föltörni.
Ház körüli járda kialakításában kérném a segítségeteket. Ami jelenleg a legnagyobb fejtörést okozza, hogy milyen anyagot válasszak, illetve hogy mindezt hogyan kivitelezzük. Sajnos a sávalapom pont a talajszintig ér, és a tré földmunkának köszönhetően "kacsakaringós" a beton széle. A sávalap oldala "csupasz", nincs se drénlemezzel, se egyéb más szigeteléssel ellátva.
Néhányan azon a véleményen vannak, hogy ha adott egy legalább 70-80 centire túlnyúló tető. és a tetőről összegyűlő csapadékvíz elvezetése biztosított, akkor a legegyszerűbb választás a sűrűn befüvesített talaj (így az könnyebben ki tud szellőzni, a fű gyökérzete pedig segít a "vízelvezetésben". Ez nekem szimpatikus lenne, csak nem tudom, hogy tényleg megfelel-e az elvárásoknal. Kérdés, hogy ha karbantartott is a terület, mi lesz, ha megint rövid idő alatt olyan óriási mennyiségű csapadék hullik le, mint pár hónapja?
Aztán ott van a mosott kulé vagy egyéb kavicságy, amit valamilyen szegélykővel támasztanak meg. Több helyen láttam ilyen megoldást, méghozzá úgy, hogy nem volt alatta drénezve, csak egy tömörített föld volt kb. 10 centi kavicsággyal. Ezt az ötletet én inkább elvetném, mert szerintem ennek semmi értelme; ráadásul a szegélykő csak ront a helyzeten, hiszen megáll előtte a csapadék. Dréncsövet meg nem tudok közvetlenül a sávalap mellett fektetni, mivel a kiásott talaj elég nagy rizikófaktor. Szóval a kavicságy részemről elvetve.
Betonozni sem igazán szeretnék, mert ha valamilyen utólagos javítás vagy szigetelés jönne számításba (víz-, gázvezeték, szennyvízcső hozzáférés, esetleg sávalap szigetelés), akkor a betont fel kellene törni, majd újra betonozni. Meg őszintén szólva, eleve nem is tetszik a "nyers" beton felület.
Tehát elsősorban valamilyen mobilis (könnyen bontható), de hatékony megoldást keresek
Szóba jöhetne még a járdalap, a térkő, farönkből vagy rönkszeletekből épült járda. Viszont nem tudom, hogy hogyan lehetne illeszteni a kesze-kusza sávalap mellé, illetve a réseket hogyan lehetne vízmentessé tenni.
Esetleg valakinek valami más ötlet? Vagy jobb lenne az egyszerű füvesítés?
Valami ilyesmire gondoltam én is, azt nem tudtam mivel rögzítsem a lemezeket egymáshoz. Popszegecs? Na, olyat se csináltam még, bár tudom miről van szó. Én csak arra gondoltam, hogy az L alumíniumot betolom a cserepek alá (hogy ne kelljen felszedni, csak kicsit megemelni), aztán majd a sziló megfogja. Max. nyomok alá még valami ragasztót is, ha a sziló nem elég.
A cserepeket nem gondoltam leszedni, de a szélesebb vápa nem rossz ötlet! Ha jól emlékszem, ezek festett alumínium lemezek és itt hajtogatta össze a bádogos. Lehet, hogy jobb lenne őt visszahívni (akár garanciában is, mert 3 éve készült a tető), de kétlem, hogy idejönne, a számlát is azóta hozza...
Ha már tető: a házunknál, ha nagyobb eső van (vagyis idén kétnaponta), akkor a vápa alatt lévő szarufán csöpög (néha folyik) le a víz. Csatolok egy képet:
Tippre gondolom az lehet, hogy elég kicsi a tető hajlásszöge (25-30 fok között, pontosan már nem emlékszem), így a sok víz oldalt túlfolyik és bemegy a cserepek alá, rá a páraáteresztő fóliára, az szépen összegyűjti a vápa alatt és ott folyik ki a szarufán. Ez pedig hosszútávon nem hiszem, hogy jót tesz a tetőszerkezetnek.
Mit tegyek? Amire én gondoltam: Veszek ugyanolyan anyagú festett alumínium lemezt, mint ami fent van, meghajtom 90°-ban vagy U alakban, a vápa két oldalán benyomom a cserepek alá, majd a csatlakozásnál kiszilózom.
Nekünk a tűzifa tároló lett kb. ilyen hajlásszögű. A bontott cserepet mi dupla fedéssel raktuk (tehát pl. a 3. sor is még rátakar az elsőre), két év után nem látom, hogy beázna (mondjuk van alatta nekünk is fólia). A tetőlécek eddig rendben vannak, kívülről nem látszik, hogy gond lenne vele, bár már itt is bramac léc van (3 cm vastag). A kerti faháznak is ilyen tetője lesz (csak így férünk bele a max. 3 méteres gerincmagasságba), szerintem ott se lesz gond, de oda megveszem majd a KömKel által ajánlott vízzáró tetőfóliát.
Nem tudom, csak az az energetikai tanúsítvány van meg, ami az adásvételihez kell mostanság készíttetni. Szerintem ott csak lemérik az adatokat és programban kiszámolják...
Van egy kis (2,7 m x 3,3 m) alsóépületünk, aminek a tetőszerkezetét elbontottuk, mivel nagyon rossz állapotban volt, és új tetőt építünk, de használt cserép kerül rá. Az előzetes tervek szerint mindössze 14 fokos lesz a tető. Kérdés, hogy nem lesz-e túl alacsony ez a hajlásszög cserép fedéshez? Nyilván a tetőfóliát jó nagy átfedéssel rakjuk, nem is a beázás miatt aggódom. Inkább amiatt, hogy a cserép alá esetlegesen bejutó víztől nem fog-e károsodni a tetőléc?
Értem, köszi a tanácsot. Most fogjuk lebetonozni a kazánházat, és azt gondoltam, hogy érdemes szigetelni a puffer alatti betonrészt, ha már a házakban is minimum 10cm-es eps-eket javasolnak a padlóba.
De lehet, hogy megfogadom a tanácsod, és nem foglakozom vele.
1500 literes puffertartály alatti részt tervezem lebetonozni, szeretnék a beton alá hőszigetelést tenni. Milyen vastag, és milyen erős szigetelést illik alá tenni. Gondolom az EPS100-as kevés alá? Milyen rétegrendet kell alkalmazni? Jelneleg csak homokos talaj van alatta.
Az energetikai auditnál nem készítettek hőtérképet? Az nagyon jól megmutatja, hogy az épületből hol szökik leginkább a meleg és segít eldönteni, hol érdemes kezdeni a felújításokat.
Az általános sorrend persze az, hogy először a nyílászárókat érdemes kicserélni, aztán homlokzat és tetőtér szigetelés, utána kazán (fűtés).
"Szerintem sokkal nehezebb egy belső padlásfeljárót NORMÁLISAN hőszigetelni, párazáróvá tenni !"
Na igen, én tudnék mesélni az ócska padlásfeljárókról, meg az 1 éves házam penészes gerendájáról... Idén tavasszal vettem egy Fakro padlásfeljárót, ami már egy fokkal igényesebb kivitel, és a tömítése is jobban megoldott. Viszont a beépítése feladta nekem a leckét, legalábbis ami a párazáró fólia folytonosságát illeti.
"Gondolom a legegyszerűbb ezt befalazni és egy létrás belső padlásfeljárót kialakítani.""
Miért ?
Szerintem sokkal nehezebb egy belső padlásfeljárót NORMÁLISAN hőszigetelni, párazáróvá tenni !
A "külsőnél" ott az ajtó, hőszigeteled a födémet olyan vastagon ahogyan bírod/kell és a megfelelő részt járhatóvá teszed ( mint a belső feljárósnál IS)
DE ha mondjuk a szemednek nem tetszik a külső feljáró, hogy ott van...akkor az már másik kérdés ! Nem hőhidassági !
Hát ha éppen kötözködni van kedve tegye, nyilvános fórum, megteheti, a piros X mindenkinek adott, szerintem :-) de egyetértünk, hogy ezt lehetett volna másképpen.
Ha elkezdjük a "műveltségünk" fitogtatni a témában és rögtön hülyézünk valamint szintén kötözködni támad kedvünk az a másik minősített eset, szerintem.
Igen a födém az egyértelmű és egyszerű. Tető egyelőre marad, építész átnézte, karbantartva még sokáig megfelelő lesz.
Parapetnél a konvektor kivezetésre gondoltam a kültéren :)
A villany átvezetékezés is valószínűleg meg lesz a beköltözés előtt. Falak maradnak, max távoli jövőben hozzáépítés van tervbe véve. Fürdőszobát meg már a fűtéssel együtt csinálnánk, úgyis át kell variálni mindent hozzá.
Még egy valamit meg kell oldani, van egy baromi nagy hőhíd: padlásfeljáró. Ez az a fajta amikor kívül van ajtó, és egy ferde falon lehet feljutni. Gondolom a legegyszerűbb ezt befalazni és egy létrás belső padlásfeljárót kialakítani.
Én is szeretem a pontos fogalmazást, de tapasztalatom szerint a hozzászólások a pongyolaságok mellett is tökéletesen érthetőek és többnyire azok szoktak a szavakon rugózni, akik már hozzátenni a beszélgetéshez nem tudnak de csöndben maradni meg nem szeretnének, mert szeretnek mindenhez hozzászólni.
Ezzel együtt simán fel lehet hívni a pongyolaságokra a figyelmet, de ne ez legyen a fő témája egy hozzászólásnak, mert az szájkaratéhoz vezet.
Amikor nagyon szakmaiatlan vagy érthetetlen, egyetértek, javítsuk ki.
A parapet magasság, a parapet fogalma akkor is egységes az építkezés világában, az mindenhol ugyanaz, ahogy a parapet szett és/vagy fali tartozék is mást jelent a konvektorok esetében
Lehetünk felszínesek a fogalmazásban, de akkor egyesek, ki fognak javítani, kegyetlen a nyilvános fórumok világa :-)
Amiket felsorolsz, azok az energetikai felujitasok. Van viszont egy par masik is, amik kozul nehany elobb utobb bejatszik. Ezeket is ossze kell sorrendezd az energetikaiakkal
- uj villanyszereles kompletten
- alaprajz modositasok
- furdoszoba felujitas
- uj teto
Ezer es egy modon osszefuggenek a tobbiekkel. Van amit lehet lakottan csinalni, van amit maceras es van amit nem lehet. Ez alapjan jo lenne eloszor megcsinalni mindent amit lakottan nem lehet, meg akkor is ha ettol az elejen sok penz pazarlodik a futesre. Amugy az A es a G haz eves futeskoltsege max 200ezerrel kulonbozik, de puloverrel 100-ra leszorithato, az meg a felujitasok koltsgeeihez kepest sajnos nem is sok.
A ház egy jó kis G kategóriás lett az energetika alapján, de ezt tudtuk is, belekalkuláltuk a korszerűsítést. (kádárkocka, 38-as kistégla, palatető, konvektor+gázbojler) A kérdésem a sorrend lenne, mert már eléggé az ősz elején fogjuk megkapni a kulcsokat, az összes korszerűsítést nem tudjuk szerintem idén megvalósítani.
