Azt reméltem, hogy BJaca le fog csapni a magas labdára.
5 kilowattos inverter és 5 kilowattnyi napelem = 5500 kWh/év
Az annyi mint 460 kWh/hónap
az annyi mint átlag 17.000 forintos havi villanyszámla
Tehát elmondhatjuk, hogy akinek a havi villanyszámlája csak ritkán lépi túl a 17e Ft-ot, annak nem mudszáj három fázisú napelemes inverterre költenie a pénzét, elég neki az egyfázisú is. De ha hozzácsapunk egy kis túl-napelemezést, akkor a dolog valószínűleg működik akár jóval 20e Ft feletti villanyszámlával is, reális tapasztalati értéket hozzásértő tudna mondani.
Persze mindezt csak az teheti meg, akinél a villanyóra alatt van legalább 1 db legalább 25 amperes kismegszakító.
A FI relék annyira kicsi áramokkal működnek, amelyeket egy átlagos lakatfogó nem képes sehogy, vagy elfogadható pontossággal megmérni. Azok a lakatfogók, amelyek kb 1 milliamperes pontossággal képesek mérni, azok viszont elég drága jószágok (50-100e Ft).
Ráadásul ezek a FI lecsapási folyamatok tized/század másodperces időtartományban játszódnak le, miközben a legtöbb lakatfogó kb fél másodpercenként mér, tehát ha van is 1mA pontosságú műszered, a nyomozás idejére valószínűleg ki kell iktatni a FI relét, mert lecsapódik még mielőtt a műszer bármit is észrevenne.
Tehát ezzel az egyszerű lakatfogóval valószínűleg lehetetlen a FI relé lecsapkodásának okát kideríteni. Csinálj 2-3 milliamperes áramot, mondjuk egy ellenállással és ha a lakatfogód kijelez valami nagyjából értékelhetőt, akkor van remény.
Van 140 négyzetméter lakás 4 darab kismegszakító , szóval 4 fö áramkör. Bonyolult mert le kell hozzam a szálakat a szekrénybe s az elosztódobozt föl kell tegyem régi bíztosítéktábla helyére . Le kell szereljek mindent. S egyesével vissza. A kutba is volt búvárpumpa vezetékek még ott vannak. Ott is lehet gond.
A sztori eleje, egy hete irtam hogy bekötötték 5 hóbao ügyibtézés után a háron fázist. Viszont a méröszekrénybe beépített fi relé oldott le amint kaocsoltam fel a kismegszakítót a lakásban.
Na végre. Tegnap hívott a villanyszerelö bolt hogy megérkezett a lakatfogóm. Ma el is hoztam, olyam közép árkategoriásat választottam .EM 305
Ja és azért is mert olyan makitás .(kék😀)
A neheze most kezdödik .Ma délutánomat arra szánom hogy a neten utánanézzek a szivárgó áram mérésének, a lakatfogó használatának.
Aztàn holnaptól ahogy idöm engedi elkezdem áramkörönként az ellenörzést , bekötést.
Mivel mostanig nem volt fi relé nem volt semmi probléma most pedig a védöföldet szét kellett kötéseket szedjem hogy egyáltalán áramom legyen a lakásban. Az is lehet hogy valahol a nulla össze van kötve a védöföldel vagy több eszközöm is szivárgó áram szivárog :). Nem tudom kifejezni magamat korrektül.
Hamár ott voltam a boltban egy csavarhúzót is vettem .
Van előírás arra, hogy egy helyiségben (v. épületben) hány áramkörnek kell lennie?
Valamelyik nem túl régi szakkönyvben olvastam nemrég (csak már nem tudom, hogy melyikben), hogy szobában (hálószoba, nappali) minimum 2 áramkörnek KELL lenni, hogy a világítás köre külön legyen. Nem tudom, hogy ez jogszabályi előírás e, vagy csak műszaki ajánlás.
Van egy lépcső feljáróban lévő lépcsővilágításom, LED fényekkel.
Amiatt, hogy amikor lekapcsolom a fényeket, ne legyen a halvány LED fény, a nullát is megszakítja most egy dupla billenő kapcsoló (1 nyomógombbal), és ezt váltókapcsolóként a lenti szintről is és a fenti szintről is lehet kapcsolni.
Szeretném kicserélni a kapcsolóimat, a Livolo-nak az érintőkapcsolóira, viszont, a Livolo-nak 1 olyan kapcsolója van, ami megszakítja a nullát is, de ezt nem lehet váltókapcsolóként bekötni.
Hogyan lehetne megoldani a problémát, úgy hogy ne kelljen egy Livolo dupla kapcsolót bekötnöm, és egyszerre kapcsolgatnom ahhoz, hogy a fázist is és a nullát is megszakítsa?
Az a megfejtés, hogy egyedül csak arra kell figyelni, hogy a napelem-csoport soha ne lépje túl azt a maximális feszültséget, amit az inverter bemenete még el tud viselni tönkremenetel nélkül. A többit már az inverter megoldja.
Tehát aki túl szeretné napelemezni a rendszerét, az olyan invertert válasszon, amelyik jó széles feszültségtartományban képes dolgozni.
Hogy tényleg kidurranhat az inverter bemenete. Van ott egy megadott VDCmax feszültségérték. A sorbakötött napelemek üresjárati feszültsége ezt a feszültséget nem haladhatja meg. Aztán van egy Imax is, hogy ne lehessen ész nélkül párhuzamosan kötött napelemeket sem rákötni.
Szóval határok vannak. Ha a határokon belül maradunk, akkor nem lesz baja az inverternek (ahogy a bojlerre is rá van írva, hogy max víznyomás 8 bar)
Mondanám, hogy a többiből is újat, ne ezen spórolj... viszont annyiban érthető az ilyen történő gyűjtés, ha kimegy valaki terepre, jellemzően nem a legújabb cuccokkal találkozik, hanem össze-vissza mindennel, és az se ritka, hogy szar valami, fel kell ismerni a hibás működést.
Akkor kell feltenni, ha az 1kWp nem hozza az 1100kWh-t, mert olyan a tájolása.
Például 3kW-os invertered van, meg 3kWp napelemed, de csak a nyugati tetőre tudod felrakni, és éves szinten csak 3000kWh-t termel. Ekkor felraksz még két napelemet.
Ekkor lesz olyan, hogy a napelem-mező néha 3500kW-ot le tudna adni, de az inverter vágni fog, mert csak 3kW-os, viszont gyengébb napsugárzásnál többet fog termelni, így meg lesz az éves 3300.
Szerintem keversz valamit. A kWh/kwp az a napelemekre vonatkozik, nem az inverterre.
Ha egy rendszerben van 1kWp napelem (4db 250W-os), és csak 1000kWh-t hoz, akkor ha ráteszel még egy táblával, akkor már nem az 1kWp fogja hozni az 1100-at, hanem az 1,250. Így megint borul a matek.
Akkor a korábban megadott kWh adatok nem jók, mert abból a nagyobb Ft/hó összeg jön ki havonta. (vagy esetleg a húzósabb éves elszámoló számláról elfeledkeztél)
HA az éves kWh kevesebbb, akkor viszont kevesebb napelem kell, ami kisebb törlesztő is.
De a kisméretű rendszereknél már valóban gyorsan elfogy az előny. És nullás lesz a buli vagy még rosszabb. Pláne, ha a drágább SolarEdge cucc kell...
----
Az éves áram fogyasztásod viszont alighanem nőni fog a jövőben, hisz a villany a jövő energiája.
Alighanem az áram is nőni fog a belátható jövőben, nem is kicsit. (Paks-II, zöldenergia, bérnövekedés, CO2 csökkentés, e-autózás)
Avagy nem bitos, hogy szigorúan csak a jelenlegi fogyasztást kell mérelgelni. Egy 20 éves távlatú tervezgetéskor.
Ki is fogom rendesen. Mert az egy rémálom ami ott van.
Még szerencse, hogy 1x32-ig ingyenes. Úr isten, én mit fizettem 3x32ért plusz az első fázison 8 amperért. Sok pénzt kilehet cseszni 40 32 és 32 amperra.
Annyit helyesbítek, hogy a fogyasztásomon, az átlag villanyszámlánk 12-13 000 Ft. Télen szárítógép, klíma nincs használva fűtésre csak legfeljebb az átmeneti időszakra - nyáron klíma, szárítás udvaron.
Abba a hibába eshettem, hogy 8,9 10 év megtérülést vártam.
Jelen esetben , a kalkulált költséggel 15-16 év.
Természetesen, ha számolom az inflációt, a MÁP +-t akkor már jó lehet.
ezzel az a baj van, hogy ez az édesanyám és nagymamám háza. Segítenem kell a mamának kiporszívózni. Minimumnál egy hajszállal feljebb van a sebességállító: puff nincs áram. Ja, és a konyha kivételével, 3 hálószoba 1 fürdő 1 műhely 1 étkező 2 wc (lámpák) és a fagyasztó. Akkor azon az egy áramkörön van még anya számítógépe 4 tv amiből 3 képcsöves amiből általában 2 folyamatosan megy, 1500w-os villanytűzhely. A harmadik körön pedig a bojer van ami 1800w-os. Annak ellenére, hogy van egy b tarifás mérő is. Azon nincs semmi és ki is van kapcsolva. Tehát a ház 90%-a (egy csomó kioldással) egy 6A-s áramkörön megy.
~50 eFt az energetikákra 3,6 eFt a tulajdoni lapra 60-80 eFt a közjegyzőre ---------------------------- Szumma: 115-135 eFt
2 millió kölcsön 20 évre (234 hó törlesztéssel és 6 hó rendelkezésre tartással) kérve havi 8600 Ft
A mostani villanyszámla 12x400x37+500+24=~190 eFt >> ~15800 Ft/hó
Azaz havi 7200 Ft már kezdéskor ez előny.
Mondjuk 125000/7200=18 hónap alatt jön vissza az "MFB-s ingyen pénz" szerzési költsége. Azaz 1,5 év alatt !
A 10% önerő pedig mondjuk 220 eFt és akkor 220000/7200=30 hónap >> 2,5 év alatt.
Összesen: ~4 év a belerakott saját pénzed azaz a ~125+220=345 eFt-od megtérülése.
HA!!! közben nem nő az áram ára! Mert, ha nő akkkor kevesebb lesz....
Plusz jó eséllyel a rendelkezésre tartás alatt is marad néhány hónap amikor - már nem lesz villanyszámla (kész a napelem) >> havi ~15800 Ft plusz - még nem kell törleszteni (tart a rendelkezésre tartási idő) HA így alakul akkor a 4 év lecsökkenhet akár 3,5 évre is.
Ezen idősazk után pedig minden hónapban nyersz 7100 Ft-ot vagy többet.
(vagy esetleg kevesebbet, ki tudja ezt ennyi időre előre)
A törlesztő viszont FIX marad és az évek során elveszik az értéke az infláció miatt :-) Azaz érdemi kockázatot nem jelent, hisz 10-15-20 év mit majd 7100 Ft.... kb. semmit.
Miközben NEM a saját 2 milliód megtérülését lesed-várod ám (9-10 évig), hanem az EU pénzét használod!
A saját 2 milliód pedig - továbbra is rendelkezésedre áll bármikor, hisz nem adtad ki napelemre
és
- épp ezért fialhat is másban pl. a MÁP+ állampapírban havi ~5 eFt-t a napelem hozta havi 7 eFt mellé
-----
Avagy cirka 350 eFt-ért kapsz egy havi ~12 eFt-ot termelő cuccot. Ami elég jó biznisz, szerintem :-)
3x80A direkt mérés e felett áramváltós. Így is vannak a szekrények gyártva. Ha almérő akkor a 3x80 szekrényük de ehhez már combosabb vezeték is van amit ha behajtogatsz leborulok előtted :)
Csak én vagyok az, aki kevesli az 1x16 ampert, 3 áramkört, mind a 3 áramkörön b6-os ksmegszakítót egy 250m2-es házban, ahol hűtővel együtt megy egy fagyasztóláda és egy bazi nagy bojler?
1 fázison CSAK!!! MAX 5 kW-os inverter lehet. Azaz 5000/230=21,74 >> 25 Amperre bővítés is elég az inverter miatt. (más indokkal lehet több is ésszerű persze)
2.
