"Bár vannak szellőzők fent és az egyik oldal felé a téglák között is kilátni réseken, szerintetek hagyjam nyitva résnyire a 4 db sima velux tetőtéri ablakot is?"
Ha a padlás és a lakás között jó páraáteresztésű (pl párazáró réteg nélküli fa) födém van, akkor
ha a padlás két végén akad összesen legalább 400-400 cm2-nyi lyuk a külvilág felé,
akkor szerintem már kielégítő a szellőzés, tehát maradhatnak csukva az ablakok.
Ha a födém a fentinél kevésbé páraáteresztő (pl párazáró réteges vagy beton), akkor akár fele/negyede szellőzőnyílás is elég lehet.
Időnként vigyél fel a padlásra egy páramérőt, oszt mérd meg a páratartalmat.
Kettőnk között az a különbség, hogy én értek a joghoz, te nem, úgyhogy légy szíves ne oktass ki arról, mi a jogilag értelmezhető kifejezés és mi nem. Ez nem jogi fórum, hanem hőszigetelési. A "feléje se néz" egyetemi előadáson is használatos leírása annak a tulajdonosi magatartásnak, ami elbirtokláshoz vezethet. Ne irkálj ezekről a dolgokról, mert nagyon nem értesz hozzá. Én olyat sehol nem írtam, amit te adsz a "számba". A bizonyítási eszköz minősége (írás, tanúvallomás) pl. teljesen irreleváns a tulajdonosi magatartás elbírálásakor.
Csak hogy tisztában legyünk azzal, hogy mi az a hivatalos minimum, aminek feltétlenül teljesülnie kell ahhoz ami után már nem lehetséges az elbirtoklás.
Ha viszont nincs ilyen hivatalos lista, akkor viszont már a legcsekélyebb tett is "újraindítja az idő-számlálót", (tehát pl a tulaj 14 évenként felhívja a szomszédot, hogy nézzen már arrafelé, megvan-e még a telek).
"ki meg befektetési céllal, öreg korára gondolva ingatlan vesz, az a legritkább esetben nem néz feléje szakadatlan 15 éven keresztül."
A "nem néz feléje" jogilag nem értelmezhető kifejezés.
Éppen te is olyasmit mondtál, hogy attól még, hogy "feléje néz" a tulajdonos, attól még simán elbirtokolhatják tőle.
És nem csak befektetési célú vásárlás létezik, hanem öröklés vagy kárpótlás keretében is hozzájuthatott az ingatlanhoz.
Tehát tételezzük fel hogy valaki örökölt egy tanyát, ahol nyugdíjas korában szeretne kertészkedni, de addig minden évben odamegy és körüljárja, hogy nincs-e valami sürgős tennivaló az ingatlanon.
Ezen idő alatt pl a közeli faluból valaki néha lekaszálja ott a füvet a lovainak, miközben "ártatlanul" azt hiszi, hogy az az ő tanyája ugyebár ;)
A te leírásod alapján X év után ezt az ingatlant simán el lehet birtokolni a tulajdonostól, mert nem tudja hivatalos papírokkal igazolni, hogy ő rendszeresen körülnéz ott
Énszerintem meg nem lehet elbirtokolni, mert igaz, hogy csak évente egyszer, de tulajdonosként cselekedett.
"Gondolom ez úgy van kialakítva, hogy ha résnyire nyitva van, az eső nem esik be."
Nekem Velux ablakaim vannak a tetőtéri lakásomban, és az eső beesik, bármilyen kis résre van nyitva. Nyilván időjárás függő is a dolog (merről esik az eső), de szerintem ne hagyd nyitva, mert nyirkos, párás időben lehet hogy több víz megy be mint amennyi ki.
Sorházamban beépítetlen padlásterem van eléggé zárt tetőlécekkel, amin zsindely van. Bár vannak szellőzők fent és az egyik oldal felé a téglák között is kilátni réseken, szerintetek hagyjam nyitva résnyire a 4 db sima velux tetőtéri ablakot is? (azért van velux, mert az előző tulaj be akarta építeni az egészet, de én nem fogom). Arra gondoltam, hogy résnyire kinyitom mind a 4-et és oldalt csavarok be ablakonként 1-1 csavart, hogy ne tudja kinyitni egy esetleges vihar. Gondolom ez úgy van kialakítva, hogy ha résnyire nyitva van, az eső nem esik be. Szükséges ez szerintetek, vagy nem? (Jó, tudom, így távolról nehéz válaszolni). Elég nagy légköbméteres egyébként a tér, összesen 100 nm és középen biztos van 5-6 m magas.
Disszidensek esetén kicsit nehézkes lett volna , no meg a papír alapú régi nyilvántartás is nehézkessé tette a dolgot . De hagyjuk , mert még megmagyarázod nekem , hogy nem is ebből adódóan pereskedtünk pár évet .
Mert az ingatlan KÖNYVELT tulajdon, azaz >> tudja, hogy szerzett van neki."
Ez így nem pontos , mert régebben gyakorlat volt a hivatalban való kifüggesztéssel való jogerőre történő emelés , ha az illető nem volt fellelhető. A családunkban két ilyen ügy is volt az elmúlt években. Az egyikben a hagyaték lezárása és az öröklés után tíz évvel derült ki , hogy valami még volt a nevén egy másik településen .
Na ez már nettó Mekkeleki hülyeség. Az elbirtoklás egy, a római jogból eredő, világszerte létező jogintézmény. Aki meg befektetési céllal, öreg korára gondolva ingatlan vesz, az a legritkább esetben nem néz feléje szakadatlan 15 éven keresztül. Maradj meg annál amihez értesz (bár több fórum alapján még nem jöttem rá, mi az...)
Az elbirtoklások túlnyomó része nem jóhiszemű, hanem a lopás egyik legaljasabb formája.
Számtalan család veszítette el egyetlen vésztartalékját ilyen aljas trükkök által.
Pl egyes emberek arról álmodoznak, hogy nyugdíjas korukra gazdálkodni fognak - és mire eljön az idő, kiderül, hogy az örökölt föld/tanya már nem is az övé, mert időközben egy ravasz hiéna (egy tetű ügyvéd meg egy levajazott bíró közreműködésével) kisemmizte őket egyetlen vagyontárgyukból. Vannak, akik ezt nagyüzemben csinálják, folyamatosan parlagon heverő földeket, elhanyagolt tanyákat, stb keresnek.
Szégyen az országra ez (is): a szegények még nyomorultabbá tételének egyik kiváló módja.
Aki azt állítja, hogy nem tudott róla, hogy az az ingatlan nem az övé, azon emberek 99,9%-a valószínűleg egy aljas hazug. A maradék 0.00001%-ra hivatkozni egy példában mint reális lehetőségre, ezt meg kissé erőltetettnek érzem ;)
Erre akartam lejjebb utalni, erre még Elek is megjelent... Pedig ha jól emlékszem, a bábfilmbéli szakmák között a jogászság nem is szerepelt... Én értek ehhez, ha kell segítek. Ti nagyjából több-kevesebb igazságtartalommal értelmezni próbáljátok az ismereteitek alapján a jogi kérdéseket, kérdem én: minek? Ez egy hőszigetelő topik, biztos van jogi tanácsadó is egyébként.
Miért ne lehetne? Cat pont most írta, hogy el lehet. Nem tudsz róla, hogy nem a tiéd, használod, egyszer csak a tiéd lesz. Ha az időkorláton belül más nem jelentkezik érte.:D Szerintem a "10 évenként felhívja a szomszédot, hogy nézzen rá a telekre" nem elegendő és nem fog megállni bizonyítékként, de mittomén, nem vagyok jogász. Inkább valami ügyvédi/ajánlott levél kéne. Persze ahogy nem tudsz róla, hogy nem a tiéd, lehet ő sem, hogy az övé és tennie kellene valamit, mert elbirtokolod... Azért ez egy extrém eset szerintem. Ez azért erősen off, nem?
Fektetem a páraáteresztőt. Azt olvastam, hogy a bolyhos fele legyen lefele, máshol meg azt, hogy az írásos felfele. Bárhogy tapizom, nekem az írásos tűnik bolyhosabbnak. Masterplast Eco3 a típusa. Most úgy rakom, hogy a fehér fele néz a szigetelés felé és a márkanévvel nyomott fele a szabad padlástér fele. Erősítsetek meg kérlek, hogy jól csinálom-e, most még az elején járok. :)
Elbirtokolni csak olyan dolgot lehet, amiről biztosan tudod, hogy nem a tiéd. Saját dolgot saját magadtól nem birtokolhatsz el :)
Elbirtokolni csak úgy lehet, hogy
1: a dolgot a törvényben előírt ideig folyamatosan úgy használod, mintha a sajátod lenne. Tehát ha csak néha használod, vagy csak az utolsó évben használod, vagy pláne csak folyamatosan figyeled, hogy x évig felbukkan e a gazdája, akkor nem birtokolhatod el.
2: ÉS a dolog gazdája ezen időszak alatt bizonyíthatóan nem tesz semmit, ami egy tulajdonostól elvárható. Márpedig ha egy tulajdonos pl 10 évenként felhívja a szomszédot, hogy nézzen rá a telekre az már kimerítheti az "elvárható cselekmény" fogalmát és ha ennek ellenére el szeretnéd birtokolni tőle, akkor valószínűleg meg kell vásárolni a bírót.
Tehát csak akkor elbirtokolható egy dolog, ha mindkét fenti feltétel maradéktalanul megvalósul.
na, én így jártam - vagyis fordítva....vagy 20 éve volt valami méricskélés a földhivatal részéről az utcánkban(is)......2-3 év múlva kaptam egy határozatot, hogy a telkem ezentúl 8 négyszög-öllel nagyobb, és pont.....fellebbezés nincs....kb.100 éve parcellázott telkek - valaki anno arrébb rakta a karót, aztán meg ahhoz a kerítést....valamelyik szomszéd rosszul járt......
Na igen, kb. ez van ott is (bocs a dupláért), tehát azért az nem áll, amit mondtál, hogy ha tudja, hogy az nem az övé, akkor már el se birtokolhatja, mert de.
+a tulajdonos az elbirtokláshoz szükséges időtartam alatt ne jelezze, hogy élni a valamely tulajdonosi jogával, mert akkor az elbirtoklás megszakad. A jelzésnek nem kell írásban történnie.
Előtte is van valami, bemásolom azt is, jó? :-) (A kiemelés a sajátom.)
Az ítélkezési gyakorlatban megfelelően érvényesül a Polgári Törvénykönyv miniszteri indokolásában kifejtett az a jogelv, miszerint: Sajátjaként nemcsak az birtokol, aki úgy véli, hogy a sajátját birtokolja, hanem az is, aki tudja ugyan, hogy a dolog másé, de véglegesnek tekinti a maga birtoklását. Ez nem pusztán szubjektív megítélés kérdése, mert hiszen a birtoklás jogcíme (pl. a földhasználati juttatás, bérlet, zálogjog, letét stb.) az ilyen jogviszony megszűntéig a birtokos szándékától függetlenül gátolja az elbirtoklás megkezdését.
Az ítélkezési gyakorlatban megfelelően érvényesül a Polgári Törvénykönyv miniszteri indokolásában kifejtett az a jogelv, miszerint: Sajátjaként nemcsak az birtokol, aki úgy véli, hogy a sajátját birtokolja, hanem az is, aki tudja ugyan, hogy a dolog másé, de véglegesnek tekinti a maga birtoklását. Ez nem pusztán szubjektív megítélés kérdése, mert hiszen a birtoklás jogcíme (pl. a földhasználati juttatás, bérlet, zálogjog, letét stb.) az ilyen jogviszony megszűntéig a birtokos szándékától függetlenül gátolja az elbirtoklás megkezdését.
a Legfelsőbb Bíróságnak a következő eseti határozataiban kifejtett álláspontjával.
Egymagából abból a tényből, hogy a tulajdonos a jogával nem él, még nem következik, hogy a birtokos sajátjaként birtokol. Ez csak akkor állapítható meg, ha abban a hiszemben birtokol, hogy a dolog a sajátja vagy tudja ugyan, hogy az másé, de véglegesnek tekinti a maga birtoklását. A felperes vonatkozásában az első eset nem áll fenn, mert tudta, hogy az I-VIII. rendű alperesek, illetve jogelődjeik ingatlanrésze nem az övé. Az pedig, hogy véglegesnek tekintette a maga birtoklását, nem állapítható meg kétséget kizáró bizonyossággal, mert a perbeli előadása szerint 1976-ban azért kereste fel az I-VIII. rendű alpereseket, hogy az ingatlan tulajdonának kérdését rendezze. Igaz ugyan, közelebbről nem jelölte meg, hogy milyen rendezésre gondolt, a IV. rendű alperes azonban előadta: a felperes, illetve szülei első alkalommal az U. F. halálát követő években, másodszor pedig a per megindítása előtt kb. 2 évvel azért jelentkeztek náluk, mert az örökösök részét meg akarták venni. Ha ez az állítás a valóságnak megfelel, sem a felperes, sem a szülei elbirtoklásra vezető, tulajdonosként történt birtoklásáról nem lehet szó (P. törv. I. 20. 011/1978., BH 1979/2. sz. 62.).
..A puszta használat, ha ahhoz nem társul olyan megnyilvánulás, amely a sajátként való birtoklást objektív módon (külsőleg) kifejezi, elbirtokláshoz nem vezethet. Ilyen objektív megnyilvánulás lehet pl. a hatóságok előtti önálló fellépés, a más személyek előtt tett kijelentés, az előttük vagy velük szemben tanúsított magatartás, vagy az is, hogy a birtokos viseli az esetleges közterheket. (P. törv. I. 20. 083/1975. sz., BH 1975/11. sz. 509.).
Az előzőekben ismertetett álláspontok mellett nyomatékkal utalt a Legfelsőbb Bíróság a következőkre is:
A jogszabály az elbirtoklás jogcímén tulajdonjogot igénylő oldalán határozza meg azokat a kifelé is megnyilvánuló birtoklási elemeket, illetőleg azoknak megkívánt sajátosságait, amelyek megvalósulásuk esetén az elbirtoklást megállapíthatóvá teszik. A tulajdonos passzivitásának az elbirtoklás megállapíthatósága szempontjából ügydöntő jelentősége nincs. Tévedett tehát mindkét fokú bíróság akkor, amikor a felperesi elbirtoklás megállapításánál azt értékelte döntő súllyal, hogy az I. rendű alperes közel 12 évig a tulajdonosi jogával nem élt, nem kísérte figyelemmel, hogy kik tartják birtokban az ingatlant és a birtokosok ellen birtokháborítás miatt nem lépett fel (P. törv. I. 21. 108/1988. sz.).
Az utóbbi jogesetben kifejtettek természetesen nem értelmezhetők úgy, hogy ne kellene minden esetben felderíteni és mérlegelési körbe vonni azokat a tényeket is, amelyekből következtetés vonható le a tulajdonosnak a dolgával, adott esetben ingatlanával való törődésére, esetleges közömbösségére. Ennek indokoltsága arra vezethető vissza, hogy Az elbirtoklás jogintézménye mint tulajdonszerzési mód, azon a meggondoláson alapszik, hogy aki tulajdonjogával hosszabb ideig nem él, a tényleges birtokossal szemben kevésbé érdemel jogvédelmet (Polgári Törvénykönyv miniszteri indokolása).
Helyesnek ítélte a Legfelsőbb Bíróság azt a sajátjakénti birtoklás hiányában hozott keresetet elutasító döntést is, amelyben:
A bíróságok által megállapított tényállás szerint a felperesek a haszonélvezővel kötött szerződésük időpontjában is tudták, hogy a velük szerződő fél nem volt az ingatlan tulajdonosa, és folyamatosan tudomásuk volt arról, hogy a haszonélvező által a tulajdonjog megszerzése iránt indított perek nem vezettek eredményre (Legfelsőbb Bíróság Pfv. I. 22. 505/1995.).
Más esetben a Legfelsőbb Bíróság jogszabályt sértőnek tekintette azt a jogerős, a keresetnek helyt adó döntést, amelynek meghozatalakor az eljáró bíróságok tévesen értékelték a következő tényeket.
A felperes részéről a sajátjakénti birtoklás nem állapítható meg. Ellenkezőleg: a P. Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében 1992. július 23-án készült jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozat szerint a felperes elismerte, hogy az ingatlan az alperes tulajdona és az itt létrejött egyezségben vállalta, hogy 1992. november 1. napjáig az ingatlan használata fejében 888 forint bérleti díjat megfizet. A felperes az egyezségben tett vállalását tartalmazó nyilatkozatával maga döntötte meg azt az állítását, hogy az ingatlant sajátjaként birtokolta. További, a sajátjakénti birtoklás ellen szóló bizonyíték a felperes által az alperes részére küldött vételi ajánlat.
A felperes nyilatkozata szempontjából nincs jelentősége annak, hogy arra a bíróság által megállapított úgynevezett elbirtoklási idő letelte után került sor. A nyilatkozat ugyanis egyértelműen cáfolja a sajátjakénti birtoklás megállapításához szükséges szubjektív elemek meglétét. A felperes nem tekinthette birtoklását véglegesnek, amit a birtokbaadásra tett kötelezettségvállalása igazolt (Legfelsőbb Bíróság Pfv. I. 21. 887/1995. sz.).
hiaba tudja, letagadja es kesz. onnantol torik meg az evszamlalo, hogy papir van rola hogy a tulaj tulajkent viselkedett. pl felszolitotta tertivevenyes levelben a hasznalot hogy kossenek hasznalati megallapodast.
akkor azért igazságérzet csak rendben van a karbantartással
Szóval, a szomszéd nem a csicskád, bánj vele tisztelettel!
a volt tulaj a hátsó szomszédom és jóba vagyunk :)
Írta: "telekhatáron levő (Észak keleti ) falat"
én is ezt írnám pongyolán fogalmazva de 0,5 még az enyém hátulról, lehet a kérdezőnek is meg a másik szomszédomnak is annyi a kerítések is úgy indulnak csak után a házfa, lesz a kerítés majd megint kiugrik a kerítés.
