Nem, ez egy idezet valamelyik konzervativ olvtarstol, talan pont ea-tol. Csak egy pelda h a valosagot ugy ertelmezik ahogy eppen szukseges nekik. Vagyis a hold forog igy van centrifug ero, de az urallomas nem, igy nincs centrifug ero. Pedig azonos a ket mozgas.
"Számold ki az űrállomás földközeli és földtávoli falánál elengedett két test geocentrikus pályáját az űrállomás pályaelemeinek felhasználásával. Ha egyszerre eresztjük el a kettő testet, akkor mennyivel mozdulnak el egymáshoz képest az űrállomás belső terében? Add meg az egymáshoz képest mérhető sebességüket m/s-ban! (15 pont)"
Centrifugális erő a forgó vonatkoztatási rendszerben van.
Most a kérdés, hogy az űrállomás forog vagy nem forog.
Hat feje néz az utcára,
egy a leckét bent biflázza.
"Voltak jóindulatú, de kissé csökönyös emberek, akik nem tudták rögtön megérteni, hogy ha a Holdűrállomás mindig ugyanazt az arcát fordítja a Föld felé, amikor körülötte kering, hogyan fordulhat meg ugyanazon idő alatt saját maga körül is. Ezeknek az újságok azt felelték:
Menjen az ebédlőbe, és járja körül az asztalt, de úgy, hogy állandóan a közepét nézze; mire befejezi körsétáját, saját maga körül is tett egy fordulatot, hiszen a szeme a szoba minden pontján sorjában végigfutott. Nos, kérem! Az ebédlő az ég, az asztal a Föld, ön pedig a Holdűrállomás! És a hitetlenkedőket meggyőzte ez a pompás hasonlat."
Szóval 'kedves' Elminster Aumar, szerinted az űűrállomáson nincs "centrifugális erő".. ?! Ezért az elvégzett "ejtőkísérlet" alkalmával, ugyanarra az eredményre juthatunk mint a 'földfelszíni' "ejtőkísérlet"-nél. (nem 'osztályozódnak' az anyagok...)
Hmm...
Azért nekem 'érdekes' megfigyelés, hogy itt, a Föld-felszín közelében 'olybá tűnik', mint ha egyáltalán nem lenne a Föld forgásából eredő "centrifugális erő", csak gravitációs erő
(egy "ejtőkísérlet"-nél), míg 'odafönt' az űűrállomáson meg fordítva:
szinte egyáltalán nem tapasztalható gravitáció ("súlytalanság van"),
de az elengedett tárgy ugyanabban a pontban ahol elengedtük, ugyanazzal a sebességgel mint az űűrállomás (27000 km/h) 'halad tova' ugyanabba az irányba mint az űűrállomás... !
Vajon mi lehet ennek az oka - ha "nincs centrifugális erő" ?! Ha egyik helyen csak 'zuhanás' van, a másik helyen meg csak 'haladás/'vízszintes' mozgás, az nem változtat(-hatja) meg az "ejtőkísérlet"-ek végeredményét... ?!
Várom 'érvek, tények, logikai levezetések'-re alapuló válaszodat ! ;-)
Vagyis a pálya magassága nem függ a műhold tömegétől, ami minden pályára igaz, és a gravitációs és tehetetlenségi tömegek egyenlőségének következménye.
És tessék mondani, hol van a kozmológiai állandó?
Nézzük kicsit másképp a dolgot.
A gyorsuló test vonatkoztatási rendszeréből nézve az elektront a saját retardált potenciála a végtelenségig gyorsítaná.
És ha nem csak az elektront?
Hanem a gravitációs hullámok gyorsítják a távoli csillagokat, egyre nagyobb gyorsulásra késztetve őket?
A gravitáció úgy 40 nagyságrenddel szerényenn az elektrosztatikus mezőhöz képest,
vagyis egy eldobott almánál ezt nem igazán tapasztalhatnánk.
"Szóval nagyjából (jó közelítéssel) a tömegközéppont esik szabadon.