Könnyen többe is kerülhet az Amper bövítés, mint a 3 fázisú inverter felára. 1 Amper bővítés ára most 3600+áfa=4572 forint és a regszerelő díja 30-50 eFt tipikusan. (plusz egy esetleges szabványosítás anyaga+munkadíja is, ha valami nem okés mérőhelyed van netán)
3. Hátrányosabb is lesz az 1 fázisú inverter használata. - nagyobb betáplálási feszültég emelkedés - vastagabb bekötő vezeték kell - idővel pénzügyi hátrány lehet a kicsi "azonnali helyben fogyasztás" arányból az 1 fázis termelés kontra 3 fázis fogyasztás esetén
4.
Van 3 fázisú inverter már 3 kW-ostól ... kicsiben és 3 fázison a FRONIUS 3,0 3,7 4,5 5,0 6,0 kW-os lehet a SolarEdge 3,0 4,0 5,0 7,0 kW-os lehet
----
Neked a beírt fogyasztás alapján 12x400+500=5300/1150= 4,6 kWp napelem vagy kicsit több kell.
Amihez egy 4-5-(6-7) kW-os inverter kell/ésszerű a későbbi bővítési lehetőség elképzeléstől függően. Ezeknél nem igazán vészes az ár különbség az 1,7-2,3 milliós rendszerárhoz képest.
****
A meglévő 3x16 Amperre magamnak tuti, hogy 3 fázisú invertert raknék.
(ezeknek pl. most ~450 eFt az ára nálunk a drága EURO miatt)
- FRONIUS SYMO 6.0-3-M
vagy, ha szükséges/akarod akkor
- SolarEdge SE5K (esetleg SE7K a csak 50-60 eFt felár okán)
Ezek jól bővítehető, jó minőségű és jövőálló inverterek, tűrhető áron.
Persze a SolarEdge esetén kell még optimalizáló is (~20 eFt/darab) és mimimum 14(13) napelem+optimalizáló kell a rendszerbe. De ez OKÉ, mert a kedvenc 320 Wattosból is a 14x0,32=4,48 kWp még csak és fentebb 4,60 kWp körüli napelemet saccoltam.
Persze, hoyg nem. Mivel az inverter szab határt. Ha a napelemek csúcsteljesítménye kisebb, mint az inverteré, akkor hozzák. Ha nagyobb, akkor nem. Gondolj bele, tegyél 100kWp-t egy 10kWp-s inverterre. Lehet, hoyg éjszaka a csillagfénynél is fog kitermelni, de nem fogja az éves 110 ezer kwh-t hozni.
Erre már nem lesz válasz. Most vagy eltűnik pár napra míg elül a téma vagy jön és bedob valami teljesen más baromságot, hogy azon kattogjon tovább a nép, ne azon, hogy megint okosnak gondolta magát, de nem jött össze.
Akkor 3 fáuisú inverterben gondolkodj, mert az 4800kWh évente, amit egy fázison 16A mellett nem fogsz tudni megtermelni. Vagy azt a fázist felkéred 20A-re.
Olyan megoldás nem lehetséges, hogy a 3 fázist megtartva , az egyiket felbővíteném 32 A-re ( szolgáltatónál) , és arra köttetném az inverter 1 fázisát, a másik 2 fázis maradna 16-16 A?
Kiegészítésként: A halálpontos 0 Azimutot, azaz a déli irányt egy levert, függőleges karóval lehet meghatározni. Amikor a legrövidebb az árnyéka, akkor van dél. Ezt mondjuk nyári telinapos dögmelegben előnyösebb csekkolni, mint a mai fullfelhős télben. :)
Nem, az inverter max 3,6kW-ot tud. A túlnapelemezettség annyit fog jelenteni, hogy csúcsban többet tudna termelni a napelem (akár 5kW-ot is), de az inverter ebből csak 3,6kW-ot használ. Ilyenkor mondják, hogy levág az inverter. Az előnye viszont, hogy jobban el van nyújtva a termelés, gyengébb napsütésben is tud maximumon termelni.
Megkeresed a helyszínt a térképen és odaklikkelsz.
Utána a jobb oldalon az Installed peek értékhez beírni a napelem mennyiséget kW-ban! pl. 16 darab 300 Wattos az 16x0,3=4,8
a System loss értéket 10-re átírni
a Slope értékhez beírni a tető lejtési szögét
az Azimut értékhez, hogy merre néz a tető a Free-standing mezőt Building integrated-re váltani, ha tetőre kerül
Végül >> Visulise results és a baloldalon ott lesz az éves hozam...
Megj: ha 1 kW-ot írsz az installedhez akkor a fajlagos (%-os aránynak is vehető) kWh/kWp termelést adja meg. Azaz megtudod,hogy 1 kWp napelem hány kWh energiát tud termelni egy év alatt ott és úgy majd várhatóan.
A csapvíz nem (rosszul) vezeti az áramot kisfeszültségen. Van FI relé, mert kötelező. Na, innen gondoljuk újra.
Gyerek aki zuhannyal vízzel spricceli a mennyezetet-aljzatokat-dobozokat-bojlert...---->"életszerű". A konyhában meg biztos 10pergig nyomja a bimetallos tűzhelyen a gázcsapot, mert ott azt "találja viccsnek".
Hagyjuk már.
Aki ennyire szabados, "had csinálja a gyerek"---->csempézze fel a fürdőt plafonig, a dobozok előtt "hagyja ki" mágneses kerettel, lazán fugázza ki azt a csempét színben stimmelő szilikonnal (1mp alatt el lehet vágni-ha kell), aztán tűzoltófecskensővel is rá lehet menn a falra, molekula víz nem jut be a falig-dobozig.
beledöglenél ha egyszer elismernél annyit hogy bocsi, elírtam?
Ahelyett hogy másokat minősítesz, laikusozol, gonosz embernek titulálsz, nézd meg ezt:
"A fürdőszobai víz kapcsán arról az IP számjegyéről beszéltem, amelyik a víz elleni védelemre vonatkozik. Tehát két számjegy esetén az első számjegyről."
Ez helyesen:
Az első számjegy a szilárd anyagok, a második a vízzel szembeni védelemre, az esetleges harmadik a szilárdságra vonatkozik. A magasabb szám minden esetben magasabb védelmi szintet jelent, pl. IP55 (dőlt betűvel). A védettségi érték hiányát gyakran X betűvel jelzik. Kiegészítő betűk is lehetségesek. Lehetséges hogy kis képekkel (is) hivatkoznak a védettségre.
A víz alá merítgetés gyakorlatilag inkább a IPx8-nál kezdődik, előtte csak ideiglenesen.
Víz elleni védettség
0: Nincs védelem
1: Függőlegesen cseppenő víz ellen védett (pl. kicsapódó víz)
2: Fröccsenő víz ellen védett (függőlegestől max. 15 fokban)
3: Fröccsenő víz ellen védett (függőlegestől max. 60 fokban)
4: Fröccsenő víz ellen védett minden irányból (nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
5: Kisnyomású vízsugár ellen védett minden irányból (nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
6: Erős vízsugár és vízbe merítés ellen védett (rövid ideig tartó merülés, nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
7: Vízbe merülés ellen védett korlátozott ideig (0,15–1 m között 30 percig)
8: Víz alatt folyamatosan használható (egyedileg a gyártó által meghatározott értékek szerint, általában 1 és 3 méter közötti mélységben 30 percig)
9K : Magasnyomású víztömeg, 14-16 liter/perc 10-15 cm-ről magas nyomáson.
"Egy fürdőszobában bárhol lehet víz üzemszerűen, pl. mert a gyerekek azzal szórakoznak, hogy a plafonra, meg szanaszét nyomják a vizet a zuhanyrózsából. Ezért vonatkozik rá speckó szabályzás."
Az IP 23-as fürdőszobai lámpák 80-90 százaléka nem élne túl balesetveszély nélkül egy közvetlenül ráspriccelő vízsugarat. Hogyan lehetnek kereskedelmi forgalomban, ha nem szabványosak?
Egy fürdőszobában bárhol lehet víz üzemszerűen, pl. mert a gyerekek azzal szórakoznak, hogy a plafonra, meg szanaszét nyomják a vizet a zuhanyrózsából. Ezért vonatkozik rá speckó szabályzás.
Egyébként ez a villanykapcsolós dolog így marhaság, ki írta?
De a bojlernek arra a részére normális esetben sosem kerül víz.
Azt mondták itt a napokban, hogy attól is meghal az egész családom, ha villanykapcsolót teszek a fürdőbe. Ez meg alapból nagy fémtest, víz van benne, úgyhogy rettegek.
Miért is kellene bármilyen IP-jűnek lennie? Mezei sorkapcsok vannak mindegyikben. Normál üzemi állapotban, amit figyelembe kell venni, ott sosem lesz víz.
a nagyobbik baj hogy a hülyeséghez szorgalom is párosul ez esetben, és osztogatja a tanácsokat éjjel-nappal az összenyomható hőszigeteléstől kezdve mindenről...
"A fürdőszobai víz kapcsán arról az IP számjegyéről beszéltem, amelyik a víz elleni védelemre vonatkozik. Tehát két számjegy esetén az első számjegyről."
Az első számjegy mindig is a szilárd halmazállapotú anyagok elleni védelemről szólt.
Erről ennyit, tehetjük a rack szekrény a polcon router mellé tehát mehet a helyére > /dev/null
Az újabb gépekre már motorvédő kapcsolókat tettek, tehát valószínű elég régi a gép, de attól még lehet jó. Ezeket legalább napi 8 órában nyomták. Hetente egyszer olajozta a karbantartó (ha nem folyt el az olaj), kitisztította, a port lefújatta a gépről.
Megmutatom most hogy állok a szereléssel. (Nem röhögni:))
Szóval van a szekrény a háromfázis benne .Fölötte a régi villanyóra helye .Legfölül a régi bíztosíték tábla. Legalól a kicsi fehér kocka az a varrógép konnektorja.
A legfölsö dobozból lekerülnek a kusmegszakítók a szekrénybe. Viszont a vezetékek nem érnek le ezért oda teszek egy elosztódobozt bele sint azon csatlakozókkal (második kép). A középsö villanyóra helye eltünik a varrógép dugasza is elköltözik a varrógép hátához.
Igaz hogy olasz gép de egy román varrodából van miután eladósodott és eladott mindent. Azt el tudon képzelni hogy ök se ujjonnan vették. Szóval bármi lehet.
Szerintem nem nagyon foglalkoznak túlterhelés-védelemmel, tehetsz bele nyugodtan 4-es vagy 6-os biztosítékot is. Ha zárlat van a biztosíték mindkét esetben megszakít. Ezen az alapon meg felteheted a Siemens-et is.
Azért nem akárhogy nézhet ki falon egy 3 fázisú dugalj a lakásban.
Elég, ha tudsz bele szerezni 2A-es belevaló méretűbiztosítékot.
A siemensen lévő alsó határ elég magas.
Lehet, hogy a motorfék nem emelkedik el rendesen. A Siemenset az olasz kapcsoló helyére is teheted. Nem tudom (persze tudom, de nem ide tartozik) hogy látok, igaz csak nagyon halványan a kapcsolón 0,7A alsó határt?
Ez egy varrógép motor adat táblája.(nem a te típusod). Látható hogy csillagba kell kötni és az árama 1.2A. Ehhez olyan motorvédő járna ami állító tárcsáján ez az érték a két határ érték között van. Pl: GV2 ME06
Akkor csak kapcsoló ,köszi hogy megnézted! Én nem ismertem.
Vagy leszereled és felszerelsz helyette egy arra alkalmas tokozatba helyezett motorvédőt,ami a védelem mellett a ki-be kapcsoló szerepét is betölti. Ha szükséges a kikapcsolt állapotot lelakatolhatod illetéktelenek (unokák) ellen.
Vagy marad így kapcsolónak,és a motorvédő az elosztóba ami vezetékvédelemnek is jó.
Viszont a motorvédő értéke szerintem nagy lesz. Talán 400W os lehet a motor, de meg kell nézni az adat táblát a motoron és ahhoz kell megfelelő tartományú motorvédőt venni.
Igen kipróbáltam. A varrógép szépen müködik egyenletesen ölt meg a kuplungja is rendben van. Viszont a motorból hallok valami súrlódó hangot .Nem teljesen csapágyhang hanem mintha valami súrolná a forgórészt.
Attól még lehet csapágy vagy valami a kuplungjában. Jövö héten szétszedem.
Szerinted a gyári kapcsolója elégséges? A siemens et a varrógépen nincs hova tegyem.
Az a baj, hogy a leghülyébbek ráadásul csak írnak de nem olvasnak, pedig ha elolvasták volna a 611-es hozzászólásomat, akkor talán nem bizonyosodott volna be újra, hogy mennyire hülyék...
Tudtam, hogy ezt fogod találni, nem is én kértem, hogy fényképezd le.
