A fürdőbe tehetnél 10mA FIrelét is ! --ajánlat(kötelező? )
Ja, csak éppen amikor kerestem 10 mA-s ÁVK-t, akkor kiderült, hogy se égen, se földön sem lehet kapni, ahol meg lenne, ott nyolcszor annyiba kerül, mint a 30 mA ÁVK :-(((
az a bajom, hogy nem tudom még pontosan hogy lenne az ideális.. van egy 3x5m szoba (kb) és a 3m-s sík közepén jönne be a net.. az ideális a lehetséges szoba elrendezéséből talán az egyik 5m vége, és a másik 5 m közepe lenne (itt a két végén van két ajtó)..
ha T-ben gondolkodom, akkor elvinném mondjuk a távolabbi pontig az optikát, és onnan jönnék vissza körbe egy UTP-vel a TV set top box-hoz, amennyiben mégis az az igény, hogy a TV ne ott a távolabbi ponton legyen.. nincs tapasztalat és elgondolás sem, ezért a kérdezősködés..
másik kérdés: hogy hajlítunk szépen 90 fokot?
van ilyen régi kézi apparátom, de bevallom őszintén sohasem ment igazán.. történt ebben valami előrelépés esetleg? lehet készen kapni, ilyesmi? :)
Én olyat láttam, hogy a 9-en eldurrant a konyhai flexicső, végigáztatta a teljes házat alatta, végig, mindenhol ömlött a konnektorokból-villanykapcsolókból a víz :)))
Üvegszálnak szeretnék csövezést kiépíteni egy lakásban - pár méterről van csak szó 1 vagy 2 db 90 fokkal max - mekkora átmérőjű csövet javasoltok hozzá?
Jelenleg az az elképzelés, hogy 1 UTP kábel + esetleg 1 üvegszál menne benne, illetve jó lenne ha utólag is be lehetne húzni az üvegszálat ha szükséges.
Okés, de arra próbálok célozni, hogy hozzá éppen nem raktak és a helyi Mekk Elektől van az infó, hogy nem is szoktak sehova semerre. Ebből még kár akármit levonni, nem a helyi szabványt idézte. Én viszont jártam már nem tudom hány fürdőszobban magán/üzleti vonalon is, oszt kerestem a szájbavert villanykapcsolót :-P Remélem mostanában nem kell arrafelé mennem...
Én meg simán látok dugaljat Angliában, szóval ki tudja hol és kibe futott bele ott is, akitől az infót hallotta. Ott amúgy is csak kőkorszaki megoldások és újhullámos tákolások vannak.
Arról azért mondjuk meggyőztél, hogy ezt a cuccot nem a fürdőszobába fogom tenni, a radiátor mellé (nem is lenne hely), hanem a fürdőszoba villanykapcsolója fölé, a folyosóra. Így sem OK? Az azért erős, hogy egy száraz helyiségben is rázzon egy kapcsoló a műanyagborításon keresztül, akkor már vasalóhoz vagy kenyérpirítóhoz se nyúlj.
Lójenek le, ha értem. Igen, magámak az áramkörnek bizonyos elemei minden bizonnyal feszültség alatt vannak akár a nullhoz, akár a fázishoz képest, eszembe nem jutna puszta kézzel hozzáérni az áramkör bármelyik részéhez is működés közben. De ez hol releváns?
Egy kapcsoló külső műanyagpanelja alatt amúgy is MINDIG áramütésveszély van, nem? Ezzel a logikával akkor nem félsz attól, hogy hozzáérsz a nedves kapcsolóhoz és a fázist kivezeti a kezedre?
Mármint nem értem. Hol ráz, mihez kell nyúlni, hogy rázzon? És hogyan tudja lecsapni az FI relét? Hiszen itt tényleg nincs szivárgási áram a földelés felé.
Az első képen látható, hogy agyhalott tengerentúli mérnökbarátaink tényleg komolyan gondolták, miszerint jó ötlet volt a vezérlőelektronika földjét az épület földelővezetékére kötni (a bütyök alulról csúszik be az elektronika csatlakozójába):
Az az amcsi megoldás nem is rossz, s mivel egyedi FI relé van az áramkörök végén --gondot sem okoz.
Szerintem a te ötleted nem az igazi.
Mert ezek a tápok ,csak ilyen kondikkal földelhetőek.
Különben ráz (akár 1/2 tápfesz ) vagy /és lenyomja a FI relét.
Olvastam itt a fórumon a napokban, ha ki akarok alakítani földelést "valahol", akkor utána egyenpotenciálra kell hozni!
Hát... Már bocs... Ez hajmeresztő fogalmazás. Az egyenpotenciálra hozás az a megérinthető fémszerkezetek összekötése a földeléssel (meg a PEN-nel, ha van olyan; a villamos berendezések testje meg a védővezetőkön át ugyanerre a pontra csatlakozik). Nem a földelést kell egyenpotenciálra hozni, hanem mindent, ami különböző potenciálra kerülhet hiba esetén.
A földelés valóban jobb, ha az épület becsatlakozásnál van, nem pedig 16 méterre. De 16 méter még nem tragikus, bármelyik szebb és jobb házban előfordulhat 16 méter nyomvonalhossz a földeléses becsatlakozás és az utolsó készülék között, oszt ott mégse rakunk földelést a végére. De lehet, és jó hatású is.
Na, kedves élctársak, megérkezett az annyit vitatott és blamált amerikai sokgombos fali időzítő.
Az első képen látható, hogy agyhalott tengerentúli mérnökbarátaink tényleg komolyan gondolták, miszerint jó ötlet volt a vezérlőelektronika földjét az épület földelővezetékére kötni (a bütyök alulról csúszik be az elektronika csatlakozójába):
A második képen kiderül, hogy Európában szerencsére ismerik a szarokcsiszoló („flex”) nevű szerszámot:
Miután sikerült kiiktatni azt a zavaró testátkötést, a nullát (kék szál) így már direktben rá lehetett forrasztani az elektronika földjére:
Touché!
Ez 10 perc munka volt, és a cucc darabja kb. 25 euró lehetett szállítással, vámmal, tokkal és vonóval. Emelje fel a kezét, aki ezek után még mindig azt mondja, hogy nem érte meg jobban, mint nyomókapcsolókkal és különálló időzítőrelékkel bohóckodni, jelzőledeket drótozni és UV nyomtatóval feliratozni a kapcsolók panelját!
Adott egy 2017ben telepített 3 fázisú mérőóra dobozzal. 3x25A később bővítenénk 3x32A. Itt a telepítéskor a regisztrált villanyszerelő kialakított egy földelést.
A villanyóra és a ház között 16m van. Ezt egy 4x25mm2 ALU földkábellel kötötték össze. A földelés pedig külön jön a házba egy 10es Mkh vezetéken ugyan csak az órától a kialakított földeléstől.
Bejön az alu kábel és az Mkh a házba (könnyűszerkezetes) és padló szintnél egy dobozban össze van kötve HLAKban az 5x10es Mkhval, ami felmegy a lakáselosztóba a mennyezet alá.
Nem nagy ez a táv a földelésnek? Nem lenne jobb, ha oda is le lenne szúrva egy ahol a földkábel bejön a házba?
A házban még csak efy hűtő és egy Ariston villanybojler megy. Na meg a led világítás.
Olvastam itt a fórumon a napokban, ha ki akarok alakítani földelést "valahol", akkor utána egyenpotenciálra kell hozni! Ezt egy vastagabb vezetékkel teszem? Milyen vastag? 10es MKH az jó?
Szerintem most a legjobb vétel egy MT-3109 nevű lakatfogó lenne. Nem a legolcsóbb (21.000 Ft), de ha ezt megveszed, utána valószínűleg eldobhatod az összes többi műszeredet :)
Amatőr célokra kiváló (automatikus méréshatár váltás), de szerintem egy profi is boldogan birtokolná (a lakattal egyenáramot is mér). A mindennapokban igen kevés helyzet adódik, ahová ez nem jó.
Lehetetlen szimmetrikusan elosztani, mert soha de soha nem fog szimmetrikusan működni, kivéve, ha csak a varrógép működik. De akkor is lesz mellette világítás, megy a hűtő, mosógép, tévé stb. Közben reszelnek a műhelybe, visít a sarokcsiszoló, olykor heggesztik a fát, élezik a bugylibicskát. De, hogy egyenletesen legyen leterhelve... kizárt.
Szia, ilyen bele, mellétettem a neten talált Ganzuniv 2 belsőt is. Annyi eltérést látok, hogy az enyémen kívülről cserélhetők a biztosítékok, ennek megfelelően más az alsó panel a nullázó poti mellett. A felső panelt én azonosnak nézem. Illetve a gyári rajzon és az én változatomban is D203-D204 helyén lecsípett lábú tranzisztor van, a neten talált Ganzuniv 2 változatba rendes diódát ültettek. Kicsit más a banánhüvelyek kialakítása is.
Szerintem ez egy első széria lehetett, mindenesetre jópofa...
Ganzuniv 2:
Univo 1:
Köszi a segítséget, ki is mértem azóta, megmakkant az LM301, már meg is rendeltem a pótlást.
Most egy fázis van csak bekötve. Szét kell válasszam vagyis elosszam a három fázist egyenletesen . Csakhogy még három fázisos rendszert sose csináltam.
Csak 2,5 össel . De most az is szét van választva. Arra gondoltam nem e valahol a nulla és a földelés összeér. Egy hét kell míg hosdzannmegyek az egészen.
Gondolom, az illető topiktársaknak, ha meglátnak egy üresen közlekedő mentőautót, rögtön az jut eszükbe, hogy ebben is betegnek kéne lennie, de kidobták a sarkon. :D
Igen van a hidrofornak leverve földelöszonda és az asztalis mühelynek is . Most meg kérte a szolgáltató a pózna tövébe a méröhelynél is legyen kiépítve aminek a másik vége a házam mellett van . Amiröl jön be a védöföld a lakásba.
A méröszekrénybe van összekötve a null a földeléssel.
Jó estét. Végre 5 hónapos ügyintézés után bekötötték a háromfázist, ma hozták a méröórát .
Aztán a régi méröórát leszerelték a régi vezetékeket leoldották a póznáról. S elmentek.
Én meg ott maradtam két tele fagyasztó hússal .
Ekkor kezdödött a szopás.
Az elosztó doboztól ahol vannak az új vezetékek vége töl a régi biztosítéktábláig lévö szakaszt összekötöttem vagyis egy fázist a nullt és a védöföldet felvittem bekötöttem.
És akkor elkezdett dolgozni a méröszekrényben a fi relé.
Most a fontosabb áramkörök vannak bekötve , a mühely és a melléképületek nincsenek és a védövezetékeket is szétválasztottam.
Igy most nem old le a fi relé.
Kérdésem az volna hogy van három egymástól jó távol lévö földelésem. És a fö földeléssel van közösitve a nulla, az óra elött. Ez a másik két földelés befolyásolja e a fi relé müködését.?
A felhasználási hely csatlakozási pontján a névleges feszültség ± 7,5 % 213-247 Volt
(leágazási ponton +8/-7%) 214-248 Volt
tartományon belül szolgáltatja a villamos energiát normál üzemállapotú egyhetes mérése alatt (bármely nap) a napi bármely 10 percre átlagolt értékek 95%-ában.
Az egyhetes mérés valamennyi 10 perces átlagértékének a névleges érték +10/-10 % tartományába kell esnie. 207-253 Volt
A legnagyobb feszültség-növekedés mértéke a névleges feszültség 115%-át, feszültség-csökkenés mértéke a névleges feszültség 80%-át nem haladhatja meg 1 perces átlagban 184-265 Volt
Vagyis
- az utcán/oszlopnál 214-248 Volt kell legyen névlegesen - a szolgáltatói bekötő vezeték fogyasztó felőli végén 213-247 Volt kell legyen névlegesen Eddig a szolgáltató gondja-baja a hálózat. Innentől pedig már az ügyfél hatásköre (alapesetben) a belső vezeték az elosztás és a mérés vesztesége-gondja-baja.
---
Plusz annyi könnyítés van a szolgáltató számára, hogy
- 10 perces átlagban olykor-olykor (5% azaz heti 8,4 óra erejéig) elszaladhat lefelé 207 Voltig is és felfelé 253 Voltig is.
- MAX 1 percig átlagban pedig leeshet akár 184 Voltig is és felugorhat akár 265 Voltig is.
A 230 Volt +-10% tűréssel kell(ene), hogy rendelkezésre álljon.
Hát, csak a pontosság kedvéért, ennek csak 10 perces átlagokban kell teljesülnie. Azaz egészen pontosan ez van leírva: A felhasználási hely csatlakozási pontján az Engedélyes a névleges feszültség ± 7,5 % (leágazási ponton +8/-7%) tartományon belül szolgáltatja a villamos energiát normál üzemállapotú egyhetes mérése alatt (bármely nap) a napi bármely 10 percre átlagolt értékek 95%-ában. Az egyhetes mérés valamennyi 10 perces átlagértékének a névleges érték +10/-10 % tartományába kell esnie. A legnagyobb feszültség-növekedés mértéke a névleges feszültség 115%-át, feszültség-csökkenés mértéke a névleges feszültség 80%-át nem haladhatja meg 1 perces átlagban
A 230 Volt +-10% tűréssel kell(ene), hogy rendelkezésre álljon. Azaz 207-253 Volt között.
Ha 207 Volt alatt érkezk a szolgálatótól, akkor az nem oké és panaszt tehetsz miatta.
Azonban tisztázni kell, hogy KINEK a hatáskörében NEM OKÉ-s a feszültség nálad konkrétan.
