Régebbi szerelés, ezért a méretlen főelosztóban NINCS PEN szétválasztás, a felszállóvezeték is PEN + fázis, tehát a lakásokig jön a TN-C, majd a fogyasztásmérő UTÁN van csak szétválasztva PE+N-re.
A társasházban ugye 6 évente kell éritntésvédelmi vizsgálatot végeztetni.
Ha ezt csak a főelosztóig végzik, akkor odáig (az elosztósínig) ugyan rendben lesz a védővezeték és a nullavezeték - de ha bármilyen okból eltörik/szakad a felszálló PEN, akkor az adott lakásban fázis lesz, nulla és védővezető nem. 50 lakásról beszélünk.
Az elosztódobozban nem lakásonként van olvadóbiztosító, hanem csoportonként (63 Amper).
Ha van kiépített EPH vezető, az annyival rosszabb, hogy gyakorlatilag a gázcsövön, illetve (ha a szomszédnak is van EPH rendszere), az áramkör a lakáselosztó N-sín/PEN-bontó/ EPH/gázcső/vízcső/ szomszéd PEN vezetéken keresztül záródik - márpedig annak az EPH-nak pont az lenne a célja, hogy a saját PE vezetőmön zárja adott esetben a hibaáramot.
Az ÁVK (nekem egyébként van) működne is. A kismegszakítók valószínűleg már nem, illetve nem üzemszerűen, hiszen a hurokellenállás bármennyi lehet.
A kérdés: ilyen hálózat esetén jogos-e az a következtetésem, hogy a társasházi érintésvédelmi felülvizsgálatnál a lakásokban lévő PEN-bontó ponton is kellene mérni hurokellenállást, minthogy a PEN vezetők a falban vannak, amúgy alumíniumból.
A kérdés, hogy a nulla potenciálja a földhöz képest mennyire emelkedhet meg. Amennyiben ez kézben tartható, PEN földelése az elosztóhálózaton, szétválasztási pontban....stb. Azt gondolom a TN-C-nél a minimum keresztmetszetek pont emiatt lettek szigorúan meghatározva....akkor nem hiszem, hogy gondot okozna.
Semmivel nincs távolabb, ugyanúgy az épület alatti Föld felület játszik. Mivel KÖTELEZŐ a PEN vezetőt SZÁMOTTEVŐ helyi földeléssel megtámasztani.
Innetől tökmindegy, hogy a PEN vezető hozza a földet FÉMESEN a lakásig vagy egy másik fémes vezető. Pláne, hogy az ÖSSZES vezetőt ami a "föld"-et vezet úgyis EGYETLEN KÖZÖS FÉMES hálózatba KELL foglalni.
2. VASTAG FÉMES kapcsolat van végig! Az utolsó PEN pontig és onnan a ház földelő berendezéséig.
Így max a fémes kör hurok ellenállása játszana, Ami vehető közel nullának egy panelházban az adott max néhány tíz méteren.
3. Zárlat esetén mint írtad a FI relé azonnal működik >> utána nem tud rázni semmi.
Pont ez a szép a FI relés TN-S szakaszban, hogy "földelés" hiányában is véd elég sok helyzetben a gyors+automatikus áramtalanítással! Ami után már nyilván nincs tovább áramütés veszély a FI relé hatókörében.
Szerintem ha egy tetszőleges nulla vezetőre teszel egy fi relét, és még előtte leágazol védőföldnek, akkor relé működni fog, de mivel a valódi földelés távol van és eléggé bizonytalan, valójában a nulla kerül a készülékek fém házára, és esetleg rázni fognak.
addig amíg nem kap a PE sín egy földelést, csak TN-C marad
1. Megkapta MÉG a lakáson kívül! kötelezően valahol a ház aljánál. Onnan pedig PEN vezeték hozza a "föld"-et a lakásig.
2. A szétválasztás utáni TN-S szakasz élet- és testzárlat védelmi működéséhez nem szükséges a TN-S részen lévő "földelés". Ahhoz elég csak a P (protection=védelem) célra kiépített VEZETÉK funkció, mivel az alapján működik.
Az ok hogy összevisszaság van a fejekben de mit mond a szabvány?
Egy panellakás hálózata milyen rendszerűnek minősül?
A panel ugye társasház.. TN-S rendszernél a trafó csillagpontjától jön a PE és N, úgy is megy be a lakásba. Tehát nem az.
TN-C-S rendszernél a trafótól PEN indul, majd a társasház főelosztójában kerül szétválasztásra N-re és PE-re, és szintén külön megy be a lakásba. Tizes toronypanelnél, négyeres felszállóval, hát ez sem igaz.
Marad a TN-C. Sajnos. Igaz ott van az NEFH, ami a felszálló méretlen PEN-t összeköti a felszálló vízcsövekkel, így valami egyenpotenciál is lesz a fürdőszobában.
A lakáson belőli önkényes szétválasztás, addig amíg nem kap a PE sín egy földelést, csak TN-C marad. A többi a hozzá nem értésből adódó illúzió csak.
A gond az, ha táp is kell mellé, dobozolni, szabályosan, mert nem otthon hobbira kell.
Ilyenkor ha elkezdek minden elemet kikeresgélni, drágább lesz. Ezért kerestem első sorban az "okosrelék" közt, hátha valami kapcsolásban össze lehet hozni, de nem.
Egy rievtech 25+áfa
ha kell nyák, nyákterv, maratás, (vagy gyártatás) + dobozt találni amibe passzol, netán kalapsínesbe beletervezni, meg táp mellé, meg amire nem is gondolunk elsőre, nem jön ki az ár.
Egyedül a helyhasználat fáj, fele akkora helyen is jó lett volna mint a rievtech.
Pont az jutott eszembe hogy meg lehetne még bonyolítani rasberry Pi-vel is:-)
Amúgy nem tudom mi a keret rá, de ezek tipikusan azok a dolgok amiket tök egyszerűen egy kikapuzott célkütyüvel meg lehetne valósítani, egy kis sínes dobozban pofásan beleszerelve.
Sok ilyet csináltam régen, a mai napig működnek.
A gond inkább találni olyat aki megcsinálja, és persze legtöbbször a pénzügyi keret...
Nézd, annyira engem nem dobál ez a téma hogy barchobázzak ez ügyben vasárnap este, annyira meg pláne nem hogy megnyissam a szabványkönyvtárat.
Csak jeleztem hogy szerintem a NixCo féle házon belül önkényesen felvett "innentől ez TN-S rendszer" szerintem nem állja meg a helyét, és erős belemagyarázás, aztán ha a szakterületednek érzed egy mondatban tudod cáfolni vagy megerősíteni az állítását.
Mentségére szolgáljon, hogy e látszólag egyszerű témában nagy összevisszaság van a fejekben, még az érintésvédelmi felülvizsgálók tankönyve is keveri a... trutyót. Amikor ezt a fogalmat bevezették, akkor annak a szabványnak a szerkesztőinek fejében még világos volt a dolog, ez olvasható:
Hazai nullázott hálózataink túlnyomó része a felosztás szerint TN-C-S rendszernek minősülne.
Ami egyébként az alany azon kérdését illeti, hogy mi köze van neki a külvilághoz, hát arra roppant egyszerű a válasz: a hiba áramköre az a transzformátorig tart. :D
Fogalmazzunk nyersebben, a villanyszerelő kvalitásaira nézve, mivel konyhában és fürdőszobában meg már elég régóta (mikortól feltalálták a a hűtőszekrényt?) kötelező (fürdőszobában csak az automata mosógépek eljövetele óta).
Egy darab dugaszolóaljzat védőföldesítésével az a kis prücök van, hogy már a 70-es évekbeli szabványok is úgy fogalmaztak, hogy oda kell érintésvédelem, ahol kézzel elérhető távolságon belül más védővezetős készülék van. Márpedig egy nyaralóban ritkán vannak nagyteremnyi helyiségek.
Már jártam úgy hogy a tulaj megvette a legolcsóbb szerelvényeket. Azt a dugaljzatot (299ft) aminek nincs teljes fém kerete csak ott akol a körmök vannak. Mire meghúztam a körmöket ferde lett a helyzete..... a szerelvényekre kalkulált idő rögtön háromszorosára sikeredett. Részemről szívás volt.
És sorolhatnám mikor a tulajjal nem lehet kompromisszumot kötni.
A szoba után szoba,konyha stb.... nekem nem probléma csináltam már olyat,napok múlva mikor folytattam az előző helyiség glettelve festve.(olyan festékkel aminek anyaga latex-nek tünt) Csont nélkül meg lett csinálva. Megjegyzem a vésést gipszelést csövezést dobozolást magára vállalta a tulaj.
A panelházaknál jellemző hogy irreálisan magas árat mondanak, hiszen a tulajdonos szeretne mindent eltüntetni, hugarocell szegély alá rejteni,álmennyezet alá fölé.... A falazat tulajdonságai miatt sokkal több munka ( felhordani az emeletre a szerszámot anyagot,a szomszédokkal is küzdeni kell..stb, de parkolási gondom is volt már) egy panel mint egy azonos m2 családi ház.
Rész vettem olyanban is ahol mindent be kellet vésni a beton panelba.(süllyesztett szerelés)
Nos, az 1 fázisú TN rendszerben, ha a "határpont"-omon
2 vezeték van az TN-C
3 vezeték van az TN-S
Semmi más szempont nincs a szabványban, ennyi az egész. A többi az csak túlgondolás... túl nagy látószögű kitekintés.
Utána jön még az, hogy a 2 vezeték bárhol 3 vezetékre bontható a fokozott élet- és testzárlat védelem érdekében.
Az élet és testzárlat védelem működési elve miatt pedig a TN-C/S rendszerben a TN-S részen elvi szinten már NINCS szükség külön "földelésre">>földelőszondára !!! csak a külön zöldsárga vezetékre!
Hisz a "földelés"-t azt a TN-C "hozza magával" és az fixálva is lesz/van MÉG a TN-S bontás ELŐTT!!! az adott épületben/telken.
Lejön belőle sok-sok dolog. - az ÁFA (ha áfa körös)
- a költségei (rezsi, díjak-illetékek-járulékok, szerzsámok, jármű, stb. stb.) - a segéd költsége ha van
Ami marad végül a bevételből a költségek kifizetése után az az ADÓZATLAN eredménye(haszna).
Abból jön le az adó a körülmányektől függően 0-49 % között és válhat az adózott jövedelmévé.
Megj: a főállású vállalkozásban a LÉTEZÉS ára - KATA esetén cirka 90 eFt/hó adózatlan eredmény(hasznot) kíván és ekkor még NULLLA a jövedelem! - TAO/SZJA esetén pedig úgy 120 eFt/hó kell a NULLA jövedelemhez
-----
Avagy a bevételből nem lehet megmondani mennyi adót kell fizetnie és mennyi jövedelme lesz! Hisz lehet akár veszteséges is ugyebár.
Azonban a szokásos árazások és működés módok esetén, Lehet azt mondani, hogy úgy 300-500 eFt/hó jövedelem alakul 1 millió bevetélből a tipikus működések esetén.
(legálisan működve, amihez el kell kérni a nyugtát/számlát fizetéskor... vevőként/megrendelőként)
Nem lehet önkényesen kitalálni hogy én ezt az elosztót tekintem a hálózat forrásának
Miért ne lehetne?! - NEM érint a hálózat távoli része elég ismerni csak
- a határpontomon rendelkezésre álló feltételeket, ami >> TN-C + megtámasztó földelés + EPH az épületben (ez esetben).