Raktak bele rendesen betétet, nem kócolt vele a szakember.
Próbáltad? Egyáltalán működik a gép?
A Siemens beállítási tartománya biztosan megfelel. Már nem emlékszem mekkora áramot vesz fel egy ilyen gép, de talán meg lehet látni a gépen valahol az adatokat. Szerintem a gép Dürkopp.
A Siemens is billenő kapcsoló és a biztosíték látja el a motor védelmét. Csak modernebb.
Ennek a kapcsolónak a gépen van a helye, nem elosztódbozban valahol távol.
Levettem elölapot. Egy porcelán alapon van egy három pólusú billenö kapcsoló. Mindhárom pólus alatt egy 15 amperes porcelán házú olvadóbíztosíték. Az egyikben egy dugasz szárával van helyettesítve.
"Ha IPx6-rol beszelsz, azt nem szabad viz ala meriteni"
A fürdőszobai víz kapcsán arról az IP számjegyéről beszéltem, amelyik a víz elleni védelemre vonatkozik. Tehát két számjegy esetén az első számjegyről.
Holnap délelött leveszem a kapcsoló burkolatát s lefotózom . Én igaz nem láttam semmit minek hörelé formája lenne. Amúgy meg kell nézzem a kék vezeték hová megy. Az nem is kéne hogy ott legyen.
Rakd csak oda! Az unokát nem a konnektor fogja érdekelni hanem a varrógép kapcsolója,majd annak pedáljai...... ha ott tartózkodik kapcsold le. A "made in italy" kapcsoló dobozban is lehet van hőkioldó ,csak nem vetted le a fedelét nekünk hogy megállapítsuk.
Ne csak a fázishiánytól védi (ha jól van beállítva a motorvédő), hanem a gép megszorulása esetén. Feltekeredett cérnátol, rossz minőségű olaj (beszáradt olaj) miatt megragadt tengelytől,...stb-től.
Én most erre a siemens cuccra gondoltam. Rá tudom tenni az elosztószekrény sínjére . Mikor a varrógép üzemen kivül van onnan a konnektort is feszültségmentesíteni lehetne.
Ha majd az unoka akkora lesz hogy kezdik érdekelni a konnektorok.
Szerintem sincs . Beszéltem egy varrógépjavító szakival. Ö mondta hogy ha kimarad egy fázis màs lesz a hangja a motornak. Ilyenkor ki kell kapcsolni és nem indul újra. Amíg nincs mindhárom fázis pozicióba.
Ebböl azt szürtem le hogy mégis beépítem a motorvédö relét vagy kapcsolót. Bárhogy is hívják.
Ha annyira kicsi a fürdőszobád, hogy még a mennyezet közelében sem fér el mondjuk egy EDFK 4/1-es doboz a FI relének :) akkor van ennek a doboznak falba süllyeszthető változata is. De léteznek 4-esnél magasabb IP védettségű sínes dobozok is, akár olyan is, ami még víz alá is szabad meríteni (IP 6 és felette).
"Minden új bekötésen le kell halászni amit lehet , vagy hibát találni,"
Nagyon sokat (bizonyos esetekben akár forint-százezreket) számíthat, hogy a ház részéről kivel találják szemben magukat: megvezethető laikussal vagy magabiztos profival. És sajnos a gyengébb szaktudású villanyszerelők is a "megvezethető" kategóriába tartoznak.
Nos, nem kell, mert van. Annak idején - ezt már írtam korábban - a szülői házból kapta ez a ház az áramot, három fázison, öt vezetéken. Ezek lett felhúzva a padlásra és erre lettek rákötve a mért fővezetékek. Tehát odáig van két 6-os vezetékem.
Az jutot eszembe, ha a kerítés mellé teszi a dobozt, akkor onnan kellene behúzni a bojlerhez egy drótot a vezérelt miatt. Akkor az megint a szarnak egy pofon.
Nem viszel te semmilyen földet a bojlerhez. Védővezetőnek hívják azt és az elosztódobozból húzod a fázissal, nullával párhuzamosan, megszakításmentesen.
Egyébként én vagyok a hülye. A padláson van legalább három darab, ezeréves, nyitott tetejű, plombálatlan, ragasztószalaggal gányolt vezetékezésű, ÉLŐ méretlen kötődoboz. Igen? Nincs több kérdésem a témában.
Na ez a másik biztos dolog: a fürdőben nem lesz doboz. Semmilyen, sehol.
Mellesleg vezérelt áramnál ha egyetlen fázisról jön a normállal együtt, akkor is külön kellene vezetni a földet is? Ezt most hallom először. Verjek bele le neki mindjárt egy külön földelőszondát is, nem?
"Plusz egy másik doboz a vezéreltnek és akkor senki sem ugathat bele, hogy miért van a vezéreltről ketyegő bojler ÁVK-ja (köre) a normál főelosztóban?"
Pont tegnap volt itt szó arról, hogy a VEZÉRELT villanyórából kilépő vezeték (ha csak egy valamit táplál) nem minősül fővezetéknek, tehát nem muszáj, hogy 10-es keresztmetszetű legyen, tehát annál nem kell külön drága dobozzal trükközni.
Tehát valószínűleg teljesen szabványos ez a megoldás:
- a vezérelt villanyórádból kijön egy pl 3x4mm2-es kábel (a kábel óra felőli végét értelemszerűen a reg. szerelő köti be)
- a kábel elmegy egyből a bojlerig
- közvetlenül a bojler előtt (pontosabban mellett :) megszakítod egy FI relével.
Volt nyomógombos is, ha jól emlékszem 40 év távlatából, de azok a nagyobb gépek,gombozó, gomblyukazó, stb. Én is " operáltam" már ki tűt a kislány körméből, csak nézett a nagy szemeivel amikor odaszegezte magát a varrógéphez.
Lehet, hogy mindenkinek megvan ez a link, de hátha nem csak nekem hasznos. Nagyon jól strukturált formában tartalmazza azt, amihez a szabvány átrágása kellene.
Fi relé volt, és bimetálos védelem a kapcsolóknál. A 2. kérdésedre: Volt egy villanyszerelő, és egy varrógép műszerész. 2 szalag kb 150 varrónő. Főleg az átállásoknál voltak bajok.
Tényleg ne reklámozd. Képzeld el, visszamegy az áramvonalas nénid leveti az álruháját lehajol, belenéz a szekrénybe, te meg azon izgulsz nehogy észrevegye milyen nagy van neked ott, mert helyben kiszedi a helyéről. De észreveszi a szemüvege mögött... rádnéz belenyúl a szekrényedbe kiszedi puszta kézzel és attól a pillanattól .aszhatod. A kamerát se tudod bekapcsolni.
Volt aki,ill most már én is. A varrógép motorja terhelés mentesen indul.A pedált nem kis erővel kell nyomni hogy a nyomatékot átvigye a gépre. Nyomógomb kell a fűrészgépre,köszörűre,hidraulikus rönkhasító,stb.....
Nem feltétlenül szükséges a kompresszorra,nyomáskapcsolóval ellátott víz szivattyúra,stb.....
A tűtörésből inkább az ujjak végei sérülnek, de ez üzem közbeni baleset.
Ha tűcsere közben a gépet nem kapcsolja le a kapcsolóval,(feltételezhetően képzett, munkavédelmi oktatáson átesett személy ül a gép előtt) az a dolgozó felelőssége,mindegy hogy áramkimaradás volt-e,vagy sem.
Ukrajnában még az óra elé is bekötik némi kenőpénzért, de miért lenne ez a követendő példa????
Főleg miért kell ezt itt reklámozni?
Amúgy Magyarországon elég keményen ellenőrzik a kismegszakítókat mert pár 10 éve nagy biznisz volt preparált kisnegszakítót feltenni az óra elé. 10-es házban 16-os bél volt, DÉMÁSZ lógóval.
Azóta mindenki mindenkit ellenőriz, legkésőbb a szokásos óracserekor kiderül és visszamenőleg megbasznak.
Ki kell fizetni a hálózatfejlesztési díjat és kész, ha van pénz áramra akkor arra is lehet igazán.
Visszakerestem, hogy ne kelljen fáradnod. Nem "kényszerítettem" a kérdezőt keresésre, hanem egyértelműen leírtam, hogy kétszeres hosszal kell számolni.
Valami olyanra emlékszem, hogy a feszültségesés számításánál valamilyen módon én szóltam, hogy kétszeres hosszal kell számolni. Lehet, hogy ezt így nem írtam le, de azt biztosan, hogy nem jó a képlet, amit beírt a feszültségesés számítására. Gondoltam, nézzen utána saját maga, hogy megjegyezze.
Jut eszembe, a 0,75 feszültségesés méretezési szorzószám az nem úgy van, ahogy itt sikerült. Azt akkor, és csak akkor alkalmazzák, amikor az úgynevezett mértékadó feszültségesést számolják kiindulásként. Az meg egy szálnak a feszültségesése. Így egyfázisú rendszernél a (teljes) feszültségesés a mértékadó feszültségesés kétszerese, ahol a mértékadó az valóban egy szál feszültségesése. Aszimmetrikus háromfázisú rendszernél meg a mértékadó kétszerese az nem az egy szálénak a kétszerese lesz tehát (mivel szoroztuk a háromnegyedére), hanem a másfélszerese, amivel az van figyelembe véve, hogy általában a nullavezetőn csak folyik más fázisból áram, ami csökkenti az eredőt.
Hát, én olyan varrodai pedálokat láttam, amiket blokkolni lehetett.
- a mérőből kijövő vezetéket kicseréled mondjuk arasznyi hosszan 10-esre :-) - raksz oda egy (6-ohoz passzoló) kismegaszakítót/FI relét egy dobozba >> eddig tart a mért FŐvezeték !
- utána marad a meglévő 6-os, senkinek semmi köze már hozzá, csak tud mit bír el ténylegesen
Én nem engedtem hogy járó motornál tűt cseréljenek, de amúgy is inkább kicseréltem magam mert sokszor abban nem volt köszönet ha ők cserélték.Vagy nem tolták fel ütközésig, vagy fonákul tették bele, s akkor nekem gyűlt meg a bajom vele.
Igen, ez lesz. Plusz egy másik doboz a vezéreltnek és akkor senki sem ugathat bele, hogy miért van a vezéreltről ketyegő bojler ÁVK-ja (köre) a normál főelosztóban?
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem is ez cseszett fel igazán, hanem az, hogy ezért a szerelésért 80ezret kellene leszurkolni. Plusz anyag. És még vésni sem kell, mert a falra van szerelve a doboz, csak 5 cm hőszigetelésbe süllyesztve.
Viszont ha jó tudom, az alsó hang 30ezer, mert kb. ennyiért állítják ki a papírt a szerződöttek "műszaki felülvizsgálat" címén akkor is, ha csak a már ott lévő vezetékeket kell bevinni a plombált óraszekrénybe. De erre már azt mondom, hogy egye-fene. De a 80-at sokallom.
Ki említette? Nem elképzelhető, hogy tűcserével szórakozik mama, szeme 10 centire a szerkezettől, az elindul, eltöri a tűt, oda egy látószerv a párosból?
Ez a kis "felesleges" tokozott még jól jöhet több esetben is: pl túlfeszültség védő elhelyezése, fűnyíró dugalj, kapunyitó és udvari világítás kaphatja innen is az energiát, de ha a házban lévő elosztóban kezd túl nagy lenni a tolongás, akkor ide száműzheted pl a FI relét is onnan.
Léteznek ezen fajta villanóra dobozhoz pontosan illeszkedő kis méretű dobozok. Veszek egyet, kivésed a helyét az óradoboz fölött (ha a betáp alul jön be), a kis dobozba belerax egy sínre 3 db fővezetéki sorkapcsot (ha ott lesz z EPH bontás, akkor négyet) és amikor jön a reg. szerelő, akkor megmutatod neki a dobozt, hogy ez itt a főelosztó, itt a gipsz, tegyük be a lyukba és fűzzük be a vezetékeket, alulról az órából kijövő új 10-es vezetékeket, felülről a régi 6-os kábelt. Egy szót sem fog szólni szerintem.
A reg. szerelőnek jogában áll ragaszkodni ahhoz, hogy az órától egészen a főelosztóig 10-es vezetékek menjenek.
Te pedig ragaszkodhatsz ahhoz, hogy ennél a háznál a "főelosztó" az a doboz közvetlenül a villanyóra mellett, amit most tettél oda.
Mivel a reg szerelőnek semmi köze a főelosztó UTÁNI vezetékezéshez (az már a villanyszerelő felelőssége), ezért nem fogja érdekelni, hogy a főelosztóból milyen vastag vezetékek mennek tovább.