Mert az ilyen egy betáp és több mérőhely esetekben tipikusan a tulajdonosok gondja-baja a még MÉRETLEN vezeték+elosztó hálózat.
Vagyis, ha a saját méretlen vezetékek és elosztók okozzák a túl kicsi feszültséget nálad. De szolgálattási határon, ahol mérni kell és reklamálni lehet miatta még OKÉ-s a feszültség. Akkor a saját méretlen részeken a tulajdonosnak/tulajdonosoknak kell saját költségen rendbe rakni, bővíteni a rendszert.
Amihez keresni kell egy regisztrált szerelőt. Aki felméri a helyzetet, kitalálja a megoldást és ad rá árajánlatot is.
Az alsó matrica ugyanaz, mint a rádiómúzeumos példányé, az elemtartón lévőn van a szlovák és angol szöveg, más matricát vagy jelölést nem találtam rajta. Illetve az enyémen csak három banánhüvely van felül, nem négy.
Azaz, a piros hátú, de furcsa, mert Ganzuniv 2 néven megtaláltam a neten és a rajzot is hozzá, de az enyémen Ganzuniv 2 helyett Univo 1 a felirat. Erre meg nem dob ki semmi relevánsat a Google. Továbbá az enyém hátcímkéjén szlovák és angol nyelvű a figyelmeztetés, míg a neten talált fotókon magyar. Lehet, hogy ez egy exportváltozat??
Sziasztok, köszi, az enyémen "Univo 1" felirat van, nagyjából az a méret és elrendezés, mint az Univo 3-é, de piros a hátulja és fekete az eleje és lehet vele feszültséget mérni 20 kHz-ig.
Ehhez nem találtam a neten rajzot, ha van akkor, köszönöm, ha elküldöd!
A képen látható dolog úgy néz ki, hogy egy szomszédos ház kap légkábelen betápot, onnan van mérőhely előtt leágaztatva valahol, valahogy a továbbmenő. Innen a föld alatt jön tovább, két doboz (két mérőhely) beiktatásával az érintett mérőhelyre az áram. Jelenleg körülbelül 2,5 kW lenne az időszakos maximum terhelés, ha a 230 V nem esne le ilyenkor 170-190 V közöttire (min-max naplózott érték kb. másfél óra alatt). A szomszédos házban az elérhető egyetlen kötéspont szövet alu és PVC alu, jelentősen melegszik (mérve 60 fokos), a négyes keresztmetszetű vezeték jön ki ebbe a dobozba (igen, az), majd jön tovább a vastagabb földkábelen (a vékonyabb az közvill volt, az elégett földelés régen ki lett iktatva, csak a vége van itt). Pár mérést végeztem. A dobozokban a kötéspontok előtt-után, vezetéken mérve maximum 14 mV veszik el maximum terhelésen-ez OK. A képen lévő dobozban is megvan a feszültségesés, tehát a földkábelekkel sincs gond a korukon kívül. A másik, hálózatilag ez előtt lévő lakás (kb. 20 méternyire) konnektoraiban 200-218 V közötti feszültség van (sajnos a trafó innen majd másfél km, ezzel a veszteséggel nem tudunk mit kezdeni és még bele is fér, azt hiszem).
A kérdés adott. A lakás, amin átmegy a bejövő vonal használaton kívüli, kulcsot sem egyszerű szerezni hozzá. Mi lehet itt a megoldás az arrébb költözésen kívül, hogy egyezzek meg a szolgáltatóval (EON)? Az oszlop, amiről a légkábel megy és a kötésdoboz távolsága úgy 15 méter, nem is értem, miért húzták a szomszéd házon keresztül a továbbmenőt földkábel helyett és hogy miért egy pár négyes alura bíztak rá két további mérőhely ellátását. Az érintett mérőhely B16, a másik B10..
Nem volt ott olyan összefüggés, hogy a kézi váltású műszerek a mért körből nyert energiát használták méréshez (nem kellett bele elem a feszültségméréshez)? Ezek belső ellenállása sokkal, sokkal kisebb, tizede-százada egy olyannak, ami saját tápellátással bír. Az automata méréshatárváltós műszerek meg szükségszerűen mind saját tápellátásúak, így bemenetük felől nem kell egy alapműszer meghajtását ellátniuk.
"Nem, nem ez. Ez digitális, nem analóg. Univo elektronik, vagy electronic, nincs most előttem a műszer, nem vagyok otthon. Az teljesen analóg, néhány BC108 vagy 109 van benne."
Nem az lesz, amelyiknek piros a háza és fekete az előlapja? Az a Ganzunivo 2, amiben, ha jól emlékszem LM 301 -es kerek tokos IC , is van az enyémben a tok elem csere idején néha kipurcant egy zener dióda társaságában.
"Én is hozzájutottam egy nagy fehér Ganzuniv-hoz. Lehet sosem fogom használni. Tizenévesen mikor érdekelt az elektronika, nagyon örültem volna egy analóg műszernek."
A nagy fehér nekem a Ganzuniv 3, amit az Ecseri piacon új állapotban vettem, vagy 35 éve és azt követően adtam ott el a kis lengyel műszeremet, amit tizenéves korombman a Lenin körúti Ezermester boltban vettem.
Az is egy tükör skálás alap műszerrel készült.
Az egyik digitális műszerem egy ESCORT EDM- 169 s is jó 20 éven túli, velem jött két éve nyugdijba, nagyon vigyáztam rá, hogy ne sérüljön meg a szerszám táskámban.
Egy hasonló korú My 68- asom is van azt is a cégtől kaptam saját használatra.
Nem, nem ez. Ez digitális, nem analóg. Univo elektronik, vagy electronic, nincs most előttem a műszer, nem vagyok otthon. Az teljesen analóg, néhány BC108 vagy 109 van benne.
"Mozgásérzekelos konnektor szeretnék, de ami van, csak rövid ideig, max 6 percig működik. Nekem olyan kene, ami hosszabb ideig, pl 45 percig képes brkapcsolva maradni."
Ha nem szeretsz elektromosságot barkácsolni, akkor a legegyszerűbb + legolcsóbb megoldás egy jelenlét érzékelő szerintem. Ezek többségét 30 percig lehet feltekerni.
Ez az ős-Univo (a bőrtáskás) rajza. Van az Univo Elektronik, lehet, hogy annak a rajza kellene. Nekem megvan az is az otthoni gépemen, de most napokig nem vagyok otthon.
A gagyi az olcsó is, de azért nálam a pár lakatfogó, feszmérő/kereső, multiméter és miazmás már nem olyan olcsó. Persze akad, amihez a mérőzsinór drágább, az nem is olyan tartós.
Én is hozzájutottam egy nagy fehér Ganzuniv-hoz. Lehet sosem fogom használni. Tizenévesen mikor érdekelt az elektronika, nagyon örültem volna egy analóg műszernek. Digitális multimétert ~30éve láttam először, valami orosz típus, de a lelke a 40 lábú 7106-os IC volt.
Vettem régen 2db ICL7109 A/D led meghajtót hogy majd látványos voltmérőt készítsek........ nincs már rá szükség,ill készen olcsó kisebb, egyszerűbb üzemkész nyomtatott áramkört kapok ha mégis.....
A mai multiméterek igen hanyag bánásmódban részesülnek a szerszámos láda (alja) tartozékai általában. Olcsón pótolhatók.
Nekem is megvan a Ganz Univó 2 és a 3 műszerem azokon messziről látszott, hogy pl. a 220 V nal a mutató a skála 2/3 -ánál volt. Elkok töltés, kisüteset is mutatta szépen.
Az első analóg műszerem egy Lavo 2 es lengyel kis kezimuszer volt, amin egy mechanikus reteszelesu tolokapcsolo gátolta, nehogy rossz helyre dugjuk a banán dugót. Ezzel szinte tönkre tehetelen volt.
Sziasztok! Mozgásérzekelos konnektor szeretnék, de ami van, csak rövid ideig, max 6 percig működik. Nekem olyan kene, ami hosszabb ideig, pl 45 percig képes brkapcsolva maradni. Tudtok ilyesmit?
A cél az, hogy a nappaliban pár dekor, ledes cucc, mini szökőkút csak akkor kapcsoljon be, ha ott vagyunk. Ha pl 3 napig be se megyünk a nappali részbe, ne menjen feleslegesen. Tudtok erre megoldást?
A fiam számítástechnikai szakközépiskolába járt és látszott, hogy az ott tanultakon felül szükség lesz némi gyakorlati orientációjú otthoni képzésre is a témában, mert hiába volt az iskola a vezető színvonalú intézmény, a gyakorlati képzésre nem fektettek túl nagy súlyt.
Első évfolyam végén kért a gyerek egy multimétert, mert sok olyan dolog volt, amihez kellett a műszer. Kapott is egy multimétert tőlem, de furmányos módon nem egy automata méréshatár váltós digitálisat vettem neki, hanem egy jófajta tükrös skálájú analóg műszert.
Hát, nagyon húzta a száját a gyerek, de azért használta a műszert.
Aztán amikor ősszel ismét mentek az iskolába, az első hét végén mondta, hogy milyen jó, hogy a nyáron használta a műszert, mert azidő alatt tisztába jött a nagyságrendekkel, meg a skála leolvasásának részleteivel, bezzeg a többiek nem gondolkoznak előre, fogalmuk sincs arról, hogy 20 milivoltot, vagy 20 voltot fognak mérni, meg nem tudják értelmezni a digitális műszer által mutatott értékeket.
Szóval a jó öreg skálás műszer megtanít gondolkodni, meg értelmezni a mért értékeket :-)
Ma már egy pénzügyi mobilapplikácókat fejlesztő cégnél vezető a gyerek, otthon meg mikrokontrollereket csinál, de a skálás műszere a mai napig megvan (a sok másik hiper-szuper műszere mellett, persze).
"A" típusú áramvédő kapcsoló: A váltakozó áramú körökben alkalmazott különböző, félvezető, egyenirányító elemeket tartalmazó szabályozó elektronikák, mint a fényerőszabályzó, szükségessé teszik az „A” típusú áramvédő kapcsoló alkalmazását. Az "A" típusú áramvédő kapcsoló váltakozó áramra és pulzáló egyenáramra érzékeny. Az “A” típusú fi-reléket célszerű alkalmazni, ahol valamilyen gazdasági tevékenységet folytatnak. Sokkal kifinomultabb mint az “AC” típusú fi-relé. A pulzáló, illetve lüktető egyenáramú komponensek nem zavarják meg a működését. Gyakran írják elő az “A” típus alkalmazását készülék gyártók is egyes indukciós tűzhelyek, klímaberendezések és mosó vagy mosogató gépek esetében.
3 f lágyindítót használunk egy régebbi gépünkben, ott az egyik fázis simán át van kötve benne gyárilag, a másik kettőt szabályozza. Értelemszerűen a nulla nincs bekötve.
Hogy gyakorlatban nincs szükség rá? Nos mivel az álló motor sem feszültségmentes,azért megtévesztő lehet ha valaki úgy gondolja hogy az az. Az iparban nem is, de a háztartásokban jó ha van előtte és működik.
Megtörtént eset, igaz lágyindítóval, a lakatos felment egy motorhoz és mivel úgyis neki kell leszerelni, magára vállalta a kikötést,csinált már olyat.Lejött hogy ráz. A villanyász szerint mivel nem forog mi rázna biztosan egy kósza réz szál szúrta meg azt érezte annak. De az is szomorúan tapasztalta hogy tényleg ráz. A harmadik személy -miért nincs még leszerelve? Mert ráz állítják immár ketten. Miután a harmadik is tapasztalta hogy tényleg ráz, bementek a kapcsoló térbe ahol is megállapították az okát.
Természetesen nem FI relé lett volna a megoldás,(a három úr hibái mellett), aki leválasztó eszköz nélkül tervezte a motor áramkörét az a hibás.
Nem leválaszttottak galvanikusan, és ha a bemeneti fázis és a nulla árama nem egyenlő (mert a kimenő oldalról kerülő úton, a föld felé megy vissza) akkor le kell vernie.
Az itt tökmindegy hogy a kimenet szinuszos vagy sima DC ebből a szempontból.
Hát.... ugyan nem próbáltam, de szerintem NEM! Persze a gyakorlatban erre nincs is nagyon szükség, mert a frekvenciaváltók a hozzá kapcsolt berendezésekkel együtt fix telepítésű eszközök megfelelő EPH kialakítással.
Valószínűleg "AC" típús FI relé van nálad felszerelve. Ezt cseréltesd le "A" típúsra. Ez utóbbi jól kezeli az inverterek által hálózatra kerülő AC/DC komponenseket egyaránt.
A fogyasztók elemelik a nullát, minél messzebb van a szétválasztástól, annál jobban. Így lesz potenciálkülönbség a nullád és a földelésed között, lesz áram is a földelés irányába ha összekötöd a kettőt, arra meg leold az ÉV relé.
Új bekötés, dobozos villanyóraszekrény kerítésben, onnan főelosztó. Ide nem tudom hogy jött el a démász.
Utánna kellene ez a felvonulási dobozt bekötni. Mindkettőben FI, de a földkábel a kettő között csak 4 eres.
1 és 3 fázisú fogyasztók is lesznek.
Az első dobozban az biztos hogy a fi relé elé kell kötni, márcsak azért is mert a második dobozban a nullára kell kötni a földet. A veszély a nullaszakadás ugye, mert mindkét dobozban FI után vannak a dugaljak, a földkábelt meg csak nem taperolja senki.