Így teljesen mindegy, hogy mi van az épületen túli világban... mert az érdektelen az épület szintjén. (ha egyébként tudom, hogy: TN-C a külvilág)
Ugyanígy érdektelen szerintem a lakáson túli rész is az épületen belül.
Elég tudnom, hogy a lakásba érkező vezetékekből hány van.
- ha csak 2 van (L N ) akkor TN-C rendszerűnek veszem >> ezért védelmi célból bontom TN-S rendszerre és kész - ha már 3 van (L N PE) akkor eleve TN-S rendszerűnek veszem és örülök (egy kontrol után, biztos ami biztos)
Az a jó a TN-C rendszerű szolgáltatói ellátásban és az előírt földelésben+ephban (szerintem), hogy - az épületben/telken a belépésnél történő kötelező megtámasztó "földelés" és épület eph miatt - később már bárhol TN-S rendszerré bontható az épületen belül a TN-C és - a megbontás utáni részen pedig a már csak PE célú vezetővel működni fog az élet+testzárlat védelem - az épület+hálózat többi "nem ismert" részétől függetlenül is ...
Avagy nem szükséges tudnom a lakás szintjén, hogy mi van visszább az épületben/utcán. Elég csak azt tudnom, hogy TN- a rendszer és 2 vagy 3 vezetékem érkezett ... és aszerint eljárni.
Azaz számomra az érkező vezeték végek a "trafó/aggregátor" >> a hálózat, ez a látóhatárom, nem több. Semmi közöm a vezeték végeimnél távolabbi hálózat részekhez a TN-S rendszerű élet+testzárlat védelem kérdésében egy TN- hálózatban. Szerintem.
Adott egy régebben ('80-as évek elején épült) nyaraló, benne a konnektorok nem földeltek, tudtommal az akkori építés szerint nem volt kötelező (vagy nem volt gyakorlat) földelt hálózatot építeni a házakba. A kérdésem az, hogy ha üzembiztosan szeretnék egy nem beépíthető mosogatógépet beüzemelni a konyhába, ahol most ugye nem földelt konnektor van, akkor megoldást jelenthet-e egy megfelelő FI-relé beépítése az elektromos hálózatba? Köszönöm előre is!
Te megmondanád hogy hol írtam ilyet? Én annyit mondtam hogy két szobát akarok megcsináltatni aztan 1-2 hóbap múlva a következő kettőt. Az meg higy ingyen honnab jött nemtudom de ha te reálisnak tartassz 87.500Ft 10db dugalj-ért, 95.400Ft -ot 8db kapcsolóért az király. :)
Értem én a 9nillát érő lakást megveszi a barom 20-ért és valamit nem tud megcsinálni akkor nindenki le akarja gombolni de ne nézzünk már annyira madárnak higy beépítés nélkül majd 200eFt 10db dugalj meg 8db kapcsoló...
Érdekes, mert mostanában sok olyan szerelővel találkozom akinél nem baj, ha viszed a szerelvényt, mert legalább nem áll benne a pénze, nem szopolik vele. Persze a hátránya meg van, mikor gyagya felhazsnáló hívogatja a boltból, hogy jaaaaj akkor ez jó-e, viszont eldönti a színét és jóvanaz, majd hozza szatyorban és talán jó lesz.
Vállalkozót ilyen nyűgös körülmények közé tipikusan csak drágán találsz, vagy el sem vállalja, mert vannak egyszerűbb melói is.
Ha így akarod megoldani az vállalkozási alapon szinte biztosan sokkal többe fog kerülni, mint egy normál felújítás-átvezetékelés. Mert nyűgös-pepecselős meló lesz... ráadásul (úgy tűnik) egy mindent drágának tartó megbízóval is küzdeni kellene.
Az óvatos, kerülgetős-szöszmötölös meló az eleve SOK IDŐ!!! álatláabn és ezért sokba is kerül. Óránként 4-5 eFt-ba ... alsóhangon is, mert Debrecen jólmenő és ezért drága város.
Ne feledd, hogy egy önálló szakinak cirka havi 1 milliót kell beszednie a havi úgy 120-150 fizetős munkaórája alatt, hogy meg si tudjon élni a tevékenységéből.
----
Neked az ilyen munka menet elvárás esetén egy úgymond ráérős "vállakozó" kell. Akinek nem annyira a gyors-haladós jövedelem szerzés a lényeg. Hanem örül, hogy elmókolgat valahol és még némi pénzt is kap érte.
Azaz egy mellékesen dolgozgató nyugdíjas vagy rokon/ismerős/haver vagy hasonló. Vagyis a kevéske jövdelemmel is elégedett valaki. Akadnak ilyenek, bár ritkák és kézről-kézre is adják őket, érdeklődj-keress az ismerősied körében, ki ismer-ajánl ilyet.
-----
Egyébként pedig az ésszerű eljárás kb. ez ...
0.
A felmérés+tervezés Mérd/méresd fel, hogy mi van most! Aztán találd/találtasd ki, hogy mit-hol-hogyan szeretnél megoldani, átalakítani, megszüntetni. A felmérést és terveid rajzold/rakzotasd be az alaprajzba + írd/írasd le pontokba szedve.
1. Aztán szedd/szedesd szét szakaszokra-ütemekre a melót. - központi elosztó szekrény és környezete - egy/néhány helyiségenkénti részfeladatokra-ütemekre (ahogyan tudsz rendezkedni, helyt adni a melóhoz)
Megj: már ez az 1. és 2. pont is jelentős pénzbe tud kerülni adott esetben. (akár 100+ ezres tétel is lehet, hisz óránként 5...10 eFt-ért ketyeg az ilyen meló tipikusan)
2. Amikor összeállt az 0. és 1. szerinti rajz+lista+ütemezés majd AKKOR már akad olyan is aki meg is csinálja. Aki megcsinála az persze nyilván lehet az is, aki résztvett a felmérésben-kitalálásban, hogy mit-hol-hogyan, milyen ütemekben.
Szerintem ott van a hiba hogy a hálózatot megtápláló áramforrástól kell nézni. Azaz a transzformátor az utcán, egyedi tápellátás esetén a az aggregátortól.
Nem lehet önkényesen kitalálni hogy én ezt az elosztót tekintem a hálózat forrásának, és nem foglalkozom vele hogy oda hogy hordják a hangyák az elektronokat.
Olvass utána, megintcsak fűrészelhetjük a fingot a szerintemekkel, de a szakkönyvek világosan leírják miért TN-C-S a jele annak amiről beszélsz.
Angolul is utána néztem, ott is ugyanezt írták és a magyar szakkönyvek is. Én nekik elhiszem.
Egy kis tanácsra lenne szükségem, mert egy kicsit olyan érzésem van hogy az ingatlanpiaci nagy bummal együtt minden velejárója is a nagybumm fázisában tart még mindíg nekem meg bevallom őszintén halvány de lila f***om sincs, hogy minek is lássak neki elsőként. Adott egy magasföldszinti 84nm -es panellakás egy 10emeletes tömbben. Cirka 1980-1986 között épült, de ezt az előző tulajdonos nem tudta pontosan megmondani. Lényeg a lényeg hogy az előző tulaj olyan igazi jómunkásember volt aki semmihez nem értett ellenben mindent ő csinált szóval a villamos hálózat állapotáról nem tudunk kb semmit egy biztos az elmúlt 15évben semmi nem gyulladt ki, és jelenleg sincs látszólat semmivel gond.
Van egy rakás fölösleges dobozunk, falak konkrétan teljesen átütve dobozok nélkül tele mindenféle szép szintes vezetékkel, a fellelhető összes típusú kapcsoló, erősáramú kábelek falon kívül kábelcsatornában (na ezt száműzni kellene) és falon belül (itt fogalmam sincs hogy van-e gégecső vagy nem de tavaly a pinceszinten felkar vastagságban vésték a falat a lottózónak alattunk) egyaránt és még tudnám sorolni. A lényeg, hogy ebben a lakásban benne élünk és semmi lehetőség az egészet konkrétan kipakolni vagy 1-2napra a híd alá költözni szóval a mindent egyszerre megcsinálok 1hét alatt itt nem játszik. Ellentétben fel kéne újítani teszem azt ilyen 2szobánként amit hirtelen szabaddá tudok tenni.. Na itt szokták a villanyszerelők egyszerűen kinyomni a telefont se szó se beszéd mert gondolom erre nemlehet elkérni 8-900eFt -ot...
Bár az is tetszik amikor majd ő hoz mindent és 10db dugaljért 87eFt -os ajánlatot kapok na ott meg én köszönöm meg (nem-nem nem a fúrásra kaptam csak kimondottan a dulaj 8700Ft/db + a fúrás, faragás és miegymás), ha én fizetek legalább én mondjam már meg hogy mit rakjon be, szerintem nem túl nagy kérés :). Volt már valaki hasonló cipőben? Jelen esetben egy 3.5x4.5 m illetve egy 2.5 x 4.5 m -es szobában kellene rendet pakolni aztán ha azokkal megvagyunk és tudunk azokba visszapakolni jön a többi. Egyszerűen kivitelezhetetlen, hogy az egész lakást egyszerre mert hát ja... nincs hova menni és elpakolni sem tudok. Ez így tényleg ennyire macera? Nem kellene sok, az átütött falba berakni egy normális dobozt, hogy a másik oldalról mondjuk le tudjam falazni és ha rátámaszkodok a valra akkor ne vágjon már agyon az áram. Egy konnektort 2m-el balra eltenni, egy villanykapcsolót kicserélni és a mennyezeti lámpát lecserélni. Ha a vezetékek cserére szorulnak akkor egyértelmű azt is. A másik szobában kb hasonló a helyzet 2 dugalj, 1 kapcsoló és 1db mennyezeti lámpa csere + ha kell átvezetékelni. Erre egész egyszerűen nem találok senkit, mert vagy megcsinálja az egészet vagy majd ő megmondja, hogy milyen kapcsoló meg dugalj kell nekem...
Helyileg Debrecen-ről van szó egyébként, aktualitása meg ajánlatfüggő mert ilyen 100Ft-ot 10 dugaljért elkérek ha a Daniellában ugyanazt énis megveszem 40-ért elvitatkozunk egy darabig az tuti.
Tehát, mivel csak a lakásról volt szó egy panelházan és így érdektelen az utca, azaz az épületen/telken túli rész.
HA a lakásba érkező kék vezetéket PEN-nek tekintem (ezt semmi nem tiltja szerintem), mert nincs zöldsárga vagy régi piros. és EZÉRT a lakáson belül szétválasztom PE és N vezetékre (ez sem tilos szerintem) a fokozottab védelem kialkítása érdekében.
AKKOR a lakásban a szétválasztástól kezdve bizony már TN-S (S=SEPARATED=szétválasztott) rendszer lesz, jön létre.
Amin tökéletesen fog működni meglátásom szerint
- a FI relé életvédelmi funkciója, mert így már S azaz szétválasztott a rendszer a lakáson belül mindenhol
- a kismegszakító test zárlat védelmi funkcója, mert megvan hozzá a fémes PE védővezető a lakáson belül mindenhol
- meglesz a PE vezető kapcsolata is a "Föld"-del/földeléssel is, mert az valahol visszább még PE vezető is ugyebár. (legkésőbb ott, ahol az utcáról érkező PEN-t megtámasztották az épületbe/telekre belépésekor a helyi "Föld"-del/földeléssel, ami tudtommal kötelező a TN-C rendszerű épület/telek ellátás esetén, vagy még közelebb is, ha van valahol "földelés" pl. az aknában felszálló sínnél, stb.)