"ha új földkábel, akkor térkövet kellene felszedni két helyen, betont törni, mellesleg valószínűleg a vízaknát is"
Közvetlenül a villanyóra után elhelyezel egy kis dobozt (vagy tokozatot) pár csokival és kinevezed főelosztónak. Ettől kezdve az órából kijövő fővezetéknek csak eddig a dobozig kell 10-esnek lennie, a főelosztóból továbbmenő vezeték már nem minőül fővezetéknek, maradhat a földben a régi 6-os kábeled.
"Mert forgógépnél, gátolni kell az akaratlan visszaindulást"
...... ,ott ahol az újraindulás balesetet okozhat. Mint említették a varrógép újraindulása nem balesetveszélyes. A kapcsoló alatt feltételezhető hogy van hőkioldó.(már ha üzemképes.)
Nem, nem jó a meglévő 6-os az órától (csak szerződött villanyszerelő szerint, mindenki más nem érti, mi a probléma), ez az egész rohadt hülyeség alapja.
Hát, egy doboz a kerítés mellé az óráknak, ahová bejön a 10-es kanóc. A dobozból meg a meglévő 6-oson már befér a villany...és akkor csak a kerítés mellett kell kiásnod a földből. Lehet, jobban járnál egy gázbojlerrel :)
Nem egybe számolják (normál+vezérelt) a 32A-t, ezt honnan veszed?
De ha félreértés lenne: nem a méretlen oldallal van a gond, földkábelen kapjuk a ház előtti trafóról, akár 3x100A-t is gond nélkül tudnának adni, ha eleget fizetnék.
És mikor határozták meg ezt? Mert 2014-ben még csak a feszültségesést kellett figyelembevenni. Bár most nézem az ELMŰ oldalán a műszaki dokumentációt (B_0345_4), már máshogyan néz ki.
Hajlanék arra, hogy kicseréljem az egész mért fővezetéket 10-esre, csakhogy a fele földben és házfalban fut. Nem vagyok benne biztos, hogy bele tudom húzni a csőbe az új 10-es vezetékeket. Őszintén szólva abban sem, hogy a régit egyáltalán ki lehet húzni.
Szóval ha új földkábel, akkor térkövet kellene felszedni két helyen, betont törni, mellesleg valószínűleg a vízaknát is, tavaly elkészült hőszigetelést, vakolatot megbontani. Ha pedig az órától akarom végig, akkor a teljes autóbehajtót, ami több lakással közös, fel kellene törni. Kizárt dolog, előbb fogok áramot lopni a bejövő méretlen földkábelről és bekaphatják.
Aránytalan a munkaigénye. Az dühít a legjobban, hogy a lejjebb említett megoldás (külön doboz az óra mellé) állítólag biztosan elfogadható, de ez józan paraszti ésszel milyen már? Csak ront a helyzeten, mivel plusz kötés (megszakító) kell, aztán ugyanúgy 6-os vezetéken megy a házig.
Az MSZ 447:2009 alapján határozták meg az ASZF tartalmát a szabvány minimum 10 mm2 CU sodrott vezetéket ír elő. A 6 os a B tartifánál (vezérelt, éjszakai) engedi meg mert a vezérlő nagyobbat nem tud fogadni. 25A-ig elfogadják a 6 os vezetéket meglévő szerelésnél ha minden más feltétel is teljesül, pld a B tarifa külön fázisra kerül.
"Amennyiben e szekrényben a mindennapszaki (nappali) mérés sem haladja meg a 32 Amper fázisértéket, akkor a 6 mm2 keresztmetszetű vezeték alkalmazása ott is elfogadható,
Gondolom nem tervezel 32A fölé, és a nappali és az éjszakai sem fogja ezt meghaladni együttesen.
Olvastam már olyat, hogy azért kell, mert a szerelő lekapcsolja a normál betápot, aztán megb****a az áram, mert a vezérelt-ről még van áram ugyanabban a szekrényben.
Tessék már nekem megmondani, hogy amennyiben fel van iratozva, rikítóan, meg minden, akkor az említett szerelő esetleg idióta? Debil? Fogyatékos? Hülye? Vagy csak leszarja? És ezért szívatják a normális embereket?
A nem normálisaknak lehet. Nekik mindent szabad. Áramot lopni, mások házát leégetni, ordítozni, fenyegetőzni, aztán rájuk is hagyják. Fasza ország.
Mondjuk ez EON, ugye, nekem meg az ELMŰ nevű k***ával kell henteregnem.
"Amennyiben e szekrényben a mindennapszaki (nappali) mérés sem haladja meg a 32 Amper fázisértéket, akkor a 6 mm2 keresztmetszetű vezeték alkalmazása ott is elfogadható, feltéve hogy azt más körülmény nem teszi szükségessé. De ha csak önmagában nappali mérés van, akkor annak főáramköri vezetékezése 10 vagy 16 mm2 keresztmetszetű legyen."
Most csak nappali van, de lesz vezérelt is, akkor miért kell nekem a 10-es vezeték? Mert ezt mondta az, aki 6-ossal csinálta 2014-ben...
Ez a szaki meg azt írja, hogy a vezérelt mérőbe meg nem fér be a 10-es drót. Ha jól sejtem, akkor erre utal a másik cikkben is, hogy csak speciális formára nyomott érvéghüvelyt fogadnak el. Vagy 6-os drótot.
Hát, nézd, ebben az országban a villamos szakmát a hitek és tévhitek vezérlik. Elég ezt a topikot nézni. :D Nincs két, egyformára vasalt gondolkodású regisztrált szerelő vagy szolgáltatós, vagy alvállalkozója. Az biztos, hogy ha szakember vagy, akkor tudhatod, hogy a különféle rendszereket elkülönítve kell szerelni, nehogy egyik valamije a másik valamijével összeköttetésbe kerüljön. Nekem elég lenne ehhez egy elosztótáblánál a kismegszakítók alá ragasztott kétféle, rikító színű csík, persze úgy, hogy bent is két részre van osztva távolságokkal, máshonnan jövő csővel, egyik rendszer vezetékei még egy burkolattal ellátva, ésígytovább (konkrétum nincs leírva, csak az elkülönítve jellemző olvasható). Hogy ezt szolgáltatósok csak úgy hajlandók értelmezni, hogy külön tábla legyen, azt teljes mértékben megértem, mert eleget hallgattam már rémtörténeteket szakemberek tetteiről (szolgáltatósok a berendezőkről, berendezők a szolgáltatósokról tudnak évekig mesélni). Én, ha helyi szokásokat közöltek velem, agonizálás helyett elővettem a vésőt, oszt kiegészítettem a szerelést.
Mintha a fővezeték keresztmetszetét, hogy hatos vagy tízes, már megbeszéltük volna. És mintha pont én lettem volna, aki egy érvényes szabályzatból idézte? Megadva a szabályzat számát, nevét? És akkor erre jön valaki szemben a kocsmában, és az ellenkezőjét mondja, és akkor itt állsz elbizonytalanodva? Részemről köszi. :D
Nem, nem ezt kérdéztem, hanem azt, hogy akkor mi van. Mert szeretném végre azt a k***a vezérelt áramot megcsinálni, de egy rohadt épkézláb, de főleg egyértelmű választ nem kapok sehol.
Most ugye 6-os vezetéken megy a normál. De valaki szerint az úgy már nem jó (2014-ben jó volt), tízes kell mért fővezetéknek,5 centire is, le van szarva minden más. Tehát azt is meg kéne csinálni, mielőtt a tetves szolgáltató hajlandó berakni a vezérelt mérőt. Ja, meg ahhoz is 10-es vezeték kell. MINEK?? Meg nem mehet a lakás normál főelosztójába, másik doboz kell neki.
Mások szerint meg most így jó ahogy van, de ők nem szerződöttek. Mondtak cifrábbat is. Én is, ami azt illet most már.
Szóval keresek egy ELMŰ-vel szerződött villanyszerelőt, aki nem akar hülyének nézni és a harmadik felsőkategóriás autóját velem kifizettetni.
Most az a kérdésed van, hogy ha egy másik rendszer elosztójába belerakott készüléken át viszed a vezérelt áramkörét, akkor fővezeték lesz? Ez kb olyan, mintha azt gondolnám, hogy ha az autóm mellé áll egy másik jármű az utcán, akkor az is az enyém lesz, már bocs.
Tudtommal fővezeték az, ami az utcától a villanyóra utáni első vezeték megszakítási pontig (= a főelosztóig) tart. A főelosztó helyét és kialakításának jellegét gyakorlatilag a villanyszerelő határozhatja meg. Egy főelosztónak tudtommal nincsenek minimálisan kötelező elemei, a főelosztóban nem kötelező sem kismegszakító, sem kapcsoló, de még bármiféle tényleges elosztásnak sem muszáj lennie, tehát ez a pont akkor is "elosztó" a szabvány értelmezésében, ha valójában nem oszt el semmit . Tehát szélsőséges esetben teljesen szabványos főelosztó lehet egy, a villanyóra után tíz centivel a vezetékekbe beiktatott egyszerű csoki is. Ebben az esetben a szabványban említett fővezeték (mért szakasza) mindössze 10 centi hosszúságú, akkor is, ha maga a lakás (és a benne lévő al-elosztó) további 100 méterre van onnan, a főelosztótól továbbmenő szakasz már NEM fővezeték.
- a 2019 előtti szabványok erre hivatkozva még tárgyalták, miszerint nem kell túláramvédelem (mert a mérő előtti kismegszakító jó erre), de kell leválasztó kapcsoló
- a 2019-es szabvány szerint meg csak túlterhelésvédelem nem kell, de zárlatvédelem és érintésvédelmi kikapcsoló szerv kell, viszont leválasztó kapcsoló nem kell, mert azt a mérő előtti kismegszakító helyettesíti.
Az, hogy keresztmetszet annyi elég, amennyi elég, az változatlan.
Miután a mért fővezeték a felhasználói elosztóba megy, és keresztmetszeti megkötés van, az egy készülékhez nem kell elosztó, és akkora keresztmetszet elég, amekkora elég.
A szabvány számos pontban hivatkozik arra, hogy miket kell figyelembe venni a FŐvezetékek kapcsán (PEN bontás lehetséges helyei, feszültségesésre méretezés számolási pontja, stb). Ezek a szabályok nem vonatkoznak a NEM fővezetékekre (alvezeték :)
Tehát ez a mondat szerintem arról szól, hogy pl a villanyóra és a bojler/hőszivattyú/villanykazán közötti vezetéket nem kell (nem szabad) fővezetéknek tekinteni. Tehát például nem szabad a bojlernél a PEN-t szétválasztani (ha fővezeték lenne, akkor akár ott is lehetne) vagy pl a feszültségesésre méretezés számolásakor a villanyóra és a bojler közötti vezetékszakaszt nem kötelező figyelembe venni.
Ennél érdekesebb kérdés az szerintem, hogy társasház esetén vajon miért nem szabad PEN-t elvinni egészen a lakásokig: "Összekötő berendezésnél, új létesítésnél, vagy felújításnál a felszálló fővezetékben PEN-vezetőt nem szabad alkalmazni, azaz ötvezetékes kialakítás kötelező!"
Mert ugye létezhet pl hosszan elnyúló földszintes társasház is, ahol a lakások egymás MELLETT vannak, sőt nagy területen több különálló épületből álló társasház is, ahol öteres kábelezés helyett sokkal okosabb megoldás lenne PEN-t vinni mindenhova.
Mért fővezetékek: mért felhasználói hálózat része, a fogyasztásmérő berendezést köti össze a felhasználói mért főelosztóval. A fogyasztásmérő berendezéstől induló és csak egyetlen felhasználói berendezést tápláló vezeték (pl. hőtárolós vízmelegítő) nem minősül mért fővezetéknek.
Ez a mondat az MSZ 447:2009 szabványban szerepel, amire az ELMŰ hatályos Elosztói Szabályzata hivatkozik abban az esetben, ha a felhasználó alakítja ki pl. a vezetékezést.
Szóval mi van, ha én a leendő vezérelt órától közvetlenül jövő vezetékpárt csak egy megszakítóval kombinált ÁVK-t közbeiktatva egy fent említett vízmelegítőre kötök? Akkor mi a retek szerepel a Csatlakozó műszaki dokumentációban?
A 10mA az 10mA, szárazon is úgy ráz mint nedvesen. Az amper az két összetevő hatása, a feszültségé és az ellenállásé. Ugyanaz a feszültség nedvesen nagyobb áramot hoz létre, mint száraz kézzel.