A gyenge ekvivalecóncia miatt oldalra már nem ugyanaz a vektor,
távolságban (vagyis magasságban) sem teljesen ugyanaz a nyagsága."
Számold ki, hogy mekkora a Föld gravitációs terének inhomogenitása a nemzetközi űrállomás jellemző méretének távolságában! Add meg százalékban, hogy mennyi a geocentrikus gravitációs mező eltérése a homogén gravitációs mezőtől! (5 pont)
Számold ki, hogy mennyi a gravitációs potenciálkülönbség az űrállomás földközeli és földtávoli fala között! (5 pont)
Számold ki az űrállomás földközeli és földtávoli falánál elengedett két test geocentrikus pályáját az űrállomás pályaelemeinek felhasználásával. Ha egyszerre eresztjük el a kettő testet, akkor mennyivel mozdulnak el egymáshoz képest az űrállomás belső terében? Add meg az egymáshoz képest mérhető sebességüket m/s-ban! (15 pont)
"De ha ez a szabadesés dolog igaz, miért kellett a kozmológiai állandó?"
Köze nincsen a kettőnek egymáshoz.
Csak te összeolvastál mindent, és félig megértve szabad asszociációval összezagyválod az olvasottakat.
(azt hiszem nagyon 'magas lovon ülsz', de hát: onnan lehet nagyot esni... ! ;) ;-(
Nah, akkor lássunk egy közérthető magyarázatot arról, hogy a műholdaknak (mindnek!) van-e -a Föld körüli keringési sebességükből eredő- centrifugális 'összetevőjük'..?! (ami a vita tárgya - hogy el ne felejtsük, hogy 'honnan jöttünk', és miért!... 2577, 2582, 2583, 2584, 2594, 2596, 2597 ;)
"A geostacionárius pályán a műholdra ható gravitációs és centrifugális erőknek kiegyensúlyozniuk kell egymást.
a műhold tömege jelen van mind a centrifugális, mind a gravitációs erő kifejezéseiben. Vagyis a pálya magassága nem függ a műhold tömegétől, ami minden pályára igaz, és a gravitációs és tehetetlenségi tömegek egyenlőségének következménye. Következésképpen a geostacionárius pályát csak az a magasság határozza meg, amelyen a centrifugális erő nagyságrendileg egyenlő és irányban ellentétes lesz a Föld gravitációja által adott magasságban létrehozott gravitációs erővel.
A geostacionárius pályán a mozgás sebességét úgy kell kiszámítani, hogy megszorozzuk a szögsebességet a pálya sugarával:
(kör "szögsebesség" > centrifugális erő ... ;)
Alapvető fontosságú, hogy az észak-déli korrekció sokkal nagyobb mértékű növekedést igényel
a jellemző sebességben (kb. 45-50 m / s évente), mint a hosszirányú korrekciónál (kb. 2 m / s évente).
("a hosszirányú korrekció", azaz a Föld körüli sebesség > centrifugális erő ... ;)
Fontos megjegyezni azt is, hogy a geostacionárius pályának pontosan kör alakúnak kell lennie (és ezért mondtuk fentebb az első kozmikus sebességről). Ha a sebesség alacsonyabb, mint az első kozmikus (a Földtől meghatározott távolságra), akkor a műhold csökkenni fog, ha a sebesség nagyobb, mint az első kozmikus, akkor a pálya elliptikus lesz, és a műhold nem lesz képes egyenletesen szinkronban forogni a Földdel."
( "kör alakú geostacionárius pálya sebesség" > centrifugális erő ... ;)
"Ugyanis az "űrállomás"-t a "centrifugális erő", és a gravitációs vonzás 'kettős ereje' tartja a pályáján."
Javaslom, hogy ezt a sületlenséget az "Új fizika" gumiszobáján kívül ne nagyon hangoztassad, mert körberöhögnek téged a fizikához értők.
"(lásd a fizika könyveket...)"
Nem.