Ha jol emlekszem arrol volt szo, hogy 4 eres kabel megy messze, viszont a PEN nem hozzaferheto (plombalt szakaszon van), szoval nullat vagy vedofoldet lehet vinni a negyedik vezeteken. Szoval max egy fuggetlen foldelest lehetne kialakitani, ami valoban nem jo, bar a kerdezo ezt ezek szerint felreertette.
De építkezésen olyan is előfordult, hogy a villanyszerelő mindenáron ragaszkodik ahhoz, hogy mind a három fázis eljusson a kalocsai szekrénybe, miközben kizárólag egyfázisú fogyasztók mennek onnan :) Ebben az esetben a négy eres kábeled: fázis+fázis+nulla+föld.
Ha az első szekrénybe nem szétválasztott nulla és föld, hanem PEN vezető jön be, akkor a négy eres kábelen ezt a PEN-t szabványosan tovább vihetet a második szekrénybe is. Ezután mindkét szekrénynél külön-külön csinálhatsz szabványos nulla-föld szétválasztást.
Deviszontha az első szekrénybe nem PEN vezető jön be, hanem szétválasztott nulla és föld, akkor az onnan továbbmenő kábel negyedik erét már nem lehet szabványosan PEN vezetőként használni.
"Tudom nem szabványos,"
Nem szabványosan akármit lehet, tied a felelősség :)
Meg van egy másik főelosztó FI relével ahová a betáp jön földszondával.
De egy baj van: 4 eres a földkábel a kettő között.
Nos a terv az hogy az első doboz fi relé elé bekötve a 3 fázist + nullát elvinném a második fenti képen szereplő dobozba, ott a nullát a föld sínre és onnan a fi relé nulla bemenetére kötném. Ez így ok?
Tudom nem szabványos, de esetleg még egy második földelőszonda még a második dobozhoz helyettesítheti az 5 eres földkábelt?
Nem olyan rég csatlakoztam ehez a topikhoz, de folyamatosan olvasom.
Van egy másik tapasztalatom A Fi-relévell kapcsolatban!
Van egy szalagfűrészem 3KW 400V -os villanymotorral szerelve, viszont nekem csak 1 Fázis van egyenlőre!
Vásároltam hozzá egy 3KW SIEMENS frekvenciaváltót, nagyon szépen működik, de bekapcsolásnál (amikor a készüléket rákapcsolom a hálózatra) a Fi-relét lekapcsolja véletlenszerűen. pl 10 alkalaomból 7x lekapcsolódott.
Aztán felvettem a gyártóval a kapcsolatot, és ott kaptam infót!
Hogy az elektronika miatt kapcsolódik le a FI-relé, valami olyan volt hogy nagy a veszteség különbség a vezetékek között)
Próbalámpa helyett egysarkú feszültségkémlelőt szabad alkalmazni az 1000 V-nál kisebb névleges feszültségű villamos berendezéseken végzett munkák olyan munkahelyein, ahol csak egyetlen fázisvezető férhető hozzá (a másik fázisvezető vagy a nullavezető nem, pl. egysarkú világítási kapcsolók) és nincs a közelben hozzáférhető, földpotenciálú fémszerkezet, továbbá e berendezések azon helyein is, ahol a csupasz vezetők egymáshoz közeli elhelyezése miatt a kétsarkú ellenőrzés zárlat veszélye nélkül nem volna megvalósítható.
Ezt már ebben a topikban kb. negyvenhétszer tárgyaltuk meg. :D
A 2012-es kiadást felváltotta a 2016-os.
Kisfeszültségen a szabvány szerint nem kötelező földelés és rövidrezárás, kivéve, ha...
Továbbá máshol is eltérés van az ötparancsolattól, ezek csak (megfelelő) leválasztás után végezhetőek:
Száraz és időszakosan nedves helyiségben lévő épületvillamossági berendezéseken kikapcsolás után csak megfelelően szakképzett és kioktatott személy (IV. vagy V. csoport) végezhet vezetékkötést, vezetékfeltárást és ellenőrzést.
Nagyon is jól működik. A Fí-relén bejövő fázis áramával azonos áramnak kell a nulla vezetőn is visszamennie a Fí relén keresztül. Ha a nullát megfogod kézzel, már arra is leoldhat, mivel az áram egy része a testeden keresztül megy a földre. Itt meg a nullát összezártad a fogóval direktben a földre.
Persze ez csak akkor működik, ha van valamennyi áramfogyasztás.
Hogyan szokták a villanyszerelők le ellenőrizni hogy rendben működik a relé?
Fázishoz hozzányúlnak?
Egyik tapasztalatom az volt ,
Szivattyúnak van külön kismegszakítója, és egyik cserénél lekapcsoltam a kismegszakítót, oldalcsípő fogóval elvágtam a kábelt (3eres) a szivattyúnál mert túl hosszú volt.
Gondoltam elegendő a fázist lekapcsolni róla, de amint elcsíptem a kábelt a Fi-relé lekapcsolt,
Csak a mérnöki háromszámjegyes pontosság kedvéért, az érintésvédelem az a meghibásodott készülék testének megérintése esetén kapható áramütés elleni védelem.
A 20 mA jobb, mert eléri a FI relé kivágódási szintjét, ha mégis volt volt, és a lámpa egy pillanatra megpislant, a csipogó meg megcsippan amit a segéderőnek is hallania kell. (egyedül ugye nem szerelünk, mindig kell valaki aki tudja hívni a mentőt, ha leesel a létráról)
Oké, de ezt ki tartja be egy otthoni kapcslócserénél? Pláne, hogy a fázisceruzát többnyire fáziskeresésre használjuk, azt meg kikapcsolt készüléknél nehéz.
Én meg szeretek első körben azzal az érintés nélküli csipogós kínaival megközelíteni tetthelyeket. Ha lenyomtam ha nem a kismegszakítót, akkor is. Minden más tisztességes müszi utána következik a glimmestől a lakatfogóig.
Azért nem csak glimes őskori fázisceruzák léteznek ma már.
De egyébként, mert a fázisceruza nem világít-nem látod-szar avval indokolod meg, miért ésszerű saját testéhez, és nem a nullához, (armatúráoz, védőföldhöz, akármihez) mérni, olyan esetben, mikor csak a kikapcsolás tényét akarja ellenőrizni valaki?
Vannak gondok.
Pláne, mert biztonságos körülmények között ezt a szerelést balesetvesély nélkül el lehet végezni feszültség alatt, megfelelő cipő, mint írtad gumitalpú létra, kesztyű, szigetelt szerszám. Egyik sem egy luxus, hanem inkább alap manapság.
Igen, meghibásodhat a barkácsáruházas minősítés nélküli 1000V csavarhúzó, a létra lába nem teljesít semmit, a kesztyű kilukadhat, tehát akkor jó, hogy direkt köti magát valaki áramköbe, mert egyébként is sok-sok hba összesen kiadhat egy ilyen szitációt. Taps.
Próbálj meg tűző napfényben fázist keresni. Én is szoktam ezt a módszert használni, ha épp műszerrel dolgozok.
Létrán meg megbízhatatlan a fázisceruza. Csúszásgátló gumitalp, és már nincs is közöd a földhöz. kollégám neont javított. Fázisceruzával ellenőrizte, nincs áram. Kicserélte a két foglalatot, a trafót, gyújtót, majd amint berakta a neoncsövet, már világított is.
Miért jó fázisceruza helyett multimétert használni a fázis megkeresésére?
Nem látom előnyét annak, hogy multiméterrel keresem a fázist, a létra tetején állva örülök, hogy a fázisceruzát tudom rendesen tartani, nemhogy egy multiméter két vezetékét fogjam két kézzel, egy harmadik kézzel meg kapaszkodjak.
Nem, az érintésvédelem nem "garantált", életteddel játszol.
Pl ellenállásmérésen felejtve, (mégcsak árammérés sem kell, mint a kollega írja), vagy diódamérés, akármi, nem minden műszer belsőellenállása elég nagy ehhez a hülye játékhoz.
én fázisceruzát sohasem használok, mert nincs olyan nekem. Viszont találtam egy nagyon érdekes megoldást a problémára.
Az automata skálaváltós digitális multimétereknek nagyon nagy a bemeneti ellenállásuk, váltóáramú módban is. Így nálam a fázismérés abból áll, hogy jól odafigyelek, hogy a mérőműszert V~ pozícióba tegyem, majd kézzel megfogom az egyik mérőszondát, és a másikat a mérendő ponthoz illesztem.
Fázis esetén kb. 60…130 V közötti feszültség kell hogy megjelenjen, null esetén millivoltok, legrosszabb esetben is csak pár volt.
Az ellenállás nagy, tehát az érintésvédelem legalább annyira garantált, mint egy fázisceruza esetén.
Érdekes viszont, hogy a módszert nem láttam működni a kézi skálaváltós műszerek esetén, vajon miért? 😀
"kintről bejön a 3x6mm2-es vezeték és egy 25A-es sima kismegszakító van a végén (mármint a fi relé után), és ehhez kapcsolódnak a C16-osok, a különböző áramkörökhöz"
Tehát neked három főbiztosítékod van, miközben egy is elég lenne :)
Ebben az estben valóban nem tudod kihasználni azt a 7 ampert.
Én a 25 amperest kiiktatnám (elküldeném postán az öreg villanyszerelőnek, használati utasítással, hogy hova dugja) és a 6-os vezetéken érkező mind a 32 ampert rákötném a 25-ös után lévő kisebb kismegszakítók bemeneti pontjait összekötő sínre.
Valójában tök mindegy, hogy a fázis vezetéket az egypólusú kapcsoló melyik pólusára kötöd.
Azért "elegánsabb" az L-el jelölt csatlakozóba kötni a bejövő fázist és a kimenőt a másikba, mert ha valaki olyan nyúl hozzá, aki nem tudja, hogy te fordítva kötötted be, akkor érheti kellemetlen meglepetés a kapcsoló szerelésekor.
Nem allitottam hogy a szabvany koveteli meg, de semmit nem befolyasol a dolgon amit mondasz. Szokas szerint reszeljuk a fingot. Olvasd el megegyszer amit irtam.
"Tehát a lámpába menő vagy a bejövő fázist is be lehet kötni az L jelű helyre?"
Egysarkú kapcsoló estén teljesen mindegy, hogy a két bekötési pont közül melyik pontra kerül a bejövő fázis és melyik pontra megy a lámpa felé továbbmenő vezeték. Szakemberek ügyelnek arra, hogy az állandó fázis az L pontra kerüljön, de fordított esetben is tökéletesen fog működni a dolog.
"a villanyoratol kotelezo a 10mm2-es vezetek a foelosztoig."
Tudtommal a szabvány szerint villanyórából kifelé elég a 6-os vezeték, tehát nem "kötelező". Az áramszolgáltatók saját hatáskörükben néhány éve úgy döntöttek hogy ennél szigorúbbak lesznek és 6-os helyett legyen 10-es.
Itt pontosan az a szabvanyositasi hekkeles van megoldva, amit te szoktal nagy boszen javasolni, nevezetesen hogy a villanyoratol kotelezo a 10mm2-es vezetek a foelosztoig. Namost, itt a foeloszto 10cm-re van az oratol, pontosan azert, mert a hazba csak 6-os vezetek megy. Nem kell megint feltalalni a FI relet...
@jejdemi:
Csereld ki 32-esre a kismegszakitokat (kint es bent, nyilvan a nem plombaltakat). 6-os vezetek birja a 32A-t tartosan, nem lesz gond.
Sziasztok! Egy kérdésem lenne. Adott egy sima, egyszerű 1 pólusú villanykapcsoló. Azt tudom, hogy egy sima helyen lévő lámpa kapcsolásánál mindig a fázist szakítjuk meg. Mindegy, hogy a kapcsoló L jelű bemenetére melyik fázis vezeték megy? Tehát a lámpába menő vagy a bejövő fázist is be lehet kötni az L jelű helyre?
Nem, pont ezért nem értem én sem, mert mellette van egy rendes fi relé is. Tehát kintről bejön a 3x6mm2-es vezeték és egy 25A-es sima kismegszakító van a végén (mármint a fi relé után), és ehhez kapcsolódnak a C16-osok, a különböző áramkörökhöz.
Tehát akkor, ha jól értem, ki lehet cserélni 32A-re, hogy meglegyen a max teljesítmény, csak ehhez nem ártan a 3x6mm2 réz helyett, 3x10mm2 réz ?
Az a 25 amperes izé az valószínűleg nem kismegszakító, hanem életvédelmi relé (FI relé), ami nem kapcsol le még 50 ampertől sem, tehát nem korlátozza az amperek számát. (a FI relét onnan lehet megismerni, hogy a kapccsolója közelében van egy nyomógomb is, amit ha megnyomsz, akkor nagy csatanással lecsapódik. Ezt gombnyomásra lecsapódást egyébként illene rendszeresen letesztelni)
A ráírt 25-ös azt jelenti, hogy amikor életvédelmileg dolga akad, akkor ez a ketyere 25 amperes áram megszakítására van hitelesítve, viszont nálad elvileg akár 32 amper is folyhat, tehát lekapcsoláskor akár károsodhat is. Másfelől nézve viszont nálad az év 500.000 percéből lehet, hogy csupán 50 (vagy csak 5 :) percben van ténylegesen 25 ampernél több áram, tehát az effajta károsodás valószínűsége közel nulla.
Ettől függetlenül a villanyszerelőnek illett volna a főbiztosítéknál több ampert kibíró FI relét odatenni.
Ha fent is és lent is 2-2 csatlakozója van, amelyek közül az egyikhez még egy N betű is oda van írva, akkor arra tippelek, hogy az egy áramvédő kapcsoló. Annak ugyanis lenne értelme. De abból oda egy 40A/30mA-es kellene, ha kintről 32A-es kismegszakító védi a bejövő fővezetéket.
