Neem, irányonként szokott lenni máshol is. Csak nem így kell elnevezni, hanem a kezdőpont felé K, a végpont felé V betűvel. Ha több van, akkor a gyakorlat szerint Va, Vb, Vc, Ka, Kb, Kc stb. nevek szoktak jönni.
"De amikor egy másik filmen egy kocsit toltak el és adta a foglaltságot akkor arra gondoltam, hogy rövidre zárja az áramkört és ez jelent foglaltságot.
Ezzel az a bajom, hogy nem valósághű (ahogy szerintem az átlag bolti megoldások sem)."
Pedig pontosan így működik a valóságban. A két keréktalp között 0,1 Ohm lehet legfeljebb az ellenállás (kocsiknál, ha jól emlékszem).
Köszönöm a véleményed először is. Nem akarok semmit sem feltalálni, nem akarok semmivel/senkivel sem konkurálni. Az elektronika dolgokhoz hobby szinten értek, amit újat tudhatok esetleg meglévő eszközöket saját szoftverrekkel és más logikával összekapcsolva valami más létrehozni.
Történt még vasútmodelles félre értés is. Nem Maerklin AC rendszerem van, valószínűleg a következő hozzászólásaim zavarhattak meg:
101314. az a rajz. A Hell Sensoros megoldást így képzeltem el egy a képzeletbeli felezést szaggatottan azért rajzoltam be, mert 2 sensor balra, 2 jobb vagy fordítva ahogyan/ahonnan nézzük esik. Ennek megfelelően lenne mozdonyokon (PZB elvet követve), de a kocsikra is kell mágnes az elképzeléseim szerint.
101315. egy link. Találtam egy megoldás ahol IP alapon megy a foglaltság ellenőrzése
101317. kérdés C vágánnyal kapcsolatban. Mivel a linken található filmben és a leírásban C vágánnyal meg digittel prezentálják. Az ottani csatlakozás meg áramkörök miatt volt nekem kérdéses.
Nekem pedig PIKO A vágányaim vannak semmi digit.
Nos a fenti megoldás szerintem úgy működik, hogy tetszőlegesen egy szakaszolt részre rácsatlakozol a vezetékkel ami megy a relés/IP-s panel felé. Mivel első körben nem láttam mást, így arra gondoltam, hogy egyszerű szakasz fogyasztás alapján (azaz van-e ott áram) ad egy szakasz (ott a nyugati elv szerint blokk) foglaltságot. De amikor egy másik filmen egy kocsit toltak el és adta a foglaltságot akkor arra gondoltam, hogy rövidre zárja az áramkört és ez jelent foglaltságot.
Ezzel az a bajom, hogy nem valósághű (ahogy szerintem az átlag bolti megoldások sem). Tegnap így prezentáltam valakinek aki ezt a terméket ajánlotta:
Megy 2 Taurus, mögötte hálókocsi, meg 10 RoLa. Behalad egy ilyen blokkba a rendszer visszajelenti foglalt. A vonat szétszakad és 5 RoLa-s kocsi ott maradt. A 2 Taurus meg hálókocsi meg 5 RoLa megy tovább. Majd a további blokkok foglaltak lesznek. Megfelelő logika alapján felszabadul elsőre az a blokk ahol az 5 RoLa áll. Majd a követő vonat meg beleszalad.
Az általam elképzelt és lerajzolt Hell Sensoros megoldás kvázi tengelyszámlálóként működne. Minden blokk elején meg végén lenne. Amennyi behaladt, annyinak ki kell haladnia. Ha ez nem stimm, akkor a blokk foglalt.
Amennyiben a Hell Sensoros dologtól a Relay felé visszaadott jelet fel tudom dolgozni és IP alapra átvinni, akkor kvázi hamar megvan a megoldás. Leszámítva azt, hogy van család, ha olyan a hó akkor el kell menni síelni, stb. stb.
Ha lesz eredménye, ha nem közöni fogom, hogy pl. lehetetlen mert... vagy sikerült. Ha kívánod akár rész eredményeket is tudok közölni.
Köszönöm a pécsi invitálást, de nem élek Magyarországon. Örülök ha a szüleimhez néha odaérek, onnan Pécs még IGEN messze van.