A tervek (nem sorrendben):
- nyílászárócsere
- födémszigetelés (20cm gyapot)
- szigetelés (10cm grafit reflex vagy közetgyapot, nem döntöttem még)
- fűtés csere (kombi kondenzációs+radiátor)
Az a baj hogy gondolkodásom szerint mindegyik önmagában valami más problémát hoz (ha csak ablak, akkor hőhidas lesz, penészedni fog. Ha fűtéssel kezdünk, akkor szigeteletlenül kimegy ugyanúgy a meleg. Ha szigeteléssel, akkor milyen már hogy bennhagyom a parapeteket, később meg toldozom a szigetelést?)
Elméletileg az energetikus számításai szerint, ha ezeket megcsináljuk A kategóriás… Remélem rendesen számolt mindent…
Egyedül a aljzatot nem akarom teljesen felvésni és szigetelni, maximum abban gondolkoztam hogy a szobákban felszedjük a parkettát, és ami méret engedi, 2-3 cm lépésálló szigetelés menne a laminált alá. Jó ötlet ez?
Gazdaságosabb kombi kondenzációs kazánt berakni, vagy sima + villanybojler? Vezérelt áram még nincs benn, de ha megéri akár lehet az is…
"Ha azt írták volna hogy 7700 és 7800 közott lesz valahol még csak elmenne."
Ezt nyilván úgy kell értelmezni, hogy le van írva a teljes számítás az összes előfeltevéssel, és abból ennyi jön ki. Azt nem írhatják, hogy "kábé nyócezer alatt valahogy", viszont nyilván így kell olvasni/értelmezni.
köszönöm a konvektoros parapetes tanácsokat. asszem előbb megcsináltatom a radiátoros cirkós fűtést mint hogy körbedryvitozzam a házat. árban hasonló 1m felett
A konvektor lyukja körül kőzetgyapotot KELL rakni, mert az eps megolvad a kiáramló füstgáztól.
Nem tudom, hogy kell-e, de nem hogy nem olvad meg, hanem még meleg sem lesz, révén nem érintkezik a füstgázzal. Ami jobban ki van téve a "melegnek" az az ablak felső kávája.
20centis dryvit esetén ha a konvektornak vágnak ki lukat a fenti részen ilyen "csapottra" megcsinálva az elvezeti a hőt a hungarocell kiégetése nélkül?
Nem fogja megégetni, de nem lesz szép. Célszerűen kiemelni toldóval, vagy a hosszított teleszkópos parapettel.
Én a faanyagot hozattam AT-ből fachwerk szerkezethez. Nem a sarki fatelepes minőség, hanem komoly keresztmetszetű szárított-ragasztott gerendák, de szállítással is az itthon kaott árak 60%a volt...
Úgy általában az L/300 kilengés megengedett, de jobb ha kissebb. (vasúti hidnál L/900, de terveztem vizügyi laborba billebthető mérőhidat, ott L/3000 volt)
Ha csak emberek fognak mászkálni rajta és JÓL van tömöritve akkor elég lehet a beton vasalás nélkül is, DE minél folyósabb annál jobban reped. 15 cm-be már illik alsó-fölső vasalást tenni.-, átm 8/20/20-at vagy átm. 6*15*15-öt. A vékonyabb, de sűrűbb a jobb, mert kevésbé reped.
Talán a hőszivattyús vagy energiatanúsítványos topic jobb lett volna.
>Az építészeti számítások szerint az éves fűtési energiaigény 7793 kWh lenne, ez benne van a tervekben, mint végeredmény. Mindenki aláírta.
-Ez milyen kWh, "primer energia" vagy "fűtés éves nettó hőenergia igénye"?
A gondolatmeneted alapvetően jó. Az eltérést sok dolog okozhatja.
-A kivitelezés hibái miatt a ház energiaigénye valójában nagyobb.
-A hőszivattyű COP értéke valójában 4 alatt van (valami okból)
-A hőigény számítás hibás, vagy a számítás során használt feltevések nem teljesülnek. (Pl. számolt benapozással, de a függöny visszaveri, nincs meg a feltételezett belső hőnyereség, a hőhidak nagyobbak a becsültnél, stb.
-Nem 20 fok van a lakásban, hanem 22-23.
-Az átlagosnál keményebb volt a tél. Ez most általában nem igaz, de a telek fekvése lehet kedvezőtlen, mondjuk egy völgy, ahová "befolyik" és megreked a hideg.
amig a konvektor fut, addig meleg. viszont ha valamiert az adott helyiseget nem futi, vagy atmeneti idoszak van, amikor mar nem kell futeni de ejjel meg hideg van kint...
A konvektor mögött intenzív felfelé szálló légáramlás van a meleg hőcserélő miatt, a fal belül meleg, tapasztalatból mondom, nem fog penészedni, de hőt sokat veszt majd ott.
A konvektor csövön bizony, azért nem gazdaságosak a parapet konvektorok.
Most hogy nagyobb felületet hagyunk ki a szigetelésből az már vitatható. Van egy homlokzat pl 5 x 6 m azaz 30 m2. Ezt leszigeteljük és a parapet körül kihagyunk egy 35 x35 cm -es mezőt, az pedig 0,13 m2 az össz. felület fél százaléka. A hőáram a felelüttel arányos. Egyenesen.
A konvektor lyukja körül kőzetgyapotot KELL rakni, mert az eps megolvad a kiáramló füstgáztól.
(az megint más kérdés, hogy tudtommal nem engedélyezett már a parapetes füstgázkivezetés, illetve olyan szigorú szabályai vannak, hogy tanyán kivül nem tartható be)
két kérdés: kint hagyott ytong téglának nem árt az eső? :-)
20centis dryvit esetén ha a konvektornak vágnak ki lukat a fenti részen ilyen "csapottra" megcsinálva az elvezeti a hőt a hungarocell kiégetése nélkül? régi fég kinvektor parapates ablak alatti megoldás. azért ott keményen jön ki a meleg..
Táblásított lapból igen, egy jó áztató többrétegű festés (lakk) után.
Én speciel az erdértnél kapható táblásított bükk lapból csináltam meg a fürdőszobai bútorokat és amikor készre összeraktam őket egy jól felhígított lakkal többször átkentem. A víz cseppek úgy ott állnak mintha nem is fa volna.
Az biztos, hogy a bútorlap, vagy akár a konyhapult lap nem megfelelő ide, mert a fóliák éleinek illesztésénél kapja a vizet rendesen, emiatt a préselt falap szétrohad.
Elsőre nekem most a Fundermax jut eszembe, mint lehetőség.
Köszi a pénztárca kímélő ötleteket, jegyzetelek szorgosan! A beton egyelőre csak 3 hetes, még várok a burkolással (szerintem jövő tavaszig, addig tuti beáll + nem lesz ilyen meleg).
A lúgálló, gumírozott Mapeband helyett használhatod az olcsóbb Mapeband PE120 PVC hajlaterősítőt. Némi ügyességgel pedig a sarokelemet a tekercses szalagból is el tudod készíteni.
A Mapelastic előnye leginkább ott mutatkozik meg, ahol a felület víznyomásnak van kitéve (medencék stb). Egy egyszerű erkély burkolására a Mapelastic helyett nyugodtan használhatod az Aquadefense vízszigetelést. Olcsóbb, kiadósabb, mint a Mapelastic, ráadásul sokkal gyorsabban és könnyebben lehet vele dolgozni (vékonyan felhordható, egykomponensű szigetelés). Egy 15 kg-os Aquadefense kb 14-15 m2 felület vízszigetelésére alkalmas, míg egy hasonló árú, 32 kg-os Mapelastic kb. 9 m2-re.
A Mapenet 150 legnagyobb előnye a Mapelastic anyag könnyebb, egyenletes felhordhatósága, és a húzófeszültségek "kiegyenlítése". Viszont ha repedések vannak a betonon, akkor azt legfeljebb csak nagyon keskeny hajszálrepedéseknél tudja áthidalni. A Mapetex Sel ebből a szempontból (is) jóval hatásosabb, viszont ez sajnos az árában is megnyilvánul: a Mapenet 150 négyzetméter ára kb. 600 Ft, a Mapetex Sel pedig 2200-2400 Ft/m2.
A Keraflex S1 baromi jó ragasztó. Ha hozzáértő burkoló dolgozik vele, akkor nem kell aggódni amiatt, hogy nem a folyékonyágyas ragasztót választottad.
A Mapesil AC szilikon szerintem drága. Ha úgy számolok vele, hogy 4-5 évente illendő újra húzni a réseket, akkor jobban megéri egy szerényebb színválasztékú, de sokkal olcsóbb Soudal vagy Mester szilikon.
Az Ultracolor fugázó nem sokkal drágább, mint a Keracolor FF; viszont ilyen dög melegben óvatosan kell vele dolgozni, mert gyorsan köt! Inkább szakembereknek való. Én tavaly nyáron, amikor 37-38 fokos kánikula volt, inkább a Keracolor FF + Fugolastic adalék mellett döntöttem.
Köszi az instrukciókat mindenkinek! Burkolást már csináltam, kamrával kezdtem, kis WC, majd jött a szélfogó, előtér, konyha, nappali, fürdő, kb. 150-200 m2. :) Az elején volt küzdelem rendesen, de a vége felé már sok minden szívást kitapasztaltam. Egyet felejtettem el: az alapozást. Az nem tudom miért marad ki, én csak felporszívóztam a betont és arra ragasztottam a lapokat (Mapei P7, P9), de minden lap hátulját telibe megkentem. Ráadásul padlófűtés van, de szerencsére eddig még sehol nem jött fel 1,5 év alatt.
A terasz betont szerintem teljesen jó lett, pár mm-ben belül lehet a sík, kisebb hajszálrepedések lettek csak, mert kánikulában lett leöntve. Ha a linkelt videóban látható vízszigetelést + hálózást megcsinálom, az szerintem eltünteti ezeket.
Ez az amit a burkoló "mesterek" nem csinálnak mifelénk, hogy bekenjék a lapot is. Kotyog is mindenhol ahol ők csinálták. Amit én raktam, az bezzeg áll mint katiban.
A fogazott glettvas egyik fele síma, azzal szoktam telibe kenni a lapot vékonyan.
Én a fali csempe hátulját csak spaklival jól leglettelem simára, jobban tapad. Ott csak akkor húzom meg fogazottal, ha a fal hullámossága miatt nagyon beesne a lap.
A profik fentről csempéznek, de én nem vagyok az. Egy egyenes lécet beállítok a fal mellé, egy sornál valamivel kevesebbet elhagyva alul, és onnan csempézek felfelé, úgy nem csúszik le a lap :-)
Ha pontosan kell a tetejét rakni, akkor milliméter pontosan kimérek mindent.