"Innen a házba afázis már csak 6-os kábelen megy be ( a többi is), és a lakásban lévő elosztótáblán egy 25A-es kismegszakítóra csatlakozik, onnan a lakás különböző áraköreinek megszakítói."
Ebből én azt olvasom ki, hogy a 25 A-es kismegszakító után van több kisebb kismegszakító.
Hova akarsz te még további kismegszakítókat rakni?
Van egy ház, ahol 3 éve lett új mérő óra kialakítva kint, és a hálózat is felújítva. Aki csinálta, nyugdíjba ment, elöltözött stb. :) A mérőóra mellett plombált 32A-es kismegszakító van, ez aszerződés szerinti teljesítmény. Mellette van egy 1. elosztó tábla, ahol az N és PE közös (innen külön mennek be e aházba), ill. a fázis egy nem plombált, szintén 32A-es megszakítóra megy 10-es kábelen. Innen a házba afázis már csak 6-os kábelen megy be ( a többi is), és a lakásban lévő elosztótáblán egy 25A-es kismegszakítóra csatlakozik, onnan a lakás különböző áraköreinek megszakítói. Ha jól számolom 7A-t vesztek (vagy ez így helyes :)). Mi lenne a megoldás, hogy a teljes teljesítményt ki tudjuk használni? A 6-os kábelt az 1. elosztótól 10-esre áthúzni?
próbálok emlékezni, nagyon nehéz.. 3-4 orosházi is volt az osztályunkban, őket biztosan/talán ismer(t)ed
(csíz, fefe, meg egy srác, akinek volt egy piros folt az arcán, a neveket direkt nem írtam ki.. meg még volt valaki, JT, szerintem ő is odavalósi volt)
Családi vonalunkon erős a kapcsolat a várossal, eddig is az volt, és nemrég tovább erősödött.. :)
Valamelyik tablón kint vagy esetleg olvasható névvel? :)
(van még itthon különböző vastagságú forrasztóónom, szerintem mindegyik közepében ott a gyanta, vagy valamilyen folyósító anyag.
Ettől függetlenül van, volt itthon valami 0,5cm x 1x cm téglalap, vagy trapéz keresztmetszetű vastagabb forrasztóón (?), 10-20 cm hosszúságban, amiben nincs folyósító.
Melózni vele uaz (nem wellerrel vagy hasonlóval, hanem sima melegítőssel).
Korábban árultak nívea szerű doboz kiszerelésben gyantát, vagy ilyesmi anyagot is a plusz folyósításhoz)
"ahol elmegy a városi villamos -lekapcsolja az összes FI/RCD relét?"
Bármelyik arra járó villamosnál a villamos vonal menti összes ház összes lakásában minden esetben megtörténik? Tehát mondjuk két ezer FI relé lecsapódás történik naponta?
Vagy valójában
- mindössze két fi relé csapódott le
- csak egyetlen házban
- és ez is csak egyszer fordult elő, pedig a villamos már százszor is elment a ház előtt.
Pilóta oktatás része, hogy baj esetén milyen helyeken érdemes kényszerleszállást megpróbálni. Az utak a jobb lehetőségek között vannak, de csak ott, ahol nincsenek felette sárga pöttyök :)
Szilikonból van pl. a MESTER - szilikon tömítő ragasztó, de még jobb a SOUDAL Fix All Classic, ez nem szilikonos, hanem SMX hybrid polymer alapú. Mindkettő időjárás- és UV álló.
Van olyan világítótorony ami csak egy kis balatoni falusi kikötő bejáratát jelzi a max két kilométerre lévő hajók számára és van olyan világtótorony, aminek a fényét a tengeri hajók. akár 20 kilométerről is szeretnék látni, még enyhén párás időben is Ez utóbbiakban egész biztosan nem 10 wattos izzó van :)
A tengeri világítótornyíokban állítólag csak egy kis 10w-os izzó világít :) Vagy rosszul ferdítették a Spektrum home-ban és 100w-os? De tényleg kis bagatell, freshnell lencsék vannak előtte, hiszen ennek nem látnia, csak látszania kell.
Pontosan. Még azt lenne jó tudni, hogy a bádogos cin és a forrasztóón közt mi a különbség. Mert mindkettő ón-ólom ötvözet. De ha jól sejtem, akkor csak a forrasztóón tartalmaz folyósítószert, a bádogos cin nem. Abba részébe nem mentem bele, mert szilikonnal ragasztottam az ereszcsatornát :)
A tanárt pedig ki lehetett kergetni a teremből, ha cinezni akartad, és nem ónozni :)
A cin az ón német nevének magyarosítása, tehát ugyanazt jelenti.
Ráadásul tiszta ónnal nem is lehet forrasztani (mert a tiszta ón már plusz 13 celsius fok alatt kristályos szerkezetű lesz), amivel forrasztanak az a forrasztóón, ami egy ötvözet.
Van amelyikben van radarreflektor. Köd, sötét esetére meg más repülési szabályok vannak mint jó látási viszonyok között, ez védi a másik oldalról a dolgot. Van éjszakai légiakadály jelző is, ami egy vörös fény, az kéményeken, magas épületeken szok lenni.
Magasból nézve (repülőről, helikopterről) a vékony vezeték nem mindig látható jól (a háttér miatt), ezek a gömbök viszont igen. Ahol az átlagosnál gyakrabban előfordulhatnak légi masinák (főleg utak felett), oda teszik ezeket.
Mint égen a csillag, annyi változat lehet, én csak arra tettem megjegyzéseket, ami János eredeti kérdésében az éppen számomra meghatározó szó volt (meg gondolom, neki is), hogy szabványos. :)
Ami, ugye, most értelmezhetetlen, mert csupa visszavont szabványunk van villamos rajzjelek tekintetében. Bár van egy utoljára visszavont. :)
Én úgy vélekedtem hogy a félkör vonás nélkül
A védőérintkezős dugaljnál a keresztbe rakott vonal az kimondottan az MSZ 9200:78 terméke volt, amit úgy vontak vissza 2003-ban, hogy párhuzamosan 93 óta már élt az MSZ IEC 617, amit meg felváltott az MSZ EN 60617. Ez utóbbi tartotta a frontot 2014-ig.
Csak érdekesség kedvéért, abban az MSZ 9200-ban a többszörös dugaszolóaljzatot a félkörbe írt számmal jelölték.
Nem túl régen kollégáim elvégeztek egy OKJ-s villanyszerelő képzést. Házi feladatként egy lakás alaprajzra be kellett rajzolni a villamos ák.-et,nyomvonalat,szerelvényeket,kötési pontokat(dobozokat). Beadás előtt megmutatták nekem. Kérdeztem mi végett van a dugaljzat félkör íve mögött két párhuzamos vonal?
-Mert az dupla dugaljzatot jelöl.... így tanították.
Én úgy vélekedtem hogy a félkör vonás nélkül védőföld nélküli, az egy vonallal jelölt a védőfölddel ellátott aljzatot jelöli. Nem is tudtam meggyőzni őket.
A kacsacsőr-nyíl észak amerikai rajzjel általában. Az európai jellemzően a sok pólusú csatlakozókat jelöli így.
A hagyományos dugaljzat a félkör, áthúzva a tövénél a védőföld létét jelöli.
Az áramkör tervező szoftverek is ezt használják. Bár az eredendő kérdés mintha az lett volna hogy a háromfázisú aljzatot hogyan kell felrajzolni.
A fenti ábra szerint (bal oldali ábra) minden érintkezőt megjeleníteni, vagy általában mint aljzat ábrázolva,de szöveges megjegyzés vagy a hozzávezető huzalok számával is azonosítani lehet.
3x32A ig nem kell terveztetni de ha a trh közös főbiztosítója nem engedi akkor sok macera van vele.
Pld 25A 16A 6A; költség HF megfizetése kedvezőbb, 25A teszi a konyhát és a nagyfogyasztókat, a többi dugaljak a 16A ra a 6A re meg világítást (lednél simán elég lehet).
Nincs hát, minek? Először is zárlatnál úgyis lemegy mindenki a sorban. Másodszor is túlterhelésnél meg a terhelhetőséghez igazított védelem kéne, a mérőnél meg nem az van, hanem teljesítménykorlátozó. Azért, mert a 10-es réznél nem 30-60 A van, azért kár korlátozni a másfeles és kétésfeles terhelhetőségét felére vagy kétharmadára. Hogy ne lépje túl a sok bekapcsolt készülék, azt legolcsóbb agyilag kell pótolni. Bár létezik műszaki megoldás is a reteszelésre.
Valamivel olcsóbb, nem szabványosíttatni a mérőhelyet, de "ajánlott" szerelővel plombált résztől 10mm2 MKH vezeték menne a kiselosztóig az ALU helyett.
A társasháznak, ha nincs kiépített védővezető, azt érdemes lenne az egész háznak megcsináltatni, mert a felszálló ágak a lakásokhoz már 5 vezetősek kéne, hogy legyenek.
EON vagy ELMŰ terület?
EON plombált részen csinálja a PEN bontást, ELMŰ nem bont PEN-t.
Ha a költségvetés engedi az egész lakásban cserélni az ALU vezetéket.
Elektromos bojler és/vagy gázkazán van?
Gázkazánnál és bojlernél ajánlott saját FI relé...
"ezt a 20 %-s csökkenést elég nagy pazarlásnak érzem."
Akár 1x20 amperes bejövő után is betehetsz akár 100 darab 16 amperes dugalj áramkört. Hol itt a pazarlás?
"3x16-s bejövőm van"
Ide is betehetsz akár 3x100 darab 13 amperes dugalj áramkört, szintén nincs pazarlás.
Ha viszont 16 amperes dugaljakat szeretnél, akkor miért kértél 3x16 ampert? Vagy ha így örökölted, akkor miért nem kéred át mondjuk 20+20+10 amperre? (én persze egyből 1x50 amperrel próbálkoznék).
Van olyan érvéghüvely, amin nincs semmi vastagodás, tulajdonképpen csupán egy marhavékony réz cső. Autóiparban láttam használni, de nem biztos, hogy autósboltban kell keresni :)
Ilyen bekötés a klíma beltériben. Szép kis LG volt, klímás az egyben cserélte volna a panelt, sok pénz, sok hét. Aztán abban maradtunk, hogy kiszedi, én felújítom a bekötést aztán visszaszereli.
- műszaki rajz, Berki tanár úr... 10-15 db A4-s előkészített lap, gyöngy dőlt betűkkel, név, fejléc, stb, több órai munka, és általában a harmadát visszadobta...és mondta is, hogy hozzánk milyen jófej (nem szigorú), mert elektronikások voltunk, nem finommechanikások...
- nagy bazi eszterga, részegység magyarázás, tanár véletlen tokmánykulcsot benne hagyta (pont azt magyarázta, hogy nem szabad benne hagyni) és elindította a cuccost.. szerencse volt, hogy nem ment át senkin, a betonon szikrát vetett a kulcs, ahogy pattogott a magasban a lelógó mennyezeti beton elemek között..
Én meg szerintem 2010 környékén írtam is egyről (aztán többről), ami érdekes módon lekonyult és klímás nem akarta javítani, én viszont saját felelősségre meggányoltam. Bár egy kicsit más témakör a fizikája.
Nemrég szedtem szét egy 1987-es gyártású klíma beltérit. Forrasztott sodrott vezetékek voltak a betápban, ilyesmi csatlakozóval. Egyetlen elemi szál se sérült az elmúlt 33év alatt.
van a "pattintós" wago, abból sem lehetne kiszedni? pont tegnap szedtem le egy csillárnál, meg is lepődtem, hogy az eladott lakásban milyen színvonalú volt a szerelés..
(80-s évekbeli lakás, vill hálózat nemrég felújítva, fí relé, babám kínja, tényleg pöpecnek tűnik minden)
Azon szimbólumok egy része a 2000-től 2014-ig érvényes rajzjeles szabvány mellékletében, mint régi jelek szerepelnek (mint például csatlakozónál a csibecsőr és a nyíl), azzal a megjegyzéssel, hogy azért vannak itt, hogy a régi rajzok értelmezését elősegítsék.
nincs, pontosabban nem minden körön illetve nem tudom, hogy kell-e lennie, vagy mi az ökölszabály (?)..
feltételezem, hogy egy világítás kör nem nyom oda a rencernek, ezért felesleges is a 16-s, viszont ha "örökölt" helyzeted van, vetted az ingatlant, akkor addig amíg nem tervezed és húzod újra az egészet, csak gányolás van..
1-2 hónapja beraktak ide egy viszonylag normális tervet, splan7 vagy mi volt a neve a proginak, azt többen is megszakértették.
Nehezítő körülmény még, hogy ha megveszed, és rögtön nem húzod újra, hanem elkezdesz benne lakni életvitel szerűen.. mivel az enyém többszintes, olyanon is gondolkodom, hogy ha lesz eccer villanyóra csere, akkor cseréltetem a fiúkkal az óra, elosztó tábla közötti szakaszt úgy, hogy a pinyóba lesz levíve egyből a bejövő, és ott szépen a felteszek egy falon kívüli új szekrényt, amibe már kb úgy kötögetem majd újra a köröket, ahogy az időm engedi.
"a forrasztásnál a fém kikeményedik és rugalmatlanná válik."
Erről hol lehetne további részleteket olvasni? Valami komoly helyre gondolok, ahol szakmai érvekkel is alá van támasztva, hogy az 1082 fokos olvadáspontú réz hogyan lesz keményebb, merevebb a 250 fokos forrasztás közben.
Ha ilyen helyet nem tudsz mondani, akkor is érdekel, hogy honnan lehet ilyen tudást beszerezni.