Érvényes előterveket nem látok, csak az ÁVU-hoz készült torz helyszínrajzból tudok kiindulni.
Azok alapján jelenleg (2016. március 30-i rajz a legújabb) az a helyzet, hogy
Eplény felől:
1 db. fény előjelző, FEj néven (S+Z), 530+05;
1 db. fény főjelző, F néven (S+V+S+Z+F), 523+05;
Eplény felé:
1 db. fény főjelző, E néven (Z+V), 520+00;
Porva-Csesznek felé:
1 db. fény főjelző, C néven (Z+V), 513+32;
Porva-Csesznek felől:
1 db. fény főjelző: A néven (S+V+S+Z+F), 510+66);
1 db. fény előjelző: AEj néven (S+Z), 503+66;
Dudarbánya felé:
1 db. fény főjelző, D néven (Z+V), 4+96;
Dudarbánya felől:
1 db. fény főjelző, B néven (S+V+S+Z+F), 9+59;
1 db. fény előjelző, BEj néven (S+Z), 13+59;
A zárójelben lévő betűk a főlapon lévő fénypontok színét jelölik, minden esetben alulról felfelé. Az esetleges, nem főlapon lévő fénypontok színét a felsorolás a végén tartalmazza.
Az ÁVU szerint az A, B és F jelzők bejárati jelzők, a C, D és E jelzők közös kijárati jelzők.
Dudarbánya jelenleg sajátcélú vasúti pályahálózat (scvp., korábban ipv.), ott nincs szolgálat. A vonali VU (végrehajtási utasítás) szerint Dudarbánya felől Zircre szabályos vágányútbeállítás és jelzőkezelés szükséges (és ebből következik, hogy lehetséges is).
Viszont Győr/Dudar felé 2 kijárati jelző is fel van tüntetve: 513+30 és 4+98. A valós helyzetet nem ismervén én ebből arra gondolnék, hogy két külön jelzőt lehet(ne) látni. Régebben nem így volt estleg, csak aztán a nagy spórolás és a kis (már nem is létező) forgalom miatt a dudari jelzőt leszerelték. Mikori az információd, hogy nincs ott, csak 1 jelző?
"Egyetlen jelző a váltókörzeten túl, a nyíltvonal mellett. Milyen alternatívák lehetnek még? (Térközkezdő jelző is kizárt :)"
Az kizárt, hogy a kijárati jelző csak a győri ág jelzője? A dudari ágra pedig csak menesztik a vonatot? Mert az esetleg csak mellékirány, vagy iparvágány, vagy vontatóvágány, vagy mittudomén vágány...
Létezik máshol is két vágány esetén közös kijárati jelző? Az előírások egyáltalán engedik ezt?
"Hű, hát nem tudom, hogy mi a különbség a csatlakozó és elágazó állomások közt,"
A csatlakozó állomásnál a mellékvonalnak vége van. Az érkező vonat feloszlik, nem megy tovább. A mellékvonali vonat meg innen indul, átmenő vonat nincs a fővonalról. Emiatt az állomáson a mellékvonalat kiszolgáló mozdonyszín is szokott lenni. De majd megnézem otthon a Kerkápoly-féle könyvet, mert több, mint 30 éve tanultam róla, és kb-re tudom, de azért nem biztos, hogy mindenre pontosan emlékszem.
Zirc ilyen szempontból érdekes. Ugyanis a dudarbányai vonal másik végén sincs fűtőház, így most elbizonytalanodtam, hogy csatlakozó, vagy elágazó állomás. Amiatt gondolom, hogy csatlakozó, mert gyakorlatilag egy bányához vezető vonalról van szó. Sőt! Lehet, hogy csak iparvágánynak minősült? Vagy vontatóvágánynak?
Úgyhogy Fremózáskor tessék minden vonatot megállítani! :-)
Én egyetlen karos jelzőt sem látok, tehát még rosszabb a szemem :) De alul ott a listában a 3 bejárati elő-, a 3 bejárati és 3 kijárati jelző helye. És valóban ennyi volt(van). Érdekességként annyit, hogy a dudarbányai kijárat kezdetben kétkarú vala, aztán leegyszerűsítették egykarúra. Aztán valamikor a '70-es években lecserélték őket fényjelzőkre.