Szóval ha a ház fala nem esik egybe a telekhatárral hanem attól beljebb van 20cm-el akkor 18-as szigetelést köteles eltűrni a szomszéd? Mert az még az én portámon van.
Már sokadszor rosszul írod, mert azt is elbirtokolhatod amiről tudod, hogy nem a sajátod, csak akként használod!
PTK
Az elbirtoklás
5:44. § [Az elbirtoklás feltételei és jogi hatása]
(1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja.
(2) Ingó dolog tulajdonjogának elbirtoklásával megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő olyan jogai, amelyek az elbirtokló birtokának megszerzése előtt keletkeztek, és amelyekre nézve az elbirtoklás ideje szintén eltelt, kivéve, ha az elbirtokló a harmadik személy jogának fennállása tekintetében nem volt jóhiszemű.
(3) Elidegenítési és terhelési tilalom fennállása nem zárja ki az elbirtoklással való tulajdonszerzést, ha az elbirtoklás feltételei egyébként fennállnak.
(4) Az elbirtoklásra vonatkozó általános szabályok szerint birtokolható el a dolog tulajdoni hányada is.
5:45. § [A jogcímes elbirtoklás]
Az elbirtoklás öt év elteltével következik be, ha a birtokos az ingatlan birtokát a tulajdonostól olyan írásbeli szerződéssel szerezte, amelynek alapján a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követelhetné, ha a szerződés az ehhez megkívánt alakszerűségi követelményeknek megfelelne, és a birtokos az ellenszolgáltatást teljesítette.
5:46. § [Jogutódlás az elbirtoklásban]
Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely jogelődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült.
5:47. § [Az elbirtoklás kizártsága]
(1) Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot.
(2) Ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján nem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei a föld egy részére vonatkozóan állnak fenn, és a föld nem osztható meg.
5:48. § [Az elbirtoklási idő nyugvása]
Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra.
5:49. § [Az elbirtoklás megszakadása]
(1) Az elbirtoklás megszakad, ha
a) a tulajdonos a dolog kiadása iránti követelését bírósági úton érvényesíti;
b) a tulajdonos a dologgal kapcsolatban tulajdonosi jogát gyakorolja; vagy
c) a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, vagy egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza.
(2) Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik.
PTK
A telki szolgalom
5:160. § [A telki szolgalom fogalma]
(1) Telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára előnyös más hasonló célra más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.
(2) Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon.
5:161. § [A telki szolgalom létrejötte szerződéssel és elbirtoklással]
(1) A telki szolgalom szerződéssel való létesítésére az ingatlan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Telki szolgalmat az ingatlan tulajdonosa egyoldalú nyilatkozattal a saját javára is alapíthat.
(3) Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tizenöt éven át nem tiltakozik. Szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra.
(4) A telki szolgalom nem lehet önállóan forgalom tárgya.
5:162. § [A telki szolgalom gyakorlása]
(1) A szolgalom gyakorlása nem vezethet mások, különösen a szolgalommal terhelt dolog használója jogainak szükségtelen sérelméhez.
(2) Ha a telki szolgalom gyakorlása valamely berendezés vagy felszerelés használatával jár, a fenntartás költségei a szolgalom jogosultját és kötelezettjét - eltérő megállapodás hiányában - olyan arányban terhelik, amilyen arányban a berendezést vagy felszerelést használják.
5:163. § [A telki szolgalom megszűnése]
(1) A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti, korlátozhatja vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az az ingatlan mindenkori birtokosa ingatlanának rendeltetésszerű használatához már nem szükséges.
(2) A szolgalom megszűnik, ha a jogosult - bár ez módjában állt - tizenöt éven át nem gyakorolta vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák.
(3) A telki szolgalom jogügylettel való megszüntetéséhez az uralkodó telek tulajdonosának a szolgáló telek tulajdonosához intézett írásbeli lemondó nyilatkozata és a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásból való törlése szükséges.
egy aldis 40ezer forintos paratlanitonak 8 literes a tartalya, de lehet ra slagot is kotni. napi 10 liter vizet egy ilyen lakasban siman osszeszed. ha direkt futesz hozza, hogy huszonsok fok legyen, akkor tobbet is. mondjuk meg is eszik napi 500 forint aramot.
De ez így megint hülyeség. Ha egy baki miatt pl. szülők egy másfél méterrel arrébb rakják a kerítést, hogy tudnád hogy nem a tiéd? És ha hazudja hogy nem tudta?
Ott a kerítés, miért szólnál érte?
Ha nem tudom hogy nem az enyém, mi a rákért indítsak elbirtoklási eljárást? Azt akkor indítok ha tudom hogy nem az enyém... szerintem...
A sima házi párátlanitók SEMMIT sem érnek ez ellen. Házat száritani csak ipari párátlanitóval lehet, aminek van 20 literes tartálya pl.
A szellőztetés nem amiatt kell, hogy a páratartalmat levigye, mert értelemszerűen ebben a párás időben nem lesz tőle alacsonyabb. Viszont a belső levegőt átmozgatja, nem engedi (annyira) kicsapódni a párát.
Ha luxushelyen laksz, megérheti eladni neki. Ha kell neki vigye, ha nekem kell nem adom. De ez miért fontos?
És ha már 15 éve használja, akkor már most az övé? Ezt nem értem. Vagy ha pl. én nyírom a füvet, hogy bizonyítjuk hogy nem ő nyírta? Érted. Vagy ha kiderül a helyzet, onnantól számít a 15 év? És ha pl. én nem tudok róla csak ő? És ha közben eladják?
És ha már 25 éve úgy van? És ha én nem csinálok semmit területtel, akkor nem birtokolhatom el? Pl. a kerítésem mögött van egy senki által nem gondozott rész. Kimegyek egy évben kétszer és levágom a füvet. X év után elbirtokoltam a területet? Sosem értettem hogy van pontosan.
Elbirtoklás jogcímen a tiéd lehet 15 év (asszem ennyi most éppen) után, ha
- addig a SAJÁTODKÉNT használod >> azaz NEM vagy tudatában, hogy MÁSÉ!!!
- zavartalanul használtad, tehát soha-senki nem szólt, érte...
- a bíróságon elindítod az elbirtoklási eljárást
- és bíró igazat ad...
Az elbirtoklás eredeti szerzési módnak számít.
Abból kiindulva, hogy gazdátlan ingatlan tartósan nem létezhet!
A gazdátlanságot és az új gazdát a bíróság mondja aki.
Kimérik, arrébb kéne raknom a kerítést, mert a szomszédban van még egy csík. Fogom és arrébb rakom?
Akár...
Elvileg az én telkem, nem?
Épp ezért teheted meg.
A meglévő kerítést
- ha a tied (te építetted)szó nélkül elbonthatod
- ha közös, vagy a szomszédé, akkor részben/egészben kártérítés illeti őt
ha nem erted es nem tudod hogyan van pontosan, akkor nezz utanna. vagy ne csodalkozz ha egyszer kapsz egy levelet a foldhivataltol, hogy rendeztek a helyzetet, a telked terulete csokkent 50 m2-el.
És ha már 25 éve úgy van? És ha én nem csinálok semmit területtel, akkor nem birtokolhatom el? Pl. a kerítésem mögött van egy senki által nem gondozott rész. Kimegyek egy évben kétszer és levágom a füvet. X év után elbirtokoltam a területet? Sosem értettem hogy van pontosan.
Kimérik, arrébb kéne raknom a kerítést, mert a szomszédban van még egy csík. Fogom és arrébb rakom? Elvileg az én telkem, nem? Hogy 20 éve a szomszédhoz tartozik egy 20 éves hibából? Akkor ilyenkor mi van?
most gyorsan kuldok neki egy tertivevenyes levelet amiben jelzem hogy kellene ezt rendezzuk. kulonben o lep eloszor, es elbirtoklassal megszerzni a teruletet.
Nem költözök ilyen helyre, a szomszéd meg rendes. Nem fűtök szénnel, csak fával. A teherautó meg befér cirka min 3 méteren, de lehet kevesebb is elég neki, annyin 20 centi már elveszik.
És ha betolatna a teherautó az udvarra, akkor jogilag mi lenne, ha vinné a fél hőszigetelést is? Csak ha már itt beszélgetünk meg elmélkedünk a témáról. Járjak úgy, hogy a törvény tiltja más hőszigetelésének rongálását?
Megmondták már történelemórán, hogy nincs HA. Ennyi. Pont.
Mellesleg aki kérdezte, ott lehet 20 méter széles telkeken laknak az utcában :D
Majd amikor úgy hozza a sors, hogy odakerülsz egy olyan házba, ahol a szomszéd háza pontosan a telekhatáron van, a te házad és a telekhatárod között meg épp annyi a hely, hogy mondjuk betolasson egy teherautó.
Na akkor ha elvennék tőled azt a 20 cm-t kérdezés nélkül, és ezek után nem tudna betolatni a teherautó az udvarodra, így a télére vásárolt 5 tonna szenet (ez egy teljesen reális mennyiség egy évre) furikkal kell behordanod a kapud elől, na akkor újra meghallgatnám a véleményed a jogszabályról.
,,Valóban nem teheted meg. Nanemaaa már cserepesre beszélte ebben a témában a száját, szinte majd minden ingatlan topicban felmerült ezt a kérdés. Telekhatárra történő építkezésnél, úgy kell a házat a telekhatárra építeni, hogy a telekhatáron belül essen a szigetelés, vakolás. A mostani szigetelések 15-20cm vastagságnál kezdődnek, ehhez jön pluszba még a vakolat, tehát pont ennyivel követnél el birtokháborítást a szomszédod ellen. Amit Nanemaaa szokott javasolni, belülről kell szigetelni azt a falat.''
:D :D hajrá, lehet szigetelni, csak épp a fal másik felére kell feldobni, semmi gond, jogilag ésszerű és okos lépés :D
És mi van azokkal a házakkal, amik úgy épültek a telekhatárra, hogy telekhatárra nem is szabad építkezni? Jobb helyeken van 30 centi eltolás a ház és a kerítés síkja között...
Hát ha 15 métert tolatsz 3 méter szűken, az még nem vészes. Különben is, te választottad :D
Persze hogy simán megengedném, mi a fenét csinálnék én azzal a húsz centivel, ami amúgy is használhatatlan?
Így igaz. De akkor is baromság :D mutasson róla papírt, hogy nőtt a házam alapterülete... jogilag ugyan olyan hülyeséggel megfogható ő is...
Legtöbb helyre ha kimennének rendesen kimérni, nagy csodálkozások lennének... pl. a kerítésünkön kívül másfél méter még a miénk a szomszéd telkéből az új kimérés szerint, mit csinálsz? Megnézed maps-on, olyan görbét még a részek kőműves sem csinál...
A gyakori szellőztetés sajnos sokszor nem segít, inkább ront a helyzeten.
Pl. tegnap is ez volt a helyzet: szellőztetés előtt, azaz reggel 62% volt, egész nap nyitva volt minden és estére, mire hazaértünk 67% lett. Ma reggelre tovább emelkedett 69%-ra.
Számítottam magasabb páratartalomra az építkezés befejezése után, de azért szeretnék tenni ellene, ill. a penész ellen. Azt is tudom, hogy jövőre már jobb lesz a helyzet ezen a téren, ezért akarok olcsó, használt párátlanítót venni, nem pedig egy újat. Csak sajnos nem találok használt készülékeket a neten 30 eFt-ig.
Nincsen azzal a jogrendszerrel semmi baj. Arról van szó, hogy mindenki a saját telkére építkezzen. Az én telkemre se építkezzen senki az engedélyem nélkül, még 20 cm-t se.
A légbeejtők mindig nyitva vannak, soha nem zárjuk be őket.
Pont ezt szerettem volna megtudni, hogy párátlanító gép működése közben be kell-e csukni a légbeejtőket. A saját logikám szerint be kell csukni, de én nem értek hozzá, ezért olyantól várom a választ, aki ért hozzá.
Max 20 centit terjeszkedik. Tényleg jogszerű, hogy a saját házamra csak akkor tehetek fel hőszigetelést, ha a szomszéd megengedi? És ha gerillamódon felteszem akkor mi van? Bizonyítsa be, hogy nem magától repült fel :D
Balfsz egy jogrendszerünk van.
De akkor semmi gond, meg kell zsarolni, biztos találni azon a telken egy kis kivetnivalót :D
Mindig mondjuk, hogy egy frissen elkészült házban az első télen extrém magas páratartalomra KELL számitani, amit gyakoribb szellőztetéssel lehet kordában tartani. Emiatt viszont számitani kell 30-40%-al magasabb fűtési költségre, mint ami kalkulálva volt.
Segítséget, tanácsot kérek tőletek: elektromos párátlanító készülék (mint például a Trotek TTK50) működése közben zárva legyenek az ablakaimon lévő légbeejtők? (higroszabályozású, de zárható légbeejtőink vannak)
Pár hónapja végeztünk a házátalakítással, beköltöztünk és azóta a páramérő folyamatosan 65-69 % között mozog. Csak ritkán ment le 60% közelébe. A konyhában a faliszekrény fal felőli belső oldalán megjelent a penész. Ezért szeretnék venni használt párátlanító gépet max 30 e Ft-ért, de nem nagyon találok eladó készülékeket . Esetleg ebben is tudnátok segíteni?
A szomszéd telkére kell szolgalmi jogot bejegyeztetni, hogy te ott vezeted a szennyvizet. Ez az ő tullapjára rákerül (és nem lehet visszavonni egyoldalúan), sok esetben értékcsökkentő tényező, tehát nem szivesen mennek bele.
Mondd meg neki hogy bkphtja :D befáradsz az illetékes önkormányzati hivatalba, és megmondják, hogy pontosan mit kell ilyenkor tenni. Elvileg bizonyos távolságra a házadtól nem is ültethet/építhet semmit sem.
De biztos jön valaki aki pontosabb választ tud adni.
Elnézést e nem idevágó kérdésemért, de a 'Víz-Gáz-Fűtésszerel'-nél nem kaptam választ, itt pedig még mindig segítettek. Ha valki tudja a választ, vagy azt, hogy hol kérdezzem kérem válaszoljon:
lehet-e új szennyvíz csatorna bekötést szomszédoknak közösen, egy utcai csatlakozással megoldani? Házam végénél ugyanis éppen ott jön ki a szennyvíz, ahol a szomszéd is elvezetné az övét. Így egyszerűbb lenne, mert különben marha nagyot kellene a ház körül kerülni.
tehát: "mit szóltok ehhez a megdöbbentően csodálatos hőszigetelő anyaghoz?"
Mivel ilyen a termék itt néhány havonta újra meg újra felbukkan, ezért arra céloztam (finoman), hogy nem kellene beugrani minden gyanús megfogalmazású honlapnak.
Szólj, ha esetleg látsz egy olyan szöveget (nemcsak náluk, bárhol a világon), amelyen aerogél gyapot hővezetésének MÉRÉSI EREDMÉNYEI vannak (lehetőleg megbízható helyen, tehát nem egy gyártó/forgalmazó/kereskedő honlapján).
Nem hiszem, hogy fogsz találni bárhol is ilyet.
De már annak is örülnék, ha az aerogél gyapot (nem a tömör tömb!!!) részletes gyártási folyamata le lenne írva valahol. Na olyat sem fogsz találni, mert már ebből kis kiderülne a nagy nemzetközi átverés ;)
Annyiban, hogy lelkesen ajánlgatsz egy olyan honlapot, ahol (trükkös megfogalmazással) a tömör aerogél tömb hővezetési értékével próbálnak meg olyan terméket eladni az embereknek, amely aerogélt csak "nyomokban tartalmaz".
nem tudom ez a konkret "aerogel" cucc mibe kerul, de sokat elmond hogy 2 es 10mm kozotti vastagsagban aruljak. ehhez kepest 0.013. mint irod a pir hab az 0.021, tehat bo 50%-al rosszabb. 10mm szuper aerogel helyett jo a 2centi pir hab, ami teljesen elerheto, ismert.
szoval az aerogel az tenyleg szuper hoszigetelo, amit meg tudsz venni meg az is szuper, de az epsnel csak max haromszor jobb. 15 centi eps helyett ebbol is kellene 5 centi.
egy mezei klima csak kiegeszitesnek jo szerintem. nagy hidegben nem olcso vele futeni, es ahhoz hogy hidegben is kifutse a hazat bazi nagy kellene belole.
Kulso EPS hoszigetelest milyen homersekletig lehet felrakni? Ez a napi minimum, vagy atlag homerseklet? Tapasztalatok szerint novemberben lehet meg hoszigetelni?
Zsákos ragacsnál érdemes betartani azt a minimum +5 fokot...
Én is novemberben ragasztottam, és egyik nap csak jött egy hűvösebb éjszaka, enyhe faggyal.
Dübelezésnél vettem észre, az utoljára felrakott szélső táblák ragasztása elengedett.