"Ónozd be a vezetéket, úgy már be lehet dugni. Örök élet!"
Én is ezt szoktam csinálni, ha nem nyitható rugós WAGOba kell flexi vezetéket bedugni.
Az ónozásnak az a nagy veszélye, hogy egy lágy anyag ami erő hatására "lassan elfolyik", ezért
- nem szabad rábízni elektromos kötés mechanikai terhelését (tilos olyan kötést létesíteni, amit az ón tart össze)
- a kötőelem olyan kialakítású legen, hogy ha az ón "elpárologna" onnan, attól az elektromos kötés megbízhatósága ne változzon (tehát pl rugós kötőelem esetén a rugó képes legen követni az ón lassú alakváltozását, egészen addig, amíg el nem ér közvetlenül a réz felületig)
WAGO esetén mind a két feltétel megvalósul:
- a kötés megbízhatóságáért nem az ón a felekős, hanem egy acél rugó
- az ón lassú deformálódását a rugó képes követni egészen a réz felületig
Tehát ebben az esetben az ón csupán annyit csinál, hogy a bedugás másodpercére egyben tartja a flexibilis vezeték elemi szálai. Amikor (több hónap vagy év múlva) az ón egészen szétlapul majd, akkor az a flexi vezeték úgy fog elhelyezkedni a WAGO belsejében, mintha most egy nyitható flexi WAGOba dugtuk volna bele.
Persze egy gondolkodásból felmentett egybites "szakembernek" mindezt hiába magyarázod, ő csak a kocsmában hallott egymondatos bölcsességetek tudja ismételgetni, jó hangosan és minél gyakrabban, hátha ettől okosnak tűnik :)
És ha eltávolítod a végéről a műanyag bumpszlit? Vagy a vékonysága miatt nem szorítja? Kombinált fogóval még megnyomod, hogy recésebb legyen? vagy rányomni még egy érvéghüvelyt?
persze , teljesen igazad van, nyilván erre találták ki az egyvonalas rajzot (az eredeti kérdésben írtam is, hogy abban megvolt a szimbólum) ugyanakkor nem véletlenül használjuk a "rendes" kapcsolási rajzot is.
Azért is tettem be, amit írtál! A szabvány neve a szimbólum adott könyvtárának a címe. a szabványok ugye nem ingyenesek - csak emiatt nem fogom megvenni :)
Na ezért szeretem a németeket: Az a bizonyos SPLAN 7, amit itt ajánlottatok: az egyik felhasználó feltett kismillió általa rajzol szimbólumot. Ott találtam rá végül dugaszra és aljzatra a mellékelt ábrát. elvileg az IEC EN 61346 szabvány alapján. Elég logikusnak tűnik.
Hát most éppen 6 éve van törvényenkívüli állapot a rajzjeleket tekintve, mert 2014-ben visszavonták a 10-14 évig érvényes szabványsorozatot, és utód nincs.
Ebben a szabványsorozatban az izzó az körben rajzolt X volt.
A dugaszolóaljzatnál viszont a kifelé fordított félkör volt a szabványos, védőérintkező ide vagy oda, az mindegy, nem volt ilyen jelölési lehetőség Egyvonalasnál egy félkör, áramkörös rajznál meg annyi félkör egymás mellett, ahány pólus van.
Így aztán nem csoda, hogy minden szakkönyv kimódolta a saját céljaira megfelelő jeleket, ezzel csak egy baj van hogy legalább akkora jelmagyarázat kell, mint ahány jel van a dokumentumban. Például az NSZFI fejléces Kuti: Villamos rajz című kiadványban az irodalomjegyzék 1981-es szakrajzra hivatkozik. De ez olyan szempontból ne baj, hogy akkor már ugyanaz volt érvényben, mint ami 2003-ig, szóval sokat nem tévedett a szerző. Na, abban a 78-ban kiadott magyar szabványban volt a keresztbe rakott vonal a védőérintkezős aljzatnál.
Egyébként ha valakinél már ott van az a 3 -fázisú fogyasztásmérő, az gondolom azt jelenti, neki 3 fázisra van szerződése. Vagyis ha kér egy bővítést, akkor 25 amperig ebben az esetben is megkaphatja, minden különösebb vacakolás nélkül a 3 darab C25-ös fő kismegszakítőt. Vagy nem?
A számítógép az pont kapacitív. Valamekkora szórása van ezeknek az eszközöknek, nem feltétlenül van köze ennek bármihez is, két, egyforma ponton és időben megszólaló sosincs belőlük.
Váltókapcsoló, vagy ha párban vannak alternatívként ismeretes. De hogy soros......
A lámpa valóban egy X. Ha kör van köré rajzolva lámpatest, vagy izzó. Hogy a csillár miként van jelölve? Az a több X ha több karja van. A körbe rajzolt X két szemben álló cikke fekete színű, akkor jelzőlámpa.....
De akárhány rajzot,szakirodalmat nézel a rajzjelek kissé mindig módosulnak.
4; Mert igy kérte .Régebben ez szokásos volt a 2f . pl sütő , villanyboyler és alakás. de ha bele kell férni a 32 A be akkor az egyfázisra bekötött fogyasztók 10A ről nem fognak működni ....
5
Ma az összesen 32A jár HFH nélkül. Az eloszlása tetszőleges ,-bár a 2A és a 4A értelme kérdőjeles.?
Ehhez kérhetsz éjszakai/kapcsoltban ugyanannyitt mint ami a nappalidon van.
Ha 3X16A nappali --éjszakai szintén3x16A , de a HFH 16A X 3600Ft+ÁFA =73152 Ft
Emiatt találni 20A +6A+6A is meg 20+10+2 is mert az ingyen jár!
ezt az oldalt én is megtaláltam - csak pont az a bajom vele, mint az összes többivel: hiányos és kicsit összevissza van.
Itt van pl ez a lakás tervrajz. Én tudom, hogy nem dől össze a ház, ha nem PONTOSAN a szabványos jeleket használja valaki - de ez mégis egy oktatási célú oldal. Nézd meg pl a csatlakozó aljzatokat: valószínleg ilyen béna volt a rajzprogram, a jobb oldaliak fordítva vannak. Az izzót pedig egyvonalas rajzon - amennyire tudom - nem így jelöljük, hanem egy sima X jellel.
A fogyasztásmérőn meg mintha át kellene mennie a nullavezetőnek is, nem?
Ó, igazán semmi baj nincs vele. Csak éppen arról működött a mosógép, a hűtőszekrény, a vasaló, meg a 2000 wattos indukciós sütő. Ja, meg a porszívó. Általában az vágta le, amikor mosás közben a tulaj porszívózott is. És igen, az emberek nem feltétlenül gondolnak arra, hogy ezeket ne kapcsolják be egyszerre.
6 amper az ugye 1380 watt névlegesen. Nyilván nem fog rögtön leoldani (bár nem is tudom, ennek az őskövületnek milyen karakterisztikája van). Lehet, hogy a falban lévő aluvezeték olvad ki hamarabb.
Egész biztos, hogy a három fázisú villanyóra alatt csak két kismegszakító van?
Igen, bár persze lehet, hogy a harmadik elbújt a plombák mögé :) Nézd, nem hülye vagyok, csak villanyszerelésben tapasztalatlan.
Fázisonként különböző áram-értékek teljesen megszokottak.
Elfogadom, ha így van - de mi az értelme?
Egyébként ha valakinél már ott van az a 3 -fázisú fogyasztásmérő, az gondolom azt jelenti, neki 3 fázisra van szerződése. Vagyis ha kér egy bővítést, akkor 25 amperig ebben az esetben is megkaphatja, minden különösebb vacakolás nélkül a 3 darab C25-ös fő kismegszakítőt. Vagy nem?
Szedd le az egészet és kösd (köttesd) újra. Színhelyesen, megfelelő keresztmetszettel és elágaztatással, aluhoz pasztával, ahol a cseréje nem megoldható. A dugaljat szedd le egy külön tízesre, ha a vezetékezés és aljzatok keresztmetszete, állapota megfelelő, ha nem, akkor külön hatosra. A Bakonyokat pedig ideje nyugdíjazni-és akkor már a két másikat is érdemes újra cserélni. A bojler tízese pedig úgy tűnik, gyakran ver le, a bojler teljesítményét alapul véve, a vezetékezés kialakításától, ellenőrzésétől függően, ha más szervi oka ennek nincs, cseréld le B16-osra.
Ugye jól gondolom, hogy ha kb. ez van most, akkor egy darab 4 pólusú, tehát 3 fázisú 30mA RCD-t kell beépítenem, plusz persze a világítás/ dugalj áramköröket szétválasztani? (25 négyzetméteres lakás). Vagy érdemes emiatt inkább 2 darab egyfázisú RCD?
Azt nem tudom egyébként, hogy eleve PE + N jön be, vagy PEN, mert nem látszik, csak a három vezeték ami a kapcsolótáblához jön, de hogy a kapcsolótáblán újra egyesítették a PE és az N sínt, az biztos...
Tegnap fotóztam (igazából a bojler csöpögött egy ismerősömnél, mielőtt megnéztem, le akartam kapcsolni a biztosítóját.)
Az egészet gondolom még a Kádár idejében rakták össze.
Kis lakás, de mégis túlzásnak tartom, hogy valaki képes volt az ÖSSZES fogyasztót (világítás, aljzat - minden) egy 6 amperos kismegszakítóra tenni. A bojler kivételezett volt: azt egy 10 amperosra tették. Amúgy a lakásba 2 fázis jön be. (Tényleg, ennek mi értelme? Ha pedig már ott van a 3 fázisú fogyasztásmérő, akkor az ELMŰ miért nem 3 kismegszakítót tesz rá? Az, hogy a plombált kismegszakítók egyike C20, a másik C16 normális?
A falba süllyesztetett kapcsolók fém merevítő keretén egyrészt nincs gyárilag kialakított földelési pont , másrészt kívülről nem is megérinthető, ezért nem kell leföldelni. Ha a fém rész üzem közben is megérinthető lenne, akkor valószínűleg lenne rajta gyári földelési pont is, de ha mégsem lenne, akkor is le kellene földelni tudtommal (egy, az EU-nál szigorúbb magyar szabály miatt).
A amerikai ketyere házán viszont van gyári földelési pont, ha ezt nem földeled, azért egy baleset esetén külön felelősségre vonható leszel.
"Persze ettől még nekem (majdnem) semmibe nem kerülne, hogy a null mellé egy zöld-sárga földelési szálat is áthúzzak a dobozba."
Fürdőszobában+konyhában szerintem akkor is vigyél el mindenhova földvezetőt is, ha teljesen biztos vagy abban, hogy soha az életben nem lesz szükség rá. Mert holnap szükség lesz rá :)
"Van ugye a mag meg a köpeny egy optikai szálban, ahol a mag törésmutatója nagyjából 0,02 -vel nagyobb. Emiatt a mono 125/9 um átmérőjű kábel magjában halad a fény"
Ez így igaz, tükör reflexió elvnek köszönhetően működik.
A 80-as évek elején a MOM Optikai kutató laborban fejlesztettük a fény és képtovábbító hazai száloptika gyártást orvosi és ipari endoszkópokhoz.
A képtovábbító szál egy második ólom üveg köpenyt is kapott a külső zavarok kivédésére.
Egy 3*3 mm-es 1m hosszú képkötegben 40 000 elemi szal volt. Ezért egy Ladát agtak az oroszok.
Meg tudnátok mutatni nekem, hogy áramköri rajzon (NEM egyvonalason, azon tudom) hogyan kell szabványosan jelölni egy védővezetékes 1 fázisú aljzatot? Ha már itt tartunk, egy 3 fázisút is.
Eygszerűen sehol sem találom. Relé, motor, kapcsoló... minden van. Aljzat nincs.
Lehet inkább ez a 80as évek vége volt. A budaörsi reptér mellett villamositottak be egy nyaraló övezetet. Ott csináltam vagy 10házat, és adtam át a szolgáltatónak. Lehet, hogy nem Elmű volt, nem ma történt. Viszont Pécelen ismerősnél voltam, és ott a méretlenbe volt családi házon 100mA-es Fi relé a 2 mérő előtt.
„a külső fém ház továbbra is tisztességesen le legyen földelve”
Mondjuk, ilyen alapon majdnem az összes, kereskedelemben kapható villanykapcsoló mehetne a kukába, mert ezek nagy része, hiába a műanyag borítás, mégis csak egy acélkeretre épülnek. És bizony én egészen pontosan sehol nem láttam még olyant, hogy a villanykapcsoló fém részei le lennének szigetelve, ellenkezőleg, a szerelési útmutatások (nálunkfelé legalábbis) azt írják elő, hogy a fali villanykapcsoló szerelődobozában csak egy fázisnak valamint a lámpa felől érkező szálnak szabad jelen lennie, se földnek, se nullnak semmi keresnivalója nincs ott.
Persze ettől még nekem (majdnem) semmibe nem kerülne, hogy a null mellé egy zöld-sárga földelési szálat is áthúzzak a dobozba.
Hát, én akkor ELMŰ-s voltam, ahol én fusiztam, én mindenhová raktam NDK-t (ami azért volt lehetséges csak, mert a rendszer 81-től fellazult, engedték a magánkereskedést, és a maszek kereskedésekben lehetett kapni), de hogy amerre én jártam, arra ELMŰ ezt elő nem írta, az biztos.
"Ezt igen nagy hiba lenne egy európai fürdőszobába beszerelni,"
CE jelölés híján bárki bármit csakis saját felelősségre. De ha IP20-as védettségűnek tekintjük, akkor 180 centi fölé telepítve szerintem nem lesz veszélyesebb, mint bármely más, nálunk is kapható pl IP20-as fürdőszoba lámpa, hősugárzó, ventilátor vagy akármi.