Elkülönített védővezető (TN-S rendszer) A második lehetőség az, hogy a védővezetőt mindjárt a tápláló transzformátortól kezdve külön választják az egyfázisú üzemi áramokat vezető nullavezetőtől Ezt a megoldást TN-S (S=separated, elkülönített) betűcsoporttal jelölik. Ez a megoldás is kizárólag elvi jelentiségű, mert az áramszolgáltató sehol a világon nem vállalja, hogy az elosztóhálózatán kiépítse a védővezető céljára szolgáló ötödik vezetőt.
Egy darabig közös PE N (TN-C-S rendszer) A harmadik megoldás a leggyakoribb. Egy darabig közös az üzemi nullavezető és a védővezető(ez tehát a PEN vezető), majd egy ponton szétválnak. Ilyen megoldású rendszert TN-C-S betűcsoporttal jelölik. Azt, hogy a két vezető szétválasztása hol történjen (áramszolgáltatói csatlakozópontnál, az épületbe való becsatlakozásnál, a fogyasztásmérőnél, vagy csupán a 10 mm2-nél kisebb keresztmetszetű vezetékek csatlakozásánál) a helyi viszonyok és körülmények döntik el.A szétválasztott szakaszon a védővezetőt (PE) nullázóvezetőnek nevezik.
Hát igen, neked is lehet értően kellene olvasnod, de nem megy neked sem. De nyugodj meg, nem szerény személyed ellenszenves nekem, hanem az olyan okoskodó hülyék, akik próbálják magukat habzó szájjal eladni, csak közben ordít róluk, hogy fingjuk sincs az egészről.... Az érintésvédelem, villanyszerelés meg nem játék, hanem akár életveszélyes is lehet ilyen formán.
De, nyugodj meg, ez volt az utolsó hozzászólásom, amit feléd intéztem, mert a magadfajta hulladék emberek nem érnek annyit, hogy írogassak ide.... Mentem vonatozni, csá!
Értő olvasás... hát az kéne ... de láthatóan egy ilyen rövid mondat is kifog rajtad.
Miközben másoknak simán sikerült felfogni amit- és amiről írtam.
De téged édeske láthatón elvakit a zsigeri személyes ellenszenv és a kötözködhetnék. Menj és tologasd csendben a kisvonataid inkább, ahelyett, hogy megpróbálsz újfent belém kötni. Előre szólok, nem fog menni.
Szerintem: a TN-C rendszerben lévő PEN vezető PE+N vezetőre való szétválasztásától kezdve már TN-S a rendszer.
Szerintem meg ezért a mondatodért egy vizsgáról kivágnának, mint macskát szarni, napelemkirály!!!
Ugyanis: a TN-S rendszerben (S mint separated) a csillagponti földelésből indul el a PE és N vezető is, külön-külön. PEN-ről (kombinált vezető) szó sincs, nem hogy szétválasztásról.
Nem gyakori megoldás egyébként.
Amiről te beszélnél, az TN-C-S. Nem TN-C és nem is TN-S. Feltéve, hogy kap a PE sín egy rendes földelést is. Mert ha nem, adtál a szarnak egy pofont, és TN-C lesz az a panellakás, akárhonnan nézzük....
Tisztelt szakik! Indukciós főzőlapot és sütőt szeretnék bekötni. A főzőlap 3 fázisos 7.7 kW, lengő vezetékkel , a sütő 1 fázisos, 3.4 kW, szerelt földelt EU dugóval. A sütőhöz ki van építve 3 fázis 20A kismegszakítókkal, illetve a sütő mellé beszerelésre kerülő mosogatógéphez le lett ágaztatva egy fali dugalj. Hova kössem a sütőt? Dugjam a fali dugaljba egy elosztóval ( a sütő nem fog együtt üzemelni a mosogatógéppel) vagy kerüljön a három fázisba? KÖszönöm!
Tizes panelben létezik olyan, hogy NEFH, azaz Nullával Egyesített Földelő Hálózat. Szét kell nézni a lépcsőházban, jellemzően a felszálló méretlen négyeres kábel PEN vezetőjére van rákötve, a másik vége meg a gépészeti strangban a vízcsőre. Így aztán folyik rajta áram is...
Ha csak a saját lakásról van szó. Akkor talán nem muszáj a talált pirosra/földelésre alapozni.
Kiépíthetsz a lakáson belül egy új saját független zöldsárga PE vezető rendszert.
----
A lakásba a mérőhelytől érkező kék NULLA vezetőt PEN-nek tekinted azaz kék+zöldsárgának. Vagyis TN-C rendszerűnek.
ÉS akkor...
A bejövő kék NULLA vezetőt szétválasztod két sínre a készülő elosztódban. - NULLA kék - PE zöldsárga Ezzel megtörténik a TN-S rendszerre váltás és tud majd működni-védeni a FI relé.
TN-C rendszerből TN-S sosem lesz, ahhoz el kellene vinni a PE vezetőt a trafó csillagpontjánál levő földelésig... TN-C-S lehetne, ha a PE vezetőt rákötnéd egy földelőszondára a szétválasztásnál, de ez sem lesz. Tehát ne legyenek illúzióid, az attól még TN-C rendszer marad.
Az a tapasztalatom, hogy az új szériákat amikor bevezetik akkor alá árazzák a kifutó szériáknak. A másik amikor szegmentálni kezdenek akkor árral is jelzik az ipari és a home közötti különbséget.
Ha a gyártót megbízhatónak tartod akkor a paramétereket nézd, ha megfelel vedd meg nyugodtan.
"A házba érkező földelésen is mérek 30-40V-ot a nullához képest." Na ez gáz. Köss le mindent a villanyóra után ahol lehet, és ott ellenőrizd a vezetékeket, hogy garantáltan semmi se legyen rajta a házból.
Ott minden rendben. A mérő és a lakáselosztó között van egy vezetékszakasz, ezt és az elosztót fogom még kibontani legközelebb. Így is haladt valamit a sztori.
Meg van a hiba, amelyik dugaljban nem villant fel az izzó, ott egész egyszerűen nincs bekötve földelés. De valami nem teljesen kerek. A házba érkező földelésen is mérek 30-40V-ot a nullához képest.
Arra nagyon vigyázz, hogy ha szakadás van valahol a védőföldelésen, akkor ezzel a módszerrel kikerül a fázis a csatlakoztatott készülékekre, szóval tényleg húzz ki mindent, amit lehet! És a lehető legrövidebb ideig dugd be a lámát!
Jó napot uraim. Idén fogok végezni felnőttképzés keretében mint villanyszerelő. A naprakészség mint olyan szerintem nem sok szakinak van még szabványügyileg,nem hiszem hogy mindenki megveszi az aktuális szabványokat. Ha tévednék elnézést. Ti honnan tályékozódtok ezekről? Úgy veszem észre hogy a tanáraink sem naprakészek,vannak bizonytalanságok.
De időközben rájöttem, hogy két éve már egyszer végigcsináltam a hurokellenállás mérést Atis57 leírását követve, ezt szeretném most is megcsinálni, és ha itt is rendben lesznek az értékek (L-N vs. L-PE hurokellenállások), akkor nincs semmi gond.
Akkoriban elég hosszasan tárgyaltuk ezt a témát itt a topikban, sok tanácsot és segítséget is kaptam, most végigolvastam az egészet és az akkori tanácsokat fogom követni.
Jobb esetben csak meg van szakadva a védőföldelésed.
Mivel nincs FI reléd, egy 60-as izzóra tegyél egy szerelhető védőföldes konnektort, ahol az izzó egyik felét a védőföldre kötöd. Ezzel végigjárod a konnektorokat, mindkét irányba bedugod, és ahol világít a lámpa, ott jó a földelés. A lakásba ne legyen senki, és egy gumicsizmát nem árt felvenni. Előtte mindent húzzál ki, bojlert tekerd le nullára.
Szia. Digitmultim van itthon. A szolgáltatói kismegszakító 25A. FI relé nincs. A dugaljnál F-PE 105V N-PE 98V (ezeket el sem akartam hinni). Próbalámpa alatt mondjuk egy 60Wos izzó vagy kisebbet értsek?
Annál a dugaljnál volt minden rendben, amit nem rég újrakábeleztem. A betáp úgy néz ki, hogy egy melléképület oldalára érkezik a légvezeték, mérő. Utána 2 kismegszakító és kb 5m légkábel a házig, ott van szétosztva 6 körre.
Ha csak a saját lakásról van szó. Akkor talán nem muszáj a talált pirosra/földelésre alapozni.
Kiépíthetsz a lakáson belül egy új saját független zöldsárga PE vezető rendszert.
----
A lakásba a mérőhelytől érkező kék NULLA vezetőt PEN-nek tekinted azaz kék+zöldsárgának. Vagyis TN-C rendszerűnek.
ÉS akkor...
A bejövő kék NULLA vezetőt szétválasztod két sínre a készülő elosztódban. - NULLA kék - PE zöldsárga Ezzel megtörténik a TN-S rendszerre váltás és tud majd működni-védeni a FI relé.
Bekötöd a FI relét a fenti szétválasztás után a KÉK és FEKETE vezetékkel.
Innentől van három kiinduló vezetéked az új elosztódban. - NULLA kék átmegy a FI relén - FÁZIS fekete átmegy a FI relén - PE zöldsárga nem megy át a FI relén
Ezeket használhatod fel az egész lakás vezetékezéséhez kiindulásnak.
Minden más "megtalált/meglévő" és meg is maradó vezetéket a 3 új vezeték rendszerében újrahasznosítva vagy kicserélve.
Sziasztok. Adott egy kertesház és valami a védőföldelésnél nem stimmel. Zuhanyzáskor "csíp" a víz, néha a mosogatógép is, ha Házivízmű van.
Így este rámértem 2 dugaljra. Az egyik rendben van viszont egy másiknál a PE-N és F-PE között is mérek feszt, nem is keveset. Holnap hol kezdjem a hibakeresést, kötéseknél vagy induljak a mérőtől? Köszi.
Korábban használtam már az EATON-tól ezt a típust: CF16 -40/2/003. Ezt most 17e Ft körül kapni.
Most keresgélve találtam egy olyat, hogy EATON xPole Home sorozat, HNC-40/2/003 típus, ami 7e Ft alatt van.
Adatlapok alapján az összes paraméter megegyezik. Az lenne a kérdésem, hogy ez az xPole Home valami gagyibb, low cost sorozat, vagy miért kerül 10e Ft-al kevesebbe? Mennyire megbízható ez a jóval drágább EATON-hoz képest?
Ahogy lentebb tanácsoltátok, végül csak lekapargattam a szigetelést egy kis darabon, ami igen vastag volt rajta. A csupasz vezeték átmérője 2,74 mm, szóval akkor ez bizony tényleg csak 6 mm2-es, ahogy Lacivill tippelte. Így akár a nagyobb WAGO is jó hozzá.
Viszont szimpatikus ez a vágás nélküli megoldás is.
Atis57, ezt a középsőt hogy nevezik, milyen néven találom meg? Ez jó lehet 6-os vezetékhez is, nem csak nagyobbakhoz? Esetleg egy linket tudnál adni hozzá?
És ha ezt alu vezetékhet használom, akkor be kell nyomni a közepét kontaktpasztával, mint a WAGO-nál? Vagy csak simán mehet bele az alu vezeték?
Amúgy 3. emeletről, van szó tízes panelben, nem hiszem, hogy EPH.
De ezek szerint annak a vezeteknek van valahol 2db vege is, ott meg lehetne oldani a kotest kulturaltan. Ha elvagod, nem biztos hogy toldas nelkul le tudsz agazni rola, ki tudja mennyit enged a vezetek. Ha pedig regi alu, akkor akar meg torhet is.