A beljebb lévő táblák már kevésbé vannak veszélyben, mert alattuk már melegebb marad a fal (ha fűtött a kecó).
Egyébként meg habbal kell ragasztani, kár hogy akkor még nem ismertem. A tytant pl. 0 fokig engedi, most néztem.
plane hogy a hatosnak a tuztere is eleg kicsi, jo ha bo 10 kilo fa belefer. tehat vagy folyamatosan kell rakni, vagy naponta sokszor kell begyujtani.
egy 60m2-es hazban egyetlen kalyha nem fog egyenletes kozeli homersekletet sem csinalni, de ezzel egyutt lehet elni. a szelso helyisegekben, furdoben sosem lesz 22 fok, a kalyha mellett meg 26 is lesz.
Csak annyival egészíteném ki, hogy a padló hőszigetelése 15cm lépésálló, plussz lábazaton is van 8 cm XPS, tehát erre durván a te képleteddel: U=~0,3 W/m2K >> 61x0,3x37/1000=~0,7 kW.
Tehát -15 fokban 5.3 KW, átlagosan -4 foknál pedig 3,8KW kell. Ezt már bírhatja a 6 KW-os kandalló? Talán tönkremenetel nélkül?
Az energiafelhasználást (a famennyiséghez kellene) -4 fokos kinti hőmérséklet alapján kellene számolni?
tehat atlagos nem nagyonhideg napon 4kW, plusz szellozes minusz benapozas es hulladekho. tehat a tel jelentos reszeben a 6kW kalyhaval napi 20-24 orat kellene futeni, ami nem a nyugodt alom titka. es a kalyha sem lesz hosszu eletu.
Bár hasonló kérdés volt már a fórumban, de ez mégis kicsit eltér... Adott egy 61 m2 alapteületű új építésű ház, falazat: 30NF, ablakfelület 15m2. Szerintetek külső hőszigetelés nélkül egy 6Kw-os fatüzelésű kandallóval ki lehetne fűteni ezt télen? A födémre azért tennénk 10cm szigetelést.
Elméletileg +5 és +25 Celsius fok közötti hőmérséklet ajánlott. A lényeg, hogy éjszaka se menjen ez alá. Tehát elméletileg még decemberben is lehet. :)
Kulso EPS hoszigetelest milyen homersekletig lehet felrakni? Ez a napi minimum, vagy atlag homerseklet? Tapasztalatok szerint novemberben lehet meg hoszigetelni?
A tervezett lyuk a padlásteret szellőzteti, de a páraáteresztő fóliával megoldott átszellőztetett héjazatnál az alul, a tető élénél bevezetett levegőt felül, a gerinctől kicsit lejjebb behelyezett szellőzőcserép vezeti ki. kb 7-8db/tető m2.
Nyugaton sem. Most bejött egy osztrák tv szolgáltató társaság. Először megörültem, hisz pl. az osztrák telekom olcsóbb mobilelőfizetésekért többet ad, mint a magyar drágábban...
Hát nem bzdmeg... Szinte ugyan azok a csomagok, szinte ugyan azon az árakon, mint a többi szolgáltató, ugyan azokkal a feltételekkel... azaz inkább drága, mert tv + net csomagjuk nincs ahogy néztem...
Tehát semmivel sem vagyok előbbre...
Pl. felhívtam a telekomot, hogy szándékoznak-e városunkban az edge - leglassabb - nevű förmedvénynél valami gyorsabbat nyújtani - 4g az ország egész területén ugye, meg a macifszt... -. Az volt a válaszuk, hogy biztos nem, messze vagyunk a toronytól...
És még az sincs, hogy 1-2 ezer forintért kapnék pl. 3-4mb-os internetet... neeem, minimum 10mb... és akinek tök mindegy hogy hány óra alatt tölt le 100mb-ot, az akkor dögöljön meg? Hát ja... jó, ott a mobilnet, nem korlátlan. Az is minimum 3-4 ezer forint... akkor meg már inkább 4 ezer a 10mb korlátlan vezetékesért, és majd nézek online filmeket...
De még a szolgáltatót sem elég kiválasztani. Pl. a telekomnál a városon belül sem mindegy hol laksz... két utcával arréb már normális a net, három utcával arrébb meg már nincs kábeltv, csak tányéros...
És a röhej, hogy a legolcsóbb, aminél még mindig lehetne jobb árú csomagom, az kb. a 10mb-os internet + az 50 csatornás tv... de ugye a fene sem néz 50 csatornát, elég lenne nekem max 20. Viszont a kisebb csomagban meg pont azok vannak, amiket nem nézek, pl. rtl, tv2, orf1?!, hát könyörgöm, ha 12 csatorna van egy csomagban, miért kell bele két külföldi, meg három olyan, ami nagyjából mindig ugyan azt vetíti azonos vagy eltolt időpontban?
ÉS ahogy nézegettem, MAXIMUM 3-4 CSATORNA!! az eltérés a három-négy szolgáltató között... na akkor most átbszarintottak vagy sem? Véletlen nem kartell gyanús?
Bocs a hosszú off-ért.
Ali-bá, szerintem szánd rá azt a 3-4 napot, amíg kideríted pontosan mi elérhető az adott utcában, és mennyibe kerül, valamint mit takar pontosan! De vigyázz, itt még hazudnak! Aztán köttess be egyet ami a legjobbnak tűnik, és ha nem működik, akkor azonnal, lehetőleg pár napon belül köttesd ki, mert egy-két évre a nyakadon marad a szr!!! Lehet próbálkozni mobilnettel is, ez ugye korlátolt. Két fontos dologra figyelj:
1, néhol azt írja a kisbetű, hogy garantálják a minimum 0mb/s-os sebességet! Na ugye ez alapján egy szavad nem lehet, ha szar...
2, ha eléred az adatforgalmat, belassítják. Na itt is lehet cumi, ugyanis pl. a vodafon-nál ezt úgy kell értelmezni, hogy annyira belassítják, hogy egyetlen weboldal sem jön be! Tehát gyakorlatilag letiltanak, csak az e-mail kliens fog működni, meg a vodafone.hu, ahol vehetsz még egy kis adatforgalmat...
Talán még a digi-nél érdemes próbálkozni (tv+net csomag a legolcsóbb úgy tudom). Kérdezz meg másokat, nálunk pl. viharban betonbiztos a kábeltv, ha meg jó idő van és látszólag nincs semmi gond, akkor néha pont nincs adás :D
Adott egy kb 200m2-es alapterületű elég magas nem beépítet padlás ami le lett tetőfóliázva és úgy csinálták meg, hogy ugyan alul van légrés a tetőléc és ellenléc között, de fönt a gerincen nincs hová kiáramoljon a levegő, azaz le van fedve kupással ami ki van kenve így fönt a levegő nem tud kiáramolni a szabadba. A padlástér nagyon nagy légterű, ha esetleg a két oldali tűzfalon fönt a gerinc vonalában vágok egymással szemben szellőzőnyílást, hogy esetleg keresztbe ki tudja vinni a levegőt a huzat?
Vagy valami ötlet, vagy esetleg mivel nagy a padásrér felesleges?
Váltottam és két hónapig vacakoltak vele, mire kiderítették, hogy a telefonkábel nem bírja a gyors internetet. (??) Én meg addig azt fizettem, alig lehetett visszaigazíttatni velük. Lehet megint megpróbálom egy új céggel, csak úgy tűnik, hogy itt a keleti végeken nem a vevő az úr.
Szívességi alapon (mi más munkával viszonoztuk) csináltak nekem egy erkélybeépítést. Ezért nem nagyon szóltam bele a szigetelésébe, illetve amikor szigetelték nem is voltam otthon. A könnyűszerkezetes falat 10 cm bálás gyapottal szigetelték, ettől a ház felé hőtükrös fólia van. Van még felette a gipszkarton felé 5 centi hely, oda rakjak még valamit szerintetek, vagy vegyem ki az egészet, és szigeteljem újra táblás anyaggal? Fűtve nem lesz a helyiség. További kérdés, hogy a majdani teljes hőszigetelésnél ez az előszoba szigetel e annyit az eddig külső falnak minősülő, immár a beépítés miatt belsővé vált részen, mint a többi szakasz 12 cm hungarocelje?
Köszönöm. Így megy. A gondom a gyorsasággal van, mert itt lassú az internet, egy kattintás után 20-40 másodperc, mire változik valami. Persze, ha nincs gyorsabb módszer ez is jó. /Egy nyugdíjas ráér. :-)/
Próbáltam visszaolvasni, nagyjából össze is állt a kép, de van, ami nem világos, tudnátok segíteni?
Padlásfödémet szeretnék szigetelni, a rétegrend valami ilyesmi (belülről kifelé):
- festék
- glett
- sár
- nádszövet
- deszkázat
- gerenda
- légréteg
- gerenda
- deszkázat
- nád
- sár
- szarufa (~15-18 cm), a sártortetőt tartja
Csak tippelni tudok, már nem tudom ellenőrizni, korábbi emlékeimből írtam, mert a lenyitható feljáró beépítése előtt láttam. A hát a 70-es években épült 10X10-es kocka (árvizes háznak hívják Békés megyében), fatüzelésű kályhával fűtünk.
Tekercses szigetelőt gondoltam, ásvány vagy kőzetgyapotot (melyik a jobb? Miért?), vagy 15cm-t. Bár az energetikus 30-at javasolt, azt most nyílászáró pályázat előtt nem vállalnám be. Azt is mondta, hogy a szigetelésnél a következő legyen a padlásra rakott rétegrend (folytatva az előző sort):
- pára záró fólia (hogy ne menjen a szigetelőbe)
- szigetelő
- pára áteresztő fólia (hogy szellőzzön a szigetelő)
Ezzel csak annyi bajom van, hogy ha lezárom a párát a szarufákra terített fóliával, az nem fog ott ki is csapódni, eláztatva nekem a szarufákat, födémet? VAgy lehet, hogy 15cm szigetelőnél ez történik, 30-nál már nem, mert nem lesz lehűlve a fólia határánál? A másik bajom pedig, hogy a pára áteresztőnél szoktak írni minimum dőlésszöget, ami itt ugye kb 0. Ez nem gond? Milyen olcsó fólia jó erre? KB. 75-80 m2-ről van szó.
Még egy, ha lehet: a mostani nyílászárónk dupla gerébtokos ablak, és baromira szelel, főleg, hogy a kályha is innen veszi a zoxigént (nem a vízből :-) ) Ha nyernénk a pályázaton, és kicserélnénk hipi-szupi-ra, higro szabályozós (+ állandó levegős) szellőztető is beépülne, akkor is lehetne gondunk a jövőben párával, penésszel? Persze így "látatlanban" nem is várhatok tuti választ... Akkor lenne jobb a helyzet, ha a külső szigetelést is megcsinálnánk, amit lég és páraáteresztés miatt kőzetgyapottal gondoltunk, de az újabb vagyon...
Röviden ennyi, remélem nem rettentett el senkit a sok szöveg. Ha mégis, és nem kapok választ, akkor kiadom újra folytatásos teleregényként! :-)
Koszi. Akkor ha jol ertem ugyanannyi a 12 es a 15 cm-es grafitos megterulesi ideje is, utana meg jobb leszek havi 2-3 e forinttal mai arakon. Ennek az eves szintjehez 12-vel kell szorozni, vagy csak a 6 futesi honappal?
Koszonom. Hely van akar 15 cm-esre is, es hajlando vagyok ra valamivel tobbet aldozni, ha erdemes. A kb. megterulesi ido hogyan alakulna 12 ill. 15 cm grafitos eseten. Es utana mennyivel sporolna tobbet a 15 cm-es egy m2-en?
Sziasztok! Ezt hogyan lehetne kijavítani?A tetőt pár éve csinálták, nem lakjuk. Azóta már cserép is került rá, jövő nyáron lenne hőszigetelés.
Ha nem látszódna jól: A tető alsó részén, kb 1m-ig kb 2cm az ellenléc (gondolom így lett síkba a tető), alul pedig a páraáteresztő fólia (Mastermax Top100) bele van lógatva a csatornába, bár ez nem biztos.
Egyelőre csak felül vannak szellőzőcserepek. Alul vajon hol jut így be a levegő az "átszellőztetett" résbe? Meg ha csurgás van (pl törött cserép) akkor az lejut a csatornába?
Megoldaná-e, ha az alsó részre a lambéria feletti sorba rakatnék szellőzőcserepet?
2 cm vakolat + 38 cm-es tegla + 2 cm vakolat szerkezetu falra kb. milyen vastag (feher vagy grafitos) EPS hoszigeteles a gazdasagilag legjobb megterulesi ideju es milyen vastagsagig erdemes felmenni gazfutes mellett? Elore is koszi a valaszt.
Számoltam, 13 kattintás, ebből két katt a rendezés :D nem tudsz 11-ről a 22-re ugrani, mert ahová ugrasz, azt középre teszi, ezért lett több a 7-8-nál :D
Nem muszáj egyesével. 30 ezer / 500 = 60 lap. Most vagyok az egyesen, rányomok a 11-esre, betölt, majd a 22-esre, és közben nézem mennyi hsz-t ugrottam hátra. Szerintem 7-8 kattintás a rendezéssel együtt.
Keresést próbáltam, de a hsz számra nem keres, csak úgy találta meg a számot, hogy leírták egy hsz-ban...
Ezekkel a habvágó ketyerékkel annyira felcsigáztatok, hogy pénteken kb 3 óra alatt összeütöttem egyet én is. :-)
Ez is Fürich -wartburger féle. 12 V-os akksi töltő trafó, 103 cm munkahossz fűtőszál a fiók mélyéről, (spirálban volt, egy csavarhúzón meghuzogattam/kiegyenesítettem, anyaga és eredete ismeretlen), betonvas keret satuban hajtva, 2 csoki, némi kábel, és a legfontosabb elem egy vasúti síndarab a hab leszorításához, így azt nem kell fogni.
A csoki felerősítése korábban nagy fejtörést okozott, de kipattant az isteni szikra, és a betonvasat egyszerűen csak bemetszettem U alakúra és az tartja jó szoros illesztéssel.
A 12 V simán elviszi. A kijelző 3 Ampert mutat. De ezt azért fenntartással kezelni..
Amikor nem volt, 1 napot fűrészeltünk, meg csiszoltunk. Háááát... a vágóval azért tisztább, pontosabb, egyszerűbb... :-)
Egyetlen gondom akadt használat közben, de ezt a korábban belinkelt szuper "gyári" gépekkel sem lehet megoldani. Az ablak negatív sarkának kivágása az egész táblából. Ez csak kézzel lehet vágni, a keretet (fűtőszálat) lógatva, esetleg a két élre vezetősínt rakva.
A gyapotnak tök mindegy hogy takarod le, jó az amit kitaláltál, szerintem is sokkal olcsóbb mint a ragacs......és jobb ha össze van fogva a fólia , nem csak úgy egymásra terítve ahogy javasolták, így legalább állat vagy szellő nem fújja fel olyan könnyen.
Drága ragacs felesleges , persze más pénzével könnyű költekezni. :)
Sporolni akarok rajta. ;) Amugy ez rossz megoldas lenne muszakilag?
A neten nem talaltam ehhez valo ragasztoszalagot (biztos rosszul keresek ra). Tudnal irni konkret termeke(ke)t? Vagy barmilyen szelesebb ragasztoszalag jo?
A foliacsikok talalkozasat hogyan erdemes megoldani? Az jo, ha meghajtva illesztem oket (fekete vonalak) es tuzokapoccsal (piros vonal) rogzitem oket, mint ahogy a lenti oldalnezeti kepen van? Az egymasra hajtott resz teljes hossza 2-3 cm lenne.
A szarufák egymástól ~80cm-re vannak. Hogyan lehet gazdaságos módon táblás anyaggal kitölteni? Mit csináljak a sok lehulló darabbal? lejjebb már kérdeztem, de nem jött válasz: ha elvágom átlósan akkor olyan lesz mint a Deltarock, (ott talán kevesebb a veszteség)
Egy kis tanácsot szeretnék kérni. Hőszigetelünk és 10 cm-es grafitos lenne a terv. Komplett rendszerbe érdemes venni vagy esetleg külön-külön az egységeket. Ja és hol érdemes ár-érték arányban venni? Esetleg interneten?
Köszönöm szépen a segítséget és a linkeket mindenkinek!
Most már olyan okos vagyok, hogy rájöttem apósék külső szigeteléseket csinálnak és nem tudom, hogy mi a fenét izgulok miatta(mondjuk első körben nem akartam megkérni). Így talán még olcsóbban is kijöhet a munkadíj része :)
Én csak arra lettem volna kíváncsi, hogy jobban szigetel-e- vagy sem... Azaz, hogy a plusz levegő jobbá tenné-e? Nyilván nem raknám körbe 5cm vastagon a gyári ragasztójával. Azt sem tudtam, hogy a széleknél telibe kell kenni. Azt hittem, hogy táblánként 8db pogácsa és megy fel a falra.
"Kivéve, ha naggggggyon rossz ablakai vannak most, értsd huzatosak...."
Huzatosság ellen létezik a millió forintos ablakcserénél picivel olcsóbb megoldás is, pl TESA tömítőcsík 10 ezeré'. Nehogymá csak azért vegyünk vadiúj kabátot, mert leszakadt egy gomb :)
"..és még így is 25-30 év lesz a nullázódása sajnos"
Huzatos ablakok esetén a tömítőcsík beruházás megtérülési ideje jóval rövidebb 25-30 évnél
(tudom, tudom, te a komplett ablakcsere megtérülésére gondoltál ;)
"Különben el kell fogadni, hogy az ablakot jelentős részben csak a megjelenés javítása okán cseréli ki.