Át szeretném vezetékezni a rendszert. Olyan kérdésem lenne, hogy a konnektorokhoz a fázis-nulla 2,5 mm2 kábel lesz, a védőföld lehet 1,5 mm2-es? Elvileg nagy áram nem folyhat rajta sokáig, mert az életvédelmi relé akkor levált.
A felvett wattokhoz képest röhejesen gyenge a Dyson levegő szállítási hatásfoka. Persze fújja a levegőt rendesen, de ehhez sokkal többet fogyaszt, mint az ugyanannyi levegőt mozgató hagyományos ventilátorok. A ravaszul megfogalmazott reklámszöveg ügyesen megvezeti a laikusokat ;)
Olyan ez, mint amikor pl elektromos fűtőpaneleket olyan dumával reklámoznak, hogy a balek olvasás közben azt higgye, hogy az ő termékének 140 százalékos a hatásfoka :)
Ha valaki látványos Bernoulli elvű venilátort szeretne barkácsolni, annak nem muszáj gyűrű kialakításával vesződni, a levegő kijöhet akár egy egyenes rúd oldalán is, ugyanúgy magával fogja ragadni a környező levegőt, mint gyűrűből kilépve. A levegőt pedig nyomhatja a csőbe egy porszívó motor vagy egy ilyen olcsó kínai ketyere is.
De csodára ne számítson senki, bármelyik 5000 forintos asztali ventilátor hülyére veri ezeket watt/légszállításban, csak hát az nem olyan dizájnos :)
Inkább úgy fogalmaznék, hogy a szerkezet talpában dolgozó turbina (nem ventilátor) valószínűleg 20-30 eres fordulaton dolgozik, ezáltal annyira magas frekvencián visít (sacc: 4 kHz körül), amely frekvenciát már viszonylag könnyű csillapítani, EZÉRT dolgozik viszonylag csendben a Dyson.
Viszont ekkora fordulatszám miatt kíváncsi lennék a várható élettartamára (üzemóra szám)
Ma jött egy szép csaj, az ENEL töl egy ajánlattal , miszerint kössek velük szerzödést és kevesebb villanyszámlát fogok fizetni. Megigértem hogy átgnondolom a dolgot.
Attól tartok beetetnek azán feljebb emelik az árakat mint az állami (electrica) vállalat.
Szerencsére ilyet nem írt. Nem hülyék, hanem költséghatékonyak. Egyszerűbb, olcsóbb a hagyományos módon előállítani ilyen terméket. És ők sem hülyék, mert tömegek veszik ezeket a Dyson vásárlóihoz mérten.
Analógia: azért, mert a BMW gyárt i8-at, még nem lesz hülye a Suzuki, amiért remek kisautókat gyárt, faék elektronikával. A Canon sem hülye, amiért APS-C lapkákat készít a maguk kínosan szar dinamikájával, egy Hasselblad hátlaphoz képest.
A levédett márkanév, meg a rengeteg reklámköltség :)
Maga a működési alapelv igen régi, számos szerkezetnél használták már: a nagy sebességű légáram alacsony légnyomású, ezért a környezetéből is levegőt "ragad magával", szerencsés esetben sokkal több levegőt, mint amennyt maga a légáram tartalmaz. Tehát a Dyson gyűrű alakban fújja a levegőt, ehhez a légáramhoz hozzácsapódik a körülötte lévő levegő egy része, plusz a gyűrű közepén át áramló levegő, ezáltal az össz légmenyiség sokszorosa annak, ami valójában a gyűrűből lett kifújva.
A jelenség Bernoulli egyik törvényével magyarázható, a Dyson ventilátor működésének a Coanda effektushoz csak igen csekély köze van, a trükk működne Coanda úr közreműködése nélkül is.
A "kevés levegővel sok levegőt" trükköt az egyszerű ventilátorok is alkalmazzák, csak valamivel kisebb hatásfokkal.
Itt van egy rajz meg egy videó, amin a Dyson ventilátor működési alapelve megfigyelhető.
Miért kellene betenni a motor főkapcsolóját az elosztószekrénybe?
A motor főkapcsolójának a varrógépen van a helye, hogy le lehessen kapcsolni.
Ami képet betettél a 107460-as hsz-ben az pontosan ugyanazt a feladatot látja el, mint a Siemens. Az nem más, mint a túláramvédelem, vagy zárlatvédelem. Felesleges a Siemens kapcsoló.
A varrógép szakaszosan működik, ha fáziskimaradás van, nem fog elindulni a pedál megnyomása esetén sem, amit a dolgozó észrevesz.
Varrógéphez nem kell semmilyen újra indulást megakadályozó mágneskapcsolóra.
Mivel a Coanda prof értett a légáramláshoz , ezek teljesen csendben mennek,s a hatásfok/teljesitmény azért jóval magasabb mint egy sima ventillátornál.
Rákerestem, de........? Értem vagy inkább gondolom a név. De ezen kívül is kell lenni valaminek. Mondjuk én még nem hallottam erről a márkáról, de ez nem nagy csoda. Tanyán villany sem volt. A tehenek sem igényelték a ventillátort. Legyeztek a farkukkal.
"Azért az épületistallációt (kapcsolo, dugalj ) Ne keverd a berendezési tárgyakhoz."
Tudtommal a legtöbb lámpás (+ borotva dugaljas) fürdőszobaszekrény nem konnektoros, hanem fix bekötésű, tehát villanyszerelő köti be. Kérdés, hogy van-e szabványossági felelőssége, ha azt látja, hogy a szekrény mindössze IP20-as, a kapcsolója viszont csak 190 centire van a földtől.
"Azt a szekrényt rakhatnád lejjebb -hát még feljebb is?"
Ha jól látom a rajzodon, akkor úgy kellene felszerelni, hogy a kapcsoló 225 centinél is magasabban legyen?
"Az USA ban nagy hagyománya van ennek a DYSON ventillátornak."
Magyarországon is sok milliomos vásárol ilyet, csupa olyan ember, akinek nincs szüksége ventilátorra. Szinte mindig a vendégek számára feltűnő helyen helyezik el. Roppantul bosszantja őket, amikor úgy megyek el a Dyson mellett, hogy nem állok meg csodálkozva, hogy hátezmegmi.
> Olyan trükköket tudok a levegővel, amiről te álmodni sem mernél
Ó b+, emelj szobrot magadnak.
Biztosan vannak dolgok, amikhez nem vagy teljesen síkhülye (az IT nem ilyen, ezt biztosan állithatom), de ezt a szintű önimádatot add elő a kocsmában, ott biztosan működik. "Laikus" bazzeg.
"Én amúgy le is lőném azt, aki egy fürdőszobában be merészel indítani egy ventilátort, amikor én ott vagyok. A semmitől is meg szoktam fázni, nemhogy attól, hogy valami hirtelen nedves levegőt is fújjon rám. "
Ismét egy laikus, aki azt hiszi, hogy amire ő nem tudja a megoldást, arra senki a világon nem képes :) isten őrizz, hogy megkérdezzen egy hozzáértőt, az lehetetlen, hogy valaki nála jobban értsen bármihez is :)
Olyan trükköket tudok a levegővel, amiről te álmodni sem mernél. Pl úgy fújni ventilátorral hideg levegőt a törölközőre, hogy te fél méterrel arrébb észre sem veszed. Vagy úgy fújni ventilátorral meleg levegőt a törölközőre, hogy te direkt odabújsz a szárítóhoz, mert az a fürdőszoba leg-kellemesebb pontja.
Ezirányú tanulmányaid első lépéseként ezt a képet képzeletben fordítsd el 90 fokkal (hogy a lefelé fújó ventilátor fenn legen a falon mennyezet alatt), a nedves törölközőt pedig képzeletben lógasd be a légáram közepébe. (Coanda effektus)
Utána kell nézni, hogy a régi sorozatból ez tudja-e a fázis asszimetriát. A 1021 tudja, de ezt nem tudom. Ilyen kisebbeknél előfordulhat, hogy nincs benne.
Ha már választékosan, maximális hatásfokkal akarok megszárítani valamit, bedobom a profi, hőszivattyús Miele szárítógépbe (még nem vettük meg, de rajta van a listán), ez saccperkábé ver abszolút minden egyebet.
Ha viszont egyszerűen, törülköző fel a radiátorra, megfelelő időzítő gomb benyom és pá puszi… Én amúgy le is lőném azt, aki egy fürdőszobában be merészel indítani egy ventilátort, amikor én ott vagyok. A semmitől is meg szoktam fázni, nemhogy attól, hogy valami hirtelen nedves levegőt is fújjon rám.
Pont ezért kell a gép elé bekötni! Véd a túlterheléstől és a "fáziskiesés"-től. azért idézőjel, mert nem attól véd, hanem amikor kiesik egy fázis, borul a terhelés és többet vesz fel a motor és ugy old ki, fel lehet cicomázni mindennel, ezt ugy szokták csinálni, hogy egy mk-n átvezeted, és a motorvédőre rakott segédérintkező bontja a mk tekercsét.
Elosztóba nem jó leold mindent ami mögötte van, sőt ha nincs kiesés akkor is, mert a terhelésed asszimetrikus egy háztartásban.
tud valaki olyan femkeresot javasolni sajat tapasztalatbl a 10-15ezres kategoriaban, ami 3-5cm vakolatig megbizhatoan mutatja az aramatjarta vezetot? gyanitom nincs ilyen, de egy kerdest meger.
akkor bizonytalanodtam el, mikor a kek huszonezres bosch-rol is azt irtak a villanyszerelok, hogy erre a celra nem hasznalhato.
csak 2 furatot kellene keszitenem karnisnak, de nagyon kockazatos. sem fenykep alapjan, sem kopogtatassal nem tudtam eldonteni, hogy mehet vagy nem.
-ha nincs 1 fázis akkor lecsapatod mindet? (ülsz a sötétben, fába szorult fűrészel)
- másik kettő megy tovább, igen, de melyik kettő? Nem tudod előre. Vagy melyik az az egy ami megmarad? Ami biztos, tehetsz fel a spájzba 3 konnektort a hűtőknek, ha kimegy egy fázis és hát Murphy szerint tutkófrankó az aminek nem kéne, akkor át tudd dugdosni a hűtőket abba ami működik. Világítás dettó. (Mosógép le van tojva.)
A cél a biztonság. Nálam a faluban sokszor elmegy egy egy fázis. Onnan tudom hogy volt eset hogy nálam nem volt villany de a szomszédba igen. Vagy fordítva.
Időszakosan nedves helyiségek szerelési követelményeit betartva nem lehet probléma.
Nemcsak az IP védettség számít, hanem a zónák is.
pl. Kapcsoló helységen kívül, dugalj min. 180 magasan, fűtőtest 2,25 magasan, ahol már nincs fröccsenő víz.
10mA-t a hidromasszázs jellegű berendezésekhez írnak elő. (tudtommal)
Egy dolgot nem értek viszont: honnan tudja valaki, hány mA rázza meg?
Csak azért kérdezem, mert engem fi relé nélküli 230 rázott meg elég sokszor és köszi jól vagyok, de csak azért, mert csak egy pillanatig tartott, ki tudtam szabadulni az áramkörből. Régen ezt is tanították.
"egy ventillátor ami ugyanazt a párás levegőt forgatja a fürdőben, kb. a soha a büdös életben nem szárítja meg a törülközőt"
Egy jó fürdőszobának normális MESTERSÉGES szellőztetése van. Ez azt jelenti, hogy a zuhany elzárása utáni pillanattól folyamatosan zuhan a páratartalom, energiatakarékos szellőzőrendszer esetén 15-20 percenként, olcsó ventilátoros szellőztetés esetén 5-10 perenként lecserélődik a teljes légköbméter.
Az átlagos téli szobalevegő köbméterenként kb 10 gramm vizet képes felvenni, ekkor éri el a 100 százalékokos relatív páratartalmat (maximális telítettséget), ettől kezdve ez a levegő már SEMMI további vizet nem képes felvenni, tehát hiába keringeted órákon át a 100% páratartalmú levegőt, nem fog szárítani semmit. Ha szárítani akarsz, akkor a párával telített levegőt muszáj kidobni (pl ventilátorral) és száraz (legalábbis alacsonyabb páratartalmú) levegőt juttatni a helyébe (pl a lakás felől). Vagy felmelegíted a levegőt, ekkor a vízfelvételi képessége megnövekszik és vagy melegen dobod ki, vagy bent engeded lehűlni, akkor kicsapódik belőle a 10 gramm felett felvett víz, tehát a vizet visszakapod, csak ekkor már nem a törölközőben/farmerban lesz, hanem a falon fog lecsorogni :)
Bizonyos esetekben nem kell ismerni a szabvány szövegét ahhoz, hogy tudjam, hogy mit enged meg. Pl százféle IP20-as védelmű terméket gyártanak kimondottan fürdőszobai célokra. Ha tilos lenne, nem gyártanának ilyet. Ne feledd, hogy 200 az IQ-m :)
De téged se rázott még meg 20 mA, mert akkor tudnád hogy attól nem ugrasz nagyot ordítva, csak megcsíp. Volt hozzá szerencsém. Amúgy írta valaki ebben a topicban régen hogy gyerekkorában megrázta az áram és nem lett baja a 30mA-es relé megvédte. (Vagy a testvérét, vagy a gyerekét már nem tudom).