2-3 hét után mennek tönkre nálam a landlite típusú normál izzók. meg vagyok döbbenve, rossz szériát fogtam ki a madaras tescoban, vagy mi lehet? van valakinek tapasztalata ezzel az izzótípussal?
Összehasonlításként megnéztem pl. a ma kapható 6-os H07V-U M-Cu vezeték külső átmérője 4,3 mm adatlap szerint.
Mennyire lehet biztos, hogy ez az 5,5-ös külső vastagság is 6-os?
Attól tartok, hogy ha egyszer elvágom ezt a bejövő PE vezetőt és kiderül, hogy nem megy bele a 6-os WAGO-ba, mert nagyobb annál, akkor bajban leszek, nem fogom tudni összekötni utána.
Esetleg valakinek vannak kontrét tapasztalatai régi panelekkel, hogy ez a bejövő piros PE 6-osnál nem szokott sehol sem vastagabb lenni?
Szerinted az a 5,5 mm külső átmérőjű vezeték csak 6 mm2-es keresztmetszetű lehet, nem nagyobb?
Kicsit számoltam. Az azt jelentené, hogy az 5,5 mm-ből 2,8 mm a vezetékre jutó átmérő hossz, 2,7 mm pedig a szigetelésre. Tehát sugárirányban kb. 1,35 mm vastag a szigetelés. Ez reálisnak tűnik?
Új építésű társasházi lakás műszaki átadás átvételére készülök. A fürdőnél és a WC-nél a helyiségek külső falán ez van a műszaki leírásban és terven is bejelölve. Ellenőrizni is akarom, hogy azt építették-e be. De ha nem muszáj akkor nem feszegetném le a keretet meg a nyomólapot. Azért kérdezem.
Szeretnék tanácsot kérni, hogyan tudnék PE vezetőről megfelelően, biztonságosan leágazni.
Adott egy 45 éves panel lakás, eredeti olvadóbiztosítékos elosztódobozzal.
Ezt szeretném lecserélni és FI relét feltenni.
A gond az, hogy a régi elosztódobozhoz nincs odavezetve a PE vezető, ahogy ez megszokott az ilyen panelekben, ezt muszáj megcsinálnom.
Kibontottam az előszobában a régi, eredeti kábelcsatornákat és megtaláltam a bejövő piros színű PE vezetőt.
A gond az, hogy a vezeték külső átmérője szigeteléssel együtt 5,5 mm. Szóval WAGO szóba sem jöhet az elágazáshoz.
Vajon mennyi lehet ennek a keresztmetszete? Hogyan tudnám megoldani a leágazást róla a FI reléhez? Lehetőleg olyan megoldás kellene, ami belefér a meglévő kábelcsatornába, meg a vezeték hossza is korlátos, legfeljebb egy-két centit tudom kihúzni a falból, ennyi extra hosszal lehet játszani.
Másik opcionális megoldás lehet egy másik piros PE vezető a kábelcsatornában, ami kifejezetten csak a konyhai földelt aljzathoz megy és ez ránézésre 2,5 mm2-es keresztmetszetű, erről már le lehetne ágazni WAGO-val. Viszont nem vagyok biztos benne, hogy biztonsági szempontból megfelelő-e, hogy nem a vastagabb, bejövő, fő PE vezetőt viszem el a FI reléhez, hanem egy leágazás utáni vékonyabbat.
Arra esély sincs, hogy megtaláljam, hol van az eredeti elágazás a bejövő vastag PE-ről a konyha és a fürdő felé menő vékonyabbakra. Az egész bemegy a kábelcsatornából a WC feletti mennyezeti részen egy lyukon és utána semmi sem látszik már belőle.
Nagy tisztelettel kérdezem, hogy szakmailag helyes a pirossal aláhúzott megnevezés? Én úgy tudtam hogy ehhez a jelhez a két pólusú név lenne jó, mert a két áramkörös az a csillár kapcsoló másik neve.
Pedig mondottam a kollégáknak, hogy minden szakmának megvan a maga eltúlzott hobbija ..
A villanyszerelők akkora fogyasztásmerőhelyet csinálnak maguknak hogy legalább 70 modulhely méretű és minimum 3-4 FI relének lennie kell benne, az informatikusok meg egy 600*600*2200 szekrényt cipelnek haza es televágják IP eszközökkel ... :)
Ha már szőrszálat hasogatunk a nulla van leágaztatva a PEN-ről és nem a védővezető. A PEN-t a földelő sínre érkezteted és onnan áthidalsz/leágazol a nulla sínre.
Te most a földpotenciálra gondolsz? Azzal valóban össze van kötve, viszont a védővezető le van ágaztatva a nullvezetékről a relé előtt, nem össze vannak kötve.
Köszönöm a tegnapi válaszokat mindenkinek. Ma meg is vettem minden szükséges dolgot. Lenne még egy kérdésem,az bejövő internet koax kábelt ha a mellékelt képen látható aljzatra kötöm és onnan a kábelmodembe az korrekt eljárás?
Nos, azért vannak olyan dolgok, amiket tényleg tilos.
Például több helyen összekötni a nullát és a védőföldet. Valaki a víz-gáz fórumon írta, hogy melegszik a gázcső a hollandinál. Fi relé nem volt. Viszont volt nullaszakadás, és a villany arra talált utat magának.
A baj akkor van ha meghal valaki vagy kigyullad a ház.
Nem tudom hogy miért ragaszkodik a szakmai köznyelv a tilos dologhoz. Vélhetően azért mert ha csak szimplán leírnák hogy gyerekek marhaság összekötni, gondoljatok már bele mivel a két vezetőn átfolyó áramot hasonlítja össze a FI és ha megkerülöd az egyiket akkor soha nem lesz If az I0 -val, kvázi örökké le fogja verni amikor áram jelenik meg a fázison.
Ezt az értelmesebbje felfogja azonnal, a többinek meg ott a TILOS hátha így bővebb magyarázat nélkül majd megjegyzi.
Mint mondottam (én is) marhaság összekötni meg ha 2-3* alkalommal lemegy akkor csak észbe kap a sötétjóska' hogy ez a történet es meg fogja keresni a lemenetel okát.
Na az az autós hasonlat teljesen jogos de ha szarrá ég a féked és életveszélyes lesz a vas az már majdnem karcolja a tilos dolgot. Mondjuk nem tilos motorozni bőrruha nélkül, de ha 200-al elesel akkor csúszás alatt gyakorlatilag az összes hús lekophat rólad és még a csontból is egy pici.
Úgy működik hogy csak 3 fázisú fogyasztókra jó, amelyek nem használnak nullát. Sok ipari fogyasztó ilyen. Ez nem jó egyfázisú fogyasztókra, oda a 4 pólusú (vagy 3+1-nek is nevezhetjük) kell, aminek van N kapcsa.
Késleltetésről eddig csak olyan esetben olvastam, ahol az egész fi relé késleltetve old le, mert vannak gépek, amik induláskor hibaáramot generálnak. Ezek életvédelmi célra nem alkalmasak.
Ha hihetünk. Minden tiszteletem az övé, elismerem a tudását. De ebben szerintem téved, vagy valami nagyon egzotikus terméket is ismer.
Tegnap végignyálaztam az általam használatos beszállítók termékkatalógusait, még csak utalást sem találtam ilyenre Fi relé esetén. Pedig úgy gondolom ha járatos dolog lenne akkor nyilván ajánlaná a katalógus.
Kombinált relé (fi+túláramvédelem) és kismegszakító esetén persze van.
A 3+N vs 4p kérdésre visszatérve, össze-vissza használják a katalógusok is mindkettőt. Van hogy a saját webshopja 3+N -ként hivatkozik rá, az onnan nyíló adatlap pedig 4p-ként.
Persze elismerem ha tévedek ha valami szakcikkel előáll valaki ami ezt kifejti, vagy egy katalógust mutat amiben adott gyártó mindkét terméke szerepel!
> Szerintem a 4P és a 3p+N fi relé között a különbség, hogy ha rákötöm a 4p fi relé után a 220 voltot, akkor működik a fi reléként
Ez nem igaz. Mindketto vedi az egy fazist (a te olvasatodban 220 voltot, ami igazabol 230V), illetve a harom fazist is. Nincs kulonbseg a vedelemben.
> Viszont a 3p+N csak 3 fázisnál működik fi reléként!!!!
Dehogy. Ez nem igaz. Mukodik az 1,2,3 fazisnal is.
> Mivel 220 voltnál figyelni kell az N (nullát) is. Jó az elgondolás?????
Nem, teljesen hibas.
A lenyeg (a te szempontodbol) hogy veszel egy 1 fazisu vagy 3 fazisu FI relet (szinte biztos vagyok benne, hogy teljesen tokmindegy neked hogy melyik verziot, 3P-s FI-t ugysem fogsz kapni mezei villanyboltban) es jo lesz. Vedeni fog minden fogyasztot. Ennyi.
Laikusként (autóvillamosság) többször rákérdeztem erre, csak senki nem értette a kérdés lényegét. Szerintem a 4P és a 3p+N fi relé között a különbség, hogy ha rákötöm a 4p fi relé után a 220 voltot, akkor működik a fi reléként. Viszont a 3p+N csak 3 fázisnál működik fi reléként!!!!
Mivel 220 voltnál figyelni kell az N (nullát) is. Jó az elgondolás?????
A műszereket megpróbálnám leválasztó trafóról üzemeltetni. A földelés ott csak a trafóig megy, utána már nincs rá szükség. Egy próbát megér. Ha nagyon érzékenyek a műszerek, akkor csuklópánttal érdemes magatokat is hozzákötni a leföldelt asztalhoz.
Tudja a trafokorzet fogyasztasat, valamint a rajta levo orak fogyasztasat. Elvileg ki lehet szamolni. Gyakorlatilag lasd amit a vegen irtam, ez tobbe kerul nekik, mint amennyi bevetelt az egesz trafokorzet egy ev alatt hoz. (Ha - szigoruan ha - regi tipusu orak vannak)
Köszönöm, legközelebb ilyet veszek. De a számla miatt muszály olyan helyről, ahol kiállítanak ilyet a magyar szabályoknak megfelelően. Viszont otthonra...
Belejöttem a kérdezésebe: van egy nagyon bosszantó problémánk. A védőföld zavarja a nagy érzékenységű müszereket. Például van egy optikai asztal (egy rezgéscsillapított vas asztal sima felülettel és sok-sok M6 furattal), melyet érintésvédelmi okból le kell földelni. A végzett kísérlethez használunk készülékekeket, melyek koax kábellel vannak összekötve. Ha nincsenek összekötve, akkor az egyiknek a kimenő zaja sokkal kisebb, mintha össze lennének kötve. Ezt el lehetne annyival intézni, hogy földhurok okozza. Csakhogy a zaj mértéke függ attól, hogy hol vannak a műszerek a lapborban. Továbbá az a gyanúm támadt, hogy a védőföld mint antenna felszed zajt, és ez zavarja a többo műszert. Ezt letesztelendő az asztalhoz vezetett védőföldet áthurkoltam sokszor egy ferritgyűrtűn és voila, a műszerekek zaja szinte eltűnt. A műszerek hálózati bemenetén van bemeneti zavarszűrő, de az csak a fázist és 0-t szűri, a földet nem. Ismeri-e valaki ezt a jelenséget, és ha igen, van-e valami hatékony megoldás ? Most ott tartok, hogy veszek egy halom ferritgyűrűt és elkezdem rátekergetni a védőföldet.
Ha akarja. Ha aktivan fellep. Ha felmerul a gyanu, hogy meglopod oket, vagy egyeb gebasz van. Ilyen esetekben eleg sokmindent meg tudnak tenni.
De utolag mar az atyauristen se tudja megallapitani, felteve ha regi orad van.
