a burj dubai 800 méter magas lesz, a homokra nem építhették
sebaj, 192 db, egyenként 1.5m átmérőjű 50 (!) méter mély vasbeton cölöpre öntötték az 500.000 tonnányi épületet (jó, csak 550 méterig beton, utána acél)
Jah, így már értem. Mert van izlésük, és aszonták, hogy igaz, egy kicsit drágább lesz, de talán szebb is. Ha megnézed a fotókat, látható, hogy ott is van olyan részlet, ahol (legalábbis ebből a szögből) kiírható lennne:
"Nem hiányzik innen egy hegy?"
Egyébként nem kell Budapest miatt szégyenkeznünk. Nekem speciel Prága a kedvenc európai városom, de a prágai barátaim meg Budapesttől vannak lenyűgözve, ahogy sok más külföldi barátom is. Elsősorban a hidak, meg a vár, Citadella, Parlament, meg az egész város fekvése, ami igen egyedi, nem túlzok ha azt mondom, a világon.
Dehát mi már megszoktuk, nekünk nem jelent semmit. Ezért szeretünk fanyalogni, meg bezzegezni. A cseh meg idejön, és meglepődünk, hogy nem tudjuk lerángatni a Citadelláról. Ja, és azt mondja, milyen kurva jó autópályák vannak nálunk.
Na ez érdekes. Az általad megadott linken is látható olyan alagút ami...
"Ha 100 méterrel arrébb rakják, nem is kell alagút"
A kényszer nagy úr, mint látható. Szóval mi itt könnyen pofázunk, hogy a hülye mérnökök csak kunsztolnak, vagy biztosan a korrupció miatt kell olyan drága megoldás.
Én elmentem a köröshegyi híd sajtószobájába, és mindent alaposan megnéztem, és rengeteget kérdeztem. beszéltem a köröshegyiekkel is, mert kíváncsi voltam. Ezért mondom, nem biztos, hogy az a viadukt ördögtől való lenne.
Ezzel kapcsoltban lenne még egy érdekes információm. Gondolom sokan nézitek a natgeó, stb. csatornákat. Nos ott nem egyszer látni olyan hídépítést, pl. Missisippi felett, ahol a pillérek alá elöször cölöpöket vertek, mert a talaj túl laza volt. Nos köröshegyi híd sajtószobájában szerényen mutatta az ott lévő hölgy, hogy a híd minden pillére alatt, nem is tudom már hány cölöp van, vagy 20 méter mélységben leverve.
Aztán tudjátok-e hol van Mo leghoszabb hídja? Az M7-esen, Ordacsehi és Bkersztúr közötti szakaszon. A bboglári tévések végig forgatták az egész építkezést. Gyakorlatilag mindennap ott voltak. Az egyik srác mesélte, hogy amit ott az építők szoptak, az világcsúcs. Gyakorlatilag egy jó hosszú szakasz, vagy 8 km cölöpökön áll, mert a mocsáron vezetik keresztül az utat.
MCK. Nagyjából havonta megnéztem (bringával) mit csinálnak. dumáltam a melósokkal is. Na ott is vannak érdekes, ma már nem látható megoldások, mert sok mocsaras területen megy át, meg a vasút felett Pécelnél átívelő szakasz sem piskóta. Komoly teljesítmény volt ott az alapozás.
Még egyszer: A lösz nem teherbíró. Hiába van néhány hely, ahol szépen megáll, de egy ap.-nál nem az a cél hogy szépen megálljon, hanem hogy elbírja azt, amit ráépítenek. Ezt nem tudja.
Azt meg nagyon szép olvasni, hogy a lösznél csak arra kell vigyázni, nehogy vizet kapjon... Még a végén kiderül, hogy száraz lösszel szoktak gyémántot csiszolni... (Tudom, itt csúsztattam egyet, mert ez nem hangzott el) Szóval: a száraz lösz is lösz, annak minden rossz tulajdonságával (instabil, lukacsos szerkezet).
Most jótól kérded. Mint amikor két vak beszélget a fehér színről. Hát tudod, fehér, mint a tej. :-)
A löszfalat lyukacsos betonkockákkal erősítik, mint az M7-esen. Olyanok, mint a zsaluzó beton. Biztosan van ezeknek szabatos nevük. A lyukakban meg kinő a fű, ami megfogja a talajt. Az alagút meg betonnal van kibélelve.
Azt olvastam valahol ,hogy a lösz a legelátkozottabb talajféleség. Mikor száraz, akkor a legfinomabb por, nincs tartása, ha megbontod. Ha vizet kap, a legmodernebb tank is elakad benne. Ha megfagy, olyan, mint a beton. Szóval szemét anyag.