Továbbá egy ventillátor ami ugyanazt a párás levegőt forgatja a fürdőben, kb. a soha a büdös életben nem szárítja meg a törülközőt, a fregolira irányított szárítógép ha hat órán keresztül fújja a meleg száraz levegőt a frissen mosott ruhára akkor is nedves még a farmer dereka.
"te teljesen komolyan gondoltad, hogy ventillátort szereljek a fürdőszobába?"
Nem tiltja még a szabvány sem.
"Nem tudtam, mi hiányzik még aból a sajnos még így is kissé alulméretezett helyiségből"
Fogadjunk, hogy az oldalfalak felső harmada plusz a mennyezet szinte teljesen kihasználatlan.
"mert ugye a törülközőszárítóban hol kering pont a huszonvalahány fokos padlófűtés vize"
A belülről fűtött törölköző szárító a te találmányod, ne erőltesd bele az én találmányomba :)
Az elpárolgó víz által lehűtött hideg levegő nehéz, ezért lefelé akar ereszkedni. A fűtött törölköző szárító azonban meleg levegőt állít elő minden olyan felületén, amit éppen nem érint vizes törölköző. Ez a levegő meleg, ezért felfelé akar emelkedni. Tehát van egy lefelé igyekvő légtömeg és egy felfelé igyekvő légtömeg EGY HELYEN.
"Mennyi víz kell, hogy rázzon egy csempére rakott süllyesztett kapcsoló?"
Ha a zuhanyt közvetlenül ráirányítod, miközben kapcsolgatod még akkor is talán csak 1 százalék az áramütés veszélye, egyszerű párakicsapódás esetén meg mondjuk százmillió az egyhez. De itt az a kérdés, hogy melyik villanyszerelő vállalja be azt a százmilliós valószínűséggel bekövetkező börtönbüntetést vagy inkább helyiségen kívülre teszi a kapcsolót, amikor is a szabvány betartás mentesíti őt minden ilyen jellegű felelősségtől.
Ha jól értem, te teljesen komolyan gondoltad, hogy ventillátort szereljek a fürdőszobába?😀 Nem tudtam, mi hiányzik még aból a sajnos még így is kissé alulméretezett helyiségből – kizárólag azért, hogy egy kicsivel hamarább száradjon meg a törülköző…
Amúgy az elv se nagyon világos, mert ugye a törülközőszárítóban hol kering pont a huszonvalahány fokos padlófűtés vize, hol szobahőmérsékletű. Ezt termosztát vezérli, előreláthatatlan, hogy mikor épp mennyi.
A penész megjelenéséhez folyamatos nedvesség, vagy legalábbis állandóan igen magas páratartalom kell. Naponta párszor fél órán át nedves csempe még nagyon kevés neki.
"A 30 mA-es tökéletes, az a lényeg milyen gyorsan old le."
Téged még soha nem b@szott meg 20 milliamper ugye?
Amikor te ugrasz egy nagyot ordítva (peches esetben kisgyerek, idős ember, szívbeteg akár bele is halhat), a FI relé meg vonogatja a vállát, mert ez még nem volt 30 mA.
"A ház többi fogyasztója úgyis előfeszíti kicsit Fí relét,"
A lakások nagy részében minden folyamatosan feszültség alatt lévő elektromos fogyasztó kettős szigetelésű. Tehát a föld felé állandó jelleggel kb nulla milliamper folyik. Szóval erre én én nem alapoznék :)
A legegyszerűbb gyorsszárító szerintem egy olyan ventilátor, amit egy hőmérséklet különbség érzékelő kapcsol be/ki. Amikor a törölközőt nedvesen ráteszed a törölköző tartóra, akkor a víz párolgás miatt a tartó felülete hidegebb lesz, mint a környező levegő. A hidegtől bekapcsol a ventilátor, akinek az a célja, hogy a légárammal a tartót újra szobahőmérsékletűre fűtse. Ez csak akkor fog sikerülni, amikor a törölközőben már nincs több nedvesség. Mihelyt a törököző tartó újra szobahőmérsékletű, a ventilátor leáll.
Ha NAGYON gyorsan szeretnél törölközőt szárítani, akkor a ventilátor lehet akár fűtőszálas is, persze ez nem túl forint-takarékos módszer, habár ha csak 3-6 órát órát dolgozik havonta, akkor ez az extra villanyszámla sem vág földhöz :)
Hát csak mégse, mert ez a rajz az átlagosan jól táplált, jó egészségi állapotban levő felnőtt, fehér férfira vonatkozik, a konyhakövön bőrcipőben állva, miközben megfog egy készüléket. Az egészen más, mikor jól beáztatja magát.
a 30-as a valóságban 15-20mA-nél már leold
A 10 mA-es meg már 6 mA-nél...
az a lényeg milyen gyorsan old le
Az valóban lényeg. Csak az érdekesség kedvéért, van egy pillanat, amikor bármilyen gyorsan is oldana le, belehal az ember, de az összes többi pillanatban a fibrilláció kialakulása előtt ütnek le az ÁVK-k, az a követelmény.
A 30 mA-es tökéletes, az a lényeg milyen gyorsan old le. A ház többi fogyasztója úgyis előfeszíti kicsit Fí relét, így a 30-as a valóságban 15-20mA-nél már leold.
Gondolom azért mert vizes közegben akár életet is menthet a 30-ashoz képest.
Érdekes ez a fi relé kérdés. 30-40milliós építkezéseknél látom, amikor a csicsás bordűrre meg a pezsgőkádra van pénz akkor a villanyász tervezővel alkudozik a tulaj hogy biztos kell-e az az egy fi relé a főelosztóba, régen se volt.
Ja, biztonsági öv, légzsák meg ABS se volt, szereljük ki azt is.
"külső gumiját hajlítás közben akkora erővel szorítod hozzá a csőhöz (ha tudod), hogy a külső gumi ne csússzon el egy millimétert sem a csövön hajlítás közben (próbáld ki a dolgot szorítással és anélkül is és meg fogod érteni, hogy miről beszéltem). "
elméletben én is tudom :), néha sikerül, néha nem. Olyat láttam még problémának korábban, hogy a hajlító idom + cső nem passzolt 100%-san, egy nagyon pici lötyögés volt.. akkor meg már a ráncosodás automatikusan indul.. olyasmire gondoltam egyébként, hogy van egy kéziszerszámod megfelelő matricákkal, és bedugod a csövet, melegít és hajlít, és legyártasz egyszerre mondjuk x db-t.. ha készen lehet már kapni, az a legjobb, legalábbis nekem, most..
Rákérdezek az átviteleseknél, hogy hagyjak-e inkább 2x45 fokot, mint a víznél, hogy a cső ne egyszerre törjön 90-t, és akkor ez sem befolyásolja a visszaverődést.
Ez is igen jó műszer és valóban sokkal kevesebbe kerül (külföldről persze könnyű :)
A 21e Ft-os tudott mérni frekvenciát és kitöltési tényezőt is, de az ilyesmi átlagembernek nem szokott hiányozni, csak a hozzám hasonló nemnormálisoknak.
"Az első képen látható, hogy agyhalott tengerentúli mérnökbarátaink tényleg komolyan gondolták, miszerint jó ötlet volt a vezérlőelektronika földjét az épület földelővezetékére kötni"
Tengerentúlon lakásonként nem egy központi FI relé szokik lenni, hanem a sok kicsi a végeken (pl dugaljakba beépítve). Tehát Ánerikában ezen a földelésen folyó áram nem tudja befolyásolni a FI relé(k) működését. Ebben az esetben szerintem nem butaság egy kapcsolónak minél több részét (akár a belső elektronikáját is) leföldelni, hogy ha bármiféle nem kívánt kóboráram megjelenik a belében (pl párakicsapódás), az menjen le a gyorsan földbe és ne rázzon meg senkit. A vezérlő áramkör munkaárama valószínűleg annyira csekély, hogy akkor sem nem jelent életveszélyt, ha esetleg valaki földeletlen állapotában megérintené azt a pontot. Ne feledjük, hogy pl a fáziskereső és számos érintős kapcsoló is az emberen át folyó árammal működik, mégis szabványos Magyarországon is. Lehet, hogy ez a ketyere sem fogyaszt több áramot, mint pl egy bárhol megérintős kapcsolású lámpa. Mérd meg munka közben az áramát a nullán, ha van olyan műszerered.
"Emelje fel a kezét, aki ezek után még mindig azt mondja"
Én tudtam volna tízszer gyorsabb törölköző szárítást tized ennyi energia felhasználással, ráadásul teljesen szabványosan, de hát nem az volta kérdés, hogy hogyan oldanánk meg egy automata törölköző szárítót, hanem a te fűtés-késleltetős találmányodat kellett tovább-reszelgetni :)
Nem vagyok szakmabeli, csak annyit látok, hogy a típusjelzése egy közepes méretű zöld paca :-)
Ha adnál pontos nevet és típust, azt megköszönném.
Egyébként interneten van fent sok 10 mA-es ÁVK, pl. van Hager típus 13 eFt-ért, csak éppen még a webáruházban sincs, a szállítási határidő meg hónapokban mérhető :-(
Ami van egy-két boltban a polcon, az meg 30 eFt...
2: A kézi apparát külső gumiját hajlítás közben akkora erővel szorítod hozzá a csőhöz (ha tudod), hogy a külső gumi ne csússzon el egy millimétert sem a csövön hajlítás közben (próbáld ki a dolgot szorítással és anélkül is és meg fogod érteni, hogy miről beszéltem). Ideális esetben a cső belső ívén egyetlen ránc sem fog megjelenni.
Még egy trükk: ha a kanyart nem pont 90, hanem kb 95 fokosra (tehát derékszg helyett picit hegyesszögűre) csinálod, akkor 90 fokosra beépítve (tehát beépítéskor kissé visszafeszítve) a kanyar keresztmetszete pont kör alakú lesz (ezt is próbáld ki és meg fogod érteni).
"Ha erre teszel--v másik vezérelt áramkörre -- vizszelepet , gázszelepet "
A legtöbb komolyabb gázfogyasztó készülék első alkatrésze egy elektromos mágnesszelep, szóval nem is kell olyan sok helyre utólag beszerelni :)
"egy értékesebb házban ez biztositási dijcsökkentő tétel,"
Az olyan biztosító, ami ilyesmire hivatkozva jelentős engedményt ad a díjból, az olyan, mint a becsületes politikus: mindenki beszél róla, de személyesen még senki sem találkozott vele.
Én is javasoltam több helyen, hogy a vizes helyiségek és a kertbe kimenő energia kapjon külön egy extra 10 milliamperes FI relét is és mindig rákérdeztek hogy "ez az ár valami vicc?"
A fürdőbe tehetnél 10mA FIrelét is ! --ajánlat(kötelező? )
Ja, csak éppen amikor kerestem 10 mA-s ÁVK-t, akkor kiderült, hogy se égen, se földön sem lehet kapni, ahol meg lenne, ott nyolcszor annyiba kerül, mint a 30 mA ÁVK :-(((
az a bajom, hogy nem tudom még pontosan hogy lenne az ideális.. van egy 3x5m szoba (kb) és a 3m-s sík közepén jönne be a net.. az ideális a lehetséges szoba elrendezéséből talán az egyik 5m vége, és a másik 5 m közepe lenne (itt a két végén van két ajtó)..
ha T-ben gondolkodom, akkor elvinném mondjuk a távolabbi pontig az optikát, és onnan jönnék vissza körbe egy UTP-vel a TV set top box-hoz, amennyiben mégis az az igény, hogy a TV ne ott a távolabbi ponton legyen.. nincs tapasztalat és elgondolás sem, ezért a kérdezősködés..
másik kérdés: hogy hajlítunk szépen 90 fokot?
van ilyen régi kézi apparátom, de bevallom őszintén sohasem ment igazán.. történt ebben valami előrelépés esetleg? lehet készen kapni, ilyesmi? :)
Én olyat láttam, hogy a 9-en eldurrant a konyhai flexicső, végigáztatta a teljes házat alatta, végig, mindenhol ömlött a konnektorokból-villanykapcsolókból a víz :)))
Üvegszálnak szeretnék csövezést kiépíteni egy lakásban - pár méterről van csak szó 1 vagy 2 db 90 fokkal max - mekkora átmérőjű csövet javasoltok hozzá?
