Gyakori mostanában, hogy szavakon lovagolunk. Nagyon fontos a pontos fogalmazás de egy-egy pontatlanabb megfogalmazás vagy külföldi tanulmány miatt máshogy használt kifejezés nem teszi érthetetlenné a témát ha valójában meg akarjuk érteni.
Ma nagyon elterjedt a kapcsolóüzemű átalakítás, a DC-DC is egy "váltóirányítás" után fel/letranszformált majd egyenirányított feszültséget jelenti. A szinuszos kimenetű UPS-ek is PWM modulált kapcsolóüzemű tápegységek nem egyenirányított kimenettel. Ez a technológia hihetetlenül érdekes és hasznos.
Az "Inverter/Inverteres/ annyit jelent, hogy ezt a kapcsolóüzemű technológiát használja a szabályozási/vezérlési feladatok végrehajtására. Kandó még máshogyan oldotta meg nem kevésbé zseniálisan ;-)
Akkor például a hegesztő invertereknek is kell valami új nevet találni, mert egyenáramú kimenetük van. Az a baj, hogy másképp nem is hallotam ezeket emlegetni, csak úgy hogy trafós, vagy inverteres a gép.
A (teljesítmény) inverter olyan elektronika, amelybe egyenáram megy be és váltóáram jön ki és energiaellátás a feladata. Ezerféle olyan kapcsolóüzemű készülék létezik, amelynek nem nem az a feladata, hogy váltóárammal lásson el valamit (pl aszinkron villanymotort), ezeket a berendezéseket hiba lenne inverternek nevezni még akkor is, ha belső működésének egy kis részét valóban egy inverter áramkör képezi. Tehát egy mobiltetelfon töltő, számítógép tápegység, TV, stb kapcsán szerintem ne használjuk az inverter szót, ezt hagyjuk meg a váltóáramú kimenetű teljesítmény elektronikáknak.
"A mai tápegységek kapcsolóüzeműek, ezekben a töltőkben is az van, amit a szleng inverternek hív."
Ez szerintem nem szakmai szleng, hanem tájékozatlanság. Azok hívnak mindent inverternek, akik nem igazán értik ezt a területet. Az a szakember aki egyszer az életben rászánt egyetlen órát erre a területre, az soha többé nem fog még véletlenül sem invertert mondani ott, ahol egész biztosan nem inverterről van szó.
Nem viccelek, szerintem elég egyetlen óra odafigyelés és attól kezdve akár egy hetven éves villanyszerelő is tökéletesen tisztában lesz a kapcsolóüzemű ketyerék alapelveivel. És azzal is, hogy közöttük az inverter miért csak az egyik lehetőség.
Na jó, de ennyi erővel minden kapcsolóüzemű táp egyenirányító, mert van benne egyenirányítás is. :-) Definícióját tekintve a készüléket fekete dobozként szokás vizsgálni, vagyis mi megy be, mi jön ki belőle.
Nem egészen. Mármint hogy nem történik meg minden kapcsolóüzemű tápban.
A DC-DC konverter is kapcsolóüzemű táp, ami pl 12-ből 5V-ot csinál a szivargyújtóba dugva, hogy tölthesd a mobilodat, mégsem inverter.
Könnyű is meg nehéz is meghatározni, mi az az inverter. Alapvetően DC-ből csinál AC-t, vagyis az egyenirányító fordítottja. És ez az AC valóban AC, vagyis a nullához képest pozitív és negaítív irányba is ugyanakkora feszültségcsúcssal rendelkezik.
Legjellemzőbb változata a szünetmentes táp, bár abból is a valódi szinuszosoknál kezdték haszálni ezt a kifejezést. Azóta a motorok meghajtására szolgáló áramköröket is így hívják (inverteres klíma, inverteres mosógép stb), amiket régen csak frekvenciaváltóknak hívtunk.
A bekötés jó. Ha melegedett a kondi, akkor a kondival, vagy a tekerccsel baj van. Esetleg nem üzemi kondi, vagy kisebb feszültségű. Vagy valamelyik tekercs menetzárlatos. De ha elindult, próbáld ki egy másik kondival.
Definíció szerint egyenáramból váltóáramot csinál az inverter. Ez pedig minden kapcsolóüzemű tápban megtörténik, hiszen a bemenő AC-t egyenirányítja majd pár 10KHz -es frekvenciára alakítva transzformálja és vagy újra egyenirányítja vagy nem...tehát elvileg minden kapcsolóüzemű táp egyben inverter is. Én nem szeretem használni ezt a kifejezést mert zavaró számomra, nekem a digitális technikában a negálást jelenti, az analógban meg a 180 fokos fázisfordítást.
A fali AC töltőben NINCS semmi, az egy kontaktor meg egy kommunikációs modul.
AC töltéskor az autóban van egy OBC (on board charger) abban van az inverter, DC esetén az oszlopban van
Az akkura 350-450(porsche esetén 800V) megy, akár 4-500A. Ezt egy inverter állítja elő, hiszen erre való. Adott feszültség mellett áramgenerátoros üzemre van szükség.
A mai tápegységek kapcsolóüzeműek, ezekben a töltőkben is az van, amit a szleng inverternek hív. Jobb a hatásfoka és kisebb a mérete/tömege, kevesebb réz kell bele így amíg nem lesz jobb mindenfelé ezt használják.
ha "csak átvezeti" az áramot, aminek a max értékét a töltés előtt közli az autóval, ami a szabvány szerint tudtommal lehet 32A, nos akkor is fog közben melegedni, mert valamekkora átmenő ellenállása persze van. meggyőződésem, hogy ti se. csak azért tesztek bele 25%-kal nagyobbal, mert szórni akarjátok a pénzt.
nem titkolózom. ami a műszaki részéhez kellett, azt az infót leírtam. többet nem írhatok, mert nem az én berendezésem. hogy tudom ezt még érthetőbben elmagyarázni?
"más kérdés, hogy ha a berendezés 22kW névleges teljesítményű, miért pontosan akkora mágneskapcsoló van benne, amennyi ezt a teljesítményt létrehozza (32 A), egyetlen amperral sem több (még ha valóban elbírná is a fázisonként 32 ampert)"
Elektromos autó töltő kérdésben szívesen segítek bárkinek.
Egy 22kw-os töltő bizonyára lágyindítással van felszerelve. Bekapcsoláskor ellenálláson keresztül feltölti a puffer kondikat, azután rövidre zárja őket.
Nem foglalkoztam soha elektromos autók töltésével. Annyit tudok, hogy vannak autók, amelyeket 3 fázisról lehet tölteni, van amelyeket 1 fázisról.
Azt sem tudom, hogy ha 1 fázisról történik a töltés, akkor korlátozza-e valami a maximális áramfelvételt.
Leírok egy esetet.
Még a '90-es években egy 48kW-os gőzfejlesztőt (ohmos fogyasztó) 63A-es Schneider kompakt, teljesen zárt mágneskapcsoló (nem tudom, mi a kapcsoló elnevezése) működtetett. Összeégett a kapcsoló 1 év után. Az munka nem állhatott le, nem volt más, gyorsan be lett téve egy DIL 16A-t tudó mágneskapcsoló, még rögzíteni sem lehetett, a levegőben lógott. Legalább addig menjen, amíg amig megjön az új Schneider. Nem tudom, meg van-e még ez a gép, de talán még azóta is a Dil van benne.
Még valami eszembe jutott. A megadott Ith=32A nyitott tokozásra vonatkozik és nem zártra.
"nem jo otlet semmilyen magneskapcsolot rakni ele"
a mágneskapcsoló célja, amennyire tudom (és egyébként teljesen logikus) kizárólag BIZTONSÁGI. Vagyis ha nincs autóra kötve, a csatlakozó dugaszon nem lehet hálózati feszültség. Amint csatlakoztatták, a kommunikációs vezetéken megkapja az infót, hogy az autó részéről rendben. Ekkor kapcsolja be az oszlop a mágneskapcsolót. Egyébként előtte van kismegszakító, illetve RCD.
Sokkal alapvetobb problemak vannak itt, mint a meretezes, de Jahno megmondta mar a tutit.
A fali tolto fix bekotesre van tervezve, raadasul az isten tudja milyen terhelest fog a halozatra pakolni (egyebkent igyekeznek az ohm-ost kozeliteni aktiv PFC-vel). Ha toltes kozben megy el az aram az egy hibaallapot a fedelzeti tolto szempontjabol, nem szerencses igy leallitani, foleg annak tukreben, hogy a fali toltoben mar eleve rendelkezesre all az osszes elektronika, amivel ki/be lehet kapcsolni a toltest. Kicsit tobbet kell kolteni ra, ha bevetelt szeretne belole az illeto...
Szummazva: nem jo otlet semmilyen magneskapcsolot rakni ele, de meg sokkal rosszabb otlet toltes kozben elvenni az aramot a toltorol.
De hát pont hogy nem ohmosra van megadva teljesítményként, hanem AC3-ra, ami ugye egy motor lenne. Az ember azt gondolná, ohmosra az AC1 vonatkozna, vagyis a legnagyobb ráírt 32 A. (AC-1Non-inductive or slightly inductive loads, example: resistive furnaces, heaters). Mindenesetre megnyugtat, hogy ha ennyi tapasztalt ember sem tud azonos véleményre jutni, akkor ez érdekes terület :)
"A kapcsolandó eszköz egy elektromos autó fedélzeti töltője."
Ennek a hálózat felőli része tuti, hogy valamiféle kapcsolóüzmű tápegység, tehát valamennyire kapacitív lesz, habár PFC nélkül már nem szabad gyártani semmit, tehát csak enyhén lehet kapacitív.
Mechanikus mágneskapcsoló helyett én inkább egy SSR-t alkalmaznék ott (az ebay-en 10-15e Ft körül már 3x100 amperesek is vannak, csak legyen rajta szép nagy hűtőborda).
Mindenkinek szíve joga, olyan biztonsági tartalékot választania, amilyet akar. Van akinél ez nulla, van akinél meg 50%. Én az utóbbit szoktam alkalmazni.
Ja, hogy valaki percdíjasan vagy kapcsolt szolgáltatásként adja és így masszírozza a júzert, hogy takarodhat elfelé? Egy rendesebb töltő és oszlop amúgy pont tudja.
A kapcsolandó eszköz egy elektromos autó fedélzeti töltője. Nincs több adatom (nem én terveztem, csak egy beszélgetésben merült fel, mint érdekesség). Maradjunk annyiban, 22 kW a három fázison összesen. Nem motor.
> elektronikus (intelligens) töltőberendezés, vagyis nem motor, értelmezésem szerint (az anyagotok alapján) nem AC3, hanem gyakorlatilag AC1.
Egy ilyen tolto akarmit csinalhat, altalaban kapacitiv fogyasztonak minosul. Jobb helyeken aktiv PFC van beepitve, azzal valoban kozeliti az AC1-et, anelkul meg kb az isten tudja.
A fogyasztó egy elektronikus (intelligens) töltőberendezés, vagyis nem motor, értelmezésem szerint (az anyagotok alapján) nem AC3, hanem gyakorlatilag AC1. Akkor 32A / fázis vagy sem? Illetve van-e korlátozás, ha a mágneskapcsoló egyedül áll egy mező közepén, vagy a többi, ugyanazt az áramot vezető eszköz (kismegszakító, RCD) között lapul a DIN sínen?
Az AC1 az ohmos, az AC2 a vegyes (főleg ohmos, kicsit induktív) az AC3 az erősen induktív (motor) üzemmód, semmi köze az egyfázishoz, ill. háromfázishoz.
más kérdés, hogy ha a berendezés 22kW névleges teljesítményű, miért pontosan akkora mágneskapcsoló van benne, amennyi ezt a teljesítményt létrehozza (32 A), egyetlen amperral sem több (még ha valóban elbírná is a fázisonként 32 ampert)
Én csak próbálom értelmezni az adatokat. A beépített eszköz típustábláján van olyan pl hogy "continuos current 32A" - a tervező erre gondolta feltehetően hogy mind a három fázison egyszerre 32A.
A schneider oldalán meg a másik, terven szereplő mágneskapcsoló adatai között van ez:
le névleges üzemi áram32 A 60 °C) -<= 440 V AC AC-1 esetén főáramkör -
Itt akadtam el. Úgy gondolja, hogy összesen 32 A? Illetve, továbbra is, mi az AC3 és AC1 üzemmód?
Egy sorolható mágneskapcsolót nyilván nem feltétlenül egymagában építenek be - vagyis oldalra nem ad le hőt.