Annyival egészíteném ki, hogy amit nem lehet digitalizálni biztosan, az a 2 motoros régi PIKO mozdonyok: NOHAB, E44, E11 (211). Azt nem tudom, hogy pl. a Kleinbahn kétmotoros mozdonyokkal mi a helyzet.
Szinte minden analóg mozdonyt át lehet építeni digitálisra (vannak nagy tapasztalatokkal rendelkező társak itt a fórumon).
Analóggal is el lehet kezdeni:
1.) Ha komolyabb asztalt akarsz, szakaszolásokra valószínűleg mindenképpen szükséged lesz.
2.) Szükséged lesz továbbá a mozdonyokhoz egy relatíve bonyolult vezérlésre, amivel a különböző vezérlőket különböző vágányszakaszokra tudsz kapcsolgatni.
3.) Szükséged lehet továbbá mindenféle relés logikára, pl. ha jelzőkkel akarsz vonatokat megállítani.
4.) Szükséged lehet továbbá a váltókhoz-jelzőkhöz váltóállító pultra és vezetékezésre, illetve a jelzésképeket előállító bonyolultabb relés logikákra.
Ha utólag akarod digitalizálni:
0.) be kell szerezni egy digit. központot (néhány tízezerért már egészen okosakat kapni, amik modulárisak); be kell szerezni minden mozdonyba egy dekódert (ebből is nagyon okosak vannak, pl. manapság a fordulatszámszabályozás, így az analóg mozdonyok járása is javulni fog);
1.) a foglaltságérzékelést (ha akarsz) utólag kell beleépíteni, ehhez elég szépen le kell tarolni a vezetékezést, viszont a meglévő szakaszolások jól jöhetnek (nem kell utólag síneket vagdosni); ha nem akarsz foglaltságérzékelést, akkor a szakaszolások is megszüntethetőek;
2.) a mozdonyok vezérlése nagymértékben leegyszerűsödik, ki lehet dobni a mindenféle kapcsolókat-trafókat-pultokat, hiszen az összes mozdony mindig ugyanazt a jelet kapja;
3.) tekintve, hogy egy digit. asztal mellé nagyon egyszerű PC-t rakni, digit. asztalok mellé általában nem szoktak külön logikákat (vonatbefolyásolás, automata váltóállítgatás) pakolni (vagy ha igen, az is más elven működik, mint analógban), így az analóg asztalról ezek is letisztíthatóak;
4.) a 2-es ponthoz hasonlóan egy digit. asztalon a váltók vezérlése is teljesen megváltozik, le lehet pucolni a reléhegyeket, 25-pólusú csatlakozókat, gombrengetegeket, mert a váltókat-jelzőket is egy 2-eres buszra lehet fűzni.
A 4-es ponthoz jegyzem meg, hogy digitális asztal ide, digitális asztal oda, váltók állítgatását mindenképpen kényelmesebb és élvezetesebb nyomógombról végezni, mint egérrel kattintgatni (vagy akár tabletet nyomkodni). Nyomógombos egyszerű pult kereskedelmi forgalomban nincs, ezért valaki vagy bevállalja a PC-s (tabletes) irányítást, vagy meghagyja ideig-óráig az "analóg" váltó- és jelzőállítást. Mi pl. a váltókat is digitális központon keresztül irányítjuk, ehhez érintőképernyős PC van kapcsolva. Legkényelmetlenebb az egér, ennél kényelmesebb az érintőképernyő, a leggyorsabb pedig a billentyűzetről gyorsbillentyűkkel állítgatás. A pult már készül, számításaink szerint az maga lesz a hevön :)
Összefoglalva: el lehet kezdeni analógban is, de ha digitális a cél, komolyabb asztalt így már nem érdemes összerakni. Ugyanis az analóg vezérlés bonyolultsága az asztal összetettségével hatványozottan nő, és már néhány váltó után ott tartunk, hogy a digitális egyszerűbb lenne, áttéréskor meg amúgy is dobhatjuk ki az egészet. Inkább lassabban, de már az elejétől digitálisban fejleszteni.