(Meg a szamlazorendszeruket sem birjak a fogyasztashoz igazitani, pedig hidd el, az fontosabb lenne nekik)
PS: Nem lattam meg kozelrol aramszolgaltatoi rendszereket, de hasonlo komplexitasuakat igen. Maradjunk annyiban, hogy tobbe kerul nekik kideriteni hogy mi volt, mint amennyit nyernenek ezzel az informacioval.
Ize. Szoval szerinted, ha osszekotod az N-PE vezetoket a FI utan, az nem BAJ, CSAK lemegy a FI ?
Tehat a hibaaram azonnali jelenlete aktiv fogyasztoknal nem baj, csak eppen semmi nem mukodik semmi.
Kivancsi lennek ahogy ezt elmagyarazod az asszonynak...
Egyebkent:
> Valami baj történik ? NEM. Csak egyszerűen csak felkapcsoláskor ha van működő fogyasztó lemegy.
Addig nem tortenik baj, amig mukodik a FI. Ami ugye veges szamu (relativ keves) kioldasra van meretezve. Utana mi lesz ? Egy villamos rendszert nem 3 honapra terveznek...
Vegulis kezifekkel is lehet menni 130-al az autopalyan, csak kell hozza egy eros motor !
Egy napelemes fórumon történt "eszmecsere" folyamán érdekelne a válasz.
Egy kész 5 Kwp napelem rendszert bekapcsolva hagytak az óra cseréig,ugye ez elvileg nem szabályos de nem ez a lényeg most.A villanyóra még a régi forgó tárcsás volt ami a vissza termeléskor nem mért illetve megáll.
Egy ember váltig állítja,hogy a szolgáltató látja ha vissza termelt.Nem az órán,mert az nem jegyzi fel hanem "csak" látja. Bizonyítékot persze nem prezentált.
Szerintem csak akkor tudja a szolgáltató ezt mérni ha a a trafó után minden villyanyóra "okos" plusz még a trafó is.De lehet még akkor se ha azaz egy óra még a régi tipusú.
Esetleg az inverter torzít-módosít az áram hálózaton ami mérhető?Persze ez csak akkor lenne mérhető ha az az egy napelem van csak még a vonalon
Valaki tudja az egyik vagy a másik állítást igazolni?
Ha rosszul írtam valamit annak az az oka,hogy nem sok közöm van a villanyszereléshez.
Nekem is van belőle, az érintkezője körbeforog, így bizonytalan az érintkezés. Amúgy megvoltam győződve hogy hifista vagy, azoknak szokott problémát okozni a forrasztás.
Azzal teljesen egyetértek, hogy drága, minőségi problémám még nem volt ezzel a típussal. Viszont nekem fontos, hogy egymásba tudjam dugni, "stokizni" őket, mert hogy labormérésre használom ezt a típust.
Engedd el a témát, beteg , korházba van . ct re vár. Ilyenkoe ingerültebb az ember. Van tudás a nick neve mögött , inkább igyál meg egy tiltott csiki áfonyás vitaminsört :)
Sinán. Csak ne a pákahegyre nyomd a forrasztóónt, hanem a banándugóra, hogy azon olvadjon meg. Először tömd tele a vezeték helyét ónnal, majd tartsd melegen, és nyomd bele a drótot. Némi reszelés segíthet a forrasztásban.
Ennek a cosomegának meg mi baja? Beírtam szürkén, offtopicként, (mint ezt is) hogy olvassa már el amit ír mielőtt elküldi, erre megkerdült és neki állt feljebb. De ha nem lát akkor miért basztatja a számítógépet, vagy telefont vagy akármit?
Nincs sem klíma sem hőszivattyú tervben. Az internetnek,kábel tv-nek már bevéstem a falba a védőcsöveket,kábelek behúzva,az aljzatok is felszerelve..viszont igen,lesz majd egy kétszárnyú kapunyitó.. Lehet hogy pazarló,de ahogy írtam egyedül élek,nem használok túl sok áramot,és ha pár ezerrel magasabb lesz a villanyszámla havonta azt kibírom..:) Viszont valószínűleg 1-2 éven belül szeretnék felszereltetni egy 1.5 kW-os napeleme rendszert,ami majd az áramszolgáltató rendszerébe termel,gondolom ez kivitelezhető utólag is..?
Egyedül élek:) A napi fürdéssel,mosogatással és a főzéshez szükséges melegvíz stb előállításával elfogyasztott áram nem égbekiáltóan sok..Egyébként 25.000 ft-ért vettem átszámolva,tehát nem egy nagy összeg.A szüleimnek 6 éve hoztam egyet,azóta is kiválóan működik.Igen egyébként én is tartottam-tartok vizesblokkba 8 kW-os cuccot bevinni,sokfelé laktam Angliában és elég sok helyen találkoztam ilyen zuhanyokkal,elég közkedveltek ott ezek az átfolyós vízmelegítők és elég sok háztartásban ezek vannak,nemigazán hallottam balesetről..de igazad van,sosem tudni..
Tehát akkor ha jól látom mindegy hogy szálanként vagy többeres kábellel vannak bekötve a nagyobb áramigényű gépek.
A fürdőszobában csak a zuhany és az egyik vízmelegítő lesz,a mosógép is a konyhában lesz. Pince nincs,melléképület van,de ott egy 220-as aljzat van,ami elég is,garázsban szintén és ami szintén elég is,egy elektromos motor által működtetett billenő garázskaput fogok majd beépíteni de gondolom azt arról majd meg lehet oldani..Műhely nem lesz,elég volt a barkácsolásból..:)
Ize. Nem akarok beleugatni, de a letezo legdragabb megoldast valasztottad a HMV eloallitasara. Ennel meg a mezei villanybojler is sokkal-sokkal hatekonyabb es olcsobb (fenntartani es kifizetni is)
Arrol nem is beszelve, hogy nem akarnek 8kW-ot vinni a zuhanyzoba, még az anyosnak sem :)
Ez egy egyszer hasznalatos cucc. Cserelheted az egeszet, ha egyszer mukodni fog, ehhez viszont meg kell piszkalni az elosztoszekrenyt. Ehhez kepest a cserelheto betetesnel nem kell megbontani (ha jol tudom) a szekrenyt, eleg a beteteket kicserelni. Nyilvan itt a villam masodlagos hatasairol beszelunk csak, ha direkt a talalat, akkor teljesen mindegy.
Túlfeszültség esetén használódik, "kopik" a benne lévő anyag. Főleg, ha nagyobb pofont kap, akkor öngyilkos lesz, és ez fog tönkremenni, de megvédi a többi cuccot. Ilyenkor egyszerűbb kidobni belőle a betétet, mint felszerelni egy új, komplett egységet. A betétcseréhez még villanyszerelő sem kell.
Kérdéssel fordulnék hozzátok.Faterom egy villanyszerelő ismerőse jön majd elvégezni a munkát,személyesn még nem beszéltünk,apámnak elmondta hogy mi hogy lesz,bár ahogy a fater átadta én nem sokat értettem belőle,kérlek nézzétek el a témában való laikusságomat,kb anyit tudok a villanyszerelésről mint Győzike. Nos a lényeg az hogy bent van a házban a 3 fázis.Amiknek szeretnék kiépíteni új szakaszokat az alábbi gépek,eszközök: Indukciós főzőlap-6.6kW,egy elektromos zuhany-Triton T70 gsi plus 8.5kW,2 db elektromos vízmelegítő Triton T30i 3kW a mosogatóhoz és a fürdőbe mosdókagylóhoz,ezek a nagyobb teljesítményű cuccok..ezen kívül ugye mosógép,hűtő,mikró,pc,televíziók és a kisebb teljesítményű szokásos háztartási gépek amik gondolom nem igényelnek különösebb odafigyelést.A főzőlap és az elektromos zuhany kábelezésének már véstem a falban egy hornyot amiben a védőcsövek lesznek mivel a villanyász azt mondta hogy a főzőlapnak kell mbcu 3x2.5 kábel az elektromos zuhanynak pedig mbcu 4x2.5,mivel oda 2 fázis megy..és itt jönne az első kérdésem,szokványos ilyen többeres kábellel bekötni ezeket a háztartási gépeket?Egy ismerősömnek szálanként húzták be a 2.5-es vezetékeket az indukciós főzőlaphoz..lehet azért mert nem fért volna be a régi védőcsőbe a régi vezetékek mellé a 3x2.5..? Másik dolog,azt mondta hogy a két kisebb 3kW-os vízmelegítőnek bőven elég a bent lévő vezeték,hisz egy nagyobb teljesítményű hajszárító is 2400w-os,teljesen megfelel a régi hálózatra rákötni őket.Ez korrekt? Igazából én szeretnék bent a konyhában egy kis megszakítódobozt(ott jön fel minden vezeték a villanyóradobozból,az újak is)és külön kismegszakítókat legalább a főzőlapnak,zuhanynak(ha jól tudom ennek majd 2 is kell),hűtőnek,mosógépnek,nem tudom hogy ez jó ötlet-e,külföldön ahol laktam így volt,és ha valamivel gáz volt csak azt vágta le,vagyis szeretném egy kicsit túlbiztosítani a rendszert.
Ha jol ertem, akkor (nagy) induktiv fogyasztoknal van ennek ertelme, ahol nem eleg megszakitani a fazist, mert ha meg mozog a motor, akkor vissza tud "dolgozni" a halozatba, amig meg nem all ?
Ha viszont ilyen nincs (sima csaladi haz) akkor ennek tul sok ertelme nincs, vagy tevedek ?
A linkelt sütőhöz a 16A elég. Van többféle is, a leggyakoribb a B-s neked is jó az. Motorhoz C-s kellett, mert az nagyobbat ránt a hálózaton induláskor, mint amennyi kell neki menet közben, de sütőhöz felesleges.
Köszönöm. Akkor a 16A.os kismegszakító elegendő lesz talán?
Vagy többféle 16Aos is van?
Villanymotornál jártam úgy, hogy cserélni kellett, mert nem nem volt elegendő az egyik féle, lenyomta indításnál. Konkrétan nem tudom, h miért, de egyik combosabb.
Mivel Fi relénél nem opció, hogy bekötjük-e a nullát vagy sem, így 1 fázisra 2 pólusú kell, 3 fázisra meg 4 pólusú.
Túláram-védő kapcsolónál meg nem kell a nullát bekötni, de létezik olyan, ami túláramnál nem csak a fázist bontja, hanem a nullát is, ez a +N. Így jön ki az 1P+N, 3P+N.
Én nem tudok most Neked rajzot keresnui, de Ti rákereshettek..
A kismegszakítónál és a FI-relénél is ha 3P+N a felírat, akkor bekapcsoláskor N érintkez zár először, és csak később zárnak a fázisok érintkezői. Nyitáskor (leodáskor) pedig a bulla érintkezői nyítnak utoljára.
!P esetén egyiőben nyít és zár mind a négy érintkező-
Most akkor azon elmélkedjetek egyet, mi a haszna a késleltetésnek.
Csak megjegyezném halkan, hogy a 2p és a 4p FI relé azért így van jelölve, mert a 2 és a 4 ág teljesen megegyező! Tehát akár össze vissza is beköthetők lennének a fázisok és a nulla, akkor is jól működne!
Kismegszakítónál a 4p-ba 4 túláramvédelem van, a 3p+N -ban pedig csak 3, viszont leoldáskor szakítja a N ágat is. De ezt mintha már leírta volna valaki.
ui.: rövidzárral soha nem keresgélünk, főleg nem írjuk le utána, hogy valamikor tanultam!!!
igaz, mire leírtam rájöttem hogy a szimmetrikus fogyasztó nem kitétel, de valljuk be nem is üzemi állapot egy olyan 3 fázisú fogyasztó ami asszimetrikus és nem használ nullát.