Én úgy szoktam, hogy lerakom az első lapot, majd a 2,5m-es vízmérték végénél még egy lapot ( iránylap ), szépen beállítom a szükséges lejtést, és amikor rakom a lapokat, ehhez a kettőhöz rakom. Ha nagy a felület, különböző irányokban több ilyen tájoló lapot rakok le. Mielőtt meghúznak, ahogy közeledek hozzájuk egy spaklival felveszem őket , levakarom a hátulját és lerakom rendesen. Akármilyen hupplis aljzaton szép egyenes lesz a burkolás
Ja...igen. De a lap hátulját már kisebb fogazású vassal húznám.
Pl. ha 8-ast használok, akkor oda a 4-est.
A terasz még nekem is hátravan, kicsit fázom is tőle.
(Kb. 250 m2-nyi tapasztalatom van beltérben).
Mivel a lapok hátulját kicsit szenvedés fogazottal kenni (fürdőben először úgy csináltam a fali csempénél, mert a falról mindig visszapotyogtattam :D), ezért valószínűleg nem fogom sz*patni magam, és megveszem a folyékonyágyas ragasztót.
2-3 mm-nél nagyobb egyenetlenségekkel én már törődnék...2 méteres vízmértékkel ellenőrizni fogom a placcot, és előre kiglettelem a mélyedéseket. A lapokat ettől még le lehetne tenni, csak nem szeretnék hullám-mintát a felületre :)
Annyival egészíteném ki, hogy az aljzatot, ahogy Te is írtad, egyenes vonalban a ragasztót fogazott glettvassal elteríted, majd megkened a lap hátulját és a glettvassal ezt is elhúzod, de az aljzaton lévő irányra merőlegesen. Segít a hézagmentes habarcskitöltésnél.
@szupetitkos
Apróbb egyenetlenségek nem gond a folyékony-ágyas ragasztónak sem, de centis hiba nem lehet.
A fogazott vas azért kell, hogy egyenletes mennyiséget hordj fel a ragasztóból.
Ha beleraktad a lapot, akkor oldalirányban megmozgatod őket (ide-oda tologatod), így terül szét a ragasztó.
Közben majd hallod a pöffenéseket, ahogy a széleken kijön a beszorult levegő.
Ha nincs tapasztalat, 1-2 lapot szedj vissza rögtön az elején, és nézd meg, hogy az alja teljesen ragasztós lett-e.
Kőműves kanállal alányúlsz, és kicsit ide-oda mozgatod a lapot, közben feszíted. Ha nagy a lap (és tökéletes a kitöltés), elég nehéz lesz visszaszedni.
A ragasztót úgy célszerű felhordani, hogy a sávocskák valamilyen szöget (30-45 fok) bezárjanak a fugákkal, különben lehet, hogy pont a fugába fog belenyomódni a ragasztó csík 2 lap közé.
A ragasztó felhordásakor kerülni kell a hirtelen irányváltásokat, pl. 180 fokos kis ívű kanyar. Oda nem fog elég ragasztó jutni...sok burkoló így csinálja, de hiba.
Mivel kisebb egyenetlenségek úgyis vannak a betonban, esetleg célszerű telibeglettelni egy jó nagy vassal (pl. 60 cm széles) előtte az egészet.
Ha még nem burkoltál, kicsit merészség a terasszal kezdeni, de én is belejöttem :)
Mi most öntöttük a teraszt, KömKel instrukció alapján, így 1-1,5%-os lejtés megvan (lézeres szintezővel zsaluztam és betonozás közben is azzal csináltuk), de tökéletesen egyenesre egyszerűen nem lehet elhúzni a betont ekkora felületen. Aljzatkiegyenlítőt meg nem szeretnék rá öntögetni, marad a belinkelt megoldás, viszont így biztos fog majd a lapok alatt maradni levegő...
az az igazsag, hogy folyekony agyas ragaszto draga, es feher hollo a mester aki latott mar olyant kozelrol. tokeltesen sik es megfelelo lejtesu alap kell hozza, azt meg hogyan csinalsz? onterulo aljzatkiegyenlitovel csinalsz sikot, de nem lesz lejtese...
Jó helyen járok errefelé, ha energiafelhasználással kapcsolatos kérdésem van?
A probléma az, hogy a 2011-ben épített házunk energiafelhasználása szerintünk kb. a másfélszerese annak, mint amennyinek a számítások szerint lennie kéne. És mint amiért fizettünk, nem keveset. Mielőtt nagyon elkezdenénk reklamálni, jó lenne, ha valaki kicsit leellenőrizné, jól számoltunk-e.
Az építészeti számítások szerint az éves fűtési energiaigény 7793 kWh lenne, ez benne van a tervekben, mint végeredmény. Mindenki aláírta.
A fűtés/melegvíz-előállítás hőszivattyúval (Tecalor 303 Integral, levegő-víz, szellőztetőrendszerrel, napokollektorral) történik, amelynek éves munkaszáma a prospektusok szerint >4 (vegyük simán 4-nek).
Hogy ne csak elmélet legyen, beépíttettünk egy külön villanyórát, ami csak a hőszivattyú energiafelhasználását méri.
Innentől kezdve kétféleképpen is kiszámítottuk a tényleges fűtési energiafelhasználást.
Az első számítás szerint
A hőszivattyú saját menüje azt állítja, hogy 1 év alatt 11,4 MWh fűtési hőt termelt (6,5 MWh hőmennyiség + 4,9 MWh hővisszanyerés - már ha ezt a kettőt összeadni kell, de a Tecalor vevőszolgálat ezt állítja).
Ez ugye a másfélszerese a számított 7793 KWh-nak.
(Melegvízre +2 MWh-t)
A második számítás szerint
A külön villanyóra 3467 kWh éves fogyasztást mért. Ha az éves munkaszám 4, akkor ez megfelel 13870 kWh megtermelt energiának. Arányok alapján számolva ebből kb. 2000 kWh a melegvízre fordított mennyiség, marad 11870 kWh, tehát kb. ugyanaz jön ki, mint a saját menüre alapozva.
Van a gondolatmenetben valami bug, vagy menjünk reklamálni?
Én ezt találtam, valószínűleg így is fogom lerakni:
Ami kérdés, hogy több burkolós oldalon írják, hogy csak folyékony ágyas ragasztót szabad használni (hogy ne maradjon alatta levegő, ahol kicsapódhat a víz, majd megfagyhat) itt viszont fogazott vassal húzzák el a ragasztót. Na most akkor mi az igaz?
Nos visszatérnék még egyszer a problémáidra. KK jól elemezte a falfűtés előnyeit és hátrányait. Ezek szerint nagyon kellemes tud lenni egy falfűtés, akár a padlófűtés.
Igaz te arról érdeklődsz,hogy egészségre káros e. Biztos nem.
Vannak e hibák ? Hát mint írták azt a tulaj úgyis elhallhatja, ilyenkor nyáron meg megállapítani lehetetlen. A vevői mustrák amúgy is rövid idejűek.
Ha más szempontok amúgy stimmelnek, pl. jó helyen van, kedvező a m2 ár, akkor vedd meg !
Majd feltérképezed a fűtőcsövek helyét, oda bútorokat nem raksz. Nagy háznál nem probléma, kicsinél közepesnél már lehet probléma. És a fal szegelés tiltott legyen.
Megvizsgálod /vizsgáltatod a hőszigetelést ( valószínű jó ) de ha kétséges, még mindig lehet rá rakni.
" - elég lassú fűtési mód, tehát a teljesen kihűlt házat több óra alatt fűti fel, nagyjából 1 fok/óra amit tud "
Ez egy nagyon jó érték.
Habár a teljesen kihűlt ház eléggé relatív .
Tegyük fel elmegy a család 10 napra síelni, nem gondoskodnak közben fűtésről, a lakás nagyon lehűl . Egy kinti nulla + 5 foknál talán + 10 fok körüli lehet a benti hőmérséklet.
Az már jégverem.
Na a legtöbb házat ilyenkor csak napok alatt lehet feltornászni az elfogadott 22 fokra. tény az 1 fok /óra emeléssel ez 12 óra lenne.
legtöbb házban ilyen szélsőségekre kicsi a hőtermelő (kazán ) és a hőleadó ( radiátor stb ) teljesítmény. De általában nem is szükséges ez mivel a mai világban csak van automatika az időközi fűtésre, meg akad egy rokon/jó szomszéd, aki néha bekapcsolja a fűtést.
Ahogy (M)Ákos is írta, a greslap jobb választás lenne. A "normál fagyálló" lapok beépítése korlátozott (a "mediterrán fagyálló" lapok pedig gyakorlatilag alkalmatlanok), felválhatnak, ill. apró kagylós kipattogzások keletkezhetnek a mázrétegen.
Én nem spórolnám ki a folyékony fóliát (pl. Mapei Aquadefense már elfogadható árú), ragasztóból pedig minimum S1 flex jelölésűt! (Ceresit CM17, Mapei Keraflex S1 stb)
A rendszer 5-6 éve lett kivitelezve, gondolom azóta ki kellett volna jönnie a hibának, ha komoly baja lenne.
Kicsit félek tőle, mert számomra idegen. Nomeg, én azért szeretnék szekrényeket betenni a szobába. Mi baja lehet ha elé kerül valami, azon kívül, hogy így azon a részen el lesz takarva a fűtés? Mennyivel lesz hidegebb? Hibát okozhat?
Teraszon levo jarolapok egy resze felfagyott, ahol az eso erte, meg nem mozog, de tobb helyen kong. A lapok es a regi ragaszto felszedese utan ujra szeretnem burkolni a teraszt kulteri jarolappal (nem gres). Milyen ragasztot, fugazot, egyebet hasznaljak? Ezek milyen vastagok lesznek a jarolap alatt? A vegen mi a korrekt megoldas cseppentesre, hogy ne a terasz falan csorogjon le a viz?
Sziasztok, alumínium szellőzőrács (bútorba) magasságából kellene vágnom (60 helyett 50mm kellene). Első gondolatom a flex volt, de azzal valószínűleg nem lenne túl szép. Szerintetek hol tudnám ezt normálisan levágatni Kistarcsa vonzáskörzetében?
Van egy 400 ml-es zárt kartus pisztolyom, de eddig csak normál 310 ml-es műanyag kartusokat használtam vele. Az lenne a kérdésem, hogy ha vödrös anyagot szeretnék használni, akkor azt önthetem-e közvetlenül a pisztolyba, vagy lehet hozzá kapni üres fóliát (hurkát), amibe bele kell tölteni?
- nagyobb felületen sugároz, nagyon kellemes fűtés
- mivel alacsony hőmérsékletű vizzel történik a fűtés, energiatakarékosabb, mint a radiátoros
Hátrány:
- nehezen bútorozható, mivel a falfűtéses felületeket nem szabad(na) eltakarni. Se bútorral, se képpel, se függönnyel
- nehezen rakható fel bármi, mert előtte meg kell keesni hol furható meg a fal, nehogy csövet találj el
- elég lassú fűtési mód, tehát a teljesen kihűlt házat több óra alatt fűti fel, nagyjából 1 fok/óra amit tud
Amit meg kell nézni:
- vannak-e repedések a falfűtéses falon. Sajnos szeretik kispórolni a vakolatból a hálót és a gyári vakolatot, emiatt összerepedezhet
- miből van a falazat. A falfűtés egyik leglényegesebb feltétele, hogy a fal hőszigeteltsége megfelelő legyen. Ez ~0.20 W/m2K-t jelent
- mekkora felületek vannak becsövezve. A falfűtés 80W/m2-t tud leadni, tehát egy közepesen szigetelt háznál kb 10 m2-nyi falnak be kellene lennie csövezve egy szobaméretnél
" Egészségre mennyire káros a radiátorral szemben? "
Miért a radiátorok károsak ?