Kivétel, ha valaki _nagyon_ meg van szorulva anyagilag (bár manapság, amikor egy átlag mozdony 60-70e, egy z21-es központ meg 30 alatt van)...
Engem a fényáramköri rajzok érdekelnének inkább, azaz milyen jelfogók kapcsolják be a zöld jelzést. Mert - revidiálnom kell magamat - valószínűleg a zöld sosem világít rajta. Az ÁVU-hoz férek hozzá, abból sok okosság nem derül ki. A kezelési szabályzat lenne még jó, de az nincs meg. :(
Köszi,ez jól jött.Az igazság az hogy használt analóg cuccban godolkodom terepasztalon,apránként bővítve egész nagyra úgy kb egy 3x6 vagy 2x4 négyzetméteren de lehet hogy nagyobb lesz.És ahhogy lehet átállnék digire.Amúgy analog mozdonyt át lehet építeni digire?
Ezt érdemes elolvasnod. Kezdésnek kitünő. Ezen kersztül megértheted a "geometria" fogalmát a vasútmodell sínrendszereket érintően. Mit mivel, hogyan tudsz összerakni. Ez ugyan a 'PIKO A' most (és már jópár éve) használatos sínrendeszerét mutatja be de az alap logikája ráhúzható bármelyik gyártó rendszerére. Értsd: mindenki egy saját geometria szerint gyártja a váltóit, íveit, egyeneseit. (egyenesek hossza, ívek sugara, kitérők kitérési szöge-kitérő hossza, íveskitérők kitérési íve stb.
Ezekből lehet aztán tetszés szerinti vágányzatot (pályákat, terepasztalokat) összeállítani az adott gyártó vágányanyagából. Keverni is lehet a gyártók vágányzatát bizonyos korlátok között. Egyelőre szerintem olvasd el és "emészd" meg a PIKO A sínrendszert aztán nézd meg más gyártóét is. Ez itt van magyarul, világos könnyen érthető. Gyártók: Roco, Tillig, Peco. A Peconál több család is van egyszerre gyártásban, érdemes egy családból választani, mert a sínkorona magassága sem egyforma. Ami mindig stimmel az a sínszálak távolsága, 16,5 mm H0-ban.
A vezérléssel szerintem foglalkozz az után, hogy a vágányzattal kapcsolatban már megvannak az alapismeretek. Én így indultam el 25 év "kihagyás" után.
1.) A geometria mondja meg, hogy egy adott gyártó milyen elemeiből miket tudsz összerakni. A legegyszerűbb jellemzője, hogy hányféle és milyen sugarú ív van a készletben (ugye a kétvágányos vonalak, többvágányos állomások esetében a belső ívek sugara kisebb, a külső nagyobb kell legyen). A "geometrie" a kulcsszó, és rá tudsz keresni: https://www.google.com/search?q=piko+gleis+a+geometrie&tbm=isch
2.) A szakaszolások, kapcsolóvágányok, ilyesmi mind akkor kell, ha bármilyen úton-módon több vonatot akarsz közlekedtetni, vagy érzékelni akarod (pl. PC-vel), hogy hol áll egy vonat. Ezt is ketté tudjuk bontani:
2.1.) A vezérlést tekintve
2.1.1.) akkor létszükséglet a szakaszolás, ha analóg vezérlésben gondolkodsz, ekkor ugyanis nem a mozdonyt, hanem mindig a mozdony alatt található vágányszakasz(oka)t fogod vezérelni, és az a mozdony indul meg, amelyik éppen az adott szakaszon van.
Példa: Legegyszerűbb esetben, ha egy diliköröd van, amin található két váltó és egy kétvágányos állomás, célszerű az állomás két vágányát kiszakaszolni (a vágány mindkét végén, a váltókon belül az egyik sínszálat megszakítani), így az adott vágányt ki tudod kapcsolni, és a rajta álló vonat nem indul el.