Azonnal elmászik a "belső" munkapontja amint az egyik tekercs zárlatos lesz, és túlfeszt kap a többi.
Nem akartam ekkora mélységben belemenni, ha már ilyen alapvető kérdésekben is gondok vannak...
Ha nincs, vagy kicsi a fogyasztás a házban akkor nem fog leverni.
Minél nagyobb a fogyasztás annál inkább hibaáram fog folyni a PE felé, és lever.
Gyakorlatilag lehet bárhol ez az összekötés, nem kell még feltétlenül a fogyasztó közelében se lennie.
Tegyük fel hogy a fi relé után nem sokkal összekötöd a N-PE vezetékeket.
20m-rrel arrébb fogyaszt egy izzzó.
Az elmenő L visszajön az N vezetéken az összekötésedig (ami a fi relé után van), majd az összekötésednél (a vezetékek ellenállásának függvényében) megoszlik, egy része az N vezetéken megy át, a fi relén keresztül, a másik része kikerüli a PE vezetéken keresztül.
Azaz a Fi relé különbséget mér az L és az N kapcsa között.
Nyilván kell teljesítmény hogy ez a hibaáram a leoldási mértékű legyen.
Nem véletlenül TILOS összekötni.
Furcsa látni hogy praktizáló szakembereknek sem világos ez itt...
A három fázisú/pólusú fi relé feltételezi hogy csak 3F fogyasztót használsz ezért nincs nulla be/ki menete. Vektor grafikusan összegzi a 3F áramokat és ha nem nulla akkor az értékétől függően leold.
A 4 pólusú azaz 3F és nulla ugyanezt csinálja de ha van eltérés - mondjuk 1F fogyasztó bekapcsolt - annak az áramnak meg kell jelennie a nulla vezetőn. Tehát bővül az elemzés annyival hogy a vektorgrafikus összegzés és ha nem nulla akkor annak az áramnak meg kell jelennie a nulla vezetőn. Ha nem jelenik meg akkor értektől függően leold.
Valaki utalt, vagy meg is írta, hogy miért nem igaz a kismegszakítóknál és ez érvényes a FI-relére is. 3p+n nem egyenlő 4P-vel.
Kurva nagy problémák vannak a szememmel, nem látok, kórházban vagyok, nem mozdulhatok, így csak a rövid beírésokat tudom úgy ahogy nagyon körülményesen elolvasni. Írni valamivel jobban tudok.
Tehát ha ugyanazon az ágon ment pl. a hűtőszekrény akkor annak az árama az aljzat nulláján keresztül lemegy a földbe, az FI pedig old?! Így gondolod? Ebben látok logikát, így elsőre.
"3. NULLA >> PE(FÖLDELÉS) >>> a FI marad(EZ NEM életvédelmi hiba), a kismegszakító marad (NEM zárlat/túláram hiba)"
Biztos vagy ebben?
Lehet valami párhuzamos univerzumban élek, de mifelénk elterjedt szórakozása a villanyszerelőknél az N-PE összekötése az alelosztóban, amibek mindig fi relé leoldás a vége.
"Ha a nullát és a védővezetőt, na akkor nagyon nem kéne történnie semminek. Ha igen, akkor ott gebasz van valahol."
Ez így nem igaz, ha a nullát és a védővezetőt összezárod a fi relé után bárhol akkor az le fog oldani. Hiszen a házban a fázisokon átfolyó összes áram egy része megy csak vissza a nullán, a többi a védővezetőn.
Egy TN-C/TN-S rendszerben RÖVIDZÁRRAL tesztelve a helyes működés, szerintem.
(helyes bekötés és kellő PE/földelések esetén)
1.
FÁZIS >> NULLA >>> a FI marad (EZ NEM életvédelmi hiba), a kismegszakító le (zárlat/túláram hiba)
2. FÁZIS >> PE(FÖLDELÉS) >>> a FI le (EZ életvédelmi hiba), a kismegszakító le (zárlat/túláram hiba)
3. NULLA >> PE(FÖLDELÉS) >>> a FI marad(EZ NEM életvédelmi hiba), a kismegszakító marad (NEM zárlat/túláram hiba)
----
HA rövidzárra NEM a fenti módon működik a rendszer, akkor gond-baj van valahol.
Megj: csak a FI relé tesztjéhez nem muszáj rövidzárral terhelni, elég egy pár Wattos próbalámpa/akármi is. Ekkor a kismegszakító nyilván nem működhet a pár Wattos próbalámpa/akármi kis árama miatt.
Hát nem nyugtattatok meg, vannak itt ellentmondások. Sajna nem volt nálam más eszköz, csak egy darab vezeték, majd ma délután megvizsgálom jobban, de addig is az elméleti résszel szerettem volna tisztába lenni. Valaha tanultam a szakmát, (rég volt, nem is nagyon dolgoztam benne) az ok. hogyha a fázist és a nullát illetve a fázist és a földet összezárom akkor történni fog valami: vagy a kismegszakító vagy a FI relé old, de valahogy én is úgy emlékszem hogyha a nulla és a föld van összezárva az aljzatnál akkor nem kéne semminek sem történnie. Aki biztosan tudja és szakember annak szívesen venném a véleményét, hogy minek és miért kéne történnie az adott esetben.
Elsőnek az egyik ágat zártam rövidre a földelés érintkezővel, akkor levágta a kismegszakítót a villanyóra szekrényben, utána a másik ágat, ekkor a FI relé oldott.
Nyilván a második eset a fázis volt, Nem, az az első eset volt
de normális az hogy a nulla és a föld rövidzárjával leverje a kismegszakítót? Normális.
Vagy elképzelhető hogy valami kókányolás van a hálózatban? Elképzelhető:)
Sziasztok! Egy 220v os aljzat földelését szerettem volna leellenőrizni. Elsőnek az egyik ágat zártam rövidre a földelés érintkezővel, akkor levágta a kismegszakítót a villanyóra szekrényben, utána a másik ágat, ekkor a FI relé oldott. Nyilván a második eset a fázis volt, de normális az hogy a nulla és a föld rövidzárjával leverje a kismegszakítót? Vagy elképzelhető hogy valami kókányolás van a hálózatban?
Sima FI relét csak 4P-st találsz. Az azt nézi, hogy ami befolyik, az kifolyik-e, vagyis csak FI relé.
3P+N-esekből csak kombit találtam, ami egy FI relé, egybeépítve 3 kismegszakítóval, amik csak a 3 fázis túlárama ellen biztosítanak, a +N pedig hogy leoldáskor megszakítják a nullát is.
Tehát a FI relé, az csak akkor old, ha a föld felé folyik áram.
A kombi relé két esetben old: vagy akkor, ha a föld felé folyik áram, vagy akkor, ha valamelyik fázison nagyobb áram folyik, mint a limitje (kismegszakító funkció).
Az a baj, hogy a "p" jelenthet "phase"-t meg "pole"-t is. Az egyik a fazisok, a masik meg a csatlakozok szama. Szoval FI relenel sok ertelme nincs a 3P+N vs. 4P jelolesnek, mert nincs olyan megoldas, ahol a 4P nem 3 fazis...
Kismegszakitonal termeszetesen mas a helyzet.
Viszont a kerdezo kimondottan FI relet ertett, tobbszor leirta a kerdesben. Tehat a valasz: ugyanaz a ketto (FI rele eseteben, kismegszakitonal baromira nem)
De én a fi relére írtam. Ha létezik is 3p+N és 4p jelölésű FI relé (!!!!!!) Akkor annak egy ugyanannak kell lennie, mivel a fi relének a nullát is mérnie kell.
Szerintem jól tudod, én még nem láttam ilyen jelölést FI-n. Vagy 2p vagy 4p a "+N" elölést én még FI-n sosem láttam, ellenben kismegszakítónál igen. Ahol előjöhet az a kombinált eszköz ahol -szerintem- azt jelölik vele, hogy a nullán van-e túláram védelem.
Olyan nincs, hogy a FI rele nem meri az N aramat, mert a fazisok es a nulla kozotti _kulonbseget_ meri. Teljesen tokmindegy, hogy a 3 fazisu FI utan 1 vagy 3 fazisu fogyasztokat kapcsolsz, mukodni fog.
Bevallom ferfiasan, hogy fogalmam sincs, hogy mi ertelme van a FI releknel a 3P+N illetve a 4P jelolesnek, azt mondanam hogy kb ugyanazok. (de persze lehet hogy tevedek, viszont ebben az esetben rovidesen hullani fog ram a szarcunami, szoval varj egy picit :)
Kismegszakitonal mas a helyzet, ott alapbol nincs is bekotve a nullvezeto, de vannak olyan verziok, amikbe be lehet kotni es megszakitjak azt is tularam eseten.
De ne keverjuk a FI relet es a kismegszakitot, teljesen mas esetekben vedenek.
Abban az esetben ha a berendezésnél testzárlat van, hiába kapcsolod le a 3p kismegszakítót a nulla és a föld zárlata visszakapcsolhatatlanná teszi/teheti a FI-t. Sok országban úgy alakítják az áramköröket, hogy a nulla is kapcsolt legyen a kismegszakítóval így egyszerűen kizárható a hibás készülék.
Én a bojler, kültéri cuccok, műhely vonalon használtam 4p kismegszakítókat mert a kapcsolóüzemű eszközeim tréfás áramokat tudnak áthajtani a nullán és jobb a biztonság, valamint így teljesen le tudom őket választani testzárlat esetén.
A kérdés lényegét nem értitek!!!!! Van a 4P és van 3P+N fi relé? A kérdés az volt , hogy melyik típus kell, ha a 3 fázis után még lesz 220-as konnektor is. Gondolom a 4P ????? mert a 3P-N-nél az N áramot nem méri. (korábban írta valaki)
Nálam milyen fi relé kellene a 3 fázisnak, mert még van egy leágazás a 220 voltos konnektorra is a műhelyben? Tehát, hogy ne kelljen még egy fi relé a 220 volthoz?
Hát az, hogy pl. hűtőszekrény/hűtőláda/lélegeztetőgép esetében odamegyek és elhárítom a problémát.
Vagyis, hogy tudjak róla, hogy valahol gáz van.
Ha UPS van, és az ÁVK választotta le az áramkört, a UPS ugyanúgy nem működhetne ugyanazon az áramkörön (már ha ugyanúgy nullázott rendszer, és ugyanazt a PE vezetőt használja) .... Esetleg a szükségvilágítás.
Akkor ha én 3P-s készüléket tettem egy áramkörbe (3P+N, vagy 4P helyett), akkor a berendezés nem választható le megfelelően érintésvédelem szempontjából?
2P és 1P+N (2DIN) kialakítású kismegszakítók: 2 modulnyi helyre van szükségük a 2P és a 1P+N kiépítésű védelmi készülékeknek. A 2P típusú kismegszakítók mind a két pólusa rendelkezik túláramvédelemmel. Az 1P+N kialakítású ezzel szemben csak az egyik pólusa védett, az N kapocs csak kapcsolt. Az 1P+N túláramvédelmi készülékek kiválóan alkalmazhatóak egy fázisú fogyasztók leválasztására. 1P+N (15-20%-kal olcsóbbak, mint a 2P-s készülékek).
Ettől nem nehéz szebbet találni. Egy 2modulos, sötétített ajtós fröccsenö víz ellen védett falon kívüli dobozzal oldanám meg amibe betenném a kombinált eszközt.