"Egyezményes, nyitott szerelési (szabad levegőjű) termikus áram (Ith). Az egyezményes, nyitott szerelési termikus áram annak a vizsgálati áramnak a legnagyobb értéke, amelyet a szabad levegőn, tokozás nélküli készülék melegedés-vizsgálatánál kell alkalmazni."
A névleges áramra viszont 32 ampert ír, ami 400V x 32 A x 1,73 = 22 kW. - lenne, és a berendezés, amibe építették, ekkora névleges teljesítményű.
A mágneskapcsoló leégett, annak rendje s módja szerint, nem egy berendezésben, tehát a mágneskapcsolók vélhetően úgy gondolták, nem képesek egyidejűleg 3x32 A-t kapcsolni.
Ez azért érdekes, mert PONTOSAN ilyen mágneskapcsolót nem is találtam a Schneidernél (pedig ez volt beépítve a kapcsolószekrénybe). Az eredeti rajzon viszont LC1DT32P7 szerepel. Annak megvan a terméklapja, amiben ez a sor szerepel:
Uraim, a típustábla alapján szerintetek ezzel a mágneskapcsolóval mekkora áramot, illetve teljesítményt lehet kapcsolni, szimmetrikus, 3 fázisú alkalmazás esetén. Én is el tudom olvasni, hogy 32A, de az összes adatot nézzétek.
Oda gyenge lesz.A névleges teljesítmény 20-30%-át tudja majd.
Nekem egy nagy fordulatú nagyon régi automata mosógép-motor van rajta, sima egyfázisú. Jó nagy áttétellel, így megvan az ereje is. A mai mosógépmotorokat felejtsd el.
Ha nehezen induló gépet, pld. kompresszort akarsz üzemeltetni vele, akkor lehet 200mikrós lesz a jó, ha meg ventilátort, akkor lehet az 50. Ahogy írta itt akollega, indításra lehet nyomógombbal plusz kondit tenni. Pakolgatni rá a kondikat, és közben mérni az áramfelvételt.
Üdv.Nekem a 33 mikro. lóerőnként eddig bevált. De ne higgy senkinek Mérd az a tekercs áramfelvételét, és annyit köss rá, hogy ne lépje túl az adattáblán megadott értéket állandó kondi esetén. Nehéz üzem eetén, inditáskor egy kicsit még megszabad toldani inditó kondival.
Kérlek segítsetek nekem egy kicsit. A képen látható villanymotorból szeretnék ideiglenesen kihozni egyfázisú motort. Azt már megtudtam hogy üzemi kondi kell hozzá, viszont az hogy mekkora nem egészen tiszta. Ahány emberrel beszéltem annyi vélemény. Az 50 mikrofarádtól elkezdve a 200 mikrósig mindent mondtak már. Ezek mind csak hasraütés szerűen mentek... Mivel nem szeretném megölni a motort, tudna nekem ebben olyan segíteni aki valóban ért hozzá? Köszönöm előre is!
Mozdony,hajó,busz,......olajégő, ami nem mozog mert a kazánra van szerelve, a fogyasztást kg/órában adják meg.Mindegy hogy szilárd,folyékony a tüzelő anyag. Igaz a névleges teljesítmény eléréséhez szükséges adat.
A tüzelő anyag minősége is módosíthatja az adatot.
Itt nem az a gond hogy nem SI mértékegységben adta meg ugyanazt a fogalmat, hanem az hogy energiamennyiséget (munkát) teljesítmény mértékegységgel fejezett ki.
Lehet nyelvtannácinak tűnik, de ha megérti valaki mi a különbség akkor könnyebben felfogja hogy a 2kW-os rezsó miért evett 16kWh áramot 8 óra alatt.
Ez a két mértékegység sok fejtörést okoz a fűtéses, hőszigetelős topicban is, és sok a félreértés emiatt.
Intelligens módon is lehet erről beszélni, és magára egy kicsit is adó ember meg is fogadja a jobbító tanácsot és igyekszik szabatosan fogalmazni.
Szerintem.
Más: ott van pl a villanyautónál a kWh akku kapacitás. Mindenki érti, és összehasonlíthatóak a járművek vele. Erre a BMW benyögi az ő autójánál hogy hány Ah-s az akku benne. Ami a feszültség ismerete nélkül egy semmitmondó adat, semmire sem jó. De legalább szép szám, és a laikusokat megveheti.
Mennyit eszik a kocsid? Városban tízet, országúton hatot.
Ebben az állításban két olyan konszenzus is van, amiknek a betartása nélkül kb. nem is lehetne élni.
Az egyik az, hogy nem tesszük hozzá (csak értelemszerűen hozzágondolja minden magyar ember), hogy ezt azt jelenti, hogy az autód városban 10 liter benzint, országúton pedig 6 liter benzint fohgaszt száz kilométerre.
És nem véletlenül tettem hozzá, hogy magyar ember egiszíti fejben az információt, mert pl. Törökországtól keletre az autók fogyasztását nem L/100 km mértékegységben határozzák meg, hanem km/Liter mértékegységben (vagyis 1 liter üzemanyaggal hány km-t tud megtenni az autó).
Vagyis a Közel-Keleten, Izraelben, Egyiptomban azt mondják, hogy városban szintén tíz az autó fogyasztása (mert 10 km-t tud megtenni egy liter üzemanyaggal), de az országúti fogyasztás már 16 (mert 16 km-t tud megtenni 1 liter üzemanyaggal).
Amerikában meg még kacifántosabb, mert mpg-ben mérnek, ami a mérföld/gallon rövidítése, vagyis egy gallon üzemanyaggal hány mérfölded tud megtenni az autó. Ezt meg sem próbálom átszámítani ISO szerint :-))
Hát igen, a lóerő eléggé beleivódott mindenkibe és ráadásul egy lóerő nagyságrendileg közel áll egy kW-hoz, tehát (nem kimondottan elektromos gépek esetén) biztosabban mozog az ember a teljesítményszintek nagyságrendjének belövésénél a kW - lóerő használatával.
Tudom, hogy egy lóerő az egyenlő 740 wattal, de mire megyek ezzel az információval?
A hőszigeteletlen családi házak hőigénye -15 fokos időjárás esetén 130-200 watt négyzetméterenként. Az átlagos téli hőmérséklet +5 fok, ilyenkor a hőigényük mindössze 60-80 W/m2, tehát egy négyzetméterenként 100 wattra képes fűtés durván -5 - 10 fokos időjárásig képes tartani a normál szobahőmérsékletet egy hőszigeteletlen házban is, ennél hidegebb időben picivel hűvösebb lesz odabenn, ha nincs valamilyen kiegészítő fűtés.
Jó lenne megérteni, hogy... (általános iskolás tudás egyébként!)
Az a tempó amivel fogyaszt ÉPPEN egy cucc amikor működik az a >> TELJESÍTMÉNY és kW a mértékegysége (vagy Watt azaz W és 1000W=1 kW). Jelen esetben a fűtőpaneled névlegesen 2 kW-os (2000 Wattos) és a mért 1900-1950 Watt alapján ténylegesen 1,90-1,95 kW a teljesítménye amikor működik éppen.
és
Amennyi ENERGIÁT elfogyaszt azon idő aalatt a AMÍG működik az az ENERGIA igénye azaz az energia FOGYASZTÁSA.
Vagyis: TELJESÍTMÉNY x MŰKÖDÉSIIDŐ = ENERGIA FOGYASZTÁS Másként: kW x óra(hour) = kWó vagy gyakrabban így írva, hogy kWh (azaz kilowattóra, mivel az óra jele a h is lehet a hour alapján)
...és akkor nem fogsz eltévedni a témában és másoknak sem kell találgatni, hogy mire gondolsz éppen. Jó reggelt!
-----
A fentiek alapján a 2 kW-os (teljesítmény) fűtőpanel, ha egész nap menne (24 óra működési idő) akkor 2 kW x 24 óra =48 kWh (kilowattóra) energiát fogyasztana.
Mivel nem megy egész nap (azt írod max 8 óra) így naponta csak max 2 kW x 8 óra = 16 kWh lehet a fogyasztása. HA kapcsolgat is ki/be a 8 óra alatt, akkor még kevesebb a fogyasztása a tényleges bekapcsolási/fűtési időnek megfelelően.
-----
Van villanybojler/elektromos vízmelegítés is erre a mérőórára kötve?
Az is megtud enni napi 5-10-15 kWh-t is melegvíz igénytől fűggően. (sőt sellő családoknál >> sok kádazáés és vagy hosszan zuhanyozás még többet is)
100 liter 40 fokos víz előáílltása cirka 1,16x0,1x30=~3,5 kWh energiát kér
Egy 120 literes bojler teljes felfűtése mondjuk 65 fokra cirka 1,16x0,12x55=~7,5 kWh
Sok laikus azt hiszi, hogy a szakmailag legokosabb villanyszerelő maximum kétszer annyit tudhat, mint a legbutább, tehát egyszerű hibakeresésre, problémamegoldásra gyakorlatilag bármelyik (lehetőleg ingyen) elérhető villanyszerelő alkalmas. Pedig a valóságban a villanyszerelők szaktudása közötti szórás nem kétszeres, hanem kb százszoros.
"Nincs szigetelve, az nyílászárók cserélve lettek."
Ha a kettő közül csak az egyikre van pénz, akkor százszor inkább hőszigetelésre kellett volna költeni. Egy jó hőszigeteléssel akár harmadára is lehet csökkenteni egy hőszigeteletlen ház hőveszteséget, az ablakcsere viszont ritkán hoz 5 százaléknál több megtakarítást. Szóval aki téged rábeszélt az ablakcserére, az vagy nagyon buta volt, vagy átvert téged.
"Mi fogyaszthat annyi áramot, hogy egy hónap alatt 65.000 Ft. lett a villanyszámla?"
Bármi, ami kb 2500 wattot fogyaszt folyamatosan, vagy ennél többet fogyaszt szakaszosan.
"kihúztam mindent, amit nem lehet azt lekapcsoltam, így egy óra alatt valami megevett 13 KW-ot, majd visszakapcsoltam és dugtam mindent, így egy óra latt 9 KW ment el."
Ennek számtalan oka lehet, amit egy laikusnak sokáig tartana elmagyarázni írásban egy fórumon. pl a "kihúztam mindent" az rohadtul nem azonos azzal, hogy "lekapcsoltam minden kismegszakítót az elosztóban", de egyéb okok is vannak bőven.
"Villanyszerelő volt nálam, ő sem érti mi lehet itt a gond."
Vannak azok a villanyszerelők, aki az iskolában épphogy minimummal átvergődött a vizsgákon és ebből a tudásból próbál megélni élete végéig és van olyan villanyszerelő, aki nem nagy nehezen bemagolta, hanem MEGÉRTETTE a dolgok működését. Ő csak nevet azon, hogy "kihúztam mindent, mégis pörög a villanyóra", ő odamegy az elosztóhoz, le-fel kapcsolgatja a kismegszakítókat, esetleg elővesz egy-két műszert és leveszi ez elosztó fedelét és pár perc múlva megmondja a rejtély megfejtését. Szóval hívj komolyabb villanyszerelőt.
Nos, a padlófűtésed SEMMIVEL nem fogyaszt kevesbbet mint a fűtőpanel! Akkor sem ha ezt mondták/hitted :-(
Mindkettő pontosan 1 kWh meleget csinál 1 kWh villanyból...
Sőt a padlófűtés még többet is fogyaszt. Mert az lefelé és oldalra a fal alján is jobban fűt, ami >> veszteség a melegebb (felfűtött) padló miatt. Mivel a melegebb padló nyilvánvalóan jobban fűti a talajt vagy az alatta lévő szintet és körben a fal alját is, mint a fűtőpanel a légtérben.
-------------
Hiba keresgélés házilagosan....
0. Kapcsold le a mérőóra alatti plombált kismegszakítókat pár órára >> áramszünet a hozzád tartozó összes létező vezetéken. Ekkor a méróórának nem szabad fogyasztást mérnie!, semennyit! HA mégis akkor rossz a mérőóra...