Régen, jó régen, amikor még gőzzel is fűtöttek, akkoriban voltak panaszok a radiátorokra. pl. hogy annyira forrók, hogy pörkölik a port, meg néha csattogtak.
Nincs maximum, inkább minimum van, de az se B30-nál. Ugyanis nő a páratartalom a falazatban, de ennél jobban nő a hőmérséklete, így a változás páratechnikailag előnyös.
(A párának a szerkezeten belüli esetleges kicsapódás miatt van jelentősége, a lakás páratartalmát nem befolyásolja a hőszigetelés - mint ahogy sokan tévesen hiszik -, a pára max. 3%-a távozik ott)
Szeretnek egy megerositest kerni, hogy B30-as teglafalra (vakolt, koporozott) para szempontbol maximum milyen vastag EPS szigeteles rakhato. Ugyanez a maximalis vastagsag grafitos EPS-nel is? Elore is koszonom.
Üdv valaki meg tudná mondani mi a helyes megoldás ebben az estben téglából készült kerítés oszlop vakolására.
A fugák miatt (0,5-1 cm mély) külön le kell vakolni az egész oszlopot, vagy az üvegszövet hálót alapozás( primer g) után közvetlenül belerakhatom egy felxibilis ragsztóágyba ( 4mm-es fogas glettvassal lehúzva? Ezt követően menne rá egy revco mini gránit lábazati vakolat. Milyen minőségű flexibilis ragasztót válasszak, illetve ha elő kell vakolni akkor milyen vakolatot?
Egy zuhanyzót aljzatrészét próbaljuk taposó lapokkal lefektetni. A beton rétegre rákerült egy akrilos folyékony fólia szerű anyag (Eco prim grip), erre tettük a taposó lapokat csemperagasztóval. A csemperagasztó azonban nem kötött meg! Másnap kézzel le lehetett emelni a lapokat, a ragasztó meg tiszta vizes volt, azt is felszedtük. Tud vki erre vmi megoldást?
nem a 40cm-en, hanem hogy a lec elere van felfogatva, mint egy ikeas lebego polc. ha a kozepeben van a csavar, akkor 40mm erokarra huzza, es 15mm erokaron van feltamasztva csak.
a masikban nem vagyok biztos, majd megmondjak itt. de mindenutt azt lattam, hogy kulon valamivel merevitik abba az iranyba. pl acelszalag a hejalas alatt atlosan felszegelve meg hasonlok.
2cm nagyon keves. akkor is legalabb 40x5 vagy 40x6 csavarokkal csinalnam.
ha a lemezre bizod, akkor nyekleskor a csavarok nyirasra vannak terhelve. es azt nem szeretik, kepes leszakadni a fejuk. az amerikaiak tesznek a vazba magaba andrast pallobol. odateszed a pallot, es feldarabolod hogy az atlo szepen darabokbol kijojjon.
ertem mar. hogy a gk vaz milyen iranyu. a vizszintes lecvazat "lehajtja" a karton sulya. lecsavarja a leceket a rogzitesrol. nemtudom mi a megoldas. a karton ala vekony osb az tuti jo, csak penz.
1. 5cm-es a palló, abból kicsit lekapott a gyalu. Valóban elfér, de kell-e olyan hosszú?
2. Nyeklés ellen: a tető már áll, stabil, csak alá építem a falakat. Plusz az osb-t ha felrakom kívülről, az szerintem bármilyen andrás-keresztnél merevebbé teszi, nem?
3. Ok, akkor ilyet nézek.
4. A gk terészetesen már csak akkor kerül fel, ha áll a fal, osb a helyén, szigetelés a favázban, fólia rajta. A függőleges pallók 57,5 cm távolságban vannak, az sok. Rá keresztbe kerül 40 centinként lécváz és arra a gk. Ha függőlegesen szeretném, akkor még egy réteg lécváz kellene.
1. A pallókat a fal vázában sima sarokvassal csavaroznám össze. A csavar mondjuk: 20x5-ös jó lesz? Vagy vastagabb kellene? A pallók merőleges találkozásánál mindkét oldalra tegyek vasat, vagy elég az egyik oldalra?
2. OSB-hez milyen csavarméretet használjak? 18mm az osb, 40x5 jó lesz? Milyen sűrűn tegyem? 20cm?
3. Ahol később belső válaszfal csatlakozik merőlegesen, ott mindenképpen kell a külső falban is palló, jól gondolom?
4. Most azt mondta valaki, hogy gipszkartonozáshoz a faváznak merőlegesen kell állnia, vízszintesen nem jó. Ez igaz?
Lapos tetőt gondoltam én is egy lehetséges megoldásnak, a tűzifa tárolónk pl. lapos tetős is lett, de kerti háznál az annyira nem tetszik. : A telek oldalhatáros beépítésű, oda is raknám a hátsókertbe, tehát ez rendben. A beépítési % is oké, 1780 m2 a telek, 30%-át lehet beépíteni, még bőven beleférünk.
Centizgetek még, hátha valami értelmes még kijön a dologból...
Megint csak KömKel-nél érdeklődnék, mivel ha már a kerítés alaphoz hozatok betont, akkor a kerti faház alapját is megönteném. Ehhez kapcsolódik a kérdés. Elvileg ugye ehhez nem kell építési engedély, mert az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek között szerepel ez: "Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot."
Nekem a gerinc magassággal lenne gond, mert az alapterület 4,8 x 2,3 méter lesz. A fal magasság viszont legalább 2,3-2,4 méter kéne, hogy legyen, hogy egy 2,10-es ajtó beférjen. (2 méter magas vagyok, egész életemben hajolgattam az ajtókban, a saját telken mégsem akarok. A házban is 3,2 méter lett a belmagasság. :) Viszont így egy 30 fokos tető is a 3 méter fölé kerül. Mit lehet tenni? Mennyire nézik a gerincmagasságot komolyan?
A probléma: A felújítandó lakás WC-ében rengeteg cső fut ide-oda, ezeket szeretném eltüntetni. A fűtésrendszerhez tartoznak, ezek a falban lesznek elvezetve, a külsők feleslegessé válnak. A gond, hogy jön az alsó szomszéd felől is cső és a felső felől is. Illetve van benn egy tágulási tartály is.
Amit eddig tudok :):
- Az alsó szomszéd már korszerűsített, nála semmilyen cső nincs a WC-ben. Tehát ami onnan jön, nála el van vágva valószínűleg. Ezek az 1-es és 2-es csövek. Belefutnak a tágulási tartályomba.
- 3-as és 4-es csövek gondolom a hideg, meleg ág, ezek csak keresztülmennek a WC-n, ebből ágaznak le mindenfelé a radiátorok.
- 5-ös és 6-os jön a felső szomszéd felől, vagy megy :). Az 5-ös azonnal becsatlakozik a 3-as csőbe. A 6-os érdekesebb, az lejön a WC feléig, majd ott egy csapban végződik. Egy külön ág ebből, a 7-es viszont visszacsatlakozik a 4-es csőbe. Ezen a 7-es csövön van egy, a radiátor elzárójára hasonlító szerkezet.
Elnézést, ha nagyon amatőr amit kérdezek, de elég jó szakvéleményeket szoktatok adni, ezért bátorkodtam megkérdezni, hogy szerintetek el lehetne-e ezeket tüntetni teljesen? Kell-e bárkinek is szólnom, hogy el fogom vágni őket? (Ahogy írtam, az alsó szomszéd levágatott mindent, onnan nem megy felfelé semmi, csak nálam maradhattak ott a csövek, amik az én tágulási tartályomba futnak).
A betonozás a párazáró fólia felrakása után esedékes ezek szerint. A fólia mögött gyapot, előtte polifoam szegély. Hogy betonozzak, hogy nem nyomjam be/lyukasszam ki a fóliát, mivel zsaluzni nem lehet ott? Persze lehet, hogy ez csak 1-2 cm lesz.
Ezt hová javaslod? A párazáró - GV35 összeragasztására jó? Vagy arra inkább az az "Öntapadós párazáró fólia toldócsík"? Ezt ilyen néven találok valahol?
2. Ok, akkor nem kenegetem fölöslegesen. Viszont a kérdés az lenne főleg, hogy kell-e a gázláng, vagy elég a bitugél összeragasztani? Nem cserélnék feleslegesen egy gázpalackot...
3. Átszámoztam, összevontam, így maradt... :)
4. GV35 fölé menne az összes szigetelés. Elképzelés a rajzon:
Így megfelel? Jöhet bárkitől kritika/javaslat. Talajszint kicsivel a GV35 alatt.
1. Igen. Csak valami jó ragasztó kell, ami nem oldja a bitumenes lemezt se, meg a fóliát se.
2. Lánggal elég, ha csak talajnedvesség elleni szigetelésről van szó a szerelőbeton tetején. Kellősiteni sem szükséges ebben az esetben.
3. Ez hová tűnt? :P
4. Akkor rakhatsz EPS-t, ha az a bitumenes szigetelés fölé kerül. Ha a lemezalap alá rakod, oda mindenképpen XPS kell (zárt cellásság és teherbirás miatt is)
Lenne megint pár kérdésem könnyűszerkezetes fallal kapcsolatban:
1. Alul hogyan kell a párazáró fóliát befejezni?
Elvileg így lesz: 2 réteg gv35, 12cm xps, 5x12-es palló vízszintesen. Ennek kerülne a belső oldalára a fólia. Vigyem le a fóliát a gv35-ig, és ragasszam hozzá?
2. GV35 csak lánggal ragasztható össze? Kenhető bitumenessel nem lehet megoldani? (bitugél)
Esetleg a betonra érdemes egy bitugéles alapozást csinálni? Legalább kitölteni a kisebb-nagyobb hézagokat, és a gv35 is jobban tapadna?
4. A fal alá kerülő 12cm-es xps-t kivinném a lemezalap (nevezzük így :)) széléig, majd rá merőlegesen betennék fektetve 5cm-es xps lapokat, így a talajszinttől felfelé és lefelé is 30-30 cm lenne zártcellás hab. Ezen belül viszont sima eps-t tennék, vagyis az xps körbezárná az eps-t. Jó lesz ez így?
Nekem a teljesen kicsempézett fürdőbe került be utólag a sarok kabin a tálcával.
Csak a szívás van vele.
5 év alatt 3 féle anyaggal szilóztam körbe, mindegyik elengedte egy idő után.
Pedig akrilhoz alkalmas anyagot vettem, és a tálca is rögzítve van a falhoz.
(Mondjuk, úsztatott aljzatom van, az esetleg lehet gond.)
Mondanom se kell, hogy a tálca alatt tenyész a penész a becsöpögő víz miatt.