Jelenleg az az elképzelés, hogy 1 UTP kábel + esetleg 1 üvegszál menne benne, illetve jó lenne ha utólag is be lehetne húzni az üvegszálat ha szükséges.
Okés, de arra próbálok célozni, hogy hozzá éppen nem raktak és a helyi Mekk Elektől van az infó, hogy nem is szoktak sehova semerre. Ebből még kár akármit levonni, nem a helyi szabványt idézte. Én viszont jártam már nem tudom hány fürdőszobban magán/üzleti vonalon is, oszt kerestem a szájbavert villanykapcsolót :-P Remélem mostanában nem kell arrafelé mennem...
Én meg simán látok dugaljat Angliában, szóval ki tudja hol és kibe futott bele ott is, akitől az infót hallotta. Ott amúgy is csak kőkorszaki megoldások és újhullámos tákolások vannak.
Arról azért mondjuk meggyőztél, hogy ezt a cuccot nem a fürdőszobába fogom tenni, a radiátor mellé (nem is lenne hely), hanem a fürdőszoba villanykapcsolója fölé, a folyosóra. Így sem OK? Az azért erős, hogy egy száraz helyiségben is rázzon egy kapcsoló a műanyagborításon keresztül, akkor már vasalóhoz vagy kenyérpirítóhoz se nyúlj.
Lójenek le, ha értem. Igen, magámak az áramkörnek bizonyos elemei minden bizonnyal feszültség alatt vannak akár a nullhoz, akár a fázishoz képest, eszembe nem jutna puszta kézzel hozzáérni az áramkör bármelyik részéhez is működés közben. De ez hol releváns?
Egy kapcsoló külső műanyagpanelja alatt amúgy is MINDIG áramütésveszély van, nem? Ezzel a logikával akkor nem félsz attól, hogy hozzáérsz a nedves kapcsolóhoz és a fázist kivezeti a kezedre?
Mármint nem értem. Hol ráz, mihez kell nyúlni, hogy rázzon? És hogyan tudja lecsapni az FI relét? Hiszen itt tényleg nincs szivárgási áram a földelés felé.
Az első képen látható, hogy agyhalott tengerentúli mérnökbarátaink tényleg komolyan gondolták, miszerint jó ötlet volt a vezérlőelektronika földjét az épület földelővezetékére kötni (a bütyök alulról csúszik be az elektronika csatlakozójába):
Az az amcsi megoldás nem is rossz, s mivel egyedi FI relé van az áramkörök végén --gondot sem okoz.
Szerintem a te ötleted nem az igazi.
Mert ezek a tápok ,csak ilyen kondikkal földelhetőek.
Különben ráz (akár 1/2 tápfesz ) vagy /és lenyomja a FI relét.
Olvastam itt a fórumon a napokban, ha ki akarok alakítani földelést "valahol", akkor utána egyenpotenciálra kell hozni!
Hát... Már bocs... Ez hajmeresztő fogalmazás. Az egyenpotenciálra hozás az a megérinthető fémszerkezetek összekötése a földeléssel (meg a PEN-nel, ha van olyan; a villamos berendezések testje meg a védővezetőkön át ugyanerre a pontra csatlakozik). Nem a földelést kell egyenpotenciálra hozni, hanem mindent, ami különböző potenciálra kerülhet hiba esetén.
A földelés valóban jobb, ha az épület becsatlakozásnál van, nem pedig 16 méterre. De 16 méter még nem tragikus, bármelyik szebb és jobb házban előfordulhat 16 méter nyomvonalhossz a földeléses becsatlakozás és az utolsó készülék között, oszt ott mégse rakunk földelést a végére. De lehet, és jó hatású is.
Na, kedves élctársak, megérkezett az annyit vitatott és blamált amerikai sokgombos fali időzítő.
Az első képen látható, hogy agyhalott tengerentúli mérnökbarátaink tényleg komolyan gondolták, miszerint jó ötlet volt a vezérlőelektronika földjét az épület földelővezetékére kötni (a bütyök alulról csúszik be az elektronika csatlakozójába):
A második képen kiderül, hogy Európában szerencsére ismerik a szarokcsiszoló („flex”) nevű szerszámot:
Miután sikerült kiiktatni azt a zavaró testátkötést, a nullát (kék szál) így már direktben rá lehetett forrasztani az elektronika földjére:
Touché!
Ez 10 perc munka volt, és a cucc darabja kb. 25 euró lehetett szállítással, vámmal, tokkal és vonóval. Emelje fel a kezét, aki ezek után még mindig azt mondja, hogy nem érte meg jobban, mint nyomókapcsolókkal és különálló időzítőrelékkel bohóckodni, jelzőledeket drótozni és UV nyomtatóval feliratozni a kapcsolók panelját!
Adott egy 2017ben telepített 3 fázisú mérőóra dobozzal. 3x25A később bővítenénk 3x32A. Itt a telepítéskor a regisztrált villanyszerelő kialakított egy földelést.
A villanyóra és a ház között 16m van. Ezt egy 4x25mm2 ALU földkábellel kötötték össze. A földelés pedig külön jön a házba egy 10es Mkh vezetéken ugyan csak az órától a kialakított földeléstől.
Bejön az alu kábel és az Mkh a házba (könnyűszerkezetes) és padló szintnél egy dobozban össze van kötve HLAKban az 5x10es Mkhval, ami felmegy a lakáselosztóba a mennyezet alá.
Nem nagy ez a táv a földelésnek? Nem lenne jobb, ha oda is le lenne szúrva egy ahol a földkábel bejön a házba?
A házban még csak efy hűtő és egy Ariston villanybojler megy. Na meg a led világítás.
Olvastam itt a fórumon a napokban, ha ki akarok alakítani földelést "valahol", akkor utána egyenpotenciálra kell hozni! Ezt egy vastagabb vezetékkel teszem? Milyen vastag? 10es MKH az jó?
Szerintem most a legjobb vétel egy MT-3109 nevű lakatfogó lenne. Nem a legolcsóbb (21.000 Ft), de ha ezt megveszed, utána valószínűleg eldobhatod az összes többi műszeredet :)
Amatőr célokra kiváló (automatikus méréshatár váltás), de szerintem egy profi is boldogan birtokolná (a lakattal egyenáramot is mér). A mindennapokban igen kevés helyzet adódik, ahová ez nem jó.
Lehetetlen szimmetrikusan elosztani, mert soha de soha nem fog szimmetrikusan működni, kivéve, ha csak a varrógép működik. De akkor is lesz mellette világítás, megy a hűtő, mosógép, tévé stb. Közben reszelnek a műhelybe, visít a sarokcsiszoló, olykor heggesztik a fát, élezik a bugylibicskát. De, hogy egyenletesen legyen leterhelve... kizárt.
Szia, ilyen bele, mellétettem a neten talált Ganzuniv 2 belsőt is. Annyi eltérést látok, hogy az enyémen kívülről cserélhetők a biztosítékok, ennek megfelelően más az alsó panel a nullázó poti mellett. A felső panelt én azonosnak nézem. Illetve a gyári rajzon és az én változatomban is D203-D204 helyén lecsípett lábú tranzisztor van, a neten talált Ganzuniv 2 változatba rendes diódát ültettek. Kicsit más a banánhüvelyek kialakítása is.
Szerintem ez egy első széria lehetett, mindenesetre jópofa...
Ganzuniv 2:
Univo 1:
Köszi a segítséget, ki is mértem azóta, megmakkant az LM301, már meg is rendeltem a pótlást.
Most egy fázis van csak bekötve. Szét kell válasszam vagyis elosszam a három fázist egyenletesen . Csakhogy még három fázisos rendszert sose csináltam.
Csak 2,5 össel . De most az is szét van választva. Arra gondoltam nem e valahol a nulla és a földelés összeér. Egy hét kell míg hosdzannmegyek az egészen.
Gondolom, az illető topiktársaknak, ha meglátnak egy üresen közlekedő mentőautót, rögtön az jut eszükbe, hogy ebben is betegnek kéne lennie, de kidobták a sarkon. :D
Igen van a hidrofornak leverve földelöszonda és az asztalis mühelynek is . Most meg kérte a szolgáltató a pózna tövébe a méröhelynél is legyen kiépítve aminek a másik vége a házam mellett van . Amiröl jön be a védöföld a lakásba.
A méröszekrénybe van összekötve a null a földeléssel.
Jó estét. Végre 5 hónapos ügyintézés után bekötötték a háromfázist, ma hozták a méröórát .
Aztán a régi méröórát leszerelték a régi vezetékeket leoldották a póznáról. S elmentek.
Én meg ott maradtam két tele fagyasztó hússal .
Ekkor kezdödött a szopás.
Az elosztó doboztól ahol vannak az új vezetékek vége töl a régi biztosítéktábláig lévö szakaszt összekötöttem vagyis egy fázist a nullt és a védöföldet felvittem bekötöttem.
És akkor elkezdett dolgozni a méröszekrényben a fi relé.
Most a fontosabb áramkörök vannak bekötve , a mühely és a melléképületek nincsenek és a védövezetékeket is szétválasztottam.
Igy most nem old le a fi relé.
Kérdésem az volna hogy van három egymástól jó távol lévö földelésem. És a fö földeléssel van közösitve a nulla, az óra elött. Ez a másik két földelés befolyásolja e a fi relé müködését.?
A felhasználási hely csatlakozási pontján a névleges feszültség ± 7,5 % 213-247 Volt
(leágazási ponton +8/-7%) 214-248 Volt
tartományon belül szolgáltatja a villamos energiát normál üzemállapotú egyhetes mérése alatt (bármely nap) a napi bármely 10 percre átlagolt értékek 95%-ában.
Az egyhetes mérés valamennyi 10 perces átlagértékének a névleges érték +10/-10 % tartományába kell esnie. 207-253 Volt
A legnagyobb feszültség-növekedés mértéke a névleges feszültség 115%-át, feszültség-csökkenés mértéke a névleges feszültség 80%-át nem haladhatja meg 1 perces átlagban 184-265 Volt
Vagyis
- az utcán/oszlopnál 214-248 Volt kell legyen névlegesen - a szolgáltatói bekötő vezeték fogyasztó felőli végén 213-247 Volt kell legyen névlegesen Eddig a szolgáltató gondja-baja a hálózat. Innentől pedig már az ügyfél hatásköre (alapesetben) a belső vezeték az elosztás és a mérés vesztesége-gondja-baja.
---
Plusz annyi könnyítés van a szolgáltató számára, hogy
- 10 perces átlagban olykor-olykor (5% azaz heti 8,4 óra erejéig) elszaladhat lefelé 207 Voltig is és felfelé 253 Voltig is.
- MAX 1 percig átlagban pedig leeshet akár 184 Voltig is és felugorhat akár 265 Voltig is.
A 230 Volt +-10% tűréssel kell(ene), hogy rendelkezésre álljon.
Hát, csak a pontosság kedvéért, ennek csak 10 perces átlagokban kell teljesülnie. Azaz egészen pontosan ez van leírva: A felhasználási hely csatlakozási pontján az Engedélyes a névleges feszültség ± 7,5 % (leágazási ponton +8/-7%) tartományon belül szolgáltatja a villamos energiát normál üzemállapotú egyhetes mérése alatt (bármely nap) a napi bármely 10 percre átlagolt értékek 95%-ában. Az egyhetes mérés valamennyi 10 perces átlagértékének a névleges érték +10/-10 % tartományába kell esnie. A legnagyobb feszültség-növekedés mértéke a névleges feszültség 115%-át, feszültség-csökkenés mértéke a névleges feszültség 80%-át nem haladhatja meg 1 perces átlagban
A 230 Volt +-10% tűréssel kell(ene), hogy rendelkezésre álljon. Azaz 207-253 Volt között.
Ha 207 Volt alatt érkezk a szolgálatótól, akkor az nem oké és panaszt tehetsz miatta.
Azonban tisztázni kell, hogy KINEK a hatáskörében NEM OKÉ-s a feszültség nálad konkrétan.