Viszont a mint termőföld, zseniális. Ezért ilyen jó ízüek a magyar mezg. termékek.
Technikai szempontból valóban érdekes a képeken lévő megoldás, egy technokrata még szépnek is mondaná, esztétikailag viszont nem tartom nagy durranásnak. A kényszer szülhette ilyennek.
képzeld el milyen látványosat lehetne építeni a budai hegyekben... már csak ezért is oda járnék kirándulni... :-)))
A kanyar egyébként egy érdekes kérdés volt a köröshegyi hídnál is. Mert ha keletebbre rakják, akkor kisebb híd is elég lett volna. Csakhogy akkor élesebb (vagy több) kanyar kellett volna Zamárdi után, és hoszabb bekötő utak. Én büszke vagyok a végeredményre
oda speciel nem kellett volna semmilyen völgyhíd, csak egy kis hidacska a séd felett... :-(((
Vagy a dunaujvárosi híd is szép. Nem?
ha 10km-rel feljebb építik, mint városi hidat, akkor aztmondom, ok...
azok is löszben vannak. ott nem "mászik el" az út alól?
én azt olvastam, hogy szárazon teljesen kóser (magas falakban is megáll, lásd: löszfal), arra kell vigyázni, hogy ne kapjon vizet, mert akkor kakukk...
Még egy dolog eszembe jutott, az alagutakról és magas, hosszú viaduktokról. Abban biztosan egyetértünk, hogy az útépítés hatalmas kompromisszumok eredménye. Nem tudom hányan laktok kertesházban, de amikor a kerten belül kell valami járdaszerüséget építeni, ott is felmerül sok kérdés, mennyibe kerül, mennyire jó és mennyire szép, elegáns a megoldás. Szóval ez utóbbi szempont is lényeges lehet, még egy autópályaépítésnél is. Igen, lehet ez, meg ez a megoldás drágább vagy olcsóbb, de az eredmény elegáns, büszkék lehetünk rá, nem úgy mint a magyar narancsra, kicsi, sárga, savanyú de a miénk. Ha egy pusztán célszerü, olcsó pályát építünk, még vagy 50 évig (ha nem tovább) fogjuk nézni, vagy szidni valamiért. Igen, a magyar pályák sokszor drágák, de nagyon jól autózhatók és szép szakaszaik is vannak. Pl. újabban az MCK Pécelnél. Gyönyörű!
Ha sok sok kurfli van benne, emelkedők, lejtők, stb. az ember utálni fogja. A kanyar egyébként egy érdekes kérdés volt a köröshegyi hídnál is. Mert ha keletebbre rakják, akkor kisebb híd is elég lett volna. Csakhogy akkor élesebb (vagy több) kanyar kellett volna Zamárdi után, és hoszabb bekötő utak. Én büszke vagyok a végeredményre.
Mindenkinek kurvára tetszik a Megyeri híd, pedig biztosan lehetett volna olcsóbbat is építeni. Vagy a dunaujvárosi híd is szép. Nem?
Laci, gondolj arra, hogy a sima gerendahidat is tulajdonképpen megszóltad.
A löszről. Ez most nem az M6-al kapcsolatos. A családban volt egy mérnök, a Magyar Aszfaltnál dolgozott. Ő mesélte, vagy 25 éve, hogy löszre olyan utat építeni, mintha a vízre fektetnénk. Igen gondos alapozás kell neki, mert a lösz elmászik, elvándorol az út alól, és az út szószerint eltörik.
Kis hazánkban nagyon sok olyan talaj van, amely alkalmatlan töltésépítésre.
persze... ilyen pl. a tőzeg... :-)
Vagyis a kiveszem innen, beteszem oda módszer nem alkalmazható. Sehogy sem. Még sok pénzért sem. Az M6 alagutas részén különösen ilyen a lösz.
hát a szakmai forrás, ami az alagutas változat mellett érvelt sem mondta, hogy nem használható a lösz, csak azt, hogy laposabb rézsűszög kell, meg hosszú konszolidáció a töltésnek, amit nincs idő kivárni, hiszen kultifővárosi banzáj lesz...
Hát Mezőcsáton frissen meglepett, hogy valamilyen EU támogatásból a város összes utját leaszfaltozták, a szegélyeket megcsinálták, sőt a régi aszfaltos utak közül is többet megcsináltak újra. Hát itt Pest megyében meg ez álom marad még Monoron is.
>szépen be kell építeni a töltésbe, és ha ügyesen számolt a tervező, akkor az összes kitermelt anyag beépítésre kerül...