Azaz nem gazdasági-megéri alapon."
Ilyenkor lehet azt mondani, hogy: a művészeti-esztétikai problémák megoldását kéretik az energetikai feladatoktól szigorúan elkülönítve kezelni. Magyarul nehogymá az energiaTAKARÉKOSSÁGi kölségvetésből SZÉPÍTGESSE a házát, nemá az energetikusnak panaszkodjon, ha sokba kerül a márványburkolat. A megtérülési számításokból a szélkakast és a diófa konyhát tessék szépen kihagyni. ;)
És mivel úgy se tudod mihez hasonlítani - hogy mennyivel lett szarabb mint lehetett volna - ezért csak a boldogság marad kicsi lelkedbe , hogy a te ötleted, milyen facán kitaláltad...
Olvass vissza kicsit, a 61978-láthatod a ragasztás módját. Nem telibe ragasztják, hanem körbe + pogácsák. Kétlem, hogy a pur hab sokkal olcsóbb lenne a zsákos ragasztótól.
Szóval tennél a ragasztások alá 5 centis távtartót. Zsákos ragasztónál kellene körbe 5 centi + középre a pogácsák alá mondjuk egy 10 centis sáv. Aztán ügyelni, nehogy a dübelt rossz helyre fúrd. Szóval megtakarítanál négyzetméterenként max 0,5m2-nyi szigetelőanyagot. A rendszer felrakva legyen mondjuk 6000 Ft/m2, ezen spórolnál az 5 centis anyag árából 50%-ot, ami mondjuk négyzetméterenként 500 Ft. Cserébe dupla ragasztó (négyzetméretenként +200 Ft) + rengeteg munka + rosszabb hőszigetelés. A végeredmény tehát, hogy 6000/m2 helyett kijött az egész 5700/m2 áron és 3x annyit dolgoztál vele, de lehet jövőre lepereg és kezdheted elölről. Én nem csinálnám.
arról nem beszélve, hogy a távtartók ragasztása miatt dupla ragasztómennyiséget használnál el. A ragasztó négyzetméter ára pedig kb. annyi, mint 2-3 centi vastag eps...
úgy tudom azért kell körbe is kenni ragasztóval a táblákat, és nem javasolt csak pogácsákkal ragasztani, hogy ne legyen levegőáramlás a fal és a szigetelés között. De majd jönnek a szakik és megmondjuk a tutit. Szerintem nem működne az ötleted, ráadásul nem is érdemes vele vacakolni, a teljes rendszerben munkadíjal együtt jelentéktelen tételt teszi ki +1-2 centi hőszigetelőanyag-vastagság, ezt tudnád csak megspórolni brutál mennyiségű munkaidő befektetéssel és jelentős rizikóval, hogy mikor pereg le az egész a falról.
A levegő csak addig jó hőszigetelő, amíg nem tud mozogni. Az EPS-ben sem a fehér műanyag szigetel, hanem a benne lévő levegő. Hogyan érnéd el, hogy a fal és az eps közötti légrésben ne tudjon a ház melege hatására felfelé áramlani a levegő? :)
Lehet, hogy butaságot fogok most kérdezni, de kikívánkozik belőlem.... Mi lenne akkor, ha a hungarocell táblákra felragasztás előtt tennék fel 5cm kis távtartókat a sarkokra és középre? Régen mindenhol azt hallottam, hogy a levegő jó hőszigetelő. Itt nem ez a helyzet. Ragasztásnál is van gondolom pár centi, de így nem lehetne javítani még a helyzeten? Árulni nem árulnak ilyet sehol, tehát lehet, hogy nem jó, de akkor is megkérdezem :D
ha csak azert csinalod mert alacsonyabb futesszamlat akarsz, akkor jol szamolsz.
ha a haz mar elegge treul nez ki kivulrol, akkor le kell vond a mezei vakolas arat, csak azt szamold a szigetelesre amivel dragabb a mezei vakolasnal. ha az ablakokat mar ugyis legalabb ujra kellene mazolni, akkor a komplett mazolas arat is levonhatod.
amugy a masfel millahoz adjal hozza meg legalabb felet ha rendesen akarod csinalni. parkanyok, allvanyozas, ereszdeszkazas csak ami elsore eszembe jut.
11x11.3m a ház alapterülete. 9.95m magas. Számításim szerint 230nm szigetelés kell. Ebből 60nm a padlástér. Ez tulajdonképpen haszontalan. Lehet, hogy rosszul számolok, de nekem egyenlőre soknak tűnik a megtérülési idő a jelenlegi fűtésszámlával számolva. És nem a rezsicsökkentés miatt!
Ha felére visszajön, akkor 100k lesz szezononként. Az ablakok és az eps mondjuk 1.5m(ez még pontatlan). Ebből egészen könnyen ki lehet számolni, hogy mennyi idő alatt jön vissza.
Nálunk a szigetelés (padlás+homlokzat+ablakok). 2250m3-ről 900m3 alá vitte a gázfogyasztást, szóval nem hülyeség az, hogy a felére csökken. A legtöbbet ebből a padlás hozta mondjuk.
Ha 1.5m költséggel számolok az ablakkal együtt, akkor 15 alatt térül meg, abban az esetben, ha felére lehozza a fűtésszámlát(amit kétlek). Akkor inkább veszek egy erdőt :D
B30-as, szar U értékű téglával nagyon jó megtérülésed lehet. Én a helyedben a 15 centi grafitost céloznám meg, közelítsd a hamarosan "alap" 0,2 W/m2/K értéket.
No de csökkent a benzin ára. Tehát nálunk nőni fog még a gáz is :D azt is számold, hogy a rezsicsökkentés nem biztos hogy kihúzza 15 évig...
6-7 évek szoktak kijönni úgy emlékszem.
Nálunk a pincéből csak hideg jön fel.
Macerásabb és drágább ha van pincéd, mert le kell ásni a talajtól vagy majd egy métert is akár... ha meg netán beázik, az még nagyobb gond.
Szülői házban van 10 centi két falon, semmit sem ér... valamivel kevesebb fa fogy, de lehetetlen megmondani mennyivel. Penész ugyan úgy van, pedig sokat szellőztetnek. Padlásra nem lehet gyapotot tenni, mert tele van minden szirrel-szarral... a pince meg hűti a házat...
Igazából az ablak szerintem minél olcsóbb legyen, mert inkább csak a konfortérzetet növeli, ha nem érzed a szelet...
Kömkel nickjére kattints rá, ott van egy weblap - a másik egy blog -, valamelyik menüpontban átlagos magyar kockaházra ki van számolva minden.
Mondjuk nálunk a padlót lenne szép feltörni, víz és szennyvízvezetékek cseréje, szigetelés, betonozás minden. A legjobb ha nyersz a lottón egy nagyobb öszseget.
digiumnak köszönöm az értékeket( a link sajnos nem működik)
Nálunk a padlóval "nincs nagy gond". A fél ház alá van pincézve. Lent a kazánház, tehát még "padlófűtésem" is van amikor vegyessel fűtünk. A másik fele 120cm magas. Ott mondjuk aljzatszigetelés az nincs. Érezhetően hidegebbek a szobák, már csak a plusz 120cm belmagasság miatt is, mert ugye a födém az egyenes.
Tegyük fel, hogy belevágunk és kijön az egész 1misiből 15cm-el. A 200-as fűtésszámlánk nem hinném, hogy a felére visszaesne csak emiatt, de még az ablakcserével sem(ez még 450k). Az én egyszerű matekom szerint ez 15év megtérülés kdő. Az baromi soknak tűnik. Azért megpróbálom pontosan kiszámolni, de vannak aggályaim...
A 61903 hsz-ban feltöltött rajzott tudnád jobb minőségben feltenni? Kicsit meglepett, hogy a belső oldali lábazatot is szigetelnéd, ezt még passzív háznál sem láttam....
Okés, de kijön pl. 975 ezer forintra az egész. Utána nézd meg, mennyibe kerülne plusz 3-5 centi, töredéke. Ha már nekiállsz, az ésszerűség határán belül érdemes a fogakat összeszorítani, és fizetni még egy kicsit. Kömkel szerint 15 centi a minimum.
Meg ugye az sem mindegy, milyen magasan van a padló? Nekünk talán nem kell ásni és feltörni a betont, majd valahogy ki lesz matekozva, hogy vágni se kelljen sokat, ha lehet.
De pl. a melléképülettel még mindig nem tudom mit kezdjek... hozzá van építve a házhoz, szigeteljek másfélszer annyit? Nem kéne... hagyjam abba a melléképületet pár méter után? Hogy fog kinézni? Szigeteljem belülről a csak hulladékhővel fűtött melléképületet?
Mit csináljak a tetővel? Tégla van kilógatva a tetőig, szedjem ki a téglákat? El fog férni felfele a szigetelés? HA netán újra kell cserepezni és lécezni a tetőt, nem fogják szétbarmolni a felnyúló szigetelést?
Sok kérdés felmerül, pl. új ablakokat építettek be az előző lakók, de benthagyták a régi párkányt. Remélem agyonnyomták valami ragasztóval, hogy még véletlenül se jöjjön ki...
Megnéztem egy kalkulátorban, hogy a b30 az 1.43W/m2K hőátadású. Léteik, hogy ennyire sz.r lenne? Jól értem, hogy itt négyzetméterenként ennyi W energia távozik a falon?
Köszi. Nyilván minél vastagabb annál jobb, de az ésszerűség és a pénztárcánk határain belül kell maradnunk. Ha valaki leírná, hogy mennyi a b30 hőátadása négyzetméterenként eps80 10cm-el 12-vel 15-el és kőzetgyapottal annak nagyon örülnénk.
Én most olyat találtam ahol 2100ft a 12es eps 80 rendszer(hozzáteszem gyorsan, hogy festék sztem nincs benne). Így már nem is olyan olcsó...
Estét. Szerintem mindjárt rámondják a mesterek, hogy minél nagyobb, annál jobb! Lehet számolgatni, 15 centi grafitos és pl. 10 cm xps a lábazatra. Vannak, ahol az egész rendszerre adnak m2 árat, azokat össze tudod hasonlítani, akár egy legördülő listából is ki lehet választani, és egyből dobja az árat.
Kőzetgyapot drágább, elvileg az nem kellhet, de majd megmondják a tutit.
És ha már válaszolnak a hozzáértők, én arra lennék kíváncsi, mikor vannak akciók? :D aki pár éve ide ír, az biztos tudja, Kömkel mester hátha adna egy-két tuti tippet :D
Kellene egy pici felvilágosítás. Szeretnénk kívülről szigetelni a házat. B30-as téglából van, kőporos vakolattan kívülről. Mennyi lehet ennek a hőátadása és mekkora( és milyet eps vagy kőzetgy.) szigetelést érdemes rátenni, hogy az meg is térüljön valamikor? Jelenleg 200k körül van az éves fűtésszámlánk. 230nm-t kellene szigetelni. Persze ebből ami hasznos az kb. a fele, de nagyon magas a ház(10m) és az alap is( a ház felénél 120cm, a másik felén 200cm szinteltolás miatt). Az alapnál lehet csökkenteni a szigetelés vastagságát vagy nem érdemes?
A nyílászárók most cserélődnek 0.9esekre, a födémen 20cm-es rockwool valami :) van.
Nem vészes dolgokat, van egy szekrény fenn jelenleg, asszony a gyerekek kinőtt cuccaival tömködte meg. Hosszabb távú tervem sincs a padlást teleszarni mindenféle lommal, ami sose fog kelleni a jövőben.Köszi szépen a kivitelezéshez a tippet, vundergraf-nak pedig a számolgatást! :)
Felesleges lépésálló eps-t venni, elég a sima 80-as, vagy még talán még gyengébb is, ha deszkával/osb-vel elosztod a felfekvő végek terhelését.
Mit szeretnél a padlásra rakni? Ha nem túl nehéz dolgokat, vagy csak járkálásra, akkor a 30-as EPS sem lehet elvetemült ötlet, az elvileg 3000kg/m2 terhelésnél szenved 10% összenyomódást... (ha nagyon spórolni akarunk)
Most nézem, nem olyan nagyon olcsóbb a 30-as mint a 70-es vagy 80-as, inkább akkor az utóbbiak...
Szerintem vállalható a 120 cm, persze ez attól is függ, mit akar oda pakolni. Nálam annyi van, kicsit ingatag lábakon, élére rakott cseréplécen, és inkább a léc recseg, mint a deszka.
Ha habot tesz le, akkor gyapotból is kevesebb kell, mint a deszkák közé.
A flakont adagoló csőrrel lefelé tartsa 1-2 cm-re a felülettől, majd húzzon kb. 2 cm átmérőjű ragasztócsíkot a panel széleire, kb. 3 cm-es oldaltávolságot tartva, majd középre cikk-cakkban, úgy hogy a ragasztó a felület min. 40%-át befedje ragasztás után.
5 perc elteltével illessze a táblát a falhoz és finoman nyomja a felülethez egy percen keresztül.
Könnyű panelek a ragasztó felhelyezése után 8 percen belül megragadnak.
Nehezebb panelek esetén 4-8 percen belül kezdje meg a ragasztást, illetve támassza ki vagy rögzítse 60 percig.
1 óra után vakolható, festhető.
A köztes területek kitölthetők Soudabond Easy-vel.
Első körben a padlás fele, azaz 4,5 x 12 méter lenne.
Ez az EPS dolog "megfogott". Kicsit utánaszámoltam.
Tehát kb. ez kellene:
Ez azt jelenti, hogy ha egy táblát hosszában elvágok, akkor 12000 x 250-es sávon támaszkodnának a deszkák. 3 sáv kell minimum, ez 9 m2, 2.7 m3, ez kb 48.000 HUF
Faanyag kb. 30-40%-kal kevesebbe kerülne, viszont azzal több a szívás. Itt meg csak a betonra pár pogácsával leragasztamám a lépésállókat, közé a gyapot.
A sávok tetejére egyfajta teherelősztóként végigfektetnék egy lécet, arra támaszkodna a járófelület.
Van javaslat mit kellene másképp csinálnom? Vagy ez így járható út? :)
Egy olyan megoldandó problémába futottam bele, hogy családi házam ablakkazettája (kutyaólja) két oldala és eleje bádogozva van és szeretném szigeteltetni. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben leszedik róla a bádogozást vagy erre az egybefüggő lemez rétegre (alatta fa szerkezet, amin lambéria van és arra ment a bádog) tudnak szigetelést tenni?
Ha egyébként stabil, akkor esetleg csak dübelezném és simár ráragasztanám az új réteget.
Esetleg próbáld meg lehámozni a vakolatot/hálót róla, akkor kiderül, aminek ki kell. Én mostanában szedtem le szigetelést, átvágtam flexxel a ragasztóréteget, aztán alányúltam spaknival, amikor megindult, akkor szépen lejött mint az alma héja. Igaz, a felső réteg már ott sem volt dübelezve, ha van, az lehet bonyolítja a dolgot (meg a vakolat). Utána ahol dübelezni akarok, átbökném pisztollyal a szigetelést és alányomnék némi purhabot, aztán mehet a dübel. Az is lehet, hogy ez megoldható lenne a vakolatréteg leszedése nélkül is, csak meg kellene fúrni az adott helyeken. Illetve akár koronás fúróval, akár csak kalapáccsal megtörni a vakolatot, hogy a dübel besüllyeszthető legyen. De én csak ötletelek...
de ezt egy grafikus rajzolta. es a sarokra maceras rajzolni, hat kicsit arrebb tette. mivel nem ert hozza, nem fogta fel hogy ez egy abszolut lenyegi elteres.
Mekkora területet akarsz járhatóra készíteni? Én korábban fa tuskókra raktam élére cseréplécet, és arra mentek a deszkák, és bár állja a sarat, de elég ingatag szerkezet lett. Most már úgy csinálnám, hogy két sávban leraknék epst, és arra menne a deszkázás.
Akár párhuzamosan, akár merőlegesen teszed a magasító deszkákat a gerendákra, a rögzítési feladat ugyanaz, nem? Léteznek erre alkalmas horganyzott derékszögű fém szerelvények (utoljára a Bauhaus barkácsáruházban láttam ilyet, de gondolom ezer helyen kaphatók), de van, aki csak egyszerűen 45 fokban átütött szögekkel csinálta.
Egy ilyen összekötés valóban nem tűnik túl biztonságosnak, de amikor az élükön álló deszkák felül össze lesznek kötve a padlóréteggel, akkor ezen kötések merevsége összeadódik. De ha nem bízol a dologban, akkor X négyzetméterenként csinálhatsz egy extra 45 fokos kitámasztást vagy valamilyen extra merevítést.
Az a gond, nem találok a neten (itt sem) egy leírást (vagy rajzot) , hogy 30 centit hogyan lehetne legegyszerűbben, legjobb hatásfokot kapva, járhatóan kivitelezni. Ezért próbálkozik a lelkes amatőr mindenféle megoldással, hogy mit tud kihozni magából. :)
Az ötlet onnan jött amúgy, hogy egyszerűbb lenne a deszkákat élre összetenni, néhol keresztbe összekötni, hogy ne dőljön fel, mint két réteget letenni egymásra merőlegesen. Mert az előző verzióban gyakorlatilag a padlásnak minden egyes pontján gyakorlatilag le tudnám teríteni a 30 centit egyszerre, a második módszerrel meg pallókon egyensűlyozva kell lerakni a 2. réteget.