Utólag a falon kihagynám a tálca mögött a csempét, és beépíthető kádszegéllyel ülne rá a csempe a tálcára.
Így van lehetőség némi korrekcióra is (derékszögek problémája).
Kenhető szigetelés azért kéne a kihagyott csempe helyére is.
A tálca vásárlásnál is figyelni kell, nálam jobban. Megszívtam, mert:
- a fal felőli pereme pont annyira le van gömbölyítve, hogy majdnem centi vastagon kellett szilózni, hiába van koppra odahuzatva a tálca a falhoz (ha rá lenne ültetve a csempe, semmi gond)
- a sarokban van egy ~ 1 cm-es rész, ahol a tálca kifelé lejt, hogy rohadjon meg, aki tervezte. Faszán megáll a víz, hiába van beállítva a tálca lejtése (ha rá lenne ültetve a csempe...)
Kezdem megunni a dolgot, és mivel maradt tartalék csempém, szerintem szét fogom bombázni a jelenlegi állapotot. Esetleg adok még egy esélyt a higiéniai profilnak, ami jó széles.
Ha ráengeded a csempét az többnyire garanciavesztős, de az egyetlen tökéletes és esztétikus megoldás -szerintem!-
A tálcát miután beraktad a körben lévő réseket szilózd ki jó minőségű szilóval rendesen, majd ezután csempézz.
Hagyj 3mm fugát a tálcánál és szilós fugázóval fugázd azt a rést. Teljesen vízmentes lesz, ha a tálca pereme befelé lejt, ezt érdemes ellenőrizni, és olyan tálcát venni ami ilyen.
Ytongból van a két meglévő fal, vakolva, szép egyenes. A harmadik fal most készül, szintén Ytongból, és mivel ugyanaz rakja és vakolja, várhatóan ugyanolyan szép lesz :-) A csempét gondolom célszerű ráengedni a tálcára. A találkozásnál persze tömíteni kell, de meg lehet azt esztétikusan oldani. Akkor ha jól gondolom a harmadik falat jó, ha 101-101,5 cm-re teszem a meglévő, szemben lévő vakolt faltól, és akkor belefér a vízszigetelés 3 oldalon, a vakolat a harmadik falon, és marad hely a tálca beállítására. Köszönöm szépen.
A vízszigetelések és az alá kellő vakolat miatt mindenképpen nagyobbra hagyd. Kell 1-1cm a vakolatnak, még ha ytong fal akkor is, ebbe az 1cm-be ha, szép egyenes a fal a szigetelés is bele fog férni. Valamint a tálcát sem tudod nulla tűréssel berakni, egy fél centivel mindenképpen legyen nagyobb.
Ha a csempét nem ülteted a tálca szélére akkor még a csempe vastagságát is bele kell kalkulálnod! Az további min.1 cm falanként.
Laikus kérdés: 100x100-as zuhanytálcának mekkora hely kell? 3 oldalról fal fogja körbevenni, negyedik oldalon pedig üvegajtó. Elég-e neki az 1x1 m, vagy valamennyivel "bővebbre" kell falazni?
De ha nem úsztatott betonnak használja, csak az alap aljába teszi be? Mondjuk 10 centivel mélyebbre megy, az alját teleszórja betondarabokkal, bedöngöli, kitölti egy kis sóderrel, aztán mehet az alap? Már ha csak így tudja eltűntetni a kupacot. Persze ekkor lesz egy nagyobb kupac földje... :)
Igen, azt az egyet befalaztam, hogy ne lássanak az oldalkertbe, a többi üres, max. egy kis kovácsolt vas izé lesz berakva. De ez legyen a legnagyobb gond, ha kell azt könnyen kiütöm. :)
A kerítés alapot kizsaluztam elől és egyben lett kiöntve, nem raktam zsaluköveket. Ebbe dugtam bele a 2 méter magas 20-as betonvasakat az oszlophoz, majd fél méterenként 8-as vasakat.
A tégla oszlopok kéménybe vannak rakva, így 38-asok, és közte van kiöntve betonnal. Az oszlopok között a fal két párhuzamos téglafal, köztük kb. 5-6 cm rés. Ebbe raktam vízszintesen pár soronként 4-es betonvasat, hozzá drótozva az összes kiálló vashoz. Végül 5-6 soronként kiöntöttem betonnal. Fent csemperagasztóval rögzítettem a cserepeket (sajnos még nem nútos, régi bontott cserép volt), majd kifugáztam a közöket. Pár hónap száradás után drótkefe-portalanítás és kőbalzsam.
A tanácsokat megfogadom, leásatok legalább 80 cm mélyre (inkább több lesz), aztán utána lemászok és megszélesítem ásóval alul az alapot. Még egy dolog: 40-es alap elég (38-as oszlopok, 25 centi széles fal), majd az oszlopoknál kicsit rászélesítek?
Megnéztem a most aktuális változatot: "... a rendezett terepszinttől mért 1,80 m-es legnagyobb magassággal legfeljebb 50 cm-es tömör lábazattal, felül áttört módon létesíthető. Tömör kerítés az utca már kialakult jellegéhez illeszkedően létesíthető."
Százalék nincs benne, a boltív miatt áttört, illetve most már a kialakult utcakép is ez. :)
1. Nem tudom értelmezni a 4-es vasat. Mert a használható vasalás (ami már nem kengyel) 10-estől kezdődik. Kisméretű téglapillérnél nem muszáj bele vasalás, ha tömörre van rakva. Ha van vasmagja, akkor érdemes az alapból kiálló vasakhoz csinálni hozzá egy vasbeton magot.
2. Itt is vsaporbléma van.
A zsalukő fal úgy néz ki, hogy 10-es vasak állnak ki az alapból fél méterenként (és ezek futnak fel függőlegesen is), és két szál 8-as vas megy vizszintesen soronként. Valami hasonló kell itt is, ha már betonmagos. (mi a fenének kell a betonmag?)
Itt olyan problémád lehet, hogy ha nincsenek átkötve a kétoldali téglafalak, akkor a beton és tégla eltérő hőtágulása miatt (+beszivárgó viz, és fagy) előbb utóbb a betonmag ledobja magáról a téglát. Ezt úgy tudod elódázni/orvosolni, ha rendes cseppentős fedkövet kap a fal, igy nem juthat be a csapadék.
3. NEM!
Le kell menni nagyon-nagyon minimum 80 cm-re, de tömör téglafal esetén a szélterhelés miatt még lejjebb is. De igazából az alaptest szélesitése, vagy L-alakúra készitése segit "letalpalni".
A hivatalos fagyhatár 100 cm, régebben 80 cm volt. Ha e fölött van a kerités alapja, + szélteher, akkor egyszercsak azt látod, hogy egyben elfekszik az egész.
Én biztosan raknék az alap felső harmadában egy végigfutó vasalást (4 szál 10-es vas, 6os kengyel 30 cm-ként, 25x30 méretben), ebben az esetben viszont nem rakhatsz bele tört betont, mert a vasbetonsága miatt homogénnek kell lennie.
Utánanéztem, persze. Emlékeim szerint a magasság max. 2 méter, és lehet tömör is. De már pontosan nem tudom, hogy is volt. Az biztos, hogy a majdan épülő melléképület miatt voltak terepszemlén és mindent rendben találtak. Csak szólt volna a jóember, ha ez így nem jó...
Az első opció szimpatikus, oldalt van is egy jó kis szintkülönbség (kb. 30 cm lehet, de majd lemérem lézeressel), ott kéne csalni valahogy. A vasalás témájával kapcsolatban még pár kérdés:
1. Elöl az oszlopokban egy kb. 20-as betonvas van (bontásból van egy rakat 2 méteres itthon), jobb lenne inkább 4 db 4-es vas?
2. A tömör tégla fal 2 soros közötte beton, ott 4-es vasakat raktam 50-60 cm-enként. Ez jó így?
3. Ezen a részen brutál szélterhelés lesz oldalról, 70-80 cm C16 úsztatott beton alap elég neki? (Ha nem nagy gáz, akkor mindenképp szórnék bele tört betont, mert már 5 éve nézegetem a kupacot az udvaron. :)
Terasz projekt kész, jöhet a kerítés alap! Saroktelekről van szó, elől már kész a tömör bontott tégla kerítés (boltívekkel), ugyanez lenne oldalt is. Elöl csak 14,5 méter volt, amit megszakít a bejárati kapu, viszont oldalt kb. 40 méter lesz. Két részletben lesz betonozva, az első 25 méter most a kritikus (már dől ki a régi betonoszlopos fa kerítés.)
1. Szükséges egy ekkora alapot dilatálni? 2. Ha igen hol? (Kapunál nem szeretném, hogy össze vissza mozogjon és állandóan állítgatni kelljen, úgyhogy ott gondolom nem kéne.)
A beton koszorú alá illene majd 2 sor kisméretűt falazni, ha vályogfalról van szó, és a koszorú alá fóliát rakni, hogy a vályogba lehetőleg ne jusson viz.
Dehogy rakom. Egyik oldalon deficit, de lemez kád ügyben meg nyereség, ugye most erről volt szó :-)
Egyébként a másik lakásban átraktuk, de legalább nem kell nagyon válogatnod a radiátorok között, keskeny radiátorból valódi kínálat minimális van kis hazánkban. Ígéret az rengeteg, persze.
Ne kapjon. ;) Erre nem gondoltam, de ha minden rendben mukodik, akkor nem kaphat nedvesseget sehonnan. Szuksegszelloztetesre hagyhattam volna egy csempeajtos szerelonyilast.
Lemezkad befalazasa elott kore es ala uveggyapotot rakattam. A kadban a viz lassan hul el es nincs kongo hangja, amikor folyik bele a viz. Gondolom ez mukodik ontottvas kadnal is, ha valaki olyat epitene be.
Hagyd már ezt a terhelés dolgot. Egy átlag gyártó, átlag terméke is fogja bírni a gyűrődést, csak szakszerűen kell beépíteni. Ne aggód már ennyire túl a dolgot...
A környezetemben azért van pár akryl és egy szavam sem lehet, sőt "melegebbek" mint a lemezkád pl. :-)
Lehet én vagyok túl izé, de nekem a noname akryl kád megfelelt, és 10 évet kibir ez is. Utána 90%, hogy stilusváltás miatt úgyis át kell csempézni a fürdőt, és lehet mást rakok be inkább helyette.
Amúgy ami még elbizonytalanít a magyar gyártmányú műmárvány kádakkal kapcsolatban, hogy rendre csak 3 év garanciát látok mindenhol. Lehet, hogy gond nélkül kibír 10-15 évet, de furcsállom, hogy nem merik ezt garidőben is bevállalni.
Egy M-acryil, Ravak is ad alapból 10 évet a komolyabb akril kádjaira, a Kaldewei 3,5-es lemezkádra 30 év!! És ezek nagyjából egy árban lévő termékek. (60-80 ezer Ft).
Olcsóbbat nem merek venni egyikből sem a terhelés végett(ahogy említettem a zuhanyzás miatt kis területre koncentrálódna).
