onnan, hogy ha már vonalat húzogatsz, akkor azt ésszel teszed, és guglizás helyett lemész a helyszínre. enélkül ugyanis a gugliba behúzott vonalak nem sokat érnek.
>jó egy éve jöttem haza franciországból, az ottani utak (20adrangú mellékúttól ap.-ig) mindegyike hibátlan volt.
>kátyúvadászoknak ott nem sok babér terem... :-)
Ezt én is alátámasztom! A legkisebb út is szinte tökéletes. Bár Monte Carlo fele van 1 nagy bukkanó, 1x figyelmetlenségből belementünk és a szélvédő feletti fakkokból hullott minden. Én azt nem értem, hogy az autópályáknál a külső záróvonalat miért csinálják szaggatottra?
Majd ha lehet venni fél évesnél rövidebb matricát odaát, meg ha a google hajlandó lesz Szlovénián át is utat tervezni, oszt majd láccik, hogy 50 km-mel rövidebb arra. ;-)
ja, ez a matricagecózás kicsit rosszkor jött...
(bár egy teljes szlovénia ÉK-DNY átkeléshez retúrba egyáltalán nem drága a matrica, talán még olcsóbb is, mint a km-arányos díj volt(?)...
a teherautókat(buszokat meg nem érinti, mert azok továbbra is kapunál fizetnek)
a gugli meg menjen a 3.14csába, totál érthetetlen, hogy miért zárja ki déli felebarátainkat a tervezésből...
amúgy a dzípíeszem lazán betervezi ljubljanát a bp-velence útvonalba, pedig az A5 egyáltalán nincs a térképébe...
(nemmellesleg olyan sok ilyen fantom-beépített terület nem nagyon lehet, mivel a guglifotók kora 0 és 3-4 év között mozog...)
a természetvedelmi területek között meg elég nagy különbség van...
a nemzeti parkok egyértelműen óvatosan kezelendők, bár nem feltétlen kell, hogy tabut képezzenek, ha van racionális alternatíva, akkor az preferálandó...
a tájvédelmi körzetekkel már nem bánnék olyan kesztyűskézzel, oda lezán behúznám az utat, ha műszgazd ott optimális a nyomvonal...
a natura2000 meg egy baromság, ez a mostanság divatos zöld agymenés szüleménye, csak arra jó, hogy nehezítse az útépítők (meg az ottélők) dolgát...
(meg munkát adjon néhány hasznosabb munkára is befogható aktatologatónak...)
Majd ha lehet venni fél évesnél rövidebb matricát odaát, meg ha a google hajlandó lesz Szlovénián át is utat tervezni, oszt majd láccik, hogy 50 km-mel rövidebb arra. ;-)
konkrétan az az érdekes, amikor áthúzod a guglin nem látszódó ipari területeken, belterületbővítéseken, ilyen-olyan szempontból elkerülendő területeken, az általad nem tételként kezelt természetvédelmi területeket nem is említem.
ha még azt is elérnénk, hogy nem a guglin rajzolgatnál :)))
most őszintén, mi bajod a guglival?
nekem nincs 1:10e-es alaptérképem, ahol minden istenverte közmű, és az összes épület egyenként be van rajzolva... (illetve van, de csak néhány szelvény mutatóba...)
de azzal se feltétlen mennék sokra, mert némelyik olyan régi, hogy országos közutak hiányoznak róla, úgyhogy a gugli ilyen szempontból még jobb is...)
arra, hogy nagyjából egy skiccet rajzoljak úgy, hogy túl nagy hüjeség ne legyen benne - azaz a terepviszonyok, vízesedények és épületek figyelembe legyenek véve - arra éppen elég...
ha nagyon kritikus a terepviszony (pl. M100 battai átvezetés), akkor megnézem a turistautak.hu-t, ott 10mes a szintvonal lépték...
de pl. az M6 alagutas szakaszára nem rajzolgattam alternatív nyomvonalat, mert tökmindegy merre viszed, a legproblémásabb rész az 1 domb, amit nem tudsz kikerülni, mert végig megvan az 50-60m-es "partfal"... (ellentétben pl. körösheggyel)
ha meg esetleg tudsz olyan tényezőről, ami a konkrét nyomvonalnál probléma, akkor célszerű lenne, ha azt mondanád, nem az alaptérképet fikáznád...
(és nem olyanra gondolok, hogy natura2000, meg mindenféle setétzöld kifogások, levelibékák, homokitövisek és bazsarózsák...)
itt konkrétan az igen ritka "öblök" egyikében álltam meg, egyébként csak a magánbirtokokra bevezető szép tölcsér alapkú kapubejárók adnak erre alkalmat.
hazai pláne német viszonyokhoz képest gáz, de ott ezzel élnek együtt, ehhez alkalmazkodott a közlekedési kultúra. az egyszámjegyű főutak már elég jók, szaggatott vonallal leválasztott kb kétméteres "lassúsáv" ahol a traktorok repesztettek (meg én, amikor valami helybeli nagyfiú levillogott.) és persze van rendes autópálya. és az egy főre jutó körforgalmak számában szerintem világelsők. ami másut sima "T" útelágazás, ott az is körforgalom.
kátyú itt sem volt. de padka helyett többnyire kőfal vagy sövény vagy sövénynek látszó, borostyánnal befutott kőfal. értsd: megállni nem lehet, lehúzódni nem lehet, és mivel az útfelület keskeny, teherautó és busz belső abroncsa a záróvonalon rajta, én meg centizgethettem a kőfal és a busz között. mindez gyakran kanyargós dimbes-dombos, magyar mércével párszáz méternként ráfért volna egy "bukkanó" tábla.
a fényképezőgép sajnos itthon maradt, videokamera meg eléggé el nem ítélhető módon elhagyta a készített fényképek kb felét, hirtelen ezt a kettő képet találtam (nem jellemzőek, az út általában keskenyebb és a kőfal magasabb volt):
hát asszem az én forgalomterhelésiábra nézegetős - saccolós fejlesztési koncepciómban nagyságrenddel több a racionalitás, mint a jelenlegi lobbi-alapúban... :-))
A nyolcvanas évek elején még arról is hallottam, hogy Leninváros - Miskolc között direkt (Nyékládházát nem érintő) vasúti kapcsolatit építenek. Aztán valahogy lekerült a napirendről, nem tudom, jár-e még egyáltalán személyvonat Leninvárosba (ma: Tiszaújváros).
Abban mondjuk van némi igazság, hogy Kaposvártól északnak haladva néhol inkább harmadrendű útvonalra emlékeztet az út minősége. Nagykanizsa és Dunaújváros felé viszonylag normálisan lehet haladni, de nem jól. Pécs felé pedig ismét csak kisebb út vezet; igaz, ott legalább nincs nagy forgalom.
Kaposvár tehát némileg el van vágva a külvilágtól. Na nem mintha annyira pörögne ott az élet, hogy az autópályát igényelne, de valami normálisabb kapcsolat talán nem ártana.
AZ M67 ötlete még a fideszes időkből származik, amikor Szita Károly kaposvári fideszes polgármesternek elég nagy lobbiereje volt ahhoz, hogy behúzasson mindenféle autópálya koncepcióba egy Pécs-Kaposvár-Balatonlelle nyomvonalat.
egyébként tényleg aggódnak, valami újságban olvastam, hogy mélytengeralattjárókkal vizslatják a szorosban a tengerfeneket, mérik az elmozdulásokat-gyűrődéseket, és ebből próbálnak következtetnia arra, hogy mikor és mekkora rengés várható.