Feltételezem, hogy értenek hozzá és kiszámolták. De megint vissza kell utaljak arra a porblémára, hogy nem lehet nyakló nélkül töltögetni, mert kell a vadaknak a szabad átjárás, és a vizeknek is az átfolyás. Ha ránézel egy geo térképre, akkor láthatod, hogy azon a környéken igen fontos a vizek átfolyását biztosítani. Ezért a 2. pontban lévő válaszod nem ül, mert nem megakadályozni kell, hanem szabad folyást engedni.
Ott van Gemenc, ami egyik ékkövünk. Meg más nemzeti parkok is a környéken. Szóval nem eccerü a dolog.
Vajon mennyiért visznek el 20 m3 földet 60-100 kmre? Fogalmam sincs, de mondjuk 20 ezer fittyért. 350 ezer fuvar esetén (450 ezer fuvar - 100 ezer fuvar) ez 7 milliárd forintot jelent. De lehet, hogy szerényen számoltam.
Valszeg mi, akik itt írogatunk általában csak fél információkkal rendelkezünk, meg nem is értünk hozzá, csak érdekel a téma. Nálunk még jobb helyzetben lévők sincsenek teljeskörüen informálva. Ld. ÁSZ. Szerintük a köröshegyi völgyhíd felesleges volt. Volt szerencsém ott lakó emberekkel beszélgetni, és elmondásuk szerint, a folyamatos ellenállás miatt, nem nagyon volt más választás. De ez már egy más téma.
Laci, már megint bele kell rondítsak az idillbe... :-) Persze nem csak neked szól, de erről már volt itt egy kör, láthatóan mindhiába.
Kis hazánkban nagyon sok olyan talaj van, amely alkalmatlan töltésépítésre. Vagyis a kiveszem innen, beteszem oda módszer nem alkalmazható. Sehogy sem. Még sok pénzért sem. Az M6 alagutas részén különösen ilyen a lösz.
A másik: a "patakvölgybe egy jó nagy átereszt, aztán töltést rá" "módszer" is sok esetben ott dől meg, hogy a patak melletti részen, ahová csak néha öntött ki a víz, nos ott sincs semmi értékelhető teherbírása a talajnak (ez lehet egy többszáz méter széles völgyfenék is). Vagyis a szántóvető paraszt traktorja még oké, de egy ap töltés nem oké. Ilyenkor jön a híd, amit cölöpökkel alapoznak, az meg eléri a mélyebben lévő, teherbíró rétegeket.
És mindezt úgy írom, hogy nem ez a szakmám.
A harmadik: Az M6 alagutas nyomvonalával nekem is alapvető bajaim vannak, ezt így én sem tartom jónak, tehát nem akarom a sz*rt védeni.
Neked nagyon okos hszeid szoktak lenni, zöme nekem is tetszik. Amikor ezt az alagút dolgot kitalálták, akkor én is azok közé tartoztam, akik nem értették az egészet. Aztán alaposan utána olvastam mindenhol, és be kellett látnom, hogy valóban praktikusabb megoldás, mint a bevágások létesítése.
Mégegyszer felsorolok neked néhány érvet, amelyek az alagút mellett szólnak.
1. 9 millió köbméter, az annyi mint 3000 km hosszú, 3 méter széles, 1 méter magas gát. Gyakorlatilag körbe lehetne keríteni az országot. Ezt a mennyiséget képtelenség lett volna 60 km-es körzetben elteríteni. Ne beszélve arról, hogy 9 millió m3, 20 tonnás kocsikkal számolunk, 450 000 fordulót jelentene. Számold ezt ki, időben, fogyasztásban, logisztikában, stb. Az alagút- és hídépítéssel kb. 2 millió m3 földet kell elszállítani.
2. A patakokat, ereket mondtam, ehhez még az is hozzátartozik, hogy az áteresz az nem elég, mert ezek a patakok brutálisan meg tudnak duzzadni, gyakorlatilag helyet kell nekik biztosíítani.
3. Vadban gazdag vidék, sokkal kevesebb vadátkelőt kell építeni.
4. Rengeteg termőterület megy veszendőbe a bevágásokkal.
Volt olyan változat is, ahol bevágások lettek volna, sokkal többe kerültek volna, mint a jelenlegi megoldás.
Nagyon szerencsétlenek a domborzati viszonyok, olyan mint egy hullámzó tenger az egész.
Az egy egészesn más dolog, hogy szerintem az M6-os a legkevésbé fontos pálya. Az M4, vagy M8, stb. sokkal fontosabb lenne.
a koncepció az, hogyha mende-sülysáp délről van kerülőzve (kedvezőbb terepviszony, mint az északi kerülés, és nem tájvédelmi körzet), akkor célszerű továbbra is délen maradni, és csak káta előtt kanyarodni jászberény felé...