2.1.2.) Ha digitálisvezérlésben gondolkodsz (és itt nem a pl. oldmumus által tervezett, hanem hagyományos, vasútmodellek számára kitenyésztett kész rendszerekről beszélünk), akkor vezérlés szempontjából nem szükséges szakaszolni, hiszen mindig csak az a mozdony mozog, amelyiket a vezérlővel mozgatod.
2.2.) A foglaltságérzékelés a másik nagy terület, ami miatt szakaszolások kellhetnek. Ha tudni is akarod (vagyis nem is annyira Te, hanem valami automata vezérlés), hogy a vonat hol van, akkor fel kell szeletelni a pályát kisebb szakaszokra, és a szakaszokon tartózkodó járművek fogyasztása alapján tudja a rendszer, hogy mi merre hány méter. Az igazi bizberek is hasonlóan csinálják.
Példa: Ezen az IECC-képen láthatod a megszaggatott szürke sávokat (sínáramkörökre osztott vágányok), illetve a vörös sávokat (foglalt szakaszok); a 6M30-as tehervonat éppen a déli delta ívében cammog Oxford felé, de a 4A53 az útját állja; az 1F03 gyorsvonat pedig éppen Didcot 5-ös vágányára érkezik, a farka még rajta lóg a váltón). Amint felszabadul a vágányút a 6M30-nak, az önműködő vágányútállítás állítja is a váltókat neki, és kezeli a jelzőket. Na ilyesmit lehet terepasztalon is csinálni.
Általában igaz, hogy ha már komplexebb dolgokat szeretnél csinálni, azt fixen, terepasztalra kell telepíteni, mert ahhoz már sok vezeték és mindenféle egyéb kütyü társul.
2.3.) Néha technikai okokból is kell szakaszolás, pl. ha túl nagy a pálya, és több erősítőről üzemel, vagy delta- és hurokvágányoknál, ahol szakaszolás nélkül szükségszerűen zárlat lenne (mind analóg, mind digitális rendszerben).
Esetedben tehát el kell döntsd, hogy mit szeretnél:
a.) ha csak egy kisebb pályát, ahol egy-két mozdony kering, és a gyerek nézi, akkor legcélszerűbb egy digitális központot venned, ekkor külön-külön vezérelhető a két mozdony, és nem kell bajlódni a szakaszolásokkal.
b.) ha csak egy kisebb pályát szeretnél nagyon minimális pénzből, pl. régi analóg mozdonyokkal, és régi trafókkal, akkor esetleg még megéri a szakaszolásokkal-drótokkal-kapcsolókkal bajlódni.
c.) ha nagyobb pályát, amit esetleg PC-re kötsz (ÉS/VAGY hibrid megoldásokat szeretnél, hogy a mozdony állítsa maga előtt a jelzőt, vagy a jelző állítsa meg a mozdonyt), akkor már bizony szakaszolgatni is kell.
d.) ha esetleg nagyobb kontingensnyi régi cucchoz jutottál hozzá, én semmiképp nem javasolnám egy fullos analóg vezérlés összetákolását, mert csak a szívás van vele.
Előre is elnézést az újbóli fárasztásért,de nem találok sehol ezekről leírást.Piko A gleis 55212 R2 íves sin(ezek a számok mit jelentenek,már több helyen figyeltem??Ha olyan pályát akarok összehozni amín egyszerre több vonat is megy egyszerre mit lell vegyek?Sínek,váltók,no meg a vonat ez eddíg egyértelmű.Trafó(milyen?),szakaszoló sín(mire jó?),megszakító csatlakozó sín(mire jó?),relé(mihez kell?),kapcsoló sín(gondolom ezen keresztül kap áramot).agyjából ennyi eddíg.
Mint írtam, kérdezősködtem, és nagyon abba az irányba mutatnak a dolgok, hogy M!-ra ad előjelzést a bejárat.
Ez egyrészt azért lehet így, mert a közös kijárat miatt a kijárati jelző nem ad sebességinformációt a vágányútra, ezért a bejárat sem tud előjelzést adni a kijárati jelzőre. Másrészt – a logikám szerint – közös kijáratokkal rendelkező állomás lévén a bejárati jelző kb. az Á-betűig ad "vágányutat", az onnan továbbhaladáshoz már menesztés szükséges.