"főleg mivel arról beszélgetünk, hogy ki kellene herélni belőle a vedőföldet valahogy. "
Én arról beszélgettem, hogy a vezérlő elektronika (a belső kis panel) kapjon föld helyett nullát, de a külső fém ház továbbra is tisztességesen le legyen földelve.
Azért a 80-as évekbe is nyaralókba az ELMŰ előirta, sőt sok családi házba is be lett rakva a legendás NDK tipusú. Valamint a Kalocsa szekrények ( felvonulási) kötelező eleme volt. Majd valamikor 1995 körül a vizes, és időszakosan nedves helyiségek védelmébe került bele. Majd 2000 években, az előzőeken túlmenőleg szinte minden dugaljnál kötelező lett.
Régen nálunk sem volt RCD, FI, AVK sok neve van köztudatban. Ez az EU csatlakozás változtatta meg mert átvettük a nemzetközi és EU szabványokat ami már szól erről a kiegészítő védelemről. A szabványt EN 60364 található meg Magyarországon MSZ HD 60364 alatt tették közzé. Ez a sorozat elemei vizes és időszakosan vizes helységek esetén előírta.
Senki nem mondta, hogy az usaban nem használnak FI-t. Azt mondtam hogy nem használnak központi FI-t, illetve náluk sokkal nagyobb a szerepe a védőföldnek.
> Tehát nem sorba kötjük a fogyasztóval, hanem kell neki fázis meg nulla
Akkor olvasd el mégegyszer, mert konkrétan az az egyik nagy ficsöre a cuccnak, hogy nem kell neki nulla...
Ez azért mégsem egy életbiztosítás, úgyhogy csak a legvégső esetre tartogatom az ötletet. De majdnem kizárt, hogy ne lehessen a testet leválasztani az elektronika „földjéről”, ha van egy csavarhúzód és egy drótvágó fogód.
Nem olvastam végig, miket válaszoltak, de én a GRN helyére rákötném a nullát. Persze ekkor úgy kell berakni, hogy semmihez ne tudjon hozzáérni az a része, amire még a GRN rá van kötve.
Az írás márpedig pont azt mondja, hogy a cuccost úgy kell bekötni, mint egy egyszerű kapcsolót. (Plusz a föld, ami az USA-ban adott eleve a – rendszerint fém – szerelődobozban.)
„Persze ma már lehet olyan elektronikát gyártani, amely valóban NAGYON kevés áramot eszik, de pár milliamperre mindenképpen szükség van, ha LED-eket is kell működtetni (egy kijelző led a panelon, egy pedig működteti a kapcsoló SSR relét gondolom).”
Azt a pár milliampert azért szorozd vissza a – legrosszabb esetben – 12VDC/230VAC szorzóval, feltételezhetően, hogy fejjel tervezték meg azt a cuccot. Így mindjárt nagyon bőven 1 mA alatt vagyunk. De persze ez sem garancia, hogy az RCD relé nem fog bekapcsolni, úgyhogy valóban az lesz a járható út, hogy a „földelés” belső szálát kiirtom a fém sínről és külön kivezetem kék szálként. (Ami amúgy mindenképp össze lesz kötve végső soron valamelyik szállal, mert a relé ugye a két fekete szál közé kerül.)
Az usában is használnak hibaáramvédőt. Az írás azt akarja mondani, hogy nem lehet úgy bekötni a cuccost, ahogy egy egyszerű kapcsolót. Tehát nem sorba kötjük a fogyasztóval, hanem kell neki fázis meg nulla.
Valószínűleg elég, ha a házon lévő földelési pontot elválasztod a belső elektronikától és az elektronika földpontját kivezeted egy lyukon (mondjuk kék színű vezetékkel :) hogy ráköthesd a nullára.
A ketyere leírásában szereplő "No Minimum Load Requirement" azt jelenti, hogy a működéséhez szükséges áramot nem a terhelésből lopja, hanem a föld felé küldi. Persze ma már lehet olyan elektronikát gyártani, amely valóban NAGYON kevés áramot eszik, de pár milliamperre mindenképpen szükség van, ha LED-eket is kell működtetni (egy kijelző led a panelon, egy pedig működteti a kapcsoló SSR relét gondolom). A ketyere teljes árama legyen mondjuk 3-6 milliamper, ami persze nem halálos senki számára, de ha a föld felé meglógó áramokat egy FI relé figyeli, akkor előfordulhat, hogy a többi áramszivárgás (pl kapcsolóüzemű tápok zavarszűrői a házban) mellett pont ez a pár milliamper kell ahhoz, hogy ok nélkül lecsapjon. Tehát ha a FI relé elkezd látható ok nélkül lecsapkodni, akkor először ezt a ketyerét gyanúsítanám és állítanám le :)
Másik ötletem, hogy kibelezed és belül elválasztod egymástól az elektronikát és a VALÓBAN földelendő dolgokat (burkolat, fém keret, stb), és az elektronika belső "föld" pontját az igazi földelés helyett egy nullvezetőre kötöd rá. Ezután a működtető áram a föld helyett a nulla felé fog folyni, de a többi felület továbbra is becsületesen le lesz földelve.
> de a mostani házunkban például tutibiztos, hogy nincs ilyesmi.
Kurvagyorsan szereltess be legalabb 3-4 darabot. (kulon a nagyfogyasztokra, vizes helyisegekbe, kerti aramkorokre, egyebekre). Nem tetel egy epitkezesen, de ez menti meg legnagyobb esellyel az eleted...
Ha muszaj lenne ezt hasznalni, akkor lehet feltennem itt a forumban azt a kerdest, hogy vajon mi tortenne akkor, ha
- megberhelem a kapcsolot, es megszakitom a teste es az elektronika nulla pontja kozott az osszekottetest (felteve ha megtalalom es/vagy ezt meg lehet szakitani)
- ha sikerult, akkor siman a testet foldelnem, az elektronikanak pedig bevinnek nullat. Vagy csak siman leszarom a testet es nullat vinnek bele (de ehhez is meg kellene szakitani a femes osszekottetest a test es az elektronika kozott!)
Egyebkent megvarnam mit mondanak a tobbiek (minusz elek), de leginkabb elkonyvelnem pirossal ezt a rendelest es azonnal a kukaba dobnam a cuccot. Betennek helyette valami okos kapcsolot es ennyi.
Nem tudok arról, hogy ilyen típusú érintésvédelmi eszközt használnának Romániában lakóházak védelmére. Román neve mondjuk van (RCD – releu de curent rezidual), és találtam is egy szakcikket, ahol javasolják a beszerelését, de a mostani házunkban például tutibiztos, hogy nincs ilyesmi.
Az más kérdés, hogy ha ez a cucc 220V-ról pár MIKROampernél nagyobb szivárgási árammal dolgozik, akkor szaladjanak el az Erdélyi Gazda gazdaboltba, vásároljanak egy kényelmes fogású ásót és ássák el magukat jó mélyre…
A földelésre nem is kell semmi. A fi relén átmegy a fázis is meg a nulla is, és ha nem ugyanannyi áram folyik rajtuk akkor a különbözet föld fele szökött el és lecsap a relé. Mivel nem direkt a földelővezetéket figyeli így mindegy hogy zöldsárga vezetéken vagy a kádban álló lakón keresztül ment az áram a földbe.
Igen, amíg meg nem találtam az eBay-en ezt a bombaajánlatot. A hátulütő, hogy 5-ös csomagban volt, de amúgy is legalább 3-ra (de inkább 5-re) van szükségem.
Hét sajnos ördögöd van, EZEK TÉNYLEG PONT ENNYIRE HÜLYÉK.
„This device must have a ground because the switch needs it so that it can charge the capacitors in order to throw the relay.”
Mivelhogy megrendeltem már, most kellene a segítséged. Az, hogy földet húzzak a dobozokba, nekem nem nagy ügy, ugyanis pillanatnyilag egészen pontosan 0%-ban van készen a hálózat, magyarán még egy árva drót sincs még sehol behúzva a falba (még a padlófűtésre sincs ráöntve az aljzatkiegyenlítő. Tehát ezzel nem lenne baj. az FI relés dolog ütött szeget a fejemben.
Nem tudom, Magyarországon hogy van, de én nem emlékszem az egyetemről, hogy nálunk, Romániában valamiféle aktív védelmi rendszert tennének a föld fele: van egy biztosíték a null és a terhelés között, valamint a fázis és a terhelés között is, valamint van egy fő biztosíték a fázison (jellemzően 25 Amperes) , ahol bejön a házba az áram s annyi. A földelésen nincs semmi. (De ez jó régen volt, nem a szakmában dolgozom, semmire sem emlékszem már.) A földelés így tudtommal mindössze annyiról szól, hogy a ház körül a földbe jó sok vascölöpöt levernek jó mélyre, hogy minél kisebb legyen az ellenállás a föld felé. Így ha egy eszköz fémburkolata feszültséget kap, akkor a biztosítékot verje ki még jóval azelőtt, hogy az érintésvédelmi veszély fennálljon. De itt 10+ Amperekről beszélünk, nem pár milliamperről, amivel egy vezérlőelektronika vacak tárolókondenzátorát feltöltik.
Tehát egyelőre nem látom be, hogy a plusz egy sárga-zöld földelési drót felhúzását leszámítva milyen plusz problémát jelenthetne számomra ez a rendszer. Még akkor is, ha szarul van megtervezve és a vezérlés képes akár 100 milliampert is felvenni a föld felől.
Erre célzok. Ugye 6 időzítő egyetlen dobozban. És 18 USD + szállítás + vám volt darabja, ami kb. 30 USD alatt darabonként. Nem vennék mérget arra, hogy külön trafókból + bogozgatás + improvizálás stb. épp annyival olcsóbban jönne ki.
De én pl szeretem alkalmazni a Micron TP-2-es kis áramkörét is (4e Ft), kis helyen elfér, ráadásul 12 voltról működik, tehát fürdőszobában is akárhol elhelyezhető (a tápegysége persze legyen magasan vagy másik helyiségben).
"És ez a cucc mégis csak 6 különféle időzítésre képes, nem háromra.)"
Én azt írtam, hogy a három különböző időhöz vegyél három darab időrelét (amelyeket a három eltérő időre állítasz be), szóval ezt a mondatot nem egészen értem :)
Ez tartalmaz egy 8 fokos csiszolású véget és egy 8 fokos előtétszálat.
A 3M törővel kell törnöd és a szálbefogóval nem szabad elengedni hanem törésirány helyesen illeszti össze a csatlakozót az optikai véggel.
Persze mindenhol voltak én vannak balga népek akik nem így csináljak hanem törés után csak simán összedugták, vagy a mégbirkábbja ollóval vágta a véget oszt' nyekergett hogy szar de nem tudja mitől.
Szinte mindenki mára mono módusú használ a kicsi csillapítása miatt. A másik kettő leginkább kis távolságú helyi LAN hálózatokban volt jelen.
Van ugye a mag meg a köpeny egy optikai szálban, ahol a mag törésmutatója nagyjából 0,02 -vel nagyobb. Emiatt a mono 125/9 um átmérőjű kábel magjában halad a fény. Az sem egyenletes sebességgel mert más-más időben ér a végére.
Ezt hívjuk diszperziónak. Ebből is van többféle.
Hegesztéskor a régi cuccok köpenyre illesztettek, ami gond volt, mert nem biztos hogy a 125 um körkörös közepén halad a 9 um mag. Ez ma már nem igy van hanem az illesztés a magra történik. Száltörőből is van legalább két fajta, egy ami merőlegesen tör (kék színű csatlakozó), egy ami 8 fokban (zöld színű csatlakozó) a reflexió megelőzése érdekében.
Végezetül, ha meg tudja oldani hogy magra illeszt és jól összetekeri szigszalaggal lehetőleg hogy UV álló legyen akkor nem lesz semmi baj ... :D
Nem igazán toldásra használják a szerelhető csatlakozókat. Főleg nem úgy hogy fakivágás közben elvágod a levegőben. Ha lehetséges akkor már gyári szereltet tesznek fel.
Ahol az előtét vesztesége száz mW-okban mérhető és teljesen zárt üregben van, nem túl jó ötlet pár W-os hőforrást beépíteni, pláne, hogy a LED-ektől sincs messze az egész. Így lenne belőle 7 (9) W-os körte. :-)
Csak az a furcsa, hogy amúgy ezek a műszerek magát a váltófeszültséget abban a méréstartományban kb 1 V felbontással, illetve 500V tartományon 5% (!) pontossággal mérik...
A különbözeti mérés a teljes skálán történt, kéttekercses galvanométerrel. A hálózati feszültség mérése a szokásos pontossággal történt, előtétellenállás, mérőegyenirányító, alapérzékenység...
..és van még egy lényeges elvi bukfenc. A kapcsolókban lévő glimmek 70-90 V körül megszólalnak. Simán söntölik az előtétellenállásukkal együtt is a zenereket, ha elég kicsi áram folyik feléjük. Vagyis pont akkor, amikor a LED körte hajlamosabb felvillanni, amit meg szeretnénk előzni. Egyébként, a fogyasztóval párhuzamosan kötött ohmos terhelést szoktam látni erre megoldásként a pártíz kOhm nagyságrendben. Az sem olyan szép megoldás, de megbízhatóbban működik.
De hát azt írtad a nehezen kimondható nevű kollégának, hogy tegyen bele zenert, nem azt, hogy ez egy elvi lehetőség. :-) Amúgy az USA vidékén a 200-as zener nem lesz jó. És normális LED-es előtét tengeren innen is meg fog szólalni a maximum 105 Vcs körüli feszültséggel, ami marad rajta.