Igen, most én is a Kaldewei 3,5 mm-es lemezkádja mellett tenném le a voksot. Igaz, hogy ez csak 75 cm-es és kicsit kevesebb helyem lesz a zuhanyzásra, de a 30 év garancia, illetve a vastagsága elég meggyőző...
Öntöttvas kádat pedig egyszerűen sehol nem találok, senki nem forgalmazza azon a környéken, amelyen lakom.
Mondjuk én teljesen konzervatív vagyok, de az öntöttvasra sajnáltam a pénzt, így lett lemezkád, nevesebb gyártótól, 50 kg, nincs mit gondolkodni, nem huppog :-)
Én azért csak olyat vennék meg, aminek van gyártója. Ennek is biztos van, de titkolják. Anno nézegettem magyar gyártótól öntött márvány kádat, de nem vettem meg mert sehol nem lehetett Budapesten megnézni. Arra is emlékszem hogy az volt vagy 80-100 kilo. Ez meg itt 40 kilo, nem tudom mennyire merev az, tekintve hogy egy akril kad is van 20.
Ez is 80.000 körül mozog árban, és jóval masszívabbnak tűnik, mint egy akril kád.
Megmondom őszintén félek nagyon, hogy kárt teszek az akril kádban. Mivel ugye ahogy korábban is írtam, zuhanyzóként is funkcionálna, így a súly kis területre összpontosulna sokszor. Mennyi lehet ezeknek a teherbírása?
Konkrétan még mindig az M-acryl Linea kádja érdekelne:
A kengyelek mérete az új statikai szabvány miatt lett 8-as, a 6-os volt régen a standard, tehát az mehet bele. A kengyel mérete alaptest szélesség -6 cm, és 30 cm magas.
A poziciója úgy legyen, hogy a felső harmadban helyezkedjen el, tehát a talajszinttől -10 cm.
A vasalás berakására többféle módszer van, amelyik jobb. A vasalásnál a sarokvasakat ne felejtsd ki, nem elég ha négy oldalról benne van négy vasalás, és kötöződróttal össze van illesztve.
A vashálót L-alakú, alapba tüskézésekkel szokás összekötni.
Normális esetben az alapból kiállnak a ~80-90 cm hosszú tüskék, és amikor megkötött, akkor lehajtják a vasháló szintjére, és összekötözik azzal.
Még annyit, hogy egy mezei utcafronti keritésnek is 30x100-as alapot csináltatunk, és (néha a tulajdonoson kivül) fel sem merül senkiben, hogy ez túlzás.
nem "tudományos okfejtések" voltak, hanem szakmai felvetések.
Kiváncsi leszek, hogy ki meri leirni, hogy az alaptest megfelelő így :]
Azt nem értem, hogy ha mindenképpen "józan tapasztalatokra" akarsz hagyatkozni, akkor miért nem a kőművesed mondja meg? Talán mert ő még a 10x50-es alaptestre is rábólintana, mert beleszarik az egészbe?
A burkoló nem tartotta be ennek a Bramac kültéri padlóburkolólapnak a használati utasítását, és most már nem lehet szépen letisztítani. Fátyoleltávolítóval is próbáltuk, de nem használ.
A lapok lábazati részén pedig sok helyen Coratrend nemes vakolat van. Ez sem akar lejönni.
Örülök, hogy tegnap ilyen nagy érdeklődés övezte a kérdésem, de sajnos a tudományos okfejtések mellett a több kérdésemre sem kaptam választ.
- Szóval arra lennék kíváncsi, hogy 25-ös téglafalú garázshoz a 30cm széles 80cm mély alap elég-e? (Kérem, hogy ne a szabályokat írjátok le, hanem a józan tapasztalatok alapján megelelő-e)
- Ha megfelelő, akkor ebbe az alapba milyen méretű kengyeleket hajlíttassak a vasalás számára?
(A korábbi válaszok alapján a fővas 10-es a kengyel 6-os lesz.)
- Milyen magasságba helyezzem el az alapban a vasalást? megtehetem úgy, hogy az alap megfelelő magasságig ki van öntve betonnal és utána emelem be az előre elkészített vasalást 4db-ból és gyorsan összekötöm?
- Az alap mellé lesz zsaluzás készítve, és egyből ki lesz öntve a "szerelőbeton" is. (Alá kavics és fólia megy) A szerelőbeton HD hálóját illik összekötni az alap vasalásával? Hai igen, akkor milyen módon?
nem az egesz ilyen vastag. de az alja igen. ranezesre bele van dolgozva valami osb lap vagy hasonlo. a ket szintezolabon feltamasztva is siman bele mertem allni.
Nekem riho kadam van. Az aljan a vizszintes resz kb 2cm vastag, inkabb tobb. Azt ugyan nem nyomja meg senki es semmi, ha a sarkamon allok az asszonnyal a nyakamban az sem.
Tavaly terveztem egy tetőtérbeépitést egy Kádár-kockára. Emelt térdfal, dupla koszorú, stb.
Hogy ne kelljen műszaki ellenőr, az ács alvállalkozója lett a kőművesnek.
Még papir alapon ment az épitési napló, és a kőműves nem adta át akkor, amikor elkészült a szerkezeti rész. Most rátették a dryvitot is, és kéne használatbavételit kérnünk.
Csak közben a kőműves kapott egy agyvérzést, meg egy agylágyulást (vagy mit), és most 50x évesen nyálat csorgatva bámulja a tévét naphosszat. Tiszta pillanata nincsen, és senki sem tudja hol lehet a napló...
Nem tudom miért él még mindig az a tévhit egy csomó emberben, hogy BÁRMIHEZ is kellene 380V. A pár éves gépek már mind 230-al ketyegnek, igazi őskövület az, amilyeiknek 3 fázis kell...
A kézi vakolás is ugyanennyi egyébként, sőt ha olyan a szaki, akkor olcsóbb is.
(mondjuk nagyon számit a vastagság, mert ha a meglévőhöz kell vakolni 2.5-3 cm-t, akkor persze más az ár)
A gipszkartonnál ott a vázszerkezet, és a munkadij költsége is.
A felújítandó WC-nkben lenne két cső, amit egyszerűen nem tudunk mi lehet. Eddig még a vizes sem tudta megmondani, hátha nálam okosabb kitalálja mi lehet.
A lényeg, hogy a WC-ben van egy tágulási tartály, amibe becsatlakozik az én lakásomból egy cső, illetve egy, ami olyan, mintha az alsó szomszéd felől jönne. Egy másik cső pedig simán csak keresztülmegy a lakáson az alsó szomszéd felől a felső szomszédba.
Ez azért érdekes, mert mindenkinek egyedi, radiátoros fűtése van kezdetektől (30 éves épület), a csövek a falon kívül mennek.
Tudnátok tippet adni, hogy mi célt szolgálhatnak ezek? Nálam lenne más lakás tágulási tartálya is??? Mindenképpen el szeretném tüntetni ezeket a csöveket, mert a fűtéskorszerűsítéssel teljesen feleslegesek lesznek.
Nekem azzal a lábbal kellett volna garanciálisan beépíteni a zuhanyt. Tesztből ráálltam mikor összeraktam, majd kidobtam a lábat a francba.
A kádnál, mivel 3,5mm -es vasszörny, a gyári lábbal raktam össze, plusz alá XPS lap és purhab, a perem meg felfalazva és ragasztóba ültetve. A hab csak hőszigetel mert alapból annyira stabil, hogy nem kellett semmi faxni.
A műanyag kádak ha nem ragasztóba vannak ültetve mindig huppognak, a pur hab ezt nem akadályozza meg.
A belső peremet nagyon nem terheli semmi azzal nemigen kell foglalkozni,az elsőt amire ráálla gyerek ráülaz asszony azt stabilan kell.
Amúgy az én volt fővállalkozóm, akiről már annyit hallottál tőlem, na az az állatorvosi ló. Egyébként végül nem adta át sem az építési naplót, sem a FEMÜ nyilatkozatokat, csak ha adok neki egy raklap pénzt (úgy fél milla körül) érte. Totál le****ja a jogi következményeket, agya nulla. Felszólításokat nem veszi át. Végül megoldottam máshogy, peredkedni nincs kedvem, mert szerencsére van annyi ismerősöm az építőiparban, hogy minden meg lett oldva szívességi alapon, egy forintomba nem került és teljesen legális és szabályszerű lett minden.
Ami bosszant, hogy taktikát váltott a drágaság, mert rájöhetett, hogy pénzt kérni azért, ami törvényesen amúgy is engem illet és már rég át kellett volna adnia és anélkül nincs használatbavételi engedélyem, nos, az már-már zsarolás kategória. Ezért kitalálta, hogy azt kezdte el híresztelni (kis városban gyorsan terjed és hamar rossz híre lesz az embernek), hogy azért nem adja oda a papírokat, mert én átvertem őt azzal két éve, hogy kicsaltam tőle a számlát, hogy majd kifizetem és azóta sem fizettem ki. Már eleve fura, hogy eddig nem tette szóvá sehol, fel sem jelentett. Szerencsére már kiismertem az elszámolásig és tudtam, hogy kell kérjek tőle egy nyilatkozatot, hogy rendezve vagyunk minden tekintetben, úgyhogy az utolsó részletet csak akkor adtam oda, amikor ezt a papírt kiállította. Így már még furább a verziója :-)
Már azt hittem, hogy valami durvát fogsz írni :-))))
Több kolléga van, akik hisznek a kulcsra kész házban, mélyen ár alatt, minőségi anyagokból. Vannak ilyen vállalkozók, akik ráálltak erre, hogy minél olcsóbban tákoljanak össze házakat, amik a végén a laikus szemnek tetszetős, igényes munkának tűnnek. Dizájnnal tök jól fel lehet dobni ezeket a házakat optikailag, a látványterveken nagyon mutatnak, ahol a beillesztett figurák boldogan ülnek a teraszon és nézik a kerti tavat és hosszas baráti beszélgetéseket folytatnak pár üveg sör mellett, vagy éppen grilleznek a kertben. Ez a látvány olyan érzést kelt az emberekben, hogy onnantól már nem hallgatnak senkire, mert nekik elérhetővé vált egy ilyen ház.
Igen, csak kampózni kell. Annak idején B38.24-t is (sima), meg a B50.36, B60.40 és a B60.50-t (periódikusak). A kengyel toldott részének a beton nyomott övében kell lennie bármely vasanál. Tovább megyek, a nagy előregyártott vasbeton elemekbe B38.24-ből terveztük az emelőhorgot, soha sem csúszott ki. Végül egy sima szorzás. A 10-es betonvas keresztmetszete 0,8 cm2. A határfeszültsége 2400 kg/cm2. 0,8x2400=2000kg. Ha a kampú átmérőjét 5 cm-nek veszem akkor a felülete erő irányból 5 cm2. 2000/5=400 kg/cm2. (kb) a B140-es beton még térbeli feszültségi állapotban sem bir ki 400 kg/cm2-t nyomást.
Én is gondolkodtam erősem, hogy minek építsek házat, mikor már egész jó sátrakat lehet kapni .-)
"Modern autó, max. egy látványos faszerkezetű beálló."