Mert az ilyen egy betáp és több mérőhely esetekben tipikusan a tulajdonosok gondja-baja a még MÉRETLEN vezeték+elosztó hálózat.
Vagyis, ha a saját méretlen vezetékek és elosztók okozzák a túl kicsi feszültséget nálad. De szolgálattási határon, ahol mérni kell és reklamálni lehet miatta még OKÉ-s a feszültség. Akkor a saját méretlen részeken a tulajdonosnak/tulajdonosoknak kell saját költségen rendbe rakni, bővíteni a rendszert.
Amihez keresni kell egy regisztrált szerelőt. Aki felméri a helyzetet, kitalálja a megoldást és ad rá árajánlatot is.
Az alsó matrica ugyanaz, mint a rádiómúzeumos példányé, az elemtartón lévőn van a szlovák és angol szöveg, más matricát vagy jelölést nem találtam rajta. Illetve az enyémen csak három banánhüvely van felül, nem négy.
Azaz, a piros hátú, de furcsa, mert Ganzuniv 2 néven megtaláltam a neten és a rajzot is hozzá, de az enyémen Ganzuniv 2 helyett Univo 1 a felirat. Erre meg nem dob ki semmi relevánsat a Google. Továbbá az enyém hátcímkéjén szlovák és angol nyelvű a figyelmeztetés, míg a neten talált fotókon magyar. Lehet, hogy ez egy exportváltozat??
Sziasztok, köszi, az enyémen "Univo 1" felirat van, nagyjából az a méret és elrendezés, mint az Univo 3-é, de piros a hátulja és fekete az eleje és lehet vele feszültséget mérni 20 kHz-ig.
Ehhez nem találtam a neten rajzot, ha van akkor, köszönöm, ha elküldöd!
A képen látható dolog úgy néz ki, hogy egy szomszédos ház kap légkábelen betápot, onnan van mérőhely előtt leágaztatva valahol, valahogy a továbbmenő. Innen a föld alatt jön tovább, két doboz (két mérőhely) beiktatásával az érintett mérőhelyre az áram. Jelenleg körülbelül 2,5 kW lenne az időszakos maximum terhelés, ha a 230 V nem esne le ilyenkor 170-190 V közöttire (min-max naplózott érték kb. másfél óra alatt). A szomszédos házban az elérhető egyetlen kötéspont szövet alu és PVC alu, jelentősen melegszik (mérve 60 fokos), a négyes keresztmetszetű vezeték jön ki ebbe a dobozba (igen, az), majd jön tovább a vastagabb földkábelen (a vékonyabb az közvill volt, az elégett földelés régen ki lett iktatva, csak a vége van itt). Pár mérést végeztem. A dobozokban a kötéspontok előtt-után, vezetéken mérve maximum 14 mV veszik el maximum terhelésen-ez OK. A képen lévő dobozban is megvan a feszültségesés, tehát a földkábelekkel sincs gond a korukon kívül. A másik, hálózatilag ez előtt lévő lakás (kb. 20 méternyire) konnektoraiban 200-218 V közötti feszültség van (sajnos a trafó innen majd másfél km, ezzel a veszteséggel nem tudunk mit kezdeni és még bele is fér, azt hiszem).
A kérdés adott. A lakás, amin átmegy a bejövő vonal használaton kívüli, kulcsot sem egyszerű szerezni hozzá. Mi lehet itt a megoldás az arrébb költözésen kívül, hogy egyezzek meg a szolgáltatóval (EON)? Az oszlop, amiről a légkábel megy és a kötésdoboz távolsága úgy 15 méter, nem is értem, miért húzták a szomszéd házon keresztül a továbbmenőt földkábel helyett és hogy miért egy pár négyes alura bíztak rá két további mérőhely ellátását. Az érintett mérőhely B16, a másik B10..
Nem volt ott olyan összefüggés, hogy a kézi váltású műszerek a mért körből nyert energiát használták méréshez (nem kellett bele elem a feszültségméréshez)? Ezek belső ellenállása sokkal, sokkal kisebb, tizede-százada egy olyannak, ami saját tápellátással bír. Az automata méréshatárváltós műszerek meg szükségszerűen mind saját tápellátásúak, így bemenetük felől nem kell egy alapműszer meghajtását ellátniuk.
"Nem, nem ez. Ez digitális, nem analóg. Univo elektronik, vagy electronic, nincs most előttem a műszer, nem vagyok otthon. Az teljesen analóg, néhány BC108 vagy 109 van benne."
Nem az lesz, amelyiknek piros a háza és fekete az előlapja? Az a Ganzunivo 2, amiben, ha jól emlékszem LM 301 -es kerek tokos IC , is van az enyémben a tok elem csere idején néha kipurcant egy zener dióda társaságában.
"Én is hozzájutottam egy nagy fehér Ganzuniv-hoz. Lehet sosem fogom használni. Tizenévesen mikor érdekelt az elektronika, nagyon örültem volna egy analóg műszernek."
A nagy fehér nekem a Ganzuniv 3, amit az Ecseri piacon új állapotban vettem, vagy 35 éve és azt követően adtam ott el a kis lengyel műszeremet, amit tizenéves korombman a Lenin körúti Ezermester boltban vettem.
Az is egy tükör skálás alap műszerrel készült.
Az egyik digitális műszerem egy ESCORT EDM- 169 s is jó 20 éven túli, velem jött két éve nyugdijba, nagyon vigyáztam rá, hogy ne sérüljön meg a szerszám táskámban.
Egy hasonló korú My 68- asom is van azt is a cégtől kaptam saját használatra.
Nem, nem ez. Ez digitális, nem analóg. Univo elektronik, vagy electronic, nincs most előttem a műszer, nem vagyok otthon. Az teljesen analóg, néhány BC108 vagy 109 van benne.
"Mozgásérzekelos konnektor szeretnék, de ami van, csak rövid ideig, max 6 percig működik. Nekem olyan kene, ami hosszabb ideig, pl 45 percig képes brkapcsolva maradni."
Ha nem szeretsz elektromosságot barkácsolni, akkor a legegyszerűbb + legolcsóbb megoldás egy jelenlét érzékelő szerintem. Ezek többségét 30 percig lehet feltekerni.
Ez az ős-Univo (a bőrtáskás) rajza. Van az Univo Elektronik, lehet, hogy annak a rajza kellene. Nekem megvan az is az otthoni gépemen, de most napokig nem vagyok otthon.
A gagyi az olcsó is, de azért nálam a pár lakatfogó, feszmérő/kereső, multiméter és miazmás már nem olyan olcsó. Persze akad, amihez a mérőzsinór drágább, az nem is olyan tartós.
Én is hozzájutottam egy nagy fehér Ganzuniv-hoz. Lehet sosem fogom használni. Tizenévesen mikor érdekelt az elektronika, nagyon örültem volna egy analóg műszernek. Digitális multimétert ~30éve láttam először, valami orosz típus, de a lelke a 40 lábú 7106-os IC volt.
Vettem régen 2db ICL7109 A/D led meghajtót hogy majd látványos voltmérőt készítsek........ nincs már rá szükség,ill készen olcsó kisebb, egyszerűbb üzemkész nyomtatott áramkört kapok ha mégis.....
A mai multiméterek igen hanyag bánásmódban részesülnek a szerszámos láda (alja) tartozékai általában. Olcsón pótolhatók.
Nekem is megvan a Ganz Univó 2 és a 3 műszerem azokon messziről látszott, hogy pl. a 220 V nal a mutató a skála 2/3 -ánál volt. Elkok töltés, kisüteset is mutatta szépen.
Az első analóg műszerem egy Lavo 2 es lengyel kis kezimuszer volt, amin egy mechanikus reteszelesu tolokapcsolo gátolta, nehogy rossz helyre dugjuk a banán dugót. Ezzel szinte tönkre tehetelen volt.
Sziasztok! Mozgásérzekelos konnektor szeretnék, de ami van, csak rövid ideig, max 6 percig működik. Nekem olyan kene, ami hosszabb ideig, pl 45 percig képes brkapcsolva maradni. Tudtok ilyesmit?
A cél az, hogy a nappaliban pár dekor, ledes cucc, mini szökőkút csak akkor kapcsoljon be, ha ott vagyunk. Ha pl 3 napig be se megyünk a nappali részbe, ne menjen feleslegesen. Tudtok erre megoldást?
A fiam számítástechnikai szakközépiskolába járt és látszott, hogy az ott tanultakon felül szükség lesz némi gyakorlati orientációjú otthoni képzésre is a témában, mert hiába volt az iskola a vezető színvonalú intézmény, a gyakorlati képzésre nem fektettek túl nagy súlyt.
Első évfolyam végén kért a gyerek egy multimétert, mert sok olyan dolog volt, amihez kellett a műszer. Kapott is egy multimétert tőlem, de furmányos módon nem egy automata méréshatár váltós digitálisat vettem neki, hanem egy jófajta tükrös skálájú analóg műszert.
Hát, nagyon húzta a száját a gyerek, de azért használta a műszert.
Aztán amikor ősszel ismét mentek az iskolába, az első hét végén mondta, hogy milyen jó, hogy a nyáron használta a műszert, mert azidő alatt tisztába jött a nagyságrendekkel, meg a skála leolvasásának részleteivel, bezzeg a többiek nem gondolkoznak előre, fogalmuk sincs arról, hogy 20 milivoltot, vagy 20 voltot fognak mérni, meg nem tudják értelmezni a digitális műszer által mutatott értékeket.
Szóval a jó öreg skálás műszer megtanít gondolkodni, meg értelmezni a mért értékeket :-)
Ma már egy pénzügyi mobilapplikácókat fejlesztő cégnél vezető a gyerek, otthon meg mikrokontrollereket csinál, de a skálás műszere a mai napig megvan (a sok másik hiper-szuper műszere mellett, persze).
"A" típusú áramvédő kapcsoló: A váltakozó áramú körökben alkalmazott különböző, félvezető, egyenirányító elemeket tartalmazó szabályozó elektronikák, mint a fényerőszabályzó, szükségessé teszik az „A” típusú áramvédő kapcsoló alkalmazását. Az "A" típusú áramvédő kapcsoló váltakozó áramra és pulzáló egyenáramra érzékeny. Az “A” típusú fi-reléket célszerű alkalmazni, ahol valamilyen gazdasági tevékenységet folytatnak. Sokkal kifinomultabb mint az “AC” típusú fi-relé. A pulzáló, illetve lüktető egyenáramú komponensek nem zavarják meg a működését. Gyakran írják elő az “A” típus alkalmazását készülék gyártók is egyes indukciós tűzhelyek, klímaberendezések és mosó vagy mosogató gépek esetében.
3 f lágyindítót használunk egy régebbi gépünkben, ott az egyik fázis simán át van kötve benne gyárilag, a másik kettőt szabályozza. Értelemszerűen a nulla nincs bekötve.
Hogy gyakorlatban nincs szükség rá? Nos mivel az álló motor sem feszültségmentes,azért megtévesztő lehet ha valaki úgy gondolja hogy az az. Az iparban nem is, de a háztartásokban jó ha van előtte és működik.
Megtörtént eset, igaz lágyindítóval, a lakatos felment egy motorhoz és mivel úgyis neki kell leszerelni, magára vállalta a kikötést,csinált már olyat.Lejött hogy ráz. A villanyász szerint mivel nem forog mi rázna biztosan egy kósza réz szál szúrta meg azt érezte annak. De az is szomorúan tapasztalta hogy tényleg ráz. A harmadik személy -miért nincs még leszerelve? Mert ráz állítják immár ketten. Miután a harmadik is tapasztalta hogy tényleg ráz, bementek a kapcsoló térbe ahol is megállapították az okát.
Természetesen nem FI relé lett volna a megoldás,(a három úr hibái mellett), aki leválasztó eszköz nélkül tervezte a motor áramkörét az a hibás.
Nem leválaszttottak galvanikusan, és ha a bemeneti fázis és a nulla árama nem egyenlő (mert a kimenő oldalról kerülő úton, a föld felé megy vissza) akkor le kell vernie.
Az itt tökmindegy hogy a kimenet szinuszos vagy sima DC ebből a szempontból.
Hát.... ugyan nem próbáltam, de szerintem NEM! Persze a gyakorlatban erre nincs is nagyon szükség, mert a frekvenciaváltók a hozzá kapcsolt berendezésekkel együtt fix telepítésű eszközök megfelelő EPH kialakítással.
Valószínűleg "AC" típús FI relé van nálad felszerelve. Ezt cseréltesd le "A" típúsra. Ez utóbbi jól kezeli az inverterek által hálózatra kerülő AC/DC komponenseket egyaránt.