Kicsit félrevezető ez a nulla nélküli kifejezés. Egyrészt, mert fázist szakítunk meg remélhetőleg, másrészt, mert van ott nulla akkor is, ha nem-csak éppen egy jókora ellenálláson és glimmen keresztül-nem a levegőbe rádiózzuk el az energiát.
Félreértettetek. A kapcsolással, amit itt hirtelen lerajzoltam, csak arra akartam utalni, hogy létezik megoldás arra, hogy ne villogjon egy LED-es lámpa, és nem azért rajzoltam, mert így kellene megcsinálni.
Úgy gondolom, ha én ki tudok találni ilyen megoldást, akkor tán az amcsi mérnökök is meg tudják oldani, hogy ne a védőföld felé folyassanak áramot, hogy működjön az időzítőjük.
Én továbbra is kizárnám, amit írsz: egyrészt ekkora barmok egyszerűen nem lehetnek az amcsik, hogy a föld fele szivárogtassanak áramot, azonkívül az ugyancsak felszerelésre kerülő kínai érintőszenzoros kapcsolók (de a mechanikusak is!) képesek bármiféle lámpatípussal – izzó, halogén, fénycső, de akár LED is – működtetni a kis fényerőjű jelzőledet, hogy éjszaka találd meg a kapcsolót, ha kibotorkálsz pisilni. Pedig a LED-es lámpának aztán piszokul kicsi a szivárgási árama.
Nem látom be, hogy ennél a kapcsolónál – főleg ennyi pénzért – ezt ne tudták volna megoldani.
A kapcsolóra ugye relét fogok kötni, sorosan. Egy sima relé gond nélkül tud annyi áramot szivárogtatni, hogy egy nagyon kis fogyasztású vezérlőelektronika működjön. És ha mégsem, hát istenem, kap még párhuzamosan egy 1K-s vagy whatever ellenállást, de én ezt finoman szólva nem tartom túl valószínűnek. De kiderül majd, amikor megérkeznek a kapcsolók.
Ami a keretet illeti: adnak hozzá, de tipikusan amcsi ízlésű és főleg igényességű darab. Úgyhogy ebből inkább a Legrand sorkapcsolók kerete lesz, pofára talál a méret, ráadásul az esztétikus, az öcsémnek is az van mindenhol a házban, és beépítő doboz is kapható hozzá. A ház új, még nincs benne villany, tehát pont úgy csinálhatom az egészet, hogy nekem jó legyen.
(Megj. Mekk Elek mester úr 7 ezer forintos időreléjére azért befizetnék. Nem tudom, mennyi pontosan a forint, csak román lejben és euróban tudok gondolkozni, de a TME-n kb. 20€ alatt semmit nem láttam. És ez a cucc mégis csak 6 különféle időzítésre képes, nem háromra.)
Előtét és LED-elrendezés kapcsán van akkora variancia, hogy ilyen módon, ezzel a megoldással egyáltalán nem lehet garantálni. Meg azért egy állandóan hálózati feszültségen lévő barkácsnál merüljön fel némi hozzáértés, nem olyan egyszerű ezt jól és biztonságosan elkészíteni nulla közeli rutinnal, szakértelem nélkül. Úgyhogy, inkább ne.
Azt a tized milliméter nyugodtan faraghatod lefelé, ha magának az üvegnek a magátmérője 6-10 EZREDmilliméter. Ezt kell elég pontosan illeszteni, ahogy lentebb már írták.
Szerintem a mai alacsony fogyasztású eszközök képesek működni látszólag nulla nélkül, és nem használják a földet. Ha jól sejtem, ez az eszköz nem is működne, ha nincs rákötve a terhelés, ugyanis azon keresztül kapja a nullát.
Mikor kikapcsolja a fogyasztót, akkor azon a fogyasztón még folyik akkora áram, ami a kütyü működéséhez kell, és néhány dióda elég, hogy bekapcsolt fogyasztónál is maradjon neki feszültség.
Szemüveg, az kell ehhez a melóhoz. Én is akkor jöttem rá, amikor elszakadt a hőmérséklet-távadó műanyagbevonatos kapillárcsöve, én pedig szépen megblankoltam, szorosan összesodortam, gondosan leszigszalagoztam, mégsem működött.
A leirasban volt egy fejezet, ami a programozasarol szolt a kapcsolonak. Ahhoz pedig aram kell, ergo a kapcsolonak is van egy sajat fogyasztasa, ami a fold fele fog tavozni (mivel nincs nulla). Ha szerencsed van, akkor ez par milliamper lesz, ha nem akkor tobb, es nem fog mukodni FI relevel. Legszarabb, ha random fogja lecsapni, mert mondjuk elszivarog ezen a kapcsolon 10mA, plusz itt-ott még egy keves, aztan ha bedugod a mobil toltot, akkor fog lecsapni a FI, es szidni fogod a mobiltoltot :)
A fold egyebkent azert kell, mert az amcsi kapcsoloknak a kerete le van foldelve. Ez a fajta szivarogtatas pedig azert mukodik, mert naluk nem divat a kozponti FI rele.
(ne legyen igazam, de azert majd ird meg a tapasztalatokat ha beszerelted)
A masik szivas, hogy ezt bele kell faragni valahogy a falba / csempebe, ha ezt viszont megtetted, akkor oda tobbet nem nagyon lehet kulturaltan europai szerelvenyt rakni. Apropo, keretet is rendeltel hozza ?
Vannak ilyen cuccaink, szart sem érnek, 10ből 8x...9x rossz lesz.
Pedig ez a "bolti" "jobb","ajánlott" szerszám, az ócó kínaival (ami szintén nem is olyan olcsó mire ideér) 100ból 100x lenne rossz. Kb.
A fény valóban "egyenesen megy", csakhogy az optikai szálban nem végigszalad előre, hanem "pattog" a falakról visszaverődve, és nem egy fényút van, hanem végtelen sebességgel változik a visszaverődés útja, és így a kilépés szöge.
Tehát, ha nem tökéletesen sík és derékszögű pl, amit az a "fejsze" lecsap az üvegből, mári egy fényt szétszóró mikroprizmát tettél a szál végére.
Akkor megy tovább a fény megfelelően, ha amiben továbbhalad, annyira közel van, és annyira kicsi a törési hiba(közel sík felületek érintkeznek), hogy ezt a "pattogást" megfelelően tudja folytatni.
Ez így óvodás megfogalmazása egy nagyon bonyolult kvantumfizikai kérdésnek, de hétköznapi ésszel így fel lehet fogni, mi történik, és miért nem működik, ha a szálat "odaszorítom" a porthoz. Merthogy nem szokott még linkelni sem.
Elméletben igazad van. Gyakorlatban viszont közel nulla a valószínűsége, hogy sikerülni fog (itt tized milliméter hiba már túl sok).
Szólj a szolgáltatónak, hogy új bevezető optikai kábelt kéne csinálni neked, hossza kb 12 méter, mennyibe fog kerülni és mikor tudnának kijönni, ha még ma jönnek, akkor plusz egy karton sör a prémium.
"Vagy pedig a keresőtekercs egy oszcillátor része, és amikor fémtárgy kerül a közelébe, akkor elhangolódik."
A rezonancia-eltolódás mérése a fémkeresés "óvodás" módszere :) nem túl hatékony. Egyébként ebben az esetben is ugyanaz történik tulajdonképpen, amit írtam: a tekercs által létrehozott váltakozó mágneses tér áramot gerjeszt a fémtárgyban, ezen áram mágneses mezeje visszahat a tekercs induktivitására, ETTŐL hangolódik el a rezonancia.
Ezzel szemben a komoly fémkeresők két módszert alkalmaznak:
- két-tekercses módszer: egy "adó" tekercs gerjeszti az örvényáramokat a föld alatti aranyrúdban, egy vevő tekercsen lévő okos kiértékelő elektronika pedig közli az eredményt.
- egy tekersces, impulzusos módszer: az adó és vevő funkciót ugyanaz a tekercs tölti be, időben eltolva: a tekercs először adó üzemmódban beküld egy mágneses impulzust a talajba, majd gyorsan (még mielőtt lecsengenek a gerjesztett örvényáramok) átkapcsolják vevő üzemmódba és indul a kiértékelés.
Persze ha van hozzá eszközöd és toldáshoz használt toldó egység. Nem fogják javítani. kábelt cserélnek az olcsóbb, a kábelt beviszik a telephelyre és ott megfelelő szakember a darabot beméri stb.
Kezdenek elszállni a költségek. Ennyi pézbül már kijön 3 db 7000 forintos időrelé sínre pattintva az elosztószekrényben és 4 db szuper dizájnos (csengő)nyomógomb a törölköző fölé pl egy sorolókeretben.
- az első gomb indíthatná az 1 órára beállított időrelét
- a második gomb indíthatná a 2 órára beállított időrelét
- a harmadik gomb indíthatná a 3 órára beállított időrelét
- a negxedik pedig leállíthatná az aktuális folyamatot (pl tápelvétellel)
De az időrelék (segld-relékkel) indíthatják akár egymást is, így a beállított idők összeadódhatnak, ekkor (a kettes számrendszer kombinációival) mindössze két nyomógomb és két időrelé is elegendő a háromféle időtartam megadásához: első nyomógomb 1 óra, második gomb 2 óra, mindkét gomb 1+2=3 óra
"Egy darálós WC-nél?! Konkrétan semmit sem látsz belőle. Egy fúrógép elreped - attól még nem ráz. Ha egy vizes készülékbe belefolyik a víz, akkor a fefolyás helyétől függően nulla és fázis között bármekora fszültség kerül a víz "másik végére", nem?"
A fúrógép (ha már példa) burkolata külső hatás miatt sérülhet. Bár a konkrét készüléket nem ismerem, a darálós WC vajon milyen külső erőhatásnak lenne kitéve ami miatt megsérülhet? Nincs az a kemény maci.....
A víz behatolása esetére ott a FI relé.
"Ez ugye egy fürdőszoba. A WC közvetlen szomszédsága (mellette a fal) az szerintem 0-ás zóna. Vagy tévednék? Hogy lehet ott egyáltalán csatlakozó aljzat?!"
Ideális esetben a WC nem a fürdőszoba tartozéka. Ha külön létesül szerintem még csak nem is időszakosan nedves helyiség, még akkor sem ha valaki mellé a csempére vizel..... és ritkán is kell konnektor oda.
Feltételezhető hogy ilyen helyre készítették a berendezést. Mint készülékhez tartozhatott használati (és telepítési) útmutató. Benne vagyon hogy csakis szakember végezheti az elektromos bekötést. Az majd eldönti hogy lehet-e vagy sem a fürdőszobában elhelyezett készüléket beüzemelni, milyen zónába tartozik....
Ha a tulajdonos megveszi a berendezést és a villanyszerelő a beüzemelést elutasítja a szabványra hivatkozva, nem fog lemondani róla, hanem addig keres valakit aki majd beköti a kívánságának megfelelően. Mivel a következő 10-20 évben nem történik baleset, a berendezést senki el nem távolítja.
Tudod hogy hány lámpatest útmutatója írja hogy fürdőszobában alkalmazni TILOS? És milyen sok van felszerelve mégis......... Mert a DESIGN mindenekelőtt!!!!
Amúgy ezt a „nem kell neki nulla, de kell föld” problémát nem értem.
Szerintem szó sincs arról, hogy a föld fele terhelne akármit is. A földelés kizárólag biztonsági szerepet játszik, mint a jó öreg Európában (értem én, hogy az amcsik hülyék, de azért épp nem ennyire). A kínai érintéses villanykapcsolók (Livolo, Wallpad etc.) például ugyancsak nem igényelnek nullt, egyszerűen a hagyományos villanykapcsoló helyére kötöd őket, de ettől még a bennük levő vezérlőelektronika simán működik.
Nálam egyszerűen az izzólámpa helyett (magyarán sorba ezzel a cuccal) be lesz kötve egy relé, amelyik kapcsolja a radiátor fűtőelemét és ugyanakkor bontja a keringetőpumpát.
Programozzon Arduinót a Blaha Lujza ilyen egyszerű feladathoz, nekem bőven elég az a kódolás, amiért fizetnek.
Ja, hát a relét semmiképp nem fogom megúszni, és nem is akarom (mert ugye a radiátorvíz keringetőpumpáját viszont ki kell kapcsolni erre az időszakra). Akkor pedig hótt mindegy. Amúgy szó sincs 1000W-os ellenállásról.
A „töredék ennyi” pedig azt jelenti, hogy 90 dollárból tudtam szerezni egy 5-ös csomagot, amire még rájön a szállítás és a vám is, de még akkor is ingyen van.
Jó régen raktak egy trafót mellénk. Tűzte a földmérős ki a helyét,kérdem mit csinál? Mondja a dolgot,hogy ide egy trafó kerül,kérdem és miért az útba (földút),mert ide kell a térkép szerint és kész ő ezt jól tudja. (ekkorra nagyon kicsit de elmérgesült a dolog) és így nem szóltam,hogy pont ott megy egy optikai kábel egyik faluból a másikba,pedig akartam. Nos egy emberke eltöltött jó pár órát mire össze toldta a kábeleket.
gallyazás közben elvágtam a TELEKOM hozzám bejövő optikai kábelét (kb3-4mm vastag). Javítható ez házilag? Legalább ideiglenesen, amíg ki nem ér a szolgáltató szervizese.
Vagy pedig a keresőtekercs egy oszcillátor része, és amikor fémtárgy kerül a közelébe, akkor elhangolódik. Az elhangolódás (frekvenciaváltozás) mértékétől függően lehet következtetni a fém anyagára.