Modern helyen, modern háznál, látványos faszerkezetű beállók elegendőek lehetnek. De sokan nem csak a kocsit tartják garázsban, hanem műhelyként, tárolóként is funcionál. Hamar lába kelne egy láncfűrésznek, hegesztőgépnek, banakocsinak beálló alól. A lapátokat, ásókat, gerenlyét meg csak tőlem lopják valami beteg lelkületű tolvajok, pedig azokkal dolgozni kell :-)
Nemrég voltam megnézni egy kivitelezőt, egy általa épitett szerkezetkész háznál.
Elképesztően horror dolgokat láttam.
Pl:
- a válaszfalaknál sehol sincs huzalozás
- 10 cm-es válaszfal áthidalók vannak a főfalba berakva minden nyilás fölé, még a 240 széles erkélyajtóhoz is. "természetesen" kisméretű tégla ráfalazás nélkül
- az áthidalóknál nincs megoldva a hőhidmentesség (mivel nem lesz a házon utólagos hőszigetelés)
- a koszorúknál EPS-t használtak
- a tetőkinyúlása több mint 100 cm, mindez egy 7.5x15-ös szarufával, visszakönyöklés nélkül
- nincs cseppentőlemez és rovarháló
- az ereszcsatorna úgy van berakva, hogy már egy közepes esőnél átbukik felette a lecsorgó viz
"Hogyan lehet azt megoldani, hogy a vasalás az alap felső harmadába kerüljön? Megáll a levegőben? :)"
Féligénytelen megoldásként láttam olyat, hogy berakták a vasalatot az árokba, egymáshoz kötögették, majd úgy öntötték ki betonnal, hogy a pumpa csövével körbe-körbe rohangáltak, mindig nyomtak be egy réteg betont, közben meg rángatták felfelé a vasalást addig, míg beton a kívánt szintre nem emelte, aztán beöntötték az egészet, így került a felső harmadba.
Jóhírű kőművesek között sem találtam egyet sem, aki értette volna, hogy zsalukő támfalnál miért kell a függőleges vasalatot a támasztandó földteher oldalára rakni, a vízszintes vasalatot meg az ellentétes oldalra. Az érvelés az volt, hogy kerítésnél is csak középre raknak egy vastagot :-)
"12 cm szerelőbeton, mert nem lesz külön aljzatbeton (Ez csak egy szolid garázs lesz)"
A talajnedvesség/pára rendezni fogja rendesen az ott tárolt járműveket, kezeletlen szénacél cuccokat (vasanyag, szerszámok, stb). Én raknék vízszigetelést + rá simított beton.
"Hogyan lehet azt megoldani, hogy a vasalás az alap felső harmadába kerüljön? Megáll a levegőben? :) (Sajnos én eddig csak olyat láttam, hogy tettek alá néhány téglát, ami ott is maradt.)"
Akkor rakod bele a vasalatot, amikor már annyi beton van az árokban, hogy a vasalat a felső harmadba kerüljön, vagy vasbeton karókhoz rögzíted. A tégla az nem valami jó megoldás, feszültséggyűjtő hely lesz.
Jó régen mondtál egy olyat, ha majd lesz időd megnézed egy régi háztervedet különféle ablak tipusokkal, hogy miként változik a ház hőigénye. Lemaradtam róla, vagy nem jutottál odáig még?
5-5 cm kellene a falon kivül. Az a baj, hogy a 30 cm széles alap "ékként" tud lejjebb fúródni, pláne ha nem teherbiró talajra van rakva. Túl kicsi a felülete.
Minél kisebb egy épület, annál fontosabb, hogy a fagyhatár alá kerüljön az alapozása, különben felnyomhatja az egészet a fagy.
Periodikus.
A vasat egyszerűen az alapárok tetején keresztbe forditott lécről lógatják le, és/vagy az alapárokba szúrt betonvasra kötözik rá.
Ha egybe öntitek be az alapot és a szerelőbetont, akkor kell a 12 cm-es szerelőbeton, viszont mehet bele a 6-as háló duplán is, ugyanis ilyenkor nem tud TÖMÖRITETT kavicságyat a szerelőbeton alá rakni, emiatt az egésznek egy feltámasztás nélküli vb lemezként kell funkcionálnia.
Nem véletlenül van külön betonozva normális esetben.
Adott egy 10x10-es régi kockaház tufakőből építve, külső szigetelés nélkül.
A belső rész felét (konyha-étkező-nappali, kb 70 nm felület) egy kőműves szerint újra kellene vakolni teljesen, mert elég nagy részen könnyen lejött már a régi vakolat. A többit viszont még le kellene verni.
Bennem felmerült, hogy a vakolás helyett nem lenne olcsóbb a gipszkarton előtétfal?
Persze a gipszkarton nem ragasztva lenne, hanem lécre(?), mert a fal nem lehet teljesen sík.
Megoldható a gipszkartonfal a vakolás helyett, figyelembe véve az alábbiakat is? :
- van egy belső kémény (csövezve, téglával visszaépítve) ami azért télen csak ad le hőt a belső fal felé
- külső fal nincs szigetelve (majd egyszer lesz, de nem az idén), ez a vakolandó falrész kb 2/3-a
- a mennyezet is gipszkarton álmennyezet lesz
Illetve azt sem tudom, hogy nem fog-e bepárásodni, penészedni a gipszkarton és fal közötti rész?
Érdemes lenne gipszkartonnal beborítani, vagy inkább maradjunk az újravakolásnál?
Az óriási tévedés, hogy a sima vas nem vesz föl húzást a betonból, régen csak sima volt, mégis működött. Csak a periodikushoz képest 1,6 szor hosszabb a toldási hossz azonos beton és betonacél minőség esetén.
"Sima vagy periódikus acélt vegyek betonvasnak? Mi a különbség köztük? (A sima olcsóbb.)"
A periodikus betonvas bordácskái kapaszkodnak a betonba, hogy a betonra ható húzó igénybevétel esetén a a betonacál át tudja venni a húzó terhelést a betontól. Ha sima felületűt raksz be, az tud mozogni a betonban, nem kapaszkodik és nem veszi fel a húzó igénybevételt és reped a beton.
Arra viszont kíváncsi lennék, hogy hova használnak sima felületű betonacélt... Hegesztett szerkezeteknél?
Értem én, hogy a szabályok és szabványok egyre szigorúbbak és már 100cm mély alap kell és lassan 16-os betonvas.
Még jó hogy a régi 30 éves házak többsége nem tudja, hogy már régen össze kellett volna dőlniük. :)
Szóval akkor a tanácsaid alapján az alábbi módon csinálom:
- 80cm mély alap, 30 cm széles alap elég a 25-ös téglafalnak??? (a szabvány nem érdekel, csak biztosan elbírja a terhelést.)
- 10-es betonvas (sima vagy periodikus legyen???)
- 6-os kengyel 30cm-enként.
- 6-os HD háló a szerelőbetonba
- 12 cm szerelőbeton, mert nem lesz külön aljzatbeton (Ez csak egy szolid garázs lesz)
Hogyan lehet azt megoldani, hogy a vasalás az alap felső harmadába kerüljön? Megáll a levegőben? :) (Sajnos én eddig csak olyat láttam, hogy tettek alá néhány téglát, ami ott is maradt.)
Az alapot ki tudom együtt önteni a szerelőbetonnal, mert egybe be lesz zsaluzva.
A kengyel nem lehet távolabb mint a magasság kétharmada illetve 40 cm közül a KISSEBB!!!, különben nem kengyel. A sima betonacél azért olcsóbb mert a periódikus a jobb. Sima vasnak nagyobb a toldási hossza és kampózni is kell, különben nem működik rendesen.
Én 5cm-es ytongból falaztam fel, szépen megfaragtam a tetejét, hogy jól illeszkedjen a kádperemhez. Malterral végigraktam a tetejét, és rácuppantottam a kádat. A felesleget szépen kinyomta maga alól. Egy nap múlva feltöltöttem vízzel, és nyomattam alá a purhabot, ami szépen fel is púposította a lemezkád alját hosszában. Legközelebb cementes zsákkal raknám meg, az pontszerűen terheli az alját.
nem igy kell, csak en igy csinaltam es ezt gondolom:
a pereme nem teherhordasra van kitalalva. nem szabad hogy a pereme tartsa a kadat. ezert en a peremet nem ragasztottam oda, nem agyatam be. csak tettem ala korben egy eros lecet a falra, hogy ha felallnak a kad szelere vagy hasonlo, akkor meg legyen tartva. meg ne mocorogjon nagyon, tudja kovetni a szilozas. nekem elolap van, ala tudok nezni, ezert a peremnel csak a kulso szilo ami vizzaro, ha az tonkremegy lejut a viz a kad ala, onnan meg kiszelloztetem. a szilo javithato, a viz meg nem jut csapdaba. ha tulbiztositom, es ala is teszek ragasztot, meg a falhoz is, meg kint szilot is, akkor elofordulhat hogy az elso vedelmen atjut a viz, a masodikon meg nem, es orokre ott marad koztuk, idealis helyet adva a penesznek.
az hogy a purhab nem teherbiro, szerintem hulyeseg. aki nem pakolja rendesen tele a kadat, es ezert felosen tolja ala a purhabot, annak a vegen par plottyon all a kad, azok persze osszenyomodnak idovel. arra kell figyelni, hogy a habnak legyen hova tagulni, akar tobb menetben kell habozni. azt nem szabad, hogy valami kicsi ureget utolag izomra telefujunk, mert ha nincs hol kijojjon dagadas kozben, akkor felfele fog. es persze ne 25 cm purhabol alljon a kad, ala kell tenny teglat, ytongot, ami akad, es csak az utolso 4-5 centi a purhab. a mai kadaknak sik az aljuk, tok nagy sik feluleten ala lehet tamasztani oket. de rendesen meg kell tolteni vizzel hogy le legyen sulyozva, en majdnem tulfolyoig tettem.
a hozzaadott lab neve altalaban szintezolab. nem arra szolgal hogy tartsa a kadat, hanem hogy be tudd allitani.
Igaz zuhanytalca, de én flexibilis csemperagasztóba ültettem. Előtte ytong-ból kiraktam az alját, majd kupacokban ragasztót kapott, beleringattam, beallítottam, hagytam 24 órát, és felfalaztam körbe. A perem ala is flex ragaszót tömtem. Olyan stabil lett mint egy fém.
melyik olcsóbb megoldás kb 4*4m terület 10-20cm vastag betonozásához? sztem estricht betonból simán beleöntök vagy 40-50 zsákot..belerakok egy 40 kilós estricht betont a talicskába bekeverem és alig van 4-5 nagylapát.. ez kb 50-60e ft
vagy hozatok 3mázsa sódert (15e) és veszek hozzá cementet. sztem egy zsák cement (900eft) kb 2 talicska (80Kg) beton előállításához elég. gondolom az utóbbi
- A hozza adott labat racsavarozni, a labaval szintbeallitani
- Kivenni, a falra a hozzaadott kis lemez fuleket feltenni
- visszarakni hogy a fulekre raakadjon, ujraszintezni
- alapakolni ytongot, teglat, a kadat vizzel megtolteni (rendesen, nem alibibol), es telibe alapurhabozni
Ehhez kepest annyit valtoztattunk, hogy a falra nem a fuleket tettuk fel, hanem fenyo staflit, amire a pereme korben szepen felfekszik. Es a csempezetlen falra van teve, a csempe "ralog" a kadra, a kozte levo kihagyott 3mm meg ki van szilozva. A szilo javithato, a mindenfele gumis muanyag kadszegelyek ha tonkrementek nem tudsz veluk mit kezdeni. Es nem orokelet.