1. Kapcsold le az ÖSSZES kismegszakítót/automatát a lakásban illetve mindet ami hozzád tarozik bárhol van is Kivéve a mérőóránál lévő plombáltakat! (ha netán még kitekerős/kivevős bitosítékod van valahol azt is vedd ki) Áramszünet a lakáselosztodon belüli összes hozzád tartozó vezetéken. (de a mérőhely és lakáselosztó között már nem)
És figyeld a mérőórát.... Ekkor nem szabad fogyasztást mérnie, mivel ELVBEN már/még SEMMI nem müködik-fogyaszt nálad. Minél hosszabb ideig figyeld, HA nincs már rövid idő alatt is látható fogyasztás a mérőórán. (azért kell ekkor a jó hosszan figyelés, hogy az esetleg csak időszakos áramszökés(hibás fogyasztó/bekötés van valahol) vagy éppen az időszakos áramlopás lopás is képbe kerüljön)
HA ekkor mér a mérőóra, akkor
vagy - van olyan cuccod ami DIREKTBEN van a plombált kismegszakítóra/automatára kötve vagy - szökik az áram valahol a mérőóra és a lakás kismegszakítók/automaták (biztosítékok) közötti szakaszon (hibás fogyasztó/bekötés) vagy - lopja a szomszéd/ház az áramot a mérőóra és a lakás kismegszakítók/automaták (biztosítékok) közötti szakaszon vagy
- hibás mérő
2. Kapcsolj fel a kismegszakítók közül EGYET és CSAK egyet! Figyeld a mérőórát.... Annyi a fogyasztás kb. amennyit vársz az általad TUDOTTAN éppen működő cuccaid alapján? Ha igen oké és mehet a 3. pont HA NEM akkor meg kell keresni a túlfogyasztás OKÁT! >> hibás készülék/bekötés valahol netán áramlopás erről a részről. (pl. az éppen működő cuccok egyenkénti áramatalanításával!! kikötésével/kihúzásával ehhez kellhet a villanyszerelő is)
3. Mivel a 2. pont OKÉ-s lett az adott kismegszakítóra. Kapcsold le az éppen felkapcsolt kismegszakítót és kapcsolj fel helyette egy MÁSIKAT, de most is csak egyet! Figyeld ismét a mérőórát.... és járj el 2. pont szerint
Ismételd ezt a játékot a 2.és 3. pont alapján amíg minden kismegszakítód sorra kerül.
4. HA egynként nézve egyik kismegszakító sem adott okot a gyanúra a 2. és 3. pont szerint eljárva. AKKOR mostmár kapcsold fel az összeset egyszerre is. Figyeld ismét a mérőórát.... HA most előjön a bibi, akkor elkötés van valahol a házon belül.
'Vagy valamire nem gondolsz és mégis ennyit fogyasztassz,'
Nagy valószínűséggel igen. Ahol fűtőszőnyeg csoda és villanybojler van, miért lenne gáztűzhely ?
Azt is száműzték a lakásból.... mindent a villanyra tettek fel és lám jön a meglepetés.
Egyébként ez egy gyakori jelenség.
Egyik közeli ismerős most újította fel a lakását 65 nm villany áthúzás burkolat csere és még 18 tétel. Likvidálta természetesen a parapetes gázfűtését is , mert a konvektorok csúnyák és gazdaságtalanok voltak . Teljesen igaza volt, de a kérdést egy villanyszerelőnek tette fel úgy , hogy meg tudná e csinálni a norvég villanyfűtés telepítését.
naná , mondta a villanyos miért ne ! Egy jó kis megrendelés.
Maga a gázkazán azért bukott, mivel a kémény lett volna egy jelentős tétel, de csak elsőre. Közben kiderült hogy teljesítmény korlátok is vannak.... társasház... csak 32 Amp.-es biztsítékot engednek mert a többire is gondolni kell. Nos lesz egy szép lakás, korszerű elektromos fűtéssel, de mindig lesni kell, hogy ne terheljük túl a hálózatot.
8 óra alatt elfogyaszthat 48 kWóra áramot ha állandóan megy, de mivel voltak némi megszakítások ennél kevesebbet.
Ez viszont belefér a '45 és 60KW között szaladgál' közötti tartományba. Ja az kWóra.
Ez is reális :
"eltelt a diktálás óta 20 nap, nem megy a padlófűtés és 1000Kw-nál járok." Itt szintén kWóra van, de nem ez a lényeg Az egyéb fogyasztók bojler , villanytűzhely világítás porszívózás és más számtalan készülék napi 10 kWórát fogyaszthat + a super termo evidensz az 45 kWórájával , összesen napi 55 kWó, az 20 nap alatt 1100 kWóra. tehát még valahol takarékosság is történt. .
Sőt ha van 20 napi fogyasztásunk abból extrapolálhatunk akár a 30 napra is. 30/20 x 1000 kWó az 1500 kWóra, annak ára 57 eft/hó. Nagyjából, nagyságrendileg hasonló a szőnyeges fűtéssel.
Az pedig hogy kisnyugdíjasok uralják a házat, arra is utalhat , hogy gyengén fűtik a lakásaikat, tehát a rovásodra hőt szivattyúznak magukhoz.
A követkető aktuális kőzgyűléssen fel lehet venni a napirendbe , hogy kötelező mindenkinek 20 fokon tartani a lakását, mert különben a 'potyás' bélyeget süti rá a közösség.
Ez a virtuális energia 'lopás', de lehet valóságos is pl. egy csoda konnektor által.
Az órán villogó led pedig digitális kényszerkapcsolatban van a fogyasztás számlálóval, kb mint mechanikusnál a tárcsa, tehát az pontos.
Hacsak nem hibás az óra, de az eléggé elképzelhetetlen, valószinűtlen, többféle okból is.
Vagy valamire nem gondolsz és mégis ennyit fogyasztassz, vagy valaki-valami lopja az áramot. Ahogy a víz elfolyik, elszivárog "a semmibe", az áram is el tud szivárogni..nem is kevés.
Bizonyos lakótelepeken roppant gyakori az, hogy a szomszéd felfedezetett 20éve egy "csodás ingyen konnektor" (persze mert más fizeti neki),..... de azért nincs kizárva az ilyesmi egyetlen lakásban sem.
Elhihetitek, ha tehetném leszigetelném, de ez egy társasház amiben elég egy kisnyugdíjas aki szarik a közös költségre (nálunk nem egy van) így a szigetelés szinte megoldhatatlan.
A másik dolog az, hogy a padlófűtést a hónapban nem használtam, direkt kipróbálva, hogy az e a ludas. Van egy HD Fűtópanelem (Thermor Evidence 3 2000W). Ez be van állítva, hogy egy nap összesen 8 órát megy megszakításokkal, pont f*sza meleget produkál, de a napi fogyasztásom így is 45 és 60KW között szaladgál. Egy teljes hétvégét rászántam arra, hogy egyenként megnézte,m a kismegszakítók lekapcsolásával a fogyasztást (nem bízok az órán villogó ledben), így sem sikerült megtalálni a hibaforrást, mintha egyszerre mind zabálna, ha egyet lekapcsolok mintha a többi átvenné a helyét. Bojler volt a második, nem volt különbség.
Egy szó mint száz, eltelt a diktálás óta 20 nap, nem megy a padlófűtés és 1000Kw-nál járok.
Üdv, van valamilyen fix rátája a nagyobb, ipari fogyasztók bekötésének, és a hozzá kapcsolódó fejlesztési hozzájárulásnak? Vagy ilyenkor már konkrét terep és környezet változók alapján kiszámolja az elmű, mennyibe kerül kiépíteni akár kilóméterekről a rendszert?
Konkrétabban ipartelep, 3x25A (17kW) van bekötve, teljesen mást szeretnének ott ezentúl, kellene egy laza 350kW
a telep egy utca vége, 3 betonoszlopon jön oda légkábel, innen megy még egy kisebb húsüzem 3x63A meg ez a 3x25A meg 5-6 magánház, azon biztos nem jön el ennyi energia (80A-t max be tudnak állítólag), az oszlopra ilyen kábelt nem lehet, ez földkábeles vagy saját trafóházas dolog lehet, kb 500m-re van egy talán 20kV-os légvezeték, mást nem láttam a környéken.
Obi, vagy piktor festékboltokbankapható. Van belőle 5 perces bedolgozhatóságú, de szerintem kell a 20 perc, hogy szépen lehessen dolgozni, főleg, ha hosszú a felület.
Én nemrég ragasztottam vele az akril kádat, egész jól bevált. Előtte csiszold fel 100-as vászonnal, majd takarítsd meg jó alaposan. Szobahőmérsékleten hagyd 24 órát kötni. Átlátszóra szilárdul.
Szeretném én is hogy lenne szép lakásom , rendbe minden , Csak úgy vettem észre hogy sose fogom befejezni. 20 éve kerülöm körbe az egészet. Minden pénzem belerakom , ahelyett hogy elkirándulnám. És nem látom a végét.Most is 5 évre való tervem van .
No, hát nagyon hiányzott neked az a varrógép. Szedd elő a kisbaltát, vágd bele a falba és tépd ki az összes régi vezetéket szobáról szobára. Remélem a kurvapiros csempét nem kell leverned, mert azér kár vóna, archaikus.
Ja tényleg ketestem a varrógépnek egy másik motorvédö kapcsolót. Mivel mondtátok hogy túl nagy amit eredetileg rá akartam szerelni. Ez a moller remélem jó lesz.
Sajnos édesanyámnak van egy betegsége. Gyüjtöhajlam de krónikus. A szarka mellette sehol nincs. Ha leteszek egy kalapácsot az udvaron s észreveszi 10 perc múlva már nincs ott. Szemetesböl is mindent szed ki. És zárja az ajtaját , még a papot se engedi bé . Nehéz eset.
Egy régi vezetékezésröl van szó ahol még van kátrány rongyba csavart aluminium kábelszakaszok is. Szóval nem volt se földelés se fi relé.
Azt se tudom hogy a régi biztosíték dobozba össze voltak e kötve mind a zöldsárgák. Most hogy összekötöttem mikor meglett az új bekötés egyböl szolgálatba lépett az fi. Ma bezzeg nem kapcsolt le mikor megrázott az áram. Figyelmetlen voltam nem gondoltam hogy a zödsárgában feszültség lehet.
Na végre. Megtaláltam a probléma forrását. Nem kellett ide se lakatfogó se semmi . Úgy megbaszott az áram a zödsárgán keresztül hogy kiesett a fogó a kezemböl.
Hol, mikor, ki kötötte rá a fázist az rejtély.
Most már csak meg kell keressem , van egy sejtésem. Édesanyám fürdöszobát csináltatott amíg németbe voltam , ott bogozhattak össze valamit. Csak épp nincs itthon nem tudok bemenni.
de, elolvastam de eléggé kavaros a dolog, lehet egy rossz megfigyelés, téves infó is.
Én lekapcsolnék minden kismegszakítót, és figyelném az órát (kiírja a teljesítményt is). Ha tud egy lakatfogót+egy segítséget kölcsönkérni az még jobb.
EGYENKÉNT felkapcsolgatva a kismegszakítókat elég jól le lehet szűkíteni a forrást.
(Élek a gyanúperrel hogy reális villanyfűtéssel ez a havi fogyasztás, nem tudom mekkora a ház de nálam 1880kWh hőmennyiség fogyott egy jól szigetelt, 5kW hőigényű 120m2-es házra, az önmagában 70eFt lett volna nappali tarifával, és akkor a többi fogyasztót, bojlert nem is számoltuk)
"Volt hogy kihúztam mindent, amit nem lehet azt lekapcsoltam, így egy óra alatt valami megevett 13 KW-ot, majd visszakapcsoltam és dugtam mindent, így egy óra latt 9 KW ment el."
Az infra fűtéses beépített teljesítménye a későbbi infója szerint :
"A padlófűtéssel 30nm-ert fűtök nm-enként 100W-os infrafóliával, ami ugye nem megy folyamatosan mert a termosztát lekapcsolja." 3000 Watt legyen 3 kW. Ez a méretezés is bibis, mivel tény hogy a tél 80 % -ában elég, de lehet azért nagy hideg is, amikor több kell mint a 3kW. Mit lehet tenni ? Elő egy olajradiátor és talán elérhetjük a kívánt hőfokot.
Nem írt a bejővő teljesítményről , legyen 32 Amp azaz 7 kW. Okosan elég mindenre, de aki telepítette a villanyfűtést a magas árról és az alul méretezésről nem szólt. Ha nem kérdezték miért szólt volna , volt egy megrendelője.
Áramlopás ??
Kétlem hogy valaki 13 kW -tal megcsapolta volna a hálózatát !!
" mikor megrendeltem a vizsgálatot (10.000Ft) a hölgy megnyugtatott, hogy a mérő úgyis jó :D" A hölgy tudja hogy a mérők általában kevesebbet mérnek / áram és vízmérők /, így a csere nekik az érdekük.
De hát ha valaki 10 ezret akar fizetni, nincs akadálya az újbóli kalibrálásnak.
Azért vannak mérők akik lényegesen többet mérnek pl. a csaposok a tüzelő szállítók ott résen kell lenni ! A tüzelő szállítok a mérés igazi mesterei. 2 m3 fából ügyesen akár 3, 5 m 3 -t is kihoznak, a szegény ügyfél meg csak néz mint Mó.. a moziban !