A keresztbe rakás nekem is szimpatikusabb, nem lesz fa hőhíd. Viszont itt is össze kell kötni a deszkákat, hogy ne dőljenek el, mert mind az alsó, mind a felső deszkasor fel tud dölni.
Szóval egyszerűnek tűnik, de jelenleg nekem qrvára nem az. :)
Jó napot!Vettem elvileg páraáteresztő fóliát,ez van ráírva::::Építési reg.PE fólia(Elsősorban fűtött helyiségek közötti párafékezésre és a hőszigetelésből kikerülő por megfogására használják. A natúr fóliát 0,05-0,09 mm-es vastagságban forgalmazzuk.) Ezek szerint,ha ezt leterítem az üv.gyapot tetejére,akkor elrontom az egészet???
Az én padlásterem is ezért lett olyan, hogy nem a födémre, hanem a szarufák közé és elé tettem 25cm üveggyapotot. A padláson a leghidegebb időben külön fűtés nélkül is 20C-fok körül van.
A szarufák közé is érdemes tenni, és elé is. Én léceket függesztettem fel, de nagyon megbántam, mert a sima tetőléc annyira görbül, hogy sokat kínlódtam vele mire felraktam. Gipszkarton profilt érdemes felfüggeszteni a hozzá való függesztőkkel. A párazáró fóliát precízen fel kell rakni. Belülre 1 rétegű gipszkartont felcsavarozni, aktán örülni!
Korábban még érdeklődtem a lenti padlástér szigetelésével kapcsolatban.
Van egy fűtetlen padlástér, fűtött terekkel határolva. 1 jelű (födém), 3 jelű (10 cm tömör válaszfal) helyeken nincs szigetelés, 2 jelű helyen 10 cm szálas hőszigetelés lett korábban felrakva.
A külvilággal érintkező fal felületekre, a térdfalra is 12 cm grafitos hőszigetelés került.
Az 1 és 3 jelű felületek szigeteléssel kapcsolatban már kaptam a fórumban tanácsot a rétegrendre.
Viszont Mekk Elek ajánlotta hogy mi lenne ha a 2-es felület hőszigetelését hizlalnám fel, az 1 és 3 jelű felület szigetelése nélkül.
Mivel tárolós helység lenne, járható hőszigetelés kellene, ami ugye eléggé megemeli az árat. Mekk Elek által ajánlott megoldás kb negyed árból kijönne.
Nagyon afelé hajlok hogy tennék még 10+5 cm táblás hőszigetelést a 2-es részre, legrosszabb esetben ha nem válik be átraknám a falra.
Mit gondoltok erről a megoldásról? A fűtött tereknél mennyire lenne érezhető javulás a mostani állapothoz képest.
Ha ezt választom mivel érdemes a távtartókat kialakítani, fa stáfli vagy gipszkartonhoz való U profil?
Ha fa stáfli lenne akkor a 10 cm-est 2x5cm-ben vagy egyben érdemes felfogatni?
- lehet csinálni olyan teljesen új házat, amely pontosan úgy néz ki, mint az eredeti ház, csak éppen korszerű anyagokból épült,
- de meg lehet őrizni a régi ház eredeti külső falát/tetejét is úgy, hogy belül teljesen kiürítjük és felépítünk benne egy jól hőszigetelt lakást.
A településkép egyik esetben sem változik.
Érdekes feladat lenne egy üres dombtetőre felépíteni egy (látszólag) kőházas középkori toszkán falut - kizárólag korszerű alacsonyenergiás házakból (majd mindet eladni gazdag amerikaiaknak :)
"Arra könnyebben adnak engedélyt, hogy veszel egy roskadozó kőtömeget és azt felújítod. A stílusát megőrizve!"
Ha CSAK a régi ház stílusát (külalakjának látványát) kell megőrizni, akkor nagyon sok jó megoldás lehetséges.
A baj ott szokott kezdődni, amikor elkezdik szűkíteni a feltételeket: pl "hát mi ezt úgy gondoltuk, hogy a köveket sem mozdíthatja meg..."
tehát minden részletet írásban lefektetni, idegesítően szőrszálhasogató módon
és ha a helyi műemlék bizottság elég engedékeny akkor az ódon kőtömeg belsejében lehet akár egy minősített passzívház is.
....és így az egész környéket teljesen korszerűsíteni lehetne...
A papírokban legyen benne az is, hogy ha a műemlék bizottság meggondolná magát és utólag tovább szigorítana a feltételeken, akkor ki fogja AZONNAL visszafizetni az ingatlan árát neked.
Pár hónapja láttam egy ilyen téglából épitett házat.
Azon kivül, hogy krva drága, a következők vele a problémák:
- mivel a benne lévő közetgyapot ~800 fokot bir ki, nem tudják rendesen kiégetni a téglát, emiatt rettentően törékeny, és tele van hajszálrepedésekkel. Egy villanyszerelős horonymarás gyakorlatilag teljes tégla magasságában "kiejti" a tégla oldalát
- a tégla hőátbocsátási tényezője tényleg jó, de a csatlakozó szerkezetek (áthidalások, födémek, koszorúk, lábazat) hőhidmentesitésére komoly figyelmet kell forditani, mivel nem kerül rá utólagos hőszigetelő burok, ami egységesitené a hőszigetelést
- a 44-es tégla alá sokkal szélesebb alapozás, koszorú, lábazat, valamint több áthidaló is kell.
Elnézést, az XPS dolgot már értem, megválaszoltad a 61903-ban.
A hőhídmentes tégla reklámvideóját megnéztem, elég klassz. Ha a költségeket is nézzük, a hagyományos hőszigetelve vagy ez az építőelem a javasolt? A 44-es 17cm EPS-el burkolt 30-as falnak felel meg, így írják. De azért 3x az ára.
Fal első sorának rakva, a hőhíd csökkentése a falból a talaj felé elszivárgó meleg miatt fontos?
"- padlóban 15 cm lépésálló, lábazaton BELÜL (függőlegeseb és viszszintesen) 5 cm XPS, kivül 10 cm XPS; valamint az első sor tégla hőhidmentesitett (Porotherm 44 T Profi)"
Vízszintesen? Tehát a vízszigetelés felett a fal alatt vagy hol van az XPS lap?
A hőhídmentes tégla azért a vázszerkezetében mégiscsak hőhidas, nem? Mármint felfelé a váza nem tartalmaz szigetelést úgy tudom. Persze oldalra már sokkal jobb a hagyományosnál.
A túl meleg visszatérő nem rontja a hatásfokot. Mármint a tüzelés hatásfokát. A túl hideg igen. A "hideg" tűz nem tudja elégetni a gázokat, így szárazanyag-tartalma szigetelő bevonatként a hőcserélőn köt ki, rontva a hőcsere hatásfokát. A magas hőfokon üzemeltetett kazán ideális, ha el tudjuk tőle vinni a hőt.
A padló ill. felület fűtésekhez azért sem ajánlott (még termo keverő szeleppel sem) közvetlenül küldeni a vegyest, mert azt begyújtva a megtermelt energia nem tud hová menni -> felforrhat. A puffer erre kiváló. Felveszi a hőt hirtelen majd szépen lecsorgatja a padlóba igény szerint.
Van, ahol kijöhet szerencsésen puffer nélkül, de nálad nagy kazánnal, fél házzal csak akkor ha nagyon kicsi tüzet raksz.:D
Ez szép válasz volt, köszönöm! Akkor a táblásra hajtok rá. Más: ha a táblásat elvágom átlósan, akkor lesz egy Deltarockom? hogy lesz a legkisebb a veszteség?
Minden márkának van youtubeos videója tekercses kőzetgyapot beépítéséről és táblás is.
Úgy adják elő, hogy mindegy, de a tekercses jóval olcsóbb!
Én is jobbnak vélem a táblásat, de mivel régóta megy már ezeknek a beépítése, volt valami vizsgálat arra vonatkozóan, hogy mégis hosszabb távon milyen különbségek jönnek elő?
De mint mondtam legjobb ha végigfut két szál deszka alul, ami megadja a sikot, és az "egyszerre" mozgást az egész ereszaljnak, és erre kerül rögzitésre a heraklith.
Beszerezni: google.
Szinte sehol nem tartanak raktáron, rendelni kell.
Mekkora "bukta" lenne szerintetek, ha a pallóvázat egyszerűség kedvéért úgy építeném, hogy a 15 centis deszkák nem egymásra keresztbe, hanem egymás élére támaszkodva lennének egy irányban és így kapnám a 30 centis vázmagasságot? "Magyarul" lenne akkor egyfajta hőhíd fából , ami tudtommal 3x rosszabb U értékű mint a gyapot...
Maj` MACkérdem. Olyan munkatársi kapcsolódásban vagyunk, de tegnap voltunk náluk pizza-partin össz családilag.:D Szigetelésben nem jó a házacska, de a környék nagyon klassz. Van viszont napelem betáppal és hőszipka! VG! Téged nem érdekel?:D
1. A tényleges hőátbocsátási tényező eltér a számitott "laborértéktől", mivel van minden szerkezetnél hőhidassági tényező. (hőszigeteletlen falnál pl +30%).
2. Van jelentős hulladékhő, ami által a napi 24 órás hőveszteséget csökkenteni szoktuk. Hőszigeteletlen háznál 18 órára, jól hőszigeteltnél és benapozottnál 12 órára.
3. Van elég komoly szellőzési veszteség is.
4. Létezik egy hatásfok romlás. Kondenzációs kazánnál 90%-os hatásfokkal szokás számolni, tehát 10 kW hőigényhez 11 kW-os kazán kell.
5. Vannak olyan szerkezetek, ahol vonalmenti a hőveszteség, nem felülettel kell számolni. (pl padló, lábazat)
Magyarul a felületi és szerkezeti adatokkal sima excelben számitott hőveszteség nagyon erősen becsült csak. Minél jobban hőszigetelt egy épület, annál komolyabb számitás kell hozzá.
Én nagyon sokszor belefutok abba, hogy a gépészek/szerelők az általam megadott hőveszteség dupláját akarják venni alapul, amikor épitik a fűtést, mert nem elég kifinomult módon számolnak. (Pl régen 30-50 W/m3 alapon számolták a hőigényt, ami teljesen nonszensz és eltúlzott, köze nincs a valósághoz.)
1 m2 felületfűtés ~10-12e Ft/m2, és általában 80W-ot tud leadni m2-ként. Belátható, hogy egy elnagyolt számitás százezreket tud kihúzni az ember zsebéből feleslegesen.
Tény, hogy pl nálam is ki van hegyezve a fűtés teljesitménye, csak annyi falfűtés van betekerve, amennyi éppen kell. Ha nyitva felejtődik az ablak szellőztetésnél órákra, akkor szivás van, mert a falfűtés óránként tud 1 fokot emelni a benti (kihűlt) hőmérsékleten, előfordult, hogy cidri volt estére a balfaszságunk miatt.
Viszont gyönyörűen helytállt -12 fokban is, tehát a számitott fűtési teljesitményt hozta.
Szóval tessék letölteni a Winwattot, átnyálazni az útmutatóját, és belerázódni. Vagy keresni olyat, aki rendesen ért hozzá, és felelősséget is vállal a számitásokért.
A feléd kanyarodást még meg is ejthetjük, jövőre már utazóképes korú lesz a gyeerek, és mindenképpen autós, mediterrán országos nyaralás van tervbe véve :)
Nem, a falat sem lehet. Ez egy ilyen vidék.:D Az más, ha kapsz engedélyt új építésre (elvétve), ott csinálhatsz szendvicsfalat. Rusztikusnak tűnő, de normálisan hőszigeteltet, ahogy régebben már értekeztünk róla. Arra könnyebben adnak engedélyt, hogy veszel egy roskadozó kőtömeget és azt felújítod. A stílusát megőrizve!
Az áltető azért nem olyan lehetetlen ám! Nem véletlen írtam, amit írtam. Nem egyszerű, de legalább bonyolult. Szóval ha belülre ál tető kerül arra nem kell se vízzárást olvasztani, se cserepet rakni, eddig tiszta? Azokat a fránya téglányokat meg egy ügyes kezű köműves (vagy egy lelkes laikus) szépen be tudja alulról is pattintani. Feltétel, hogy legyen felette elég rés a két szerkezet között a matatáshoz. Szóval pakolás közben fugázgat is, aztán lejavítja, lepucolja, fugát fehérrel lekeni és az egész felületet még beeresztheti valamivel (vízüveg?). Képzelődöm? Nem egészen. Alattunk is van még a házban egy lakás. Ez egy három szintes ház, abból kettőben mi lakunk, alatta volt egy tároló/fészer kazánház mittoménmi. Ki-be járt a levegő, ajtók nem voltak, úgyhogy örültünk, amikor beépítették. Olyan félszuterén. Abban nem akarták a mi padlónk rozsdás gerendáit nézegetni, ezért megcsinálták, amit itt írtam, sőt annyival megfejelve, hogy a fal mellé belül egy új falat is húztak lyukacsos válaszfal blokkokból (nem biztos, hogy így hívják, szóval élére állítva kb. 10-15cm) és arra ültek a mennyezeti téglákat tartó fák. Ez a fal talán szigetel is, de inkább nem akarták a puszta követ vakolgatni szerintem. Végül elég pofás lett az összkép. Nem mondanád meg, hogy nem az az eredeti plafon. Amíg ki nem bontod.:D Szóval én is ilyesmire gondoltam, de nálunk a fal vakolt és kb. függőben is van, oda szigetelést tennék, ami viszont nem tart meg egy ilyen ál tetőt.
Igazad van, nem is kell távgyógyítani, elég ha csak ötletelünk egyelőre. Majd nyáron kanyarodj erre és megszakérted.:D Vagy vehetsz egyből egy házacskát is a közelben, ahol ki is próbálhatod a kreativitásod. Pont tegnap voltam egy helyen, állítólag el akarják adni. 140m2, erdő közepén. Nyugdíjas évekre ideális.:D
Bakker, te magad irod, hogy kivülről kvázi lehetlen hőszigetelni, mert a párkányt nem burkolhatod körbe...
Marad az, hogy belülről hőszigetelsz (tetőt).
A mostani tetőt azért tudták igy megcsinálni, mert kivülről rakosgatták a helyére a belülről látszó cserepeket/téglákat. Értelemszerűen ez nem működhet egy belső szerkezet épitésénél.
Dobj fel egy pénzérmét, hogy hőszigetelni akarsz, vagy toszkán-stílusú belsőt :)
Nekem tetszik egyébként nagyon, és biztos megtalálnám a módját a hőszigetelésére a látvány megtartása mellett, de ezt távgyógyitva képtelenség megoldani, annyi necces csomópontja van.
Miért deszka? A súly miatt? Ja, ez a megoldás nagyon szép, én is nagyon szeretem a fát, csak nem megy az összképhez.:D
Mi tartaná a szerkezetet? Úgy értem a bekötési pontok a falban nálad nem okoznak gondot, mert a szigetelés kívül van (gondolom). Nálunk belül lenne, de ott lyukas maradna, ahol a gerendák beszaladnak a falba. Vagy nem értettem egészen, amit írtál.
Ennél van cifrább mennyezetünk is, szerencsére ott nem kell szigetelni, mert felette is lakótér van.
Szóval ilyen a dolog. Pár éve felmásztam szétnézni. A kilátás tetszett, de amit találtam az nem. Ezt pl. nem én húzkodtam szét, hanem lecsúszott magától. Vissza igazgattam persze. A szigetelőtáblák is csak le vannak dobálva. Köztük látszanak a rések...
Erős tévhit, hogy az osztrákok/svájciak/németek azért szaggatnák most le a nikecellt a házaikról, és tesznek helyette kőzetgyapotot, mert bármi problémájuk lenne vele.
Azért tesznek inkább kőzetgyapotot, mert ott az épitőanyag ára sokkal kisebb részt foglal el az egész hőszigetelésben, mivel a munkadij rettentően magas. Ezért az, hogy 10%-al többe kerül a kőzetgyapot (az egész költségre vetitve), már megéri a többletet.
Mert tény, hogy a kőzetgyapot jobb, mint a nikecell. Hanggátlásban, páratechnikailag, tűzvédelemben, stb.
Ahogy egy VW is jobb egy Opelnál. Csak éppen mindkettő teljesiti az alap feltételeket, tehát innentől lóvé kérdése ki-mit rak fel (egy-két kivételtől eltekintve, ahol gyapotot kell rakni mindenképpen)
Tehát a zsalukő lábazat belső oldalára is kerül 5 cm XPS függőlegesen, valamint a kavicságyazat tetejére (a szerelőbeton alá) egy tábla hosszban, körben a külső fal mentén is.
- Szóval a képen látott szarufák tartják a lapos téglákat (kb. 15x30x5cm). A szarufa közök ennek megfelelően elég picik (a szarufák tengelyei kicsivel több, mint 30cm távolságra vannak). Belülről látod a szépen kikent fugákat, amiket még sokszor fehér festék is kiemel. Kívülről fugák szintben a téglával lehúzva.
- Erre olvasztják a vízszigetelést.
- Ha nagyon szigetelni akarnak (nálunk úgy látszik akartak) erre dobálják a szigetelő táblákat. Nem vitték túlzásba, ezért csak 3cm jutott.
- Erre rakják a cserepeket (most hirtelen nem találok róla jó képet, de nem olyan mint a magyar) vannak laposak, lefelő szűkülők és kúposak, amik a laposak felálló éleit takarják.
