Görögországnak és Olaszországnak jár a segítség a menekültválságban, Magyarország nem húzhatta volna ki magát alóla.
Az Európai Unió Bíróságának a főtanácsnoka, Yves Bot azt javasolta szerdán a magyar és szlovák ügyet vizsgáló bíróknak, hogy utasítsák el Szlovákiának és Magyarországnak a menedékkérőket érintő kötelező ideiglenes áthelyezési mechanizmus elleni kereseteit.
„Ez a mechanizmus hatékonyan és arányosan hozzájárul ahhoz, hogy Görögország és Olaszország kezelhesse a 2015-ös migrációs válság következményeit” – írta közleményben a Bíróság.
Az Európát 2015 nyarán sújtó migrációs válságra válaszul az Európai Unió Tanácsa elfogadott egy határozatot, hogy a migránsok tömeges beáramlásának kezeléséhez segítséget nyújtson Olaszországnak és Görögországnak. Ez a határozat előírja, hogy 120 ezer embert, akik egyértelműen nemzetközi védelemre szorulnak, két év alatt helyezzenek át ebből a két országból az EU más tagállamaiba.
Szlovákia és Magyarország, amely Csehországhoz és Romániához hasonlóan a Tanácsban leszavazta ezt a határozatot, azt kérték, hogy a Bíróság semmisítse meg a döntést. Arra hivatkoztak, hogy a Tanács nem tartotta be az eljárásrendet, amikor megszavazták a műveletet, nem volt megfelelő jogalap rá, hogy elfogadják, és hogy 120 ezer menedékkérő elosztása nem fogja megoldani a menekültválságot, ezért nincs is rá szükség.
Nem jogalkotási aktus, csak egy ideiglenes művelet
A menedékkérők áthelyezésének az a jogalapja, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés kimondja (78. cikk 3. bekezdés):
„Ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében
átmeneti intézkedéseket fogadhat el.
Magyarországnak és Szlovákiának az volt az egyik eljárásbeli kifogása, hogy erre a cikkre hivatkozva nem lehetett volna olyan határozatot hozni, amelyik módosít más jogszabályokat. Például a Dublin rendeletet, ami alapján az első olyan ország kell, hogy elbírálja a menedékkérelmeket, ahol a menedékkérők belépnek az EU-ba.
A főtanácsnok lesöpörte ezt az érvet, azzal, hogy ha szükséghelyzet van, akkor el lehet térni azoktól az előírásoktól, amelyeket a menekültügyi jogszabályok lefektetnek. De csak ideiglenesen, és csak konkrét pontokban. Szerinte pedig ebben az ügyben pontosan erről van szó.
„Az érintett határozat időbeli hatálya, nevezetesen 2015. szeptember 25-től 2017. szeptember 26-ig pontosan behatárolt, így a határozat átmeneti jellege nem vitatható” – írta a Bíróság.
simán hazudnak, ha felszólítaná őket az EU, egyből bontanák a kerítést, de bontás nélkül is beengednének mindenkit az ország területére, amíg folyik a menekültkérelem elbírálása
Légy kedves hozni a pártok nyilatkozatait, de nem kiragadva félmondatokat, mint pl. Botkáéból szokás...mert Botka is feltételek megléte esetén bontaná el a tudtommal Orbán által is ideiglenesnek mondott kerítést...
Hát igen, ez van ha egyszer ezt állítják az ellenzéki pártok, máskor meg azt. Viszont ha nem akarják lebontani, akkor mi volt az a nagy hiszti ellene? Hazugság, vagy azóta rájöttek, hogy igaza volt a Fidesznek?
akkor fizetni kell, ha enged az ország, katasztrofális következményei lesznek, veszélyes bűnözők tömegei lesznek ide telepítve, épp elég hogy itt vannak a cigányok
Mindössze egyetlen mikropárt akarja lebontani a kerítést a déli határon. Miután Orbán Viktor Tusnádfürdőn a 2018-as választás legnagyobb tétjének a kerítés megmaradását nevezte, a Hír TV végigkérdezte az ellenzéket, hogy mit kezdenének a határzárral. A kerítés lebontását jelenleg mindössze a Párbeszéd tartja elképzelhetőnek. Náluk jelenleg a legtöbb közvélemény-kutató egyszázalékos támogatottságot sem mér. A többi párt viszont cáfolta, hogy hozzányúlnának a kerítéshez.
Szóval mikor indulsz a párizsi putrisorodra, Lajoska? Ha valahogy biztosítani tudod, hogy soha nem esz vissza a fene Magyarországra, akkor beszállok az (egyirányú!) jegyed árába.
Elég szomorú, ezek szerint ellenünk és a józan ész ellen fog dönteni a bíróság. Remélem Orbán nem hajtja végre az ítéletet, mert ez csak a kezdet lenne, a végén százezreket telepítenének ide és a családegyesítésekkel és nyúlként szaporodásukkal egy milliós élősködő muzulmán-néger kolónia jönne létre Magyarországon, pedig épp elég baj van az előttük érkezett rokonaikkal a cigányokkal is.
Amúgy mi a francnak örülnek a balos nickek, ez minden magyar állampolgárnak egy csapás.
Mondtam, Lajoska helye a Párizsi putrisor. Ő az USE tagja akar lenni. És Párizs az USE tagja lesz, Lajoskának tehát ott jó helye lesz. Csak az lehet neki dilemma, franciáúl, arabúl vagy szuahéliúl tanúljon, mert ott már a francia csak egy nemzetiség lesz.
Otthonosan fogja magát érezni a kurd kebabosok, az afrikai kamioneltérítők, a szemetelő pakisztániak, az utcára hugyozó szírek, és a multikultit imádó genderlogok között, akikről már nem is lehet majd tudni, hogy liberalizálódó török férfiak vagy belga svéd nők, vagy esetleg mindkettő. És persze nem lesznek macskák, de lesznek macskaméretű patkányok háziállatnak, és lesz szaros Szajna parton való kempingezés, és sátorozás Párizs külvárosában kényszerből persze, mert ő nem muszlim, ezért neki házat majd nem adnak. >:-DDDD
De hallgathat majd arab zenét és afrikai kántálást, és vásárolhat a török piacon, de szigorúan csak nappal, mert éjszaka razziázik a Sharia rendőrség. :-DD
A normál városrészbe néha látogathat túristaként, mert nem echte francia (olyan amúgy is egyre kevesebb lesz) és nem is politikus, meg médiasztár, tehát marad a putrisor.
Ja, nem Lajoska ezt csak álmodta. 2017 van és a Magyarország nevű nemzetállamban él egy normális városban, ahol van közbiztonság és magyar családok élnek, vagy esetleg cigányok, de mindenki dolgozik, aki tud, még ha csóró is, eljár moziba néha színházba és ott szórakozik, ahol akar, és azt tesz , amit akar. És kedvére vásárolhat is, ott és azt, amit akar. Micsoda, ez hallatlan, neki a párizsi müezzin hangjára való ébredés és a koszos külvárosi párizsi migránstanya kell és az óriáspatkányok meg a szemét és a szar.