Ott ilyet nem olvashattál. (Vagy csak valami nagyonsz@r, culágerképző szakiskolának készült "tankönyvben", ahol a szerző nem akarta összezavarni bonyolult koncepciókkal az IQ-huszár nebulókat.)
A Föd tömege, meggörbíti maga körül a téridőt. Egy Földkörüli pályán, hogyan lehet egyenes vonalú egyenletes mozgással haladni? Hát úgy, hogy a görbült téridőben a nem gyorsuló tömeg útja az egyenes. A Föd sugara, a felületére merőleges egyenes. Ha ezen az egyenesen ejtünk le egy testet, akkor az igazodik legjobban a gravitációs hatás (egyenes) vektorához. Az elektromágneses erők erről az irányról térítik le a Föld tömegközéppontja felé zuhanó testet (zavaró hatás). Amennyiben, a Föd magja, a vasnikkel golyó, nem gyorsulna jobban, mint a többi elemi izotóp, akkor nem a középpontban lenne. Így is balanszíroz a Föd, mert változik a felületi tömeg eloszlása.
Elminster Aumar 2596 "Az űrállomáson nincs centrifugális erő. Szabadesik. Ez a Nagy Varázslat a dologban."
(úgy látom, inkább te vagy 'elvarázsolva'm 'barátom'... ;) ;-/
Háát... szóval 'kedves' Elminster Aumar, a fenti állításod nem igaz. Ugyanis az "űrállomás"-t a "centrifugális erő", és a gravitációs vonzás 'kettős ereje' tartja a pályáján. (lásd a fizika könyveket...)
Ezért van az pl., hogy amikor fellőnek egy rakétát amely valamilyen Föld körül keringő 'objektumot' állít pályára, akkor nem sokkal a kilövés után a rakéta 'tesz egy kanyart' a megfelelő irányba, (lásd pl. a YT-on... ;) mert ha csak 'függőlegesen felfelé' menne a rakéta, akkor a 3. fokozat kiégése után, nem maradna ott, abban a magasságban a Föld körüli pályára állítandó 'objektum', hanem -"centrifugális erő" 'híján'- szépen visszaesne a Földre. Na, ekkor -visszaesés közben- lenne az amit te írtál, hogy: "nincs centrifugális erő", csak "szabadesik". ;-)
(v.ö.: "föl-földobott kő" vs. ballisztikus ívű repülés... ;)
"A gravitáció "fent" kisebb, a centrifugális erő pedig több."
Az űrállomáson nincs centrifugális erő. Szabadesik. Ez a Nagy Varázslat a dologban. A súlyos és a tehetetlen tömeg precízen azonos, ezért amikor a gravitációs vonzás gyorsít* valamit, akkor kiesik az egyenletből.
(* Valójában éppenhogy nem gyorsít semmit, csak ostoba fejjel egy gyorsuló vonatkoztatási rendszerben írjuk fel a dolog mozgását, és azért tűnik gyorsulónak az amúgy egyenes vonalú egyenletes mozgás.)
"Ha és amennyiben az anyagminőségtől függne a szabadesés, akkor az űrállomáson anyagminőség szerint szelektálódnának a szabadon hagyott cuccok. A gyorsabban esők a Föld felőli oldalon gyűlnének össze,
a lassabban esők meg az átellenes oldalon. Kényelmes lenne, hiszen ha valamit elhagytunk, akkor tudhatnánk, hogy hol keressük :)"
'És tessék mondani!': biztos?!, hogy ugyanaz az eredmény 'jön ki' "szabadesés"-kor ('nagyságrendileg'...!), ha a "szabadesés" közben
a 'sebesség-vektor', és a 'gravitáció-vektor' mértéke/nagysága naggyon!különbözik a 'két kísérlet' alkalmával... ?! ;-)
" Freund Tamás: „Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém” "
Ez nem igaz ! A hit -Isten-ben való hit-, ajándék ! Istenajándéka. Tehát aki nem hiszIsten-ben, annak nincs hite ! Vagyis a nem létező (0, nulla), nem lehet nagyobb a Létező-nél (1, egy, Isten). ;-)