Nincs neki a hazon belul egy elosztoszekrenye ? Az lenne a legjobb... Bar ha most ugyis meg kell bontani, akkor lehet erdemes lenne csinalni neki egy elosztot, persze nem a furdobe.
Igen a bojler éjszakai áramkörön van és a villanyóra szekrénynél van plomba. Oda már villanyszerelő kellene, akinek van engedélye a plomba megbontására és esetleg kombinált kismegszakító beszerelésére.
Vagy egymásba akad a két nyelv és ha mindkettő lemegy akkor a FI oldott ki, ha csak a kismegszakítóé akkor pedig értelem szerűen. Van ahol a színe változik a kontroll ablakban, piros ha a túláram védelem és kék ha a Fi.....a lényeg, hogy jelezni kell.
Nem akartam kioktatni senkit, csak ramutattam hogy a fogyaszto szempontjabol teljesen mindegy melyik oldott le. Max a tulajdonos szempontjabol nem mindegy, de ha kombi relet vesz, akkor nem lesz egyszeru kideriteni hogy hiba- vagy tularam miatt oldott le.
A kombi cuccot te emlited most eloszor. Eddig csak FI relerol volt szo.
De ha kombi is, akkor is az (elektromos) fogyasztonak teljesen mindegy hogy mitol nincs aram, mert nem fog mukodni. (Csak hogy biztosan ugyanarrol beszeljunk, a fogyaszto alatt a hutot es a tv-t ertem, nem a pistat meg a giziket...)
Olvasd át hogy mire reagáltam, az elejétől. SENKI nem beszélt hibakeresésről, csak automatikusan visszakapcsolodó FI reléről, illetve öngyilkos hajlamról...
vegyél XBS fi relét, az nem old le. Igaz akkor sem amikor kéne. a felszereltek fele nem ment át az ÉV mérésen, volt ami egyátalán nem vert le nagyobb áramnál sem mert mechanikailag szorult...
"Villanybojlerhez tervezek beépíteni egy Fi relét a kérdés az lenne, ha lecsapódik, akkor automatikusan visszakapcsol egy idő után vagy kézzel kell felkapcsolni, mint a kismegszakítót?"
Amit erre ajánlottatok, az automtikus visszakapcsoló az ugye egy vagyonba kerül, konkrétan 150.000 forint.
Ha attól akarom megvédeni a lakásomat, hogy esetleg a bojler miatt lekapcsol, majd leolvadjon a mélyhűtő, arra talán van értelme - bár akkor nyilván inkább külön AVK-ra kötném azt, ami a többiekkel együtt nem kapcsolhat le, és akkor az ugye kb 8000 forint plusz.
Viszont eszembe jutott, hogy nem lenne értelmetlen egy visszajelzést beépíteni, hogy tudjak arról, valamelyik áramkörön baj van.
Erre kellene egy NC segédérintkező (ami az ipari kontaktorokon általában rajta van, esetleg rápattintható). Nyilván be lehetne kötni egy olyan kis sorolható relét, ami folyamatosan meg van húzva, míg van betáp, ha leolala az ÁVK, akkor zár, és a nem védett körre kötött jelzőcsengőt működteti.
Lehet esetleg kapni a normál lakáshálózati ÁVK-ra csatolható NC segédérintkezőt?
Mert kismegszakítóhoz találtam - bár nem írja, hogy NC érintkezője lenne, tehát ez valószínűleg csak NO-t tartalmaz.
Azért nem mindegy hol alkalmazzuk a visszakapcsolós megoldásokat. Egy vizes időszakos vagy állandó, üzemtől függő (fürdőszoba, olyan berendezés ami áramütés veszélyes meghibásodás esetén) eleve nem alkalmazzák de egy általános célú vagy olyan részen ahol jó ha az időszakos hiba esetén vissza kapcsol miért is nem lehet alkalmazni. Amúgy az ilyen berendezésekre vannak előírások amiket aki ezt beszereli tisztában kell lennie vele. OFF
Nekem 15 év alatt kétszer oldott le. Egyszer amikor kint maradt esőben a fűnyíró hosszabbítója, és amikor elvágtam a hosszabbító kábelét a sövényvágóval.
"Akkor most gondolj bele, hogy minek a hatására oldana le a FI relé, és utána gondold át, hogy jó ötlet-e hogy visszakapcsoljon anélkül, hogy Te biztonságosnak látod-e a visszakapcsolást."
A Fi relé leoldhat a hálózaton megjelenő pillanatnyi túlfeszültség esetén is, pl. zivatarok idején.
Ha hosszabb ideig távol vagyunk az ingatlantól és senki nem tartózkodik otthon, akkor jól jöhet, hogy visszakapcsol.
Ilyen esetre ott a relén egy a hokioldnal is létező manual/aut választó kapcsoló.
A fenti jó lehet? Egy a mosógépnek és egy a villanybojlernek az IP 55 védelem miatt a fürdőszobába. Most azt hagyjuk, hogy a villanybojlernek nem dugvillás csatlakozó kell. Viszont egy sima fi relé nem IP 55-ös, persze be lehet tenni egy IP55 védettségű dobozba.
Zuhanyzol, és zárlatos lesz a bojler. Megcsíp, de szinte észre se veszed, mert old a FI relé. Aztán 20 másodpercenként újra és újra, hátha egszer sikerül.
Egy bojlernek azért nem árt pár óra kiesés. Ha meg annyira kell a melegvíz, tegyen rá egy dudát, ami szól, ha leold.
Akkor most gondolj bele, hogy minek a hatására oldana le a FI relé, és utána gondold át, hogy jó ötlet-e hogy visszakapcsoljon anélkül, hogy Te biztonságosnak látod-e a visszakapcsolást.
Villanybojlerhez tervezek beépíteni egy Fi relét a kérdés az lenne, ha lecsapódik, akkor automatikusan visszakapcsol egy idő után vagy kézzel kell felkapcsolni, mint a kismegszakítót?
Ha egy 3 pólusú kismegszakító ami 3 fázisú és egyszerre kapcsolható le és fel ha kiveszem a reteszt a működtető kapcsoló közül akkor külön-külön is használható?
Tehát akkor egyediként is lehet egyszerre fel és lekapcsolni?
Gewiss QMC63C sorozatú álló szekrényt, vagy ilyen ízléses más gyártmányú álló oszlop szekrényt ki forgalmaz itthon?
Villszer kereskedők még a síma 68-as sorozaton is elvéreznek néha, nemhogy ezzel próbálkozzak. A Gewiss magyarország egy emailből és egy mobilszámból áll, nem tűnik tényleges forgalmat lebonyolító cégnek.
Nálatok hogy müködik nem tudom de itt Romániában a neveden kell legyen az épület. Villamossági rajzot kell csináltatni . tanácstól építési engedélyt kiváltani. Aztán választani egy céget aki szerzödésben áll az áramszolgáltatóval. Ezek ha megvannak akkor menni kérést leadni. Jelen pillanatban 5 hónap a kérés letevésétöl a lámpa felkapcsolásáig az átfutási idö.
Nyilván mindent fizetni kell , mérödobozt , vezetékezést . ásást , földelést stb.
Külön van a mozgásérzékelő rajta? H aigen, 3 drót megy bele, egy nulla, egy fázis, és visszajön egy kapcsolt fázis. ez utóbbi kettőt kell rövidrezárni a kapcsolóval. Nem bonyolítják túl, sima ledes refi ki van egészítve egy sima mozgásérzékelővel.
Ledes mozgásérzékelős lámpát hogyan lehet úgy bekötni hogy folyamatos világításra is lehessen használni?
Működik úgy mint a régieknék hogy az elektronikát simán áthidalom és mögé adok áramot egy sima villanykapcsolóval vagy ezt az újjabb ledes jobbik fajta refik sem tűrik?
Korábban jól működő, 3 fázist kapcsoló mágneskapcsoló nem húz be. De ha kézzel benyomom a közepén azt a kiálló pecket akkor már kapcsol és tartja is magát amíg áram alatt van. A baj az hogy lekapcsoláskor kiold és visszakapcsoláskor már nem húz be. Mi romlott el rajta? Javítható vagy csere?
Van két garázsom, bérház alatt, külön helyrajzi számon.
Be szeretném az áramot vezettetni, megterveztettem, meg minden, 32A ig nem kell csatlakozási dijat fizetni, de most 76e ft csatlakozási díjat akarnak fizetetni velem mert hiaba van külön helyrajzi számon ők egy egységnek tekintik.
Mi az oka, hogy a régi PVT 6060 elosztószekrények az Elmű és Démász területekre jók. Az EON területre meg az új típusú PVT 6060 szekrény kell. Mi a különbség a két elosztószekrény közöttt?
Arra ott van a napkollektor. Április és október között majdhogynem ingyé' van melegvizünk. Ha süt a nap, a kollektor szerintem jobb erre a célra, mint a napelem. Ha meg nem süt, akkor a napelem se melegít :-)
Na gyerekek tényleg eldugulok, mert ez már nem villanyszerelés. És már ezért is bocsánat.
Upsz, bocs, hamut a fejemre, Jahnónak már köszönés helyett is megköszönök, rengetegszer kihúzott már a mindenféléből, eddig leginkább számítógépes ügyekkel kapcsolatban :-)
Hülye úr, már az összes európai szolgáltató portfóliójával képben vagy?
"Visszatermelést is tud, de anyagilag mindenképpen a saját felhasználás éri meg, arra kell ráhajtani. Az áram kWh-ja 27 cent, ennyiért veszem, viszont én csak 9.87 centet kapok, ha visszatermelem. A saját felhasználásért pedig csak kb. 4 ct ÁFÁt fizetek."
Ja, Elek, még valami, elfelejtettem: Az alábbi screenshot a Stromnetz Berlintől van, a címe "Technische Zustimmung", azaz műszaki hozzájárulás a telepítéshez. Amint látod, pontosan tudják, mekkora a teljesítménye (22x345=7590), és kikötik, hogy ennek csak a 70%-át táplálhatjuk be. Ebből úgy lett 50%, hogy az akkuhoz ad Berlin városa több, mint 2000 eurót, de az a feltétel, hogy nem 70, hanem 50% a limit (amit az előző hsz ábráján szaggatott vonal jelöl).
Az első képen látszik a 22 modul, egyenként 345Wp névleges teljesítménnyel. 22x345Wp=7,59 kWp.
Az inverter (az is látszik) SMA Sunny Tripower 6.0 - utána lehet nézni az adatainak, nekem ugyan megvan az adatlapja, de nem tudom, mit kellene nézni rajta.
Az akkuhoz a hozzájárulás feltétele, hogy a névleges teljesítmény (a napelemé, ami 7.59kWp) FELÉT lehet betáplálni. A második képen láthatod a február 8-i screenshotot a termelésről. A szaggatott vonal az a bizonyos korlát, és nincsak, pont 3.8 kW-nál húzódik, ráadásul a sárga mező (az a visszatáplálás) az istennek nem akarja túllépni.
Ez talán meggyőz, de ha nem, akkor is abbahagyom a vitatkozást, mert elmegy a topik a csesztetésbe meg a napelembe (köszi Jahno a tippet amúgy a napelemes topikhoz, nem tudtam róla - no meg eredetileg tényleg villanyszerelési kérédssel jöttem, csak elterelődött mellékvágányra).
Szóval srácok mindenkinek nagyon köszönök mindent, és ha még lesz kérdésem, akkor megyek a vonatkozó topikba.