"Lenne egy kis (nagy) problémám. Adott egy 49 nm-es téglaépítésű lakás. Nincs szigetelve, az nyílászárók cserélve lettek. A fűtés infra padló. Ennyit a lakásról és itt a kérdésem.
Mi fogyaszthat annyi áramot, hogy egy hónap alatt 65.000 Ft. lett a villanyszámla?"
A Mo.-i házak lakások fajlagos hőigénye átlagosan szép kerek számmal 200 kWó/nm/fűtési szezon- Ez azt jelenti hogy vannak ennél sokkal jobb és vannak lényegesen rosszabb házak is.
Így hozta ki a nagy Gauss valamikor. A híres görbéjével.
A panaszosé tegyük fel olyan 300 kWó/nm / fűtésiszezon.
Nos akkor neki a fogyasztása 300 x 49 az 14700 kWóra lesz amiért az áramszolgáltató kér jelenleg 38 ft -jával 557 eft -ot. mondjuk 6 hónap a fűtési szezon így az egy hónapos számla 93 eft . Még jól is járt a panaszos, vagy azért a háza valamivel jobb az általam önkényesen felvett 300 -as fajlagos értéknél.
Tény hogy nem az átlagos a háza / az átlagnál is szarabb / és egy rettentően drága fűtésmódot választott !
Korábban számoltam , hogy a beépített teljesítménnyel csak 82 eft lehet a számla. Ja mert a ház azért nem 300 kWó/nm/ fűtési szezon , hanem valamivel kevesebb és nem biztos hogy mindig tudja taratani a 20 fok körüli hőmérsékletet.
Tanulság !
Ne dőljünk be az elektromos fűtés csodálatos ígéreteinek.
Mert az drága lesz, nem bírja hálózat stb.
Ja abbaa 65 eft -os fogyasztásba nyilván az egyéb berendezések fogyasztása is benne van. Nincs látni való tovább lehet lépni !!
Nézzük: 65000/42Ft-tal, az úgy 1547kWh/hó. 51,5kWh/nap. Átlag user 5 és 15kWh-t fogyaszt naponta, tehát egy 10-est vegyünk le, 41,5kWh tűnik el. Ez óránként 1,73kWh, amit a 3kW-os infraszőnyeged megeszik 34 perc alatt. Szóval ha óránként fél órát megy, akkor meg is van.
Nem változott semmi a világon. A padlófűtéssel 30nm-ert fűtök nm-enként 100W-os infrafóliával, ami ugye nem megy folyamatosan mert a termosztát lekapcsolja.
Lenne egy kis (nagy) problémám. Adott egy 49 nm-es téglaépítésű lakás. Nincs szigetelve, az nyílászárók cserélve lettek. A fűtés infra padló. Ennyit a lakásról és itt a kérdésem.
Mi fogyaszthat annyi áramot, hogy egy hónap alatt 65.000 Ft. lett a villanyszámla?
Én már teljesen tanácstalan vagyok. Villanyszerelő volt nálam, ő sem érti mi lehet itt a gond.
Volt hogy kihúztam mindent, amit nem lehet azt lekapcsoltam, így egy óra alatt valami megevett 13 KW-ot, majd visszakapcsoltam és dugtam mindent, így egy óra latt 9 KW ment el. Nekem ez már tiszta X-akták. Ha a kis megszakítókat lekapcsolom, az óra nem mozdul (digitális).
Nagyobb áramok méréséhez vannak külön műszervezetékeim, ami vastagabb villanydrótból van, vannak két banándugós vezetékeim és vannak banándugó + krokodilcsipeszesek.
Kismegszakítóba be lehet kötni a banándugót, a kismegszakítóból éppen kivett vezeték végére meg mehet a krokodil.
De a nagy saktáblában gondolkodsz ? Egy -két rossz /rosszabb kötés -az ottani áram hány párhuzamos úton haladhat ? A két végpont között mekkora feszültség különbség lessz? Mert vékonyak a vezetékek ?
Erre irtam a 2000V-t , sajna gyakori -bár időleges . néha 60 percet is várhatsz mig újra előkerül.
"Én azért már mértem párszor 20A-es méréshatárban hálózati feszültséget, na azt nem szokták annyira komálni :-)"
Az jó nagyot szólhatott!
Egy kolléga felkapta a mellettem lévő multimétert,már futtában kérdezte hogy elviheti-e. Mire odafordultam hogy persze, de mA mértem az előbb, már nem is volt a kapcsoló térben. Nem soká visszahozta fekete füst nyomokkal a tárcsa körül, sötét kijelzővel. Két késes betéten mért vele feszültséget... vagy mit.
Nem, teljesen jó állapotban vannak a mérőzsinórjaim. Igaz, nem 0,25-öst használok. De áramban ritkán mérek AC 10A felett. DC-ben is igyekszem tartani 20A alatt. A 2A-es biztosítékot, ami a műszerben van, talán ha 3-4-szer lóttem ki a huszonakárhány év alatt.
"Azért mert rá van irva a 10-20A Azt meddig birja?"
Mintha a használati útmutatóban írva lenne,hogy korlátozott a mérés időtartama ebben a méréshatárban. A sönt igencsak melegszik ki is olvadhat a nyák lapból.
Faterom szeretett full A mérni, igen sokszor javítgattam a multiméterén a nyák elillant vezetőfóliáit.
Na igen, ha nem tanulja meg az emberfia a mérések mikéntjét, akkor hamar hazavágja a drága műszereket. (de ezzel nem dicsekedni szoktak, hanem titkolni :-)
Már egy néhány éve mini szkóppal mérek áramot is. Ilyennel: DSO112.
Kell egy nagy áramú sönt, meg rendes mérőkábel. Így az időbeli folyamatokat, és mindenféle galádságot is lát az ember.
jó villanyszerelőnek sokkal több dologhoz kell értenie, mint egy egyszerű agysebésznek
kecske!
Szeretsz jó szakemberről, jó villanyszerelőről beszélni.Ha igaz, amit fenn írtál, akkorte vagy a villanyszerelők agysebésze. Te nagyon keveset tudsz a villanyszerelésről.
Nem. Ezekre kompakt fénycsövek vannak kötve. Áramszünet után ezek bekapcsolnak, de sokszor napokig nem kapcsolnak le. Olyan is van, ami folyamatosan nyomja. A gyártó megnézte és jók a mozgásérzékelők.
"A kompakt fénycsöves lámpatestek vagy hosszú
vezetékbekötéssel rendelkező áramkörök esetén előfordulhat, hogy az induktív terhelés visszakapcsolja az érzékelő relé kimenetét, így az automatikus lekapcsolás nem tud megvalósulni."
Ezért javasolták ezt, viszont nem találok hazai forgalomban.
Ma délutánomat arra szánom hogy a neten utánanézzek a szivárgó áram mérésének, a lakatfogó használatának.
A lakatfogó az egy olyan ördögi műszer, át se megy rajta semmi, aztán mégis mér - vagy sem.
((na jó csak vicc, autóiparban dogozom, egyent-váltót azzal mérünk)
Viszont: én egy új műszert ellenőriznék, akármi van is ráírva. Ha mondjuk kb 2 milliampert szeretnél mérni, 230 volton egy 100 kohm-os ellenállással előállítható 2,3 mA (de BÍRJA ki azt a feszültséget/teljesítményt, mert ez kb 0,5 watt) - láttam már ellenállást átütni. Kössél vele sorba egy 1 amperos biztosítékot, kapcsold a 230 voltra, mérjél rá a fogóval. Esetleg sorban egy hagyományos milliampermérővel.
"Egy mozgásérzékelő normál működéséhez szükség lenne egy ilyenre:"
Ez lekapcsolt LED lámpa villogását megszüntető ketyere.
A te mozgásérzékelődnek nem valószínű, hogy erre van szüksége, ez valószínűleg nem képes helyettesíteni a minimum X wattos lámpát, ami meg van adva a mozgáskapcsolód leírásában (mert ugye meg van adva minimum watt? és te most annál sokkal kisebb wattos lámpát tettél rá).
Kihúzod mindet a konnektorokból és újra mérsz. Aztán 1 hűtő, mérsz, 2 hűtő, mérsz, 3 hűtő mérsz. De a hűtőknek duruzsolniuk is kell, tehát a mérés idejére tekerd fel (le) őket. Ha eddig semmi akkor ezeket hagyhatod is. Utána jön a mosógép magában, itt gyanús lehet a fűtőszál, úgyhogy indíts egy 40 fokos programot, de köss elé egy fogyasztásmérőt is, hogy lásd mikor indul a fűtés. De elsőként konnektor kihúz és mér.
"Csak a vezetéket fel kell tekerni a nyitható vasmagra ."
Az a baj ezzel a trükkel, hogy 100-ból 99 esetben nincs ott olyan hosszú szabad vezeték, amit többször is rá tudnál tekerni a lakatra.
Ha viszont meg kell bontani a kötést, akkor viszont extra vezeték helyett be lehet tenni az áramkörbe egy egszerű multimétert is, tehát megint csak kár volt megvenni a lakatfogót.
Azt reméltem, hogy BJaca le fog csapni a magas labdára.
5 kilowattos inverter és 5 kilowattnyi napelem = 5500 kWh/év
Az annyi mint 460 kWh/hónap
az annyi mint átlag 17.000 forintos havi villanyszámla
Tehát elmondhatjuk, hogy akinek a havi villanyszámlája csak ritkán lépi túl a 17e Ft-ot, annak nem mudszáj három fázisú napelemes inverterre költenie a pénzét, elég neki az egyfázisú is. De ha hozzácsapunk egy kis túl-napelemezést, akkor a dolog valószínűleg működik akár jóval 20e Ft feletti villanyszámlával is, reális tapasztalati értéket hozzásértő tudna mondani.
Persze mindezt csak az teheti meg, akinél a villanyóra alatt van legalább 1 db legalább 25 amperes kismegszakító.
A FI relék annyira kicsi áramokkal működnek, amelyeket egy átlagos lakatfogó nem képes sehogy, vagy elfogadható pontossággal megmérni. Azok a lakatfogók, amelyek kb 1 milliamperes pontossággal képesek mérni, azok viszont elég drága jószágok (50-100e Ft).
Ráadásul ezek a FI lecsapási folyamatok tized/század másodperces időtartományban játszódnak le, miközben a legtöbb lakatfogó kb fél másodpercenként mér, tehát ha van is 1mA pontosságú műszered, a nyomozás idejére valószínűleg ki kell iktatni a FI relét, mert lecsapódik még mielőtt a műszer bármit is észrevenne.
Tehát ezzel az egyszerű lakatfogóval valószínűleg lehetetlen a FI relé lecsapkodásának okát kideríteni. Csinálj 2-3 milliamperes áramot, mondjuk egy ellenállással és ha a lakatfogód kijelez valami nagyjából értékelhetőt, akkor van remény.
Van 140 négyzetméter lakás 4 darab kismegszakító , szóval 4 fö áramkör. Bonyolult mert le kell hozzam a szálakat a szekrénybe s az elosztódobozt föl kell tegyem régi bíztosítéktábla helyére . Le kell szereljek mindent. S egyesével vissza. A kutba is volt búvárpumpa vezetékek még ott vannak. Ott is lehet gond.
A sztori eleje, egy hete irtam hogy bekötötték 5 hóbao ügyibtézés után a háron fázist. Viszont a méröszekrénybe beépített fi relé oldott le amint kaocsoltam fel a kismegszakítót a lakásban.
Na végre. Tegnap hívott a villanyszerelö bolt hogy megérkezett a lakatfogóm. Ma el is hoztam, olyam közép árkategoriásat választottam .EM 305
Ja és azért is mert olyan makitás .(kék😀)
A neheze most kezdödik .Ma délutánomat arra szánom hogy a neten utánanézzek a szivárgó áram mérésének, a lakatfogó használatának.
Aztàn holnaptól ahogy idöm engedi elkezdem áramkörönként az ellenörzést , bekötést.
Mivel mostanig nem volt fi relé nem volt semmi probléma most pedig a védöföldet szét kellett kötéseket szedjem hogy egyáltalán áramom legyen a lakásban. Az is lehet hogy valahol a nulla össze van kötve a védöföldel vagy több eszközöm is szivárgó áram szivárog :). Nem tudom kifejezni magamat korrektül.
Hamár ott voltam a boltban egy csavarhúzót is vettem .
Van előírás arra, hogy egy helyiségben (v. épületben) hány áramkörnek kell lennie?
Valamelyik nem túl régi szakkönyvben olvastam nemrég (csak már nem tudom, hogy melyikben), hogy szobában (hálószoba, nappali) minimum 2 áramkörnek KELL lenni, hogy a világítás köre külön legyen. Nem tudom, hogy ez jogszabályi előírás e, vagy csak műszaki ajánlás.