Szóval ha ledobod a cserepet, némi hányaveti szigetelést és alatta elvileg vízzáró bitumenes szépséget találsz, semmi fát.
Így aztán az XPS magasítás és egyéb nyalánkságok nem értelmezhetőek.
alapvetően pl. azt is figyelembe veszem, hogy a nikecelles szarok esetében 30-50 éves várható "élettartammal" kell számolnunk.
szakmámból kifolyólag foglalkozok nap mint nap az építőanyagokkal, technológiákkal, pl. német oldalakon nagyon szidják a nikecellt (bocs én így hívom), sok helyen kőzetgyapotot ajánlanak helyette.
komoly szakemberek publikálnak a passzív házakkal kapcsoltban, miszerint az építési többletköltség mind pénzügyi mind fizikai anyag mennyiségben nem térül meg, környezetszennyezőbb még hosszú távon is mint egy az érvényben lévő előírásoknak megfelelően épített ház.
Szal azért érdekes, hogy emelett EU területen majd 2020 vagy 21 körül már csak passzív házakat lehet építeni.....
komoly üzlet lesz 2050 től a nikecell újrahasznosítás :)))
tiszta sor, csak nehogy úgy járjon mint "egy jó ismerősöm", hogy már megvan a jókis porotherm (mert az a korszerű) aztán észbe kap, hogy minden sercenést hallani fog az utcából, és kénytelen kurvadrága kőzetgyapotot rendelni a későbbi nyugalom érdekében.. mert ez szívás,de nem kicsit, nagyon.
"padlóban 15 cm lépésálló, lábazaton BELÜL (függőlegeseb és viszszintesen) 5 cm XPS" - ebből nem értem a függőlegesen és vízszintesen részt. Vízszintesen ott van a 15 cm lépésálló. függőlegesen 5 cm XPS, eddig ok. De a vízszintesen 5 cm xps mit jelent? körben van még egy 5 cm vastag 60 centis sáv a 15 cm alatt?
Ne csak sima megtérüléseket számolj, hanem azt is vedd figyelembe, hogy most van pénzed beruházni a házra. 20-30-40 év múlva, amikor 1 egységnyi energia különbség a nyugdíjad jelentős része lesz, akkor majd rágod a kefét..persze, ha nem akarsz a jelen házban megöregedni, és/vagy az 1000 a nevedben az életkorodra utal, akkor nem szóltam :)
Az eldöntendő prioritás mindig a hőszigetelés mértéke, utána már lehet csereberélni mögötte a falazatot. Ha valaki 10 cm hőszigetelést elégnek tart, akkor a hanggátlásra is nagy ivben tojik... (nem sértés, tapasztalat)
Porotherm 30 N+F + grafitos helyett, a fostos hangszigetelés miatt, B30-at szoktatok ajánlani, nem ? volt, amikor ráadásul egy árban volt a porothermmel, akkor meg főleg jó, szerintem. de ha nem, nem :)
Persze, hogy hibázott, nem ez a kérdés. Az van, hogy a rendszerek nagy része ilyen, pedig elvileg "mester" csinálta. Csak régen. Tágulási 4 csővel? A legtöbben döbbenten néznek, annyi meg minek? Olvasni való itt. Na jó, ez a nyitott rendszer átka, de ha nem fagyasztja el a lefújót ÉS a tágulásit, akkor nem lesz bumm. Ezért ne javasold senkinek a csapozást, mert csúnya vége lehet. Nem kell csak egyszer elfelejteni. Emberek vagyunk. Ismerek itt 1-2 manuszt (vegyes topik), aki írtózat precíz, szörnyen túlbiztosít mindent, mégis kis híján kilőtte magát.
A visszacsapót berakod és el is felejtheted. Teszi a dolgát észrevétlenül. Egyik kazán sem fűti a másikat, de akár egyszerre is üzemelhetnek. Erre mondjuk ritkán van szükség (kvázi soha), de gond nem lesz belőle és ez a legfontosabb.
Amúgy ja. A biztonsági szelepek nyitotthoz is kellenek, mégis az a tapasztalat, hogy néha még a zártnál sincs meg a minimum. Egyszerűen nem indulhatsz ki abból, hogy minden tökéletesen és szabályosan kivitelezett.
Ebből csak a 2. jöhet szóba, a többi egy hőhidas barkácsolás lenne csupán.
Csináljátok meg deszka-rusztikusra belülről, ahogy nálam van. Nem tégla, de legalább egyedi, és nem a sima gipszkartont, vagy 80-as évek feeling lambériát nézzük.
Ami alapérték mostanában, ha tényleg alacsony energiaigényű házat akarsz:
- padlóban 15 cm lépésálló, lábazaton BELÜL (függőlegeseb és viszszintesen) 5 cm XPS, kivül 10 cm XPS; valamint az első sor tégla hőhidmentesitett (Porotherm 44 T Profi)
- falak: Porotherm 30 N+F, 15 cm grafitos EPS-el
- padlásfödém/tetőszerkezet: 30 cm táblás gyapot (mennyezet fölé jó az olcsóbb bálás is)
- nyilászárók: Uw<=1 W/m2K
Ha ezek az értékek alá mész, akkor az már nem AE ház, "csak" jól hőszigetelt.
Mi a különbség?
AE háznál csak padlófűtés is elég a kifűtéshez, esetleg más felületfűtéssel kombinálva, sőt sima elektromos fűtőfilm+napelem is gazdaságos már.
A "jól hőszigetelt"-nél a padlófűtés mellé kell még kiegészités, azaz vagy beraksz radiátorokat, vagy nagyon sok (drága) felületfűtésed lesz.
Tehát elsősorban a gépészeti oldalról kell megközeliteni a dolgot, ugyanis a kettő közötti fűtéskülönbség 4-500 m3/év, azaz 60-80e Ft.
Ha hőszivattyúban gondolkodsz pl, akkor csak AE jöhet szóba, pusztán a hatásfok és felületfűtés miatt.
Nem eretnekség csak "jól hőszigetelt" házban gondolkodni, nekem sok ügyfelem "ragad le" ennél a szintnél, pusztán csak azért, mert az AE-re költött többlet 15-20 év alatt térül meg.
A padlóval és a szerelőbeton alatti hőszigeteléssel, az alsó hőhidmentesitett fallal nem szabad spórolni, mert azt utólag bőviteni lehetetlen. A többi kvázi bármikor bővithető/cserélhető.
Ház építését tervezgetem, és a fűtés kapcsán a szigetelésnél megakadtam kicsit.
Alacsony energiaigényű házban gondolkodom, ezért a sok passzívházas fórum meg beszámolón felbuzdulva megfogalmazódott bennem, hogy 20 cm szigetelést rakok mindenhová.
Aztán most elkezdtem számolgatni.
És arra döbbentem rá, hogy ez nekem soha az életben nem térül meg, homlokzatnál konkrétan 10 cm helyett ha 20-at rakok grafitosból alig számít valamit éves szinten plusszba.
Porotherm K30 téglával tervezem a házat.
Födém esetében az U értékek alapján valahol 15 cm körül, aljzatban 10 cm körül lehet a még megtérülő "befektetés"
lemez vagy öntöttvas az a hőcserélő az ÉTI kazánba
nem a 45 fok visszatérővel van gond hanem a 40 fok előremenővel amikor a kéményből visszacsorgó esetleges kondenzvíz ami kénsavas rácsepeg a hőcserélőre
Bizonyára eddig jól szellőzött (átfújt rajta a szél), most meg nem. Ideje rutinná tenni a szellőztetést. Asszem 2x10 perc full nyitás és kereszthuzat az erős minimum. Van, aki a dupláját javasolja. Télen is!
Jól van akkor, megnyugodtam. Már attól tartottam semmit nem ér az egész, mert a fa nem 100% párazáró, a csavar által keltett lyukon még átdiffundál a pára és a sok ezer kapocs okozta sérülésről már ne is beszéljünk. Van még remény tehát.:D
A díszes mennyezetemet hogyan szigetelnéd?
Ahogy most van (erős kifejezés a szigetelés, de van valami, na):
szarufák-tetőtéglák fugázva-bitumenes lemez-3cm fehéres sárgás táblás habos valami-cserép Mit tudnánk fogni ehhez a 3cm-hez képest egy normális szigeteléssel? Reméljük sokat, mert érzésre nyáron dög meleg és télen dög hideg ez a szuper szerkezet, de legalább baromi szép!:D
Ötlet1/külső:
Mivel van bitumenes lemez, ezért az már egy jó párazáró úgy gondolom (lehet, hogy nem jól?) fölé mehet rendes szigetelés, átlapolva 2 réteg vagy profilos táblák akármi. Hogy ez megtartaná-e a cserepet, jó kérdés. Mondjuk, hogy igen és vissza az eredeti fedés. Egyedül az ereszeknél lenne egy kis gond. A szép tetőtégla kijön végig, majd 20 cm fehér hab vigyorog ránk, amin a cserép csücsül. Mivel a tégla (és a szarufák is) kijönnek a fal síkjától, ezért egy brutális hőhidunk van a szigetelő réteg alatt. Plussz még csúnya is az egész a habcsík miatt. Mondjuk egy külső szigeteléssel össze lehet legalább klasszul dolgozni, ha megszakítjuk a téglasort és lefordulunk a habbal a falra. Amit mondjuk errefelé nem lehet választani, de sebaj. Milyen kár. Pedig akkor már a kilógó részt (ereszt) nem is kellene szigetelni. Lenne benne egy ugrás?:D
Ötlet2/belső:
Belülre csinálunk egy ál tetőt! Ill. előbb jó betömködjük a jelenlegi szarufa közöket olcsó gyapottal. Esetleg alulról a szarufákat zárjuk EPS táblákkal + párazáró fólia mehet alá vagy XPS-el + spéci ragacsok, ahova kell. Ez alá egy másik gerenda, más szarufák, újabb sor tégla. Hja kérem, hely az van dögivel. Ha csökken a fűtendő m3, még jobb is. Talán statikailag nem lenne gondja a falnak, de ki tudja, lehet újra kell számolni.:D
Ezt egy külső szigeteléssel nem tudjuk majd összehozni. Vagy nehezen. A kilógó (régi) tetőrész beviszi a hideget a fal tetejére, ott lekúszik és benéz az új (ál) belső mennyezet alá ill. a támasztó falba.
Persze ha már a külső szigetelés problémás, meg a tetőt már egyébként is elszabtuk, akkor szigetelhetünk belül, folytatva az áltető fölé rakott szigetelésünket, azzal lefordulva a falakra. Mondjuk az áltetőt sehogy nem tartja meg a levegő, a falba bekötött gerendák/szarufák hőhidasak lesznek valamennyire. Felelősség kizárása: A falak kőfalak és a párazárásra is nagyon ügyelünk (amennyire lehet).
Ötlet3: Csak módjával szigetelünk, tehát a szarufák közötti részbe bepattintunk valami habot, ami lehet XPS vagy páraügyileg zárhatjuk az EPS-t is és alulról valahogy hasonlóra festjük, mint most néz ki. XPS jobb, mert helyünk is szűkösen van meg a párátóül is félünk. A lényeg, hogy legalább a szarufák kilátszanak (picit). Láttam ilyet. Pont tegnap. Mondjuk az kizárt, hogy a párazárásra ügyeltek, de a sok fa meg megszakítás miatt, majdnem mindegy is. Talán hoz valamit a konyhára. Kicsit kockázatos is sajnos a pára miatt.
Direkt kiszurkálták? Azért ez tényleg durva. Nekem csak azért vagdalták szét, mert nem tudtak értelmesen együttdolgozni a villanyásszal. Azzal mondjuk nekem sem volt könnyű, végül magam kötöttem le a cirka 30 kismegszakítót.
Igen, nálad nem volt gond. Ez jó. Nálam szerintem lenne. Teregettetek, de gondolom szellőztettetek is. Írtam is már talán, ha szellőztetek, lemegy a páratartalom 65%-ra.:D Nem, nem szoktunk benn teregetni.:D Nálatok lehet vagy 40? Nagy különbség.
Igen, én is úgy érzem, hogy túl van misztifikálva, mint a "belsőt soha nem szigetelünk" című fejezet, de ahhoz hasonlóan, inkább kapjon több figyelmet, mint elússzunk a párától. Szeretik itt írogatni a szakik, hogy hány botrányos rétegrenddel találkoztak már meg miféle vacak kivitelezésekkel, majd ennek folyományaként a penészteleppel, szétfagyott falakkal, lehullott vakolattal. Bizonyára így is van. A jól sikerültek nem kerülnek elő nyilván, de reméljük többen vannak.
Ami rajtunk áll, tegyük meg, de ne vizionáljunk világvégét a tűzőkapcsok miatt. Szerintem.
a vegyeskazánnál nálam van valami leeresztő/lefúvó biztonsági megoldás, nem igazán értek hozzá, de az biztos, hogy a pincében van egy elágazás a lefolyóba, oda megy ki a túlnyomás/gőz/túl sok melegvíz...
egyébként sokat nem fog menni a kazán, még azon is elgondolkodtam már, hogy le kéne szerelnem és eladni, mert egyszerűen nem gazdaságos így üzemeltetni, max. biztonsági megoldásnak jó.
Jelen állapotában éves pár napot megy, mert a nagy kert miatt mindig van némi legallyazott fa, így azt el tudom tüzelni hasznosan.
Ha beépítek egy puffert, akkor talán picit spórolhatnék favásárlással, de annyit nem, hogy megérje cserébe dolgoznom és koszolnom vele.
A gázfűtést inkább klímával tervezem kiegészíteni, esetleg a nappaliba egy kandallóval, de az sem a spórolásért, hanem a látvány és hangulat kedvéért lenne jó.
köszi, én is úgy vélem, hogy puffer nélkül határozottan nem gazdaságos üzemeltetnem a vegyes kazánt, főleg, hogy erősen túlméretezett is, még az egész házhoz is, nem még a feléhez.
Mivel a padlófűtés előtt van nekem termosztátos szelep, azt nem hiszem, hogy problémát okozna ha a vegyessel fűtök, max még rosszabb lesz a hatásfok a túl meleg visszatérő miatt, meg esetleg a vegyes kazánnak nem tesz jót ez a szituáció, de a padló a vegyesnél sem kap melegebbet mint a beállított érték.
(Bocs mindenkitől, hogy offolok a hőszigeteléses topikban, de itt többektől is azonnal kaptam véleményt az ontopikkal szemben.)
Már minek? A gázkazánnak/cirkónak? Annak van igen. A vegyesnek nincs. A régebbieknek még plusszban sem. A gázkazán lekapcsol/letilt/túlmelegszik/kifúj stb, de a vegyes robban. Nem fikció. Minden téli szezonban meghal pár csóka emiatt. No, nem csak a csapok nem kellő odafigyeléssel történő nyitása-zárása, hanem a nem megfelelően kivitelezett rendszer miatt is. Régen volt egy szabály: vegyes tüzelés csak NYITOTTBAN. Ma már lehet zártban is. HA VAN biztonsági hűtőkör, nyomásra és hőre lefújó, automata töltő és ezek nem zárhatók el a hőtermelőtől CSAPOKKAL.
Véleményem szerint a vegyes rendszer jobb nyitottban, főleg ha maszek. Még ott is lehet gond. Pl. elfagy a tágulási + gőzvezeték. Hopp, egyből zárt lett a rendszer...
Hát igen.....Pára téma lehet kicsit túl van lihegve.
kb 1 éve írtam ,hogy mi volt nálam. Most leírom újra:
Vettük a házat 3 éve. B30 ból van, pice,földszint,emelet. Felújítás folyik azóta is.
Beköltözés óta csak a tetőteret lakjuk. (alul csak temperálás van a felújítás miatt)
Kívülről kapott 20cm kabátot és le lett cserélve a tető is időközben.
A lényeg az hogy a régi tulaj elmesélte hogyan csinálták a szakik a tetőteret:
bontáskor kiderült a rétegrendl:
gipszkarton
hőtükrös fólia (szöggel televert deszkával kilyuggatva mert az úgy jó a szaki szerint) tehát csupa lyuk az egész mit a sajt.....
15 cm gyapot (10cm szarufák között+5cm a szarufák alatt)
8mm telibe OSB fedés a szarufákra a gyapot fölé
tetőléc
szürkepala
Namost ,ehhez képest 2 telet laktunk mi fent , normál használatban, tehát volt mosás teregetés meg főzés ahogy lenni szokott.
A gyapotnak semmi baja nem lett , egyedül a fürdőszoba felett találtam minimális penészt a gyapotban de az is csak felületi volt nem kellett kicserélni mert tényleg semmi baja nem volt. Szóval ez a nagy helyzet párazárásilag nálam.
A jelenlegi rétegrend:
gipszkarton
lyuggatott fólia
15cm gyapot (ez a régi)
5x15cm szarufa magasítás
15cm gyapot (szarufák közé)
páraáteresztő fóla
ellenléc
tetőléc
kerámiacserép
napokban felmentem a padlásra körülnézni, van egy hely ahol be tudok nézni a fólia alá, Semmi penészt nem látok.
szvsz nem kell itt a hermetikus zárásra törekedni a tapasztalat ezt mutatja, legalábbis nálam.....
A puffer azért is jó ötlet ha esetleg a vegyesbe gyújtana be. Abban nincs automatika és nem egészséges közvetlenül a padlót fűteni, sőt asszem tilos is, bár van, aki teszi, ez tény.
Én is túlzásnak érzem, de hát mittomén. Ki kéne próbálni. Nagyon írtják itt az okosok a párát és ez biztosan nem véletlen.