Egyebkent hosszu tavon lehet erdemes beruhazni az inverter sajat megoldasaba, de keresni kell egy kelloen nagy fogyasztot, ahol ez megterul. (es tenyleg itt volt igaza eleknek, hogy a melegviz csinalassal kell(ene) kezdeni, de latod, megdicserem es b@sztat... :)
> Ez a szokásos nyál-fröcsögtetés, bármiféle kézzel fogható állítás nélkül :)
Azert, mert ha elmondanad mit akarsz, nem pedig a szerinted jo megoldast, akkor egy kivalo-profi-uberfasza szakember azonnal legalabb 280db megoldast mondana, ami LEHET hogy jo lenne arra, ami TALAN az, ami neked kellene.
> Én logikáról és fizikai törvényszerűségekről beszélek, amelyek állítólag Németországban is pont ugyanazok.
> Szoval a kerdes nem egyszeru, legjobb ha akkorra idozited a mosast, amikor a legolcsobb az aram, gondolom ez arra feletek napkozben van. Szerintem siman vard meg, amig tonkremegy a mosogep, ugysem fogsz annyit sporolni az egesz tortenettel, mint amit nyerne szinte tetszoleges beruhazas.
Mi meg nem a logikáról, hanem remélem megkapod a szerződés ide vonatkozó részét. Ami nem fog érdekelni és hirtelen teljesen más témába kezdesz. Vagy ha az van benne, hogy a golyó 5 centis zöld, akkor szerinted még 17 centis piros kocka is lehet, mert más inerciarendszer az olyan.
Az már egy munkapont számolásnál sem működött. Ha megméred az inverter kimenetét, ami ugya a villanyóra és a ház között van, meg megméred a "méretlen" ágat, akkor már lehet számolgatni. Kirchoff törvénye.
Teljes nyugalommal ignorald a francba Eleket, fingja nincs a temarol illetve meg az sem esett le neki, hogy nem az ELMU teruleten mozogsz. Ne foglalkozz vele.
Van egyebkent napelem topic, de ott leginkabb csak egymas basztatasa megy, de akik itt erdemben valaszoltak neked, ott is aktivak.
Egyebkent.
Az egyetlen nem teljes faszsag amit elek mondott az a HMV kerdese, valoban megeri azt csinalni naparammal. Erre vannak gyari megoldasok (de ezek tenyleg baromi dragak). A te invertered nem ismerem - nekem Fronius van - ahhoz lehet venni aranyaron OhmPilot nevu kiegeszito kutyut, ami pontosan azt csinalja, amit te szeretnel (persze nem mosogep vezerlesre, hanem inkabb HMV vagy egyeb nagyfogyasztok kiszolgalasara van kitalalva) Szoval a kerdes nem egyszeru, legjobb ha akkorra idozited a mosast, amikor a legolcsobb az aram, gondolom ez arra feletek napkozben van. Szerintem siman vard meg, amig tonkremegy a mosogep, ugysem fogsz annyit sporolni az egesz tortenettel, mint amit nyerne szinte tetszoleges beruhazas.
Mondjuk az akkupakk az jo moka lehet, foleg ha tamogatjak.
"Nem az "inverter kimenő" hanem a "HÁLÓZATBA kimenő""
Az inverternek egyetlen kimenete van a hálózat felé. Honnan fogja tudni szegény, hogy ami energiát most éppen termel, annak a 30 százaléka éppen a helyi villanybojlerbe megy és csak 70 százalék megy ki az utca felé?
"bejelenti a Stromnetz Berlinnek, hogy mekkora a napelem."
Az inverter teljesítményét jelentik be.
"Elég egy műholdkép, és máris tudják, hány panel van a háztetőn"
Csak egy laikus mondhat ilyet, aki gondolkodás nélkül elhiszi a többi laikus által a facebook-on terjesztett tévhiteket, népmeséket :) mivel nem látszik, hogy régi típusú kis teljesítményű napelemek vannak, vagy (pont ugyanakkora méretű, színű és szagú) korszerű nagyobb teljesítményűek, ezért aki hozzáértő, annak eszébe sem jut a háztetőkön a paneleket nézegetni és abból teljesítményt számolgatni. Ráadásul közismert módszer az inverter túl-napelemzése, amikor a minimálisnál sokkal több napelemet tesznek fel, hogy borús időben is ki lehessen használni az inverter maximális teljesítményét. Másik közismert megoldás, amikor készakarva nagyobb invertert vásárol, mint amennyi napelemet feltesz. Tehát az, hogy mi látszik a tetőn, annak nagyon sokszor semmi köze a tényleges teljesítményhez.
Az inverterhez lehet kötni árammérőt a fázisok áramát méri az "utca" felé.
A mérés alapján korlátozza az inverter az "utcára menő" termelést azaz a betáplálást.
Az éppen szükséges mértékben csökkentve a napáram termelést. Azaz "házon belül" akár maxon is járhat e közben ...
----
Elvileg egy (kellően)okosmérő esetén külön áram mérő sem kell hozzá, mert a mérőóra tudja-adja az infót. A "szabványos" protokol létezik rá, de hogy van-e már ilyen mérő a szolgálatatóknál élesben ... arról fogalmam sincs.
A Sunny portálon lehet beállítani. A napelemes cég beállította jogszabályi értékre, aztán ha én ezek után átállítom, az már az én felelősségem. (nem fogom, mert aláírtam)
A kitermelés korlátozása hogy történik pontosan? Az invertered szabályoz le, vagy csak egy részét veszik át a termelésednek, és amit azon felül termelsz, azt benyelik?
> Rossz válasz. Az áramszolgáltató nem tudja (és nem is érdekli), hogy az X kilowattos teljesítményű inverteredhez te mennyi napelem táblát pakolsz fel a tetőre: pont annyit, fele annyit vagy vagy kétszer annyit.
Tehát megismétlem a kérdést: az áramszolgáltatód hivatalos tájékoztatójában (és nem a te homályos emlékeidben ;) a 70% kiszámításának alapjául szolgáló teljesítmény (ami nálad 7,5 kW) az invertered maximális teljesítménye, vagy a villanyórád maximális teljesítménye?
Baszod :-D
Jó válasz, hidd el. Itt mindenki mindent mindenhol bejelent. A napelemes cég, mivel a dolognak adóvonzatai vannak, speciális engedélyekkel rendelkezik, és bejelenti a Stromnetz Berlinnek, hogy mekkora a napelem. Nincs elhallgatás meg mutyi meg okosba. Elég egy műholdkép, és máris tudják, hány panel van a háztetőn. Itt még azt is ellenőrzik, hogy nem köti-e be valaki az ereszt a csatornába...
(Az emlékeim pedig nem homályosak, hanem egészen frissek, mivel az utóbbi két hónapban folyamatosan ezzel az egész játszótérrel szopolódok.)
Rossz válasz. Az áramszolgáltató nem tudja (és nem is érdekli), hogy az X kilowattos teljesítményű inverteredhez te mennyi napelem táblát pakolsz fel a tetőre: pont annyit, fele annyit vagy vagy kétszer annyit.
Tehát megismétlem a kérdést: az áramszolgáltatód hivatalos tájékoztatójában (és nem a te homályos emlékeidben ;) a 70% kiszámításának alapjául szolgáló teljesítmény (ami nálad 7,5 kW) az invertered maximális teljesítménye, vagy a villanyórád maximális teljesítménye?
Mondjuk mókás, nem túl régen hogy pont ilyesmiken melóztam, hogy ha majd felétek dinamikus lesz az energia ára, akkor minden mindennel összekötve és kikalkulálva működjön, akkor is mosott volna a mosógéped, ha nem termel a napelem de pld. szélenergiából túltermelés van és azért adják majd olcsóbban. Aztán meglátjuk, ez nem egy közeljövőben telejsíthető dolog, meg aztán ki tudja mikor akarja valóban olcsóbban adni. Ésvagy...
> Ha nincs kitermelés, nem fog hővé alakulni semmi. Az inverter tudja úgy kezelni a napelemet, hogy csak a szükséges teljesítmény jöjjön le róla. Ez a napelemnek egy jó tulajdonsága. Hasonlít egy ceruzaelemhez, ha nem kötsz rá semmit, nem folyik áram, nem melegszik, pedig ott van benne a delej :)
"Itt más a szitu, az inverter kimenő teljesítménye van lekorlátozva"
Valószínűbbnek tatom, hogy műszaki bűvészkedés (áram-korlátozó ketyere??) helyett egyszerűen az áramszolgáltató nem veszi tudomásul az X kilowatt feletti visszatáplálást (pl a villanyórában be van állítva egy kilowatt-limit), tehát technikailag lehetséges többet visszatölteni, de az nem lesz kifizetve.
Persze ezt a plusz energiát másoknak pénzért adja el ;) ezzel a trükkel az áramszolgáltató nem kevés extra haszonhoz jut.
Majdnem ingyenes áram esetén a villanybojlerrel előállított melegvíz SOKKAL olcsóbb, mert a hőszivattyú alkatrészei egyszer elkopnak és akkor a javítás (vagy csere) nagyon sokba fog kerülni. Ráadásul egy hőszivattyú annál jobban erőlködik, minél nagyobb hőmérsékletKÜLÖNBSÉGET kell leküzdenie, tehát amikor éppen nem fűt, hanem melegvizet gyárt, olyankor lehet, hogy ötször jobban kopik, mint átlagos fűtés közben.
Tehát
- vagy tegyél elektromos fűtőszálat is a hőszivattyú melegvíz tartályába,
- vagy vegyél egy elektromos vízmelegítőt vagy kis villanybojlert is és kösd össze a meglévő víztartállyal.
A hőszivattyúd azt fogja látni, hogy a tartályban jó meleg a víz, tehát ezzel nincs semmi dolga.
És amikor a napocska nagyon süt, akkor ebbe a vízbe bele tudod tenni a plusz energiát (megspórolsz a hőszivattyúnak jó néhány igen megterhelő üzemórát, ezzel meghosszabbítod az életét i). Ráadásul a fűtőszálat bármikor bekapcsolhatod és nem fog okoskodni, mint a mosógéped :)
Itt más a szitu, az inverter kimenő teljesítménye van lekorlátozva, vagyis nem engedik ki a hálózatra sem.
Mondjuk ennek a technikai része érdekelne, mert ehhez külön kellene választani a helyben elfogyasztottól. Vagyis ha korlátozva van, pl 3kW-ra, és nekem 5kW kell, mert megy az összes főzőlapom, akkor kénytelen lennék a hálózatból vételezni a maradék kettőt.
"kkor mi történik azzal az árammal, ami senkinek se kell?"
Csak az az áram "jön létre", amely áram el is lesz fogyasztva valahol. Másképpen fogalmazva: az inverter/töltésvezérlő mindig csak annyi energiát kér a napelemetől, amennit éppen hasznosítani is tud. A napelemnek meg nem lesz semmi baja, ha nem veszik el mindig tőle az összes lehetséges energiát.
Ha nincs kitermelés, nem fog hővé alakulni semmi. Az inverter tudja úgy kezelni a napelemet, hogy csak a szükséges teljesítmény jöjjön le róla. Ez a napelemnek egy jó tulajdonsága. Hasonlít egy ceruzaelemhez, ha nem kötsz rá semmit, nem folyik áram, nem melegszik, pedig ott van benne a delej :)
Ja, Elek, még valami, elfelejtettem: Az alábbi screenshot a Stromnetz Berlintől van, a címe "Technische Zustimmung", azaz műszaki hozzájárulás a telepítéshez. Amint látod, pontosan tudják, mekkora a teljesítménye (22x345=7590), és kikötik, hogy ennek csak a 70%-át táplálhatjuk be. Ebből úgy lett 50%, hogy az akkuhoz ad Berlin városa több, mint 2000 eurót, de az a feltétel, hogy nem 70, hanem 50% a limit (amit az előző hsz ábráján szaggatott vonal jelöl).