Van egy lépcső feljáróban lévő lépcsővilágításom, LED fényekkel.
Amiatt, hogy amikor lekapcsolom a fényeket, ne legyen a halvány LED fény, a nullát is megszakítja most egy dupla billenő kapcsoló (1 nyomógombbal), és ezt váltókapcsolóként a lenti szintről is és a fenti szintről is lehet kapcsolni.
Szeretném kicserélni a kapcsolóimat, a Livolo-nak az érintőkapcsolóira, viszont, a Livolo-nak 1 olyan kapcsolója van, ami megszakítja a nullát is, de ezt nem lehet váltókapcsolóként bekötni.
Hogyan lehetne megoldani a problémát, úgy hogy ne kelljen egy Livolo dupla kapcsolót bekötnöm, és egyszerre kapcsolgatnom ahhoz, hogy a fázist is és a nullát is megszakítsa?
Az a megfejtés, hogy egyedül csak arra kell figyelni, hogy a napelem-csoport soha ne lépje túl azt a maximális feszültséget, amit az inverter bemenete még el tud viselni tönkremenetel nélkül. A többit már az inverter megoldja.
Tehát aki túl szeretné napelemezni a rendszerét, az olyan invertert válasszon, amelyik jó széles feszültségtartományban képes dolgozni.
Hogy tényleg kidurranhat az inverter bemenete. Van ott egy megadott VDCmax feszültségérték. A sorbakötött napelemek üresjárati feszültsége ezt a feszültséget nem haladhatja meg. Aztán van egy Imax is, hogy ne lehessen ész nélkül párhuzamosan kötött napelemeket sem rákötni.
Szóval határok vannak. Ha a határokon belül maradunk, akkor nem lesz baja az inverternek (ahogy a bojlerre is rá van írva, hogy max víznyomás 8 bar)
Mondanám, hogy a többiből is újat, ne ezen spórolj... viszont annyiban érthető az ilyen történő gyűjtés, ha kimegy valaki terepre, jellemzően nem a legújabb cuccokkal találkozik, hanem össze-vissza mindennel, és az se ritka, hogy szar valami, fel kell ismerni a hibás működést.
Akkor kell feltenni, ha az 1kWp nem hozza az 1100kWh-t, mert olyan a tájolása.
Például 3kW-os invertered van, meg 3kWp napelemed, de csak a nyugati tetőre tudod felrakni, és éves szinten csak 3000kWh-t termel. Ekkor felraksz még két napelemet.
Ekkor lesz olyan, hogy a napelem-mező néha 3500kW-ot le tudna adni, de az inverter vágni fog, mert csak 3kW-os, viszont gyengébb napsugárzásnál többet fog termelni, így meg lesz az éves 3300.
Szerintem keversz valamit. A kWh/kwp az a napelemekre vonatkozik, nem az inverterre.
Ha egy rendszerben van 1kWp napelem (4db 250W-os), és csak 1000kWh-t hoz, akkor ha ráteszel még egy táblával, akkor már nem az 1kWp fogja hozni az 1100-at, hanem az 1,250. Így megint borul a matek.
Akkor a korábban megadott kWh adatok nem jók, mert abból a nagyobb Ft/hó összeg jön ki havonta. (vagy esetleg a húzósabb éves elszámoló számláról elfeledkeztél)
HA az éves kWh kevesebbb, akkor viszont kevesebb napelem kell, ami kisebb törlesztő is.
De a kisméretű rendszereknél már valóban gyorsan elfogy az előny. És nullás lesz a buli vagy még rosszabb. Pláne, ha a drágább SolarEdge cucc kell...
----
Az éves áram fogyasztásod viszont alighanem nőni fog a jövőben, hisz a villany a jövő energiája.
Alighanem az áram is nőni fog a belátható jövőben, nem is kicsit. (Paks-II, zöldenergia, bérnövekedés, CO2 csökkentés, e-autózás)
Avagy nem bitos, hogy szigorúan csak a jelenlegi fogyasztást kell mérelgelni. Egy 20 éves távlatú tervezgetéskor.
Ki is fogom rendesen. Mert az egy rémálom ami ott van.
Még szerencse, hogy 1x32-ig ingyenes. Úr isten, én mit fizettem 3x32ért plusz az első fázison 8 amperért. Sok pénzt kilehet cseszni 40 32 és 32 amperra.
Annyit helyesbítek, hogy a fogyasztásomon, az átlag villanyszámlánk 12-13 000 Ft. Télen szárítógép, klíma nincs használva fűtésre csak legfeljebb az átmeneti időszakra - nyáron klíma, szárítás udvaron.
Abba a hibába eshettem, hogy 8,9 10 év megtérülést vártam.
Jelen esetben , a kalkulált költséggel 15-16 év.
Természetesen, ha számolom az inflációt, a MÁP +-t akkor már jó lehet.
ezzel az a baj van, hogy ez az édesanyám és nagymamám háza. Segítenem kell a mamának kiporszívózni. Minimumnál egy hajszállal feljebb van a sebességállító: puff nincs áram. Ja, és a konyha kivételével, 3 hálószoba 1 fürdő 1 műhely 1 étkező 2 wc (lámpák) és a fagyasztó. Akkor azon az egy áramkörön van még anya számítógépe 4 tv amiből 3 képcsöves amiből általában 2 folyamatosan megy, 1500w-os villanytűzhely. A harmadik körön pedig a bojer van ami 1800w-os. Annak ellenére, hogy van egy b tarifás mérő is. Azon nincs semmi és ki is van kapcsolva. Tehát a ház 90%-a (egy csomó kioldással) egy 6A-s áramkörön megy.
~50 eFt az energetikákra 3,6 eFt a tulajdoni lapra 60-80 eFt a közjegyzőre ---------------------------- Szumma: 115-135 eFt
2 millió kölcsön 20 évre (234 hó törlesztéssel és 6 hó rendelkezésre tartással) kérve havi 8600 Ft
A mostani villanyszámla 12x400x37+500+24=~190 eFt >> ~15800 Ft/hó
Azaz havi 7200 Ft már kezdéskor ez előny.
Mondjuk 125000/7200=18 hónap alatt jön vissza az "MFB-s ingyen pénz" szerzési költsége. Azaz 1,5 év alatt !
A 10% önerő pedig mondjuk 220 eFt és akkor 220000/7200=30 hónap >> 2,5 év alatt.
Összesen: ~4 év a belerakott saját pénzed azaz a ~125+220=345 eFt-od megtérülése.
HA!!! közben nem nő az áram ára! Mert, ha nő akkkor kevesebb lesz....
Plusz jó eséllyel a rendelkezésre tartás alatt is marad néhány hónap amikor - már nem lesz villanyszámla (kész a napelem) >> havi ~15800 Ft plusz - még nem kell törleszteni (tart a rendelkezésre tartási idő) HA így alakul akkor a 4 év lecsökkenhet akár 3,5 évre is.
Ezen idősazk után pedig minden hónapban nyersz 7100 Ft-ot vagy többet.
(vagy esetleg kevesebbet, ki tudja ezt ennyi időre előre)
A törlesztő viszont FIX marad és az évek során elveszik az értéke az infláció miatt :-) Azaz érdemi kockázatot nem jelent, hisz 10-15-20 év mit majd 7100 Ft.... kb. semmit.
Miközben NEM a saját 2 milliód megtérülését lesed-várod ám (9-10 évig), hanem az EU pénzét használod!
A saját 2 milliód pedig - továbbra is rendelkezésedre áll bármikor, hisz nem adtad ki napelemre
és
- épp ezért fialhat is másban pl. a MÁP+ állampapírban havi ~5 eFt-t a napelem hozta havi 7 eFt mellé
-----
Avagy cirka 350 eFt-ért kapsz egy havi ~12 eFt-ot termelő cuccot. Ami elég jó biznisz, szerintem :-)
3x80A direkt mérés e felett áramváltós. Így is vannak a szekrények gyártva. Ha almérő akkor a 3x80 szekrényük de ehhez már combosabb vezeték is van amit ha behajtogatsz leborulok előtted :)
Csak én vagyok az, aki kevesli az 1x16 ampert, 3 áramkört, mind a 3 áramkörön b6-os ksmegszakítót egy 250m2-es házban, ahol hűtővel együtt megy egy fagyasztóláda és egy bazi nagy bojler?
1 fázison CSAK!!! MAX 5 kW-os inverter lehet. Azaz 5000/230=21,74 >> 25 Amperre bővítés is elég az inverter miatt. (más indokkal lehet több is ésszerű persze)
2.
Könnyen többe is kerülhet az Amper bövítés, mint a 3 fázisú inverter felára. 1 Amper bővítés ára most 3600+áfa=4572 forint és a regszerelő díja 30-50 eFt tipikusan. (plusz egy esetleges szabványosítás anyaga+munkadíja is, ha valami nem okés mérőhelyed van netán)
3. Hátrányosabb is lesz az 1 fázisú inverter használata. - nagyobb betáplálási feszültég emelkedés - vastagabb bekötő vezeték kell - idővel pénzügyi hátrány lehet a kicsi "azonnali helyben fogyasztás" arányból az 1 fázis termelés kontra 3 fázis fogyasztás esetén
4.
Van 3 fázisú inverter már 3 kW-ostól ... kicsiben és 3 fázison a FRONIUS 3,0 3,7 4,5 5,0 6,0 kW-os lehet a SolarEdge 3,0 4,0 5,0 7,0 kW-os lehet
----
Neked a beírt fogyasztás alapján 12x400+500=5300/1150= 4,6 kWp napelem vagy kicsit több kell.
Amihez egy 4-5-(6-7) kW-os inverter kell/ésszerű a későbbi bővítési lehetőség elképzeléstől függően. Ezeknél nem igazán vészes az ár különbség az 1,7-2,3 milliós rendszerárhoz képest.
****
A meglévő 3x16 Amperre magamnak tuti, hogy 3 fázisú invertert raknék.
(ezeknek pl. most ~450 eFt az ára nálunk a drága EURO miatt)
- FRONIUS SYMO 6.0-3-M
vagy, ha szükséges/akarod akkor
- SolarEdge SE5K (esetleg SE7K a csak 50-60 eFt felár okán)
Ezek jól bővítehető, jó minőségű és jövőálló inverterek, tűrhető áron.
Persze a SolarEdge esetén kell még optimalizáló is (~20 eFt/darab) és mimimum 14(13) napelem+optimalizáló kell a rendszerbe. De ez OKÉ, mert a kedvenc 320 Wattosból is a 14x0,32=4,48 kWp még csak és fentebb 4,60 kWp körüli napelemet saccoltam.
Persze, hoyg nem. Mivel az inverter szab határt. Ha a napelemek csúcsteljesítménye kisebb, mint az inverteré, akkor hozzák. Ha nagyobb, akkor nem. Gondolj bele, tegyél 100kWp-t egy 10kWp-s inverterre. Lehet, hoyg éjszaka a csillagfénynél is fog kitermelni, de nem fogja az éves 110 ezer kwh-t hozni.
Erre már nem lesz válasz. Most vagy eltűnik pár napra míg elül a téma vagy jön és bedob valami teljesen más baromságot, hogy azon kattogjon tovább a nép, ne azon, hogy megint okosnak gondolta magát, de nem jött össze.
Akkor 3 fáuisú inverterben gondolkodj, mert az 4800kWh évente, amit egy fázison 16A mellett nem fogsz tudni megtermelni. Vagy azt a fázist felkéred 20A-re.
Olyan megoldás nem lehetséges, hogy a 3 fázist megtartva , az egyiket felbővíteném 32 A-re ( szolgáltatónál) , és arra köttetném az inverter 1 fázisát, a másik 2 fázis maradna 16-16 A?
Kiegészítésként: A halálpontos 0 Azimutot, azaz a déli irányt egy levert, függőleges karóval lehet meghatározni. Amikor a legrövidebb az árnyéka, akkor van dél. Ezt mondjuk nyári telinapos dögmelegben előnyösebb csekkolni, mint a mai fullfelhős télben. :)
Nem, az inverter max 3,6kW-ot tud. A túlnapelemezettség annyit fog jelenteni, hogy csúcsban többet tudna termelni a napelem (akár 5kW-ot is), de az inverter ebből csak 3,6kW-ot használ. Ilyenkor mondják, hogy levág az inverter. Az előnye viszont, hogy jobban el van nyújtva a termelés, gyengébb napsütésben is tud maximumon termelni.
Megkeresed a helyszínt a térképen és odaklikkelsz.