Visszaolvasgatok, mert érdekel a téma és itt sok hasznos infó van, köszönet érte minden kedves tapasztalt hozzászólónak! Itt a topikon többször előkerült a következő, ajánlott, belülről, gipszkartonnal indított rétegrend:
gk (csavarozva)-lécváz (csavarozva)-párazáró fólia (tűzve)-lécváz (csavarozva)-gerendázat-20cm gyapot(közökben akár több is)-páraáteresztő fólia-átszellőztetett padlás
Namost a gipszkarton és a fólia sem marad fenn magától, biztosan lesznek pici lyukacskák, hiszen a tűzőkapocs és a gk csavar is átszakítja ezt a fedéssel rakott, alu szalaggal összefércelt, oldalakra lefordított, spéci ragaccsal eldolgozott szipi-szupi fóliát. Talán az alsó lécvázat nem kell átvinnie a gk csavarnak. Akkor csak a lécváz tartó csavarjai fogják a fölötte lévő fóliát kiszakítani. Oda lehet valami ragacsot (szilikon?) nyomni. Meg a fóliát feltűző kapcsok. Azt is kenjük be valamivel?
Szóval, ha így is-úgy is ömlik és spriccel és minden az a rohadt pára, felmerült bennem a kérdés, hogy akkor megette a fene az egészet vagy most mi van?
Hát ja. Csapokkal kizárogatósdit játszani ill. azt javasolni kevésbé szabad, mint a belső hőszigetelést. Kicsit durvább lehet a kimenetel, mint ott a penész problémája. Ha a vegyesen felejti úgy a csapot, könnyen mehetsz a temetésére.:(
Hát...elég csúnya látvány ez a tartóoszlopba aplikált fagerenda ! Ez nem tűnik szép munkának........a kiviteleződnek meg kéne csavargatni a tökeit! Satikailag szerinted ez rendben van??
"Nincs keverőszelep a fűtőkör előtt ?" ezt a padló kör előtt kell néznem, vagy közvetlenül a kazán után?
Az a helyzet, hogy kicsit még áttekinthetetlen számomra a rendszer, mert meg van bolondítva az egész egy túlméretezett vegyes tüzelésű kazánnal is, természetesen puffer nélkül, így a fatüzeléssel a jelenlegi gáz és faárak mellett tuti nem érdemes vacakolnom.
Viszont így van a vegyes kazánnál is egy kiegyenlítő tartály, ezért a gázkazánban lévő nem használatos, szóval nem egyszerű a dolog...
Az is lehet, hogy érdemes lenne kizárni a rendszerből a vegyes kazánt, ha úgysem fogom használni, ezzel csökkentve a keringetett víz mennyiségét...
Jó napot! Ha a kőzetgyapot felől kihagyom a páraáteresztő fóliát, (PE fólia) az milyen gondokkal fog nekem járni!? Eléggé macerás rárakni,mert 2 m széles..Gondolom össze kell ragasztani a széleit!?Vagy csak fedje egymást takarásba??
Ugyan nem hőszigeteléssel kapcsolatos a kérdésem, de a vízgázfűtés topikban nem kaptam választ, itt pedig nagyon okos elméleti számításokkal szoktam találkozni, ezért felteszem itt, hátha valaki alá tudja támasztani az elméletem.
A ház két szintes, de a felső szintet nem használjuk.
Lent nagyrészt padlófűtés van, egy szobában radiátor + a fürdőben törülközőszárítós radiátor. Mivel a felső szint jelenleg nincs használatban, ott el vannak zárva a radiátorok.
A padlófűtés körben van egy termosztátos szelep, így annak a hőmérsékletét tudom szabályozni, jelenleg 30 fokra van állítva.
A padló körnek saját keringető szivattyúja van, amikor a termosztátos szelep elzár, akkor csak a padló körben lévő vizet keringeti.
Mivel ez a szivattyú nonstop működött, tettem egy csőtermosztátot a szelep elé, most már csak akkor megy a szivattyú, amikor jön a kazántól a meleg víz.
A kérdésem az lenne, hogy milyen fokozatra állítsam a kazánt, hogy gazdaságosan üzemeljen a rendszer.
Az 5-ös fokozatnál van egy radiátor ikon, gondolom ez lenne ésszerű ha a teljes házat fűteném.
Ellenben a padlófűtésnek feleslegesen menne 60 fokos előremenő, és gondolom a 2 radiátoron nem hűl vissza eléggé a víz, így bár még nem figyeltem ki, de azt feltételezem, hogy a kazán elég sokat gyújt be és alszik ki, mert amikor a padlóba nem kell meleg, akkor csak a 2 radiátorban kering a víz, és túl meleg lehet a visszatérő.
Azt feltételezem, hogy gazdaságosabban működne a fűtési rendszerem, ha lentebb venném a víz hőmérsékletét, mert a padlóba eleve elég lenne 30 fokos víz, a szobai radiátor elég nagy, ott nem lenne hideg, a fürdőben pedig van padlófűtés is, így az ottani radiátor sem lényeges. Alacsonyabb hőmérsékletnél nyilván több üzemórát menne a fűtés, hogy a házban meg legyen a kívánt hőmérséklet, de cserébe nem 60 csak 40 fokon tartaná a fűtővizet.
Erősítsetek meg vagy cáfoljátok az elméletem, mikor járok jobban, ha melegebb víz megy a radiátoroknak és a padló pedig vissza van fogva, vagy ha alacsonyabbra állítom a hőmérsékletet, cserébe többet működik a kazán?
Ez kissé túlzás:Igen naiv, aki azt gondolja, hogy ez a majdnem ötszörös páranyomás különbsége mellett a párazáró rétegen hagyott lyukakon csak olyan jelentéktelen páramennyiség fog át-csordogálni, amivel nem kell foglalkozni.
Ha ez igaz lenne, akkor ellentmondana az általad is sokat idézett bölcsességnek, hogy a párának csak max. 3%-a távozik a falazaton keresztül. Az abszolút nem párazárt falazaton ennyire nem tud kimenni a pára! A 9 g/köbös benti és a 2 g/köbös kinti páranyomás-eltérésre hibás az a képzet, hogy ettől aztán úgy nyomul át a pára, mint a négy és fél atmoszférás biciklikerékből az egy atmoszférás környezetbe. Mert nem az számít, hogy HÁNYSZOROS a nyomáskülönbség, hanem hogy MEKKORA. De a fő probléma a "lyuk" hasonlattal van, mert a vízgőz szempontjából még egy cső sem lyuk! Ha van egy fedetlen, nem túl vastag lebetonozott függőleges vascsövünk, akkor az nem tud kiszáradni, a tetejétől számítva időjárástól és vastagságtól függően 20-70 centire lesz a vízszint, ellentétben mondjuk egy nyitott lábassal ami folyton kiszárad. A levegő ugyanis ellenállást jelent a pára számára. Az építőanyagok méginkább, ezt mutatja a páradiffúziós ellenállási szám, hogy az anyagból egy hosszegység hányszor vastagabb levegőréteg ellenállásával egyenértékű. Például kőzetgyapot 1,6, EPS 30 (azaz 1 cm EPS = 30 cm légréteg)
Ha veszünk egy 10 négyzetméteres falat, amin van egy tökéletes párazárás, és azon egy 5 négyzetmiliméteres lyuk, akkor az a teljes felület 0,00005%-a. Abban igazad van, hogy a páraáteresztés 0,00005%-nál jobban romlik. Ez abból adódik, hogy a lyuk túloldalán a pára - mivel a többi falrészbe máshogy pára nem juthat - félgömbszerűen diffundál tovább. Ekkor az első gömbhéj még csak alig nagyobb, mint a lyuk, de kifelé haladva egyre nagyobb lesz, ami a párhuzamosan kapcsolt ellenállások analógiájára egyre kisebb páradiffúziós ellenállást jelent. Mivel az egyenletek teljesen analógak a hővezetés egyenleteivel, hasonló a hatása, mint ha a baromijó (NASA aerogél vákuumpanel, stb.) belső hőszigetelést átütöd egy vasszöggel. Lényegesen nagyobb hőveszteséget okozol, mint a szög vastagságának a felülethez viszonyított aránya. Akár százszorosat: nem 0,00005% lesz a veszteség, hanem 0,005%. Ha száz ilyen lyukad van, akkor 0,5%. De mégsem mondhatod, hogy nem ér semmit az egész hőszigetelés. Így a lyukas párazárás sem haszontalan, csak nem párazárás, csak párafékezés lesz belőle.
Utólagos hőszigetelésnél, ha a nyílászárók nincsenek cserélve, akkor mi a javasolt eljárás az ablak kávák szigetelésére? A homlokzatra (36-os poroton) 10-12 cm grafitreflex EPS megy. Ahogy néztem, 2 cm-es lapot be lehet tenni gond nélkül, de 5 cm már teljesen elfedné az ablakkeretet, és azzal elég hülyén nézne ki az egész. Ablakcserét nem tervezek 15 éves távon...
A párazáró réteg túloldalán alacsonyabb páranyomású légtér van, ez az oka annak, hogy a pára vándorolni szeretne pl a falakon át. Ez tulajdonképen ugyanolyan nyomáskülönbség, mint bármilyen más gáz vagy folyadékok esetén, de ez csakis a párára van hatással. Tehát ha véletlenül marad egy (vagy száz) pici lyuk/rés a párazáró rétegen, azon a pára nem csak úgy andalogni fog keresztül (mint ahogyan azt sokan képzelik), hanem szinte átspriccelni, persze az aktuális páranyomás különbségnek megfelelően.
Egy normál levegőjű lakásban az abszolút páratartalom kb 9 g/m3, a párazáró fólia túloldalán viszont már a téli külvilág mondjuk 2 g/m3-es abszolút páratartalma szeretne lenni. Igen naiv, aki azt gondolja, hogy ez a majdnem ötszörös páranyomás különbsége mellett a párazáró rétegen hagyott lyukakon csak olyan jelentéktelen páramennyiség fog át-csordogálni, amivel nem kell foglalkozni.
Na ezért szoktam azt mondani, hogy belülről csak az hőszigeteljen aki a belső párazárást kb űrhajó tömítettségűre tudja csinálni :)
"Vagy nincs 100% párazáró anyag?"
Az üveg 100%-osan párazáró és a fémek is (de azok már csak bizonyos vastagság felett).
Ezzel a felsorolásnak vége is, az összes többi anyag valamennyire páraáteresztő (még a párazáró fóliák is).
Régebben Ytong A+t raktak alulra, 25 cm szélességben, de sajnos az Ytong teherbirása majdnem csak fele a vázkerámiának, igy a mostani statikai szabványok szerint nem alkalmas önmagában teherhordó falazatnak (erősitőpillér, vagy komolyabb merevitőfalazat nélkül).
És mint tudjuk a falazat annyira erős csak, mint a leggyengébb alkotóeleme, igy ez kiesett alsó sorként, mint kvázi hőhidmentesités. (ennek ellenére még pár helyen csinálják igy sajnos).
A P44T-vel semmi gond nincs keresztbe forditva. A felette lévő 30 cm-es falazat "kilóg" 5 cm-t, úgy folytatódik a falazat. Igy a szerelőbetont is kisebbre kell venni 5 cm-el, a lábazati vizszigetelést is normálisan fel lehet hajtani az első sor tégla oldalára anélkül, hogy macerás lenne a homlokzati hőszigetelés.
"Egy másik topikon benyögtem, amit itt tanultam, hogy a belső hőszigetelés esetén a vályog elázHAT és a fal elfolyHAT (by Kömkel). Úgy válaszoltak rá, mintha holnapra atomháborút és világvégét vízionáltam volna."
Ezen visszatámadásoknak két típusa van, amelyeket szigorúan meg kell különböztetni:
- az egyik az, amikor a fórumlakók tudatlansága konok magabiztossággal párosul :)
- a másik az, amikor a helyesbítéseddel megzavartad a fórumon ott tartózkodó csaló(k) üzleti érdekeit és el akar takarítani az útjából. Számos fórumon találni olyan (szak?)embereket, akik pénzkereseti célból kihasználják (sőt folyamatosan táplálják) a fórum olvasóinak tudatlanságát, az ilyeneket néha egész lelkes csoportok támogatják, akik el vannak ájulva a "mester" tudásától és (szó szerint) gondolkodás nélkül nekimennek mindenkinek, aki kétségbe meri vonni az ő helyi istenük bármelyik kinyilatkoztatását. Általános jellemzője az ilyen "mestereknek", hogy kényesebb szakmai keresztkérdésekre türelmes érdemi válasz helyett csak mellébeszélést/leugatást kapsz tőlük.
Van egy két fal, amin elférne. A párazárt XPS verzió. A "mögöttes rés, de kiszellőztetem verzió" nem jó, mert itt nincs körülötte a betonbunker műhely.:D
Bérelt ház, nem költök már rá. A központi fűtés feljavítása vízteres kandfallókályhával is szép falat volt, szívesen csináltam, termelt egy rakat pénzt (inkább megtakarított), de már lépnék tovább. Majd a következő kuckónál okosabban megyek neki a szigetelés+hőszipka projekttel egy felújításnak. Esetleg építünk valamit. Az is lehet, hogy könnyűszerkezetest. Addig csak itt figyelek, tanulok a tapasztaltaktól és időnként benyögöm ezt a "belső hőszigetelés sem teljesen lehetetlenség" dumát.:DDD
A zsalukő lábazat belső oldalára függőlegesen, és a kavicságyazat tetejére vizszintesen, a külső fal mentén peremsávban.
Valamint természetesen majd készül "rendes" külső lábazati hőszigetelés is.
Továbbá én az alsó sor téglát Porotherm 44T Profival rakatom ki (keresztbe forditva), hogy még kisebb legyen a lábazati vonalmenti hőveszteség.
Ezek a szerekezeti részek, amik egy jól hőszigetelt ház esetén a teljes hőveszteség ~30%-át adják, és utólagos feljavitásuk kvázi lehetetlen. A külső lábazati hőszigetelés vastagitása nem ad mérhető javulást 10 cm vastagság felett.
Igaz. A kockázatok és mellékhatások nem hagyhatók figyelmen kívül. Ennyi.
Melyik penész jobb? Ami már ott van, vagy ami ott lehet, ha elszúrjuk? Jó, tudom. Amit látunk, kezelhető, amit nem, alattomos. Mint írtam is, sok helyen látok penészt belülről nem szigetelt felületeken. Áthidalók, északi falak, konyha. Hiába a szellőztetés, errefelé kevesebbet fűtenek. Reggel hideg volt kinn (12fok), nosza a belső 75%-ot lenyomtam 65-re (21fokon). Nálunk ennyi kb. megvan télen is, de mások a 18-at alulról súrolják. Ez rém vicces egyébként. Ha olaszok jönnek hozzánk, kigyullad rajtuk a pulcsi, ha magyarok, meg tudnának fagyni. Ki mihez van szokva ugye.
Szóval penész ügyben ha megfelelő körülmények között és körültekintően kivitelezve van rá esély, hogy a hidegebb felületeket (hőhidak vagy egész falfelületek) melegebbre vegyük, szerintem nem ördögi dolog.
26 éve dolgozok az épitőiparban, 10 éves koromban már vakoltam apám mellett.
Sosem volt komolyabb bajom, max szögbelépés, vagy kisebb sebek.
Két hete flexeltem. A 115-ös kisflexhez véletlenül 125-ös korongot raktam be, és nem volt kedvem elmenni venni másikat. Lekaptam a védőburkolatot, és ráraktam a nagyobb korongot.
Megbillent alattam az állás, és megmetszettem a csuklómat. Ha rajta a védőburkolat, akkor egy káromkodással megúszom. Igy két hét kiesés, és krva nagy mázlival csak annyi maradandóm lett, hogy a kisujjam érzőidegeit elvágtam.
Tanulság:
Mindig vannak/lesznek vészmadarak, akik az előirásokat "papolják", és felhivják a figyelmet a LEHETSÉGES bajokra. Lehet 26 évig nem történik semmi, de mondjuk ha megvan a baj, akkor lehet már pislogni.
Egy belső oldali hőszigetelésnél ha a tartófal megroggyan, abból nem két hét kiesés van, hanem többmilliós kár, vagy még súlyosabb. Vagy nem tudom hogyan nézne tükörbe az illető, ha a belső oldali penésztelep miatt a gyereke asztmás/allergiás lesz, és évekig tart kikezelni belőle.
Korábban még érdeklődtem a lenti padlástér szigetelésével kapcsolatban.
Van egy fűtetlen padlástér, fűtött terekkel határolva. 1 (födém), 3 (10 cm tömör válaszfal) helyeken nincs szigetelés, 2 helyen 10 cm szálas hőszigetelés.
A külvilággal érintkező fal felületekre, térdfalra is 12 cm grafitos hőszigetelés került.
Az 1,3 felületek szigetelésére már kaptam a fórumban tanácsot a rétegrendre. Viszont Mekk Elek ajánlotta hogy mi lenne ha a 2-es felület hőszigetelését hizlalnám fel.
Mivel tárolós helység lenne, járható hőszigetelés kellene, ami ugye eléggé megemeli az árat. Mekk Elek által ajánlott kb negyed árból kijönne.
Nagyon afelé hajlok hogy tennék még 10+5 cm táblás hőszigetelést a 2-es részre, ha nem válik be másképp rárakom a falra.
Mit gondoltok erről a megoldásról? A fűtött tereknél mennyire lenne érezhető javulás a mostani állapothoz képest.