A fémdetektorok pont úgy működnek, hogy "áram alá helyezik" a távoli fém tárgyakat (= áramot gerjesztenek bennük) egy tekercs segítségével. Nagyon leegyszerűsítve: olyan mint egy trafó, aminek a primer tekercse a nálad lévő műszerben van, a trafó szekunder "tekercse" pedig a föld alatti aranypénzben indukálódó picike áram. És amikor már sikerült a távolból áramot csinálni az aranypénzben, annak az áramnak már van mágnesessége, amit mérni lehet egy műszerrel.
Sajna nem. A vasaló zsinórjára tettem, és mikor bedugtam, meg sem nyikkant. Egyrészt a két vezetőben ellentétes irányban folyik az áram, és egymás ellen hat a mágneses tér, másrészt válóáram, és a mágneses érzékelőben nem hinném, hogy lenne egyenirányító...
Viszont van haszna is, megtaláltam vele az elveszettnek hitt Metallika CD-met :) Tehát Metal detektorként működik! :)
A mágnesesség érzékelő a mágnesességet érzékeli. Vannak állandóan mágneses anyagok (pl hangszóróban, fejhallgatóban, stb) és vannak olyan mágneses terek, amelyeket áram hoz létre, ezek a mágneses terek csak addig léteznek, amíg éppen folyik ott áram. A réz NEM állandó mágnes. De amikor áram folyik bene, akkor mágneses tér alakul ki körülötte.
Azért van pl az, hogy amikor egy réz vezetéket akar megmérni vele, akkor az egyik embernek érdekes módon működik a szoftver, a másik embernek meg nem működik, mert az egyik embernek éppen folyik áram ott a vezetékben, a másik embernek meg éppen nem folyik semmi áram ott, ezért azt hiszi, hogy szar a szoftver :) Tehát ha a szoftverrel réz vezetékkel/hoszabbítóval akarsz játszani, akkor gondoskodj arról, hogy folyjon benne áram is.
Nagyon nem szeretem az olyan fellengzős kifejezéseket, mint az "okosotthon" de a te igényeid alapján már szóba jöhet egy ilyen vezérelhető konnektor is.
Amazon Alexa kompatibilis, vagyis ha jól beállítod (és persze a családtagokat beidomítod a megfelelő hangsúllyal történő utasítás adásra), akkor ezt szóban is tudod utasítani, hogy mennyi időre kapcsolja be az áramot :-)
Egyrészt 4,3A-t mond a speckó, nem tudom mekkora teljesítményű a fűtőbetéted, de ez nem sok. (durván 1000W az itteni 230V-al számolva)
Ami viszont jobban aggasztana, hogy nem kell neki nulla, viszont kell föld. Ha jól sejtem akkor alapból a föld fele terhel a saját funkciói ellátásához, ergó jó eséllyel azonnal le fog térdelni tőle a FI relé (usában kicsit másképp csinálják az ÉV dolgokat)
Miért nem csinálsz egy egyszerű logikát egy arduino-val ? Töredék ennyiből megvan...
Csak akad a közeledben komolyabb okostelefon, aztán egy olyan helyet kell megvizsgálni, ahol biztosan tudod, hol a vezeték a falban.
Érdemes megnézni, hogy érzékenyebb-e, ha az adott vezetékben folyik is az áram, vagyis a hozzá tartozó konnektorba be van dugva egy nagyobb fogyasztó (kenyérpirító, szendvicssütő, vasaló), mivel ha jól értem, akkor a telefonban lévő iránytűt használja, és az áram járta vezető nagyobb elektromos teret csinál maga köré.
(Hazaérek én is le fogom tesztelni, már csak kíváncsiságból )
Van egy ventilátoros,szellőztető,és fűtő készülékünk ami ezt tudja, de azt ne kérdezd hogy milyen elven van megoldva. De hogy azt a vezérlést külön lehet e kapni, azt nem tudom. Ha érdekel megkereshetem a típusát.
Ezek a mini trafók csupán 3-4 centisek, kérdés, hogy a wattja elég-e a vezérlés számára (a 110 volthoz persze nem a kimenti 2x6 voltot kell használni :) hanem a primer oldal fél-feszültségű kivezetését autotrafóként):
70 USD. Tényleg nem 2 forint, de egy rendes időzítő relé nem lett volna nagyságrenddel olcsóbb. És ez legalább piszokul jól néz ki. Csak lássam, hogyan tudom megszerezni. Kösz a segítséget mindenkinek!
Na, erről beszélünk, eftársak. Mármint a 12 órás változat.
The PTS units are powered from 120/277 VAC (optional 347 VAC) and are intended to switch a line voltage lighting load or small motor load (see specifications).
Csak attól tartok, ez nem lesz 2 forint, ahogy kinéz.
A vezérlő kapcsrajzát kéne látni. Lehet, hogy a belső tápegysége csupán egy egyszerű kondenzátoros feszültségosztó. A kondenzátorával sorba kötsz egy másik ugyanolyat és máris átalakítottad 220 voltosra :) nem kel trafó sem.
"3 előre programozott időt + egy vészkikapcsolást"
Ha csak pár másodpercről lenne szó, akkor egyetlen filléres komparátor IC-vel meg lehetne oldani :) de ennyire hosszú idők esetén sajnos már számláló kell.
Ebben mondjuk van valami. Minimális teljesítményű trafó –> vezérló –> 110V-os minirelé. És a relé kimenetét úgy terhelem és akkora feszültséggel, amekkorával akarom. Lehet, hogy tényleg elférne a dobozban.
"Pont ez az, amit magyarul gányolásnak hívnak. Falba süllyeszteni egy 100 V-os trafót"
Ha csak 2-3 wattos, akkor igen kis méretű, talán elfér mögötte a kapcsoló panel dobozában. Ráadásul nem muszáj trafónak lennie, lehet az egy mezei kondenzátoros feszültségosztó is.
De ha túl nagy is, nem muszáj a trafónak is a fürdőszobában lennie, lehet az a fal túloldalán, a padláson/pincében, vagy akár tíz méterre onnan a főelosztóban is.
Amúgy nem teljesen értem, hogy hogyan gondolod. Ha jól értem, az a cucc nem egy földfüggetlen relé, a vezérléshez is 120 V kell, meg a terhelésnek is a 120 V-ot kell szeretnie. Ezt egyetlen trafóval hogyan oldod meg, ha egyáltalán?
Mondjuk, az is megoldás lenne, ha a relé 3 különböző, előre beállított időzítést tudna, és akkor egy 4 nyomógombos panellel (lehet kapni az Aliexpresszen) 3 előre programozott időt + egy vészkikapcsolást tudnék szimulálni.
Lehet, hogy elég lenne egy mindössze 2-5 wattos trafó (ami csak a kapcsolót látja el energiával) meg a kapcsoló kimenetére egy relé/SSR, ami a 230V-os fűtést kapcsolgatja.
Persze ha már trafó meg barkácsolás meg extra dobozolás, akkor már nem vagyunk messze a százféle ebay-es időzítő áramkörtől sem :)
Pont ez az, amit magyarul gányolásnak hívnak. Falba süllyeszteni egy 100 V-os trafót, na, oda tudni kell. de lehet, hogy tényleg nem lesz más megoldás, hacsak nem szerzek valami kis, elegáns relét, ami pont azt tudja, ami ide kell.
Ja, és azért lenne faszább az EU verzió, mert annak nem ilyen hülye, hosszúkás, hazai dobozba nem találó formája lenne.
Tudtommal a szabvány azt mondja, hogy CE jelölésű és IP20-as védettségi fokozatú elektromos ketyerét SZABAD felszerelni/alkalmazni fürdőszobában. Persze nem lehet akárhová, vannak megkötések (pl minimális magasság, oldaltávolság, stb).
A garancia persze lehet, hogy ugrik, de azt ne kevejük össze az életvédelemmel.
A villanyszerelőnek az eszköz telepítéséhez nem kötelessége elolvasni a termék leírását. Kötelessége elolvasni a készüléken lévő összes rá vonatkozó jelölést (CE megvan-e, kettős szigetelésű-e, IP fokozat, feszültség, áram/teljesítmény) és ennek ismeretében a szabványoknak megfelelően elhelyezni/felszerelni.
Igen, eredetileg pont ez volt az elképzelés, és most is legszívesebben ilyent szeretnék. Egyetlen gombnyomás és csá.
Természetesen 230 voltosat, mert ezek sajnos *M*I*N*D* amerikai szabványúak, azaz 110 voltosak, egytől egyig. (Egy teljes napot töltöttem a kereséssel, még Kínában se gyártanak 220-ra. ☹ )
"Szomorú, hogy ezek szerint csak én vagyok ennyire lusta. :D"
Ezt nem értem.
"Egy szó mint száz, ez azért kicsit kényelmetlen."
Egy csuklómozdulat (tárcsa elfordítása) kényelmetlen, de háromszori gombnyomás bezzeg kényelmes?
Az lenne igazán kényelmes, ha a szárító tetején kialakítanál egy nedvesség-érzékelő sávot, ami egyrészt automatikusan érzékelné, amikor rádobod a vizes törölközőt és elkezdene fűteni, másrészt automatikusan leállítaná a fűtést, mihelyt megszáradt. A megszáradás pillanatában a nappaliban megszólalhatna egy gong, majd szőke női hangon: "A törűköző megszáradt. Jöhet a következő fürdőző" :)
Szomorú, hogy ezek szerint csak én vagyok ennyire lusta. :D
Amúgy a lusta emberek vitték előre a világot, pl. az a fickó, akit odatettek, hogy az első ipari gőzgép szelepeit nyitogassa és csukogassa, hamar megunta a cuccot és gyorsan feltalálta a mechanikus szelepvezérlőt.
Egy szó mint száz, ez azért kicsit kényelmetlen. Nem beszélve arról, hogy az egész cucc a falba lesz ágyazva, a táplálással együtt, sehogy nem néz ki a fürdőszobában egy konnektorba dugott radiátor.
A készülék biztonsági tudnivalói • A visszaszámláló időzítőt csak száraz beltéren használja. Ne szerelje fel vizes helyiségekben, fürdőszobában, mosókonyhában vagy a szabadban
villamosmérnökit végeztem ugyan, de erre azért nem tudnék kapásból válaszolni.
Komolyabb helyeken (TME, Mouser stb.) nagy választékban lehet olyan időreléket kapni, amelyek akár tucatnyi különféle üzemmódokban működhetnek (időzített bekapcsolás, kikapcsolás stb.), de pont azt az üzemmódot, amire nekem szükségem lenne, nem nagyon találom.
A fürdőszobában olyan törülközőszárító radiátor működik, amelyik hagyományos, vízkeringetéses módon és elektromos fűtőszállal is képes egyszerre fűteni. Természetesen az utóbbi csak rásegítőként jön szóba (pl. egy törülközőt hamar meg kell szárítani), de ha az elektromos rásegítést valaki bekapcsolja pl. „csak” fél órára, az hótziher, hogy úgy is fog felejtődni. Így nyomógombos (csengő-) kapcsolót tennék, egyet arra, hogy 30 percre bekapcsolja az időrelét, a másikat a „vész”-kikapcsolásra. De az lenne az igazán jó, ha inkább minden impulzus 30 perccel növelné az időtartamot, így pl. ha 3× megnyomnám a 30 perces kapcsolót, akkor 180 percet maradna bekapcsolva a fűtőszál. Létezik ilyen üzemmód valamilyen relén, vagy ezt magamnak kell megcsinálnom? Köszi!
Az, hogy a horony kialakítása milyen stílusban történt, az villanyszerelőként eltérő. De ha a kötődobozból vízszintesen indul el a cső és a másik kötődobozba is vízszintesen érkezik meg, akkor ha nem is biztos, de igen valószínű, hogy kb azt a magasságot tartotta a két doboz között is.
Gyakorlott profik ilyen helyeken a fúrógépet nem pörgetik+nyomják mint egy eszelős és a fúró hangjának megváltozásából meghallják (többnyire, ha nem is mindig ;), ha villanycsövet ér a fúró hegye. Persze ehhez olyan ütvefúrógép is kell, ami lassú fordulaton és enyhe nyomás közben is hajlandó ütni.
50 -es években épült salakblokkos ház, a problémám 6db tiplit kéne fúrnom mennyezet alatt rézcsőtartó bilincsnek ,de pont ott megy az áramkábel nyomvonala legalábbis kötődobozban úgy látni ,kérdésem régen, hogy vitték a nyomvonalat ennél a fajta blokknál ,mert ugye üreges könnyen törik, simán ráfogatták valahogy és azt a vakolat eltakarta,vagy két sor között csináltak neki helyet ,vagy hogy?Félek hogy elfúrom a vezetéket és ,akkor jön a vésés, idegeskedés ,már nézegettem fal detectort is ,de én nem bízok benne pedig nem is a legolcsóbbal szemezgettem Bosch GSM 120.
"Az üzemen belüli nagyobb veszteség és feszültségesés árán"
Ha nagyok a távolságok (pl több különálló épület), akkor hosszú távon talán olcsóbb lehet egy nagy központi helyett több kicsi fázisjavító-pontot kialakítani, elosztva.
"fénycsőarmatúrák, motorok, javarészt induktív irányban toltak fázist, manapság a korszerű fénycsőelőtét is kapacitív irányban tol a motort kezelő inverterrel/frekvenciaváltóval együtt"
Optimális megoldás, ha közös villanyóráról meg egy CNC üzem és egy irodaház jósok számítógéppel. Az egyik inkább induktív, a másik főleg kapacitív fogyasztókat alkalmaz :)