Utána a jobb oldalon az Installed peek értékhez beírni a napelem mennyiséget kW-ban! pl. 16 darab 300 Wattos az 16x0,3=4,8
a System loss értéket 10-re átírni
a Slope értékhez beírni a tető lejtési szögét
az Azimut értékhez, hogy merre néz a tető a Free-standing mezőt Building integrated-re váltani, ha tetőre kerül
Végül >> Visulise results és a baloldalon ott lesz az éves hozam...
Megj: ha 1 kW-ot írsz az installedhez akkor a fajlagos (%-os aránynak is vehető) kWh/kWp termelést adja meg. Azaz megtudod,hogy 1 kWp napelem hány kWh energiát tud termelni egy év alatt ott és úgy majd várhatóan.
A csapvíz nem (rosszul) vezeti az áramot kisfeszültségen. Van FI relé, mert kötelező. Na, innen gondoljuk újra.
Gyerek aki zuhannyal vízzel spricceli a mennyezetet-aljzatokat-dobozokat-bojlert...---->"életszerű". A konyhában meg biztos 10pergig nyomja a bimetallos tűzhelyen a gázcsapot, mert ott azt "találja viccsnek".
Hagyjuk már.
Aki ennyire szabados, "had csinálja a gyerek"---->csempézze fel a fürdőt plafonig, a dobozok előtt "hagyja ki" mágneses kerettel, lazán fugázza ki azt a csempét színben stimmelő szilikonnal (1mp alatt el lehet vágni-ha kell), aztán tűzoltófecskensővel is rá lehet menn a falra, molekula víz nem jut be a falig-dobozig.
beledöglenél ha egyszer elismernél annyit hogy bocsi, elírtam?
Ahelyett hogy másokat minősítesz, laikusozol, gonosz embernek titulálsz, nézd meg ezt:
"A fürdőszobai víz kapcsán arról az IP számjegyéről beszéltem, amelyik a víz elleni védelemre vonatkozik. Tehát két számjegy esetén az első számjegyről."
Ez helyesen:
Az első számjegy a szilárd anyagok, a második a vízzel szembeni védelemre, az esetleges harmadik a szilárdságra vonatkozik. A magasabb szám minden esetben magasabb védelmi szintet jelent, pl. IP55 (dőlt betűvel). A védettségi érték hiányát gyakran X betűvel jelzik. Kiegészítő betűk is lehetségesek. Lehetséges hogy kis képekkel (is) hivatkoznak a védettségre.
A víz alá merítgetés gyakorlatilag inkább a IPx8-nál kezdődik, előtte csak ideiglenesen.
Víz elleni védettség
0: Nincs védelem
1: Függőlegesen cseppenő víz ellen védett (pl. kicsapódó víz)
2: Fröccsenő víz ellen védett (függőlegestől max. 15 fokban)
3: Fröccsenő víz ellen védett (függőlegestől max. 60 fokban)
4: Fröccsenő víz ellen védett minden irányból (nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
5: Kisnyomású vízsugár ellen védett minden irányból (nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
6: Erős vízsugár és vízbe merítés ellen védett (rövid ideig tartó merülés, nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
7: Vízbe merülés ellen védett korlátozott ideig (0,151 m között 30 percig)
8: Víz alatt folyamatosan használható (egyedileg a gyártó által meghatározott értékek szerint, általában 1 és 3 méter közötti mélységben 30 percig)
9K : Magasnyomású víztömeg, 14-16 liter/perc 10-15 cm-ről magas nyomáson.
"Egy fürdőszobában bárhol lehet víz üzemszerűen, pl. mert a gyerekek azzal szórakoznak, hogy a plafonra, meg szanaszét nyomják a vizet a zuhanyrózsából. Ezért vonatkozik rá speckó szabályzás."
Az IP 23-as fürdőszobai lámpák 80-90 százaléka nem élne túl balesetveszély nélkül egy közvetlenül ráspriccelő vízsugarat. Hogyan lehetnek kereskedelmi forgalomban, ha nem szabványosak?
Egy fürdőszobában bárhol lehet víz üzemszerűen, pl. mert a gyerekek azzal szórakoznak, hogy a plafonra, meg szanaszét nyomják a vizet a zuhanyrózsából. Ezért vonatkozik rá speckó szabályzás.
Egyébként ez a villanykapcsolós dolog így marhaság, ki írta?
De a bojlernek arra a részére normális esetben sosem kerül víz.
Azt mondták itt a napokban, hogy attól is meghal az egész családom, ha villanykapcsolót teszek a fürdőbe. Ez meg alapból nagy fémtest, víz van benne, úgyhogy rettegek.
Miért is kellene bármilyen IP-jűnek lennie? Mezei sorkapcsok vannak mindegyikben. Normál üzemi állapotban, amit figyelembe kell venni, ott sosem lesz víz.
a nagyobbik baj hogy a hülyeséghez szorgalom is párosul ez esetben, és osztogatja a tanácsokat éjjel-nappal az összenyomható hőszigeteléstől kezdve mindenről...
"A fürdőszobai víz kapcsán arról az IP számjegyéről beszéltem, amelyik a víz elleni védelemre vonatkozik. Tehát két számjegy esetén az első számjegyről."
Az első számjegy mindig is a szilárd halmazállapotú anyagok elleni védelemről szólt.
Erről ennyit, tehetjük a rack szekrény a polcon router mellé tehát mehet a helyére > /dev/null
Az újabb gépekre már motorvédő kapcsolókat tettek, tehát valószínű elég régi a gép, de attól még lehet jó. Ezeket legalább napi 8 órában nyomták. Hetente egyszer olajozta a karbantartó (ha nem folyt el az olaj), kitisztította, a port lefújatta a gépről.
Megmutatom most hogy állok a szereléssel. (Nem röhögni:))
Szóval van a szekrény a háromfázis benne .Fölötte a régi villanyóra helye .Legfölül a régi bíztosíték tábla. Legalól a kicsi fehér kocka az a varrógép konnektorja.
A legfölsö dobozból lekerülnek a kusmegszakítók a szekrénybe. Viszont a vezetékek nem érnek le ezért oda teszek egy elosztódobozt bele sint azon csatlakozókkal (második kép). A középsö villanyóra helye eltünik a varrógép dugasza is elköltözik a varrógép hátához.
Igaz hogy olasz gép de egy román varrodából van miután eladósodott és eladott mindent. Azt el tudon képzelni hogy ök se ujjonnan vették. Szóval bármi lehet.
Szerintem nem nagyon foglalkoznak túlterhelés-védelemmel, tehetsz bele nyugodtan 4-es vagy 6-os biztosítékot is. Ha zárlat van a biztosíték mindkét esetben megszakít. Ezen az alapon meg felteheted a Siemens-et is.
Azért nem akárhogy nézhet ki falon egy 3 fázisú dugalj a lakásban.
Elég, ha tudsz bele szerezni 2A-es belevaló méretűbiztosítékot.
A siemensen lévő alsó határ elég magas.
Lehet, hogy a motorfék nem emelkedik el rendesen. A Siemenset az olasz kapcsoló helyére is teheted. Nem tudom (persze tudom, de nem ide tartozik) hogy látok, igaz csak nagyon halványan a kapcsolón 0,7A alsó határt?
Ez egy varrógép motor adat táblája.(nem a te típusod). Látható hogy csillagba kell kötni és az árama 1.2A. Ehhez olyan motorvédő járna ami állító tárcsáján ez az érték a két határ érték között van. Pl: GV2 ME06
Akkor csak kapcsoló ,köszi hogy megnézted! Én nem ismertem.
Vagy leszereled és felszerelsz helyette egy arra alkalmas tokozatba helyezett motorvédőt,ami a védelem mellett a ki-be kapcsoló szerepét is betölti. Ha szükséges a kikapcsolt állapotot lelakatolhatod illetéktelenek (unokák) ellen.
Vagy marad így kapcsolónak,és a motorvédő az elosztóba ami vezetékvédelemnek is jó.
Viszont a motorvédő értéke szerintem nagy lesz. Talán 400W os lehet a motor, de meg kell nézni az adat táblát a motoron és ahhoz kell megfelelő tartományú motorvédőt venni.
Igen kipróbáltam. A varrógép szépen müködik egyenletesen ölt meg a kuplungja is rendben van. Viszont a motorból hallok valami súrlódó hangot .Nem teljesen csapágyhang hanem mintha valami súrolná a forgórészt.
Attól még lehet csapágy vagy valami a kuplungjában. Jövö héten szétszedem.
Szerinted a gyári kapcsolója elégséges? A siemens et a varrógépen nincs hova tegyem.
Az a baj, hogy a leghülyébbek ráadásul csak írnak de nem olvasnak, pedig ha elolvasták volna a 611-es hozzászólásomat, akkor talán nem bizonyosodott volna be újra, hogy mennyire hülyék...
Tudtam, hogy ezt fogod találni, nem is én kértem, hogy fényképezd le.
Raktak bele rendesen betétet, nem kócolt vele a szakember.
Próbáltad? Egyáltalán működik a gép?
A Siemens beállítási tartománya biztosan megfelel. Már nem emlékszem mekkora áramot vesz fel egy ilyen gép, de talán meg lehet látni a gépen valahol az adatokat. Szerintem a gép Dürkopp.
A Siemens is billenő kapcsoló és a biztosíték látja el a motor védelmét. Csak modernebb.
Ennek a kapcsolónak a gépen van a helye, nem elosztódbozban valahol távol.
Levettem elölapot. Egy porcelán alapon van egy három pólusú billenö kapcsoló. Mindhárom pólus alatt egy 15 amperes porcelán házú olvadóbíztosíték. Az egyikben egy dugasz szárával van helyettesítve.
"Ha IPx6-rol beszelsz, azt nem szabad viz ala meriteni"
A fürdőszobai víz kapcsán arról az IP számjegyéről beszéltem, amelyik a víz elleni védelemre vonatkozik. Tehát két számjegy esetén az első számjegyről.
Holnap délelött leveszem a kapcsoló burkolatát s lefotózom . Én igaz nem láttam semmit minek hörelé formája lenne. Amúgy meg kell nézzem a kék vezeték hová megy. Az nem is kéne hogy ott legyen.
Rakd csak oda! Az unokát nem a konnektor fogja érdekelni hanem a varrógép kapcsolója,majd annak pedáljai...... ha ott tartózkodik kapcsold le. A "made in italy" kapcsoló dobozban is lehet van hőkioldó ,csak nem vetted le a fedelét nekünk hogy megállapítsuk.
Ne csak a fázishiánytól védi (ha jól van beállítva a motorvédő), hanem a gép megszorulása esetén. Feltekeredett cérnátol, rossz minőségű olaj (beszáradt olaj) miatt megragadt tengelytől,...stb-től.
Én most erre a siemens cuccra gondoltam. Rá tudom tenni az elosztószekrény sínjére . Mikor a varrógép üzemen kivül van onnan a konnektort is feszültségmentesíteni lehetne.
Ha majd az unoka akkora lesz hogy kezdik érdekelni a konnektorok.
Szerintem sincs . Beszéltem egy varrógépjavító szakival. Ö mondta hogy ha kimarad egy fázis màs lesz a hangja a motornak. Ilyenkor ki kell kapcsolni és nem indul újra. Amíg nincs mindhárom fázis pozicióba.
Ebböl azt szürtem le hogy mégis beépítem a motorvédö relét vagy kapcsolót. Bárhogy is hívják.
Ha annyira kicsi a fürdőszobád, hogy még a mennyezet közelében sem fér el mondjuk egy EDFK 4/1-es doboz a FI relének :) akkor van ennek a doboznak falba süllyeszthető változata is. De léteznek 4-esnél magasabb IP védettségű sínes dobozok is, akár olyan is, ami még víz alá is szabad meríteni (IP 6 és felette).
"Minden új bekötésen le kell halászni amit lehet , vagy hibát találni,"
Nagyon sokat (bizonyos esetekben akár forint-százezreket) számíthat, hogy a ház részéről kivel találják szemben magukat: megvezethető laikussal vagy magabiztos profival. És sajnos a gyengébb szaktudású villanyszerelők is a "megvezethető" kategóriába tartoznak.
Nos, nem kell, mert van. Annak idején - ezt már írtam korábban - a szülői házból kapta ez a ház az áramot, három fázison, öt vezetéken. Ezek lett felhúzva a padlásra és erre lettek rákötve a mért fővezetékek. Tehát odáig van két 6-os vezetékem.
Az jutot eszembe, ha a kerítés mellé teszi a dobozt, akkor onnan kellene behúzni a bojlerhez egy drótot a vezérelt miatt. Akkor az megint a szarnak egy pofon.