Ha ezt választom mivel érdemes a távtartókat kialakítani, fa vagy gipszkartonhoz való U profil?
Ha fa a 10 cm-t 2x5cm-ben vagy egyben érdemes felfogatni?
Nem, nem javasolnám. Eddig sem javasoltam, csak úgy vagyok vele, hogy van az a szitu...
Köszi, ez alapos és szemléletes. A külső a legjobb, ezen nem volt vita. Most szeretni fogsz, de ugye vakolatról nem volt szó.:D Talán belül fehérre le volt kenve a betony, de még az elemeken a lyukacskák is látszottak. Meg az elemek közötti rések.:D
A párazáró esetén miért jut oda mégis pára? Mondjuk ha ügyelünk az átlapolásra, összeragasztjuk a fóliát, nem nagyon szurkáljuk ki stb. Kívülről? Vagy nincs 100% párazáró anyag? Az mondjuk igaz, akármit is tennék oda (pl. a gipszkarton elé, belülre akartam a fóliát aztán fedésnek még gipszet) azt valahogy rögzíteni is kellene (lyukak), meg zárni a csatlakozó felületeknél is. Ez nem egyszerű valóban. Vagy amit nopánick olvtárs írt XPS + spéci réstömítővel + spéci "kenhető, festhető fóliával". Jó drágán. Javasoljam nekik? Abban sem vagyok biztos, hogy itt ilyeneket lehet kapni.:D Amikor tűzálló betonra volt szükségem, Pestről hoztam...
Ez a pofa egyébként - hozzád hasonlóan - egész jókat írt, nem ismered véletlenül?;-)
Nézd: a belső hőszigetelés - hőtárolásra alkalmas fal esetén - kényszermegoldás lehet csupán. Ezzel elvész a fal hőtárolása. Ráadásul valóban észnél kell lenni, hogy ne legyen egy penésztelep. Például a "gerendaház" nevű borzalmakat is belülről hőszigetelik és valahogy működik, bár tudtommal még egyet sem bontottak vissza megnézni, hogy mi van a hőszig alatt. ( mivel a gerendaház túl drága lenne valódi kb 30 -40 cm -es gerendákkal, az okosok kitalálták, hogy azt belül hőszigetelik ).
Egyébként belső oldalt azért sem hőszigetelnék, mert ezeknek az anyagoknak azért lehetnek olyan kipárolgásai, amiket nem lélegeznék be 20 éven át....gyanták, adalékok a tűzvédelem miatt stb.....bár lehet, hogy egy gipszkarton fal ezt megoldja....
Túl szögletesnek tűnik, de lehet nektek van igazatok. Más témában is látom ezt. Pl. füstgáz/víz hőcserélő kazánhoz/kályhához/kandallóhoz. Csípőből lehülyézünk mindenkit, aki ilyenen gondolkodik. KÁTRÁNYGYÁR! Aztán a végén én is csináltam egyet és tök jó lett. Nagyon jó hatásfokkal működik és nincs benne még szinte korom sem, nem hogy kátrány. Jó, vannak feltételei és oda kell figyelni a működtetésénél is, de nem lehetetlen. Az átlag persze valszeg elszúrná... Ill. látunk sokat, hogyan NEM szabad csinálni.
Egy másik topikon benyögtem, amit itt tanultam, hogy a belső hőszigetelés esetén a vályog elázHAT és a fal elfolyHAT (by Kömkel). Úgy válaszoltak rá, mintha holnapra atomháborút és világvégét vízionáltam volna. Én voltam a főhülye.:( Hát hadd csinálja, nem az én fejemre dől.:D
Köszönöm a tanácsot vundergrafnak és Mekk Elek ezermesternek .
Megértettem, hogy nem a padlás felől kel a párazárás hanem a másik irányból.
Sajnos érdemben nem tudtam ma semmit csinálni, mert felülről ázott az üveggyapot, hagytam száradni ezen a részen egyenlőre tetőt kell csinálni, ezért kell járófelület.
A másik rész viszont jó de ott el van cseszve a rétegrend, ami a következő.
A stukatúr helyett 5 cm Heratekta C-3 van, majd az alsó lécezés jön, gerenda, felső lécezés, és agyag.
Párazárás nincs! 13 éve csinálták, nincs vele baj (vagy nem látszik), de gondolom nem sokat szigetel. Bontani nem nagyon szeretném.
Mit javasoltok? Cellulóz befúvás? Vagy mehet a 20 centis talp szelemenek közé valami szigetelő és rá valami szellős járóréteg? Vagy mindenféleképpen bontani kell a Heratekta miatt?
Igen, ez az. Igazából ebből származik, de erre a táblára gondoltam, ami itt szerepel:
65% páratartalomnál 13,2 fok a kritikus határ. A betonfal, szigeteletlenül, belül, már ennyi sem lesz meg. Tehát a pára lecsapódott és a fal penészedett eddig is. Ha belülről szigetelve odajut a pára, evidens, hogy lecsapódik. A fal hidegebb lesz belül. Ne engedjék odajutni! Mondjuk amit láttam, ezt nem biztosítja (GK+2cm EPS jópár millis résekkel), de ez már legyen az ő bajuk. A 20cm beton nem fog szétfagyni, egyrészt mert fagyálló szerkezet, másrészt, mert Toszkánában nincs akkora hideg. Viszont benn melegebb lesz, kevésbé fagynak meg a manuszok az irodában és ehhez kevesebbet is fognak fűteni. Szóval örülés van, meg esetleg némi penész.:DDD
Mármint a belső hőszigetelés nem ideális úgy értettem, csak rosszul írtam. Sok helyen el tud bukni. Jobb a külső. Ezzel én is maximálisan egyetértek. De jobb a semminél a belső is.
Értem én, hogy erre nem bíztatunk senkit (Kömkel 49953), de azért ha a feltételek megvannak (Kömkel 49953), akkor meg lehet csinálni jól (nopánick 49983, 49973 és 49767) stb. Azt már nem volt türelmem megkeresni, ahol az emberke sok év után szétszedte és benézett a szigetelés mögé. Itt olvastam tuti. Még képek is voltak. Nem volt penész. Pedig nem a legmodernebb technológiával csinálták. Jó, biztos szerencséje volt.:D Meg száraz levegője.
A korrekt tájékoztatáshoz az is hozzátartozik, hogy nem hülyézzük le azt, aki belülről akar hőszigetelni. Ha megvan rá a jó oka, adottak a feltételek és korrektül hajlandó kivitelezni, nem lesz vele gondja.
"majd ezt javították gipszkartonnal, a gerenda közé pedig üvegszálas szigetelés került. A padlás felőli részen pedig nem állították vissza a deszkázatot."
Az egész padlásra ki lehetne terjeszteni:
- stukatúr + alsó deszkázat (vagy a javítás helyén gipszkarton)
- gerenda közökbe üveggyapot
- egy plusz 10 centis üveggyapot réteg, ami már a gerendákat is takarja
- jó párÁTERESZTŐ fólia a tetejére
és kész, irány a kocsma.
Persze a profi megoldásnál a gerendaközöket legalul le lehet zárogatni párazáró fóliával (a gerendák tetejét NEM!), de ha a hőszigetelés felülről jól ki tud szellőzni, akkor ez esetedben szerintem elhagyható.
Devisztontha meg akarod nehezíteni az életet és járhatóra szeretnéd csinálni a padlást, akkor vagy legalább fél centis térközökkel teszed vissza a padlásdeszkákat, vagy lehet még tovább bonyolítani a dolgot átszellőztetett szellőzőréssel, meleg oldali párazárással, stb.
Úgy is lehetne fogalmazni, hogy a ház hőszigetelése mindenütt összefüggő és folyamatos legyen, tehát pl az oldalfali és a födém hőszigetelés is mindenütt és teljes vastagságban érjen össze.
Ez alól kizárólag azon pontok képezhetnek kivételt, ahol ezt a folyamatosságot semmiképpen (vagy csak túlságosan drágán) nem lehet megoldani.
Ennél a módszernél jobb, ha Heratektát/Heraklithot csavarozol fel, és azt dryvit ragasztózod-hálózod-nemesvakolatozod.
Arra kell figyelni, hogy a Heratektát megfelelően rögzitsd ehhez való csavarral (Heratekta-szeg néven találod), valamint hogy a szarufánkénti visszakönyöklések alatt legyen még végigfutó deszkázat (két szál), hogy a tető szél általi mozgása egyszerre mozgassa az ereszburkolatot, ne külön-külön.
Az eresz alját szeretném osb-vel fedni, majd hungarocellt ragasztani és beszinezni. generál kivitelező azt mondta: megbánod mint amelyik kutya hatot kölykedzett! :-)
járok szlovákiába és ott nagyon sok helyen így látom új házaknál.
Tehát a ,,tömd be a lőrést, mert jön be a hideg'' tipp nem egészen jó? :D
Hogy hogy ha a padlón van? Ezek szerint én hagyhatok alatta légrést is?
Nem tudom mi lenne a járható út, legjobb lenne előszsör a tetőt cserélni, majd a szigetelést és a gyapotot feltenni. De ez ugye nem játszik, mert a tető még jó :) előbb-utóbb úgyis cserépcsere + javítás, de még jó... szedjem le a téglákat körbe, és toljam fel a fal szigetelését a cserépig? Vagy majd a gyapotot teszem rá. A dolog azérti s érdekes, mert akár a gyapot, akár a grafitos kerül fel, a tető javítását túl kellene élniük... túl egyszerű lenne a lottón nyerni és egyszerre nekiesni az egésznek :D
Édesanyám háza borított födémes, vagyis a rétegrend stukatúr deszka gerenda deszka agyag.
Pár éve egy hibás szerelés következtében ráborítottak a kéményt és beszakadt, majd ezt javították gipszkartonnal, a gerenda közé pedig üvegszálas szigetelés került. A padlás felőli részen pedig nem állították vissza a deszkázatot.
Ezt a deszkázatot szeretném, most javítani.
A kérdés: A padlás felőli deszka alá kell-e párazáró vagy párafékező fóliát rakni?
Ha kell, hogy oldjam meg a régi és az új rétegrend találkozásánál a párazárást?
Honnan szedjek agyagot a záráshoz? Kell-e? Lehet-e mással pótolni.
Ez nagyon korrekt. Vajon hány helyen csinálják ilyen tisztességesen? Pár éve csináltunk egy tetőteret. Hááát messze volt ettől. A szemeln körül nem volt semmi. Egy másik példa: az üveggyapotot belül valami hőtükrös szálas fóliával zárták a gipszkarton alatt. A villamos szerelvények dobozai persze belelógtak és ki is lett vágva mindenhol, mert a védőcsövek a gyapotban futottak... Agyrém.
A kínos résekről ugrott be a másik. Ugye kívülről át kell szellőzzön a szigetelés, de azért annyira zárnia kell, hogy a szigetelésen keresztül ne fújjon be a szél. Átlapolás, sarkokba tömködés, gerendák? Néha lehetett érezni a hideg szellőt a villamos dobozok közelében. :((( Ebben mondjuk nagyon előnyös a szórt habos szigetelés. Az zár rendesen. Se ki, se be.
Oké 1-2 centit? Egy rémesen rossz szigetelésű anyag (vasbeton) belső fele gyakorlatilag jéghideg. Na jó, 10 fokos. Egy 20 fokos helységben mennyi a harmatpont? Meg lehet nézni, de persze attól is függ mennyi a relatív páratartalom. Az meg viszonylag sok errefelé. Télen is 60% körül benn. Ha nem engedjük oda a párát, nem fog tudni lecsapódni. Amíg nincs rajta szigetelés, tud penészedni a belseje így is. Sarkok pl.
Hőtároló tömeg? Persze, nem kérdés, hogy jobb lenne, ha kívülre ugrana a szigetelés, akkor megnyernénk a tömeget és pufferelne nekünk. Egy munkacsarnokban, ahol csak 8-10 órát van fűtés (és ember), ennek nem sok jelentősége van. Bejönnek, beröffentik a pelletkályhát, gyorsan meleg van, aztán mikor elmennek, gyorsan ki is hűl.
Egy lakás/ház már érdekesebb kérdés. Ott több a fűtési idő és többet is használják. Én ott is bevállalnám, ha az lenne a kérdés: semmi vagy belső szigetelés?
Mindegy ez a külső dolog nem ideális megoldás, csak láttad te is a számokat, így is nagyon sokat javít rajta, ne becsüljük le.
Világos. Csak azt meg én nem értettem.:D Valaki írta régebben egy másik topikon, addig nem tudjuk pontosan mit írtunk le, amíg nem válaszolnak rá...
Akkor így jó lenne, igaz? Persze lehet, hogy nem lesz gondjuk a penésszel így sem (itt), de én valszeg ezt csinálnám ha már muszáj belülről felrakni valamit.
de, a harmatpont helye valtozik. a szigetelessel elzarod a fala a hoforrastol, ezert az egesz fal hidegebb lesz. igy a hotarolo tomeg hatasatol is megszabadulsz mellesleg.
De miért nem? Erre gondoltam (kívülről befelé): 20 cm vasbeton - 2cm EPS - 1,25cm gipszkarton - párazáró fólia - 1,25cm gipszkarton. A pára belülről támad, nem? Kívül csak jön-megy.
Persze, hogy nem. Itt van a szomszédban.:D Ja értem. Ezzel azt akarod mondani, hogy errefelé bátran lehet belül is szigetelni, nem lesz gond a párával. Tartós fagy nincs, de a levegő lényegesen párásabb. Télen is. Sok helyen látok penészes falakat, sarkokat a házakban. Nálunk is volt már sajnos. Pedig szellőztetünk rendesen. A CaCl2 és a hipo mondjuk csodákra képes.:D
A (belső) szigeteléssel a harmatpont helye nem feltétlen változik egy hideg falszerkezeten, jól gondolom? Csak annyit tehetünk, hogy a párát nem engedjük oda.
"Az alap pedig 10 cm xps, 50 cm-rel a talajszint alá"
Kérdezd meg a terveződet, hogy pl a terasznál hova tűnik ez a 10 cm lábazati XPS?
;)
Pedig ott is lehetne, már ha eszébe jut, hogy talán ne ragasszunk egy bazinagy jéghideg betontömböt teljes felülettel oda egy fűtött épülettömbhöz, talán elég ha a kettő csak mélyen a föld alatt van összekötve egymással, az összes többi felületen meg hőszigetelő van közöttük.
Na az ilyen apró trükkökből vizsgáztatnám le az összes építészt. Láthatod, hogy ennek megértéséhez sem kell atommérnöki szaktudás, józan paraszti ésszel bármelyik építész tíz másodperc alatt felfogja és már alkalmazhatja is.
Persze nem kell megijedni, a lakásodból nézve nem lesz zavaró ez a terasz-hőhíd (pl nem lesz vészesen hideg a padló ettől a fal mellett), de szép csendben ki fog szívni a zsebedből mondjuk 5 darab ezrest minden évben.
"Mivel az 5 cm XPS az ötödére csökkenti a beton hőveszteségét, valamint körbecsomagolva a bekötési pont már távolabb kerül a hidegtől, igy kizárt, hogy ott bármiféle páragond lehessen."
Pára/harmatpont szempontjából egész biztosan bőven elég lesz az 5 centi hőszigetelés.
Az a becsatlakozási pont és környéke belülről nézve szerintem nagyjából úgy fog viselkedni, mintha azon a pár száz négyzetcentiméternyi területen a 15 helyett csak 5 centi vastag hőszigetelés lenne.
Sajnos az aljzatot már nem tudjuk megemelni, 10 cm-vel semmiképp. De pár centi pluszt még talán el lehet sütni, ha ennyire sokat jelent. Egyébként nincs alápincézve.
A kőzetgyapot viszont nem olyan drága, hogy a +5 cm földhöz vágna, úgyhogy inkább beletetetem.
Ezt számolgattam én is netes kalkulátorokkal, hogy gyakorlatilag azonos lesz az u érték, a 0,16 a téglánál, 0,17 a betonnál. Csak mivel nincs tapasztalatom, nem tudom hogy a gyakorlatban ez milyen hőmérséklet különbséget jelent, de már többen is megnyugtattak, úgyhogy jó lesz az. Köszönöm neked is :-)
Egy munkatársam azt mondja hogy ő az oszlopokra nem is tenne, azok elég messze vannak a bekötési pontoktól. De nem olyan nagy felület az hogy érdemes lenne spórolni rajta.
Elég lett volna a betonmag hőszigeteléssel csökkentett mérettel is.
De ehhez mondjuk egy jó kiviteli terv kell, hogy a kőműves ne találgasson ki dolgokat magától, és a statikus se garázdálkodjon szabadon, mert ő is nagy ivben szarik a hőhidakra.
Hőszigetelés szempontjából egy ekkora házon tökmindegy hogy mivel csináljátok. Ha a betont "lefocizták" akkor nagy valószínűséggel egy polisztirol jellegű cucc se fog sokáig tartani.
Én meg kötelező tenném az ilyen fotelfikázók szólási szabadságának korlátozását...
5 cm XPS elég egy olyan betonszerkezet körbecsomagolására, ami a beltérrel csak bekötési ponton érintkezik.
Hőkamerával kimutatható lesz a felületi hőmérséklet különbség, de egyébként nem.
Mivel az 5 cm XPS az ötödére csökkenti a beton hőveszteségét, valamint körbecsomagolva a bekötési pont már távolabb kerül a hidegtől, igy kizárt, hogy ott bármiféle páragond lehessen.