Legalábbis nekem kevésbé logikus a nevezett példa (bejárat egyenes, kijárat kitérőben 1 zölddel) esetén a bejáraton úgy villogó sárgát kirakni, hogy utána semmiféle 40-es jelzés nem következik – ha már egyszer sebességjelzési rendszerről beszélünk.
Ha élőben is csak egy kijárati jelző van, akkor azért kérdés számomra, hogy az közös-e.
Egyetlen jelző a váltókörzeten túl, a nyíltvonal mellett. Milyen alternatívák lehetnek még? (Térközkezdő jelző is kizárt :)
A modellasztalnál kicsit más a helyzet, mert ott nem csatlakozó, hanem elágazó állomásként használjuk.
Hű, hát nem tudom, hogy mi a különbség a csatlakozó és elágazó állomások közt, főleg forgalmi szempontból (mert menetrendiből még csak-csak...). Amennyire én tudom, egyéni kijárati jelzővel nem rendelkező állomásokon mindenképpen meg kell állni, hacsak a szolgálattevő nem meneszt (vagy mi is az aktuális neve a tevékenységnek).
a kijáratnál 3 optikás jelző kellene. És akkor minden OK!
Az is necces. Váltókörzeten túl, a nyíltvonal mellett látsz egy zöld-sárgát, akkor mi van? Mekkora sebesség érvényes a jelzőig? És utána? És utána még meddig? Én inkább a bejáratra raktam volna 3-optikásat (zöld nélkül). De valószínűleg csak 4-optikás jelzőlap volt raktáron, hát Zirc azt kapott, így járt. A 3-optikásat meg megkapta a vinyei ismétlőjelző, ő meg úgy járt :)
Ez csak az asztalon van így, vagy a valóságban is?
Ha élőben is csak egy kijárati jelző van, akkor azért kérdés számomra, hogy az közös-e. Ha nem, akkor a bejárati jelző nem ad erre vonatkozóan információt. Ha közös, akkor (csatlakozó állomásról lévén szó) nem kell mindenképpen megállnia a vonatnak? (Véleményem szerint igen, de nem vagyok forgalmász, tehát a tévedés jogát fenntartom.) Ha meg kell állni, akkor meg egyértelmű a sárga.
A modellasztalnál kicsit más a helyzet, mert ott nem csatlakozó, hanem elágazó állomásként használjuk. Ott tényleg kérdés a kérdés, de a válasz lehet hogy az, hogy a kijáratnál 3 optikás jelző kellene. És akkor minden OK!
Azokat az ötleteket írom le, amiket én már próbáltam, és működnek. (hangsúlyozom: abszolút külsős vagyok elektronikában!!!, és semmilyen találmányom, korszakalkotó bejegyzett ötletem sincs, és nem is lesz.)
Van még egy fénykapus megoldásom, csak macerás a kivitelezése, viszont 3 éve tökéletesen működik nálam: a sínszálba épített fénykapu. Itt a nyomkarima takarja ki a fényt. Alig látszik, és nem kell mágnes stb. (Megnézheted élőben, ha pécsett jársz, csak napközben gyere :)
(én nem szeretem a mágneseket :)
Ha jól nézem, Te maerklin AC rendszerrel dolgozol, mert rajzolsz középérintkezőt a sínre. Ez AC-vel megy. Az irányváltás is érdekesen működik ott.
Érdekel majd, hogyan fogod megoldani a gyorsítást lassítást, megállítást. Mivel minden mozdonynak más-más a feszültség/áram igénye erre.
(azért próbállak a meglévő felé terelgetni, mert az elmúlt 7 évben 2 ilyen, hasonló kaliberű ember tűnt itt fel új ötletekkel, és egyik sem tudta/akarta végén bemutatni, vagy megírni, hogy: Működik itt van, nézzétek. Az egyik PWM-el, a másik már nem tudom mivel kísérletezett.)
Minden elismerésem, hogy teljesen újat szeretnél. Hajrá, csak tényleg a végén mutasd is meg, mire jutottál. Mert az a kutatás az eredményes, aminek van eredménye, és publikálják is... ami nem sikerül arra senki sem kíváncsi :)))