Nem viszel te semmilyen földet a bojlerhez. Védővezetőnek hívják azt és az elosztódobozból húzod a fázissal, nullával párhuzamosan, megszakításmentesen.
Egyébként én vagyok a hülye. A padláson van legalább három darab, ezeréves, nyitott tetejű, plombálatlan, ragasztószalaggal gányolt vezetékezésű, ÉLŐ méretlen kötődoboz. Igen? Nincs több kérdésem a témában.
Na ez a másik biztos dolog: a fürdőben nem lesz doboz. Semmilyen, sehol.
Mellesleg vezérelt áramnál ha egyetlen fázisról jön a normállal együtt, akkor is külön kellene vezetni a földet is? Ezt most hallom először. Verjek bele le neki mindjárt egy külön földelőszondát is, nem?
"Plusz egy másik doboz a vezéreltnek és akkor senki sem ugathat bele, hogy miért van a vezéreltről ketyegő bojler ÁVK-ja (köre) a normál főelosztóban?"
Pont tegnap volt itt szó arról, hogy a VEZÉRELT villanyórából kilépő vezeték (ha csak egy valamit táplál) nem minősül fővezetéknek, tehát nem muszáj, hogy 10-es keresztmetszetű legyen, tehát annál nem kell külön drága dobozzal trükközni.
Tehát valószínűleg teljesen szabványos ez a megoldás:
- a vezérelt villanyórádból kijön egy pl 3x4mm2-es kábel (a kábel óra felőli végét értelemszerűen a reg. szerelő köti be)
- a kábel elmegy egyből a bojlerig
- közvetlenül a bojler előtt (pontosabban mellett :) megszakítod egy FI relével.
Volt nyomógombos is, ha jól emlékszem 40 év távlatából, de azok a nagyobb gépek,gombozó, gomblyukazó, stb. Én is " operáltam" már ki tűt a kislány körméből, csak nézett a nagy szemeivel amikor odaszegezte magát a varrógéphez.
Lehet, hogy mindenkinek megvan ez a link, de hátha nem csak nekem hasznos. Nagyon jól strukturált formában tartalmazza azt, amihez a szabvány átrágása kellene.
Fi relé volt, és bimetálos védelem a kapcsolóknál. A 2. kérdésedre: Volt egy villanyszerelő, és egy varrógép műszerész. 2 szalag kb 150 varrónő. Főleg az átállásoknál voltak bajok.
Tényleg ne reklámozd. Képzeld el, visszamegy az áramvonalas nénid leveti az álruháját lehajol, belenéz a szekrénybe, te meg azon izgulsz nehogy észrevegye milyen nagy van neked ott, mert helyben kiszedi a helyéről. De észreveszi a szemüvege mögött... rádnéz belenyúl a szekrényedbe kiszedi puszta kézzel és attól a pillanattól .aszhatod. A kamerát se tudod bekapcsolni.
Volt aki,ill most már én is. A varrógép motorja terhelés mentesen indul.A pedált nem kis erővel kell nyomni hogy a nyomatékot átvigye a gépre. Nyomógomb kell a fűrészgépre,köszörűre,hidraulikus rönkhasító,stb.....
Nem feltétlenül szükséges a kompresszorra,nyomáskapcsolóval ellátott víz szivattyúra,stb.....
A tűtörésből inkább az ujjak végei sérülnek, de ez üzem közbeni baleset.
Ha tűcsere közben a gépet nem kapcsolja le a kapcsolóval,(feltételezhetően képzett, munkavédelmi oktatáson átesett személy ül a gép előtt) az a dolgozó felelőssége,mindegy hogy áramkimaradás volt-e,vagy sem.
Ukrajnában még az óra elé is bekötik némi kenőpénzért, de miért lenne ez a követendő példa????
Főleg miért kell ezt itt reklámozni?
Amúgy Magyarországon elég keményen ellenőrzik a kismegszakítókat mert pár 10 éve nagy biznisz volt preparált kisnegszakítót feltenni az óra elé. 10-es házban 16-os bél volt, DÉMÁSZ lógóval.
Azóta mindenki mindenkit ellenőriz, legkésőbb a szokásos óracserekor kiderül és visszamenőleg megbasznak.
Ki kell fizetni a hálózatfejlesztési díjat és kész, ha van pénz áramra akkor arra is lehet igazán.
Visszakerestem, hogy ne kelljen fáradnod. Nem "kényszerítettem" a kérdezőt keresésre, hanem egyértelműen leírtam, hogy kétszeres hosszal kell számolni.
Valami olyanra emlékszem, hogy a feszültségesés számításánál valamilyen módon én szóltam, hogy kétszeres hosszal kell számolni. Lehet, hogy ezt így nem írtam le, de azt biztosan, hogy nem jó a képlet, amit beírt a feszültségesés számítására. Gondoltam, nézzen utána saját maga, hogy megjegyezze.
Jut eszembe, a 0,75 feszültségesés méretezési szorzószám az nem úgy van, ahogy itt sikerült. Azt akkor, és csak akkor alkalmazzák, amikor az úgynevezett mértékadó feszültségesést számolják kiindulásként. Az meg egy szálnak a feszültségesése. Így egyfázisú rendszernél a (teljes) feszültségesés a mértékadó feszültségesés kétszerese, ahol a mértékadó az valóban egy szál feszültségesése. Aszimmetrikus háromfázisú rendszernél meg a mértékadó kétszerese az nem az egy szálénak a kétszerese lesz tehát (mivel szoroztuk a háromnegyedére), hanem a másfélszerese, amivel az van figyelembe véve, hogy általában a nullavezetőn csak folyik más fázisból áram, ami csökkenti az eredőt.
Hát, én olyan varrodai pedálokat láttam, amiket blokkolni lehetett.
- a mérőből kijövő vezetéket kicseréled mondjuk arasznyi hosszan 10-esre :-) - raksz oda egy (6-ohoz passzoló) kismegaszakítót/FI relét egy dobozba >> eddig tart a mért FŐvezeték !
- utána marad a meglévő 6-os, senkinek semmi köze már hozzá, csak tud mit bír el ténylegesen
Én nem engedtem hogy járó motornál tűt cseréljenek, de amúgy is inkább kicseréltem magam mert sokszor abban nem volt köszönet ha ők cserélték.Vagy nem tolták fel ütközésig, vagy fonákul tették bele, s akkor nekem gyűlt meg a bajom vele.
Igen, ez lesz. Plusz egy másik doboz a vezéreltnek és akkor senki sem ugathat bele, hogy miért van a vezéreltről ketyegő bojler ÁVK-ja (köre) a normál főelosztóban?
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem is ez cseszett fel igazán, hanem az, hogy ezért a szerelésért 80ezret kellene leszurkolni. Plusz anyag. És még vésni sem kell, mert a falra van szerelve a doboz, csak 5 cm hőszigetelésbe süllyesztve.
Viszont ha jó tudom, az alsó hang 30ezer, mert kb. ennyiért állítják ki a papírt a szerződöttek "műszaki felülvizsgálat" címén akkor is, ha csak a már ott lévő vezetékeket kell bevinni a plombált óraszekrénybe. De erre már azt mondom, hogy egye-fene. De a 80-at sokallom.
Ki említette? Nem elképzelhető, hogy tűcserével szórakozik mama, szeme 10 centire a szerkezettől, az elindul, eltöri a tűt, oda egy látószerv a párosból?
Ez a kis "felesleges" tokozott még jól jöhet több esetben is: pl túlfeszültség védő elhelyezése, fűnyíró dugalj, kapunyitó és udvari világítás kaphatja innen is az energiát, de ha a házban lévő elosztóban kezd túl nagy lenni a tolongás, akkor ide száműzheted pl a FI relét is onnan.
Léteznek ezen fajta villanóra dobozhoz pontosan illeszkedő kis méretű dobozok. Veszek egyet, kivésed a helyét az óradoboz fölött (ha a betáp alul jön be), a kis dobozba belerax egy sínre 3 db fővezetéki sorkapcsot (ha ott lesz z EPH bontás, akkor négyet) és amikor jön a reg. szerelő, akkor megmutatod neki a dobozt, hogy ez itt a főelosztó, itt a gipsz, tegyük be a lyukba és fűzzük be a vezetékeket, alulról az órából kijövő új 10-es vezetékeket, felülről a régi 6-os kábelt. Egy szót sem fog szólni szerintem.
A reg. szerelőnek jogában áll ragaszkodni ahhoz, hogy az órától egészen a főelosztóig 10-es vezetékek menjenek.
Te pedig ragaszkodhatsz ahhoz, hogy ennél a háznál a "főelosztó" az a doboz közvetlenül a villanyóra mellett, amit most tettél oda.
Mivel a reg szerelőnek semmi köze a főelosztó UTÁNI vezetékezéshez (az már a villanyszerelő felelőssége), ezért nem fogja érdekelni, hogy a főelosztóból milyen vastag vezetékek mennek tovább.
"ha új földkábel, akkor térkövet kellene felszedni két helyen, betont törni, mellesleg valószínűleg a vízaknát is"
Közvetlenül a villanyóra után elhelyezel egy kis dobozt (vagy tokozatot) pár csokival és kinevezed főelosztónak. Ettől kezdve az órából kijövő fővezetéknek csak eddig a dobozig kell 10-esnek lennie, a főelosztóból továbbmenő vezeték már nem minőül fővezetéknek, maradhat a földben a régi 6-os kábeled.
"Mert forgógépnél, gátolni kell az akaratlan visszaindulást"
...... ,ott ahol az újraindulás balesetet okozhat. Mint említették a varrógép újraindulása nem balesetveszélyes. A kapcsoló alatt feltételezhető hogy van hőkioldó.(már ha üzemképes.)
Nem, nem jó a meglévő 6-os az órától (csak szerződött villanyszerelő szerint, mindenki más nem érti, mi a probléma), ez az egész rohadt hülyeség alapja.
Hát, egy doboz a kerítés mellé az óráknak, ahová bejön a 10-es kanóc. A dobozból meg a meglévő 6-oson már befér a villany...és akkor csak a kerítés mellett kell kiásnod a földből. Lehet, jobban járnál egy gázbojlerrel :)
Nem egybe számolják (normál+vezérelt) a 32A-t, ezt honnan veszed?
De ha félreértés lenne: nem a méretlen oldallal van a gond, földkábelen kapjuk a ház előtti trafóról, akár 3x100A-t is gond nélkül tudnának adni, ha eleget fizetnék.
És mikor határozták meg ezt? Mert 2014-ben még csak a feszültségesést kellett figyelembevenni. Bár most nézem az ELMŰ oldalán a műszaki dokumentációt (B_0345_4), már máshogyan néz ki.
Hajlanék arra, hogy kicseréljem az egész mért fővezetéket 10-esre, csakhogy a fele földben és házfalban fut. Nem vagyok benne biztos, hogy bele tudom húzni a csőbe az új 10-es vezetékeket. Őszintén szólva abban sem, hogy a régit egyáltalán ki lehet húzni.
Szóval ha új földkábel, akkor térkövet kellene felszedni két helyen, betont törni, mellesleg valószínűleg a vízaknát is, tavaly elkészült hőszigetelést, vakolatot megbontani. Ha pedig az órától akarom végig, akkor a teljes autóbehajtót, ami több lakással közös, fel kellene törni. Kizárt dolog, előbb fogok áramot lopni a bejövő méretlen földkábelről és bekaphatják.
Aránytalan a munkaigénye. Az dühít a legjobban, hogy a lejjebb említett megoldás (külön doboz az óra mellé) állítólag biztosan elfogadható, de ez józan paraszti ésszel milyen már? Csak ront a helyzeten, mivel plusz kötés (megszakító) kell, aztán ugyanúgy 6-os vezetéken megy a házig.
Az MSZ 447:2009 alapján határozták meg az ASZF tartalmát a szabvány minimum 10 mm2 CU sodrott vezetéket ír elő. A 6 os a B tartifánál (vezérelt, éjszakai) engedi meg mert a vezérlő nagyobbat nem tud fogadni. 25A-ig elfogadják a 6 os vezetéket meglévő szerelésnél ha minden más feltétel is teljesül, pld a B tarifa külön fázisra kerül.
"Amennyiben e szekrényben a mindennapszaki (nappali) mérés sem haladja meg a 32 Amper fázisértéket, akkor a 6 mm2 keresztmetszetű vezeték alkalmazása ott is elfogadható,
Gondolom nem tervezel 32A fölé, és a nappali és az éjszakai sem fogja ezt meghaladni együttesen.
Olvastam már olyat, hogy azért kell, mert a szerelő lekapcsolja a normál betápot, aztán megb****a az áram, mert a vezérelt-ről még van áram ugyanabban a szekrényben.