Padlóba kell csavarozni, vagy a falra? Vagy hogy megy ez? Nem lábakon állnak?
Vagy fémkereten, mondták is milyen szuper, ,,dzsákúzi'' meg minden. A vége az lett, hogy hát rohadt sok víz kell úgy bele, meg tisztítás meg minden, inkább csak sima kádnak használják :D
Aaa... szürkére gondoltam :D grafitos na, abból elég a vékonyabb is.
A képre vetítve a sárga módszerrel építették be, mondván ígyköllenie. Akkor grafitosnál is az a vékonyabb - lépésálló? - zöld fajta kell ami keményebb, vagy mehet maga a grafitos is az oldalára, ablak elé?
Írtátok régebben, hogy az ablakot ki kell tenni a fallal egy vonalba, és ráengedni a hőszigetelést. Ez eps-nél is játszik? Tehát ha már be van építve az új(abb) nyílászáró, akkor mi a teendő? Ha pl. 6-8 centi eps megy rá, akkor azzal sem lehet befordulni? Akkor másfajta sem kerül rá, és a vastagság is meglesz. Vagy nem? Mi ilyenkor a teendő? Lehet kétféle anyag a házon - hungarocellel lett elkezdve -?
- a csapot olyan helyre tedd hogy ne legyen utban zuhanyozaskor
- felfalaztatod, vagy veszel gyari elolapot
penzben sem mindegy, a gyari kiegeszitok durva aron mennek. a fenti kad kb belefer a keretedbe, de a gyari elolap majdnem megegyszer annyi penz, a gyari ives uveg paravan meg majd a duplaja a kad aranak!
- Előnye, hogy teljesen ideális lenne a formája számunkra, tökéletesen használható zuhanyzásra és fürdésre is. Ez az akril kád elméletileg már a jobb minőségűek közé tartozik, ráadásul 10 év garanciát vállalnak rá...
- Hátránya, hogy akril... Ebben az anyagban egyszerűen nem bízom, akármennyire is állítják, hogy ebben az árkategóriában már jóval komolyabbak, mint pl a barkácsáruházakban kapható 20-30.000 Ft-os darabok...
Lemezkád, Kaldewei Saniform plus 3,5 mm-es egyenes kád:
- Ezt az anyagot nagyon jónak mondják. Viszont ezt a gyártót nem ismerem, nem látok róla véleményeket. Kád esetén viszont nálam fontos lenne a referencia, hiszen be lenne építve, nem szeretném 4-5 év múlva bontogatni a fürdőszobát. Legszívesebben ezt venném. - Hátránya, hogy a gyártó mindössze 3 év garanciát ad rá. Ez az, ami engem nem igazán győz meg...
Ti melyik mellett tennétek len a voksotok ilyen árkategóriában? Illetve tudnátok-e más alternatívát mondai, ami jobb ár/érték arányú lenne?
Inkább a Bozsik stadionhoz közel (nem is olyan körülményes az engedélyeztetés, mint Wekerlén :D ), de körülnézek a Határ úton is.
mzsombi által javasolt Pinizsitől kértem eddig csak árajánlatot. Kicsit kiakadtam a tőlük kapott ajánlatot a betonacél vonatkozásában. Szerencsére kiderítettem, hogy méterre vetítették a 6 fm-es egységárat, így 900e-rel több lett az ajánlat.
Lmf gerendákra és 8-as hálóra nem kaptam tőlük árat, így lehet, hogy ezeket máshonnan kell beszereznem.
faternak sem sokkal szélesebb a telke és a szomszéd totál rácseszte a főfalat a telekhatárra míg fater 1m-t hagyott. mindegy. ráér ,azt hittem eleve esélytelen.
CSalni már pedig nem nagyon lehet többet, mert sok helyen kibukik a dolog, és a vége elbontás, mivel nem engedélyezhető utólag sem.
(épitési engedélynél még a papir elbirja, de amikor épited, vagy legkésőbb használatbavételinél lemérik az oldalkertet; de ha ott nem, akkor az épületfeltüntetési vázrajzon látszódik centi pontosan)
"Az oldalhatáros beépítési módú területeken - ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek - az oldalkert nem lehet kisebb: a) 4,5 m-nél, és b) az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél."
MAgyarul 4.5 métert le kell vonni a telekszélességből, és a többi épithető be.
Ja, és a térképen -emlékeim szerint- van Hrsz, ami alapján a magyarorszag.hu-n ügyfélkapuval meg tudod nézni a telek adatait. (Már ha a telek nem saját, hanem a megvásárlását tervezitek.)
köszi! spec Óbudáról beszélünk :-) a telek kb 7-8 m széles de hátsókert és oldalirányban a szomszédos telkeken nincs semmi épület. utcai kijárat van. csak arra gondoltam hogy vmi könnyűszerkezetes miniház vagy bármi ami jó. az építési szabályzat jogi szövegét egyszerűen nem értem.
Azért a HÉSZ-t mindenképp nézd át, vagy kérdezz rá az önkorminál, mert komoly helyi módosítások is lehetnek.
Ez például Óbuda:
telekalakítás
Új telek akkor is kialakítható meglévő telek megosztásával, ha az övezetben előírt telekszélesség, illetőleg mélység nem biztosított, de a telektömbre jellemző legkisebb telekszélességet, vagy telekmélységet eléri.
oldalhatáros beépítés alapból
Az oldalhatáros beépítési módú területeken - ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek - az oldalkert nem lehet kisebb: a)4,5 m-nél, és
b)az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.
de aprótelkesre már
(8) Az oldalhatáros beépítésnél az oldalkert előírt mérete 4,5 m, mely legfeljebb
a)10 és 11 m közötti telekszélesség esetén 4,0 m-re csökkenthető
b)10 m-nél kisebb telekszélesség esetén az oldalkert mérete legfeljebb 3,0 m-re csökkenthető, mely esetben az oldalkertre tekintő homlokzat magassága nem lehet nagyobb 3,5 m-nél.
(9)A legfeljebb 8,0 m szélességű telek oldalhatárosan csak akkor építhető be, ha az új épület nyílászáróval ellátott homlokzata és a szomszédos épület építési helyétől, illetőleg a meglévő szomszédos épülettől való legalább 4,5 m távolság biztosított. Az oldalkertre tekintő homlokzathossz legfeljebb 1/3-ánál az oldalkert mérete 2,5 m-re csökkenthető. A telek építési helyét az arra vonatkozó elvi engedélyben kell meghatározni. 8,0 m-nél keskenyebb telek zártsorú beépítését elvi engedélyben kell meghatározni, amennyiben az a szomszédos telkek beépítését nem korlátozza.
Vannak kifejezetten greshez ajánlott ragasztók, de sokak szerint egy jó flex is elég, pl. Adesilex P9. Ugyanúgy kell lerakni, de vedd figyelembe, hogy a gres nem szív vizet így lassabban fog a ragasztó szilárdulni. Ha nem mész rá 1-2 napig tökéletes lesz.
Nálam mindenhol gres van (többnyire centi vastag), Ceresit CM 16/CM 17 ragasztókat használtam.
A 16-ost csak kisebb lapokhoz.
2x mélyalapozott betonra burkoltam.
Azért a lapok igazítására itt sincs több max. fél óránál.
3-4-5 óra múlva meg kopogtatásra hallani, hogy kezd megszilárdulni a lap alatt a ragasztó.
(Egyszer egy du. lerakott lapot fel kellett szednem másnap de., és nem volt könnyű, a betonból is kitépett darabokat a ragasztó.)
1 nap múlva nyugodtan rá lehet menni, ha muszáj.
2 nap múlva fugáztam cementessel (bézs/méz színnel), nem volt elszíneződési probléma, vagy ilyesmi.
Abszolut saválló (rozsdamentes) acél gyakorlatilag nincs. Különböző ötvözetű acélok különböző mértékben savállóak (rozsdaálló). Ezeket a mindennapos szóhasználat rozsdamentesnek mondja. A zománcozott ebből a szempontból jobb, de kényesebb.
Felhívtam a MAPEI-t és ők mondták, hogy használhatom, nincs is vele semmi gond.
Amúgy a legtöbb kérdésre a gyártó szakemberei mindig autentikus választ adnak, az elérhetőségek mindig ott vannak a weboldalakon.
A Gres is égetett kerámia, hogy hogyan érik el a vízfelvétel lecsökkentését arról fogalmam sincs, de lehet, hogy a granulátum nagy nyomású préselésénél tűnnek el azok a légzárványok amik fel tudnák venni a vizet.
Ja a joghurt és úgy általában az élelmiszerek savas kémhatásúak, így csak rozsdamentes acélt ajánlatos használni. Vagy zománcozott vas tárgyakat. Pl edényeket.
"- Ahogy a vasműben megszületett " Ja ahogy a meleghengerműből kikerült.
És nem kell aggódni. A vasak kedvelik a falakat mert azokat meszes habarccsal falazzák . Úgyhogy jó a mezei vas is. Akár a betonoknál ott is a legegyszerűbb vasakat alkalmazzák.
Lúgos kémhatás.
Viszont a savakat és a sókat már nem nagyon szeretik a vasak, főleg a konyhasót, az egy ősellenség.
Ujfajta lesz, gondolom, mert uj faldarabrol van szo. Osszesen kb. 9 m2 minusz egy ajto es egy ablak. (A maradek fal B30-as tegla.) Ha nem muszaj, nem hasznanek ketfele szigeteloanyagot. Szoval rendben van erra a kis reszre is az EPS?
Az lenne a kérdésem a hozzáértőkhoz / tapasztalakhoz, hogy
- Befalazott, habarcsba ágyazott szerkezeti acél rozsdásodásától mennyire kell tartani?
50mm-es szögvasak kerülnek felszerelésre tömörtégla előtétfal mögé (főfal hőszigetelés külső fele és az előtét fal belső fele közé), légmentesen habarcsba ágyazva.
A következő lehetőségeket látom a horror ártól a nulla felé sorba rendezve:
- Rozsdamentes acél
- Horganybevonat (méret miatt csak tüzihorganyzás jöhet szóba)
- Több rétegben festve
- Ahogy a vasműben megszületett
Attól nem tartók, hogy annyira megrozsdásodna, hogy nem tölti be a tartó-szerepét, de félek, hogy esetleg rozsdafoltok jelenhetnek meg az előtétfal fugáiban.
Hasonló a helyzete azoknak a betonvas rácsoknak, amiket nehezebb kő vagy téglaburkolat esetén szoktak a szigetelésre felszerelni. Szokták azokat felület kezelni?