Tessék már nekem megmondani, hogy amennyiben fel van iratozva, rikítóan, meg minden, akkor az említett szerelő esetleg idióta? Debil? Fogyatékos? Hülye? Vagy csak leszarja? És ezért szívatják a normális embereket?
A nem normálisaknak lehet. Nekik mindent szabad. Áramot lopni, mások házát leégetni, ordítozni, fenyegetőzni, aztán rájuk is hagyják. Fasza ország.
Mondjuk ez EON, ugye, nekem meg az ELMŰ nevű k***ával kell henteregnem.
"Amennyiben e szekrényben a mindennapszaki (nappali) mérés sem haladja meg a 32 Amper fázisértéket, akkor a 6 mm2 keresztmetszetű vezeték alkalmazása ott is elfogadható, feltéve hogy azt más körülmény nem teszi szükségessé. De ha csak önmagában nappali mérés van, akkor annak főáramköri vezetékezése 10 vagy 16 mm2 keresztmetszetű legyen."
Most csak nappali van, de lesz vezérelt is, akkor miért kell nekem a 10-es vezeték? Mert ezt mondta az, aki 6-ossal csinálta 2014-ben...
Ez a szaki meg azt írja, hogy a vezérelt mérőbe meg nem fér be a 10-es drót. Ha jól sejtem, akkor erre utal a másik cikkben is, hogy csak speciális formára nyomott érvéghüvelyt fogadnak el. Vagy 6-os drótot.
Hát, nézd, ebben az országban a villamos szakmát a hitek és tévhitek vezérlik. Elég ezt a topikot nézni. :D Nincs két, egyformára vasalt gondolkodású regisztrált szerelő vagy szolgáltatós, vagy alvállalkozója. Az biztos, hogy ha szakember vagy, akkor tudhatod, hogy a különféle rendszereket elkülönítve kell szerelni, nehogy egyik valamije a másik valamijével összeköttetésbe kerüljön. Nekem elég lenne ehhez egy elosztótáblánál a kismegszakítók alá ragasztott kétféle, rikító színű csík, persze úgy, hogy bent is két részre van osztva távolságokkal, máshonnan jövő csővel, egyik rendszer vezetékei még egy burkolattal ellátva, ésígytovább (konkrétum nincs leírva, csak az elkülönítve jellemző olvasható). Hogy ezt szolgáltatósok csak úgy hajlandók értelmezni, hogy külön tábla legyen, azt teljes mértékben megértem, mert eleget hallgattam már rémtörténeteket szakemberek tetteiről (szolgáltatósok a berendezőkről, berendezők a szolgáltatósokról tudnak évekig mesélni). Én, ha helyi szokásokat közöltek velem, agonizálás helyett elővettem a vésőt, oszt kiegészítettem a szerelést.
Mintha a fővezeték keresztmetszetét, hogy hatos vagy tízes, már megbeszéltük volna. És mintha pont én lettem volna, aki egy érvényes szabályzatból idézte? Megadva a szabályzat számát, nevét? És akkor erre jön valaki szemben a kocsmában, és az ellenkezőjét mondja, és akkor itt állsz elbizonytalanodva? Részemről köszi. :D
Nem, nem ezt kérdéztem, hanem azt, hogy akkor mi van. Mert szeretném végre azt a k***a vezérelt áramot megcsinálni, de egy rohadt épkézláb, de főleg egyértelmű választ nem kapok sehol.
Most ugye 6-os vezetéken megy a normál. De valaki szerint az úgy már nem jó (2014-ben jó volt), tízes kell mért fővezetéknek,5 centire is, le van szarva minden más. Tehát azt is meg kéne csinálni, mielőtt a tetves szolgáltató hajlandó berakni a vezérelt mérőt. Ja, meg ahhoz is 10-es vezeték kell. MINEK?? Meg nem mehet a lakás normál főelosztójába, másik doboz kell neki.
Mások szerint meg most így jó ahogy van, de ők nem szerződöttek. Mondtak cifrábbat is. Én is, ami azt illet most már.
Szóval keresek egy ELMŰ-vel szerződött villanyszerelőt, aki nem akar hülyének nézni és a harmadik felsőkategóriás autóját velem kifizettetni.
Most az a kérdésed van, hogy ha egy másik rendszer elosztójába belerakott készüléken át viszed a vezérelt áramkörét, akkor fővezeték lesz? Ez kb olyan, mintha azt gondolnám, hogy ha az autóm mellé áll egy másik jármű az utcán, akkor az is az enyém lesz, már bocs.
Tudtommal fővezeték az, ami az utcától a villanyóra utáni első vezeték megszakítási pontig (= a főelosztóig) tart. A főelosztó helyét és kialakításának jellegét gyakorlatilag a villanyszerelő határozhatja meg. Egy főelosztónak tudtommal nincsenek minimálisan kötelező elemei, a főelosztóban nem kötelező sem kismegszakító, sem kapcsoló, de még bármiféle tényleges elosztásnak sem muszáj lennie, tehát ez a pont akkor is "elosztó" a szabvány értelmezésében, ha valójában nem oszt el semmit . Tehát szélsőséges esetben teljesen szabványos főelosztó lehet egy, a villanyóra után tíz centivel a vezetékekbe beiktatott egyszerű csoki is. Ebben az esetben a szabványban említett fővezeték (mért szakasza) mindössze 10 centi hosszúságú, akkor is, ha maga a lakás (és a benne lévő al-elosztó) további 100 méterre van onnan, a főelosztótól továbbmenő szakasz már NEM fővezeték.
- a 2019 előtti szabványok erre hivatkozva még tárgyalták, miszerint nem kell túláramvédelem (mert a mérő előtti kismegszakító jó erre), de kell leválasztó kapcsoló
- a 2019-es szabvány szerint meg csak túlterhelésvédelem nem kell, de zárlatvédelem és érintésvédelmi kikapcsoló szerv kell, viszont leválasztó kapcsoló nem kell, mert azt a mérő előtti kismegszakító helyettesíti.
Az, hogy keresztmetszet annyi elég, amennyi elég, az változatlan.
Miután a mért fővezeték a felhasználói elosztóba megy, és keresztmetszeti megkötés van, az egy készülékhez nem kell elosztó, és akkora keresztmetszet elég, amekkora elég.
A szabvány számos pontban hivatkozik arra, hogy miket kell figyelembe venni a FŐvezetékek kapcsán (PEN bontás lehetséges helyei, feszültségesésre méretezés számolási pontja, stb). Ezek a szabályok nem vonatkoznak a NEM fővezetékekre (alvezeték :)
Tehát ez a mondat szerintem arról szól, hogy pl a villanyóra és a bojler/hőszivattyú/villanykazán közötti vezetéket nem kell (nem szabad) fővezetéknek tekinteni. Tehát például nem szabad a bojlernél a PEN-t szétválasztani (ha fővezeték lenne, akkor akár ott is lehetne) vagy pl a feszültségesésre méretezés számolásakor a villanyóra és a bojler közötti vezetékszakaszt nem kötelező figyelembe venni.
Ennél érdekesebb kérdés az szerintem, hogy társasház esetén vajon miért nem szabad PEN-t elvinni egészen a lakásokig: "Összekötő berendezésnél, új létesítésnél, vagy felújításnál a felszálló fővezetékben PEN-vezetőt nem szabad alkalmazni, azaz ötvezetékes kialakítás kötelező!"
Mert ugye létezhet pl hosszan elnyúló földszintes társasház is, ahol a lakások egymás MELLETT vannak, sőt nagy területen több különálló épületből álló társasház is, ahol öteres kábelezés helyett sokkal okosabb megoldás lenne PEN-t vinni mindenhova.
Mért fővezetékek: mért felhasználói hálózat része, a fogyasztásmérő berendezést köti össze a felhasználói mért főelosztóval. A fogyasztásmérő berendezéstől induló és csak egyetlen felhasználói berendezést tápláló vezeték (pl. hőtárolós vízmelegítő) nem minősül mért fővezetéknek.
Ez a mondat az MSZ 447:2009 szabványban szerepel, amire az ELMŰ hatályos Elosztói Szabályzata hivatkozik abban az esetben, ha a felhasználó alakítja ki pl. a vezetékezést.
Szóval mi van, ha én a leendő vezérelt órától közvetlenül jövő vezetékpárt csak egy megszakítóval kombinált ÁVK-t közbeiktatva egy fent említett vízmelegítőre kötök? Akkor mi a retek szerepel a Csatlakozó műszaki dokumentációban?
A 10mA az 10mA, szárazon is úgy ráz mint nedvesen. Az amper az két összetevő hatása, a feszültségé és az ellenállásé. Ugyanaz a feszültség nedvesen nagyobb áramot hoz létre, mint száraz kézzel.
Át szeretném vezetékezni a rendszert. Olyan kérdésem lenne, hogy a konnektorokhoz a fázis-nulla 2,5 mm2 kábel lesz, a védőföld lehet 1,5 mm2-es? Elvileg nagy áram nem folyhat rajta sokáig, mert az életvédelmi relé akkor levált.
A felvett wattokhoz képest röhejesen gyenge a Dyson levegő szállítási hatásfoka. Persze fújja a levegőt rendesen, de ehhez sokkal többet fogyaszt, mint az ugyanannyi levegőt mozgató hagyományos ventilátorok. A ravaszul megfogalmazott reklámszöveg ügyesen megvezeti a laikusokat ;)
Olyan ez, mint amikor pl elektromos fűtőpaneleket olyan dumával reklámoznak, hogy a balek olvasás közben azt higgye, hogy az ő termékének 140 százalékos a hatásfoka :)
Ha valaki látványos Bernoulli elvű venilátort szeretne barkácsolni, annak nem muszáj gyűrű kialakításával vesződni, a levegő kijöhet akár egy egyenes rúd oldalán is, ugyanúgy magával fogja ragadni a környező levegőt, mint gyűrűből kilépve. A levegőt pedig nyomhatja a csőbe egy porszívó motor vagy egy ilyen olcsó kínai ketyere is.
De csodára ne számítson senki, bármelyik 5000 forintos asztali ventilátor hülyére veri ezeket watt/légszállításban, csak hát az nem olyan dizájnos :)
Inkább úgy fogalmaznék, hogy a szerkezet talpában dolgozó turbina (nem ventilátor) valószínűleg 20-30 eres fordulaton dolgozik, ezáltal annyira magas frekvencián visít (sacc: 4 kHz körül), amely frekvenciát már viszonylag könnyű csillapítani, EZÉRT dolgozik viszonylag csendben a Dyson.
Viszont ekkora fordulatszám miatt kíváncsi lennék a várható élettartamára (üzemóra szám)
Ma jött egy szép csaj, az ENEL töl egy ajánlattal , miszerint kössek velük szerzödést és kevesebb villanyszámlát fogok fizetni. Megigértem hogy átgnondolom a dolgot.
Attól tartok beetetnek azán feljebb emelik az árakat mint az állami (electrica) vállalat.
Szerencsére ilyet nem írt. Nem hülyék, hanem költséghatékonyak. Egyszerűbb, olcsóbb a hagyományos módon előállítani ilyen terméket. És ők sem hülyék, mert tömegek veszik ezeket a Dyson vásárlóihoz mérten.
Analógia: azért, mert a BMW gyárt i8-at, még nem lesz hülye a Suzuki, amiért remek kisautókat gyárt, faék elektronikával. A Canon sem hülye, amiért APS-C lapkákat készít a maguk kínosan szar dinamikájával, egy Hasselblad hátlaphoz képest.
A levédett márkanév, meg a rengeteg reklámköltség :)
Maga a működési alapelv igen régi, számos szerkezetnél használták már: a nagy sebességű légáram alacsony légnyomású, ezért a környezetéből is levegőt "ragad magával", szerencsés esetben sokkal több levegőt, mint amennyt maga a légáram tartalmaz. Tehát a Dyson gyűrű alakban fújja a levegőt, ehhez a légáramhoz hozzácsapódik a körülötte lévő levegő egy része, plusz a gyűrű közepén át áramló levegő, ezáltal az össz légmenyiség sokszorosa annak, ami valójában a gyűrűből lett kifújva.
A jelenség Bernoulli egyik törvényével magyarázható, a Dyson ventilátor működésének a Coanda effektushoz csak igen csekély köze van, a trükk működne Coanda úr közreműködése nélkül is.
A "kevés levegővel sok levegőt" trükköt az egyszerű ventilátorok is alkalmazzák, csak valamivel kisebb hatásfokkal.
Itt van egy rajz meg egy videó, amin a Dyson ventilátor működési alapelve megfigyelhető.
mit gondolsz jó lehet?
